Címszó: Boross Mihály - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1877

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0270.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0270.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21680.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Boross Mihály

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521679.htm

 

Szócikk: Boross Mihály író, hírlapíró, esztétikus, az »Esti Kurir« (intézmény) (információ)  művészeti és színházi kritikusa, sz. 1877. (születés éve) dec. 30-án, Kiscellben, (megye) (Vasm.). (megye) Tanulmányait Budapesten (Budapest) végezte, s érettségi után 1896-ban (időpont) már újságírói pályán van 1897-től (időpont) a »Budapesti Napló«-nál (intézmény) (információ)  dolgozik. 1910-ben (időpont) mérnöki oklevelet szerez, közben minden írói munkássága a színpaddal kapcsolatos. Ebben az időben már drámákkal is kísérletez, rendezői színjáték - tanulmányokat végez, színpadi munkásként és statisztálás révén első forrásból meríti a színpad technikai berendezésének, a drámák színpadi életrekelésének tudását. Közel kétesztendős ilyen tanulmányok hatása jótékonyan befolyásolják későbbi munkáit, amelyeknek mindén egyéb tulajdonságain kívül a színszerűség a főértékük. Színpadművészeti cikkei, tanulmányai kötetekre rúgnak. Legelső drámáját: »A betörő«-t (cím) 1903-ban (időpont) írta. »Mult«, (cím) »Őnagysága arcképe«, (cím) »Mah-Jong«, (cím) »Keresztes - pók«, (cím) (információ)  »A költő«, (cím) »János« (cím) (információ)  c. művei az eszmei dráma irodalom szolgálatában születtek. Irt fantasztikus regényeket: »A kék hattyú«, (cím) »Noe barlangja«, (cím) (információ)  »A harmadik testamentum«, (cím) »Az anyaföld«, (cím) »A kakuk«, (cím) »Az ész sztrájkja«. (cím) Filmeket: »Veszélyben a pokol«, (cím) »Lavina«; (cím) verseket, novellákat és nap­nap után színházi vonatkozású cikkeket, kritikákat. Lelkes, önzetlen munkása minden színpadot és színésztársadalmat érdeklő mozgalomnak és évek óta fáradhatatlan harcosa a magyar művészi színház megteremtését célzó mozgalomnak, s buzdító barátja minden új és művészi jelenségnek, támogatója a fiatal törekvéseknek. Kritikáiban a legkisebb, a legjelentéktelenebb szerep épen úgy kap elismerést, ha az művészi munka, mint ahogy a legnagyobb színpadi munka hibáit is észreveszi, s azt a hozzászólás finomságával jegyzi meg. írásainak súlyát, becsülését jellemzi, hogy kritikáit még azok is szeretettel fogadják, akiket hibáikkal együtt említ meg. »A költő« (cím) c. poétikus drámáját 1929. (időpont) máj. 7-én mutatta be az Uj Színház. (intézmény) (információ)  A Magyar Színművészeti Lexikon (intézmény) (információ)  munkatársa. szin_I.0270.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Boross Mihály címszóvég 21680 Szócikk: Boross Mihály író, hírlapíró, esztétikus, az »Esti Kurir« yintezmenyy esti kurir yintezmenyy Esti Kur yintezmenyy esti yintezmenyy kurir yintezmenyy yintezmenyy Esti yintezmenyy Kur yintezmenyy ykodvegy művészeti és színházi kritikusa, sz. 1877. dec. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 30-án, Kiscellben, ytelepulesy kiscell ytelepulesy Kiscell ymegyey vas megye ykodvegy (Vasm.). ytelepulesy vasm. ytelepulesy Vasm. ymegyey vas megye ykodvegy Tanulmányait Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte, s érettségi után 1896-ban xevtizedx 1895 már újságírói pályán van 1897-től a xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 »Budapesti Napló«-nál yintezmenyy budapesti napló yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy dolgozik. 1910-ben xevtizedx 1915 mérnöki oklevelet szerez, közben minden írói munkássága a színpaddal kapcsolatos. Ebben az időben már drámákkal is kísérletez, rendezői színjáték - tanulmányokat végez, színpadi munkásként és statisztálás révén első forrásból meríti a színpad technikai berendezésének, a drámák színpadi életrekelésének tudását. Közel kétesztendős ilyen tanulmányok hatása jótékonyan befolyásolják későbbi munkáit, amelyeknek mindén egyéb tulajdonságain kívül a színszerűség a főértékük. Színpadművészeti cikkei, tanulmányai kötetekre rúgnak. Legelső drámáját: »A betörő«-t ycimy a betörő ycimy A betörő ycimy a ycimy betörő ycimy ycimy A ycimy betörő ycimy ykodvegy 1903-ban xevtizedx 1905 írta. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 »Mult«, ycimy mult ycimy Mult ycimy mult ycimy ycimy Mult ycimy ykodvegy »Őnagysága arcképe«, ycimy őnagysága arcképe ycimy Őnagysága arcképe ycimy őnagysága ycimy arcképe ycimy ycimy Őnagysága ycimy arcképe ycimy ykodvegy »Mah-Jong«, ycimy mah-jong ycimy Mah-Jong ycimy mah-jong ycimy ycimy Mah-Jong ycimy ykodvegy »Keresztes - pók«, ycimy keresztes - pók ycimy Keresztes - pók ycimy keresztes ycimy - ycimy pók ycimy ycimy Keresztes ycimy - ycimy pók ycimy ykodvegy »A költő«, ycimy a költő ycimy A költő ycimy a ycimy költő ycimy ycimy A ycimy költő ycimy ykodvegy »János« ycimy jános ycimy János ycimy jános ycimy ycimy János ycimy ykodvegy c. művei az eszmei dráma irodalom szolgálatában születtek. Irt fantasztikus regényeket: »A kék hattyú«, ycimy a kék hattyú ycimy A kék hattyú ycimy a ycimy kék ycimy hattyú ycimy ycimy A ycimy kék ycimy hattyú ycimy ykodvegy »Noe barlangja«, ycimy noe barlangja ycimy Noe barlangja ycimy noe ycimy barlangja ycimy ycimy Noe ycimy barlangja ycimy ykodvegy »A harmadik testamentum«, ycimy a harmadik testamentum ycimy A harmadik testamentum ycimy a ycimy harmadik ycimy testamentum ycimy ycimy A ycimy harmadik ycimy testamentum ycimy ykodvegy »Az anyaföld«, ycimy az anyaföld ycimy Az anyaföld ycimy az ycimy anyaföld ycimy ycimy Az ycimy anyaföld ycimy ykodvegy »A kakuk«, ycimy a kakuk ycimy A kakuk ycimy a ycimy kakuk ycimy ycimy A ycimy kakuk ycimy ykodvegy »Az ész sztrájkja«. ycimy az ész sztrájkja ycimy Az ész sztrájkja ycimy az ycimy ész ycimy sztrájkja ycimy ycimy Az ycimy ész ycimy sztrájkja ycimy ykodvegy Filmeket: »Veszélyben a pokol«, ycimy veszélyben a pokol ycimy Veszélyben a pokol ycimy veszélyben ycimy a ycimy pokol ycimy ycimy Veszélyben ycimy a ycimy pokol ycimy ykodvegy »Lavina«; ycimy lavina ycimy Lavina ycimy lavina ycimy ycimy Lavina ycimy ykodvegy verseket, novellákat és nap­nap után színházi vonatkozású cikkeket, kritikákat. Lelkes, önzetlen munkása minden színpadot és színésztársadalmat érdeklő mozgalomnak és évek óta fáradhatatlan harcosa a magyar művészi színház megteremtését célzó mozgalomnak, s buzdító barátja minden új és művészi jelenségnek, támogatója a fiatal törekvéseknek. Kritikáiban a legkisebb, a legjelentéktelenebb szerep épen úgy kap elismerést, ha az művészi munka, mint ahogy a legnagyobb színpadi munka hibáit is észreveszi, s azt a hozzászólás finomságával jegyzi meg. írásainak súlyát, becsülését jellemzi, hogy kritikáit még azok is szeretettel fogadják, akiket hibáikkal együtt említ meg. »A költő« ycimy a költő ycimy A költő ycimy a ycimy költő ycimy ycimy A ycimy költő ycimy ykodvegy c. poétikus drámáját 1929. xevtizedx 1925 máj. xtalanevtizedx 1935 7-én mutatta be az Uj Színház. yintezmenyy uj színház yintezmenyy Uj Szính yintezmenyy uj yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Uj yintezmenyy Szính yintezmenyy ykodvegy A Magyar Színművészeti Lexikon yintezmenyy magyar színművészeti lexikon yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színművészeti yintezmenyy lexikon yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy munkatársa. szin_I.0270.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Boross Mihály - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1877

