Címszó: Gerster Etelka - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1855

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0143.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0143.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24617.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Gerster Etelka

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/524617.htm

 

Szócikk: Gerster Etelka énekesnő, sz. 1855. (születés éve) jún. 25-én, Kassán, (megye) megh. 1920. aug. havában, a Bologna (ország) melletti Ai cipressi birtokán. Édesapja jómódú mérnök volt. Tehetségét, pompás magas szopránját Hellmesberger József, (személy) (információ)  a bécsi (ország) konzervatórium akkori igazgatója fedezte fel és Marchesi (személy) (információ)  asszony volt az első énektanárnője. 1872. (időpont) márc. 26-án Kassán (megye) egy műkedvelő előadáson énekelt »Ernani«-ban, (cím) (információ)  még mint föl nem fedezett csillag. 1875-ben (időpont) a »Traviatá«-ban (cím) (információ)  lépett fel először és egy csapásra meghódította a bécsi (ország) közönséget. Ezt az előadást maga Verdi (személy) (információ)  is végighallgatta és a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott a magyar művésznőről. Még abban az esztendőben meghívták Gerster Etelkát (személy) (információ)  Velencébe, (megye) a Fenice - színházba, (intézmény) ahol a »Rigoletto« (cím) (információ)  Gildájában (szerep) lépett fel. Ezután gyors egymásutánban aratta sikereit Európa (ország) és Amerika (ország) nagy városaiban. Internálásának ritka biztonsága, hangjának meleg csengése, brilliáns koloratur-tehetsége valósággal magával ragadta a hallgatókat. 1876-ban (időpont) tűnt fel Párizsban, (ország) hol a »Mignon« (cím) (információ)  és »Hamlet« (cím) (információ)  operákban zajos tetszés mellett énekelt. A »Patrie« (intézmény) lelkesen írt róla s megemlítette, hogy Kassán (megye) született, még csak 19 éves, hangja teljesen egyenletes s a velencei (megye) Feniceben (intézmény) 20-szor egymásután énekelte a »Rigoletto« (cím) (információ)  Gildáját, (szerep) minek alapján a párizsi nagyoperához (intézmény) (információ)  6 évre szerződtették. 1876. (időpont) őszén a madridi operaházban (intézmény) vendégszerepelt. (Nővére, Kauserné-Gerster Berta (személy) ugyanabban az időben a barcellonai színházban (intézmény) énekelt.) Dec. havában Marseilleben (ország) egészen meghódította a közönséget. A »Le Furet« (intézmény) c. lap lelkesedésében ezt írja: »Magyarország a smaragd, opál, topáz, ametiszt, gránát és — Gerster Etelka (személy) (információ)  hazája.« 1877. (időpont) február havában Genuában (ország) a Teatro Carlo Felice-ben (intézmény) aratott diadalokat. Ez év márc. havában a berlini Krolltheaterben (intézmény) az olasz (nemzetiség) (információ)  operatársulattal vendégszerepelt. Ápr. 14-én a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  lépett fel »Luciá«-ban, (cím) 17-én az »Alvajáró«-ban, (cím) (információ)  28-án »Hamlet« (cím) (információ)  Oféliájában (szerep) aratott sikert. Ekkor a »Fővárosi Lapok« (intézmény) (információ)  ezeket a magasztaló sorokat írta: »Opheliája (szerep) olyan ábrázolás volt, melyhez drámai művésznők is gratulálhatnának maguknak, ha e szerep lényegét: szűzies szerelmét, fájdalmát és megtébolyodását ily egyszerűen, nemesen és igazán ki tudnák fejezni. Róla van elég írni való akkor is, ha friss hangjáról, művészi énekéről, ragyogó koloraturájáról egy szót se szólunk. De a szerep drámáját még sohse láttuk oly egyszerű igazsággal kifejezve, mint e rokonszenves, fiatal leánytól. Nézésével, mozgásával, állásával, meghatólag ábrázolta a tébolybaesés első mozzanatait. Midőn boldogan, de egy sejtelem nyomása alatt lép be, hogy mennyegzőre induljon s Hamlettől (szerep) (információ)  hallja a váratlan szót, hogy »soha«; midőn