Címszó: Gerster Etelka - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1855
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0143.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0143.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna
- Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24617.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Gerster
Etelka
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/524617.htm
Szócikk: Gerster Etelka énekesnő, sz. 1855. (születés
éve) jún. 25-én, Kassán, (megye) megh.
1920. aug. havában, a Bologna (ország) melletti
Ai cipressi birtokán. Édesapja jómódú mérnök volt. Tehetségét, pompás magas szopránját
Hellmesberger József, (személy) (információ)
a bécsi (ország) konzervatórium
akkori igazgatója fedezte fel és Marchesi (személy) (információ)
asszony volt az első énektanárnője. 1872.
(időpont)
márc. 26-án Kassán (megye) egy műkedvelő
előadáson énekelt »Ernani«-ban, (cím) (információ)
még mint föl nem fedezett csillag. 1875-ben
(időpont)
a »Traviatá«-ban (cím)
(információ)
lépett fel először és egy csapásra meghódította
a bécsi (ország)
közönséget. Ezt az előadást maga Verdi (személy) (információ)
is végighallgatta és a legnagyobb elismerés
hangján nyilatkozott a magyar művésznőről. Még abban az esztendőben meghívták Gerster
Etelkát (személy)
(információ)
Velencébe, (megye) a Fenice
- színházba, (intézmény)
ahol a »Rigoletto« (cím) (információ)
Gildájában (szerep) lépett
fel. Ezután gyors egymásutánban aratta sikereit Európa (ország) és
Amerika (ország)
nagy városaiban. Internálásának ritka biztonsága, hangjának meleg csengése, brilliáns
koloratur-tehetsége valósággal magával ragadta a hallgatókat. 1876-ban (időpont) tűnt
fel Párizsban, (ország) hol
a »Mignon« (cím)
(információ)
és »Hamlet« (cím) (információ)
operákban zajos tetszés mellett énekelt.
A »Patrie« (intézmény)
lelkesen írt róla s megemlítette, hogy Kassán (megye) született,
még csak 19 éves, hangja teljesen egyenletes s a velencei (megye) Feniceben
(intézmény)
20-szor egymásután énekelte a »Rigoletto« (cím) (információ)
Gildáját, (szerep) minek
alapján a párizsi nagyoperához (intézmény)
(információ)
6 évre szerződtették. 1876. (időpont) őszén
a madridi operaházban (intézmény)
vendégszerepelt. (Nővére, Kauserné-Gerster Berta (személy) ugyanabban
az időben a barcellonai színházban (intézmény)
énekelt.) Dec. havában Marseilleben (ország) egészen
meghódította a közönséget. A »Le Furet« (intézmény)
c. lap lelkesedésében ezt írja: »Magyarország a smaragd, opál, topáz, ametiszt,
gránát és — Gerster Etelka (személy) (információ)
hazája.« 1877. (időpont) február
havában Genuában (ország) a Teatro
Carlo Felice-ben (intézmény)
aratott diadalokat. Ez év márc. havában a berlini Krolltheaterben (intézmény)
az olasz (nemzetiség)
(információ)
operatársulattal vendégszerepelt. Ápr. 14-én
a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
lépett fel »Luciá«-ban, (cím) 17-én az
»Alvajáró«-ban, (cím)
(információ)
28-án »Hamlet« (cím) (információ)
Oféliájában (szerep) aratott
sikert. Ekkor a »Fővárosi Lapok« (intézmény)
(információ)
ezeket a magasztaló sorokat írta: »Opheliája
(szerep)
olyan ábrázolás volt, melyhez drámai művésznők is gratulálhatnának maguknak, ha
e szerep lényegét: szűzies szerelmét, fájdalmát és megtébolyodását ily egyszerűen,
nemesen és igazán ki tudnák fejezni. Róla van elég írni való akkor is, ha friss
hangjáról, művészi énekéről, ragyogó koloraturájáról egy szót se szólunk. De a szerep
drámáját még sohse láttuk oly egyszerű igazsággal kifejezve, mint e rokonszenves,
fiatal leánytól. Nézésével, mozgásával, állásával, meghatólag ábrázolta a tébolybaesés
első mozzanatait. Midőn boldogan, de egy sejtelem nyomása alatt lép be, hogy mennyegzőre
induljon s Hamlettől (szerep) (információ)
hallja a váratlan szót, hogy »soha«; midőn
oltár helyett kolostorba küldi: elámultan néz, hallgat, csodálkozik, megdöbben s
a lelkiállapot mind ama zavarát (az egyszerűség különös érzékével) mutatja, mely
a tébolyhoz vezet. Ugyanez a mesterkéletlen igazság jellemzi nála a téboly játszását
is. A révedező lélek kuszált voltát, hirtelen változásait eleven képbe tudja foglalni.
