Címszó: Boross Mihály - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1815
SZULETESIEVTIZED 1815
CSALADTAGJA Boross Endre
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0270.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0270.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21679.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Boross
Mihály
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521679.htm
Szócikk: Boross Mihály író, kir. járásbíró, sz.
1815. (születés
éve) jan. 9-én, Ó-Szőnyön, (megye) (Komárom
m.), (megye)
(információ)
megh. 1899. nov. 5-én, Sárbogárdon. (megye) Iskoláit
Ó-Szőnyön (megye)
járta,1830-ban (időpont) Cegléden,
(megye) 1832-ben
(időpont)
Nagykőrösön (megye)
tanult, 1835-ben (időpont) Pápán
(megye) jogot
hallgatott, 1842-ben (időpont) Pesten
(Budapest)
jurátus volt és Tatán (megye) ügyvédi
irodát nyitott. 1849. (időpont) jan.
16-án az osztrákok (nemzetiség)
elfogták, bebörtönözték, de már március közepe táján szabadon bocsátották. 1850-ben
(időpont)
újra elfogták, két évi várfogságot szenvedett Josefstadtban; (megye) innét
1855. (időpont)
december 25-én szabadult. 1860-ban (időpont) Fehérmegye
(megye) alispánjává
választották, 1872-ben (időpont) járásbiró
lett. (Fia: B. Endre. (személy) L.
o.) — Irt két színművet: »A nyeglék«, (cím) »Csáb és
könnyelműség«. (cím)
Előadták a székesfehérvári színházban. (intézmény)
(információ)
szin_I.0270.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Boross Mihály címszóvég 21679 Szócikk: Boross
Mihály író, kir. járásbíró, sz. 1815. jan. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx
1835 9-én, Ó-Szőnyön, ytelepulesy ó-szőny ytelepulesy Ó-Szőny ymegyey komárom
megye ykodvegy (Komárom m.), ytelepulesy komárom m. ytelepulesy Komárom m.
ymegyey komárom megye ykodvegy megh. 1899. nov. 5-én, Sárbogárdon. ytelepulesy
sárbogárd ytelepulesy Sárbogárd ymegyey fejér megye ykodvegy Iskoláit Ó-Szőnyön
ytelepulesy ó-szőny ytelepulesy Ó-Szőny ymegyey komárom megye ykodvegy járta,1830-ban
xevtizedx 1835 Cegléden, ytelepulesy cegléd ytelepulesy Cegléd ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy 1832-ben Nagykőrösön ytelepulesy
nagykőrös ytelepulesy Nagykőrös ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy tanult,
1835-ben Pápán xtalanevtizedx 1845 ytelepulesy pápa ytelepulesy Pápá ymegyey
veszprém megye ykodvegy jogot hallgatott, 1842-ben xevtizedx 1845 Pesten pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jurátus volt és Tatán ytelepulesy
tata ytelepulesy Tatá ymegyey komárom megye ykodvegy ügyvédi irodát nyitott. 1849.
jan. xtalanevtizedx 1855 16-án az osztrákok ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy
osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy
ykodvegy elfogták, bebörtönözték, de már március közepe táján szabadon bocsátották.
1850-ben xevtizedx 1855 újra elfogták, két évi várfogságot szenvedett Josefstadtban;
ytelepulesy josefstadt ytelepulesy Josefstadt ymegyey zemplén megye ykodvegy innét
1855. december xtalanevtizedx 1865 25-én szabadult. 1860-ban xevtizedx 1865 Fehérmegye
xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy fehérmegye ytelepulesy Fehérmegye ymegyey fejér
megye ykodvegy alispánjává választották, 1872-ben xevtizedx 1875 járásbiró xtalanevtizedx
1885 xtalanevtizedx 1895 lett. (Fia: B. Endre. yszemelynevy b. endre
yszemelynevy B. Endre yszemelynevy b. yszemelynevy endre yszemelynevy
yszemelynevy B. yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy L. o.) — Irt két színművet:
»A nyeglék«, ycimy a nyeglék ycimy A nyeglék ycimy a ycimy nyeglék ycimy ycimy
A ycimy nyeglék ycimy ykodvegy »Csáb és könnyelműség«. ycimy csáb és
könnyelműség ycimy Csáb és könnyelműség ycimy csáb ycimy és ycimy könnyelműség
ycimy ycimy Csáb ycimy és ycimy könnyelműség ycimy ykodvegy Előadták a székesfehérvári
színházban. yintezmenyy székesfehérvári színház yintezmenyy székesfe
yintezmenyy székesfehérvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
székesfe yintezmenyy ykodvegy szin_I.0270.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Boross Mihály - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1815
SZULETESIEVTIZED 1815
CSALADTAGJA Boross Endre
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0270.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0270.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21679.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Boross
Mihály
Szócikk: Boross Mihály író, kir. járásbíró, sz.
1815. jan. 9-én, Ó-Szőnyön, (Komárom m.), megh. 1899. nov. 5-én, Sárbogárdon. Iskoláit
Ó-Szőnyön járta,1830-ban Cegléden, 1832-ben Nagykőrösön tanult, 1835-ben Pápán jogot
hallgatott, 1842-ben Pesten jurátus volt és Tatán ügyvédi irodát nyitott. 1849.
jan. 16-án az osztrákok elfogták, bebörtönözték, de már március közepe táján szabadon
bocsátották. 1850-ben újra elfogták, két évi várfogságot szenvedett Josefstadtban;
innét 1855. december 25-én szabadult. 1860-ban Fehérmegye alispánjává választották,
1872-ben járásbiró lett. (Fia: B. Endre. L. o.) — Irt két színművet: »A nyeglék«,
»Csáb és könnyelműség«. Előadták a székesfehérvári színházban. szin_I.0270.pdf I