Címszó: Gillyén Sándor - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1799
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0147.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0147.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24651.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Gillyén
Sándor
Szócikk: Gillyén Sándor a pesti (Budapest)
magyar színésztársaság súgója, sz. 1799-ben, (születés
éve) megh. 1852. aug. 18-án, Pesten. (Budapest)
35 évig volt vidéki színész és súgó. 1819-től (időpont) Kolozsvárt
(megye) volt;
itt történt meg vele, hogy ápr. 26-án azzal vádolták, hogy a német (nemzetiség)
(információ)
színészek »Cortez Ferdinánd« (cím) c. súgópéldányát
az I. felv. után ellopta volna, mire az előadást nem folytathatták, ami lényegesen
javított a magyar színészek sorsán. 1829-től (időpont) 1852-ig
(időpont)
minden évben kiadott egy-egy színházi súgókönyvet, (Almanachot.) Déryné, (személy) (információ)
mint embert kedvezőtlenül írja le, (Naplója,
II. kötet, 95. oldal) de »igen jó súgó«-nak tartja. Egressy Gábor (személy) (információ)
pedig ezeket írja róla: (»A színészet iskolája«
(cím) 26. oldal)
»Az erdélyi, kassai és később a budapesti (Budapest)
társulat egykori súgójában, a néhai Gillyén Sándorban gyakran bámultam, hogy e foglalkozás
(vagyis a rögtönzés, ha t. i. a színész nem a szerepét mondja) a valódi műérzéket
és műértelmiséget mily magas fokra képes kifejteni. A jóravaló ifjú színésznek e
derék ember valódi mestere volt a próbák alkalmával, a hanyagoknak és ostobáknak
pedig irgalmatlan ostora. Sőt az első szereplők felfogására is gyakran oly észrevételeket
tett, minőket csak a legavatottabb műértő tehet. Nem egyszer igazította meg őket,
anélkül, hogy ezt tőle valaki rossz néven vette volna. Ő egészen bele volt merülve
a darabba, mindig s a játszóval mindig együtt sírt és nevetett.« szin_II.0147.pdf
II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Gillyén Sándor címszóvég 24651 Szócikk:
Gillyén Sándor a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy magyar színésztársaság súgója, sz. 1799-ben, megh. xtalanevtizedx 1805
xtalanevtizedx 1815 1852. aug. 18-án, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy 35 évig volt vidéki színész és súgó. 1819-től xevtizedx
1815 Kolozsvárt xtalanevtizedx 1825 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy volt; itt történt meg vele, hogy ápr. 26-án azzal
vádolták, hogy a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészek »Cortez Ferdinánd«
ycimy cortez ferdinánd ycimy Cortez Ferdinánd ycimy cortez ycimy ferdinánd
ycimy ycimy Cortez ycimy Ferdinánd ycimy ykodvegy c. súgópéldányát az I. felv. után
ellopta volna, mire az előadást nem folytathatták, ami lényegesen javított a magyar
színészek sorsán. 1829-től xevtizedx 1825 1852-ig xevtizedx 1855 minden évben kiadott
egy-egy színházi súgókönyvet, (Almanachot.) Déryné, yszemelynevy déryne
yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné
yszemelynevy ykodvegy mint embert kedvezőtlenül írja le, (Naplója, II. kötet, 95.
oldal) de »igen jó súgó«-nak tartja. Egressy Gábor yszemelynevy egressy gábor
yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy
yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy pedig ezeket írja
róla: (»A színészet iskolája« ycimy a színészet iskolája ycimy A színészet
iskolája ycimy a ycimy színészet ycimy iskolája ycimy ycimy A ycimy színészet
ycimy iskolája ycimy ykodvegy 26. oldal) »Az erdélyi, kassai és később a budapesti
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy társulat egykori
súgójában, a néhai Gillyén Sándorban gyakran bámultam, hogy e foglalkozás (vagyis
a rögtönzés, ha t. i. a színész nem a szerepét mondja) a valódi műérzéket és műértelmiséget
mily magas fokra képes kifejteni. A jóravaló ifjú színésznek e derék ember valódi
mestere volt a próbák alkalmával, a hanyagoknak és ostobáknak pedig irgalmatlan
ostora. Sőt az első szereplők felfogására is gyakran oly észrevételeket tett, minőket
csak a legavatottabb műértő tehet. Nem egyszer igazította meg őket, anélkül, hogy
ezt tőle valaki rossz néven vette volna. Ő egészen bele volt merülve a darabba,
mindig s a játszóval mindig együtt sírt és nevetett.« szin_II.0147.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Gillyén Sándor - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1799
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0147.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0147.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24651.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Gillyén
Sándor
Szócikk: Gillyén Sándor a pesti magyar színésztársaság
súgója, sz. 1799-ben, megh. 1852. aug. 18-án, Pesten. 35 évig volt vidéki színész
és súgó. 1819-től Kolozsvárt volt; itt történt meg vele, hogy ápr. 26-án azzal vádolták,
hogy a német színészek »Cortez Ferdinánd« c. súgópéldányát az I. felv. után ellopta
volna, mire az előadást nem folytathatták, ami lényegesen javított a magyar színészek
sorsán. 1829-től 1852-ig minden évben kiadott egy-egy színházi súgókönyvet, (Almanachot.)
Déryné, mint embert kedvezőtlenül írja le, (Naplója, II. kötet, 95. oldal) de »igen
jó súgó«-nak tartja. Egressy Gábor pedig ezeket írja róla: (»A színészet iskolája«
26. oldal) »Az erdélyi, kassai és később a budapesti társulat egykori súgójában,
a néhai Gillyén Sándorban gyakran bámultam, hogy e foglalkozás (vagyis a rögtönzés,
ha t. i. a színész nem a szerepét mondja) a valódi műérzéket és műértelmiséget mily
magas fokra képes kifejteni. A jóravaló ifjú színésznek e derék ember valódi mestere
volt a próbák alkalmával, a hanyagoknak és ostobáknak pedig irgalmatlan ostora.
Sőt az első szereplők felfogására is gyakran oly észrevételeket tett, minőket csak
a legavatottabb műértő tehet. Nem egyszer igazította meg őket, anélkül, hogy ezt
tőle valaki rossz néven vette volna. Ő egészen bele volt merülve a darabba, mindig
s a játszóval mindig együtt sírt és nevetett.« szin_II.0147.pdf II
