Címszó: Csiky Gergely - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1842
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0349.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0349.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22270.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Csiky
Gergely
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522270.htm
Szócikk: Csiky Gergely drámaíró, sz. 1842. (születés
éve) dec. 8-án, az aradmegyei (megye) Pankotán,
(megye) megh.
1891. nov. 19-én, Budapesten. (Budapest)
Aradon (megye)
(információ)
végezte a gimnáziumot s már akkor kezdett
irodalommal foglalkozni. 16 éves korában már verse jelent meg a »Napkelet« (intézmény)
c. pesti (Budapest)
lapban. Szülei kívánságára a papi pályára lépett, a temesvári szeminárium (intézmény)
(információ)
növendéke volt, majd a pesti központi szemináriumban
(intézmény)
(információ)
folytatta tanulmányait s itt a magyar egyház-irodalmi
iskola elnöke volt. 1865-ben (időpont) pappá
szentelték s a bécsi Augustineumba (intézmény)
(információ)
küldték tanulmányai folytatása végett. 1868-ban
(időpont)
theologiai doktorátust szerzett s hazatérve előbb a temesvári kath. gimnázium, (intézmény)
(információ)
majd ugyanott a papnevelő intézet (intézmény)
tanára lett, egyházi lapot szerkesztett s a szentszéknél mint a házasság egyik jogvédője
szerepelt. Közben folyton foglalkozott irodalmi tervekkel s 1874-ben (időpont) megírta
első darabját, a »Jóslat« (cím) (információ)
c. görög tárgyú romantikus vígjátékot, mellyel
elnyerte az Akadémia (intézmény)
(információ)
Teleki-díját. Ez a siker biztatólag hatott
rá, tovább dolgozott, s 1877-ben (időpont) ismét
elnyerte a Teleki-díjat »Janus« (cím) c. szomorú
játékával. Ugyanebben az évben a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
színre került »A mágusz« (cím) c. 1 felv.
tragédiája. 1878-ban (időpont) »Az
ellenállhatatlan« (cím) c. színműve
nyert pályadíjat. (Bem. 1878. (időpont) okt.
11. Nemzeti Színházban). (intézmény)
(információ)
1879-ben (időpont) a
»Bizalmatlan« (cím)
c. verses vígjátékával nyert pályadíjat s ugyanebben az évben a Kisfaludy Társaság
(intézmény)
(információ)
és az Akadémia (intézmény)
(információ)
tagjává választották. Ekkor már budapesti
(Budapest)
lakos volt (püspöki engedéllyel), nagy irodalmi munkásságot fejtett ki, lapokba
cikkeket írt, darabokat fordított a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
számára. Műveinek világias szelleme rossz
vért szült a papi körökben, a szigorúan szent életű Bonnaz (személy) csanádi
(megye) püspök
felszólította, hogy térjen vissza az irodalomról az egyház szolgálatába. Cs. azonban
nem bírt szakítani az irodalommal, melyet igazi hivatásának érzett s nehéz szívvel
bár, de 1880-ban (időpont) kilépett
az egyházi rendből, a következő évben áttért az evangélikus vallásra és megházasodott,
nőül vette Bakody Amandát, (személy) a
híres homoeopata orvostanár leányát. Ez az idő azonban más tekintetben, így irodalmi
munkájának irányában is nagy változást jelentett. Eddigi művei a Rákosi Jenő (személy) (információ)
által kezdeményezett romantikus dráma és
vígjáték hangkörében mozogtak, mert részben párizsi (ország) tanulmányútjának
hatása alatt a realisztikus társadalmi dráma útjára tért. Ezzel nagy lépéssel vitte
előtte a magyar dráma ügyét, megindította fejlődését a modern dráma felé. Ezt az
új irányt a »Proletárok« (cím) c. drámával
kezdte (bem. 1880. (időpont) jan.
23. Nemzeti Színház), (intézmény)
(információ)
s mindjárt rendkívüli sikert aratott vele.
