Címszó: Bihari Ákos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1873
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0231.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0231.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21417.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Bihari
Ákos
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521421.htm
Szócikk: Bihari Ákos színész, a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
tagja, sz. 1873. (születés
éve) dec. 26-án, Nagyváradon, (megye) megh.
1924. febr. 15-én, Budapesten. (Budapest)
A színészakadémiát elvégezve, 1892. (időpont) január
hó 6-án lépett a színipályára, »Mátyás diák, vagy a cinkotai nagy itce« (cím) (információ)
c. népszínműben, Debrecenben, (megye) Leszkay
Andrásnál. (személy)
(információ)
Innen Kolozsvárra (megye) szerződött,
majd a Vígszínházhoz. (intézmény)
(információ)
Budapestről (Budapest)
később Szegedre (megye) ment,
rövid ideig igazgatója volt a kecskeméti Katona József - színháznak, (intézmény)
(információ)
(1905. (időpont) júl.
28-án választották meg). 1914. (időpont) május
havában mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
a »Monna Vanna«-ban, (cím) (információ)
1921-ben (időpont) meghívták
a Nemzeti Színházhoz.— (intézmény)
(információ)
Színművet is írt Sas Ede (személy) (információ)
és Szabados Béla (személy) (információ)
társaságában, címe: »Bolond Istók«, (cím) népies daljáték,
előjátékkal 3 felv. Bemutatta 1922. (időpont) dec.
22-én, a Városi Színház. (intézmény)
(információ)
Bihari (személy) (információ)
daliás megjelenésű, lobogó fekete szemű,
omló, meleg szavú drámai művész volt, sokkal tehetségesebb, mint amennyire méltányolták
s amennyire vitte. Csak 1921-ben, (időpont) halála
előtt három évvel jutott be a Nemzeti Színházba. (intézmény)
(információ)
A magyar verses és prózai drámák hősei az
ő zengő, forró beszédjében s pompás alakjában ideális művészt találtak, s Cyranoját,
(szerep)
(információ)
Bánk bánját, (szerep) (információ)
Petur bánját (szerep) nem
felejti el soha, aki látta. Nagy érdeme és hatalmas tehetsége elragadóan bontakozott
ki az ódai, hymnikus költemények tökéletes előadásában. Ugy Budapesten, (Budapest)
mint a vidék főbb városaiban úgynevezett szavaló-estéket rendezett s a magyar klasszikus
költők legszebb alkotásai hódítottak, pompáztak, tündököltek a mesteri megszólaltatás
művészetében. Kiss József (személy) (információ)
Jehová-ját (szerep) ép
oly lázbaejtő drámaisággal adta elő, mint Kiss Menyhért (személy) (információ)
»Censztochói legendá«-ját (cím) s Mindszenthy
Gedeon (személy)
»Szentek unokáihoz« (cím) c. költeményét.
Jászai Mari (személy)
(információ)
mellett a szavalás ritka és nagyon értékes
művészetének babérkoszorúja őt illette meg, míg érzékeny szíve dobogott. Ugy a szerepeit,
mint a verseket hibátlanul tudta s az átélés és szemléltetés lobogását semmi sem
zavarta, a közönség műélvezete és illúziója csorbítatlan. Nagy kár, hogy beérkezése
és képessége zenitjén hullt a megsemmisülésbe. (Dr. Kiss Menyhért.) (személy) szin_I.0231.pdf
I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Bihari Ákos címszóvég 21417 Szócikk: Bihari
Ákos színész, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy tagja, sz. 1873. dec. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 26-án, Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey
bihar megye ykodvegy megh. 1924. febr. 15-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy A színészakadémiát elvégezve, 1892. xevtizedx
1895 január xtalanevtizedx 1905 hó 6-án lépett a színipályára, »Mátyás diák, vagy
a cinkotai nagy itce« ycimy mátyás diák, vagy a cinkotai nagy itce ycimy Mátyás
diák, vagy a cinkotai nagy itce ycimy mátyás ycimy diák, ycimy vagy ycimy a
ycimy cinkotai ycimy nagy ycimy itce ycimy ycimy Mátyás ycimy diák c. népszínműben,
Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye
ykodvegy Leszkay Andrásnál. yszemelynevy leszkay andrás yszemelynevy Leszkay
András yszemelynevy leszkay yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy