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0270.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0270.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21680.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Boross Mihály

Szócikk: Boross Mihály író, hírlapíró, esztétikus, az »Esti Kurir« művészeti és színházi kritikusa, sz. 1877. dec. 30-án, Kiscellben, (Vasm.). Tanulmányait Budapesten végezte, s érettségi után 1896-ban már újságírói pályán van 1897-től a »Budapesti Napló«-nál dolgozik. 1910-ben mérnöki oklevelet szerez, közben minden írói munkássága a színpaddal kapcsolatos. Ebben az időben már drámákkal is kísérletez, rendezői színjáték - tanulmányokat végez, színpadi munkásként és statisztálás révén első forrásból meríti a színpad technikai berendezésének, a drámák színpadi életrekelésének tudását. Közel kétesztendős ilyen tanulmányok hatása jótékonyan befolyásolják későbbi munkáit, amelyeknek mindén egyéb tulajdonságain kívül a színszerűség a főértékük. Színpadművészeti cikkei, tanulmányai kötetekre rúgnak. Legelső drámáját: »A betörő«-t 1903-ban írta. »Mult«, »Őnagysága arcképe«, »Mah-Jong«, »Keresztes - pók«, »A költő«, »János« c. művei az eszmei dráma irodalom szolgálatában születtek. Irt fantasztikus regényeket: »A kék hattyú«, »Noe barlangja«, »A harmadik testamentum«, »Az anyaföld«, »A kakuk«, »Az ész sztrájkja«. Filmeket: »Veszélyben a pokol«, »Lavina«; verseket, novellákat és nap­nap után színházi vonatkozású cikkeket, kritikákat. Lelkes, önzetlen munkása minden színpadot és színésztársadalmat érdeklő mozgalomnak és évek óta fáradhatatlan harcosa a magyar művészi színház megteremtését célzó mozgalomnak, s buzdító barátja minden új és művészi jelenségnek, támogatója a fiatal törekvéseknek. Kritikáiban a legkisebb, a legjelentéktelenebb szerep épen úgy kap elismerést, ha az művészi munka, mint ahogy a legnagyobb színpadi munka hibáit is észreveszi, s azt a hozzászólás finomságával jegyzi meg. írásainak súlyát, becsülését jellemzi, hogy kritikáit még azok is szeretettel fogadják, akiket hibáikkal együtt említ meg. »A költő« c. poétikus drámáját 1929. máj. 7-én mutatta be az Uj Színház. A Magyar Színművészeti Lexikon munkatársa. szin_I.0270.pdf I