Ez volt az első igazi társadalmi dráma a magyar irodalomban, a magyar élet szinét
tükrözte, a való életből vett kitűnően megrajzolt alakokkal, logikusan felépítve,
élénk színpadi érzékkel kidolgozva. Realizmusa újszerűen hatott, színpadi hatásain
megérződtek a francia (nemzetiség)
(információ)
drámaírók tanulságai. Prielle Kornéliával
(személy)
(információ)
a címszerepben a darab igen sokáig műsoron
maradt s később is többször felújították. Cs. most már egészen a modern társadalmi
drámára vetette magát. Sorban jelentek meg e nemű művei: »A Stomfay-család«, (cím) »Cifra nyomorúság«,
(cím) (információ)
»Mukányi, (cím) (információ)
»Bozóthy Mártha«, (cím) »Buborékok«,
(cím) »A káviár«,
(cím) »Nóra«,
(cím) (információ)
»Cecil házassága«, (cím) »A sötét
pont«, (cím)
»Örök törvény«, (cím)
(információ)
»A vasember«, (cím) »Divatkép«,
(cím) »Az atyafiak«
(cím) stb. A
magyar társadalom különböző rétegeinek alakjai sorra vonultak fel a darabokban,
érdékesen, éles megfigyelő szemén át nézve s a született drámaíró szerkesztőképességével
megírva. Még egy nagy sikere volt »A nagymama« (cím) kedves vígjátékával,
amelyet még a háború után is sokat játszottak a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
az eredetileg Prielle Kornéliának (személy) (információ)
írt főszerepben Rákosi Szidivel. (személy) (információ)
Ezután írt darabjai már kevesebb sikert arattak
(Spartacus, (cím)
Jó Fülöp. A nagyratermett), (cím) (információ)
ezekben már túlságosan igyekezett alkalmazkodni
a színpad követelményeihez, drámaírói ereje a kimerülés jeleit mutatta s a siker
jórészt elmaradt. Közben Csiky (személy) (információ)
nagy műfordítói munkásságot is fejtett ki,
lefordította egyebek között Sophokles (személy) (információ)
tragédiáit, Plautus (személy) vígjátékait,
számos angol (nyelv)
és francia (nyelv)
(információ)
színdarabot. Több regénye is kiváló tulajdonságokkal
emelkedik ki a kor irodalmából. A Színművészeti Akadémiának (intézmény)
is nagytudású tanára volt s a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
drámabíráló bizottságának tagja. Cs. pályájának
kettős jelentősége van a magyar drámairodalomban: másfél évtizedig ő tartotta fenn,
Szigligeti (személy)
(információ)
kezéből véve át a fáklyát, a magyar színházak
eredeti műsorának folytonosságát és ő térítette drámai irodalmunkat a modern társadalmi
élet reális ábrázolása felé. (Schöpflin Aladár). (személy) (információ)
szin_I.0349.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Csiky Gergely címszóvég 22270 Szócikk: Csiky
Gergely drámaíró, sz. 1842. dec. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 8-án, az
aradmegyei ytelepulesy aradmegye ytelepulesy aradmegye ymegyey arad megye
ykodvegy Pankotán, ytelepulesy pankota ytelepulesy Pankotá ymegyey arad megye
ykodvegy megh. 1891. nov. 19-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey
arad megye ykodvegy végezte a gimnáziumot s már akkor kezdett irodalommal foglalkozni.
16 éves korában már verse jelent meg a »Napkelet« yintezmenyy napkelet
yintezmenyy Napkelet yintezmenyy napkelet yintezmenyy yintezmenyy Napkelet
yintezmenyy ykodvegy c. pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy lapban. Szülei kívánságára a papi pályára lépett, a temesvári
szeminárium yintezmenyy temesvári szeminárium yintezmenyy temesvár yintezmenyy
temesvári yintezmenyy szeminárium yintezmenyy yintezmenyy temesvár yintezmenyy
ykodvegy növendéke volt, majd a pesti központi szemináriumban yintezmenyy pesti
központi szeminárium yintezmenyy pesti kö yintezmenyy pesti yintezmenyy
központi yintezmenyy szeminárium yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy kö
yintezmenyy ykodvegy folytatta tanulmányait s itt a magyar egyház-irodalmi iskola
elnöke volt. 1865-ben xevtizedx 1865 pappá szentelték s a bécsi Augustineumba yintezmenyy
bécsi augustineum yintezmenyy bécsi Au yintezmenyy bécsi yintezmenyy
augustineum yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Au yintezmenyy ykodvegy küldték
tanulmányai folytatása végett. 1868-ban theologiai xtalanevtizedx 1875 doktorátust
szerzett s hazatérve előbb a temesvári kath. gimnázium, yintezmenyy temesvári
kath. gimnázium yintezmenyy temesvár yintezmenyy temesvári yintezmenyy kath.
