Címszó: Csokonai Vitéz Mihály - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1773

SZULETESIEVTIZED 1775

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0355.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0355.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22318.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Csokonai Vitéz Mihály

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522318.htm

 

Szócikk: Csokonai Vitéz Mihály a magyar újjászületés hajnalhasadásának, a XVIII. század végének legnagyobb költője, sz. 1773. (születés éve) nov. 17-én, Debrecenben, (megye) megh. 1805. jan. 28-án, u. o. Atyja orvos volt, őmaga pedig a kollégium növendéke. Már ebben az időben sokat verselt: lakodalmak, keresztelők, disznótorok, baráti összejövetelek szolgáltatták az alkalmat hozzá. Műkedvelői előadások felébresztették színészi hajlandóságait és korán próbálkozott drámai művekkel is. Terentius (személy) drámája nyomán vígjátékot ír: »Patvarszky« (cím) címen és olasz (nemzetiség) (információ)  mintára egy »Pásztorjátékot«. (cím) Sajnos, mindkettő elveszett. 1793-ban (időpont) »Pofók, vagy Cultura« (cím) c. vígjáték formájába öltöztetett életképet írt, mely 1769. (időpont) júl, végén Csurgón (megye) színrekerült ugyan, de nyomtatásban nem jelent meg. Ilyen kísérlet 5 felvonásos szatirikus vígjátéka is: »Tempefői, vagy az is bolond, aki poéta lesz Magyarországon«. (cím) A debreceni kollégium (intézmény) (információ)  nem sokáig volt otthona. Nyugtalan, féket nem tűrő temperamentuma miatt nincs maradhatása és megkezdi vándoréveit. Sárospatakon, (megye) Pozsonyban, (megye) Komáromban, (megye) (információ)  majd Csurgón (megye) találjuk. Ez utóbbi helyen 1799. (időpont) márc.-tól 1800. (időpont) febr.-ig működött tanári minőségben. Ekkor születtek meg halhatatlan szerelmi költeményei, melyeket Vajda Júliához, (személy) (információ)  »Lillá«-hoz (cím) (információ)  intézett. E Lilla-dalok (cím) avatják halhatatlanná, egész Petőfiig, (személy) (információ)  ő a magyar irodalom legnagyobb lírikusa. Mindezek mellett Csurgón (megye) számos műkedvelői előadást rendezvén, ujabb drámai kísérletek következnek: 1795-ben (időpont) írja a »Gerson du Malheureux« (cím) c. szművet és »Karnyóné« (cím) c. tündéri bohózatát, mely népszíműi elemekkel van tele. Az előbbit bemutatták Kolozsvárt, (megye) 1911. (időpont) október 30-án, majd a kolozsvári (megye) együttes budapesti (Budapest) vendégszereplése alkalmából eljátszották a Magyar Színházban (intézmény) (információ)  is, 1912. (időpont) máj. 4-én. Az utóbbit bemutatták a »Nyugat« (intézmény) (információ)  rendezésében a Vígszínházban, (intézmény) (információ)  1911. (időpont) jan. 29-én. Később a Dunaparti Színház (intézmény) (információ)  is műsorra tűzte. Az Uj Színház (intézmény) (információ)  is bemutatta: 1929. (időpont) ápr. 13-án. Ezenkívül olaszból (nyelv) (információ)  fordította a következőket: »Angelica«, (cím) »Galathea«, (cím) »A pásztorkirály«, (cím) »Amintas«. (cím) Sem kora, sem a közvetlenül következő idők nem ismerték fel benne a lángészt. Eszményképe, Lilla, (személy) (információ)  örökre elérhetetlen maradt számára, művei nem találtak pártfogóra, sokat hányódott mindenfelé, sokszor ülte meg szívét az elkeseredés. E korszakban, legfőbb munkásságának idején, remény és csüggedés közt ingadozván, hol bölcselkedő, (»A lélek halhatatlanságáról«), (cím) hol pajzán (»Dorottya vagy a dámák diadala a farsangon«), (cím) hol vágyakozó és lemondó, (»A magánossághoz«), (cím) de mindig és mindenben költő. Korai halála sem enyhítette bírálóinak szigorát. Kölcsey, (személy) (információ)  Kazinczy (személy) (információ)  megütköztek olykor parlagi stílusán, bár nagy tehetségét nem tudták elvitatni. Ez utóbbi indítványára közadakozásból síremléket akartak állítani a költőnek, melyre ugyancsak Kazinczy (személy) (információ)  indítványozta a feliratot: »Árkádiában éltem én is...