Címszó: Gyenes László - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1857

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0191.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0191.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24923.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Gyenes László

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/524923.htm

 

Szócikk: Gyenes László színművész, sz. 1857. (születés éve) márc. 7-én, a jásznagykunszolnok megyei (megye) Fegyverneken. (megye) Középiskolai tanulmányai végeztével — 1875-ben (időpont) a Színi Tanoda (intézmény) (információ)  növendéke lett s már ott feltűnt — mint másodéves, »Angelo« (cím) címszerepében. Még nagyobb figyelmet keltett egy év múlva »III. Richard«-ban, (cím) nagy kifejező képességről téve bizonyságot. E siker nyomán a Nemzeti Kaszinó (intézmény) (információ)  tagjai utazási ösztöndíjat gyűjtöttek számára, mellyel az akkor már Mándoky Béla (személy) (információ)  társulatánál Nagyváradon (megye) működő fiatal színész 1878. (időpont) őszen Párizsba (ország) utazott. Hazatérve, Kolozsvárra (megye) szerződött, mely város műértő közönsége előtt játszani: mindig jó iskola volt kezdő színészeknek. 1881. (időpont) tavaszán vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  a »Báró és bankár«-ban (cím) (információ)  mint Arthur (szerep) s a »Proletárok«-ban (cím) mint Darvas Károly. (szerep) (információ)  Egy év múlva — 1882. (időpont) ápr. 14-én már mint a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  szerződött tagja mutatkozott be Shylock (szerep) (információ)  szerepében s bár ez alak ábrázolása akkor még nem illett hozzá, a mozgékony ifjúhoz — nagy értelmi erőt sugárzó dikciójával mégis tetszést aratott. Ez időtől kezdve haláláig — több mint 42 éven át — nagy buzgalommal játszott az ország első színpadán, sok és sokféle szerepben. Pályájának egyik legnevezetesebb eseménye volt, hogy 1883-ban (időpont) megkapta az »Ember tragédiájá«-ban (cím) (információ)  Lucifer (szerep) (információ)  szerepét, mit azután majdnem negyedfélszázszor játszott, választékos intelligenciájának s beszélő művészetének teljességét érvényesítve benne. Szív szerinti legkedvesebb szerepe azonban Goethe (személy) (információ)  ördöge lett, a »Faust«-ban: (cím) (információ)  Mefisztó. (szerep) Igen szerette adni »Fra Girolamó«-t, (cím) (információ)  Somló Sándor (személy) (információ)  hatásos darabjában. Nagyon jó szerepe volt »Bánk bán«-ban (cím) (információ)  Biberach (szerep) (információ)  és Herczeg Ferenc (személy) (információ)  »Bizánc«-ában (cím) (információ)  a nagyképű hadvezér, Notaras. (szerep) Halmi (személy) (információ)  halála után ő is adta a »Proletárok«-ban (cím) a hitvány Zátonyit. (szerep) Szépen játszott »Csongor és Tündé«-ben, (cím) (információ)  az élet egyik szomorú vándorának, a »Tudós«-nak (cím) szerepében. Shakespeare-i (személy) (információ)  szerepei közül — Shylockon (szerep) (információ)  kivül — igen nagy sikere volt a lázongó indulatú Cassius-szal, (szerep) valamint Jago-val, (szerep) mely alak gonoszságának feltüntetésére nagyon jó színei, fanyar humorához kitűnő hangjai voltak. »Lear«-ban (cím) (információ)  az álnok Edmundot, (szerep) »Coriolanus«-ban (cím) (információ)  Sicinniust, (szerep) a demagóg néptribunt, »Romeo és Juliá«-ban (cím) (információ)  a bősz Tybáltot, (szerep) de az elmés Mercutiót (szerep) is adta s egy ideig »János király« (cím) (információ)  címszerepét. »III.Richard«-nak (cím) sokáig ő volt megszemélyesítője s ha e szerepet nem nagyon szerette is, jeles alakítást nyújtott benne. A görög (nemzetiség) (információ)  klasszikusok alakjai közül az »Antigone«-beli (cím) (információ)  őrt, vagy az »Oedipus«-beli (cím) (információ)  öreg vak jóst, Tiresias-t (szerep) szépen ábrázolta. A modern francia (nemzetiség) (információ)  darabokban is sok feladat jutott neki. Jellegzetes vonásokkal ruházta föl a léha De Septmonts herceget, (szerep) (információ)  az »Idegen nő«-ben, (cím) (információ)  igen jó volt mint haszontalan Lucien gróf, (szerep) a »Francillon«-ban, (cím) (információ)  mint öreg, komoly férj (Montaiglin) (szerep) az »Alfonz úr«-ban, (cím) mint bölcselkedő jó barát a »Denise«-ben (cím) (információ)  s mint kedves De Ferney bácsi, (szerep) (információ)  a »Bábjáték«-ban. (cím) (információ)  Pályájának legszebb emlékei, legigazibb sikerei azonban a zamatos magyar alakoknak ábrázolásához fűződnek. E téren legnagyobb diadalát »A bor«-ban (cím) aratta, mint Baracs Imre, (szerep) (információ)  mely alakítása a színészettörténet nevezetesebb hősei közé emelte a derék művészt. A »Karácsonyi álom«-ban (cím) (információ)  Andrást, (szerep) a »Piros bugyelláris«-ban (cím) (információ)  Török bírót, (szerep) (információ)  a »Strike«-ban (cím) Kovács Jenőt (szerep) (információ)  adta. A magyar katonatiszt is páratlanul tökéletes megszemélyesítőre talált Gyenesben. (személy) (információ)  Kitűnően illett egyenes, férfias, tősgyökeres egyéniségéhez a Szentirmay (szerep) (információ)  (Dolovai nábob lánya) (cím) (információ)  és a Berényi kapitány (szerep) (információ)  (Huszárszerelem) (cím) alakja, valamint az ezredesé, a »Föld«-ben, (cím) (információ)  Örkényi ezredesé, (szerep) a »Nagymamá«-ban, (cím) (információ)  Radák őrnagyé (szerep) az Abonyi-féle (személy) (információ)  »Gyermek«-ben. (cím) De a civil magyar urak alakjainak sorából is sokat állított színpadra, pompásan eltalált vonásokkal, mint: Lithvayt (szerep) (Első vihar), (cím) (információ)  Szemere Sándort (szerep) (információ)  (Honthy háza), (cím) (információ)  a Grófot (szerep) (információ)  (Úri divat), (cím) Szirtfokit (szerep) (Nőuralom), (cím) stb. Gyenes László (személy) (információ)  pályáját nem úgynevezett szenzációs diadalok, hanem az öntudatos művészi munka, a szinte páratlan lelkiismeretesség és a gyökeres magyarság megnyilvánulásai jellemzik. Egyéniségéből hiányzott a szertelenkedési hajlam s valószínűleg ennek köszönhette, hogy bukásban egyetlenegyszer sem volt része, egész működése alatt. Mint a főváros (Budapest) úri társadalmának is kedvelt tagja, egyike volt a »hunnisták«-nak s éppen a »Hunnia« (intézmény) csónakázó egylet uszodájában érte — elhunyta előtt néhány évvel — az a szerencsétlenség, hogy egy rozsdás szög súlyos sebet ejtett lábán, miből vérmérgezés támadt, s csak nehezen kerülhette el az amputálást. 1924. (időpont) Őszén influenzában megbetegedett, tüdőgyulladást kapott s alig egy heti szenvedés után a Vöröskereszt ­ kórházban, 67 éves korában meghalt. (sz. k.) szin_II.0191.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Gyenes László címszóvég 24923 Szócikk: Gyenes László színművész, sz. 1857. márc. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 7-én, a jásznagykunszolnok megyei ytelepulesy jásznagykunszolnok megye ytelepulesy jásznagykunszolnok megye ymegyey jász-nagy-kun-szolnok megye ykodvegy Fegyverneken. ytelepulesy fegyvernek ytelepulesy Fegyvernek ymegyey jász-nagy-kun-szolnok megye ykodvegy Középiskolai tanulmányai végeztével — 1875-ben xevtizedx 1875 a Színi Tanoda yintezmenyy színi tanoda yintezmenyy Színi Ta yintezmenyy színi yintezmenyy tanoda yintezmenyy yintezmenyy Színi yintezmenyy Ta yintezmenyy ykodvegy növendéke