Címszó: Dobó Sándor - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1855
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0431.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0431.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22775.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Dobó
Sándor
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522775.htm
Szócikk: Dobó Sándor (családi nevén: Scheiber),
(személy)
színigazgató, sz. 1855. (születés
éve) szept, 1-én, Csabrendeken (megye) (Zala
vm.), (megye)
(információ)
megh. 1923. dec. 5-én, Győrött. (megye) Atyja
— ki vagyonos ember volt, gondos nevelésben részesítette. Iskoláit Szombathelyen
(megye) végezte.
1873-ban (időpont)
érettségizett, 1875—76-ban (időpont) mint
önkéntes katonai szolgálatot teljesített. 1878-ban (időpont) részt
vett Bosznia okkupációjában és az 1878. (időpont) szept.
7.-15. és 18-án lefolyt bihácsi (ország) ütközet
után a II. oszt. ezüst vitézségi éremmel díszítették fel. Miután iskolai évei alatt
kitűnő szavaló volt, atyja halála után, 1879-ben, (időpont) színésszé
lett Kecskeméten, (megye) Lászy
Vilmosnál, (személy)
(információ)
ahol mint kardalos és titkár működött. Második
igazgatója Nyéki János, (személy) (információ)
kinél (Erdélyben) (ország) (információ)
már elsőrendű szerepkört töltött be. 1882.
(időpont)
október 1-én társigazgató lesz Sághy Zsigmonddal (személy) (információ)
Eperjesen, (megye) majd
Zomborban (megye)
folytatja működését. 1883. (időpont) októberben
feloszlott a társulat; ekkor Pesti Ihász Lajoshoz (személy) (információ)
szerződött buffo-komikusnak, azután két év
múlva Báródy Károlyhoz (személy) ment.
1887. (időpont)
telén Nagy Vince (személy) (információ)
tagja, 1889-ben (időpont) Somogyi
Károlyhoz (személy)
(információ)
szerződik Győr—Sopronba, (megye) ahol
egy évig működik. Ekkor Pesti Ihász Lajossal (személy) (információ)
társult és 3 évre kibérelték a kecskeméti
(megye) színházat.
1894. (időpont)
év tavaszán önálló színigazgató lesz. Játszik Besztercebányán, (megye) Nyíregyházán,
(megye) Székesfehérváron,
(megye) Sopronban
(megye) és
Győrött. (megye)
1901-ben (időpont)
titkár lesz Komjáthy Jánosnál. (személy) (információ)
1907. (időpont) ápr.
28-én elbúcsúzik a színpadtól, Győrött, (megye) műkedvelői
előadás keretében. 1905-ben (időpont) nyugalomba
vonult. Éveken át tagja volt a Színészegyesület tanácsának. (intézmény)
(információ)
Később Győrött (megye) waggongyári
tisztviselő lett. 1913-ban (időpont) törvényhatósági
bizottsági taggá választottak meg. Neje: Rottenberg Matild, (személy) színésznő,
sz. 1866. (születés
éve) márc. 25-én, Sátoraljaújhelyen, (megye) 1873-ban
(időpont)
szülei kolerajárványnak lettek az áldozatai, mire Nyíregyházi Vilmos (személy) színész
vette pártfogásába. Amidőn Dobó Sándor (személy) (információ)
neje lett, (1881. (időpont) okt.
18.) keveset szerepelt és nemsokára vissza is vonult a színpadtól. Leányuk: Sári,
sz. 1883. (születés
éve) jan. 23-án. Színésznő lett 1907-ben. (időpont) szin_I.0431.pdf
I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Dobó Sándor címszóvég 22775 Szócikk: Dobó
Sándor (családi nevén: Scheiber), yszemelynevy scheiber yszemelynevy Scheiber
yszemelynevy scheiber yszemelynevy yszemelynevy Scheiber yszemelynevy ykodvegy színigazgató,
sz. 1855. szept, xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 1-én, Csabrendeken ytelepulesy
csabrendek ytelepulesy Csabrendek ymegyey zala megye ykodvegy (Zala vm.), ytelepulesy
zala vm. ytelepulesy Zala vm. ymegyey zala megye ykodvegy megh. 1923. dec. 5-én,
Győrött. ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Atyja — ki
vagyonos ember volt, gondos nevelésben részesítette. Iskoláit Szombathelyen ytelepulesy
szombathely ytelepulesy Szombathely ymegyey vas megye ykodvegy végezte. 1873-ban
xevtizedx 1875 érettségizett, 1875—76-ban mint önkéntes katonai szolgálatot teljesített.