« Az ismeretlen Árkádia-szót a jámbor debreceni (megye) polgártársak félreértvén, ez »Árkádiai pör« (cím) címen az ismert irodalmi vita keletkezésére szolgált okul. Debrecen (megye) városa Csokonai (személy) (információ)  sírja fölé vas emlékoszlopot emelt, szülőházát emléktáblával jelölte meg, 1871-ben, (időpont) saját erejéből díszes ércszobrot állított emlékének, mely Izsó Miklós (személy) (információ)  alkotása. Az 1890-es (időpont) években Csokonai-kör (intézmény) alakult a költő emlékének és költészetének pártfogolása céljából, halálának százados évfordulója alkalmából pedig Debrecen (megye) város fényes ünnep keretében (1905. (időpont) máj. 20—21-én) Csokonai-kiállítást (személy) (információ)  rendezett és szülőházát múzeum céljára megvásárolta 72.000 koronáért, itt helyezvén el a Csokonai-kör (intézmény) ereklyetárgyait. 1905. (időpont) nov. havában mozgalom indult meg, hogy a debreceni városi színházat (intézmény) (információ)  ezentúl a költő nevéről nevezzék. Az eszme tulajdonképen Makó Lajos (személy) (információ)  színigazgatóé volt még 1902-ben. (időpont) Csokonai (személy) (információ)  alakját színpadra vitte Csathó Kálmán (személy) (információ)  »Lilla« (cím) (információ)  c. színjátékában. Bem. a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  1928. (időpont) febr. 10-én. (Vajda Ella). (személy) (információ)  szin_I.0355.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Csokonai Vitéz Mihály címszóvég 22318 Szócikk: Csokonai Vitéz Mihály a magyar újjászületés hajnalhasadásának, a XVIII. század végének legnagyobb költője, sz. 1773. nov. xtalanevtizedx 1785 xtalanevtizedx 1795 17-én, Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy megh. 1805. jan. 28-án, u. o. Atyja orvos volt, őmaga pedig a kollégium növendéke. Már ebben az időben sokat verselt: lakodalmak, keresztelők, disznótorok, baráti összejövetelek szolgáltatták az alkalmat hozzá. Műkedvelői előadások felébresztették színészi hajlandóságait és korán próbálkozott drámai művekkel is. Terentius yszemelynevy terentius yszemelynevy Terentius yszemelynevy terentius yszemelynevy yszemelynevy Terentius yszemelynevy ykodvegy drámája nyomán vígjátékot ír: »Patvarszky« ycimy patvarszky ycimy Patvarszky ycimy patvarszky ycimy ycimy Patvarszky ycimy ykodvegy címen és olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy mintára egy »Pásztorjátékot«. ycimy pásztorjátékot ycimy Pásztorjátékot ycimy pásztorjátékot ycimy ycimy Pásztorjátékot ycimy ykodvegy Sajnos, mindkettő elveszett. 1793-ban xevtizedx 1795 »Pofók, vagy Cultura« ycimy pofók, vagy cultura ycimy Pofók, vagy Cultura ycimy pofók, ycimy vagy ycimy cultura ycimy ycimy Pofók, ycimy vagy ycimy Cultura ycimy ykodvegy c. vígjáték formájába öltöztetett életképet írt, mely 1769. xevtizedx 1765 júl, xtalanevtizedx 1775 xtalanevtizedx 1785 végén Csurgón ytelepulesy csurgó ytelepulesy Csurgó ymegyey somogy megye ykodvegy színrekerült ugyan, de nyomtatásban nem jelent meg. Ilyen kísérlet 5 felvonásos szatirikus vígjátéka is: »Tempefői, vagy az is bolond, aki poéta lesz Magyarországon«. ycimy tempefői, vagy az is bolond, aki poéta lesz magyarországon ycimy Tempefői, vagy az is bolond, aki poéta lesz Magyarországon ycimy tempefői, ycimy vagy ycimy az ycimy is ycimy bolond, ycimy aki y A debreceni kollégium yintezmenyy debreceni kollégium yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy kollégium yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy nem sokáig volt otthona. Nyugtalan, féket nem tűrő temperamentuma miatt nincs maradhatása és megkezdi vándoréveit. Sárospatakon, ytelepulesy sárospatak ytelepulesy Sárospatak ymegyey zemplén megye ykodvegy Pozsonyban, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Komáromban, ytelepulesy komárom ytelepulesy Komárom ymegyey komárom megye ykodvegy majd Csurgón ytelepulesy csurgó ytelepulesy Csurgó ymegyey somogy megye ykodvegy találjuk. Ez utóbbi helyen 1799. xevtizedx 1795 márc.