Az énekbravurja nem az egyedüli cél nála; eszközül használja azt is, hogy kifejezze
vele még jobban bensejének megzavart világát. Bámulni való lenne egy fiatal leánynál
a drámai érzék ily fejlettsége, ha a kiváló tehetségek istenadománya meg nem magyarázna
mindent. A híres svéd dallamot eddig minden Ophéliánk (szerep) úgy
énekelte, mint egy szomorú, szép népdalt. Ö balladát énekelt, benne, drámát egy
dalban. A közönségre mély benyomást tett. Nemcsak áriáit tapsolták meg, hanem a
tébolybaesés jelenete után, midőn énekrésze egészen jelentéktelen, többször tapsolták
ki, kifejező játékát és végül számtalanszor kellett még a lámpák előtt megjelennie.«
1879. (időpont)
január havában Newyorkban (ország) énekelt
a »Lucia«, (cím)
»Alvajáró«, (cím)
(információ)
»Talizmán« (cím) és »Varázsfuvola«
(cím) (információ)
c. operákban. Amikor a színpadtól visszavonult,
Berlinben (ország)
énekiskolát nyitott. (1896. (időpont) okt.)
1906-ban (időpont)
»Stimmführer« (cím)
c. alatt énekpedagógiai munkát írt. — Férje: Gardini Carlo, (személy) (információ)
impresszárió. (L. o.) szin_II.0143.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Gerster Etelka címszóvég 24617 Szócikk:
Gerster Etelka énekesnő, sz. 1855. jún. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875
25-én, Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye
ykodvegy megh. 1920. aug. havában, a Bologna ytelepulesy bologna ytelepulesy Bologna
yorszagy Olaszország ykodvegy melletti Ai cipressi birtokán. Édesapja jómódú mérnök
volt. Tehetségét, pompás magas szopránját Hellmesberger József, yszemelynevy
hellmesberger józsef yszemelynevy Hellmesberger József yszemelynevy
hellmesberger yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Hellmesberger
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy
bécs yorszagy Ausztria ykodvegy konzervatórium akkori igazgatója fedezte fel és
Marchesi yszemelynevy marchesi yszemelynevy Marchesi yszemelynevy marchesi
yszemelynevy yszemelynevy Marchesi yszemelynevy ykodvegy asszony volt az első énektanárnője.
1872. xevtizedx 1875 márc. 26-án Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá
ymegyey abauj-torna megye ykodvegy egy műkedvelő előadáson énekelt »Ernani«-ban,
ycimy ernani ycimy Ernani ycimy ernani ycimy ycimy Ernani ycimy ykodvegy még mint
föl nem fedezett csillag. 1875-ben a »Traviatá«-ban ycimy traviata ycimy
Traviatá ycimy traviata ycimy ycimy Traviatá ycimy ykodvegy lépett fel először és
egy csapásra meghódította a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy
Ausztria ykodvegy közönséget. Ezt az előadást maga Verdi yszemelynevy verdi
yszemelynevy Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy yszemelynevy Verdi
yszemelynevy ykodvegy is végighallgatta és a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott
a magyar művésznőről. Még abban az esztendőben meghívták Gerster Etelkát yszemelynevy
gerster etelka yszemelynevy Gerster Etelká yszemelynevy gerster yszemelynevy
etelka yszemelynevy yszemelynevy Gerster yszemelynevy Etelká yszemelynevy
ykodvegy Velencébe, ytelepulesy velence ytelepulesy Velencé ymegyey fejér megye
ykodvegy a Fenice - színházba, yintezmenyy fenice - színház yintezmenyy Fenice
- yintezmenyy fenice yintezmenyy - yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
Fenice yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy ahol a »Rigoletto« ycimy rigoletto
ycimy Rigoletto ycimy rigoletto ycimy ycimy Rigoletto ycimy ykodvegy Gildájában
yszerepy gildája yszerepy Gildájá yszerepy gildája yszerepy yszerepy Gildájá
yszerepy ykodvegy lépett fel. Ezután gyors egymásutánban aratta sikereit Európa
ytelepulesy európa ytelepulesy Európa yorszagy Európa ykodvegy és Amerika ytelepulesy
amerika ytelepulesy Amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy nagy városaiban. Internálásának
ritka biztonsága, hangjának meleg csengése, brilliáns koloratur-tehetsége valósággal
magával ragadta a hallgatókat. 1876-ban tűnt fel Párizsban, ytelepulesy párizs
ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy hol a »Mignon« ycimy mignon
