Címszó: De Caux Mimi - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1823

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0391.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0391.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22546.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

De Caux Mimi

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522546.htm

 

Szócikk: De Caux Mimi énekesnő, sz. 1823-ban, francia (születés éve) (információ)  nemes családból, megh. 1906, dec, 8-án, d. u, 5 órakor, Újpesten, Vas u. 49. sz. alatti házban. Nagyatyja a francia (nemzetiség) (információ)  forradalom elől menekülve került Magyarországra, majd Erdélybe (ország) (információ)  ment, ahol már egyik fia, De Caux Mimi (személy) (információ)  atyja, előkelő hivatalt viselt az egykori guberniumnál. Fáy István (személy) (információ)  támogatása mellett képezte magát a színipályára, annak hatása alatt, hogy egy ízben magyar nótájával teljesen elragadta a kiváló mecénást. Pályáját a 40-es években kezdte és ez időben ő teremtette meg Szigligeti (személy) (információ)  népszínműveinek nőalakjait, a »Szökött katona« (cím) (információ)  Julcsaját, (szerep) a »Csikós« (cím) (információ)  Rózsi-ját (szerep) stb. 1852-ben (időpont) Londonban (ország) Garcia Emanuelle (személy) (információ)  tanítványa. 1855. (időpont) jan. 16-án a bécsi udvari színházban (intézmény) (információ)  vendégszerepelt a »Normá«-ban. (cím) (információ)  Ezidő tájt dús jövedelmének nagy részét Kufsteinban, (ország) Olmützben, (ország) Aradon (megye) (információ)  szenvedő rab szabadsághősök fogságának enyhítésére küldözgette. Ezért nem is szerezhetett vagyont. Működött Londonban, (ország) Párizsban, (ország) Berlinben, (ország) stb. és mindenütt dicsőséget szerzett a magyar dalművészetnek. Első férje László József, (személy) (információ)  a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  kitűnő bonvivantja, (l. o.), második férje Zademack Pál, (személy) kóburgi (ország) (információ)  énekes, harmadik férje Doria Lajos (személy) volt. Hamvait 1909. (időpont) aug. 7-én Újpestről (megye) díszsírhelybe áttették a kerepesi-uti temetőbe és Bartha Miklós (személy) (információ)  és Beőthy Ákos (személy) (információ)  sírjai mögött helyezték örök nyugalomra. (Elhunytáról Kuliffay Izabella (személy) (információ)  iskola­igazgatónő adott ki gyászjelentést összes jóbarátai nevében.) szin_I.0391.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó De Caux Mimi címszóvég 22546 Szócikk: De Caux Mimi énekesnő, sz. 1823-ban, francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy nemes családból, megh. 1906, dec, 8-án, d. u, 5 órakor, Újpesten, Vas u. 49. sz. alatti házban. Nagyatyja a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy forradalom elől menekülve került Magyarországra, majd Erdélybe ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy ment, ahol már egyik fia, De Caux Mimi yszemelynevy de caux mimi yszemelynevy De Caux Mimi yszemelynevy de yszemelynevy caux yszemelynevy mimi yszemelynevy yszemelynevy De yszemelynevy Caux yszemelynevy Mimi yszemelynevy ykodvegy atyja, előkelő hivatalt viselt az egykori guberniumnál. Fáy István yszemelynevy fáy istván yszemelynevy Fáy István yszemelynevy fáy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy támogatása mellett képezte magát a színipályára, annak hatása alatt, hogy egy ízben magyar nótájával teljesen elragadta a kiváló mecénást. Pályáját a 40-es években kezdte és ez időben ő teremtette meg Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy népszínműveinek nőalakjait, a »Szökött katona« ycimy szökött katona ycimy Szökött katona ycimy szökött ycimy katona ycimy ycimy Szökött ycimy katona ycimy ykodvegy Julcsaját, yszerepy julcsa yszerepy Julcsa yszerepy julcsa yszerepy yszerepy Julcsa yszerepy ykodvegy a »Csikós« ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy Rózsi-ját yszerepy rózsi yszerepy Rózsi yszerepy rózsi yszerepy yszerepy Rózsi yszerepy ykodvegy stb. 1852-ben Londonban ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy Garcia Emanuelle yszemelynevy garcia emanuelle yszemelynevy Garcia Emanuelle yszemelynevy garcia yszemelynevy emanuelle yszemelynevy yszemelynevy Garcia yszemelynevy Emanuelle yszemelynevy ykodvegy tanítványa. 1855. jan. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 16-án a bécsi udvari színházban yintezmenyy bécsi udvari színház yintezmenyy bécsi ud yintezmenyy bécsi yintezmenyy udvari yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy ud yintezmenyy ykodvegy vendégszerepelt a »Normá«-ban. ycimy norma ycimy Normá ycimy norma ycimy ycimy Normá ycimy ykodvegy Ezidő tájt dús jövedelmének nagy részét Kufsteinban, ytelepulesy kufstein ytelepulesy Kufstein yorszagy Ausztria ykodvegy Olmützben, ytelepulesy olmütz ytelepulesy Olmütz yorszagy Csehország ykodvegy Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy szenvedő rab szabadsághősök fogságának enyhítésére küldözgette. Ezért nem is szerezhetett vagyont. Működött Londonban, ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy Párizsban, ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy Berlinben, ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy stb. és mindenütt dicsőséget szerzett a magyar dalművészetnek. Első férje László József, yszemelynevy lászló józsef yszemelynevy László József yszemelynevy lászló yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy László yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy kitűnő bonvivantja, (l. o.), második férje Zademack Pál, yszemelynevy zademack pál yszemelynevy Zademack Pál yszemelynevy zademack yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Zademack yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy kóburgi ytelepulesy kóburg ytelepulesy kóburg yorszagy Németország ykodvegy énekes, harmadik férje Doria Lajos yszemelynevy doria lajos yszemelynevy Doria Lajos yszemelynevy doria yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Doria yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy volt. Hamvait 1909. xevtizedx 1905 aug. 7-én Újpestről ytelepulesy újpest ytelepulesy Újpest ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ytelepulesy nagybudapest ykodvegy díszsírhelybe áttették a kerepesi-uti temetőbe és Bartha Miklós yszemelynevy bartha miklós yszemelynevy Bartha Miklós yszemelynevy bartha yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy és Beőthy Ákos yszemelynevy beőthy ákos yszemelynevy Beőthy Ákos yszemelynevy beőthy yszemelynevy ákos yszemelynevy yszemelynevy Beőthy yszemelynevy Ákos yszemelynevy ykodvegy sírjai mögött helyezték örök nyugalomra. (Elhunytáról Kuliffay Izabella yszemelynevy kuliffay izabella yszemelynevy Kuliffay Izabella yszemelynevy kuliffay yszemelynevy izabella yszemelynevy yszemelynevy Kuliffay yszemelynevy Izabella yszemelynevy ykodvegy iskola­igazgatónő adott ki gyászjelentést összes jóbarátai nevében.) szin_I.0391.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: De Caux Mimi - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1823

