Címszó: Bogyó Alajos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1834

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0257.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0257.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21583.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Bogyó Alajos

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521583.htm

 

Szócikk: Bogyó Alajos (verebélyi (megye) és szentgyörgyi), (megye) opera- és népszínműénekes, sz. 1834. (születés éve) jún. 11-én, ősi magyar nemes családból, Nemespannban (megye) (Nyitram.), (megye) megh. 1906. júl. 22-én, Pécsett. (megye) Mint árva gyermek 16 éves korában beállott honvédnek, de minthogy katonai szolgálatra gyengének találták a fürge fiút kémnek használták s kivált Klapkának (személy) Komárom (megye) (információ)  vidékének kikémlelése által figyelemreméltó szolgálatokat tett. A forradalom lezajlása után az érsekújvári (megye) tanítóképzőben nyert menedékhelyet s miután azt elvégezte, Dunaszerdahelyre (megye) került, ahol megválasztották kántornak és főtanítónak. 1861-ben (időpont) jegyző volt Pozsonyban, (megye) ahol a dalárdában énekelt. A dalárdával elkerült 1865-ben (időpont) Drezdába, (ország) amikor a német (nemzetiség) (információ)  sajtó magasztalva emlékezett meg B. pompás tenorjáról. Nemsokára színésszé lett Hubay Gusztávnál, (személy) (információ)  majd Szigeti Imre (személy) (információ)  és Vizváry Gyula (személy) fölkérésére fellépett Pécsett, (megye) ahol Szigeti (személy) (információ)  volt az igazgató. 1866. (időpont) ápr. 22-én fellép a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  a »Csikós« (cím) (információ)  Ormódi Bence (szerep) szerepében. 1867-ben (időpont) Budán (Budapest) volt, onnan Kolozsvárra, (megye) 1871-ben (időpont) Debrecenbe (megye) szerződik; majd Bécsben (ország) Kiss Sándor (személy) (információ)  intendáns támogatásával képezi a hangját Rokitanskynál. (személy) 1871. (időpont) szept. 2-án mint vendég ismét fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  a »Mártha« (cím) opera Lionel (szerep) szerepében, frenetikus hatás mellett, a b-ét kétszer is hozta erőteljesen és biztosan, — ezután szerződtették. Itt azonban nem érezte jól magát, vidékre ment, előbb Nagyváradon (megye) lép föl, 1872. (időpont) júl. 20-án az »Ernáni«-ban, (cím) majd ismét visszakerült a Nemzetihez. (intézmény) (információ)  1881— (időpont) 1885-ig (időpont) Mándoky Bélával (személy) (információ)  vidéken igazgató volt, feláldozva nemes becsvágyának egész vagyonát. Kitűnő társulatot toborzott össze, míg végre 1885-ben (időpont) Győrött (megye) megbukott. 1890. (időpont) ápr. 3-án Békésgyulán (megye) ülte meg színészi pályafutásának 25 éves fordulóját. Ez alkalommal a »Szilaj betyár« (cím) c. népsz. és a »Barátságból« (cím) c. 1 felv. vj. került színre, ez utóbbiban Vízváry Gyula (személy) (információ)  is fellépett, miután ő ösztönözte 25 év előtt, hogy a színipályára lépjen. Főbb szerepei voltak: Faust, (szerep) (információ)  Eleázár, (szerep) Troubadour, (szerep) (információ)  Hunyadi László, (szerep) (információ)  Arnold (szerep) (információ)  (Tell Vilmos), (cím) (információ)  Bánk bán, (szerep) (információ)  Tybalt, (szerep) Edgardo (szerep) (Lucia), (cím) Zampa, (szerep) Parlagi Jancsi (szerep) (információ)  stb. Munkája: Korrajzok az 1848—49-iki szabadságharc és annak elnyomása idejéből. (cím) Pécs, (megye) 1904. (időpont) »Leánykérők«, (cím) magyar motívumú operett. A vidéki színpadokon sikerrel adták. — Neje: Éltető Erzsébet, (személy) (információ)  színésznő, sz. 1841. (születés éve) máj. 13. Zilahon, (megye) színésznő lett 1880-ban. (időpont) 17 évig működött a pályán. Megh. 1912. (időpont) febr. 26. Makón. (megye) (információ)  szin_I.0257.