ycimy Mignon ycimy mignon ycimy ycimy Mignon ycimy ykodvegy és »Hamlet« ycimy
hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy operákban zajos
tetszés mellett énekelt. A »Patrie« yintezmenyy patrie yintezmenyy Patrie
yintezmenyy patrie yintezmenyy yintezmenyy Patrie yintezmenyy ykodvegy lelkesen
írt róla s megemlítette, hogy Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá
ymegyey abauj-torna megye ykodvegy született, még csak 19 éves, hangja teljesen
egyenletes s a velencei ytelepulesy velence ytelepulesy velence ymegyey fejér
megye ykodvegy Feniceben yintezmenyy fenice yintezmenyy Fenice yintezmenyy
fenice yintezmenyy yintezmenyy Fenice yintezmenyy ykodvegy 20-szor egymásután énekelte
a »Rigoletto« ycimy rigoletto ycimy Rigoletto ycimy rigoletto ycimy ycimy
Rigoletto ycimy ykodvegy Gildáját, yszerepy gilda yszerepy Gildá yszerepy gilda
yszerepy yszerepy Gildá yszerepy ykodvegy minek alapján a párizsi nagyoperához yintezmenyy
párizsi nagyopera yintezmenyy párizsi yintezmenyy párizsi yintezmenyy nagyopera
yintezmenyy yintezmenyy párizsi yintezmenyy ykodvegy 6 évre szerződtették. 1876.
őszén a madridi operaházban yintezmenyy madridi operaház yintezmenyy madridi
yintezmenyy madridi yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy madridi
yintezmenyy ykodvegy vendégszerepelt. (Nővére, Kauserné-Gerster Berta yszemelynevy
kauserné-gerster berta yszemelynevy Kauserné-Gerster Berta yszemelynevy
kauserné-gerster yszemelynevy berta yszemelynevy yszemelynevy Kauserné-Gerster
yszemelynevy Berta yszemelynevy ykod ugyanabban az időben a barcellonai színházban
yintezmenyy barcellonai színház yintezmenyy barcello yintezmenyy barcellonai
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy barcello yintezmenyy ykodvegy énekelt.)
Dec. havában Marseilleben ytelepulesy marseille ytelepulesy Marseille yorszagy
Franciaország ykodvegy egészen meghódította a közönséget. A »Le Furet« yintezmenyy
le furet yintezmenyy Le Furet yintezmenyy le yintezmenyy furet yintezmenyy
yintezmenyy Le yintezmenyy Furet yintezmenyy ykodvegy c. lap lelkesedésében ezt
írja: »Magyarország ytelepulesy magyarország ytelepulesy Magyarország yorszagy
Magyarország ykodvegy a smaragd, opál, topáz, ametiszt, gránát és — Gerster Etelka
yszemelynevy gerster etelka yszemelynevy Gerster Etelka yszemelynevy gerster
yszemelynevy etelka yszemelynevy yszemelynevy Gerster yszemelynevy Etelka
yszemelynevy ykodvegy hazája.« 1877. február havában Genuában ytelepulesy genua
ytelepulesy Genuá yorszagy Olaszország ykodvegy a Teatro Carlo Felice-ben yintezmenyy
teatro carlo felice yintezmenyy Teatro C yintezmenyy teatro yintezmenyy carlo
yintezmenyy felice yintezmenyy yintezmenyy Teatro yintezmenyy C yintezmenyy
ykodvegy aratott diadalokat. Ez év márc. havában a berlini Krolltheaterben yintezmenyy
berlini krolltheater yintezmenyy berlini yintezmenyy berlini yintezmenyy
krolltheater yintezmenyy yintezmenyy berlini yintezmenyy ykodvegy az olasz ynemzetisegy
olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy ykodvegy operatársulattal vendégszerepelt. Ápr. 14-én a Nemzeti Színházban
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy lépett fel »Luciá«-ban,
ycimy lucia ycimy Luciá ycimy lucia ycimy ycimy Luciá ycimy ykodvegy 17-én az »Alvajáró«-ban,
ycimy alvajáró ycimy Alvajáró ycimy alvajáró ycimy ycimy Alvajáró ycimy
ykodvegy 28-án »Hamlet« ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy
Hamlet ycimy ykodvegy Oféliájában yszerepy ofélia yszerepy Oféliá yszerepy
ofélia yszerepy yszerepy Oféliá yszerepy ykodvegy aratott sikert. Ekkor a »Fővárosi
Lapok« yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi
yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy ezeket a
magasztaló sorokat írta: »Opheliája yszerepy ophelia yszerepy Opheliá yszerepy
ophelia yszerepy yszerepy Opheliá yszerepy ykodvegy olyan ábrázolás volt, melyhez
drámai művésznők is gratulálhatnának maguknak, ha e szerep lényegét: szűzies szerelmét,
fájdalmát és megtébolyodását ily egyszerűen, nemesen és igazán ki tudnák fejezni.