-tól xtalanevtizedx 1805 1800. xevtizedx 1805 febr.-ig működött tanári minőségben. Ekkor születtek meg halhatatlan szerelmi költeményei, melyeket Vajda Júliához, yszemelynevy vajda júlia yszemelynevy Vajda Júliá yszemelynevy vajda yszemelynevy júlia yszemelynevy yszemelynevy Vajda yszemelynevy Júliá yszemelynevy ykodvegy »Lillá«-hoz ycimy lilla ycimy Lillá ycimy lilla ycimy ycimy Lillá ycimy ykodvegy intézett. E Lilla-dalok ycimy lilla-dalok ycimy Lilla-dalok ycimy lilla-dalok ycimy ycimy Lilla-dalok ycimy ykodvegy avatják halhatatlanná, egész Petőfiig, yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy ő a magyar irodalom legnagyobb lírikusa. Mindezek mellett Csurgón ytelepulesy csurgó ytelepulesy Csurgó ymegyey somogy megye ykodvegy számos műkedvelői előadást rendezvén, ujabb drámai kísérletek következnek: 1795-ben xevtizedx 1795 írja xtalanevtizedx 1805 a »Gerson du Malheureux« ycimy gerson du malheureux ycimy Gerson du Malheureux ycimy gerson ycimy du ycimy malheureux ycimy ycimy Gerson ycimy du ycimy Malheureux ycimy ykodvegy c. szművet és »Karnyóné« ycimy karnyóne ycimy Karnyóné ycimy karnyóne ycimy ycimy Karnyóné ycimy ykodvegy c. tündéri bohózatát, mely népszíműi elemekkel van tele. Az előbbit bemutatták Kolozsvárt, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1911. xevtizedx 1915 október 30-án, majd a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy együttes budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy vendégszereplése alkalmából eljátszották a Magyar Színházban yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy is, 1912. máj. 4-én. Az utóbbit bemutatták a »Nyugat« yintezmenyy nyugat yintezmenyy Nyugat yintezmenyy nyugat yintezmenyy yintezmenyy Nyugat yintezmenyy ykodvegy rendezésében a Vígszínházban, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy 1911. jan. 29-én. Később a Dunaparti Színház yintezmenyy dunaparti színház yintezmenyy Dunapart yintezmenyy dunaparti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Dunapart yintezmenyy ykodvegy is műsorra tűzte. Az Uj Színház yintezmenyy uj színház yintezmenyy Uj Szính yintezmenyy uj yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Uj yintezmenyy Szính yintezmenyy ykodvegy is bemutatta: 1929. xevtizedx 1925 ápr. 13-án. Ezenkívül olaszból ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy ynyelvy olasz ynyelvy ykodvegy fordította a következőket: »Angelica«, ycimy angelica ycimy Angelica ycimy angelica ycimy ycimy Angelica ycimy ykodvegy »Galathea«, ycimy galathea ycimy Galathea ycimy galathea ycimy ycimy Galathea ycimy ykodvegy »A pásztorkirály«, ycimy a pásztorkirály ycimy A pásztorkirály ycimy a ycimy pásztorkirály ycimy ycimy A ycimy pásztorkirály ycimy ykodvegy »Amintas«. ycimy amintas ycimy Amintas ycimy amintas ycimy ycimy Amintas ycimy ykodvegy Sem kora, sem a közvetlenül következő idők nem ismerték fel benne a lángészt. Eszményképe, Lilla, yszemelynevy lilla yszemelynevy Lilla yszemelynevy lilla yszemelynevy yszemelynevy Lilla yszemelynevy ykodvegy örökre elérhetetlen maradt számára, művei nem találtak pártfogóra, sokat hányódott mindenfelé, sokszor ülte meg szívét az elkeseredés. E korszakban, legfőbb munkásságának idején, remény és csüggedés közt ingadozván, hol bölcselkedő, (»A lélek halhatatlanságáról«), ycimy a lélek halhatatlanságáról ycimy A lélek halhatatlanságáról ycimy a ycimy lélek ycimy halhatatlanságáról ycimy ycimy A ycimy lélek ycimy halhatatlanságáról ycimy ykodvegy hol pajzán (»Dorottya vagy a dámák diadala a farsangon«), ycimy dorottya vagy a dámák diadala a farsangon ycimy Dorottya vagy a dámák diadala a farsangon ycimy dorottya ycimy vagy ycimy a ycimy dámák ycimy diadala ycimy a ycimy farsangon ycimy ycimy Dorottya hol vágyakozó és lemondó, (»A magánossághoz«), ycimy a magánossághoz ycimy A magánossághoz ycimy a ycimy magánossághoz ycimy ycimy A ycimy