lett s már ott feltűnt — mint másodéves, »Angelo« ycimy angelo ycimy Angelo ycimy angelo ycimy ycimy Angelo ycimy ykodvegy címszerepében. Még nagyobb figyelmet keltett egy év múlva »III. Richard«-ban, ycimy iii. richard ycimy III. Richard ycimy iii. ycimy richard ycimy ycimy III. ycimy Richard ycimy ykodvegy nagy kifejező képességről téve bizonyságot. E siker nyomán a Nemzeti Kaszinó yintezmenyy nemzeti kaszinó yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy kaszinó yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagjai utazási ösztöndíjat gyűjtöttek számára, mellyel az akkor már Mándoky Béla yszemelynevy mándoky béla yszemelynevy Mándoky Béla yszemelynevy mándoky yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mándoky yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy társulatánál Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy működő fiatal színész 1878. őszen xtalanevtizedx 1885 Párizsba ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy utazott. Hazatérve, Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szerződött, mely város műértő közönsége előtt játszani: mindig jó iskola volt kezdő színészeknek. 1881. xevtizedx 1885 tavaszán vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Báró és bankár«-ban ycimy báró és bankár ycimy Báró és bankár ycimy báró ycimy és ycimy bankár ycimy ycimy Báró ycimy és ycimy bankár ycimy ykodvegy mint Arthur yszerepy arthur yszerepy Arthur yszerepy arthur yszerepy yszerepy Arthur yszerepy ykodvegy s a »Proletárok«-ban ycimy proletárok ycimy Proletárok ycimy proletárok ycimy ycimy Proletárok ycimy ykodvegy mint Darvas Károly. yszerepy darvas károly yszerepy Darvas Károly yszerepy darvas yszerepy károly yszerepy yszerepy Darvas yszerepy Károly yszerepy ykodvegy Egy év múlva — 1882. ápr. 14-én már mint a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződött tagja mutatkozott be Shylock yszerepy shylock yszerepy Shylock yszerepy shylock yszerepy yszerepy Shylock yszerepy ykodvegy szerepében s bár ez alak ábrázolása akkor még nem illett hozzá, a mozgékony ifjúhoz — nagy értelmi erőt sugárzó dikciójával mégis tetszést aratott. Ez időtől kezdve haláláig — több mint 42 éven át — nagy buzgalommal játszott az ország első színpadán, sok és sokféle szerepben. Pályájának egyik legnevezetesebb eseménye volt, hogy 1883-ban megkapta xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 az »Ember tragédiájá«-ban ycimy ember tragédiája ycimy Ember tragédiájá ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Ember ycimy tragédiájá ycimy ykodvegy Lucifer yszerepy lucifer yszerepy Lucifer yszerepy lucifer yszerepy yszerepy Lucifer yszerepy ykodvegy szerepét, mit azután majdnem negyedfélszázszor játszott, választékos intelligenciájának s beszélő művészetének teljességét érvényesítve benne. Szív szerinti legkedvesebb szerepe azonban Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe yszemelynevy ykodvegy ördöge lett, a »Faust«-ban: ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy Mefisztó. yszerepy mefisztó yszerepy Mefisztó yszerepy mefisztó yszerepy yszerepy Mefisztó yszerepy ykodvegy Igen szerette adni »Fra Girolamó«-t, ycimy fra girolamó ycimy Fra Girolamó ycimy fra ycimy girolamó ycimy ycimy Fra ycimy Girolamó ycimy ykodvegy Somló Sándor yszemelynevy somló sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy hatásos darabjában. Nagyon jó szerepe volt »Bánk bán«-ban ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Biberach yszerepy biberach yszerepy Biberach yszerepy biberach yszerepy yszerepy Biberach yszerepy ykodvegy és Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy »Bizánc«-ában ycimy bizánc ycimy Bizánc ycimy bizánc ycimy ycimy Bizánc ycimy ykodvegy a nagyképű hadvezér, Notaras. yszerepy notaras yszerepy Notaras yszerepy notaras yszerepy yszerepy Notaras yszerepy ykodvegy Halmi yszemelynevy halmi yszemelynevy Halmi yszemelynevy halmi yszemelynevy yszemelynevy Halmi yszemelynevy ykodvegy halála után ő is adta a »Proletárok«-ban ycimy proletárok ycimy Proletárok ycimy proletárok ycimy ycimy Proletárok ycimy ykodvegy a hitvány Zátonyit. yszerepy zátonyi yszerepy Zátonyi yszerepy zátonyi yszerepy yszerepy Zátonyi yszerepy ykodvegy Szépen játszott »Csongor és Tündé«-ben, ycimy csongor és tünde ycimy Csongor és Tündé ycimy csongor ycimy és ycimy tünde ycimy ycimy Csongor ycimy és ycimy Tündé ycimy ykodvegy az élet egyik szomorú vándorának, a »Tudós«-nak ycimy tudós ycimy Tudós ycimy tudós ycimy ycimy Tudós ycimy ykodvegy szerepében. Shakespeare-i yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy szerepei közül — Shylockon yszerepy shylock yszerepy Shylock yszerepy shylock yszerepy yszerepy Shylock yszerepy ykodvegy kivül — igen nagy sikere volt a lázongó indulatú Cassius-szal, yszerepy cassius yszerepy Cassius yszerepy cassius yszerepy yszerepy Cassius yszerepy ykodvegy valamint Jago-val, yszerepy jago yszerepy Jago yszerepy jago yszerepy yszerepy Jago yszerepy ykodvegy mely alak gonoszságának feltüntetésére nagyon jó színei, fanyar humorához kitűnő hangjai voltak. »Lear«-ban ycimy lear ycimy Lear ycimy lear ycimy ycimy Lear ycimy ykodvegy az álnok Edmundot, yszerepy edmund yszerepy Edmund yszerepy edmund yszerepy yszerepy Edmund yszerepy ykodvegy »Coriolanus«-ban ycimy coriolanus ycimy Coriolanus ycimy coriolanus ycimy ycimy Coriolanus ycimy ykodvegy Sicinniust, yszerepy sicinnius yszerepy Sicinnius yszerepy sicinnius yszerepy yszerepy Sicinnius yszerepy ykodvegy a demagóg néptribunt, »Romeo és Juliá«-ban ycimy romeo és julia ycimy Romeo és Juliá ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Juliá ycimy ykodvegy a bősz Tybáltot, yszerepy tybált yszerepy Tybált yszerepy tybált yszerepy yszerepy Tybált yszerepy ykodvegy de az elmés Mercutiót yszerepy mercutió yszerepy Mercutió yszerepy mercutió yszerepy yszerepy Mercutió yszerepy ykodvegy is adta s egy ideig »János király« ycimy jános király ycimy János király ycimy jános ycimy király ycimy ycimy János ycimy király ycimy ykodvegy címszerepét. »III.Richard«-nak ycimy iii.richard ycimy III.Richard ycimy iii.richard ycimy ycimy III.Richard ycimy ykodvegy sokáig ő volt megszemélyesítője s ha e szerepet nem nagyon szerette is, jeles alakítást nyújtott benne. A görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy klasszikusok alakjai közül az »Antigone«-beli ycimy antigone ycimy Antigone ycimy antigone ycimy ycimy Antigone ycimy ykodvegy őrt, vagy az »Oedipus«-beli ycimy oedipus ycimy Oedipus ycimy oedipus ycimy ycimy Oedipus ycimy ykodvegy öreg vak jóst, Tiresias-t yszerepy tiresias yszerepy Tiresias yszerepy tiresias yszerepy yszerepy Tiresias yszerepy ykodvegy szépen ábrázolta. A modern francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy darabokban is sok feladat jutott neki. Jellegzetes vonásokkal ruházta föl a léha De Septmonts herceget, yszerepy de septmonts herceg yszerepy De Septmonts herceg yszerepy de yszerepy septmonts yszerepy herceg yszerepy yszerepy De yszerepy Septmonts yszerepy herceg yszerepy ykodvegy az »Idegen nő«-ben, ycimy idegen nő ycimy Idegen nő ycimy idegen ycimy nő ycimy ycimy Idegen ycimy nő ycimy ykodvegy igen jó volt mint haszontalan Lucien gróf, yszerepy lucien gróf yszerepy Lucien