Címszó: Bogyó Alajos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1834
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0257.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0257.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21583.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Bogyó
Alajos
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521583.htm
Szócikk: Bogyó Alajos (verebélyi (megye) és szentgyörgyi),
(megye) opera-
és népszínműénekes, sz. 1834. (születés
éve) jún. 11-én, ősi magyar nemes családból, Nemespannban (megye) (Nyitram.),
(megye) megh.
1906. júl. 22-én, Pécsett. (megye) Mint
árva gyermek 16 éves korában beállott honvédnek, de minthogy katonai szolgálatra
gyengének találták a fürge fiút kémnek használták s kivált Klapkának (személy) Komárom
(megye) (információ)
vidékének kikémlelése által figyelemreméltó
szolgálatokat tett. A forradalom lezajlása után az érsekújvári (megye) tanítóképzőben
nyert menedékhelyet s miután azt elvégezte, Dunaszerdahelyre (megye) került,
ahol megválasztották kántornak és főtanítónak. 1861-ben (időpont) jegyző
volt Pozsonyban, (megye) ahol
a dalárdában énekelt. A dalárdával elkerült 1865-ben (időpont) Drezdába,
(ország)
amikor a német (nemzetiség)
(információ)
sajtó magasztalva emlékezett meg B. pompás
tenorjáról. Nemsokára színésszé lett Hubay Gusztávnál, (személy) (információ)
majd Szigeti Imre (személy) (információ)
és Vizváry Gyula (személy) fölkérésére
fellépett Pécsett, (megye) ahol
Szigeti (személy)
(információ)
volt az igazgató. 1866. (időpont) ápr.
22-én fellép a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
a »Csikós« (cím) (információ)
Ormódi Bence (szerep) szerepében.
1867-ben (időpont)
Budán (Budapest)
volt, onnan Kolozsvárra, (megye) 1871-ben
(időpont)
Debrecenbe (megye)
szerződik; majd Bécsben (ország) Kiss
Sándor (személy)
(információ)
intendáns támogatásával képezi a hangját
Rokitanskynál. (személy) 1871.
(időpont)
szept. 2-án mint vendég ismét fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
a »Mártha« (cím) opera Lionel
(szerep)
szerepében, frenetikus hatás mellett, a b-ét kétszer is hozta erőteljesen és biztosan,
— ezután szerződtették. Itt azonban nem érezte jól magát, vidékre ment, előbb Nagyváradon
(megye) lép
föl, 1872. (időpont)
júl. 20-án az »Ernáni«-ban, (cím) majd ismét
visszakerült a Nemzetihez. (intézmény)
(információ)
1881— (időpont) 1885-ig
(időpont)
Mándoky Bélával (személy) (információ)
vidéken igazgató volt, feláldozva nemes becsvágyának
egész vagyonát. Kitűnő társulatot toborzott össze, míg végre 1885-ben (időpont) Győrött
(megye) megbukott.
1890. (időpont)
ápr. 3-án Békésgyulán (megye) ülte
meg színészi pályafutásának 25 éves fordulóját. Ez alkalommal a »Szilaj betyár«
(cím) c. népsz.
és a »Barátságból« (cím) c. 1 felv.
vj. került színre, ez utóbbiban Vízváry Gyula (személy) (információ)
is fellépett, miután ő ösztönözte 25 év előtt,
hogy a színipályára lépjen. Főbb szerepei voltak: Faust, (szerep) (információ)
Eleázár, (szerep) Troubadour,
(szerep)
(információ)
Hunyadi László, (szerep) (információ)
Arnold (szerep) (információ)
(Tell Vilmos), (cím) (információ)
Bánk bán, (szerep) (információ)
Tybalt, (szerep) Edgardo
(szerep)
(Lucia), (cím)
Zampa, (szerep)
Parlagi Jancsi (szerep) (információ)
stb. Munkája: Korrajzok az 1848—49-iki szabadságharc
és annak elnyomása idejéből. (cím) Pécs, (megye) 1904.
(időpont)
»Leánykérők«, (cím)
magyar motívumú operett. A vidéki színpadokon sikerrel adták. — Neje: Éltető Erzsébet,
(személy)
(információ)
színésznő, sz. 1841. (születés
éve) máj. 13. Zilahon, (megye) színésznő
lett 1880-ban. (időpont) 17
évig működött a pályán. Megh. 1912. (időpont) febr.