magánossághoz ycimy ykodvegy de mindig és mindenben költő. Korai halála sem enyhítette bírálóinak szigorát. Kölcsey, yszemelynevy kölcsey yszemelynevy Kölcsey yszemelynevy kölcsey yszemelynevy yszemelynevy Kölcsey yszemelynevy ykodvegy Kazinczy yszemelynevy kazinczy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy kazinczy yszemelynevy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy ykodvegy megütköztek olykor parlagi stílusán, bár nagy tehetségét nem tudták elvitatni. Ez utóbbi indítványára közadakozásból síremléket akartak állítani a költőnek, melyre ugyancsak Kazinczy yszemelynevy kazinczy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy kazinczy yszemelynevy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy ykodvegy indítványozta a feliratot: »Árkádiában éltem én is...« Az ismeretlen Árkádia-szót a jámbor debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy polgártársak félreértvén, ez »Árkádiai pör« ycimy árkádiai pör ycimy Árkádiai pör ycimy árkádiai ycimy pör ycimy ycimy Árkádiai ycimy pör ycimy ykodvegy címen az ismert irodalmi vita keletkezésére szolgált okul. Debrecen ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy városa Csokonai yszemelynevy csokonai yszemelynevy Csokonai yszemelynevy csokonai yszemelynevy yszemelynevy Csokonai yszemelynevy ykodvegy sírja fölé vas emlékoszlopot emelt, szülőházát emléktáblával jelölte meg, 1871-ben, xevtizedx 1875 saját erejéből díszes ércszobrot állított emlékének, mely Izsó Miklós yszemelynevy izsó miklós yszemelynevy Izsó Miklós yszemelynevy izsó yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Izsó yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy alkotása. Az 1890-es xevtizedx 1895 években Csokonai-kör yintezmenyy csokonai-kör yintezmenyy Csokonai yintezmenyy csokonai-kör yintezmenyy yintezmenyy Csokonai yintezmenyy ykodvegy alakult a költő emlékének és költészetének pártfogolása céljából, halálának százados évfordulója alkalmából pedig Debrecen ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy város fényes ünnep keretében (1905. xevtizedx 1905 máj. 20—21-én) Csokonai-kiállítást yszemelynevy csokonai yszemelynevy Csokonai yszemelynevy csokonai yszemelynevy yszemelynevy Csokonai yszemelynevy ykodvegy rendezett és szülőházát múzeum céljára megvásárolta 72.000 koronáért, itt helyezvén el a Csokonai-kör yintezmenyy csokonai-kör yintezmenyy Csokonai yintezmenyy csokonai-kör yintezmenyy yintezmenyy Csokonai yintezmenyy ykodvegy ereklyetárgyait. 1905. nov. havában mozgalom indult meg, hogy a debreceni városi színházat yintezmenyy debreceni városi színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy ezentúl a költő nevéről nevezzék. Az eszme tulajdonképen Makó Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy színigazgatóé volt még 1902-ben. Csokonai yszemelynevy csokonai yszemelynevy Csokonai yszemelynevy csokonai yszemelynevy yszemelynevy Csokonai yszemelynevy ykodvegy alakját színpadra vitte Csathó Kálmán yszemelynevy csathó kálmán yszemelynevy Csathó Kálmán yszemelynevy csathó yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Csathó yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy »Lilla« ycimy lilla ycimy Lilla ycimy lilla ycimy ycimy Lilla ycimy ykodvegy c. színjátékában. Bem. a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1928. xevtizedx 1925 febr. 10-én. (Vajda Ella). yszemelynevy vajda ella yszemelynevy Vajda Ella yszemelynevy vajda yszemelynevy ella yszemelynevy yszemelynevy Vajda yszemelynevy Ella yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy vajda ella szin_I.0355.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Csokonai Vitéz Mihály - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1773

SZULETESIEVTIZED 1775

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0355.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0355.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22318.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Csokonai Vitéz Mihály

