Címszó: Boross Mihály - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1877
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0270.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0270.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21680.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Boross
Mihály
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521679.htm
Szócikk: Boross Mihály író, hírlapíró, esztétikus,
az »Esti Kurir« (intézmény)
(információ)
művészeti és színházi kritikusa, sz. 1877.
(születés
éve) dec. 30-án, Kiscellben, (megye) (Vasm.).
(megye) Tanulmányait
Budapesten (Budapest)
végezte, s érettségi után 1896-ban (időpont) már
újságírói pályán van 1897-től (időpont) a
»Budapesti Napló«-nál (intézmény)
(információ)
dolgozik. 1910-ben (időpont) mérnöki
oklevelet szerez, közben minden írói munkássága a színpaddal kapcsolatos. Ebben
az időben már drámákkal is kísérletez, rendezői színjáték - tanulmányokat végez,
színpadi munkásként és statisztálás révén első forrásból meríti a színpad technikai
berendezésének, a drámák színpadi életrekelésének tudását. Közel kétesztendős ilyen
tanulmányok hatása jótékonyan befolyásolják későbbi munkáit, amelyeknek mindén egyéb
tulajdonságain kívül a színszerűség a főértékük. Színpadművészeti cikkei, tanulmányai
kötetekre rúgnak. Legelső drámáját: »A betörő«-t (cím) 1903-ban
(időpont)
írta. »Mult«, (cím)
»Őnagysága arcképe«, (cím) »Mah-Jong«,
(cím) »Keresztes
- pók«, (cím)
(információ)
»A költő«, (cím) »János« (cím) (információ)
c. művei az eszmei dráma irodalom szolgálatában
születtek. Irt fantasztikus regényeket: »A kék hattyú«, (cím) »Noe barlangja«,
(cím) (információ)
»A harmadik testamentum«, (cím) »Az anyaföld«,
(cím) »A kakuk«,
(cím) »Az ész
sztrájkja«. (cím)
Filmeket: »Veszélyben a pokol«, (cím) »Lavina«;
(cím) verseket,
novellákat és napnap után színházi vonatkozású cikkeket, kritikákat. Lelkes, önzetlen
munkása minden színpadot és színésztársadalmat érdeklő mozgalomnak és évek óta fáradhatatlan
harcosa a magyar művészi színház megteremtését célzó mozgalomnak, s buzdító barátja
minden új és művészi jelenségnek, támogatója a fiatal törekvéseknek. Kritikáiban
a legkisebb, a legjelentéktelenebb szerep épen úgy kap elismerést, ha az művészi
munka, mint ahogy a legnagyobb színpadi munka hibáit is észreveszi, s azt a hozzászólás
finomságával jegyzi meg. írásainak súlyát, becsülését jellemzi, hogy kritikáit még
azok is szeretettel fogadják, akiket hibáikkal együtt említ meg. »A költő« (cím) c. poétikus
drámáját 1929. (időpont) máj.
7-én mutatta be az Uj Színház. (intézmény)
(információ)
A Magyar Színművészeti Lexikon (intézmény)
(információ)
munkatársa. szin_I.0270.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Boross Mihály címszóvég 21680 Szócikk: Boross
Mihály író, hírlapíró, esztétikus, az »Esti Kurir« yintezmenyy esti kurir
yintezmenyy Esti Kur yintezmenyy esti yintezmenyy kurir yintezmenyy yintezmenyy
Esti yintezmenyy Kur yintezmenyy ykodvegy művészeti és színházi kritikusa, sz. 1877.