26. Makón. (megye)
(információ)
szin_I.0257.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Bogyó Alajos címszóvég 21583 Szócikk: Bogyó
Alajos (verebélyi ytelepulesy verebély ytelepulesy verebély ymegyey bars megye
ykodvegy és szentgyörgyi), ytelepulesy szentgyörgy ytelepulesy szentgyörgy
ymegyey pozsony megye ykodvegy opera- és népszínműénekes, sz. 1834. jún. xtalanevtizedx
1845 xtalanevtizedx 1855 11-én, ősi magyar nemes családból, Nemespannban ytelepulesy
nemespann ytelepulesy Nemespann ymegyey nyitra megye ykodvegy (Nyitram.), ytelepulesy
nyitram. ytelepulesy Nyitram. ymegyey nyitra megye ykodvegy megh. 1906. júl. 22-én,
Pécsett. ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Mint árva
gyermek 16 éves korában beállott honvédnek, de minthogy katonai szolgálatra gyengének
találták a fürge fiút kémnek használták s kivált Klapkának yszemelynevy klapka
yszemelynevy Klapká yszemelynevy klapka yszemelynevy yszemelynevy Klapká
yszemelynevy ykodvegy Komárom ytelepulesy komárom ytelepulesy Komárom ymegyey
komárom megye ykodvegy vidékének kikémlelése által figyelemreméltó szolgálatokat
tett. A forradalom lezajlása után az érsekújvári ytelepulesy érsekújvár
ytelepulesy érsekújvár ymegyey nyitra megye ykodvegy tanítóképzőben nyert menedékhelyet
s miután azt elvégezte, Dunaszerdahelyre ytelepulesy dunaszerdahely ytelepulesy
Dunaszerdahely ymegyey pozsony megye ykodvegy került, ahol megválasztották kántornak
és főtanítónak. 1861-ben xevtizedx 1865 jegyző volt Pozsonyban, ytelepulesy
pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy ahol a dalárdában énekelt.
A dalárdával elkerült 1865-ben Drezdába, ytelepulesy drezda ytelepulesy Drezdá
yorszagy Németország ykodvegy amikor a német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy sajtó
magasztalva emlékezett meg B. pompás tenorjáról. Nemsokára színésszé lett Hubay
Gusztávnál, yszemelynevy hubay gusztáv yszemelynevy Hubay Gusztáv yszemelynevy
hubay yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Hubay yszemelynevy Gusztáv
yszemelynevy ykodvegy majd Szigeti Imre yszemelynevy szigeti imre yszemelynevy
Szigeti Imre yszemelynevy szigeti yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy
Szigeti yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy és Vizváry Gyula yszemelynevy
vizváry gyula yszemelynevy Vizváry Gyula yszemelynevy vizváry yszemelynevy
gyula yszemelynevy yszemelynevy Vizváry yszemelynevy Gyula yszemelynevy
ykodvegy fölkérésére fellépett Pécsett, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs
ymegyey baranya megye ykodvegy ahol Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy
Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy
ykodvegy volt az igazgató. 1866. ápr. 22-én fellép a Nemzeti Színházban, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Csikós« ycimy csikós
ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy Ormódi Bence yszerepy
ormódi bence yszerepy Ormódi Bence yszerepy ormódi yszerepy bence yszerepy
yszerepy Ormódi yszerepy Bence yszerepy ykodvegy szerepében. 1867-ben Budán xtalanevtizedx
1875 buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy volt, onnan Kolozsvárra,
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1871-ben
xevtizedx 1875 Debrecenbe ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey
hajdu megye ykodvegy szerződik; majd Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs
yorszagy Ausztria ykodvegy Kiss Sándor yszemelynevy kiss sándor yszemelynevy
Kiss Sándor yszemelynevy kiss yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy
Kiss yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy intendáns támogatásával képezi a
hangját Rokitanskynál. yszemelynevy rokitansky yszemelynevy Rokitansky