yintezmenyy gimnázium yintezmenyy yintezmenyy temesvár yintezmenyy ykodvegy majd
ugyanott a papnevelő intézet yintezmenyy papnevelő intézet yintezmenyy papnevel
yintezmenyy papnevelő yintezmenyy intézet yintezmenyy yintezmenyy papnevel
yintezmenyy ykodvegy tanára lett, egyházi lapot szerkesztett s a szentszéknél mint
a házasság egyik jogvédője szerepelt. Közben folyton foglalkozott irodalmi tervekkel
s 1874-ben xevtizedx 1875 megírta első darabját, a »Jóslat« ycimy jóslat ycimy
Jóslat ycimy jóslat ycimy ycimy Jóslat ycimy ykodvegy c. görög tárgyú romantikus
vígjátékot, mellyel elnyerte az Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy
Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy
ykodvegy Teleki-díját. Ez a siker biztatólag hatott rá, tovább dolgozott, s 1877-ben
ismét elnyerte a Teleki-díjat »Janus« ycimy janus ycimy Janus ycimy janus ycimy
ycimy Janus ycimy ykodvegy c. szomorú játékával. Ugyanebben az évben a Nemzeti Színházban
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy színre került »A mágusz«
ycimy a mágusz ycimy A mágusz ycimy a ycimy mágusz ycimy ycimy A ycimy mágusz
ycimy ykodvegy c. 1 felv. tragédiája. 1878-ban »Az ellenállhatatlan« ycimy az
ellenállhatatlan ycimy Az ellenállhatatlan ycimy az ycimy ellenállhatatlan
ycimy ycimy Az ycimy ellenállhatatlan ycimy ykodvegy c. színműve nyert pályadíjat.
(Bem. 1878. okt. 11. Nemzeti Színházban). yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1879-ben a xtalanevtizedx 1885 »Bizalmatlan«
ycimy bizalmatlan ycimy Bizalmatlan ycimy bizalmatlan ycimy ycimy Bizalmatlan
ycimy ykodvegy c. verses vígjátékával nyert pályadíjat s ugyanebben az évben a Kisfaludy
Társaság yintezmenyy kisfaludy társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy
kisfaludy yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy
ykodvegy és az Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia yintezmenyy
akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy tagjává választották.
Ekkor már budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy lakos volt (püspöki engedéllyel), nagy irodalmi munkásságot fejtett ki,
lapokba cikkeket írt, darabokat fordított a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy számára. Műveinek világias szelleme rossz
vért szült a papi körökben, a szigorúan szent életű Bonnaz yszemelynevy bonnaz
yszemelynevy Bonnaz yszemelynevy bonnaz yszemelynevy yszemelynevy Bonnaz
yszemelynevy ykodvegy csanádi ytelepulesy csanád ytelepulesy csanádi ymegyey
csanád megye ykodvegy püspök felszólította, hogy térjen vissza az irodalomról az
egyház szolgálatába. Cs. azonban nem bírt szakítani az irodalommal, melyet igazi
hivatásának érzett s nehéz szívvel bár, de 1880-ban xevtizedx 1885 kilépett az egyházi
rendből, a következő évben áttért az evangélikus vallásra és megházasodott, nőül
vette Bakody Amandát, yszemelynevy bakody amanda yszemelynevy Bakody Amandá
yszemelynevy bakody yszemelynevy amanda yszemelynevy yszemelynevy Bakody
yszemelynevy Amandá yszemelynevy ykodvegy a híres homoeopata orvostanár leányát.