dec. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 30-án, Kiscellben, ytelepulesy
kiscell ytelepulesy Kiscell ymegyey vas megye ykodvegy (Vasm.). ytelepulesy
vasm. ytelepulesy Vasm. ymegyey vas megye ykodvegy Tanulmányait Budapesten Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte, s érettségi után
1896-ban xevtizedx 1895 már újságírói pályán van 1897-től a xtalanevtizedx 1905
xtalanevtizedx 1915 »Budapesti Napló«-nál yintezmenyy budapesti napló
yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy napló yintezmenyy
yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy dolgozik. 1910-ben xevtizedx 1915 mérnöki
oklevelet szerez, közben minden írói munkássága a színpaddal kapcsolatos. Ebben
az időben már drámákkal is kísérletez, rendezői színjáték - tanulmányokat végez,
színpadi munkásként és statisztálás révén első forrásból meríti a színpad technikai
berendezésének, a drámák színpadi életrekelésének tudását. Közel kétesztendős ilyen
tanulmányok hatása jótékonyan befolyásolják későbbi munkáit, amelyeknek mindén egyéb
tulajdonságain kívül a színszerűség a főértékük. Színpadművészeti cikkei, tanulmányai
kötetekre rúgnak. Legelső drámáját: »A betörő«-t ycimy a betörő ycimy A betörő
ycimy a ycimy betörő ycimy ycimy A ycimy betörő ycimy ykodvegy 1903-ban xevtizedx
1905 írta. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 »Mult«, ycimy mult ycimy
Mult ycimy mult ycimy ycimy Mult ycimy ykodvegy »Őnagysága arcképe«, ycimy
őnagysága arcképe ycimy Őnagysága arcképe ycimy őnagysága ycimy arcképe ycimy
ycimy Őnagysága ycimy arcképe ycimy ykodvegy »Mah-Jong«, ycimy mah-jong ycimy
Mah-Jong ycimy mah-jong ycimy ycimy Mah-Jong ycimy ykodvegy »Keresztes - pók«, ycimy
keresztes - pók ycimy Keresztes - pók ycimy keresztes ycimy - ycimy pók ycimy
ycimy Keresztes ycimy - ycimy pók ycimy ykodvegy »A költő«, ycimy a költő ycimy
A költő ycimy a ycimy költő ycimy ycimy A ycimy költő ycimy ykodvegy »János« ycimy
jános ycimy János ycimy jános ycimy ycimy János ycimy ykodvegy c. művei az eszmei
dráma irodalom szolgálatában születtek. Irt fantasztikus regényeket: »A kék hattyú«,
ycimy a kék hattyú ycimy A kék hattyú ycimy a ycimy kék ycimy hattyú ycimy
ycimy A ycimy kék ycimy hattyú ycimy ykodvegy »Noe barlangja«, ycimy noe
barlangja ycimy Noe barlangja ycimy noe ycimy barlangja ycimy ycimy Noe ycimy
barlangja ycimy ykodvegy »A harmadik testamentum«, ycimy a harmadik testamentum
ycimy A harmadik testamentum ycimy a ycimy harmadik ycimy testamentum ycimy
ycimy A ycimy harmadik ycimy testamentum ycimy ykodvegy »Az anyaföld«, ycimy az
anyaföld ycimy Az anyaföld ycimy az ycimy anyaföld ycimy ycimy Az ycimy
anyaföld ycimy ykodvegy »A kakuk«, ycimy a kakuk ycimy A kakuk ycimy a ycimy
kakuk ycimy ycimy A ycimy kakuk ycimy ykodvegy »Az ész sztrájkja«. ycimy az ész
sztrájkja ycimy Az ész sztrájkja ycimy az ycimy ész ycimy sztrájkja ycimy ycimy
Az ycimy ész ycimy sztrájkja ycimy ykodvegy Filmeket: »Veszélyben a pokol«, ycimy
veszélyben a pokol ycimy Veszélyben a pokol ycimy veszélyben ycimy a ycimy
pokol ycimy ycimy Veszélyben ycimy a ycimy pokol ycimy ykodvegy »Lavina«; ycimy
lavina ycimy Lavina ycimy lavina ycimy ycimy Lavina ycimy ykodvegy verseket, novellákat
és napnap után színházi vonatkozású cikkeket, kritikákat. Lelkes, önzetlen munkása
minden színpadot és színésztársadalmat érdeklő mozgalomnak és évek óta fáradhatatlan