Róla van elég írni való akkor is, ha friss hangjáról, művészi énekéről, ragyogó
koloraturájáról egy szót se szólunk. De a szerep drámáját még sohse láttuk oly egyszerű
igazsággal kifejezve, mint e rokonszenves, fiatal leánytól. Nézésével, mozgásával,
állásával, meghatólag ábrázolta a tébolybaesés első mozzanatait. Midőn boldogan,
de egy sejtelem nyomása alatt lép be, hogy mennyegzőre induljon s Hamlettől yszerepy
hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy
ykodvegy hallja a váratlan szót, hogy »soha«; midőn oltár helyett kolostorba küldi:
elámultan néz, hallgat, csodálkozik, megdöbben s a lelkiállapot mind ama zavarát
(az egyszerűség különös érzékével) mutatja, mely a tébolyhoz vezet. Ugyanez a mesterkéletlen
igazság jellemzi nála a téboly játszását is. A révedező lélek kuszált voltát, hirtelen
változásait eleven képbe tudja foglalni. Az énekbravurja nem az egyedüli cél nála;
eszközül használja azt is, hogy kifejezze vele még jobban bensejének megzavart világát.
Bámulni való lenne egy fiatal leánynál a drámai érzék ily fejlettsége, ha a kiváló
tehetségek istenadománya meg nem magyarázna mindent. A híres svéd dallamot eddig
minden Ophéliánk yszerepy ophélia yszerepy Ophéliá yszerepy ophélia yszerepy
yszerepy Ophéliá yszerepy ykodvegy úgy énekelte, mint egy szomorú, szép népdalt.
Ö balladát énekelt, benne, drámát egy dalban. A közönségre mély benyomást tett.
Nemcsak áriáit tapsolták meg, hanem a tébolybaesés jelenete után, midőn énekrésze
egészen jelentéktelen, többször tapsolták ki, kifejező játékát és végül számtalanszor
kellett még a lámpák előtt megjelennie.« 1879. január xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 havában Newyorkban ytelepulesy newyork ytelepulesy Newyork yorszagy
Amerikai Egyesült Államok ykodvegy énekelt a »Lucia«, ycimy lucia ycimy Lucia
ycimy lucia ycimy ycimy Lucia ycimy ykodvegy »Alvajáró«, ycimy alvajáró ycimy
Alvajáró ycimy alvajáró ycimy ycimy Alvajáró ycimy ykodvegy »Talizmán« ycimy
talizmán ycimy Talizmán ycimy talizmán ycimy ycimy Talizmán ycimy ykodvegy és »Varázsfuvola«
ycimy varázsfuvola ycimy Varázsfuvola ycimy varázsfuvola ycimy ycimy
Varázsfuvola ycimy ykodvegy c. operákban. Amikor a színpadtól visszavonult, Berlinben
ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy énekiskolát
nyitott. (1896. xevtizedx 1895 okt.) xtalanevtizedx 1905 1906-ban xevtizedx
1905 »Stimmführer« xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 ycimy stimmführer
ycimy Stimmführer ycimy stimmführer ycimy ycimy Stimmführer ycimy ykodvegy c. alatt
énekpedagógiai munkát írt. — Férje: Gardini Carlo, yszemelynevy gardini carlo
yszemelynevy Gardini Carlo yszemelynevy gardini yszemelynevy carlo yszemelynevy
yszemelynevy Gardini yszemelynevy Carlo yszemelynevy ykodvegy impresszárió. (L.
o.) szin_II.0143.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Gerster Etelka - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1855
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0143.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0143.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24617.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Gerster
Etelka
Szócikk: Gerster Etelka énekesnő, sz. 1855. jún.
25-én, Kassán, megh. 1920. aug. havában, a Bologna melletti Ai cipressi birtokán.