Ez az idő azonban más tekintetben, így irodalmi munkájának irányában is nagy változást
jelentett. Eddigi művei a Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy
Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy
Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy által kezdeményezett romantikus dráma
és vígjáték hangkörében mozogtak, mert részben párizsi ytelepulesy párizs
ytelepulesy párizs yorszagy Franciaország ykodvegy tanulmányútjának hatása alatt
a realisztikus társadalmi dráma útjára tért. Ezzel nagy lépéssel vitte előtte a
magyar dráma ügyét, megindította fejlődését a modern dráma felé. Ezt az új irányt
a »Proletárok« ycimy proletárok ycimy Proletárok ycimy proletárok ycimy ycimy
Proletárok ycimy ykodvegy c. drámával kezdte (bem. 1880. jan. xtalanevtizedx
1895 23. Nemzeti Színház), yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy s mindjárt rendkívüli sikert aratott vele. Ez volt az első
igazi társadalmi dráma a magyar irodalomban, a magyar élet szinét tükrözte, a való
életből vett kitűnően megrajzolt alakokkal, logikusan felépítve, élénk színpadi
érzékkel kidolgozva. Realizmusa újszerűen hatott, színpadi hatásain megérződtek
a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy drámaírók tanulságai. Prielle
Kornéliával yszemelynevy prielle kornélia yszemelynevy Prielle Kornéliá
yszemelynevy prielle yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle
yszemelynevy Kornéliá yszemelynevy ykodvegy a címszerepben a darab igen sokáig műsoron
maradt s később is többször felújították. Cs. most már egészen a modern társadalmi
drámára vetette magát. Sorban jelentek meg e nemű művei: »A Stomfay-család«, ycimy
a stomfay-család ycimy A Stomfay-család ycimy a ycimy stomfay-család ycimy
ycimy A ycimy Stomfay-család ycimy ykodvegy »Cifra nyomorúság«, ycimy cifra
nyomorúság ycimy Cifra nyomorúság ycimy cifra ycimy nyomorúság ycimy ycimy
Cifra ycimy nyomorúság ycimy ykodvegy »Mukányi, ycimy mukányi ycimy Mukányi
ycimy mukányi ycimy ycimy Mukányi ycimy ykodvegy »Bozóthy Mártha«, ycimy
bozóthy mártha ycimy Bozóthy Mártha ycimy bozóthy ycimy mártha ycimy ycimy
Bozóthy ycimy Mártha ycimy ykodvegy »Buborékok«, ycimy buborékok ycimy
Buborékok ycimy buborékok ycimy ycimy Buborékok ycimy ykodvegy »A káviár«, ycimy
a káviár ycimy A káviár ycimy a ycimy káviár ycimy ycimy A ycimy káviár ycimy
ykodvegy »Nóra«, ycimy nóra ycimy Nóra ycimy nóra ycimy ycimy Nóra ycimy
ykodvegy »Cecil házassága«, ycimy cecil házassága ycimy Cecil házassága ycimy
cecil ycimy házassága ycimy ycimy Cecil ycimy házassága ycimy ykodvegy »A sötét
pont«, ycimy a sötét pont ycimy A sötét pont ycimy a ycimy sötét ycimy pont
ycimy ycimy A ycimy sötét ycimy pont ycimy ykodvegy »Örök törvény«, ycimy örök
törvény ycimy Örök törvény ycimy örök ycimy törvény ycimy ycimy Örök ycimy
törvény ycimy ykodvegy »A vasember«, ycimy a vasember ycimy A vasember ycimy a
ycimy vasember ycimy ycimy A ycimy vasember ycimy ykodvegy »Divatkép«, ycimy
divatkép ycimy Divatkép ycimy divatkép ycimy ycimy Divatkép ycimy ykodvegy »Az atyafiak«
ycimy az atyafiak ycimy Az atyafiak ycimy az ycimy atyafiak ycimy ycimy Az
ycimy atyafiak ycimy ykodvegy stb. A magyar társadalom különböző rétegeinek alakjai
sorra vonultak fel a darabokban, érdékesen, éles megfigyelő szemén át nézve s a
született drámaíró szerkesztőképességével megírva. Még egy nagy sikere volt »A nagymama«
ycimy a nagymama ycimy A nagymama ycimy a ycimy nagymama ycimy ycimy A ycimy
nagymama ycimy ykodvegy kedves vígjátékával, amelyet még a háború után is sokat
játszottak a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy az eredetileg Prielle Kornéliának yszemelynevy prielle
kornélia yszemelynevy Prielle Kornéliá yszemelynevy prielle yszemelynevy
kornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Kornéliá yszemelynevy
ykodvegy írt főszerepben Rákosi Szidivel. yszemelynevy rákosi szidi
yszemelynevy Rákosi Szidi yszemelynevy rákosi yszemelynevy szidi yszemelynevy
yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Szidi yszemelynevy ykodvegy Ezután írt darabjai
már kevesebb sikert arattak (Spartacus, ycimy spartacus ycimy Spartacus ycimy
spartacus ycimy ycimy Spartacus ycimy ykodvegy Jó Fülöp. A nagyratermett), ycimy
jó fülöp. a nagyratermett ycimy Jó Fülöp. A nagyratermett ycimy jó ycimy fülöp.
