Címszó: Eötvös József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1813

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0516.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0516.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23346.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Eötvös József

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523346.htm

 

Szócikk: Eötvös József (vásárosnaményi (megye) báró), a XIX. század minden nagy eszméjének buzgó apostola, a magyar oktatásügy megteremtője, a magyar irodalom nagy alakjainak egyike, sz. 1813. (születés éve) szept. 13-án, Budán, (Budapest) megh. 1871. február 2-án, Pesten. (Budapest) Egyetemi tanulmányait 1826-tól (időpont) 1831-ig (időpont) végezte, jogot és filozófiát hallgatott. Rövid ideig közhivatalt viselt, de csakhamar megismerkedvén kora vezető embereivel, irodalommal kezdett foglalkozni és röpirataival hamarosan magára vonta a közfigyelmet. Regényeket, költeményeket, filozófiai és szakcikkek egész sorát, valamint számtalan hírlapi közleményt írt, nemes hevülettel küzdvén hazájának és nemzetének boldogulásáért. Két ízben, 1848-ban (időpont) és 1868-ban, (időpont) mint kultuszminiszter igyekezett tettre váltani eddig írásban kifejtett nézeteit és többek között a népoktatásügy megteremtőjének is őt kell tekintenünk. Drámaírással is megpróbálkozott: 1831-ben (időpont) írta a »Kritikusok« (cím) c. vígjátékot, miután előzőleg lefordította Goethe: (személy) (információ)  »Götz von Berlichigen« (cím) (információ)  c. drámáját. 1837-ben (időpont) az Athenaeumban (intézmény) (információ)  megjelent szakcikke: »Hugo Victor mint drámai költő«. (cím) 1836-ban (időpont) a »Társalkodó«-ban: (intézmény) »A francia drámai literatura és Hugó Victor«. (cím) 1844-ben (időpont) írta legjobb vígjátékát: »Éljen az egyenlőség«, (cím) 4 felv. Bem. 1844. (időpont) okt. 26-án, a Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  »A házasulók«, (cím) vj. 3 felv. bem. 1833. (időpont) a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  »Bosszú», (cím) szomorújáték 5 felv. 1834-ben (időpont) a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  1836. (időpont) ápr. 21-én Debrecenben (megye) került színre. Lefordította: Hugó Victor (személy) (információ)  »Angelo« (cím) c. drámáját. »A falu jegyzője« (cím) c. regényéből írt népszínmű »Viola« (cím) (információ)  (L. o.) címmel sokáig nagyon kedvelt műsordarabja volt színházainknak, születésének 100 éves fordulóján is színre került a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  1913-ban. (időpont) szin_I.0516.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Eötvös József címszóvég 23346 Szócikk: Eötvös József (vásárosnaményi ytelepulesy vásárosnamény ytelepulesy vásárosnamény ymegyey bereg megye ykodvegy báró), a XIX. század minden nagy eszméjének buzgó apostola, a magyar oktatásügy megteremtője, a magyar irodalom nagy alakjainak egyike, sz. 1813. szept. xtalanevtizedx 1825 13-án, Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1871. február 2-án, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Egyetemi tanulmányait 1826-tól xevtizedx 1825 1831-ig xevtizedx 1835 végezte, xtalanevtizedx 1845 jogot és filozófiát hallgatott. Rövid ideig közhivatalt viselt, de csakhamar megismerkedvén kora vezető embereivel, irodalommal kezdett foglalkozni és röpirataival hamarosan magára vonta a közfigyelmet. Regényeket, költeményeket, filozófiai és szakcikkek egész sorát, valamint számtalan hírlapi közleményt írt, nemes hevülettel küzdvén hazájának és nemzetének boldogulásáért. Két ízben, 1848-ban xevtizedx 1845 és xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 1868-ban, xevtizedx 1865 mint kultuszminiszter igyekezett tettre váltani eddig írásban kifejtett nézeteit és többek között a népoktatásügy megteremtőjének is őt kell tekintenünk. Drámaírással is megpróbálkozott: 1831-ben xevtizedx 1835 írta a »Kritikusok« ycimy kritikusok ycimy Kritikusok ycimy kritikusok ycimy ycimy Kritikusok ycimy ykodvegy c. vígjátékot, miután előzőleg lefordította Goethe: yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe yszemelynevy ykodvegy »Götz von Berlichigen« ycimy götz von berlichigen ycimy Götz von Berlichigen ycimy götz ycimy von ycimy berlichigen ycimy ycimy Götz ycimy von ycimy Berlichigen ycimy ykodvegy c. drámáját. 1837-ben az Athenaeumban yintezmenyy athenaeum yintezmenyy Athenaeu yintezmenyy athenaeum yintezmenyy yintezmenyy Athenaeu yintezmenyy ykodvegy megjelent szakcikke: »Hugo Victor mint drámai költő«. ycimy hugo victor mint drámai költő ycimy Hugo Victor mint drámai költő ycimy hugo ycimy victor ycimy mint ycimy drámai ycimy költő ycimy ycimy Hugo ycimy Victor ycimy mint ycimy drámai ycimy költő yc 1836-ban a xtalanevtizedx 1845 »Társalkodó«-ban: yintezmenyy társalkodó yintezmenyy Társalko yintezmenyy társalkodó yintezmenyy yintezmenyy Társalko yintezmenyy ykodvegy »A francia drámai literatura és Hugó Victor«. ycimy a francia drámai literatura és hugó victor ycimy A francia drámai literatura és Hugó Victor ycimy a ycimy francia ycimy drámai ycimy literatura ycimy és ycimy hugó ycimy victor ycimy ycimy A yci 1844-ben xevtizedx 1845 írta legjobb vígjátékát: »Éljen az egyenlőség«, ycimy éljen az egyenlőség ycimy Éljen az egyenlőség ycimy éljen ycimy az ycimy egyenlőség ycimy ycimy Éljen ycimy az ycimy egyenlőség ycimy ykodvegy 4 felv. Bem. 1844. okt. 26-án, a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »A házasulók«, ycimy a házasulók ycimy A házasulók ycimy a ycimy házasulók ycimy ycimy A ycimy házasulók ycimy ykodvegy vj. 3 felv. bem. 1833. xevtizedx 1835 a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Bosszú», ycimy bosszú ycimy Bosszú ycimy bosszú ycimy ycimy Bosszú ycimy ykodvegy szomorújáték 5 felv. 1834-ben a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1836. ápr. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 21-én Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy került színre. Lefordította: Hugó Victor yszemelynevy hugó victor yszemelynevy Hugó Victor yszemelynevy hugó yszemelynevy victor yszemelynevy yszemelynevy Hugó yszemelynevy Victor yszemelynevy ykodvegy »Angelo« ycimy angelo ycimy Angelo ycimy angelo ycimy ycimy Angelo ycimy ykodvegy c. drámáját. »A falu jegyzője« ycimy a falu jegyzője ycimy A falu jegyzője ycimy a ycimy falu ycimy jegyzője ycimy ycimy A ycimy falu ycimy jegyzője ycimy ykodvegy c. regényéből írt népszínmű »Viola« ycimy viola ycimy Viola ycimy viola ycimy ycimy Viola ycimy ykodvegy (L. o.) címmel sokáig nagyon kedvelt műsordarabja volt színházainknak, születésének 100 éves fordulóján is színre került a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1913-ban. xevtizedx 1915 szin_I.0516.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Eötvös József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1813