gróf yszerepy lucien yszerepy gróf yszerepy yszerepy Lucien yszerepy gróf yszerepy ykodvegy a »Francillon«-ban, ycimy francillon ycimy Francillon ycimy francillon ycimy ycimy Francillon ycimy ykodvegy mint öreg, komoly férj (Montaiglin) yszerepy montaiglin yszerepy Montaiglin yszerepy montaiglin yszerepy yszerepy Montaiglin yszerepy ykodvegy az »Alfonz úr«-ban, ycimy alfonz úr ycimy Alfonz úr ycimy alfonz ycimy úr ycimy ycimy Alfonz ycimy úr ycimy ykodvegy mint bölcselkedő jó barát a »Denise«-ben ycimy denise ycimy Denise ycimy denise ycimy ycimy Denise ycimy ykodvegy s mint kedves De Ferney bácsi, yszerepy de ferney bácsi yszerepy De Ferney bácsi yszerepy de yszerepy ferney yszerepy bácsi yszerepy yszerepy De yszerepy Ferney yszerepy bácsi yszerepy ykodvegy a »Bábjáték«-ban. ycimy bábjáték ycimy Bábjáték ycimy bábjáték ycimy ycimy Bábjáték ycimy ykodvegy Pályájának legszebb emlékei, legigazibb sikerei azonban a zamatos magyar alakoknak ábrázolásához fűződnek. E téren legnagyobb diadalát »A bor«-ban ycimy a bor ycimy A bor ycimy a ycimy bor ycimy ycimy A ycimy bor ycimy ykodvegy aratta, mint Baracs Imre, yszerepy baracs imre yszerepy Baracs Imre yszerepy baracs yszerepy imre yszerepy yszerepy Baracs yszerepy Imre yszerepy ykodvegy mely alakítása a színészettörténet nevezetesebb hősei közé emelte a derék művészt. A »Karácsonyi álom«-ban ycimy karácsonyi álom ycimy Karácsonyi álom ycimy karácsonyi ycimy álom ycimy ycimy Karácsonyi ycimy álom ycimy ykodvegy Andrást, yszerepy andrás yszerepy András yszerepy andrás yszerepy yszerepy András yszerepy ykodvegy a »Piros bugyelláris«-ban ycimy piros bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy Török bírót, yszerepy török bíró yszerepy Török bíró yszerepy török yszerepy bíró yszerepy yszerepy Török yszerepy bíró yszerepy ykodvegy a »Strike«-ban ycimy strike ycimy Strike ycimy strike ycimy ycimy Strike ycimy ykodvegy Kovács Jenőt yszerepy kovács jenő yszerepy Kovács Jenő yszerepy kovács yszerepy jenő yszerepy yszerepy Kovács yszerepy Jenő yszerepy ykodvegy adta. A magyar katonatiszt is páratlanul tökéletes megszemélyesítőre talált Gyenesben. yszemelynevy gyenes yszemelynevy Gyenes yszemelynevy gyenes yszemelynevy yszemelynevy Gyenes yszemelynevy ykodvegy Kitűnően illett egyenes, férfias, tősgyökeres egyéniségéhez a Szentirmay yszerepy szentirmay yszerepy Szentirmay yszerepy szentirmay yszerepy yszerepy Szentirmay yszerepy ykodvegy (Dolovai nábob lánya) ycimy dolovai nábob lánya ycimy Dolovai nábob lánya ycimy dolovai ycimy nábob ycimy lánya ycimy ycimy Dolovai ycimy nábob ycimy lánya ycimy ykodvegy és a Berényi kapitány yszerepy berényi kapitány yszerepy Berényi kapitány yszerepy berényi yszerepy kapitány yszerepy yszerepy Berényi yszerepy kapitány yszerepy ykodvegy (Huszárszerelem) ycimy huszárszerelem ycimy Huszárszerelem ycimy huszárszerelem ycimy ycimy Huszárszerelem ycimy ykodvegy alakja, valamint az ezredesé, a »Föld«-ben, ycimy föld ycimy Föld ycimy föld ycimy ycimy Föld ycimy ykodvegy Örkényi ezredesé, yszerepy örkényi ezredes yszerepy Örkényi ezredes yszerepy örkényi yszerepy ezredes yszerepy yszerepy Örkényi yszerepy ezredes yszerepy ykodvegy a »Nagymamá«-ban, ycimy nagymama ycimy Nagymamá ycimy nagymama ycimy ycimy Nagymamá ycimy ykodvegy Radák őrnagyé yszerepy radák őrnagy yszerepy Radák őrnagy yszerepy radák yszerepy őrnagy yszerepy yszerepy Radák yszerepy őrnagy yszerepy ykodvegy az Abonyi-féle yszemelynevy abonyi yszemelynevy Abonyi yszemelynevy abonyi yszemelynevy yszemelynevy Abonyi yszemelynevy ykodvegy »Gyermek«-ben. ycimy gyermek ycimy Gyermek ycimy gyermek ycimy