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Bogyó Alajos címszóvég 21583 Szócikk: Bogyó Alajos (verebélyi ytelepulesy verebély ytelepulesy verebély ymegyey bars megye ykodvegy és szentgyörgyi), ytelepulesy szentgyörgy ytelepulesy szentgyörgy ymegyey pozsony megye ykodvegy opera- és népszínműénekes, sz. 1834. jún. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 11-én, ősi magyar nemes családból, Nemespannban ytelepulesy nemespann ytelepulesy Nemespann ymegyey nyitra megye ykodvegy (Nyitram.), ytelepulesy nyitram. ytelepulesy Nyitram. ymegyey nyitra megye ykodvegy megh. 1906. júl. 22-én, Pécsett. ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Mint árva gyermek 16 éves korában beállott honvédnek, de minthogy katonai szolgálatra gyengének találták a fürge fiút kémnek használták s kivált Klapkának yszemelynevy klapka yszemelynevy Klapká yszemelynevy klapka yszemelynevy yszemelynevy Klapká yszemelynevy ykodvegy Komárom ytelepulesy komárom ytelepulesy Komárom ymegyey komárom megye ykodvegy vidékének kikémlelése által figyelemreméltó szolgálatokat tett. A forradalom lezajlása után az érsekújvári ytelepulesy érsekújvár ytelepulesy érsekújvár ymegyey nyitra megye ykodvegy tanítóképzőben nyert menedékhelyet s miután azt elvégezte, Dunaszerdahelyre ytelepulesy dunaszerdahely ytelepulesy Dunaszerdahely ymegyey pozsony megye ykodvegy került, ahol megválasztották kántornak és főtanítónak. 1861-ben xevtizedx 1865 jegyző volt Pozsonyban, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy ahol a dalárdában énekelt. A dalárdával elkerült 1865-ben Drezdába, ytelepulesy drezda ytelepulesy Drezdá yorszagy Németország ykodvegy amikor a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy sajtó magasztalva emlékezett meg B. pompás tenorjáról. Nemsokára színésszé lett Hubay Gusztávnál, yszemelynevy hubay gusztáv yszemelynevy Hubay Gusztáv yszemelynevy hubay yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Hubay yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy majd Szigeti Imre yszemelynevy szigeti imre yszemelynevy Szigeti Imre yszemelynevy szigeti yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy és Vizváry Gyula yszemelynevy vizváry gyula yszemelynevy Vizváry Gyula yszemelynevy vizváry yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Vizváry yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy fölkérésére fellépett Pécsett, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy ahol Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy ykodvegy volt az igazgató. 1866. ápr. 22-én fellép a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Csikós« ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy Ormódi Bence yszerepy ormódi bence yszerepy Ormódi Bence yszerepy ormódi yszerepy bence yszerepy yszerepy Ormódi yszerepy Bence yszerepy ykodvegy szerepében. 1867-ben Budán xtalanevtizedx 1875 buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy volt, onnan Kolozsvárra, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1871-ben xevtizedx 1875 Debrecenbe ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy szerződik; majd Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Kiss Sándor yszemelynevy kiss sándor yszemelynevy Kiss Sándor yszemelynevy kiss yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy intendáns támogatásával képezi a hangját Rokitanskynál. yszemelynevy rokitansky yszemelynevy Rokitansky yszemelynevy rokitansky yszemelynevy yszemelynevy Rokitansky yszemelynevy ykodvegy 1871. szept. 