oltár helyett kolostorba küldi: elámultan néz, hallgat, csodálkozik, megdöbben s a lelkiállapot mind ama zavarát (az egyszerűség különös érzékével) mutatja, mely a tébolyhoz vezet. Ugyanez a mesterkéletlen igazság jellemzi nála a téboly játszását is. A révedező lélek kuszált voltát, hirtelen változásait eleven képbe tudja foglalni. Az énekbravurja nem az egyedüli cél nála; eszközül használja azt is, hogy kifejezze vele még jobban bensejének megzavart világát. Bámulni való lenne egy fiatal leánynál a drámai érzék ily fejlettsége, ha a kiváló tehetségek istenadománya meg nem magyarázna mindent. A híres svéd dallamot eddig minden Ophéliánk (szerep) úgy énekelte, mint egy szomorú, szép népdalt. Ö balladát énekelt, benne, drámát egy dalban. A közönségre mély benyomást tett. Nemcsak áriáit tapsolták meg, hanem a tébolybaesés jelenete után, midőn énekrésze egészen jelentéktelen, többször tapsolták ki, kifejező játékát és végül számtalanszor kellett még a lámpák előtt megjelennie.« 1879. (időpont) január havában Newyorkban (ország) énekelt a »Lucia«, (cím) »Alvajáró«, (cím) (információ)  »Talizmán« (cím) és »Varázsfuvola« (cím) (információ)  c. operákban. Amikor a színpadtól visszavonult, Berlinben (ország) énekiskolát nyitott. (1896. (időpont) okt.) 1906-ban (időpont) »Stimmführer« (cím) c. alatt énekpedagógiai munkát írt. — Férje: Gardini Carlo, (személy) (információ)  impresszárió. (L. o.) szin_II.0143.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Gerster Etelka címszóvég 24617 Szócikk: Gerster Etelka énekesnő, sz. 1855. jún. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 25-én, Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy megh. 1920. aug. havában, a Bologna ytelepulesy bologna ytelepulesy Bologna yorszagy Olaszország ykodvegy melletti Ai cipressi birtokán. Édesapja jómódú mérnök volt. Tehetségét, pompás magas szopránját Hellmesberger József, yszemelynevy hellmesberger józsef yszemelynevy Hellmesberger József yszemelynevy hellmesberger yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Hellmesberger yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy konzervatórium akkori igazgatója fedezte fel és Marchesi yszemelynevy marchesi yszemelynevy Marchesi yszemelynevy marchesi yszemelynevy yszemelynevy Marchesi yszemelynevy ykodvegy asszony volt az első énektanárnője. 1872. xevtizedx 1875 márc. 26-án Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy egy műkedvelő előadáson énekelt »Ernani«-ban, ycimy ernani ycimy Ernani ycimy ernani ycimy ycimy Ernani ycimy ykodvegy még mint föl nem fedezett csillag. 1875-ben a »Traviatá«-ban ycimy traviata ycimy Traviatá ycimy traviata ycimy ycimy Traviatá ycimy ykodvegy lépett fel először és egy csapásra meghódította a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy közönséget. Ezt az előadást maga Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy yszemelynevy Verdi yszemelynevy ykodvegy is végighallgatta és a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott a magyar művésznőről. Még abban az esztendőben meghívták Gerster Etelkát yszemelynevy gerster etelka yszemelynevy Gerster Etelká yszemelynevy gerster yszemelynevy etelka yszemelynevy yszemelynevy Gerster yszemelynevy Etelká yszemelynevy ykodvegy Velencébe, ytelepulesy velence ytelepulesy Velencé ymegyey fejér megye ykodvegy a Fenice - színházba, yintezmenyy fenice - színház yintezmenyy Fenice - yintezmenyy fenice yintezmenyy - yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Fenice yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy ahol a »Rigoletto« ycimy rigoletto ycimy Rigoletto ycimy rigoletto ycimy ycimy Rigoletto ycimy ykodvegy Gildájában yszerepy gildája yszerepy Gildájá yszerepy gildája yszerepy yszerepy Gildájá yszerepy ykodvegy lépett fel. Ezután gyors egymásutánban aratta sikereit Európa ytelepulesy európa ytelepulesy Európa yorszagy Európa ykodvegy és Amerika ytelepulesy amerika ytelepulesy Amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy nagy városaiban. Internálásának ritka biztonsága, hangjának meleg csengése, brilliáns koloratur-tehetsége valósággal magával ragadta a hallgatókat. 