Címszó: Csiky Gergely - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1842

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0349.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0349.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22270.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Csiky Gergely

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522270.htm

 

Szócikk: Csiky Gergely drámaíró, sz. 1842. (születés éve) dec. 8-án, az aradmegyei (megye) Pankotán, (megye) megh. 1891. nov. 19-én, Budapesten. (Budapest) Aradon (megye) (információ)  végezte a gimnáziumot s már akkor kezdett irodalommal foglalkozni. 16 éves korában már verse jelent meg a »Napkelet« (intézmény) c. pesti (Budapest) lapban. Szülei kívánságára a papi pályára lépett, a temesvári szeminárium (intézmény) (információ)  növendéke volt, majd a pesti központi szemináriumban (intézmény) (információ)  folytatta tanulmányait s itt a magyar egyház-irodalmi iskola elnöke volt. 1865-ben (időpont) pappá szentelték s a bécsi Augustineumba (intézmény) (információ)  küldték tanulmányai folytatása végett. 1868-ban (időpont) theologiai doktorátust szerzett s hazatérve előbb a temesvári kath. gimnázium, (intézmény) (információ)  majd ugyanott a papnevelő intézet (intézmény) tanára lett, egyházi lapot szerkesztett s a szentszéknél mint a házasság egyik jogvédője szerepelt. Közben folyton foglalkozott irodalmi tervekkel s 1874-ben (időpont) megírta első darabját, a »Jóslat« (cím) (információ)  c. görög tárgyú romantikus vígjátékot, mellyel elnyerte az Akadémia (intézmény) (információ)  Teleki-díját. Ez a siker biztatólag hatott rá, tovább dolgozott, s 1877-ben (időpont) ismét elnyerte a Teleki-díjat »Janus« (cím) c. szomorú játékával. Ugyanebben az évben a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  színre került »A mágusz« (cím) c. 1 felv. tragédiája. 1878-ban (időpont) »Az ellenállhatatlan« (cím) c. színműve nyert pályadíjat. (Bem. 1878. (időpont) okt. 11. Nemzeti Színházban). (intézmény) (információ)  1879-ben (időpont) a »Bizalmatlan« (cím) c. verses vígjátékával nyert pályadíjat s ugyanebben az évben a Kisfaludy Társaság (intézmény) (információ)  és az Akadémia (intézmény) (információ)  tagjává választották. Ekkor már budapesti (Budapest) lakos volt (püspöki engedéllyel), nagy irodalmi munkásságot fejtett ki, lapokba cikkeket írt, darabokat fordított a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  számára. Műveinek világias szelleme rossz vért szült a papi körökben, a szigorúan szent életű Bonnaz (személy) csanádi (megye) püspök felszólította, hogy térjen vissza az irodalomról az egyház szolgálatába. Cs. azonban nem bírt szakítani az irodalommal, melyet igazi hivatásának érzett s nehéz szívvel bár, de 1880-ban (időpont) kilépett az egyházi rendből, a következő évben áttért az evangélikus vallásra és megházasodott, nőül vette Bakody Amandát, (személy) a híres homoeopata orvostanár leányát. Ez az idő azonban más tekintetben, így irodalmi munkájának irányában is nagy változást jelentett. Eddigi művei a Rákosi Jenő (személy) (információ)  által kezdeményezett romantikus dráma és vígjáték hangkörében mozogtak, mert részben párizsi (ország) tanulmányútjának hatása alatt a realisztikus társadalmi dráma útjára tért. Ezzel nagy lépéssel vitte előtte a magyar dráma ügyét, megindította fejlődését a modern dráma felé. Ezt az új irányt a »Proletárok« (cím) c. drámával kezdte (bem. 1880. (időpont) jan. 23. Nemzeti Színház), (intézmény) (információ)  s mindjárt rendkívüli sikert aratott vele. Ez volt az első igazi