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0391.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0391.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22546.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

De Caux Mimi

Szócikk: De Caux Mimi énekesnő, sz. 1823-ban, francia nemes családból, megh. 1906, dec, 8-án, d. u, 5 órakor, Újpesten, Vas u. 49. sz. alatti házban. Nagyatyja a francia forradalom elől menekülve került Magyarországra, majd Erdélybe ment, ahol már egyik fia, De Caux Mimi atyja, előkelő hivatalt viselt az egykori guberniumnál. Fáy István támogatása mellett képezte magát a színipályára, annak hatása alatt, hogy egy ízben magyar nótájával teljesen elragadta a kiváló mecénást. Pályáját a 40-es években kezdte és ez időben ő teremtette meg Szigligeti népszínműveinek nőalakjait, a »Szökött katona« Julcsaját, a »Csikós« Rózsi-ját stb. 1852-ben Londonban Garcia Emanuelle tanítványa. 1855. jan. 16-án a bécsi udvari színházban vendégszerepelt a »Normá«-ban. Ezidő tájt dús jövedelmének nagy részét Kufsteinban, Olmützben, Aradon szenvedő rab szabadsághősök fogságának enyhítésére küldözgette. Ezért nem is szerezhetett vagyont. Működött Londonban, Párizsban, Berlinben, stb. és mindenütt dicsőséget szerzett a magyar dalművészetnek. Első férje László József, a Nemzeti Színház kitűnő bonvivantja, (l. o.), második férje Zademack Pál, kóburgi énekes, harmadik férje Doria Lajos volt. Hamvait 1909. aug. 7-én Újpestről díszsírhelybe áttették a kerepesi-uti temetőbe és Bartha Miklós és Beőthy Ákos sírjai mögött helyezték örök nyugalomra. (Elhunytáról Kuliffay Izabella iskola­igazgatónő adott ki gyászjelentést összes jóbarátai nevében.) szin_I.0391.pdf I