ycimy a ycimy nagyratermett ycimy ycimy Jó ycimy Fülöp. ycimy A ycimy
nagyratermett ycimy ykodvegy ezekben már túlságosan igyekezett alkalmazkodni a színpad
követelményeihez, drámaírói ereje a kimerülés jeleit mutatta s a siker jórészt elmaradt.
Közben Csiky yszemelynevy csiky yszemelynevy Csiky yszemelynevy csiky
yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy ykodvegy nagy műfordítói munkásságot
is fejtett ki, lefordította egyebek között Sophokles yszemelynevy sophokles
yszemelynevy Sophokles yszemelynevy sophokles yszemelynevy yszemelynevy
Sophokles yszemelynevy ykodvegy tragédiáit, Plautus yszemelynevy plautus
yszemelynevy Plautus yszemelynevy plautus yszemelynevy yszemelynevy Plautus
yszemelynevy ykodvegy vígjátékait, számos angol ynyelvy angol ynyelvy angol
ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy ykodvegy és francia ynyelvy francia
ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy színdarabot.
Több regénye is kiváló tulajdonságokkal emelkedik ki a kor irodalmából. A Színművészeti
Akadémiának yintezmenyy színművészeti akadémia yintezmenyy Színművé yintezmenyy
színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Színművé yintezmenyy
ykodvegy is nagytudású tanára volt s a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy drámabíráló bizottságának tagja. Cs. pályájának
kettős jelentősége van a magyar drámairodalomban: másfél évtizedig ő tartotta fenn,
Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy kezéből véve
át a fáklyát, a magyar színházak eredeti műsorának folytonosságát és ő térítette
drámai irodalmunkat a modern társadalmi élet reális ábrázolása felé. (Schöpflin
Aladár). yszemelynevy schöpflin aladár yszemelynevy Schöpflin Aladár
yszemelynevy schöpflin yszemelynevy aladár yszemelynevy yszemelynevy Schöpflin
yszemelynevy Aladár yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy schöpflin aladár szin_I.0349.pdf
I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Csiky Gergely - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1842
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0349.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0349.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22270.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Csiky
Gergely
Szócikk: Csiky Gergely drámaíró, sz. 1842. dec.
8-án, az aradmegyei Pankotán, megh. 1891. nov. 19-én, Budapesten. Aradon végezte
a gimnáziumot s már akkor kezdett irodalommal foglalkozni. 16 éves korában már verse
jelent meg a »Napkelet« c. pesti lapban. Szülei kívánságára a papi pályára lépett,
a temesvári szeminárium növendéke volt, majd a pesti központi szemináriumban folytatta
tanulmányait s itt a magyar egyház-irodalmi iskola elnöke volt. 1865-ben pappá szentelték
s a bécsi Augustineumba küldték tanulmányai folytatása végett. 1868-ban theologiai
doktorátust szerzett s hazatérve előbb a temesvári kath. gimnázium, majd ugyanott
a papnevelő intézet tanára lett, egyházi lapot szerkesztett s a szentszéknél mint
a házasság egyik jogvédője szerepelt. Közben folyton foglalkozott irodalmi tervekkel
s 1874-ben megírta első darabját, a »Jóslat« c. görög tárgyú romantikus vígjátékot,
mellyel elnyerte az Akadémia Teleki-díját. Ez a siker biztatólag hatott rá, tovább
dolgozott, s 1877-ben ismét elnyerte a Teleki-díjat »Janus« c. szomorú játékával.
