Címszó: Boross Mihály - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1815

SZULETESIEVTIZED 1815

CSALADTAGJA Boross Endre

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0270.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0270.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21679.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Boross Mihály

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521679.htm

 

Szócikk: Boross Mihály író, kir. járásbíró, sz. 1815. (születés éve) jan. 9-én, Ó-Szőnyön, (megye) (Komárom m.), (megye) (információ)  megh. 1899. nov. 5-én, Sárbogárdon. (megye) Iskoláit Ó-Szőnyön (megye) járta,1830-ban (időpont) Cegléden, (megye) 1832-ben (időpont) Nagykőrösön (megye) tanult, 1835-ben (időpont) Pápán (megye) jogot hallgatott, 1842-ben (időpont) Pesten (Budapest) jurátus volt és Tatán (megye) ügyvédi irodát nyitott. 1849. (időpont) jan. 16-án az osztrákok (nemzetiség) elfogták, bebörtönözték, de már március közepe táján szabadon bocsátották. 1850-ben (időpont) újra elfogták, két évi várfogságot szenvedett Josefstadtban; (megye) innét 1855. (időpont) december 25-én szabadult. 1860-ban (időpont) Fehérmegye (megye) alispánjává választották, 1872-ben (időpont) járásbiró lett. (Fia: B. Endre. (személy) L. o.) — Irt két színművet: »A nyeglék«, (cím) »Csáb és könnyelműség«. (cím) Előadták a székesfehérvári színházban. (intézmény) (információ)  szin_I.0270.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Boross Mihály címszóvég 21679 Szócikk: Boross Mihály író, kir. járásbíró, sz. 1815. jan. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 9-én, Ó-Szőnyön, ytelepulesy ó-szőny ytelepulesy Ó-Szőny ymegyey komárom megye ykodvegy (Komárom m.), ytelepulesy komárom m. ytelepulesy Komárom m. ymegyey komárom megye ykodvegy megh. 1899. nov. 5-én, Sárbogárdon. ytelepulesy sárbogárd ytelepulesy Sárbogárd ymegyey fejér megye ykodvegy Iskoláit Ó-Szőnyön ytelepulesy ó-szőny ytelepulesy Ó-Szőny ymegyey komárom megye ykodvegy járta,1830-ban xevtizedx 1835 Cegléden, ytelepulesy cegléd ytelepulesy Cegléd ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy 1832-ben Nagykőrösön ytelepulesy nagykőrös ytelepulesy Nagykőrös ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy tanult, 1835-ben Pápán xtalanevtizedx 1845 ytelepulesy pápa ytelepulesy Pápá ymegyey veszprém megye ykodvegy jogot hallgatott, 1842-ben xevtizedx 1845 Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jurátus volt és Tatán ytelepulesy tata ytelepulesy Tatá ymegyey komárom megye ykodvegy ügyvédi irodát nyitott. 1849. jan. xtalanevtizedx 1855 16-án az osztrákok ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy elfogták, bebörtönözték, de már március közepe táján szabadon bocsátották. 1850-ben xevtizedx 1855 újra elfogták, két évi várfogságot szenvedett Josefstadtban; ytelepulesy josefstadt ytelepulesy Josefstadt ymegyey zemplén megye ykodvegy innét 1855. december xtalanevtizedx 1865 25-én szabadult. 1860-ban xevtizedx 1865 Fehérmegye xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy fehérmegye ytelepulesy Fehérmegye ymegyey fejér megye ykodvegy alispánjává választották, 1872-ben xevtizedx 1875 járásbiró xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 lett. (Fia: B. Endre. yszemelynevy b. endre yszemelynevy B. Endre yszemelynevy b. yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy B. yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy L. o.) — Irt két színművet: »A nyeglék«, ycimy a nyeglék ycimy A nyeglék ycimy a ycimy nyeglék ycimy ycimy A ycimy nyeglék ycimy ykodvegy »Csáb és könnyelműség«. ycimy csáb és könnyelműség ycimy Csáb és könnyelműség ycimy csáb ycimy és ycimy könnyelműség ycimy ycimy Csáb ycimy és ycimy könnyelműség ycimy ykodvegy Előadták a székesfehérvári színházban. yintezmenyy székesfehérvári színház yintezmenyy székesfe yintezmenyy székesfehérvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy székesfe yintezmenyy ykodvegy szin_I.0270.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Boross Mihály - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1815

SZULETESIEVTIZED 1815

CSALADTAGJA Boross Endre

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0270.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0270.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21679.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Boross Mihály

Szócikk: Boross Mihály író, kir. járásbíró, sz. 1815. jan. 9-én, Ó-Szőnyön, (Komárom m.), megh. 1899. nov. 5-én, Sárbogárdon. Iskoláit Ó-Szőnyön járta,1830-ban Cegléden, 1832-ben Nagykőrösön tanult, 1835-ben Pápán jogot hallgatott, 1842-ben Pesten jurátus volt és Tatán ügyvédi irodát nyitott. 1849. jan. 16-án az osztrákok elfogták, bebörtönözték, de már március közepe táján szabadon bocsátották. 1850-ben újra elfogták, két évi várfogságot szenvedett Josefstadtban; innét 1855. december 25-én szabadult. 1860-ban Fehérmegye alispánjává választották, 1872-ben járásbiró lett. (Fia: B. Endre. L. o.) — Irt két színművet: »A nyeglék«, »Csáb és könnyelműség«. Előadták a székesfehérvári színházban. szin_I.0270.pdf I