Címszó: Csokonai Vitéz Mihály - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1773
SZULETESIEVTIZED 1775
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0355.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0355.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22318.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Csokonai
Vitéz Mihály
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522318.htm
Szócikk: Csokonai Vitéz Mihály a magyar újjászületés
hajnalhasadásának, a XVIII. század végének legnagyobb költője, sz. 1773. (születés
éve) nov. 17-én, Debrecenben, (megye) megh.
1805. jan. 28-án, u. o. Atyja orvos volt, őmaga pedig a kollégium növendéke. Már
ebben az időben sokat verselt: lakodalmak, keresztelők, disznótorok, baráti összejövetelek
szolgáltatták az alkalmat hozzá. Műkedvelői előadások felébresztették színészi hajlandóságait
és korán próbálkozott drámai művekkel is. Terentius (személy) drámája
nyomán vígjátékot ír: »Patvarszky« (cím) címen és
olasz (nemzetiség)
(információ)
mintára egy »Pásztorjátékot«. (cím) Sajnos, mindkettő
elveszett. 1793-ban (időpont) »Pofók,
vagy Cultura« (cím)
c. vígjáték formájába öltöztetett életképet írt, mely 1769. (időpont) júl,
végén Csurgón (megye)
színrekerült ugyan, de nyomtatásban nem jelent meg. Ilyen kísérlet 5 felvonásos
szatirikus vígjátéka is: »Tempefői, vagy az is bolond, aki poéta lesz Magyarországon«.
(cím) A debreceni
kollégium (intézmény)
(információ)
nem sokáig volt otthona. Nyugtalan, féket
nem tűrő temperamentuma miatt nincs maradhatása és megkezdi vándoréveit. Sárospatakon,
(megye) Pozsonyban,
(megye) Komáromban,
(megye) (információ)
majd Csurgón (megye) találjuk.
Ez utóbbi helyen 1799. (időpont) márc.-tól
1800. (időpont)
febr.-ig működött tanári minőségben. Ekkor születtek meg halhatatlan szerelmi költeményei,
melyeket Vajda Júliához, (személy) (információ)
»Lillá«-hoz (cím) (információ)
intézett. E Lilla-dalok (cím) avatják halhatatlanná,
egész Petőfiig, (személy) (információ)
ő a magyar irodalom legnagyobb lírikusa.
Mindezek mellett Csurgón (megye) számos
műkedvelői előadást rendezvén, ujabb drámai kísérletek következnek: 1795-ben (időpont) írja
a »Gerson du Malheureux« (cím) c. szművet
és »Karnyóné« (cím)
c. tündéri bohózatát, mely népszíműi elemekkel van tele. Az előbbit bemutatták Kolozsvárt,
(megye) 1911.
(időpont)
október 30-án, majd a kolozsvári (megye) együttes
budapesti (Budapest)
vendégszereplése alkalmából eljátszották a Magyar Színházban (intézmény)
(információ)
is, 1912. (időpont) máj.
4-én. Az utóbbit bemutatták a »Nyugat« (intézmény)
(információ)
rendezésében a Vígszínházban, (intézmény)
(információ)
1911. (időpont) jan.
29-én. Később a Dunaparti Színház (intézmény)
(információ)
is műsorra tűzte. Az Uj Színház (intézmény)
(információ)
is bemutatta: 1929. (időpont) ápr.
13-án. Ezenkívül olaszból (nyelv) (információ)
fordította a következőket: »Angelica«, (cím) »Galathea«,
(cím) »A pásztorkirály«,
(cím) »Amintas«.
