Címszó: Festetics Leó gróf - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1800
SZULETESIEVTIZED 1805
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0032.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0032.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23973.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Festetics
Leó gróf
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523973.htm
Szócikk: Festetics Leó gróf (tolnai), (megye) a Nemzeti
Színház (intézmény)
(információ)
igazgatója, sz. 1800. (születés
éve) okt. 8-án, Pécsett, (megye) megh.
1884. nov. 16-án, Budapesten. (Budapest)
1853-ban (időpont)
nevezték ki a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
igazgatójává. Zeneszerző is volt s mint ilyen,
előkelő névre tett szert. A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
nagyobbszabású átalakítását tervezte, de
pénz hiányában csak erkélyt építtethetett az első emeleti páholyok elé. Igazgatói
működése azonban egyoldalú volt, mert főleg az operát kedvelte, a drámai előadásokra
kevés gondot fordított s emiatt a sajtó gyakran felszólalt ellene, mire csakhamar
népszerűtlenné vált. Ekkor (1854. (időpont) nov.
17.) elhagyja az igazgatói széket. Utóda gr. Ráday Gedeon (személy) lett.
(L. o.) Azután 1866-ban (időpont) a
színészakadémia (intézmény)
igazgatását bízták reá. Itt azonban viszály tört ki közte és Szigeti József (személy) (információ)
között, ami káros volt az iskolára is. 1880-ban
(időpont)
nyugalomba ment. Munkái: »A Nemzeti Színházról« (cím) .(Pest, (Budapest)
1856.), (időpont)
»Illemtan« (cím)
(A színitanoda használatára, (cím) Pest, (Budapest)
1867.), (időpont)
»Néhány szó a művészet és a Nemzeti Színház érdekében« (cím) (1867.).
(időpont)
Cikkei: »Az eredeti drámabíráló - bizottság ügyében« (cím) (Hölgyfutár,
(intézmény)
1853.), (időpont)
»Színházi levelek« (cím) (információ)
(Divatcsarnok, (intézmény)
1855.), (időpont)
1853-ban (időpont)
a »Délibáb« (intézmény)
(információ)
c. lapot szerkesztette. szin_II.0032.pdf
II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Festetics Leó gróf címszóvég 23973 Szócikk:
Festetics Leó gróf (tolnai), ytelepulesy tolna ytelepulesy tolna ymegyey tolna
megye ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy igazgatója, sz. 1800. okt. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx
1825 8-án, Pécsett, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye
ykodvegy megh. 1884. nov. 16-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy 1853-ban xevtizedx 1855 nevezték ki a Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatójává. Zeneszerző
is volt s mint ilyen, előkelő névre tett szert. A Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy nagyobbszabású átalakítását
tervezte, de pénz hiányában csak erkélyt építtethetett az első emeleti páholyok
elé. Igazgatói működése azonban egyoldalú volt, mert főleg az operát kedvelte, a
drámai előadásokra kevés gondot fordított s emiatt a sajtó gyakran felszólalt ellene,
mire csakhamar népszerűtlenné vált. Ekkor (1854. nov. xtalanevtizedx 1865 17.) elhagyja
az igazgatói széket. Utóda gr. Ráday Gedeon yszemelynevy gr. ráday gedeon
yszemelynevy gr. Ráday Gedeon yszemelynevy gr. yszemelynevy ráday yszemelynevy
gedeon yszemelynevy yszemelynevy gr. yszemelynevy Ráday yszemelynevy Gedeon
yszemelynevy yk lett. (L. o.) Azután 1866-ban xevtizedx 1865 a xtalanevtizedx
1875 xtalanevtizedx 1885 színészakadémia yintezmenyy színészakadémia
yintezmenyy színésza yintezmenyy színészakadémia yintezmenyy yintezmenyy
színésza yintezmenyy ykodvegy igazgatását bízták reá. Itt azonban viszály tört ki
közte és Szigeti József yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József
yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy között, ami káros volt az iskolára is.