Leszkay yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy Innen Kolozsvárra ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szerződött, majd a
Vígszínházhoz. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy Budapestről Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy később Szegedre ytelepulesy
szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy ment, rövid ideig igazgatója
volt a kecskeméti Katona József - színháznak, yintezmenyy kecskeméti katona
józsef - színház yintezmenyy kecskemé yintezmenyy kecskeméti yintezmenyy katona
yintezmenyy józsef yintezmenyy - yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
kecskemé yint (1905. xevtizedx 1905 júl. xtalanevtizedx 1915 28-án választották
meg). 1914. xevtizedx 1915 május xtalanevtizedx 1925 havában mint vendég fellépett
a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy a »Monna Vanna«-ban, ycimy monna vanna ycimy Monna Vanna
ycimy monna ycimy vanna ycimy ycimy Monna ycimy Vanna ycimy ykodvegy 1921-ben xevtizedx
1925 meghívták a Nemzeti Színházhoz.— yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy Színművet is írt Sas Ede yszemelynevy sas ede yszemelynevy
Sas Ede yszemelynevy sas yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Sas
yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy és Szabados Béla yszemelynevy szabados
béla yszemelynevy Szabados Béla yszemelynevy szabados yszemelynevy béla
yszemelynevy yszemelynevy Szabados yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy társaságában,
címe: »Bolond Istók«, ycimy bolond istók ycimy Bolond Istók ycimy bolond ycimy
istók ycimy ycimy Bolond ycimy Istók ycimy ykodvegy népies daljáték, előjátékkal
3 felv. Bemutatta 1922. dec. 22-én, a Városi Színház. yintezmenyy városi
színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy Bihari yszemelynevy
bihari yszemelynevy Bihari yszemelynevy bihari yszemelynevy yszemelynevy Bihari
yszemelynevy ykodvegy daliás megjelenésű, lobogó fekete szemű, omló, meleg szavú
drámai művész volt, sokkal tehetségesebb, mint amennyire méltányolták s amennyire
vitte. Csak 1921-ben, halála előtt három évvel jutott be a Nemzeti Színházba. yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy A magyar verses és prózai drámák
hősei az ő zengő, forró beszédjében s pompás alakjában ideális művészt találtak,
s Cyranoját, yszerepy cyrano yszerepy Cyrano yszerepy cyrano yszerepy yszerepy Cyrano
yszerepy ykodvegy Bánk bánját, yszerepy bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy
bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk yszerepy bán yszerepy ykodvegy Petur bánját
yszerepy petur bán yszerepy Petur bán yszerepy petur yszerepy bán yszerepy
yszerepy Petur yszerepy bán yszerepy ykodvegy nem felejti el soha, aki látta. Nagy
érdeme és hatalmas tehetsége elragadóan bontakozott ki az ódai, hymnikus költemények
tökéletes előadásában. Ugy Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy mint a vidék főbb városaiban úgynevezett szavaló-estéket
rendezett s a magyar klasszikus költők legszebb alkotásai hódítottak, pompáztak,
tündököltek a mesteri megszólaltatás művészetében. Kiss József yszemelynevy
kiss józsef yszemelynevy Kiss József yszemelynevy kiss yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Jehová-ját
yszerepy jehova yszerepy Jehová yszerepy jehova yszerepy yszerepy Jehová
yszerepy ykodvegy ép oly lázbaejtő drámaisággal adta elő, mint Kiss Menyhért yszemelynevy
kiss menyhért yszemelynevy Kiss Menyhért yszemelynevy kiss yszemelynevy
menyhért yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Menyhért yszemelynevy
ykodvegy »Censztochói legendá«-ját ycimy censztochói legenda ycimy Censztochói
legendá ycimy censztochói ycimy legenda ycimy ycimy Censztochói ycimy legendá
ycimy ykodvegy s Mindszenthy Gedeon yszemelynevy mindszenthy gedeon
yszemelynevy Mindszenthy Gedeon yszemelynevy mindszenthy yszemelynevy gedeon
yszemelynevy yszemelynevy Mindszenthy yszemelynevy Gedeon yszemelynevy ykodvegy
»Szentek unokáihoz« ycimy szentek unokáihoz ycimy Szentek unokáihoz ycimy
szentek ycimy unokáihoz ycimy ycimy Szentek ycimy unokáihoz ycimy ykodvegy c. költeményét.