(cím) Sem kora,
sem a közvetlenül következő idők nem ismerték fel benne a lángészt. Eszményképe,
Lilla, (személy)
(információ)
örökre elérhetetlen maradt számára, művei
nem találtak pártfogóra, sokat hányódott mindenfelé, sokszor ülte meg szívét az
elkeseredés. E korszakban, legfőbb munkásságának idején, remény és csüggedés közt
ingadozván, hol bölcselkedő, (»A lélek halhatatlanságáról«), (cím) hol pajzán
(»Dorottya vagy a dámák diadala a farsangon«), (cím) hol vágyakozó
és lemondó, (»A magánossághoz«), (cím) de mindig
és mindenben költő. Korai halála sem enyhítette bírálóinak szigorát. Kölcsey, (személy) (információ)
Kazinczy (személy) (információ)
megütköztek olykor parlagi stílusán, bár
nagy tehetségét nem tudták elvitatni. Ez utóbbi indítványára közadakozásból síremléket
akartak állítani a költőnek, melyre ugyancsak Kazinczy (személy) (információ)
indítványozta a feliratot: »Árkádiában éltem
én is...« Az ismeretlen Árkádia-szót a jámbor debreceni (megye) polgártársak
félreértvén, ez »Árkádiai pör« (cím) címen az
ismert irodalmi vita keletkezésére szolgált okul. Debrecen (megye) városa
Csokonai (személy)
(információ)
sírja fölé vas emlékoszlopot emelt, szülőházát
emléktáblával jelölte meg, 1871-ben, (időpont) saját
erejéből díszes ércszobrot állított emlékének, mely Izsó Miklós (személy) (információ)
alkotása. Az 1890-es (időpont) években
Csokonai-kör (intézmény)
alakult a költő emlékének és költészetének pártfogolása céljából, halálának százados
évfordulója alkalmából pedig Debrecen (megye) város
fényes ünnep keretében (1905. (időpont) máj.
20—21-én) Csokonai-kiállítást (személy) (információ)
rendezett és szülőházát múzeum céljára megvásárolta
72.000 koronáért, itt helyezvén el a Csokonai-kör (intézmény)
ereklyetárgyait. 1905. (időpont) nov.
havában mozgalom indult meg, hogy a debreceni városi színházat (intézmény)
(információ)
ezentúl a költő nevéről nevezzék. Az eszme
tulajdonképen Makó Lajos (személy) (információ)
színigazgatóé volt még 1902-ben. (időpont) Csokonai
(személy)
(információ)
alakját színpadra vitte Csathó Kálmán (személy) (információ)
»Lilla« (cím) (információ)
c. színjátékában. Bem. a Nemzeti Színházban,
(intézmény)
(információ)
1928. (időpont) febr.
10-én. (Vajda Ella). (személy) (információ)
szin_I.0355.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Csokonai Vitéz Mihály címszóvég 22318 Szócikk:
Csokonai Vitéz Mihály a magyar újjászületés hajnalhasadásának, a XVIII. század végének
legnagyobb költője, sz. 1773. nov. xtalanevtizedx 1785 xtalanevtizedx 1795 17-én,
Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye
ykodvegy megh. 1805. jan. 28-án, u. o. Atyja orvos volt, őmaga pedig a kollégium
növendéke. Már ebben az időben sokat verselt: lakodalmak, keresztelők, disznótorok,
baráti összejövetelek szolgáltatták az alkalmat hozzá. Műkedvelői előadások felébresztették
színészi hajlandóságait és korán próbálkozott drámai művekkel is. Terentius yszemelynevy
terentius yszemelynevy Terentius yszemelynevy terentius yszemelynevy
yszemelynevy Terentius yszemelynevy ykodvegy drámája nyomán vígjátékot ír: »Patvarszky«
ycimy patvarszky ycimy Patvarszky ycimy patvarszky ycimy ycimy Patvarszky ycimy
ykodvegy címen és olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy
olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy mintára egy »Pásztorjátékot«.
ycimy pásztorjátékot ycimy Pásztorjátékot ycimy pásztorjátékot ycimy ycimy
Pásztorjátékot ycimy ykodvegy Sajnos, mindkettő elveszett. 1793-ban xevtizedx
1795 »Pofók, vagy Cultura« ycimy pofók, vagy cultura ycimy Pofók, vagy Cultura
ycimy pofók, ycimy vagy ycimy cultura ycimy ycimy Pofók, ycimy vagy ycimy
Cultura ycimy ykodvegy c. vígjáték formájába öltöztetett életképet írt, mely 1769.