2-án mint vendég ismét fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Mártha« ycimy mártha ycimy Mártha ycimy mártha ycimy ycimy Mártha ycimy ykodvegy opera Lionel yszerepy lionel yszerepy Lionel yszerepy lionel yszerepy yszerepy Lionel yszerepy ykodvegy szerepében, frenetikus hatás mellett, a b-ét kétszer is hozta erőteljesen és biztosan, — ezután szerződtették. Itt azonban nem érezte jól magát, vidékre ment, előbb Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy lép föl, 1872. júl. xtalanevtizedx 1885 20-án az »Ernáni«-ban, ycimy ernáni ycimy Ernáni ycimy ernáni ycimy ycimy Ernáni ycimy ykodvegy majd ismét visszakerült a Nemzetihez. yintezmenyy nemzeti yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1881— xevtizedx 1885 1885-ig Mándoky Bélával yszemelynevy mándoky béla yszemelynevy Mándoky Bélá yszemelynevy mándoky yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mándoky yszemelynevy Bélá yszemelynevy ykodvegy vidéken igazgató volt, feláldozva nemes becsvágyának egész vagyonát. Kitűnő társulatot toborzott össze, míg végre 1885-ben Győrött xtalanevtizedx 1895 ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy megbukott. 1890. xevtizedx 1895 ápr. xtalanevtizedx 1905 3-án Békésgyulán ytelepulesy békésgyula ytelepulesy Békésgyulá ymegyey békés megye ykodvegy ülte meg színészi pályafutásának 25 éves fordulóját. Ez alkalommal a »Szilaj betyár« ycimy szilaj betyár ycimy Szilaj betyár ycimy szilaj ycimy betyár ycimy ycimy Szilaj ycimy betyár ycimy ykodvegy c. népsz. és a »Barátságból« ycimy barátságból ycimy Barátságból ycimy barátságból ycimy ycimy Barátságból ycimy ykodvegy c. 1 felv. vj. került színre, ez utóbbiban Vízváry Gyula yszemelynevy vízváry gyula yszemelynevy Vízváry Gyula yszemelynevy vízváry yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Vízváry yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy is fellépett, miután ő ösztönözte 25 év előtt, hogy a színipályára lépjen. Főbb szerepei voltak: Faust, yszerepy faust yszerepy Faust yszerepy faust yszerepy yszerepy Faust yszerepy ykodvegy Eleázár, yszerepy eleázár yszerepy Eleázár yszerepy eleázár yszerepy yszerepy Eleázár yszerepy ykodvegy Troubadour, yszerepy troubadour yszerepy Troubadour yszerepy troubadour yszerepy yszerepy Troubadour yszerepy ykodvegy Hunyadi László, yszerepy hunyadi lászló yszerepy Hunyadi László yszerepy hunyadi yszerepy lászló yszerepy yszerepy Hunyadi yszerepy László yszerepy ykodvegy Arnold yszerepy arnold yszerepy Arnold yszerepy arnold yszerepy yszerepy Arnold yszerepy ykodvegy (Tell Vilmos), ycimy tell vilmos ycimy Tell Vilmos ycimy tell ycimy vilmos ycimy ycimy Tell ycimy Vilmos ycimy ykodvegy Bánk bán, yszerepy bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk yszerepy bán yszerepy ykodvegy Tybalt, yszerepy tybalt yszerepy Tybalt yszerepy tybalt yszerepy yszerepy Tybalt yszerepy ykodvegy Edgardo yszerepy edgardo yszerepy Edgardo yszerepy edgardo yszerepy yszerepy Edgardo yszerepy ykodvegy (Lucia), ycimy lucia ycimy Lucia ycimy lucia ycimy ycimy Lucia ycimy ykodvegy Zampa, yszerepy zampa yszerepy Zampa yszerepy zampa yszerepy yszerepy Zampa yszerepy ykodvegy Parlagi Jancsi yszerepy parlagi jancsi yszerepy Parlagi Jancsi yszerepy parlagi yszerepy jancsi yszerepy yszerepy Parlagi yszerepy Jancsi yszerepy ykodvegy stb. Munkája: Korrajzok az 1848—49-iki szabadságharc és annak elnyomása idejéből. ycimy korrajzok az 1848—49-iki szabadságharc és annak elnyomása idejéből ycimy Korrajzok az 1848—49-iki szabadságharc és annak elnyomása idejéből ycimy korrajzok ycimy az ycimy 1848—49-iki ycimy szaba Pécs, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy 1904. xevtizedx 1905 »Leánykérők«, ycimy leánykérők ycimy Leánykérők ycimy leánykérők ycimy ycimy Leánykérők ycimy ykodvegy magyar motívumú operett. A vidéki színpadokon sikerrel adták. — Neje: Éltető Erzsébet, yszemelynevy éltető erzsébet yszemelynevy Éltető Erzsébet yszemelynevy éltető yszemelynevy erzsébet yszemelynevy yszemelynevy Éltető yszemelynevy Erzsébet yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1841. xevtizedx 1845 máj. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 13. Zilahon, ytelepulesy zilah ytelepulesy Zilah ymegyey szilágy megye ykodvegy színésznő lett 1880-ban. xevtizedx 1885 17 xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 évig működött a pályán. Megh. 1912. xevtizedx 1915 febr. 26. Makón. ytelepulesy makó ytelepulesy Makó ymegyey csanád megye ykodvegy szin_I.0257.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Bogyó Alajos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1834

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0257.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0257.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21583.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Bogyó Alajos

Szócikk: Bogyó Alajos (verebélyi és szentgyörgyi), opera- és népszínműénekes, sz. 1834. jún. 11-én, ősi magyar nemes családból, Nemespannban (Nyitram.), megh. 1906. júl. 22-én, Pécsett. Mint árva gyermek 16 éves korában beállott honvédnek, de minthogy katonai szolgálatra gyengének találták a fürge fiút kémnek használták s kivált Klapkának Komárom vidékének kikémlelése által figyelemreméltó szolgálatokat tett. A forradalom lezajlása után az érsekújvári tanítóképzőben nyert menedékhelyet s miután azt elvégezte, Dunaszerdahelyre került, ahol megválasztották kántornak és főtanítónak. 1861-ben jegyző volt Pozsonyban, ahol a dalárdában énekelt. A dalárdával elkerült 1865-ben Drezdába, amikor a német sajtó magasztalva emlékezett meg B. pompás tenorjáról. Nemsokára színésszé lett Hubay Gusztávnál, majd Szigeti Imre és Vizváry Gyula fölkérésére fellépett Pécsett, ahol Szigeti volt az igazgató. 1866. ápr. 22-én fellép a Nemzeti Színházban, a »Csikós« Ormódi Bence szerepében. 1867-ben Budán volt, onnan Kolozsvárra, 1871-ben Debrecenbe szerződik; majd Bécsben Kiss Sándor intendáns támogatásával képezi a hangját Rokitanskynál. 1871. szept. 2-án mint vendég ismét fellépett a Nemzeti Színházban, a »Mártha« opera Lionel szerepében, frenetikus hatás mellett, a b-ét kétszer is hozta erőteljesen és biztosan, — ezután szerződtették. Itt azonban nem érezte jól magát, vidékre ment, előbb Nagyváradon lép föl, 1872. júl. 20-án az »Ernáni«-ban, majd ismét visszakerült a Nemzetihez. 1881— 1885-ig Mándoky Bélával vidéken igazgató volt, feláldozva nemes becsvágyának egész vagyonát. Kitűnő társulatot toborzott össze, míg végre 1885-ben Győrött megbukott. 1890. ápr. 3-án Békésgyulán ülte meg színészi pályafutásának 25 éves fordulóját. Ez alkalommal a »Szilaj betyár« c. népsz. és a »Barátságból« c. 1 felv. vj. került színre, ez utóbbiban Vízváry Gyula is fellépett, miután ő ösztönözte 25 év előtt, hogy a színipályára lépjen. Főbb szerepei voltak: Faust, Eleázár, Troubadour, Hunyadi László, Arnold (Tell Vilmos), Bánk bán, Tybalt, Edgardo (Lucia), Zampa, Parlagi Jancsi stb. Munkája: Korrajzok az 1848—49-iki szabadságharc és annak elnyomása idejéből. Pécs, 1904. »Leánykérők«, magyar motívumú operett. A vidéki színpadokon sikerrel adták. — Neje: Éltető Erzsébet, színésznő, sz. 1841. máj. 13. Zilahon, színésznő lett 1880-ban. 17 évig működött a pályán. Megh. 1912. febr. 26. Makón. szin_I.0257.pdf I