1876-ban tűnt fel Párizsban, ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy hol a »Mignon« ycimy mignon ycimy Mignon ycimy mignon ycimy ycimy Mignon ycimy ykodvegy és »Hamlet« ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy operákban zajos tetszés mellett énekelt. A »Patrie« yintezmenyy patrie yintezmenyy Patrie yintezmenyy patrie yintezmenyy yintezmenyy Patrie yintezmenyy ykodvegy lelkesen írt róla s megemlítette, hogy Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy született, még csak 19 éves, hangja teljesen egyenletes s a velencei ytelepulesy velence ytelepulesy velence ymegyey fejér megye ykodvegy Feniceben yintezmenyy fenice yintezmenyy Fenice yintezmenyy fenice yintezmenyy yintezmenyy Fenice yintezmenyy ykodvegy 20-szor egymásután énekelte a »Rigoletto« ycimy rigoletto ycimy Rigoletto ycimy rigoletto ycimy ycimy Rigoletto ycimy ykodvegy Gildáját, yszerepy gilda yszerepy Gildá yszerepy gilda yszerepy yszerepy Gildá yszerepy ykodvegy minek alapján a párizsi nagyoperához yintezmenyy párizsi nagyopera yintezmenyy párizsi yintezmenyy párizsi yintezmenyy nagyopera yintezmenyy yintezmenyy párizsi yintezmenyy ykodvegy 6 évre szerződtették. 1876. őszén a madridi operaházban yintezmenyy madridi operaház yintezmenyy madridi yintezmenyy madridi yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy madridi yintezmenyy ykodvegy vendégszerepelt. (Nővére, Kauserné-Gerster Berta yszemelynevy kauserné-gerster berta yszemelynevy Kauserné-Gerster Berta yszemelynevy kauserné-gerster yszemelynevy berta yszemelynevy yszemelynevy Kauserné-Gerster yszemelynevy Berta yszemelynevy ykod ugyanabban az időben a barcellonai színházban yintezmenyy barcellonai színház yintezmenyy barcello yintezmenyy barcellonai yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy barcello yintezmenyy ykodvegy énekelt.) Dec. havában Marseilleben ytelepulesy marseille ytelepulesy Marseille yorszagy Franciaország ykodvegy egészen meghódította a közönséget. A »Le Furet« yintezmenyy le furet yintezmenyy Le Furet yintezmenyy le yintezmenyy furet yintezmenyy yintezmenyy Le yintezmenyy Furet yintezmenyy ykodvegy c. lap lelkesedésében ezt írja: »Magyarország ytelepulesy magyarország ytelepulesy Magyarország yorszagy Magyarország ykodvegy a smaragd, opál, topáz, ametiszt, gránát és — Gerster Etelka yszemelynevy gerster etelka yszemelynevy Gerster Etelka yszemelynevy gerster yszemelynevy etelka yszemelynevy yszemelynevy Gerster yszemelynevy Etelka yszemelynevy ykodvegy hazája.« 1877. február havában Genuában ytelepulesy genua ytelepulesy Genuá yorszagy Olaszország ykodvegy a Teatro Carlo Felice-ben yintezmenyy teatro carlo felice yintezmenyy Teatro C yintezmenyy teatro yintezmenyy carlo yintezmenyy felice yintezmenyy yintezmenyy Teatro yintezmenyy C yintezmenyy ykodvegy aratott diadalokat. Ez év márc. havában a berlini Krolltheaterben yintezmenyy berlini krolltheater yintezmenyy berlini yintezmenyy berlini yintezmenyy krolltheater yintezmenyy yintezmenyy berlini yintezmenyy ykodvegy az olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy operatársulattal vendégszerepelt. Ápr. 14-én a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy lépett fel »Luciá«-ban, ycimy lucia ycimy Luciá ycimy lucia ycimy ycimy Luciá ycimy ykodvegy 17-én az »Alvajáró«-ban, ycimy alvajáró ycimy Alvajáró ycimy alvajáró ycimy ycimy Alvajáró ycimy ykodvegy 28-án »Hamlet« ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy Oféliájában yszerepy ofélia yszerepy