xevtizedx 1765 júl, xtalanevtizedx 1775 xtalanevtizedx 1785 végén Csurgón ytelepulesy
csurgó ytelepulesy Csurgó ymegyey somogy megye ykodvegy színrekerült ugyan, de nyomtatásban
nem jelent meg. Ilyen kísérlet 5 felvonásos szatirikus vígjátéka is: »Tempefői,
vagy az is bolond, aki poéta lesz Magyarországon«. ycimy tempefői, vagy az is
bolond, aki poéta lesz magyarországon ycimy Tempefői, vagy az is bolond, aki
poéta lesz Magyarországon ycimy tempefői, ycimy vagy ycimy az ycimy is ycimy
bolond, ycimy aki y A debreceni kollégium yintezmenyy debreceni kollégium
yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy kollégium yintezmenyy
yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy nem sokáig volt otthona. Nyugtalan, féket
nem tűrő temperamentuma miatt nincs maradhatása és megkezdi vándoréveit. Sárospatakon,
ytelepulesy sárospatak ytelepulesy Sárospatak ymegyey zemplén megye ykodvegy Pozsonyban,
ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Komáromban,
ytelepulesy komárom ytelepulesy Komárom ymegyey komárom megye ykodvegy majd Csurgón
ytelepulesy csurgó ytelepulesy Csurgó ymegyey somogy megye ykodvegy találjuk. Ez
utóbbi helyen 1799. xevtizedx 1795 márc.-tól xtalanevtizedx 1805 1800. xevtizedx
1805 febr.-ig működött tanári minőségben. Ekkor születtek meg halhatatlan szerelmi
költeményei, melyeket Vajda Júliához, yszemelynevy vajda júlia yszemelynevy
Vajda Júliá yszemelynevy vajda yszemelynevy júlia yszemelynevy yszemelynevy
Vajda yszemelynevy Júliá yszemelynevy ykodvegy »Lillá«-hoz ycimy lilla ycimy
Lillá ycimy lilla ycimy ycimy Lillá ycimy ykodvegy intézett. E Lilla-dalok ycimy
lilla-dalok ycimy Lilla-dalok ycimy lilla-dalok ycimy ycimy Lilla-dalok ycimy
ykodvegy avatják halhatatlanná, egész Petőfiig, yszemelynevy petőfi yszemelynevy
Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy
ykodvegy ő a magyar irodalom legnagyobb lírikusa. Mindezek mellett Csurgón ytelepulesy
csurgó ytelepulesy Csurgó ymegyey somogy megye ykodvegy számos műkedvelői előadást
rendezvén, ujabb drámai kísérletek következnek: 1795-ben xevtizedx 1795 írja xtalanevtizedx
1805 a »Gerson du Malheureux« ycimy gerson du malheureux ycimy Gerson du
Malheureux ycimy gerson ycimy du ycimy malheureux ycimy ycimy Gerson ycimy du
ycimy Malheureux ycimy ykodvegy c. szművet és »Karnyóné« ycimy karnyóne ycimy
Karnyóné ycimy karnyóne ycimy ycimy Karnyóné ycimy ykodvegy c. tündéri bohózatát,
mely népszíműi elemekkel van tele. Az előbbit bemutatták Kolozsvárt, ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1911. xevtizedx
1915 október 30-án, majd a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy együttes budapesti Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy vendégszereplése alkalmából eljátszották
a Magyar Színházban yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy
magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S
yintezmenyy ykodvegy is, 1912. máj. 4-én. Az utóbbit bemutatták a »Nyugat« yintezmenyy
nyugat yintezmenyy Nyugat yintezmenyy nyugat yintezmenyy yintezmenyy Nyugat
yintezmenyy ykodvegy rendezésében a Vígszínházban, yintezmenyy vígszínház
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy ykodvegy 1911. jan. 29-én. Később a Dunaparti Színház yintezmenyy
dunaparti színház yintezmenyy Dunapart yintezmenyy dunaparti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Dunapart yintezmenyy ykodvegy is műsorra tűzte.