Jászai Mari yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy
jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari
yszemelynevy ykodvegy mellett a szavalás ritka és nagyon értékes művészetének babérkoszorúja
őt illette meg, míg érzékeny szíve dobogott. Ugy a szerepeit, mint a verseket hibátlanul
tudta s az átélés és szemléltetés lobogását semmi sem zavarta, a közönség műélvezete
és illúziója csorbítatlan. Nagy kár, hogy beérkezése és képessége zenitjén hullt
a megsemmisülésbe. (Dr. Kiss Menyhért.) yszemelynevy dr. kiss menyhért
yszemelynevy Dr. Kiss Menyhért yszemelynevy dr. yszemelynevy kiss yszemelynevy
menyhért yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Kiss yszemelynevy Menyhért
yszemelynev yszocikkszerzoy dr. kiss menyhért szin_I.0231.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Bihari Ákos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1873
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0231.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0231.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21417.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Bihari
Ákos
Szócikk: Bihari Ákos színész, a Nemzeti Színház
tagja, sz. 1873. dec. 26-án, Nagyváradon, megh. 1924. febr. 15-én, Budapesten. A
színészakadémiát elvégezve, 1892. január hó 6-án lépett a színipályára, »Mátyás
diák, vagy a cinkotai nagy itce« c. népszínműben, Debrecenben, Leszkay Andrásnál.
Innen Kolozsvárra szerződött, majd a Vígszínházhoz. Budapestről később Szegedre
ment, rövid ideig igazgatója volt a kecskeméti Katona József - színháznak, (1905.
júl. 28-án választották meg). 1914. május havában mint vendég fellépett a Nemzeti
Színházban a »Monna Vanna«-ban, 1921-ben meghívták a Nemzeti Színházhoz.— Színművet
is írt Sas Ede és Szabados Béla társaságában, címe: »Bolond Istók«, népies daljáték,
előjátékkal 3 felv. Bemutatta 1922. dec. 22-én, a Városi Színház. Bihari daliás
megjelenésű, lobogó fekete szemű, omló, meleg szavú drámai művész volt, sokkal tehetségesebb,
mint amennyire méltányolták s amennyire vitte. Csak 1921-ben, halála előtt három
évvel jutott be a Nemzeti Színházba. A magyar verses és prózai drámák hősei az ő
zengő, forró beszédjében s pompás alakjában ideális művészt találtak, s Cyranoját,
Bánk bánját, Petur bánját nem felejti el soha, aki látta. Nagy érdeme és hatalmas
tehetsége elragadóan bontakozott ki az ódai, hymnikus költemények tökéletes előadásában.
Ugy Budapesten, mint a vidék főbb városaiban úgynevezett szavaló-estéket rendezett
s a magyar klasszikus költők legszebb alkotásai hódítottak, pompáztak, tündököltek
a mesteri megszólaltatás művészetében. Kiss József Jehová-ját ép oly lázbaejtő drámaisággal
adta elő, mint Kiss Menyhért »Censztochói legendá«-ját s Mindszenthy Gedeon »Szentek
unokáihoz« c. költeményét. Jászai Mari mellett a szavalás ritka és nagyon értékes
művészetének babérkoszorúja őt illette meg, míg érzékeny szíve dobogott. Ugy a szerepeit,
mint a verseket hibátlanul tudta s az átélés és szemléltetés lobogását semmi sem
zavarta, a közönség műélvezete és illúziója csorbítatlan. Nagy kár, hogy beérkezése
és képessége zenitjén hullt a megsemmisülésbe. (Dr. Kiss Menyhért.) szin_I.0231.pdf
I