társadalmi dráma a magyar irodalomban, a magyar élet szinét tükrözte, a való életből vett kitűnően megrajzolt alakokkal, logikusan felépítve, élénk színpadi érzékkel kidolgozva. Realizmusa újszerűen hatott, színpadi hatásain megérződtek a francia (nemzetiség) (információ)  drámaírók tanulságai. Prielle Kornéliával (személy) (információ)  a címszerepben a darab igen sokáig műsoron maradt s később is többször felújították. Cs. most már egészen a modern társadalmi drámára vetette magát. Sorban jelentek meg e nemű művei: »A Stomfay-család«, (cím) »Cifra nyomorúság«, (cím) (információ)  »Mukányi, (cím) (információ)  »Bozóthy Mártha«, (cím) »Buborékok«, (cím) »A káviár«, (cím) »Nóra«, (cím) (információ)  »Cecil házassága«, (cím) »A sötét pont«, (cím) »Örök törvény«, (cím) (információ)  »A vasember«, (cím) »Divatkép«, (cím) »Az atyafiak« (cím) stb. A magyar társadalom különböző rétegeinek alakjai sorra vonultak fel a darabokban, érdékesen, éles megfigyelő szemén át nézve s a született drámaíró szerkesztőképességével megírva. Még egy nagy sikere volt »A nagymama« (cím) kedves vígjátékával, amelyet még a háború után is sokat játszottak a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  az eredetileg Prielle Kornéliának (személy) (információ)  írt főszerepben Rákosi Szidivel. (személy) (információ)  Ezután írt darabjai már kevesebb sikert arattak (Spartacus, (cím) Jó Fülöp. A nagyratermett), (cím) (információ)  ezekben már túlságosan igyekezett alkalmazkodni a színpad követelményeihez, drámaírói ereje a kimerülés jeleit mutatta s a siker jórészt elmaradt. Közben Csiky (személy) (információ)  nagy műfordítói munkásságot is fejtett ki, lefordította egyebek között Sophokles (személy) (információ)  tragédiáit, Plautus (személy) vígjátékait, számos angol (nyelv) és francia (nyelv) (információ)  színdarabot. Több regénye is kiváló tulajdonságokkal emelkedik ki a kor irodalmából. A Színművészeti Akadémiának (intézmény) is nagytudású tanára volt s a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  drámabíráló bizottságának tagja. Cs. pályájának kettős jelentősége van a magyar drámairodalomban: másfél évtizedig ő tartotta fenn, Szigligeti (személy) (információ)  kezéből véve át a fáklyát, a magyar színházak eredeti műsorának folytonosságát és ő térítette drámai irodalmunkat a modern társadalmi élet reális ábrázolása felé. (Schöpflin Aladár). (személy) (információ)  szin_I.0349.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Csiky Gergely címszóvég 22270 Szócikk: Csiky Gergely drámaíró, sz. 1842. dec. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 8-án, az aradmegyei ytelepulesy aradmegye ytelepulesy aradmegye ymegyey arad megye ykodvegy Pankotán, ytelepulesy pankota ytelepulesy Pankotá ymegyey arad megye ykodvegy megh. 1891. nov. 19-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy végezte a gimnáziumot s már akkor kezdett irodalommal foglalkozni. 16 éves korában már verse jelent meg a »Napkelet« yintezmenyy napkelet yintezmenyy Napkelet yintezmenyy napkelet yintezmenyy yintezmenyy Napkelet yintezmenyy ykodvegy c. pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy lapban. Szülei kívánságára a papi pályára lépett, a temesvári szeminárium yintezmenyy temesvári szeminárium yintezmenyy temesvár yintezmenyy temesvári yintezmenyy szeminárium yintezmenyy yintezmenyy temesvár yintezmenyy ykodvegy növendéke volt, majd a pesti központi szemináriumban yintezmenyy pesti központi szeminárium yintezmenyy pesti kö yintezmenyy pesti yintezmenyy központi yintezmenyy szeminárium yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy kö yintezmenyy ykodvegy folytatta tanulmányait s itt a magyar egyház-irodalmi iskola elnöke volt. 1865-ben xevtizedx 1865 pappá szentelték s a bécsi Augustineumba yintezmenyy bécsi augustineum yintezmenyy bécsi Au yintezmenyy bécsi yintezmenyy augustineum yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Au yintezmenyy ykodvegy küldték tanulmányai folytatása végett. 