Az Uj Színház yintezmenyy uj színház yintezmenyy Uj Szính yintezmenyy uj
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Uj yintezmenyy Szính yintezmenyy
ykodvegy is bemutatta: 1929. xevtizedx 1925 ápr. 13-án. Ezenkívül olaszból ynyelvy
olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy ynyelvy olasz ynyelvy ykodvegy fordította
a következőket: »Angelica«, ycimy angelica ycimy Angelica ycimy angelica ycimy
ycimy Angelica ycimy ykodvegy »Galathea«, ycimy galathea ycimy Galathea ycimy
galathea ycimy ycimy Galathea ycimy ykodvegy »A pásztorkirály«, ycimy a
pásztorkirály ycimy A pásztorkirály ycimy a ycimy pásztorkirály ycimy ycimy A
ycimy pásztorkirály ycimy ykodvegy »Amintas«. ycimy amintas ycimy Amintas ycimy
amintas ycimy ycimy Amintas ycimy ykodvegy Sem kora, sem a közvetlenül következő
idők nem ismerték fel benne a lángészt. Eszményképe, Lilla, yszemelynevy lilla
yszemelynevy Lilla yszemelynevy lilla yszemelynevy yszemelynevy Lilla
yszemelynevy ykodvegy örökre elérhetetlen maradt számára, művei nem találtak pártfogóra,
sokat hányódott mindenfelé, sokszor ülte meg szívét az elkeseredés. E korszakban,
legfőbb munkásságának idején, remény és csüggedés közt ingadozván, hol bölcselkedő,
(»A lélek halhatatlanságáról«), ycimy a lélek halhatatlanságáról ycimy A lélek
halhatatlanságáról ycimy a ycimy lélek ycimy halhatatlanságáról ycimy ycimy A
ycimy lélek ycimy halhatatlanságáról ycimy ykodvegy hol pajzán (»Dorottya vagy a
dámák diadala a farsangon«), ycimy dorottya vagy a dámák diadala a farsangon
ycimy Dorottya vagy a dámák diadala a farsangon ycimy dorottya ycimy vagy ycimy
a ycimy dámák ycimy diadala ycimy a ycimy farsangon ycimy ycimy Dorottya hol vágyakozó
és lemondó, (»A magánossághoz«), ycimy a magánossághoz ycimy A magánossághoz
ycimy a ycimy magánossághoz ycimy ycimy A ycimy magánossághoz ycimy ykodvegy de
mindig és mindenben költő. Korai halála sem enyhítette bírálóinak szigorát. Kölcsey,
yszemelynevy kölcsey yszemelynevy Kölcsey yszemelynevy kölcsey yszemelynevy
yszemelynevy Kölcsey yszemelynevy ykodvegy Kazinczy yszemelynevy kazinczy
yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy kazinczy yszemelynevy yszemelynevy Kazinczy
yszemelynevy ykodvegy megütköztek olykor parlagi stílusán, bár nagy tehetségét nem
tudták elvitatni. Ez utóbbi indítványára közadakozásból síremléket akartak állítani
a költőnek, melyre ugyancsak Kazinczy yszemelynevy kazinczy yszemelynevy
Kazinczy yszemelynevy kazinczy yszemelynevy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy
ykodvegy indítványozta a feliratot: »Árkádiában éltem én is...« Az ismeretlen Árkádia-szót
a jámbor debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu
megye ykodvegy polgártársak félreértvén, ez »Árkádiai pör« ycimy árkádiai pör
ycimy Árkádiai pör ycimy árkádiai ycimy pör ycimy ycimy Árkádiai ycimy pör
ycimy ykodvegy címen az ismert irodalmi vita keletkezésére szolgált okul. Debrecen
ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy városa Csokonai
yszemelynevy csokonai yszemelynevy Csokonai yszemelynevy csokonai yszemelynevy
yszemelynevy Csokonai yszemelynevy ykodvegy sírja fölé vas emlékoszlopot emelt,
szülőházát emléktáblával jelölte meg, 1871-ben, xevtizedx 1875 saját erejéből díszes