ycimy Gyermek ycimy ykodvegy De a civil magyar urak alakjainak sorából is sokat állított színpadra, pompásan eltalált vonásokkal, mint: Lithvayt yszerepy lithvay yszerepy Lithvay yszerepy lithvay yszerepy yszerepy Lithvay yszerepy ykodvegy (Első vihar), ycimy első vihar ycimy Első vihar ycimy első ycimy vihar ycimy ycimy Első ycimy vihar ycimy ykodvegy Szemere Sándort yszerepy szemere sándor yszerepy Szemere Sándor yszerepy szemere yszerepy sándor yszerepy yszerepy Szemere yszerepy Sándor yszerepy ykodvegy (Honthy háza), ycimy honthy háza ycimy Honthy háza ycimy honthy ycimy háza ycimy ycimy Honthy ycimy háza ycimy ykodvegy a Grófot yszerepy gróf yszerepy Gróf yszerepy gróf yszerepy yszerepy Gróf yszerepy ykodvegy (Úri divat), ycimy úri divat ycimy Úri divat ycimy úri ycimy divat ycimy ycimy Úri ycimy divat ycimy ykodvegy Szirtfokit yszerepy szirtfoki yszerepy Szirtfoki yszerepy szirtfoki yszerepy yszerepy Szirtfoki yszerepy ykodvegy (Nőuralom), ycimy nőuralom ycimy Nőuralom ycimy nőuralom ycimy ycimy Nőuralom ycimy ykodvegy stb. Gyenes László yszemelynevy gyenes lászló yszemelynevy Gyenes László yszemelynevy gyenes yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Gyenes yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy pályáját nem úgynevezett szenzációs diadalok, hanem az öntudatos művészi munka, a szinte páratlan lelkiismeretesség és a gyökeres magyarság megnyilvánulásai jellemzik. Egyéniségéből hiányzott a szertelenkedési hajlam s valószínűleg ennek köszönhette, hogy bukásban egyetlenegyszer sem volt része, egész működése alatt. Mint a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy úri társadalmának is kedvelt tagja, egyike volt a »hunnisták«-nak s éppen a »Hunnia« yintezmenyy hunnia yintezmenyy Hunnia yintezmenyy hunnia yintezmenyy yintezmenyy Hunnia yintezmenyy ykodvegy csónakázó egylet uszodájában érte — elhunyta előtt néhány évvel — az a szerencsétlenség, hogy egy rozsdás szög súlyos sebet ejtett lábán, miből vérmérgezés támadt, s csak nehezen kerülhette el az amputálást. 1924. xevtizedx 1925 Őszén xtalanevtizedx 1935 influenzában megbetegedett, tüdőgyulladást kapott s alig egy heti szenvedés után a Vöröskereszt ­ kórházban, 67 éves korában meghalt. (sz. k.) szin_II.0191.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Gyenes László - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1857

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0191.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0191.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24923.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Gyenes László

Szócikk: Gyenes László színművész, sz. 1857. márc. 7-én, a jásznagykunszolnok megyei Fegyverneken. Középiskolai tanulmányai végeztével — 1875-ben a Színi Tanoda növendéke lett s már ott feltűnt — mint másodéves, »Angelo« címszerepében. Még nagyobb figyelmet keltett egy év múlva »III. Richard«-ban, nagy kifejező képességről téve bizonyságot. E siker nyomán a Nemzeti Kaszinó tagjai utazási ösztöndíjat gyűjtöttek számára, mellyel az akkor már Mándoky Béla társulatánál Nagyváradon működő fiatal színész 1878. őszen Párizsba utazott. Hazatérve, Kolozsvárra szerződött, mely város műértő közönsége előtt játszani: mindig jó iskola volt kezdő színészeknek. 