1868-ban theologiai xtalanevtizedx 1875 doktorátust szerzett s hazatérve előbb a temesvári kath. gimnázium, yintezmenyy temesvári kath. gimnázium yintezmenyy temesvár yintezmenyy temesvári yintezmenyy kath. yintezmenyy gimnázium yintezmenyy yintezmenyy temesvár yintezmenyy ykodvegy majd ugyanott a papnevelő intézet yintezmenyy papnevelő intézet yintezmenyy papnevel yintezmenyy papnevelő yintezmenyy intézet yintezmenyy yintezmenyy papnevel yintezmenyy ykodvegy tanára lett, egyházi lapot szerkesztett s a szentszéknél mint a házasság egyik jogvédője szerepelt. Közben folyton foglalkozott irodalmi tervekkel s 1874-ben xevtizedx 1875 megírta első darabját, a »Jóslat« ycimy jóslat ycimy Jóslat ycimy jóslat ycimy ycimy Jóslat ycimy ykodvegy c. görög tárgyú romantikus vígjátékot, mellyel elnyerte az Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy Teleki-díját. Ez a siker biztatólag hatott rá, tovább dolgozott, s 1877-ben ismét elnyerte a Teleki-díjat »Janus« ycimy janus ycimy Janus ycimy janus ycimy ycimy Janus ycimy ykodvegy c. szomorú játékával. Ugyanebben az évben a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy színre került »A mágusz« ycimy a mágusz ycimy A mágusz ycimy a ycimy mágusz ycimy ycimy A ycimy mágusz ycimy ykodvegy c. 1 felv. tragédiája. 1878-ban »Az ellenállhatatlan« ycimy az ellenállhatatlan ycimy Az ellenállhatatlan ycimy az ycimy ellenállhatatlan ycimy ycimy Az ycimy ellenállhatatlan ycimy ykodvegy c. színműve nyert pályadíjat. (Bem. 1878. okt. 11. Nemzeti Színházban). yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1879-ben a xtalanevtizedx 1885 »Bizalmatlan« ycimy bizalmatlan ycimy Bizalmatlan ycimy bizalmatlan ycimy ycimy Bizalmatlan ycimy ykodvegy c. verses vígjátékával nyert pályadíjat s ugyanebben az évben a Kisfaludy Társaság yintezmenyy kisfaludy társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy és az Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy tagjává választották. Ekkor már budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy lakos volt (püspöki engedéllyel), nagy irodalmi munkásságot fejtett ki, lapokba cikkeket írt, darabokat fordított a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy számára. Műveinek világias szelleme rossz vért szült a papi körökben, a szigorúan szent életű Bonnaz yszemelynevy bonnaz yszemelynevy Bonnaz yszemelynevy bonnaz yszemelynevy yszemelynevy Bonnaz yszemelynevy ykodvegy csanádi ytelepulesy csanád ytelepulesy csanádi ymegyey csanád megye ykodvegy püspök felszólította, hogy térjen vissza az irodalomról az egyház szolgálatába. Cs. azonban nem bírt szakítani az irodalommal, melyet igazi hivatásának érzett s nehéz szívvel bár, de 1880-ban xevtizedx 1885 kilépett az egyházi rendből, a következő évben áttért az evangélikus vallásra és megházasodott, nőül vette Bakody Amandát, yszemelynevy bakody amanda yszemelynevy Bakody Amandá yszemelynevy bakody yszemelynevy amanda yszemelynevy yszemelynevy Bakody yszemelynevy Amandá yszemelynevy ykodvegy a híres homoeopata orvostanár leányát. Ez az idő azonban más tekintetben, így irodalmi munkájának irányában is nagy változást jelentett. Eddigi művei a Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy által kezdeményezett romantikus dráma és vígjáték hangkörében mozogtak, mert részben párizsi ytelepulesy párizs ytelepulesy párizs yorszagy Franciaország ykodvegy tanulmányútjának hatása alatt a realisztikus társadalmi dráma útjára tért. Ezzel nagy lépéssel vitte előtte a magyar dráma ügyét, megindította fejlődését a modern dráma felé. Ezt az új irányt a »Proletárok« ycimy proletárok ycimy Proletárok ycimy proletárok ycimy ycimy Proletárok ycimy ykodvegy c. drámával kezdte (bem. 1880. jan. xtalanevtizedx 1895 23. Nemzeti Színház), yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy s mindjárt rendkívüli sikert aratott vele. Ez volt az első igazi társadalmi dráma a magyar irodalomban, a magyar élet szinét tükrözte, a való életből vett kitűnően megrajzolt alakokkal, logikusan felépítve, élénk színpadi érzékkel kidolgozva. Realizmusa újszerűen hatott, színpadi hatásain megérződtek a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy drámaírók tanulságai. Prielle Kornéliával yszemelynevy prielle kornélia yszemelynevy Prielle Kornéliá yszemelynevy prielle yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Kornéliá yszemelynevy ykodvegy a címszerepben a darab igen sokáig műsoron maradt s később is többször felújították. Cs. most már egészen a modern társadalmi drámára vetette magát. Sorban jelentek meg e nemű művei: »A Stomfay-család«, ycimy a stomfay-család ycimy A Stomfay-család ycimy a ycimy stomfay-család ycimy ycimy A ycimy Stomfay-család ycimy ykodvegy »Cifra nyomorúság«, ycimy cifra nyomorúság ycimy Cifra nyomorúság ycimy cifra ycimy nyomorúság ycimy ycimy Cifra ycimy nyomorúság ycimy ykodvegy »Mukányi, ycimy mukányi ycimy Mukányi ycimy mukányi ycimy ycimy Mukányi ycimy ykodvegy »Bozóthy Mártha«, ycimy bozóthy mártha ycimy Bozóthy Mártha ycimy bozóthy ycimy mártha ycimy ycimy Bozóthy ycimy Mártha ycimy ykodvegy »Buborékok«, ycimy buborékok ycimy Buborékok ycimy buborékok ycimy ycimy Buborékok ycimy ykodvegy »A káviár«, ycimy a káviár ycimy A káviár ycimy a ycimy káviár ycimy ycimy A ycimy káviár ycimy ykodvegy »Nóra«, ycimy nóra ycimy Nóra ycimy nóra ycimy ycimy Nóra ycimy ykodvegy »Cecil házassága«, ycimy cecil házassága ycimy Cecil házassága ycimy cecil ycimy házassága ycimy ycimy Cecil ycimy házassága ycimy ykodvegy »A sötét pont«, ycimy a sötét pont ycimy A sötét pont ycimy a ycimy sötét ycimy pont ycimy ycimy A ycimy sötét ycimy pont ycimy ykodvegy »Örök törvény«, ycimy örök törvény ycimy Örök törvény ycimy örök ycimy törvény ycimy ycimy Örök ycimy törvény ycimy ykodvegy »A vasember«, ycimy a vasember ycimy A vasember ycimy a ycimy vasember ycimy ycimy A ycimy vasember ycimy ykodvegy »Divatkép«, ycimy divatkép ycimy Divatkép ycimy divatkép ycimy ycimy Divatkép ycimy ykodvegy »Az atyafiak« ycimy az atyafiak ycimy Az atyafiak ycimy az ycimy atyafiak ycimy ycimy Az ycimy atyafiak ycimy ykodvegy stb. A magyar társadalom különböző rétegeinek alakjai sorra vonultak fel a darabokban, érdékesen, éles megfigyelő szemén át nézve s a született drámaíró szerkesztőképességével megírva. Még egy nagy sikere volt »A nagymama« ycimy a nagymama ycimy A nagymama ycimy a ycimy nagymama ycimy ycimy A ycimy nagymama ycimy ykodvegy kedves vígjátékával, amelyet még a háború után is sokat játszottak a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az eredetileg Prielle Kornéliának yszemelynevy prielle kornélia yszemelynevy Prielle Kornéliá yszemelynevy prielle yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Kornéliá yszemelynevy ykodvegy írt főszerepben Rákosi Szidivel. yszemelynevy