ércszobrot állított emlékének, mely Izsó Miklós yszemelynevy izsó miklós
yszemelynevy Izsó Miklós yszemelynevy izsó yszemelynevy miklós yszemelynevy
yszemelynevy Izsó yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy alkotása. Az 1890-es
xevtizedx 1895 években Csokonai-kör yintezmenyy csokonai-kör yintezmenyy
Csokonai yintezmenyy csokonai-kör yintezmenyy yintezmenyy Csokonai yintezmenyy
ykodvegy alakult a költő emlékének és költészetének pártfogolása céljából, halálának
százados évfordulója alkalmából pedig Debrecen ytelepulesy debrecen ytelepulesy
Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy város fényes ünnep keretében (1905. xevtizedx
1905 máj. 20—21-én) Csokonai-kiállítást yszemelynevy csokonai yszemelynevy
Csokonai yszemelynevy csokonai yszemelynevy yszemelynevy Csokonai yszemelynevy
ykodvegy rendezett és szülőházát múzeum céljára megvásárolta 72.000 koronáért, itt
helyezvén el a Csokonai-kör yintezmenyy csokonai-kör yintezmenyy Csokonai yintezmenyy
csokonai-kör yintezmenyy yintezmenyy Csokonai yintezmenyy ykodvegy ereklyetárgyait.
1905. nov. havában mozgalom indult meg, hogy a debreceni városi színházat yintezmenyy
debreceni városi színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy
városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy
ezentúl a költő nevéről nevezzék. Az eszme tulajdonképen Makó Lajos yszemelynevy
makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy színigazgatóé
volt még 1902-ben. Csokonai yszemelynevy csokonai yszemelynevy Csokonai
yszemelynevy csokonai yszemelynevy yszemelynevy Csokonai yszemelynevy ykodvegy alakját
színpadra vitte Csathó Kálmán yszemelynevy csathó kálmán yszemelynevy Csathó
Kálmán yszemelynevy csathó yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Csathó
yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy »Lilla« ycimy lilla ycimy Lilla ycimy
lilla ycimy ycimy Lilla ycimy ykodvegy c. színjátékában. Bem. a Nemzeti Színházban,
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1928. xevtizedx
1925 febr. 10-én. (Vajda Ella). yszemelynevy vajda ella yszemelynevy Vajda Ella
yszemelynevy vajda yszemelynevy ella yszemelynevy yszemelynevy Vajda
yszemelynevy Ella yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy vajda ella szin_I.0355.pdf
I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Csokonai Vitéz Mihály - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1773
SZULETESIEVTIZED 1775
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0355.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0355.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22318.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Csokonai
Vitéz Mihály
Szócikk: Csokonai Vitéz Mihály a magyar újjászületés
hajnalhasadásának, a XVIII. század végének legnagyobb költője, sz. 1773. nov. 17-én,
Debrecenben, megh. 1805. jan. 28-án, u. o. Atyja orvos volt, őmaga pedig a kollégium
növendéke. Már ebben az időben sokat verselt: lakodalmak, keresztelők, disznótorok,
baráti összejövetelek szolgáltatták az alkalmat hozzá. Műkedvelői előadások felébresztették
színészi hajlandóságait és korán próbálkozott drámai művekkel is. Terentius drámája
nyomán vígjátékot ír: »Patvarszky« címen és olasz mintára egy »Pásztorjátékot«.