1878-ban részt vett Bosznia ytelepulesy bosznia ytelepulesy Bosznia ykodvegy okkupációjában
és az 1878. szept. 7.-15. és 18-án lefolyt bihácsi ytelepulesy bihács
ytelepulesy bihács yorszagy Bosznia-Hercegovina ykodvegy ütközet után a II. oszt.
ezüst vitézségi éremmel díszítették fel. Miután iskolai évei alatt kitűnő szavaló
volt, atyja halála után, 1879-ben, színésszé xtalanevtizedx 1885 lett Kecskeméten,
ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun
megye ykodvegy Lászy Vilmosnál, yszemelynevy lászy vilmos yszemelynevy Lászy
Vilmos yszemelynevy lászy yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Lászy
yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy ahol mint kardalos és titkár működött.
Második igazgatója Nyéki János, yszemelynevy nyéki jános yszemelynevy Nyéki
János yszemelynevy nyéki yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Nyéki
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy kinél (Erdélyben) ytelepulesy erdély
ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy már elsőrendű szerepkört töltött be.
1882. xevtizedx 1885 október 1-én társigazgató lesz Sághy Zsigmonddal yszemelynevy
sághy zsigmond yszemelynevy Sághy Zsigmond yszemelynevy sághy yszemelynevy
zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Sághy yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy
ykodvegy Eperjesen, ytelepulesy eperjes ytelepulesy Eperjes ymegyey sáros megye
ykodvegy majd Zomborban ytelepulesy zombor ytelepulesy Zombor ymegyey
bács-bodrog megye ykodvegy folytatja működését. 1883. októberben feloszlott a társulat;
ekkor Pesti Ihász Lajoshoz yszemelynevy pesti ihász lajos yszemelynevy Pesti
Ihász Lajos yszemelynevy pesti yszemelynevy ihász yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Pesti yszemelynevy Ihász yszemelynevy Lajos
yszemelynev szerződött buffo-komikusnak, azután két év múlva Báródy Károlyhoz yszemelynevy
báródy károly yszemelynevy Báródy Károly yszemelynevy báródy yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Báródy yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy ment. 1887. telén Nagy Vince yszemelynevy nagy vince yszemelynevy Nagy
Vince yszemelynevy nagy yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy
Vince yszemelynevy ykodvegy tagja, 1889-ben Somogyi xtalanevtizedx 1895 Károlyhoz
yszemelynevy somogyi károly yszemelynevy Somogyi Károly yszemelynevy somogyi
yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Somogyi yszemelynevy Károly
yszemelynevy ykodvegy szerződik Győr—Sopronba, ytelepulesy győr—sopron
ytelepulesy Győr—Sopron ymegyey győr megye ykodvegy ahol egy évig működik. Ekkor
Pesti Ihász Lajossal yszemelynevy pesti ihász lajos yszemelynevy Pesti Ihász
Lajos yszemelynevy pesti yszemelynevy ihász yszemelynevy lajos yszemelynevy
yszemelynevy Pesti yszemelynevy Ihász yszemelynevy Lajos yszemelynev társult és
3 évre kibérelték a kecskeméti ytelepulesy kecskemét ytelepulesy kecskemét
ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy színházat. 1894. xevtizedx 1895 év
xtalanevtizedx 1905 tavaszán önálló színigazgató lesz. Játszik Besztercebányán,
ytelepulesy besztercebánya ytelepulesy Besztercebányá ymegyey beszterce-naszód
megye ykodvegy Nyíregyházán, ytelepulesy nyíregyháza ytelepulesy Nyíregyházá
ymegyey szabolcs megye ykodvegy Székesfehérváron, ytelepulesy székesfehérvár
ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy Sopronban ytelepulesy
sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy és Győrött. ytelepulesy
győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy 1901-ben xevtizedx 1905 titkár
lesz Komjáthy Jánosnál. yszemelynevy komjáthy jános yszemelynevy Komjáthy János
yszemelynevy komjáthy yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Komjáthy
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy 1907. ápr. 28-én elbúcsúzik a színpadtól,
Győrött, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy műkedvelői
előadás keretében. 1905-ben nyugalomba xtalanevtizedx 1915 vonult. Éveken át tagja
volt a Színészegyesület tanácsának. yintezmenyy színészegyesület tanácsa
yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy tanácsa
yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy Később Győrött ytelepulesy
győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy waggongyári tisztviselő lett.