Édesapja jómódú mérnök volt. Tehetségét, pompás magas szopránját Hellmesberger József,
a bécsi konzervatórium akkori igazgatója fedezte fel és Marchesi asszony volt az
első énektanárnője. 1872. márc. 26-án Kassán egy műkedvelő előadáson énekelt »Ernani«-ban,
még mint föl nem fedezett csillag. 1875-ben a »Traviatá«-ban lépett fel először
és egy csapásra meghódította a bécsi közönséget. Ezt az előadást maga Verdi is végighallgatta
és a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott a magyar művésznőről. Még abban az
esztendőben meghívták Gerster Etelkát Velencébe, a Fenice - színházba, ahol a »Rigoletto«
Gildájában lépett fel. Ezután gyors egymásutánban aratta sikereit Európa és Amerika
nagy városaiban. Internálásának ritka biztonsága, hangjának meleg csengése, brilliáns
koloratur-tehetsége valósággal magával ragadta a hallgatókat. 1876-ban tűnt fel
Párizsban, hol a »Mignon« és »Hamlet« operákban zajos tetszés mellett énekelt. A
»Patrie« lelkesen írt róla s megemlítette, hogy Kassán született, még csak 19 éves,
hangja teljesen egyenletes s a velencei Feniceben 20-szor egymásután énekelte a
»Rigoletto« Gildáját, minek alapján a párizsi nagyoperához 6 évre szerződtették.
1876. őszén a madridi operaházban vendégszerepelt. (Nővére, Kauserné-Gerster Berta
ugyanabban az időben a barcellonai színházban énekelt.) Dec. havában Marseilleben
egészen meghódította a közönséget. A »Le Furet« c. lap lelkesedésében ezt írja:
»Magyarország a smaragd, opál, topáz, ametiszt, gránát és — Gerster Etelka hazája.«
1877. február havában Genuában a Teatro Carlo Felice-ben aratott diadalokat. Ez
év márc. havában a berlini Krolltheaterben az olasz operatársulattal vendégszerepelt.
Ápr. 14-én a Nemzeti Színházban lépett fel »Luciá«-ban, 17-én az »Alvajáró«-ban,
28-án »Hamlet« Oféliájában aratott sikert. Ekkor a »Fővárosi Lapok« ezeket a magasztaló
sorokat írta: »Opheliája olyan ábrázolás volt, melyhez drámai művésznők is gratulálhatnának
maguknak, ha e szerep lényegét: szűzies szerelmét, fájdalmát és megtébolyodását
ily egyszerűen, nemesen és igazán ki tudnák fejezni. Róla van elég írni való akkor
is, ha friss hangjáról, művészi énekéről, ragyogó koloraturájáról egy szót se szólunk.
De a szerep drámáját még sohse láttuk oly egyszerű igazsággal kifejezve, mint e
rokonszenves, fiatal leánytól. Nézésével, mozgásával, állásával, meghatólag ábrázolta
a tébolybaesés első mozzanatait. Midőn boldogan, de egy sejtelem nyomása alatt lép
be, hogy mennyegzőre induljon s Hamlettől hallja a váratlan szót, hogy »soha«; midőn
oltár helyett kolostorba küldi: elámultan néz, hallgat, csodálkozik, megdöbben s
a lelkiállapot mind ama zavarát (az egyszerűség különös érzékével) mutatja, mely
a tébolyhoz vezet. Ugyanez a mesterkéletlen igazság jellemzi nála a téboly játszását
is. A révedező lélek kuszált voltát, hirtelen változásait eleven képbe tudja foglalni.
Az énekbravurja nem az egyedüli cél nála; eszközül használja azt is, hogy kifejezze
vele még jobban bensejének megzavart világát. Bámulni való lenne egy fiatal leánynál
a drámai érzék ily fejlettsége, ha a kiváló tehetségek istenadománya meg nem magyarázna
mindent. A híres svéd dallamot eddig minden Ophéliánk úgy énekelte, mint egy szomorú,
szép népdalt. Ö balladát énekelt, benne, drámát egy dalban. A közönségre mély benyomást
tett. Nemcsak áriáit tapsolták meg, hanem a tébolybaesés jelenete után, midőn énekrésze
egészen jelentéktelen, többször tapsolták ki, kifejező játékát és végül számtalanszor
kellett még a lámpák előtt megjelennie.« 1879. január havában Newyorkban énekelt
a »Lucia«, »Alvajáró«, »Talizmán« és »Varázsfuvola« c. operákban. Amikor a színpadtól
visszavonult, Berlinben énekiskolát nyitott. (1896. okt.) 1906-ban »Stimmführer«
c. alatt énekpedagógiai munkát írt. — Férje: Gardini Carlo, impresszárió. (L. o.)
szin_II.0143.pdf II