Címszó: Festetics Leó gróf - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1800

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0032.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0032.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23973.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Festetics Leó gróf

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523973.htm

 

Szócikk: Festetics Leó gróf (tolnai), (megye) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatója, sz. 1800. (születés éve) okt. 8-án, Pécsett, (megye) megh. 1884. nov. 16-án, Budapesten. (Budapest) 1853-ban (időpont) nevezték ki a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatójává. Zeneszerző is volt s mint ilyen, előkelő névre tett szert. A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  nagyobbszabású átalakítását tervezte, de pénz hiányában csak erkélyt építtethetett az első emeleti páholyok elé. Igazgatói működése azonban egyoldalú volt, mert főleg az operát kedvelte, a drámai előadásokra kevés gondot fordított s emiatt a sajtó gyakran felszólalt ellene, mire csakhamar népszerűtlenné vált. Ekkor (1854. (időpont) nov. 17.) elhagyja az igazgatói széket. Utóda gr. Ráday Gedeon (személy) lett. (L. o.) Azután 1866-ban (időpont) a színészakadémia (intézmény) igazgatását bízták reá. Itt azonban viszály tört ki közte és Szigeti József (személy) (információ)  között, ami káros volt az iskolára is. 1880-ban (időpont) nyugalomba ment. Munkái: »A Nemzeti Színházról« (cím) .(Pest, (Budapest) 1856.), (időpont) »Illemtan« (cím) (A színitanoda használatára, (cím) Pest, (Budapest) 1867.), (időpont) »Néhány szó a művészet és a Nemzeti Színház érdekében« (cím) (1867.). (időpont) Cikkei: »Az eredeti drámabíráló - bizottság ügyében« (cím) (Hölgyfutár, (intézmény) 1853.), (időpont) »Színházi levelek« (cím) (információ)  (Divatcsarnok, (intézmény) 1855.), (időpont) 1853-ban (időpont) a »Délibáb« (intézmény) (információ)  c. lapot szerkesztette. szin_II.0032.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Festetics Leó gróf címszóvég 23973 Szócikk: Festetics Leó gróf (tolnai), ytelepulesy tolna ytelepulesy tolna ymegyey tolna megye ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatója, sz. 1800. okt. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 8-án, Pécsett, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy megh. 1884. nov. 16-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1853-ban xevtizedx 1855 nevezték ki a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatójává. Zeneszerző is volt s mint ilyen, előkelő névre tett szert. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy nagyobbszabású átalakítását tervezte, de pénz hiányában csak erkélyt építtethetett az első emeleti páholyok elé. Igazgatói működése azonban egyoldalú volt, mert főleg az operát kedvelte, a drámai előadásokra kevés gondot fordított s emiatt a sajtó gyakran felszólalt ellene, mire csakhamar népszerűtlenné vált. Ekkor (1854. nov. xtalanevtizedx 1865 17.) elhagyja az igazgatói széket. Utóda gr. Ráday Gedeon yszemelynevy gr. ráday gedeon yszemelynevy gr. Ráday Gedeon yszemelynevy gr. yszemelynevy ráday yszemelynevy gedeon yszemelynevy yszemelynevy gr. yszemelynevy Ráday yszemelynevy Gedeon yszemelynevy yk lett. (L. o.) Azután 1866-ban xevtizedx 1865 a xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 színészakadémia yintezmenyy színészakadémia yintezmenyy színésza yintezmenyy színészakadémia yintezmenyy yintezmenyy színésza yintezmenyy ykodvegy igazgatását bízták reá. Itt azonban viszály tört ki közte és Szigeti József yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy között, ami káros volt az iskolára is. 1880-ban xevtizedx 1885 nyugalomba ment. Munkái: »A Nemzeti Színházról« ycimy a nemzeti színházról ycimy A Nemzeti Színházról ycimy a ycimy nemzeti ycimy színházról ycimy ycimy A ycimy Nemzeti ycimy Színházról ycimy ykodvegy .(Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1856.), xevtizedx 1855 »Illemtan« xtalanevtizedx 1865 ycimy illemtan ycimy Illemtan ycimy illemtan ycimy ycimy Illemtan ycimy ykodvegy (A színitanoda használatára, ycimy a színitanoda használatára ycimy A színitanoda használatára ycimy a ycimy színitanoda ycimy használatára ycimy ycimy A ycimy színitanoda ycimy használatára ycimy ykodvegy Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1867.), xevtizedx 1865 »Néhány szó a művészet és a Nemzeti Színház érdekében« ycimy néhány szó a művészet és a nemzeti színház érdekében ycimy Néhány szó a művészet és a Nemzeti Színház érdekében ycimy néhány ycimy szó ycimy a ycimy művészet ycimy és ycimy a ycimy nemzeti ycimy (1867.). Cikkei: »Az eredeti drámabíráló - bizottság ügyében« ycimy az eredeti drámabíráló - bizottság ügyében ycimy Az eredeti drámabíráló - bizottság ügyében ycimy az ycimy eredeti ycimy drámabíráló ycimy - ycimy bizottság ycimy ügyében ycimy ycimy Az ycimy er (Hölgyfutár, yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy ykodvegy 1853.), xevtizedx 1855 »Színházi levelek« ycimy színházi levelek ycimy Színházi levelek ycimy színházi ycimy levelek ycimy ycimy Színházi ycimy levelek ycimy ykodvegy (Divatcsarnok, yintezmenyy divatcsarnok yintezmenyy Divatcsa yintezmenyy divatcsarnok yintezmenyy yintezmenyy Divatcsa yintezmenyy ykodvegy 1855.), 1853-ban a xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 »Délibáb« yintezmenyy délibáb yintezmenyy Délibáb yintezmenyy délibáb yintezmenyy yintezmenyy Délibáb yintezmenyy ykodvegy c. lapot szerkesztette. szin_II.0032.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Festetics Leó gróf - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1800

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0032.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0032.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23973.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Festetics Leó gróf

Szócikk: Festetics Leó gróf (tolnai), a Nemzeti Színház igazgatója, sz. 1800. okt. 8-án, Pécsett, megh. 1884. nov. 16-án, Budapesten. 1853-ban nevezték ki a Nemzeti Színház igazgatójává. Zeneszerző is volt s mint ilyen, előkelő névre tett szert. A Nemzeti Színház nagyobbszabású átalakítását tervezte, de pénz hiányában csak erkélyt építtethetett az első emeleti páholyok elé. Igazgatói működése azonban egyoldalú volt, mert főleg az operát kedvelte, a drámai előadásokra kevés gondot fordított s emiatt a sajtó gyakran felszólalt ellene, mire csakhamar népszerűtlenné vált. Ekkor (1854. nov. 17.) elhagyja az igazgatói széket. Utóda gr. Ráday Gedeon lett. (L. o.) Azután 1866-ban a színészakadémia igazgatását bízták reá. Itt azonban viszály tört ki közte és Szigeti József között, ami káros volt az iskolára is. 1880-ban nyugalomba ment. Munkái: »A Nemzeti Színházról« .(Pest, 1856.), »Illemtan« (A színitanoda használatára, Pest, 1867.), »Néhány szó a művészet és a Nemzeti Színház érdekében« (1867.). Cikkei: »Az eredeti drámabíráló - bizottság ügyében« (Hölgyfutár, 1853.), »Színházi levelek« (Divatcsarnok, 1855.), 1853-ban a »Délibáb« c. lapot szerkesztette. szin_II.0032.pdf II