Oféliá yszerepy ofélia yszerepy yszerepy Oféliá yszerepy ykodvegy aratott sikert. Ekkor a »Fővárosi Lapok« yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy ezeket a magasztaló sorokat írta: »Opheliája yszerepy ophelia yszerepy Opheliá yszerepy ophelia yszerepy yszerepy Opheliá yszerepy ykodvegy olyan ábrázolás volt, melyhez drámai művésznők is gratulálhatnának maguknak, ha e szerep lényegét: szűzies szerelmét, fájdalmát és megtébolyodását ily egyszerűen, nemesen és igazán ki tudnák fejezni. Róla van elég írni való akkor is, ha friss hangjáról, művészi énekéről, ragyogó koloraturájáról egy szót se szólunk. De a szerep drámáját még sohse láttuk oly egyszerű igazsággal kifejezve, mint e rokonszenves, fiatal leánytól. Nézésével, mozgásával, állásával, meghatólag ábrázolta a tébolybaesés első mozzanatait. Midőn boldogan, de egy sejtelem nyomása alatt lép be, hogy mennyegzőre induljon s Hamlettől yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy hallja a váratlan szót, hogy »soha«; midőn oltár helyett kolostorba küldi: elámultan néz, hallgat, csodálkozik, megdöbben s a lelkiállapot mind ama zavarát (az egyszerűség különös érzékével) mutatja, mely a tébolyhoz vezet. Ugyanez a mesterkéletlen igazság jellemzi nála a téboly játszását is. A révedező lélek kuszált voltát, hirtelen változásait eleven képbe tudja foglalni. Az énekbravurja nem az egyedüli cél nála; eszközül használja azt is, hogy kifejezze vele még jobban bensejének megzavart világát. Bámulni való lenne egy fiatal leánynál a drámai érzék ily fejlettsége, ha a kiváló tehetségek istenadománya meg nem magyarázna mindent. A híres svéd dallamot eddig minden Ophéliánk yszerepy ophélia yszerepy Ophéliá yszerepy ophélia yszerepy yszerepy Ophéliá yszerepy ykodvegy úgy énekelte, mint egy szomorú, szép népdalt. Ö balladát énekelt, benne, drámát egy dalban. A közönségre mély benyomást tett. Nemcsak áriáit tapsolták meg, hanem a tébolybaesés jelenete után, midőn énekrésze egészen jelentéktelen, többször tapsolták ki, kifejező játékát és végül számtalanszor kellett még a lámpák előtt megjelennie.« 1879. január xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 havában Newyorkban ytelepulesy newyork ytelepulesy Newyork yorszagy Amerikai Egyesült Államok ykodvegy énekelt a »Lucia«, ycimy lucia ycimy Lucia ycimy lucia ycimy ycimy Lucia ycimy ykodvegy »Alvajáró«, ycimy alvajáró ycimy Alvajáró ycimy alvajáró ycimy ycimy Alvajáró ycimy ykodvegy »Talizmán« ycimy talizmán ycimy Talizmán ycimy talizmán ycimy ycimy Talizmán ycimy ykodvegy és »Varázsfuvola« ycimy varázsfuvola ycimy Varázsfuvola ycimy varázsfuvola ycimy ycimy Varázsfuvola ycimy ykodvegy c. operákban. Amikor a színpadtól visszavonult, Berlinben ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy énekiskolát nyitott. (1896. xevtizedx 1895 okt.) xtalanevtizedx 1905 1906-ban xevtizedx 1905 »Stimmführer« xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 ycimy stimmführer ycimy Stimmführer ycimy stimmführer ycimy ycimy Stimmführer ycimy ykodvegy c. alatt énekpedagógiai munkát írt. — Férje: Gardini Carlo, yszemelynevy gardini carlo yszemelynevy Gardini Carlo yszemelynevy gardini yszemelynevy carlo yszemelynevy yszemelynevy Gardini yszemelynevy Carlo yszemelynevy ykodvegy impresszárió. (L. o.) szin_II.0143.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Gerster Etelka - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1855

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0143.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0143.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24617.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Gerster Etelka

