Címszó: Bogyó Zsigmond - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1875
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0257.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0257.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21586.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Bogyó
Zsigmond
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521583.htm
Szócikk: Bogyó Zsigmond színész, a Vígszínház (intézmény)
(információ)
tagja, sz. 1875. (születés
éve) ápr. 30-án, Székesfehérvárott, (megye) megh.
1918. febr. 13-án, Zydazowban. (ország) Iskoláit
Budapesten (Budapest)
végezte, azután Nagyenyeden (megye) Deák
Péter (személy)
(információ)
társulatánál kezdte meg működését. Eleinte
kis szerepeket játszott, de már néhány hónap múlva elsőrangú szerepekben aratta
sikereit. Deák Péter (személy) (információ)
társulatánál két évig volt, onnan Miskolcra
(megye) szerződött,
Szalkay Lajos (személy) társulatához,
ahol vezető komikusszerepeket kreált és a publikum kedvence lett. Azután Besztercebánya,
(megye) Selmecbánya,
(megye) Losonc,
(megye) Szabadka,
(megye) Pozsony
(megye) színházához
szerződik, mindenütt a közönség ünnepelt komikusa. Ezután ismét visszamegy Nagyenyedre,
(megye) néhány
évig Erdélyben (ország) (információ)
vándorol, amíg fel nem szerződik a Vígszínházhoz,
(intézmény)
(információ)
ahol főleg mint epizódkomikus aratja sikereit.
Főbb szerepei voltak: Rovetta (szerep) (információ)
»Becstelenek«-jében (cím) az apa, »Hivatalnok
urak«-ban (cím)
Róth bácsi, (szerep)
»Liliom« (cím)
(információ)
címszerepe, »Harang«-ban (cím) a tiszteletes,
»Bor«-ban (cím)
(információ)
Baracs, (szerep) (információ)
»Sári bíró« (cím) címszerepe,
»Buridán szamará«-ban (cím) a nagybácsi,
(szerep)
»János vitéz«-ben (cím) (információ)
a francia király, (szerep) (információ)
»Kedélyes paraszt« (cím) (információ)
címszerepe, »Mongodin úr« (cím) címszerepe,
»Tatárjárás« (cím)
(információ)
tábornoka (szerep) stb.
A Vígszínházban (intézmény)
(információ)
különösen a »Zsuzsi kisasszony« (cím) csizmadia
(szerep)
(információ)
mesterében volt nagy sikere, 1915-ben (időpont) bevonult
és mint zászlós 1917-ben (időpont) hazakerült,
ahol a karácsonyt együtt tölti családjával. 1918. (időpont) jan.
15-én visszamegy a frontra, de febr. 13-án éjjel Zydazowban (ország) meghalt.
Neje: Pál Erzsi (személy) színésznő,
kivel 1911. (időpont)
aug. havában lépett házasságra. szin_I.0257.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Bogyó Zsigmond címszóvég 21586 Szócikk:
Bogyó Zsigmond színész, a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy
ykodvegy tagja, sz. 1875. ápr. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 30-án, Székesfehérvárott,
ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye
ykodvegy megh. 1918. febr. 13-án, Zydazowban. ytelepulesy zydazow ytelepulesy
Zydazow yorszagy Ukrajna ykodvegy Iskoláit Budapesten Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte, azután Nagyenyeden ytelepulesy
nagyenyed ytelepulesy Nagyenyed ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy Deák Péter yszemelynevy
deák péter yszemelynevy Deák Péter yszemelynevy deák yszemelynevy péter
yszemelynevy yszemelynevy Deák yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy társulatánál
kezdte meg működését. Eleinte kis szerepeket játszott, de már néhány hónap múlva
elsőrangú szerepekben aratta sikereit. Deák Péter yszemelynevy deák péter
yszemelynevy Deák Péter yszemelynevy deák yszemelynevy péter yszemelynevy
yszemelynevy Deák yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy társulatánál két évig
volt, onnan Miskolcra ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod
megye ykodvegy szerződött, Szalkay Lajos yszemelynevy szalkay lajos
yszemelynevy Szalkay Lajos yszemelynevy szalkay yszemelynevy lajos yszemelynevy
yszemelynevy Szalkay yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy társulatához, ahol
vezető komikusszerepeket kreált és a publikum kedvence lett. Azután Besztercebánya,
ytelepulesy besztercebánya ytelepulesy Besztercebánya ymegyey beszterce-naszód
megye ykodvegy Selmecbánya, ytelepulesy selmecbánya ytelepulesy Selmecbánya
ymegyey hont megye ykodvegy Losonc, ytelepulesy losonc ytelepulesy Losonc
ymegyey nógrád megye ykodvegy Szabadka, ytelepulesy szabadka ytelepulesy
Szabadka ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Pozsony ytelepulesy pozsony
ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy színházához szerződik, mindenütt
a közönség ünnepelt komikusa. Ezután ismét visszamegy Nagyenyedre, ytelepulesy
nagyenyed ytelepulesy Nagyenyed ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy néhány évig Erdélyben
ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy vándorol, amíg fel
nem szerződik a Vígszínházhoz, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy ahol