Szócikk: Csokonai Vitéz Mihály a magyar újjászületés hajnalhasadásának, a XVIII. század végének legnagyobb költője, sz. 1773. nov. 17-én, Debrecenben, megh. 1805. jan. 28-án, u. o. Atyja orvos volt, őmaga pedig a kollégium növendéke. Már ebben az időben sokat verselt: lakodalmak, keresztelők, disznótorok, baráti összejövetelek szolgáltatták az alkalmat hozzá. Műkedvelői előadások felébresztették színészi hajlandóságait és korán próbálkozott drámai művekkel is. Terentius drámája nyomán vígjátékot ír: »Patvarszky« címen és olasz mintára egy »Pásztorjátékot«. Sajnos, mindkettő elveszett. 1793-ban »Pofók, vagy Cultura« c. vígjáték formájába öltöztetett életképet írt, mely 1769. júl, végén Csurgón színrekerült ugyan, de nyomtatásban nem jelent meg. Ilyen kísérlet 5 felvonásos szatirikus vígjátéka is: »Tempefői, vagy az is bolond, aki poéta lesz Magyarországon«. A debreceni kollégium nem sokáig volt otthona. Nyugtalan, féket nem tűrő temperamentuma miatt nincs maradhatása és megkezdi vándoréveit. Sárospatakon, Pozsonyban, Komáromban, majd Csurgón találjuk. Ez utóbbi helyen 1799. márc.-tól 1800. febr.-ig működött tanári minőségben. Ekkor születtek meg halhatatlan szerelmi költeményei, melyeket Vajda Júliához, »Lillá«-hoz intézett. E Lilla-dalok avatják halhatatlanná, egész Petőfiig, ő a magyar irodalom legnagyobb lírikusa. Mindezek mellett Csurgón számos műkedvelői előadást rendezvén, ujabb drámai kísérletek következnek: 1795-ben írja a »Gerson du Malheureux« c. szművet és »Karnyóné« c. tündéri bohózatát, mely népszíműi elemekkel van tele. Az előbbit bemutatták Kolozsvárt, 1911. október 30-án, majd a kolozsvári együttes budapesti vendégszereplése alkalmából eljátszották a Magyar Színházban is, 1912. máj. 4-én. Az utóbbit bemutatták a »Nyugat« rendezésében a Vígszínházban, 1911. jan. 29-én. Később a Dunaparti Színház is műsorra tűzte. Az Uj Színház is bemutatta: 1929. ápr. 13-án. Ezenkívül olaszból fordította a következőket: »Angelica«, »Galathea«, »A pásztorkirály«, »Amintas«. Sem kora, sem a közvetlenül következő idők nem ismerték fel benne a lángészt. Eszményképe, Lilla, örökre elérhetetlen maradt számára, művei nem találtak pártfogóra, sokat hányódott mindenfelé, sokszor ülte meg szívét az elkeseredés. E korszakban, legfőbb munkásságának idején, remény és csüggedés közt ingadozván, hol bölcselkedő, (»A lélek halhatatlanságáról«), hol pajzán (»Dorottya vagy a dámák diadala a farsangon«), hol vágyakozó és lemondó, (»A magánossághoz«), de mindig és mindenben költő. Korai halála sem enyhítette bírálóinak szigorát. Kölcsey, Kazinczy megütköztek olykor parlagi stílusán, bár nagy tehetségét nem tudták elvitatni. Ez utóbbi indítványára közadakozásból síremléket akartak állítani a költőnek, melyre ugyancsak Kazinczy indítványozta a feliratot: »Árkádiában éltem én is...« Az ismeretlen Árkádia-szót a jámbor debreceni polgártársak félreértvén, ez »Árkádiai pör« címen az ismert irodalmi vita keletkezésére szolgált okul. Debrecen városa Csokonai sírja fölé vas emlékoszlopot emelt, szülőházát emléktáblával jelölte meg, 1871-ben, saját erejéből díszes ércszobrot állított emlékének, mely Izsó Miklós alkotása. Az 1890-es években Csokonai-kör alakult a költő emlékének és költészetének pártfogolása céljából, halálának százados évfordulója alkalmából pedig Debrecen város fényes ünnep keretében (1905. máj. 20—21-én) Csokonai-kiállítást rendezett és szülőházát múzeum céljára megvásárolta 72.000 koronáért, itt helyezvén el a Csokonai-kör ereklyetárgyait. 1905. nov. havában mozgalom indult meg, hogy a debreceni városi színházat ezentúl a költő nevéről nevezzék. Az eszme tulajdonképen Makó Lajos színigazgatóé volt még 1902-ben. Csokonai alakját színpadra vitte Csathó Kálmán »Lilla« c. színjátékában. Bem. a Nemzeti Színházban, 1928. febr. 10-én. (Vajda Ella). szin_I.0355.pdf I