Címszó: Eötvös József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1813
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0516.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0516.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23346.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Eötvös
József
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523346.htm
Szócikk: Eötvös József (vásárosnaményi (megye) báró),
a XIX. század minden nagy eszméjének buzgó apostola, a magyar oktatásügy megteremtője,
a magyar irodalom nagy alakjainak egyike, sz. 1813. (születés
éve) szept. 13-án, Budán, (Budapest)
megh. 1871. február 2-án, Pesten. (Budapest)
Egyetemi tanulmányait 1826-tól (időpont) 1831-ig
(időpont)
végezte, jogot és filozófiát hallgatott. Rövid ideig közhivatalt viselt, de csakhamar
megismerkedvén kora vezető embereivel, irodalommal kezdett foglalkozni és röpirataival
hamarosan magára vonta a közfigyelmet. Regényeket, költeményeket, filozófiai és
szakcikkek egész sorát, valamint számtalan hírlapi közleményt írt, nemes hevülettel
küzdvén hazájának és nemzetének boldogulásáért. Két ízben, 1848-ban (időpont) és
1868-ban, (időpont)
mint kultuszminiszter igyekezett tettre váltani eddig írásban kifejtett nézeteit
és többek között a népoktatásügy megteremtőjének is őt kell tekintenünk. Drámaírással
is megpróbálkozott: 1831-ben (időpont) írta
a »Kritikusok« (cím)
c. vígjátékot, miután előzőleg lefordította Goethe: (személy) (információ)
»Götz von Berlichigen« (cím) (információ)
c. drámáját. 1837-ben (időpont) az
Athenaeumban (intézmény)
(információ)
megjelent szakcikke: »Hugo Victor mint drámai
költő«. (cím)
1836-ban (időpont)
a »Társalkodó«-ban: (intézmény)
»A francia drámai literatura és Hugó Victor«. (cím) 1844-ben
(időpont)
írta legjobb vígjátékát: »Éljen az egyenlőség«, (cím) 4 felv. Bem.
1844. (időpont)
okt. 26-án, a Nemzeti Színházban. (intézmény)
(információ)
»A házasulók«, (cím) vj. 3 felv.
bem. 1833. (időpont)
a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
»Bosszú», (cím) szomorújáték
5 felv. 1834-ben (időpont) a
Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
1836. (időpont) ápr.
21-én Debrecenben (megye) került
színre. Lefordította: Hugó Victor (személy) (információ)
»Angelo« (cím) c. drámáját.
»A falu jegyzője« (cím) c. regényéből
írt népszínmű »Viola« (cím) (információ)
(L. o.) címmel sokáig nagyon kedvelt műsordarabja
volt színházainknak, születésének 100 éves fordulóján is színre került a Nemzeti
Színházban, (intézmény)
(információ)
1913-ban. (időpont) szin_I.0516.pdf
I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Eötvös József címszóvég 23346 Szócikk: Eötvös
József (vásárosnaményi ytelepulesy vásárosnamény ytelepulesy vásárosnamény
ymegyey bereg megye ykodvegy báró), a XIX. század minden nagy eszméjének buzgó apostola,
a magyar oktatásügy megteremtője, a magyar irodalom nagy alakjainak egyike, sz.
1813. szept. xtalanevtizedx 1825 13-án, Budán, buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1871. február 2-án, Pesten. pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Egyetemi tanulmányait 1826-tól
xevtizedx 1825 1831-ig xevtizedx 1835 végezte, xtalanevtizedx 1845 jogot és filozófiát
hallgatott. Rövid ideig közhivatalt viselt, de csakhamar megismerkedvén kora vezető
embereivel, irodalommal kezdett foglalkozni és röpirataival hamarosan magára vonta
a közfigyelmet. Regényeket, költeményeket, filozófiai és szakcikkek egész sorát,
valamint számtalan hírlapi közleményt írt, nemes hevülettel küzdvén hazájának és
nemzetének boldogulásáért. Két ízben, 1848-ban xevtizedx 1845 és xtalanevtizedx
1855 xtalanevtizedx 1865 1868-ban, xevtizedx 1865 mint kultuszminiszter igyekezett
tettre váltani eddig írásban kifejtett nézeteit és többek között a népoktatásügy
megteremtőjének is őt kell tekintenünk. Drámaírással is megpróbálkozott: 1831-ben
xevtizedx 1835 írta a »Kritikusok« ycimy kritikusok ycimy Kritikusok ycimy
kritikusok ycimy ycimy Kritikusok ycimy ykodvegy c. vígjátékot, miután előzőleg
lefordította Goethe: yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethe yszemelynevy
goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe yszemelynevy ykodvegy »Götz von Berlichigen«
ycimy götz von berlichigen ycimy Götz von Berlichigen ycimy götz ycimy von
ycimy berlichigen ycimy ycimy Götz ycimy von ycimy Berlichigen ycimy ykodvegy c.