főleg mint epizódkomikus aratja sikereit. Főbb szerepei voltak: Rovetta yszerepy
rovetta yszerepy Rovetta yszerepy rovetta yszerepy yszerepy Rovetta yszerepy
ykodvegy »Becstelenek«-jében ycimy becstelenek ycimy Becstelenek ycimy
becstelenek ycimy ycimy Becstelenek ycimy ykodvegy az apa, »Hivatalnok urak«-ban
ycimy hivatalnok urak ycimy Hivatalnok urak ycimy hivatalnok ycimy urak ycimy
ycimy Hivatalnok ycimy urak ycimy ykodvegy Róth bácsi, yszerepy róth bácsi
yszerepy Róth bácsi yszerepy róth yszerepy bácsi yszerepy yszerepy Róth
yszerepy bácsi yszerepy ykodvegy »Liliom« ycimy liliom ycimy Liliom ycimy liliom
ycimy ycimy Liliom ycimy ykodvegy címszerepe, »Harang«-ban ycimy harang ycimy
Harang ycimy harang ycimy ycimy Harang ycimy ykodvegy a tiszteletes, »Bor«-ban ycimy
bor ycimy Bor ycimy bor ycimy ycimy Bor ycimy ykodvegy Baracs, yszerepy baracs
yszerepy Baracs yszerepy baracs yszerepy yszerepy Baracs yszerepy ykodvegy »Sári
bíró« ycimy sári bíró ycimy Sári bíró ycimy sári ycimy bíró ycimy ycimy Sári
ycimy bíró ycimy ykodvegy címszerepe, »Buridán szamará«-ban ycimy buridán
szamara ycimy Buridán szamará ycimy buridán ycimy szamara ycimy ycimy Buridán
ycimy szamará ycimy ykodvegy a nagybácsi, yszerepy nagybácsi yszerepy nagybácsi
yszerepy nagybácsi yszerepy yszerepy nagybácsi yszerepy ykodvegy »János vitéz«-ben
ycimy jános vitéz ycimy János vitéz ycimy jános ycimy vitéz ycimy ycimy János
ycimy vitéz ycimy ykodvegy a francia király, yszerepy francia király yszerepy
francia király yszerepy francia yszerepy király yszerepy yszerepy francia
yszerepy király yszerepy ykodvegy »Kedélyes paraszt« ycimy kedélyes paraszt
ycimy Kedélyes paraszt ycimy kedélyes ycimy paraszt ycimy ycimy Kedélyes ycimy
paraszt ycimy ykodvegy címszerepe, »Mongodin úr« ycimy mongodin úr ycimy
Mongodin úr ycimy mongodin ycimy úr ycimy ycimy Mongodin ycimy úr ycimy
ykodvegy címszerepe, »Tatárjárás« ycimy tatárjárás ycimy Tatárjárás ycimy
tatárjárás ycimy ycimy Tatárjárás ycimy ykodvegy tábornoka yszerepy tábornok
yszerepy tábornok yszerepy tábornok yszerepy yszerepy tábornok yszerepy
ykodvegy stb. A Vígszínházban yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy különösen
a »Zsuzsi kisasszony« ycimy zsuzsi kisasszony ycimy Zsuzsi kisasszony ycimy
zsuzsi ycimy kisasszony ycimy ycimy Zsuzsi ycimy kisasszony ycimy ykodvegy csizmadia
yszerepy csizmadia yszerepy csizmadia yszerepy csizmadia yszerepy yszerepy
csizmadia yszerepy ykodvegy mesterében volt nagy sikere, 1915-ben xevtizedx
1915 bevonult és mint zászlós 1917-ben hazakerült, ahol a karácsonyt együtt tölti
családjával. 1918. jan. 15-én visszamegy a frontra, de febr. 13-án éjjel Zydazowban
ytelepulesy zydazow ytelepulesy Zydazow yorszagy Ukrajna ykodvegy meghalt. Neje:
Pál Erzsi yszemelynevy pál erzsi yszemelynevy Pál Erzsi yszemelynevy pál
yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Pál yszemelynevy Erzsi
yszemelynevy ykodvegy színésznő, kivel 1911. aug. havában lépett házasságra. szin_I.0257.pdf
I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Bogyó Zsigmond - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1875
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0257.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0257.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21586.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Bogyó
Zsigmond
Szócikk: Bogyó Zsigmond színész, a Vígszínház tagja,
sz. 1875. ápr. 30-án, Székesfehérvárott, megh. 1918. febr. 13-án, Zydazowban. Iskoláit
Budapesten végezte, azután Nagyenyeden Deák Péter társulatánál kezdte meg működését.
Eleinte kis szerepeket játszott, de már néhány hónap múlva elsőrangú szerepekben
aratta sikereit. Deák Péter társulatánál két évig volt, onnan Miskolcra szerződött,
Szalkay Lajos társulatához, ahol vezető komikusszerepeket kreált és a publikum kedvence
lett. Azután Besztercebánya, Selmecbánya, Losonc, Szabadka, Pozsony színházához
szerződik, mindenütt a közönség ünnepelt komikusa. Ezután ismét visszamegy Nagyenyedre,
néhány évig Erdélyben vándorol, amíg fel nem szerződik a Vígszínházhoz, ahol főleg
mint epizódkomikus aratja sikereit. Főbb szerepei voltak: Rovetta »Becstelenek«-jében
az apa, »Hivatalnok urak«-ban Róth bácsi, »Liliom« címszerepe, »Harang«-ban a tiszteletes,
»Bor«-ban Baracs, »Sári bíró« címszerepe, »Buridán szamará«-ban a nagybácsi, »János
vitéz«-ben a francia király, »Kedélyes paraszt« címszerepe, »Mongodin úr« címszerepe,
»Tatárjárás« tábornoka stb. A Vígszínházban különösen a »Zsuzsi kisasszony« csizmadia
mesterében volt nagy sikere, 1915-ben bevonult és mint zászlós 1917-ben hazakerült,
ahol a karácsonyt együtt tölti családjával. 1918. jan. 15-én visszamegy a frontra,
de febr. 13-án éjjel Zydazowban meghalt. Neje: Pál Erzsi színésznő, kivel 1911.
aug. havában lépett házasságra. szin_I.0257.pdf I