1881. tavaszán vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, a »Báró és bankár«-ban mint Arthur s a »Proletárok«-ban mint Darvas Károly. Egy év múlva — 1882. ápr. 14-én már mint a Nemzeti Színház szerződött tagja mutatkozott be Shylock szerepében s bár ez alak ábrázolása akkor még nem illett hozzá, a mozgékony ifjúhoz — nagy értelmi erőt sugárzó dikciójával mégis tetszést aratott. Ez időtől kezdve haláláig — több mint 42 éven át — nagy buzgalommal játszott az ország első színpadán, sok és sokféle szerepben. Pályájának egyik legnevezetesebb eseménye volt, hogy 1883-ban megkapta az »Ember tragédiájá«-ban Lucifer szerepét, mit azután majdnem negyedfélszázszor játszott, választékos intelligenciájának s beszélő művészetének teljességét érvényesítve benne. Szív szerinti legkedvesebb szerepe azonban Goethe ördöge lett, a »Faust«-ban: Mefisztó. Igen szerette adni »Fra Girolamó«-t, Somló Sándor hatásos darabjában. Nagyon jó szerepe volt »Bánk bán«-ban Biberach és Herczeg Ferenc »Bizánc«-ában a nagyképű hadvezér, Notaras. Halmi halála után ő is adta a »Proletárok«-ban a hitvány Zátonyit. Szépen játszott »Csongor és Tündé«-ben, az élet egyik szomorú vándorának, a »Tudós«-nak szerepében. Shakespeare-i szerepei közül — Shylockon kivül — igen nagy sikere volt a lázongó indulatú Cassius-szal, valamint Jago-val, mely alak gonoszságának feltüntetésére nagyon jó színei, fanyar humorához kitűnő hangjai voltak. »Lear«-ban az álnok Edmundot, »Coriolanus«-ban Sicinniust, a demagóg néptribunt, »Romeo és Juliá«-ban a bősz Tybáltot, de az elmés Mercutiót is adta s egy ideig »János király« címszerepét. »III.Richard«-nak sokáig ő volt megszemélyesítője s ha e szerepet nem nagyon szerette is, jeles alakítást nyújtott benne. A görög klasszikusok alakjai közül az »Antigone«-beli őrt, vagy az »Oedipus«-beli öreg vak jóst, Tiresias-t szépen ábrázolta. A modern francia darabokban is sok feladat jutott neki. Jellegzetes vonásokkal ruházta föl a léha De Septmonts herceget, az »Idegen nő«-ben, igen jó volt mint haszontalan Lucien gróf, a »Francillon«-ban, mint öreg, komoly férj (Montaiglin) az »Alfonz úr«-ban, mint bölcselkedő jó barát a »Denise«-ben s mint kedves De Ferney bácsi, a »Bábjáték«-ban. Pályájának legszebb emlékei, legigazibb sikerei azonban a zamatos magyar alakoknak ábrázolásához fűződnek. E téren legnagyobb diadalát »A bor«-ban aratta, mint Baracs Imre, mely alakítása a színészettörténet nevezetesebb hősei közé emelte a derék művészt. A »Karácsonyi álom«-ban Andrást, a »Piros bugyelláris«-ban Török bírót, a »Strike«-ban Kovács Jenőt adta. A magyar katonatiszt is páratlanul tökéletes megszemélyesítőre talált Gyenesben. Kitűnően illett egyenes, férfias, tősgyökeres egyéniségéhez a Szentirmay (Dolovai nábob lánya) és a Berényi kapitány (Huszárszerelem) alakja, valamint az ezredesé, a »Föld«-ben, Örkényi ezredesé, a »Nagymamá«-ban, Radák őrnagyé az Abonyi-féle »Gyermek«-ben. De a civil magyar urak alakjainak sorából is sokat állított színpadra, pompásan eltalált vonásokkal, mint: Lithvayt (Első vihar), Szemere Sándort (Honthy háza), a Grófot (Úri divat), Szirtfokit (Nőuralom), stb. Gyenes László pályáját nem úgynevezett szenzációs diadalok, hanem az öntudatos művészi munka, a szinte páratlan lelkiismeretesség és a gyökeres magyarság megnyilvánulásai jellemzik. Egyéniségéből hiányzott a szertelenkedési hajlam s valószínűleg ennek köszönhette, hogy bukásban egyetlenegyszer sem volt része, egész működése alatt. Mint a főváros úri társadalmának is kedvelt tagja, egyike volt a »hunnisták«-nak s éppen a »Hunnia« csónakázó egylet uszodájában érte — elhunyta előtt néhány évvel — az a szerencsétlenség, hogy egy rozsdás szög súlyos sebet ejtett lábán, miből vérmérgezés támadt, s csak nehezen kerülhette el az amputálást. 1924. Őszén influenzában megbetegedett, tüdőgyulladást kapott s alig egy heti szenvedés után a Vöröskereszt ­ kórházban, 67 éves korában meghalt. (sz. k.) szin_II.0191.pdf II