harcosa a magyar művészi színház megteremtését célzó mozgalomnak, s buzdító barátja
minden új és művészi jelenségnek, támogatója a fiatal törekvéseknek. Kritikáiban
a legkisebb, a legjelentéktelenebb szerep épen úgy kap elismerést, ha az művészi
munka, mint ahogy a legnagyobb színpadi munka hibáit is észreveszi, s azt a hozzászólás
finomságával jegyzi meg. írásainak súlyát, becsülését jellemzi, hogy kritikáit még
azok is szeretettel fogadják, akiket hibáikkal együtt említ meg. »A költő« ycimy
a költő ycimy A költő ycimy a ycimy költő ycimy ycimy A ycimy költő ycimy
ykodvegy c. poétikus drámáját 1929. xevtizedx 1925 máj. xtalanevtizedx 1935 7-én
mutatta be az Uj Színház. yintezmenyy uj színház yintezmenyy Uj Szính
yintezmenyy uj yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Uj yintezmenyy Szính
yintezmenyy ykodvegy A Magyar Színművészeti Lexikon yintezmenyy magyar
színművészeti lexikon yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy
színművészeti yintezmenyy lexikon yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S
yintezmenyy ykodvegy munkatársa. szin_I.0270.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Boross Mihály - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1877
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0270.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0270.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21680.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Boross
Mihály
Szócikk: Boross Mihály író, hírlapíró, esztétikus,
az »Esti Kurir« művészeti és színházi kritikusa, sz. 1877. dec. 30-án,
Kiscellben, (Vasm.). Tanulmányait Budapesten végezte, s érettségi után 1896-ban
már újságírói pályán van 1897-től a »Budapesti Napló«-nál dolgozik. 1910-ben mérnöki
oklevelet szerez, közben minden írói munkássága a színpaddal kapcsolatos. Ebben
az időben már drámákkal is kísérletez, rendezői színjáték - tanulmányokat végez,
színpadi munkásként és statisztálás révén első forrásból meríti a színpad technikai
berendezésének, a drámák színpadi életrekelésének tudását. Közel kétesztendős ilyen
tanulmányok hatása jótékonyan befolyásolják későbbi munkáit, amelyeknek mindén egyéb
tulajdonságain kívül a színszerűség a főértékük. Színpadművészeti cikkei, tanulmányai
kötetekre rúgnak. Legelső drámáját: »A betörő«-t 1903-ban írta. »Mult«, »Őnagysága
arcképe«, »Mah-Jong«, »Keresztes - pók«, »A költő«, »János« c. művei az eszmei dráma
irodalom szolgálatában születtek. Irt fantasztikus regényeket: »A kék hattyú«, »Noe
barlangja«, »A harmadik testamentum«, »Az anyaföld«, »A kakuk«, »Az ész sztrájkja«.
Filmeket: »Veszélyben a pokol«, »Lavina«; verseket, novellákat és napnap után színházi
vonatkozású cikkeket, kritikákat. Lelkes, önzetlen munkása minden színpadot és színésztársadalmat
érdeklő mozgalomnak és évek óta fáradhatatlan harcosa a magyar művészi színház megteremtését
célzó mozgalomnak, s buzdító barátja minden új és művészi jelenségnek, támogatója
a fiatal törekvéseknek. Kritikáiban a legkisebb, a legjelentéktelenebb szerep épen
úgy kap elismerést, ha az művészi munka, mint ahogy a legnagyobb színpadi munka
hibáit is észreveszi, s azt a hozzászólás finomságával jegyzi meg. írásainak súlyát,
becsülését jellemzi, hogy kritikáit még azok is szeretettel fogadják, akiket hibáikkal
együtt említ meg. »A költő« c. poétikus drámáját 1929. máj. 7-én mutatta be az Uj
Színház. A Magyar Színművészeti Lexikon munkatársa. szin_I.0270.pdf I