yszemelynevy rokitansky yszemelynevy yszemelynevy Rokitansky yszemelynevy
ykodvegy 1871. szept. 2-án mint vendég ismét fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Mártha« ycimy mártha
ycimy Mártha ycimy mártha ycimy ycimy Mártha ycimy ykodvegy opera Lionel yszerepy
lionel yszerepy Lionel yszerepy lionel yszerepy yszerepy Lionel yszerepy
ykodvegy szerepében, frenetikus hatás mellett, a b-ét kétszer is hozta erőteljesen
és biztosan, — ezután szerződtették. Itt azonban nem érezte jól magát, vidékre ment,
előbb Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar
megye ykodvegy lép föl, 1872. júl. xtalanevtizedx 1885 20-án az »Ernáni«-ban, ycimy
ernáni ycimy Ernáni ycimy ernáni ycimy ycimy Ernáni ycimy ykodvegy majd ismét visszakerült
a Nemzetihez. yintezmenyy nemzeti yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1881— xevtizedx 1885 1885-ig
Mándoky Bélával yszemelynevy mándoky béla yszemelynevy Mándoky Bélá
yszemelynevy mándoky yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mándoky
yszemelynevy Bélá yszemelynevy ykodvegy vidéken igazgató volt, feláldozva nemes
becsvágyának egész vagyonát. Kitűnő társulatot toborzott össze, míg végre 1885-ben
Győrött xtalanevtizedx 1895 ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr
megye ykodvegy megbukott. 1890. xevtizedx 1895 ápr. xtalanevtizedx 1905 3-án Békésgyulán
ytelepulesy békésgyula ytelepulesy Békésgyulá ymegyey békés megye ykodvegy ülte
meg színészi pályafutásának 25 éves fordulóját. Ez alkalommal a »Szilaj betyár«
ycimy szilaj betyár ycimy Szilaj betyár ycimy szilaj ycimy betyár ycimy ycimy
Szilaj ycimy betyár ycimy ykodvegy c. népsz. és a »Barátságból« ycimy
barátságból ycimy Barátságból ycimy barátságból ycimy ycimy Barátságból ycimy
ykodvegy c. 1 felv. vj. került színre, ez utóbbiban Vízváry Gyula yszemelynevy
vízváry gyula yszemelynevy Vízváry Gyula yszemelynevy vízváry yszemelynevy
gyula yszemelynevy yszemelynevy Vízváry yszemelynevy Gyula yszemelynevy
ykodvegy is fellépett, miután ő ösztönözte 25 év előtt, hogy a színipályára lépjen.
Főbb szerepei voltak: Faust, yszerepy faust yszerepy Faust yszerepy faust
yszerepy yszerepy Faust yszerepy ykodvegy Eleázár, yszerepy eleázár yszerepy
Eleázár yszerepy eleázár yszerepy yszerepy Eleázár yszerepy ykodvegy Troubadour,
yszerepy troubadour yszerepy Troubadour yszerepy troubadour yszerepy yszerepy
Troubadour yszerepy ykodvegy Hunyadi László, yszerepy hunyadi lászló yszerepy
Hunyadi László yszerepy hunyadi yszerepy lászló yszerepy yszerepy Hunyadi
yszerepy László yszerepy ykodvegy Arnold yszerepy arnold yszerepy Arnold
yszerepy arnold yszerepy yszerepy Arnold yszerepy ykodvegy (Tell Vilmos), ycimy
tell vilmos ycimy Tell Vilmos ycimy tell ycimy vilmos ycimy ycimy Tell ycimy
Vilmos ycimy ykodvegy Bánk bán, yszerepy bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy
bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk yszerepy bán yszerepy ykodvegy Tybalt,
yszerepy tybalt yszerepy Tybalt yszerepy tybalt yszerepy yszerepy Tybalt
yszerepy ykodvegy Edgardo yszerepy edgardo yszerepy Edgardo yszerepy edgardo
yszerepy yszerepy Edgardo yszerepy ykodvegy (Lucia), ycimy lucia ycimy Lucia
ycimy lucia ycimy ycimy Lucia ycimy ykodvegy Zampa, yszerepy zampa yszerepy
Zampa yszerepy zampa yszerepy yszerepy Zampa yszerepy ykodvegy Parlagi Jancsi yszerepy
parlagi jancsi yszerepy Parlagi Jancsi yszerepy parlagi yszerepy jancsi
yszerepy yszerepy Parlagi yszerepy Jancsi yszerepy ykodvegy stb. Munkája: Korrajzok
az 1848—49-iki szabadságharc és annak elnyomása idejéből. ycimy korrajzok az
1848—49-iki szabadságharc és annak elnyomása idejéből ycimy Korrajzok az
1848—49-iki szabadságharc és annak elnyomása idejéből ycimy korrajzok ycimy az