rákosi szidi yszemelynevy Rákosi Szidi yszemelynevy rákosi yszemelynevy szidi yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Szidi yszemelynevy ykodvegy Ezután írt darabjai már kevesebb sikert arattak (Spartacus, ycimy spartacus ycimy Spartacus ycimy spartacus ycimy ycimy Spartacus ycimy ykodvegy Jó Fülöp. A nagyratermett), ycimy jó fülöp. a nagyratermett ycimy Jó Fülöp. A nagyratermett ycimy jó ycimy fülöp. ycimy a ycimy nagyratermett ycimy ycimy Jó ycimy Fülöp. ycimy A ycimy nagyratermett ycimy ykodvegy ezekben már túlságosan igyekezett alkalmazkodni a színpad követelményeihez, drámaírói ereje a kimerülés jeleit mutatta s a siker jórészt elmaradt. Közben Csiky yszemelynevy csiky yszemelynevy Csiky yszemelynevy csiky yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy ykodvegy nagy műfordítói munkásságot is fejtett ki, lefordította egyebek között Sophokles yszemelynevy sophokles yszemelynevy Sophokles yszemelynevy sophokles yszemelynevy yszemelynevy Sophokles yszemelynevy ykodvegy tragédiáit, Plautus yszemelynevy plautus yszemelynevy Plautus yszemelynevy plautus yszemelynevy yszemelynevy Plautus yszemelynevy ykodvegy vígjátékait, számos angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy ykodvegy és francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy színdarabot. Több regénye is kiváló tulajdonságokkal emelkedik ki a kor irodalmából. A Színművészeti Akadémiának yintezmenyy színművészeti akadémia yintezmenyy Színművé yintezmenyy színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Színművé yintezmenyy ykodvegy is nagytudású tanára volt s a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy drámabíráló bizottságának tagja. Cs. pályájának kettős jelentősége van a magyar drámairodalomban: másfél évtizedig ő tartotta fenn, Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy kezéből véve át a fáklyát, a magyar színházak eredeti műsorának folytonosságát és ő térítette drámai irodalmunkat a modern társadalmi élet reális ábrázolása felé. (Schöpflin Aladár). yszemelynevy schöpflin aladár yszemelynevy Schöpflin Aladár yszemelynevy schöpflin yszemelynevy aladár yszemelynevy yszemelynevy Schöpflin yszemelynevy Aladár yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy schöpflin aladár szin_I.0349.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Csiky Gergely - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1842

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0349.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0349.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22270.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Csiky Gergely

Szócikk: Csiky Gergely drámaíró, sz. 1842. dec. 8-án, az aradmegyei Pankotán, megh. 1891. nov. 19-én, Budapesten. Aradon végezte a gimnáziumot s már akkor kezdett irodalommal foglalkozni. 16 éves korában már verse jelent meg a »Napkelet« c. pesti lapban. Szülei kívánságára a papi pályára lépett, a temesvári szeminárium növendéke volt, majd a pesti központi szemináriumban folytatta tanulmányait s itt a magyar egyház-irodalmi iskola elnöke volt. 1865-ben pappá szentelték s a bécsi Augustineumba küldték tanulmányai folytatása végett. 1868-ban theologiai doktorátust szerzett s hazatérve előbb a temesvári kath. gimnázium, majd ugyanott a papnevelő intézet tanára lett, egyházi lapot szerkesztett s a szentszéknél mint a házasság egyik jogvédője szerepelt. Közben folyton foglalkozott irodalmi tervekkel s 1874-ben megírta első darabját, a »Jóslat« c. görög tárgyú romantikus vígjátékot, mellyel elnyerte az Akadémia Teleki-díját. Ez a siker biztatólag hatott rá, tovább dolgozott, s 1877-ben ismét elnyerte a Teleki-díjat »Janus« c. szomorú játékával. Ugyanebben az évben a Nemzeti Színházban színre került »A mágusz« c. 1 felv. tragédiája. 