Címszó: Gillyén Sándor - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1799

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0147.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0147.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24651.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Gillyén Sándor

Szócikk: Gillyén Sándor a pesti (Budapest) magyar színésztársaság súgója, sz. 1799-ben, (születés éve) megh. 1852. aug. 18-án, Pesten. (Budapest) 35 évig volt vidéki színész és súgó. 1819-től (időpont) Kolozsvárt (megye) volt; itt történt meg vele, hogy ápr. 26-án azzal vádolták, hogy a német (nemzetiség) (információ)  színészek »Cortez Ferdinánd« (cím) c. súgópéldányát az I. felv. után ellopta volna, mire az előadást nem folytathatták, ami lényegesen javított a magyar színészek sorsán. 1829-től (időpont) 1852-ig (időpont) minden évben kiadott egy-egy színházi súgókönyvet, (Almanachot.) Déryné, (személy) (információ)  mint embert kedvezőtlenül írja le, (Naplója, II. kötet, 95. oldal) de »igen jó súgó«-nak tartja. Egressy Gábor (személy) (információ)  pedig ezeket írja róla: (»A színészet iskolája« (cím) 26. oldal) »Az erdélyi, kassai és később a budapesti (Budapest) társulat egykori súgójában, a néhai Gillyén Sándorban gyakran bámultam, hogy e foglalkozás (vagyis a rögtönzés, ha t. i. a színész nem a szerepét mondja) a valódi műérzéket és műértelmiséget mily magas fokra képes kifejteni. A jóravaló ifjú színésznek e derék ember valódi mestere volt a próbák alkalmával, a hanyagoknak és ostobáknak pedig irgalmatlan ostora. Sőt az első szereplők felfogására is gyakran oly észrevételeket tett, minőket csak a legavatottabb műértő tehet. Nem egyszer igazította meg őket, anélkül, hogy ezt tőle valaki rossz néven vette volna. Ő egészen bele volt merülve a darabba, mindig s a játszóval mindig együtt sírt és nevetett.« szin_II.0147.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Gillyén Sándor címszóvég 24651 Szócikk: Gillyén Sándor a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy magyar színésztársaság súgója, sz. 1799-ben, megh. xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 1852. aug. 18-án, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 35 évig volt vidéki színész és súgó. 1819-től xevtizedx 1815 Kolozsvárt xtalanevtizedx 1825 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy volt; itt történt meg vele, hogy ápr. 26-án azzal vádolták, hogy a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészek »Cortez Ferdinánd« ycimy cortez ferdinánd ycimy Cortez Ferdinánd ycimy cortez ycimy ferdinánd ycimy ycimy Cortez ycimy Ferdinánd ycimy ykodvegy c. súgópéldányát az I. felv. után ellopta volna, mire az előadást nem folytathatták, ami lényegesen javított a magyar színészek sorsán. 1829-től xevtizedx 1825 1852-ig xevtizedx 1855 minden évben kiadott egy-egy színházi súgókönyvet, (Almanachot.) Déryné, yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy mint embert kedvezőtlenül írja le, (Naplója, II. kötet, 95. oldal) de »igen jó súgó«-nak tartja. Egressy Gábor yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy pedig ezeket írja róla: (»A színészet iskolája« ycimy a színészet iskolája ycimy A színészet iskolája ycimy a ycimy színészet ycimy iskolája ycimy ycimy A ycimy színészet ycimy iskolája ycimy ykodvegy 26. oldal) »Az erdélyi, kassai és később a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy társulat egykori súgójában, a néhai Gillyén Sándorban gyakran bámultam, hogy e foglalkozás (vagyis a rögtönzés, ha t. i. a színész nem a szerepét mondja) a valódi műérzéket és műértelmiséget mily magas fokra képes kifejteni. A jóravaló ifjú színésznek e derék ember valódi mestere volt a próbák alkalmával, a hanyagoknak és ostobáknak pedig irgalmatlan ostora. Sőt az első szereplők felfogására is gyakran oly észrevételeket tett, minőket csak a legavatottabb műértő tehet. Nem egyszer igazította meg őket, anélkül, hogy ezt tőle valaki rossz néven vette volna. Ő egészen bele volt merülve a darabba, mindig s a játszóval mindig együtt sírt és nevetett.« szin_II.0147.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Gillyén Sándor - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1799

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0147.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0147.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24651.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Gillyén Sándor

Szócikk: Gillyén Sándor a pesti magyar színésztársaság súgója, sz. 1799-ben, megh. 1852. aug. 18-án, Pesten. 35 évig volt vidéki színész és súgó. 1819-től Kolozsvárt volt; itt történt meg vele, hogy ápr. 26-án azzal vádolták, hogy a német színészek »Cortez Ferdinánd« c. súgópéldányát az I. felv. után ellopta volna, mire az előadást nem folytathatták, ami lényegesen javított a magyar színészek sorsán. 1829-től 1852-ig minden évben kiadott egy-egy színházi súgókönyvet, (Almanachot.) Déryné, mint embert kedvezőtlenül írja le, (Naplója, II. kötet, 95. oldal) de »igen jó súgó«-nak tartja. Egressy Gábor pedig ezeket írja róla: (»A színészet iskolája« 26. oldal) »Az erdélyi, kassai és később a budapesti társulat egykori súgójában, a néhai Gillyén Sándorban gyakran bámultam, hogy e foglalkozás (vagyis a rögtönzés, ha t. i. a színész nem a szerepét mondja) a valódi műérzéket és műértelmiséget mily magas fokra képes kifejteni. A jóravaló ifjú színésznek e derék ember valódi mestere volt a próbák alkalmával, a hanyagoknak és ostobáknak pedig irgalmatlan ostora. Sőt az első szereplők felfogására is gyakran oly észrevételeket tett, minőket csak a legavatottabb műértő tehet. Nem egyszer igazította meg őket, anélkül, hogy ezt tőle valaki rossz néven vette volna. Ő egészen bele volt merülve a darabba, mindig s a játszóval mindig együtt sírt és nevetett.« szin_II.0147.pdf II