1880-ban xevtizedx 1885 nyugalomba ment. Munkái: »A Nemzeti Színházról« ycimy a
nemzeti színházról ycimy A Nemzeti Színházról ycimy a ycimy nemzeti ycimy
színházról ycimy ycimy A ycimy Nemzeti ycimy Színházról ycimy ykodvegy .(Pest, pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1856.), xevtizedx 1855 »Illemtan«
xtalanevtizedx 1865 ycimy illemtan ycimy Illemtan ycimy illemtan ycimy ycimy
Illemtan ycimy ykodvegy (A színitanoda használatára, ycimy a színitanoda
használatára ycimy A színitanoda használatára ycimy a ycimy színitanoda ycimy
használatára ycimy ycimy A ycimy színitanoda ycimy használatára ycimy ykodvegy Pest,
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1867.), xevtizedx
1865 »Néhány szó a művészet és a Nemzeti Színház érdekében« ycimy néhány szó a
művészet és a nemzeti színház érdekében ycimy Néhány szó a művészet és a
Nemzeti Színház érdekében ycimy néhány ycimy szó ycimy a ycimy művészet ycimy
és ycimy a ycimy nemzeti ycimy (1867.). Cikkei: »Az eredeti drámabíráló -
bizottság ügyében« ycimy az eredeti drámabíráló - bizottság ügyében ycimy Az
eredeti drámabíráló - bizottság ügyében ycimy az ycimy eredeti ycimy
drámabíráló ycimy - ycimy bizottság ycimy ügyében ycimy ycimy Az ycimy er (Hölgyfutár,
yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy
yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy ykodvegy 1853.), xevtizedx 1855 »Színházi levelek«
ycimy színházi levelek ycimy Színházi levelek ycimy színházi ycimy levelek
ycimy ycimy Színházi ycimy levelek ycimy ykodvegy (Divatcsarnok, yintezmenyy
divatcsarnok yintezmenyy Divatcsa yintezmenyy divatcsarnok yintezmenyy
yintezmenyy Divatcsa yintezmenyy ykodvegy 1855.), 1853-ban a xtalanevtizedx
1865 xtalanevtizedx 1875 »Délibáb« yintezmenyy délibáb yintezmenyy Délibáb
yintezmenyy délibáb yintezmenyy yintezmenyy Délibáb yintezmenyy ykodvegy c. lapot
szerkesztette. szin_II.0032.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Festetics Leó gróf - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1800
SZULETESIEVTIZED 1805
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0032.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0032.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23973.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Festetics
Leó gróf
Szócikk: Festetics Leó gróf (tolnai), a Nemzeti
Színház igazgatója, sz. 1800. okt. 8-án, Pécsett, megh. 1884. nov. 16-án, Budapesten.
1853-ban nevezték ki a Nemzeti Színház igazgatójává. Zeneszerző is volt s mint ilyen,
előkelő névre tett szert. A Nemzeti Színház nagyobbszabású átalakítását tervezte,
de pénz hiányában csak erkélyt építtethetett az első emeleti páholyok elé. Igazgatói
működése azonban egyoldalú volt, mert főleg az operát kedvelte, a drámai előadásokra
kevés gondot fordított s emiatt a sajtó gyakran felszólalt ellene, mire csakhamar
népszerűtlenné vált. Ekkor (1854. nov. 17.) elhagyja az igazgatói széket. Utóda
gr. Ráday Gedeon lett. (L. o.) Azután 1866-ban a színészakadémia igazgatását bízták
reá. Itt azonban viszály tört ki közte és Szigeti József között, ami káros volt
az iskolára is. 1880-ban nyugalomba ment. Munkái: »A Nemzeti Színházról« .(Pest,
1856.), »Illemtan« (A színitanoda használatára, Pest, 1867.), »Néhány szó a művészet
és a Nemzeti Színház érdekében« (1867.). Cikkei: »Az eredeti drámabíráló -
bizottság ügyében« (Hölgyfutár, 1853.), »Színházi levelek« (Divatcsarnok, 1855.),
1853-ban a »Délibáb« c. lapot szerkesztette. szin_II.0032.pdf II