ycimy 1848—49-iki ycimy szaba Pécs, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey
baranya megye ykodvegy 1904. xevtizedx 1905 »Leánykérők«, ycimy leánykérők
ycimy Leánykérők ycimy leánykérők ycimy ycimy Leánykérők ycimy ykodvegy magyar motívumú
operett. A vidéki színpadokon sikerrel adták. — Neje: Éltető Erzsébet, yszemelynevy
éltető erzsébet yszemelynevy Éltető Erzsébet yszemelynevy éltető yszemelynevy
erzsébet yszemelynevy yszemelynevy Éltető yszemelynevy Erzsébet yszemelynevy
ykodvegy színésznő, sz. 1841. xevtizedx 1845 máj. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx
1865 13. Zilahon, ytelepulesy zilah ytelepulesy Zilah ymegyey szilágy megye
ykodvegy színésznő lett 1880-ban. xevtizedx 1885 17 xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx
1905 évig működött a pályán. Megh. 1912. xevtizedx 1915 febr. 26. Makón. ytelepulesy
makó ytelepulesy Makó ymegyey csanád megye ykodvegy szin_I.0257.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Bogyó Alajos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1834
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0257.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0257.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21583.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Bogyó
Alajos
Szócikk: Bogyó Alajos (verebélyi és szentgyörgyi),
opera- és népszínműénekes, sz. 1834. jún. 11-én, ősi magyar nemes családból, Nemespannban
(Nyitram.), megh. 1906. júl. 22-én, Pécsett. Mint árva gyermek 16 éves korában beállott
honvédnek, de minthogy katonai szolgálatra gyengének találták a fürge fiút kémnek
használták s kivált Klapkának Komárom vidékének kikémlelése által figyelemreméltó
szolgálatokat tett. A forradalom lezajlása után az érsekújvári tanítóképzőben nyert
menedékhelyet s miután azt elvégezte, Dunaszerdahelyre került, ahol megválasztották
kántornak és főtanítónak. 1861-ben jegyző volt Pozsonyban, ahol a dalárdában énekelt.
A dalárdával elkerült 1865-ben Drezdába, amikor a német sajtó magasztalva emlékezett
meg B. pompás tenorjáról. Nemsokára színésszé lett Hubay Gusztávnál, majd Szigeti
Imre és Vizváry Gyula fölkérésére fellépett Pécsett, ahol Szigeti volt az igazgató.
1866. ápr. 22-én fellép a Nemzeti Színházban, a »Csikós« Ormódi Bence szerepében.
1867-ben Budán volt, onnan Kolozsvárra, 1871-ben Debrecenbe szerződik; majd Bécsben
Kiss Sándor intendáns támogatásával képezi a hangját Rokitanskynál. 1871. szept.
2-án mint vendég ismét fellépett a Nemzeti Színházban, a »Mártha« opera Lionel szerepében,
frenetikus hatás mellett, a b-ét kétszer is hozta erőteljesen és biztosan, — ezután
szerződtették. Itt azonban nem érezte jól magát, vidékre ment, előbb Nagyváradon
lép föl, 1872. júl. 20-án az »Ernáni«-ban, majd ismét visszakerült a Nemzetihez.
1881— 1885-ig Mándoky Bélával vidéken igazgató volt, feláldozva nemes becsvágyának
egész vagyonát. Kitűnő társulatot toborzott össze, míg végre 1885-ben Győrött megbukott.
1890. ápr. 3-án Békésgyulán ülte meg színészi pályafutásának 25 éves fordulóját.
Ez alkalommal a »Szilaj betyár« c. népsz. és a »Barátságból« c. 1 felv. vj. került
színre, ez utóbbiban Vízváry Gyula is fellépett, miután ő ösztönözte 25 év előtt,
hogy a színipályára lépjen. Főbb szerepei voltak: Faust, Eleázár, Troubadour, Hunyadi
László, Arnold (Tell Vilmos), Bánk bán, Tybalt, Edgardo (Lucia), Zampa, Parlagi
Jancsi stb. Munkája: Korrajzok az 1848—49-iki szabadságharc és annak elnyomása idejéből.
Pécs, 1904. »Leánykérők«, magyar motívumú operett. A vidéki színpadokon sikerrel
adták. — Neje: Éltető Erzsébet, színésznő, sz. 1841. máj. 13. Zilahon, színésznő
lett 1880-ban. 17 évig működött a pályán. Megh. 1912. febr. 26. Makón. szin_I.0257.pdf
I