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0516.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0516.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23346.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Eötvös József

Szócikk: Eötvös József (vásárosnaményi báró), a XIX. század minden nagy eszméjének buzgó apostola, a magyar oktatásügy megteremtője, a magyar irodalom nagy alakjainak egyike, sz. 1813. szept. 13-án, Budán, megh. 1871. február 2-án, Pesten. Egyetemi tanulmányait 1826-tól 1831-ig végezte, jogot és filozófiát hallgatott. Rövid ideig közhivatalt viselt, de csakhamar megismerkedvén kora vezető embereivel, irodalommal kezdett foglalkozni és röpirataival hamarosan magára vonta a közfigyelmet. Regényeket, költeményeket, filozófiai és szakcikkek egész sorát, valamint számtalan hírlapi közleményt írt, nemes hevülettel küzdvén hazájának és nemzetének boldogulásáért. Két ízben, 1848-ban és 1868-ban, mint kultuszminiszter igyekezett tettre váltani eddig írásban kifejtett nézeteit és többek között a népoktatásügy megteremtőjének is őt kell tekintenünk. Drámaírással is megpróbálkozott: 1831-ben írta a »Kritikusok« c. vígjátékot, miután előzőleg lefordította Goethe: »Götz von Berlichigen« c. drámáját. 1837-ben az Athenaeumban megjelent szakcikke: »Hugo Victor mint drámai költő«. 1836-ban a »Társalkodó«-ban: »A francia drámai literatura és Hugó Victor«. 1844-ben írta legjobb vígjátékát: »Éljen az egyenlőség«, 4 felv. Bem. 1844. okt. 26-án, a Nemzeti Színházban. »A házasulók«, vj. 3 felv. bem. 1833. a Nemzeti Színházban, »Bosszú», szomorújáték 5 felv. 1834-ben a Nemzeti Színházban, 1836. ápr. 21-én Debrecenben került színre. Lefordította: Hugó Victor »Angelo« c. drámáját. »A falu jegyzője« c. regényéből írt népszínmű »Viola« (L. o.) címmel sokáig nagyon kedvelt műsordarabja volt színházainknak, születésének 100 éves fordulóján is színre került a Nemzeti Színházban, 1913-ban. szin_I.0516.pdf I