drámáját. 1837-ben az Athenaeumban yintezmenyy athenaeum yintezmenyy Athenaeu
yintezmenyy athenaeum yintezmenyy yintezmenyy Athenaeu yintezmenyy ykodvegy megjelent
szakcikke: »Hugo Victor mint drámai költő«. ycimy hugo victor mint drámai költő
ycimy Hugo Victor mint drámai költő ycimy hugo ycimy victor ycimy mint ycimy
drámai ycimy költő ycimy ycimy Hugo ycimy Victor ycimy mint ycimy drámai ycimy
költő yc 1836-ban a xtalanevtizedx 1845 »Társalkodó«-ban: yintezmenyy
társalkodó yintezmenyy Társalko yintezmenyy társalkodó yintezmenyy yintezmenyy
Társalko yintezmenyy ykodvegy »A francia drámai literatura és Hugó Victor«. ycimy
a francia drámai literatura és hugó victor ycimy A francia drámai literatura és
Hugó Victor ycimy a ycimy francia ycimy drámai ycimy literatura ycimy és ycimy
hugó ycimy victor ycimy ycimy A yci 1844-ben xevtizedx 1845 írta legjobb vígjátékát:
»Éljen az egyenlőség«, ycimy éljen az egyenlőség ycimy Éljen az egyenlőség
ycimy éljen ycimy az ycimy egyenlőség ycimy ycimy Éljen ycimy az ycimy
egyenlőség ycimy ykodvegy 4 felv. Bem. 1844. okt. 26-án, a Nemzeti Színházban. yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »A házasulók«, ycimy a
házasulók ycimy A házasulók ycimy a ycimy házasulók ycimy ycimy A ycimy
házasulók ycimy ykodvegy vj. 3 felv. bem. 1833. xevtizedx 1835 a Nemzeti Színházban,
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Bosszú», ycimy
bosszú ycimy Bosszú ycimy bosszú ycimy ycimy Bosszú ycimy ykodvegy szomorújáték
5 felv. 1834-ben a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy 1836. ápr. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 21-én Debrecenben
ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy került színre.
Lefordította: Hugó Victor yszemelynevy hugó victor yszemelynevy Hugó Victor
yszemelynevy hugó yszemelynevy victor yszemelynevy yszemelynevy Hugó
yszemelynevy Victor yszemelynevy ykodvegy »Angelo« ycimy angelo ycimy Angelo
ycimy angelo ycimy ycimy Angelo ycimy ykodvegy c. drámáját. »A falu jegyzője« ycimy
a falu jegyzője ycimy A falu jegyzője ycimy a ycimy falu ycimy jegyzője ycimy
ycimy A ycimy falu ycimy jegyzője ycimy ykodvegy c. regényéből írt népszínmű »Viola«
ycimy viola ycimy Viola ycimy viola ycimy ycimy Viola ycimy ykodvegy (L. o.) címmel
sokáig nagyon kedvelt műsordarabja volt színházainknak, születésének 100 éves fordulóján
is színre került a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy 1913-ban. xevtizedx 1915 szin_I.0516.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Eötvös József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1813
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0516.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0516.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23346.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Eötvös
József
Szócikk: Eötvös József (vásárosnaményi báró), a
XIX. század minden nagy eszméjének buzgó apostola, a magyar oktatásügy megteremtője,
a magyar irodalom nagy alakjainak egyike, sz. 1813. szept. 13-án, Budán, megh. 1871.
február 2-án, Pesten. Egyetemi tanulmányait 1826-tól 1831-ig végezte, jogot és filozófiát
hallgatott. Rövid ideig közhivatalt viselt, de csakhamar megismerkedvén kora vezető
embereivel, irodalommal kezdett foglalkozni és röpirataival hamarosan magára vonta
a közfigyelmet. Regényeket, költeményeket, filozófiai és szakcikkek egész sorát,
valamint számtalan hírlapi közleményt írt, nemes hevülettel küzdvén hazájának és
nemzetének boldogulásáért. Két ízben, 1848-ban és 1868-ban, mint kultuszminiszter
igyekezett tettre váltani eddig írásban kifejtett nézeteit és többek között a népoktatásügy
megteremtőjének is őt kell tekintenünk. Drámaírással is megpróbálkozott: 1831-ben
írta a »Kritikusok« c. vígjátékot, miután előzőleg lefordította Goethe: »Götz von
Berlichigen« c. drámáját. 1837-ben az Athenaeumban megjelent szakcikke: »Hugo Victor
mint drámai költő«. 1836-ban a »Társalkodó«-ban: »A francia drámai literatura és
Hugó Victor«. 1844-ben írta legjobb vígjátékát: »Éljen az egyenlőség«, 4 felv. Bem.
1844. okt. 26-án, a Nemzeti Színházban. »A házasulók«, vj. 3 felv. bem. 1833. a
Nemzeti Színházban, »Bosszú», szomorújáték 5 felv. 1834-ben a Nemzeti Színházban,
1836. ápr. 21-én Debrecenben került színre. Lefordította: Hugó Victor »Angelo« c.
drámáját. »A falu jegyzője« c. regényéből írt népszínmű »Viola« (L. o.) címmel sokáig
nagyon kedvelt műsordarabja volt színházainknak, születésének 100 éves fordulóján
is színre került a Nemzeti Színházban, 1913-ban. szin_I.0516.pdf I