Szócikk: Gerster Etelka énekesnő, sz. 1855. jún. 25-én, Kassán, megh. 1920. aug. havában, a Bologna melletti Ai cipressi birtokán. Édesapja jómódú mérnök volt. Tehetségét, pompás magas szopránját Hellmesberger József, a bécsi konzervatórium akkori igazgatója fedezte fel és Marchesi asszony volt az első énektanárnője. 1872. márc. 26-án Kassán egy műkedvelő előadáson énekelt »Ernani«-ban, még mint föl nem fedezett csillag. 1875-ben a »Traviatá«-ban lépett fel először és egy csapásra meghódította a bécsi közönséget. Ezt az előadást maga Verdi is végighallgatta és a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott a magyar művésznőről. Még abban az esztendőben meghívták Gerster Etelkát Velencébe, a Fenice - színházba, ahol a »Rigoletto« Gildájában lépett fel. Ezután gyors egymásutánban aratta sikereit Európa és Amerika nagy városaiban. Internálásának ritka biztonsága, hangjának meleg csengése, brilliáns koloratur-tehetsége valósággal magával ragadta a hallgatókat. 1876-ban tűnt fel Párizsban, hol a »Mignon« és »Hamlet« operákban zajos tetszés mellett énekelt. A »Patrie« lelkesen írt róla s megemlítette, hogy Kassán született, még csak 19 éves, hangja teljesen egyenletes s a velencei Feniceben 20-szor egymásután énekelte a »Rigoletto« Gildáját, minek alapján a párizsi nagyoperához 6 évre szerződtették. 1876. őszén a madridi operaházban vendégszerepelt. (Nővére, Kauserné-Gerster Berta ugyanabban az időben a barcellonai színházban énekelt.) Dec. havában Marseilleben egészen meghódította a közönséget. A »Le Furet« c. lap lelkesedésében ezt írja: »Magyarország a smaragd, opál, topáz, ametiszt, gránát és — Gerster Etelka hazája.« 1877. február havában Genuában a Teatro Carlo Felice-ben aratott diadalokat. Ez év márc. havában a berlini Krolltheaterben az olasz operatársulattal vendégszerepelt. Ápr. 14-én a Nemzeti Színházban lépett fel »Luciá«-ban, 17-én az »Alvajáró«-ban, 28-án »Hamlet« Oféliájában aratott sikert. Ekkor a »Fővárosi Lapok« ezeket a magasztaló sorokat írta: »Opheliája olyan ábrázolás volt, melyhez drámai művésznők is gratulálhatnának maguknak, ha e szerep lényegét: szűzies szerelmét, fájdalmát és megtébolyodását ily egyszerűen, nemesen és igazán ki tudnák fejezni. Róla van elég írni való akkor is, ha friss hangjáról, művészi énekéről, ragyogó koloraturájáról egy szót se szólunk. De a szerep drámáját még sohse láttuk oly egyszerű igazsággal kifejezve, mint e rokonszenves, fiatal leánytól. Nézésével, mozgásával, állásával, meghatólag ábrázolta a tébolybaesés első mozzanatait. Midőn boldogan, de egy sejtelem nyomása alatt lép be, hogy mennyegzőre induljon s Hamlettől hallja a váratlan szót, hogy »soha«; midőn oltár helyett kolostorba küldi: elámultan néz, hallgat, csodálkozik, megdöbben s a lelkiállapot mind ama zavarát (az egyszerűség különös érzékével) mutatja, mely a tébolyhoz vezet. Ugyanez a mesterkéletlen igazság jellemzi nála a téboly játszását is. A révedező lélek kuszált voltát, hirtelen változásait eleven képbe tudja foglalni. Az énekbravurja nem az egyedüli cél nála; eszközül használja azt is, hogy kifejezze vele még jobban bensejének megzavart világát. Bámulni való lenne egy fiatal leánynál a drámai érzék ily fejlettsége, ha a kiváló tehetségek istenadománya meg nem magyarázna mindent. A híres svéd dallamot eddig minden Ophéliánk úgy énekelte, mint egy szomorú, szép népdalt. Ö balladát énekelt, benne, drámát egy dalban. A közönségre mély benyomást tett. Nemcsak áriáit tapsolták meg, hanem a tébolybaesés jelenete után, midőn énekrésze egészen jelentéktelen, többször tapsolták ki, kifejező játékát és végül számtalanszor kellett még a lámpák előtt megjelennie.« 1879. január havában Newyorkban énekelt a »Lucia«, »Alvajáró«, »Talizmán« és »Varázsfuvola« c. operákban. Amikor a színpadtól visszavonult, Berlinben énekiskolát nyitott. (1896. okt.) 1906-ban »Stimmführer« c. alatt énekpedagógiai munkát írt. — Férje: Gardini Carlo, impresszárió. (L. o.) szin_II.0143.pdf II