1878-ban »Az ellenállhatatlan« c. színműve nyert pályadíjat. (Bem. 1878. okt. 11. Nemzeti Színházban). 1879-ben a »Bizalmatlan« c. verses vígjátékával nyert pályadíjat s ugyanebben az évben a Kisfaludy Társaság és az Akadémia tagjává választották. Ekkor már budapesti lakos volt (püspöki engedéllyel), nagy irodalmi munkásságot fejtett ki, lapokba cikkeket írt, darabokat fordított a Nemzeti Színház számára. Műveinek világias szelleme rossz vért szült a papi körökben, a szigorúan szent életű Bonnaz csanádi püspök felszólította, hogy térjen vissza az irodalomról az egyház szolgálatába. Cs. azonban nem bírt szakítani az irodalommal, melyet igazi hivatásának érzett s nehéz szívvel bár, de 1880-ban kilépett az egyházi rendből, a következő évben áttért az evangélikus vallásra és megházasodott, nőül vette Bakody Amandát, a híres homoeopata orvostanár leányát. Ez az idő azonban más tekintetben, így irodalmi munkájának irányában is nagy változást jelentett. Eddigi művei a Rákosi Jenő által kezdeményezett romantikus dráma és vígjáték hangkörében mozogtak, mert részben párizsi tanulmányútjának hatása alatt a realisztikus társadalmi dráma útjára tért. Ezzel nagy lépéssel vitte előtte a magyar dráma ügyét, megindította fejlődését a modern dráma felé. Ezt az új irányt a »Proletárok« c. drámával kezdte (bem. 1880. jan. 23. Nemzeti Színház), s mindjárt rendkívüli sikert aratott vele. Ez volt az első igazi társadalmi dráma a magyar irodalomban, a magyar élet szinét tükrözte, a való életből vett kitűnően megrajzolt alakokkal, logikusan felépítve, élénk színpadi érzékkel kidolgozva. Realizmusa újszerűen hatott, színpadi hatásain megérződtek a francia drámaírók tanulságai. Prielle Kornéliával a címszerepben a darab igen sokáig műsoron maradt s később is többször felújították. Cs. most már egészen a modern társadalmi drámára vetette magát. Sorban jelentek meg e nemű művei: »A Stomfay-család«, »Cifra nyomorúság«, »Mukányi, »Bozóthy Mártha«, »Buborékok«, »A káviár«, »Nóra«, »Cecil házassága«, »A sötét pont«, »Örök törvény«, »A vasember«, »Divatkép«, »Az atyafiak« stb. A magyar társadalom különböző rétegeinek alakjai sorra vonultak fel a darabokban, érdékesen, éles megfigyelő szemén át nézve s a született drámaíró szerkesztőképességével megírva. Még egy nagy sikere volt »A nagymama« kedves vígjátékával, amelyet még a háború után is sokat játszottak a Nemzeti Színházban, az eredetileg Prielle Kornéliának írt főszerepben Rákosi Szidivel. Ezután írt darabjai már kevesebb sikert arattak (Spartacus, Jó Fülöp. A nagyratermett), ezekben már túlságosan igyekezett alkalmazkodni a színpad követelményeihez, drámaírói ereje a kimerülés jeleit mutatta s a siker jórészt elmaradt. Közben Csiky nagy műfordítói munkásságot is fejtett ki, lefordította egyebek között Sophokles tragédiáit, Plautus vígjátékait, számos angol és francia színdarabot. Több regénye is kiváló tulajdonságokkal emelkedik ki a kor irodalmából. A Színművészeti Akadémiának is nagytudású tanára volt s a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának tagja. Cs. pályájának kettős jelentősége van a magyar drámairodalomban: másfél évtizedig ő tartotta fenn, Szigligeti kezéből véve át a fáklyát, a magyar színházak eredeti műsorának folytonosságát és ő térítette drámai irodalmunkat a modern társadalmi élet reális ábrázolása felé. (Schöpflin Aladár). szin_I.0349.pdf I