1913-ban xevtizedx 1915 törvényhatósági bizottsági taggá választottak meg. Neje:
Rottenberg Matild, yszemelynevy rottenberg matild yszemelynevy Rottenberg
Matild yszemelynevy rottenberg yszemelynevy matild yszemelynevy yszemelynevy
Rottenberg yszemelynevy Matild yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1866. xevtizedx
1865 márc. xtalanevtizedx 1875 25-én, Sátoraljaújhelyen, ytelepulesy
sátoraljaújhely ytelepulesy Sátoraljaújhely ymegyey zemplén megye ykodvegy 1873-ban
xevtizedx 1875 szülei xtalanevtizedx 1885 kolerajárványnak lettek az áldozatai,
mire Nyíregyházi Vilmos yszemelynevy nyíregyházi vilmos yszemelynevy
Nyíregyházi Vilmos yszemelynevy nyíregyházi yszemelynevy vilmos yszemelynevy
yszemelynevy Nyíregyházi yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy színész vette
pártfogásába. Amidőn Dobó Sándor yszemelynevy dobó sándor yszemelynevy Dobó
Sándor yszemelynevy dobó yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Dobó
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy neje lett, (1881. xevtizedx 1885 okt.
18.) keveset szerepelt és nemsokára vissza is vonult a színpadtól. Leányuk: Sári,
sz. 1883. jan. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 23-án. Színésznő lett 1907-ben.
xevtizedx 1905 szin_I.0431.pdf xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Dobó Sándor - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1855
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0431.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0431.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22775.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Dobó
Sándor
Szócikk: Dobó Sándor (családi nevén: Scheiber),
színigazgató, sz. 1855. szept, 1-én, Csabrendeken (Zala vm.), megh. 1923. dec. 5-én,
Győrött. Atyja — ki vagyonos ember volt, gondos nevelésben részesítette. Iskoláit
Szombathelyen végezte. 1873-ban érettségizett, 1875—76-ban mint önkéntes katonai
szolgálatot teljesített. 1878-ban részt vett Bosznia okkupációjában és az 1878.
szept. 7.-15. és 18-án lefolyt bihácsi ütközet után a II. oszt. ezüst vitézségi
éremmel díszítették fel. Miután iskolai évei alatt kitűnő szavaló volt, atyja halála
után, 1879-ben, színésszé lett Kecskeméten, Lászy Vilmosnál, ahol mint kardalos
és titkár működött. Második igazgatója Nyéki János, kinél (Erdélyben) már elsőrendű
szerepkört töltött be. 1882. október 1-én társigazgató lesz Sághy Zsigmonddal Eperjesen,
majd Zomborban folytatja működését. 1883. októberben feloszlott a társulat; ekkor
Pesti Ihász Lajoshoz szerződött buffo-komikusnak, azután két év múlva Báródy Károlyhoz
ment. 1887. telén Nagy Vince tagja, 1889-ben Somogyi Károlyhoz szerződik Győr—Sopronba,
ahol egy évig működik. Ekkor Pesti Ihász Lajossal társult és 3 évre kibérelték a
kecskeméti színházat. 1894. év tavaszán önálló színigazgató lesz. Játszik Besztercebányán,
Nyíregyházán, Székesfehérváron, Sopronban és Győrött. 1901-ben titkár lesz Komjáthy
Jánosnál. 1907. ápr. 28-én elbúcsúzik a színpadtól, Győrött, műkedvelői előadás
keretében. 1905-ben nyugalomba vonult. Éveken át tagja volt a Színészegyesület tanácsának.
Később Győrött waggongyári tisztviselő lett. 1913-ban törvényhatósági bizottsági
taggá választottak meg. Neje: Rottenberg Matild, színésznő, sz. 1866. márc. 25-én,
Sátoraljaújhelyen, 1873-ban szülei kolerajárványnak lettek az áldozatai, mire Nyíregyházi
Vilmos színész vette pártfogásába. Amidőn Dobó Sándor neje lett, (1881. okt. 18.)
keveset szerepelt és nemsokára vissza is vonult a színpadtól. Leányuk: Sári, sz.
1883. jan. 23-án. Színésznő lett 1907-ben. szin_I.0431.pdf I