Ugyanebben az évben a Nemzeti Színházban színre került »A mágusz« c. 1 felv. tragédiája.
1878-ban »Az ellenállhatatlan« c. színműve nyert pályadíjat. (Bem. 1878. okt. 11.
Nemzeti Színházban). 1879-ben a »Bizalmatlan« c. verses vígjátékával nyert pályadíjat
s ugyanebben az évben a Kisfaludy Társaság és az Akadémia tagjává választották.
Ekkor már budapesti lakos volt (püspöki engedéllyel), nagy irodalmi munkásságot
fejtett ki, lapokba cikkeket írt, darabokat fordított a Nemzeti Színház számára.
Műveinek világias szelleme rossz vért szült a papi körökben, a szigorúan szent életű
Bonnaz csanádi püspök felszólította, hogy térjen vissza az irodalomról az egyház
szolgálatába. Cs. azonban nem bírt szakítani az irodalommal, melyet igazi hivatásának
érzett s nehéz szívvel bár, de 1880-ban kilépett az egyházi rendből, a következő
évben áttért az evangélikus vallásra és megházasodott, nőül vette Bakody Amandát,
a híres homoeopata orvostanár leányát. Ez az idő azonban más tekintetben, így irodalmi
munkájának irányában is nagy változást jelentett. Eddigi művei a Rákosi Jenő által
kezdeményezett romantikus dráma és vígjáték hangkörében mozogtak, mert részben párizsi
tanulmányútjának hatása alatt a realisztikus társadalmi dráma útjára tért. Ezzel
nagy lépéssel vitte előtte a magyar dráma ügyét, megindította fejlődését a modern
dráma felé. Ezt az új irányt a »Proletárok« c. drámával kezdte (bem. 1880. jan.
23. Nemzeti Színház), s mindjárt rendkívüli sikert aratott vele. Ez volt az első
igazi társadalmi dráma a magyar irodalomban, a magyar élet szinét tükrözte, a való
életből vett kitűnően megrajzolt alakokkal, logikusan felépítve, élénk színpadi
érzékkel kidolgozva. Realizmusa újszerűen hatott, színpadi hatásain megérződtek
a francia drámaírók tanulságai. Prielle Kornéliával a címszerepben a darab igen
sokáig műsoron maradt s később is többször felújították. Cs. most már egészen a
modern társadalmi drámára vetette magát. Sorban jelentek meg e nemű művei: »A Stomfay-család«,
»Cifra nyomorúság«, »Mukányi, »Bozóthy Mártha«, »Buborékok«, »A káviár«, »Nóra«,
»Cecil házassága«, »A sötét pont«, »Örök törvény«, »A vasember«, »Divatkép«, »Az
atyafiak« stb. A magyar társadalom különböző rétegeinek alakjai sorra vonultak fel
a darabokban, érdékesen, éles megfigyelő szemén át nézve s a született drámaíró
szerkesztőképességével megírva. Még egy nagy sikere volt »A nagymama« kedves vígjátékával,
amelyet még a háború után is sokat játszottak a Nemzeti Színházban, az eredetileg
Prielle Kornéliának írt főszerepben Rákosi Szidivel. Ezután írt darabjai már kevesebb
sikert arattak (Spartacus, Jó Fülöp. A nagyratermett), ezekben már túlságosan igyekezett
alkalmazkodni a színpad követelményeihez, drámaírói ereje a kimerülés jeleit mutatta
s a siker jórészt elmaradt. Közben Csiky nagy műfordítói munkásságot is fejtett
ki, lefordította egyebek között Sophokles tragédiáit, Plautus vígjátékait, számos
angol és francia színdarabot. Több regénye is kiváló tulajdonságokkal emelkedik
ki a kor irodalmából. A Színművészeti Akadémiának is nagytudású tanára volt s a
Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának tagja. Cs. pályájának kettős jelentősége
van a magyar drámairodalomban: másfél évtizedig ő tartotta fenn, Szigligeti kezéből
véve át a fáklyát, a magyar színházak eredeti műsorának folytonosságát és ő térítette
drámai irodalmunkat a modern társadalmi élet reális ábrázolása felé. (Schöpflin
Aladár). szin_I.0349.pdf I