Sajnos, mindkettő elveszett. 1793-ban »Pofók, vagy Cultura« c. vígjáték formájába
öltöztetett életképet írt, mely 1769. júl, végén Csurgón színrekerült ugyan, de
nyomtatásban nem jelent meg. Ilyen kísérlet 5 felvonásos szatirikus vígjátéka is:
»Tempefői, vagy az is bolond, aki poéta lesz Magyarországon«. A debreceni kollégium
nem sokáig volt otthona. Nyugtalan, féket nem tűrő temperamentuma miatt nincs maradhatása
és megkezdi vándoréveit. Sárospatakon, Pozsonyban, Komáromban, majd Csurgón találjuk.
Ez utóbbi helyen 1799. márc.-tól 1800. febr.-ig működött tanári minőségben. Ekkor
születtek meg halhatatlan szerelmi költeményei, melyeket Vajda Júliához, »Lillá«-hoz
intézett. E Lilla-dalok avatják halhatatlanná, egész Petőfiig, ő a magyar irodalom
legnagyobb lírikusa. Mindezek mellett Csurgón számos műkedvelői előadást rendezvén,
ujabb drámai kísérletek következnek: 1795-ben írja a »Gerson du Malheureux« c. szművet
és »Karnyóné« c. tündéri bohózatát, mely népszíműi elemekkel van tele. Az előbbit
bemutatták Kolozsvárt, 1911. október 30-án, majd a kolozsvári együttes budapesti
vendégszereplése alkalmából eljátszották a Magyar Színházban is, 1912. máj. 4-én.
Az utóbbit bemutatták a »Nyugat« rendezésében a Vígszínházban, 1911. jan. 29-én.
Később a Dunaparti Színház is műsorra tűzte. Az Uj Színház is bemutatta: 1929. ápr.
13-án. Ezenkívül olaszból fordította a következőket: »Angelica«, »Galathea«, »A
pásztorkirály«, »Amintas«. Sem kora, sem a közvetlenül következő idők nem ismerték
fel benne a lángészt. Eszményképe, Lilla, örökre elérhetetlen maradt számára, művei
nem találtak pártfogóra, sokat hányódott mindenfelé, sokszor ülte meg szívét az
elkeseredés. E korszakban, legfőbb munkásságának idején, remény és csüggedés közt
ingadozván, hol bölcselkedő, (»A lélek halhatatlanságáról«), hol pajzán (»Dorottya
vagy a dámák diadala a farsangon«), hol vágyakozó és lemondó, (»A magánossághoz«),
de mindig és mindenben költő. Korai halála sem enyhítette bírálóinak szigorát. Kölcsey,
Kazinczy megütköztek olykor parlagi stílusán, bár nagy tehetségét nem tudták elvitatni.
Ez utóbbi indítványára közadakozásból síremléket akartak állítani a költőnek, melyre
ugyancsak Kazinczy indítványozta a feliratot: »Árkádiában éltem én is...« Az ismeretlen
Árkádia-szót a jámbor debreceni polgártársak félreértvén, ez »Árkádiai pör« címen
az ismert irodalmi vita keletkezésére szolgált okul. Debrecen városa Csokonai sírja
fölé vas emlékoszlopot emelt, szülőházát emléktáblával jelölte meg, 1871-ben, saját
erejéből díszes ércszobrot állított emlékének, mely Izsó Miklós alkotása. Az 1890-es
években Csokonai-kör alakult a költő emlékének és költészetének pártfogolása céljából,
halálának százados évfordulója alkalmából pedig Debrecen város fényes ünnep keretében
(1905. máj. 20—21-én) Csokonai-kiállítást rendezett és szülőházát múzeum céljára
megvásárolta 72.000 koronáért, itt helyezvén el a Csokonai-kör ereklyetárgyait.
1905. nov. havában mozgalom indult meg, hogy a debreceni városi színházat ezentúl
a költő nevéről nevezzék. Az eszme tulajdonképen Makó Lajos színigazgatóé volt még
1902-ben. Csokonai alakját színpadra vitte Csathó Kálmán »Lilla« c. színjátékában.
Bem. a Nemzeti Színházban, 1928. febr. 10-én. (Vajda Ella). szin_I.0355.pdf I