Címszó: Gyenes László - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1857
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0191.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0191.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24923.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Gyenes
László
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/524923.htm
Szócikk: Gyenes László színművész, sz. 1857. (születés
éve) márc. 7-én, a jásznagykunszolnok megyei (megye) Fegyverneken.
(megye) Középiskolai
tanulmányai végeztével — 1875-ben (időpont) a
Színi Tanoda (intézmény)
(információ)
növendéke lett s már ott feltűnt — mint másodéves,
»Angelo« (cím)
címszerepében. Még nagyobb figyelmet keltett egy év múlva »III. Richard«-ban, (cím) nagy kifejező
képességről téve bizonyságot. E siker nyomán a Nemzeti Kaszinó (intézmény)
(információ)
tagjai utazási ösztöndíjat gyűjtöttek számára,
mellyel az akkor már Mándoky Béla (személy) (információ)
társulatánál Nagyváradon (megye) működő
fiatal színész 1878. (időpont) őszen
Párizsba (ország)
utazott. Hazatérve, Kolozsvárra (megye) szerződött,
mely város műértő közönsége előtt játszani: mindig jó iskola volt kezdő színészeknek.
1881. (időpont)
tavaszán vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
a »Báró és bankár«-ban (cím) (információ)
mint Arthur (szerep) s a
»Proletárok«-ban (cím)
mint Darvas Károly. (szerep) (információ)
Egy év múlva — 1882. (időpont) ápr.
14-én már mint a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
szerződött tagja mutatkozott be Shylock (szerep) (információ)
szerepében s bár ez alak ábrázolása akkor
még nem illett hozzá, a mozgékony ifjúhoz — nagy értelmi erőt sugárzó dikciójával
mégis tetszést aratott. Ez időtől kezdve haláláig — több mint 42 éven át — nagy
buzgalommal játszott az ország első színpadán, sok és sokféle szerepben. Pályájának
egyik legnevezetesebb eseménye volt, hogy 1883-ban (időpont) megkapta
az »Ember tragédiájá«-ban (cím) (információ)
Lucifer (szerep) (információ)
szerepét, mit azután majdnem negyedfélszázszor
játszott, választékos intelligenciájának s beszélő művészetének teljességét érvényesítve
benne. Szív szerinti legkedvesebb szerepe azonban Goethe (személy) (információ)
ördöge lett, a »Faust«-ban: (cím) (információ)
Mefisztó. (szerep) Igen
szerette adni »Fra Girolamó«-t, (cím) (információ)
Somló Sándor (személy) (információ)
hatásos darabjában. Nagyon jó szerepe volt
»Bánk bán«-ban (cím)
(információ)
Biberach (szerep) (információ)
és Herczeg Ferenc (személy) (információ)
»Bizánc«-ában (cím) (információ)
a nagyképű hadvezér, Notaras. (szerep) Halmi
(személy)
(információ)
halála után ő is adta a »Proletárok«-ban
(cím) a hitvány
Zátonyit. (szerep)
Szépen játszott »Csongor és Tündé«-ben, (cím) (információ)
az élet egyik szomorú vándorának, a »Tudós«-nak
(cím) szerepében.
Shakespeare-i (személy) (információ)
szerepei közül — Shylockon (szerep) (információ)
kivül — igen nagy sikere volt a lázongó indulatú
Cassius-szal, (szerep)
valamint Jago-val, (szerep) mely
alak gonoszságának feltüntetésére nagyon jó színei, fanyar humorához kitűnő hangjai
voltak. »Lear«-ban (cím) (információ)
az álnok Edmundot, (szerep) »Coriolanus«-ban
(cím) (információ)
Sicinniust, (szerep) a demagóg
néptribunt, »Romeo és Juliá«-ban (cím) (információ)
a bősz Tybáltot, (szerep) de
az elmés Mercutiót (szerep) is
adta s egy ideig »János király« (cím) (információ)
címszerepét. »III.Richard«-nak (cím) sokáig ő
volt megszemélyesítője s ha e szerepet nem nagyon szerette is, jeles alakítást nyújtott
benne. A görög (nemzetiség)
(információ)
klasszikusok alakjai közül az »Antigone«-beli
(cím) (információ)
őrt, vagy az »Oedipus«-beli (cím) (információ)
öreg vak jóst, Tiresias-t (szerep) szépen
ábrázolta. A modern francia (nemzetiség)
(információ)
darabokban is sok feladat jutott neki. Jellegzetes
vonásokkal ruházta föl a léha De Septmonts herceget, (szerep) (információ)
az »Idegen nő«-ben, (cím) (információ)
igen jó volt mint haszontalan Lucien gróf,
(szerep)
a »Francillon«-ban, (cím) (információ)
mint öreg, komoly férj (Montaiglin) (szerep) az
»Alfonz úr«-ban, (cím)
mint bölcselkedő jó barát a »Denise«-ben (cím) (információ)
s mint kedves De Ferney bácsi, (szerep) (információ)
a »Bábjáték«-ban. (cím) (információ)
Pályájának legszebb emlékei, legigazibb sikerei
azonban a zamatos magyar alakoknak ábrázolásához fűződnek. E téren legnagyobb diadalát
»A bor«-ban (cím)
aratta, mint Baracs Imre, (szerep) (információ)
mely alakítása a színészettörténet nevezetesebb
hősei közé emelte a derék művészt. A »Karácsonyi álom«-ban (cím) (információ)
Andrást, (szerep) a »Piros
bugyelláris«-ban (cím)
(információ)
Török bírót, (szerep) (információ)
a »Strike«-ban (cím) Kovács Jenőt
(szerep)
(információ)
adta. A magyar katonatiszt is páratlanul
tökéletes megszemélyesítőre talált Gyenesben. (személy) (információ)
Kitűnően illett egyenes, férfias, tősgyökeres
egyéniségéhez a Szentirmay (szerep) (információ)
(Dolovai nábob lánya) (cím) (információ)
és a Berényi kapitány (szerep) (információ)
(Huszárszerelem) (cím) alakja, valamint
az ezredesé, a »Föld«-ben, (cím) (információ)
Örkényi ezredesé, (szerep) a »Nagymamá«-ban,
(cím) (információ)
Radák őrnagyé (szerep) az
Abonyi-féle (személy)
(információ)
»Gyermek«-ben. (cím) De a civil
magyar urak alakjainak sorából is sokat állított színpadra, pompásan eltalált vonásokkal,
mint: Lithvayt (szerep) (Első
vihar), (cím)
(információ)
Szemere Sándort (szerep) (információ)
(Honthy háza), (cím) (információ)
a Grófot (szerep) (információ)
(Úri divat), (cím) Szirtfokit
(szerep)
(Nőuralom), (cím)
stb. Gyenes László (személy) (információ)
pályáját nem úgynevezett szenzációs diadalok,
hanem az öntudatos művészi munka, a szinte páratlan lelkiismeretesség és a gyökeres
magyarság megnyilvánulásai jellemzik. Egyéniségéből hiányzott a szertelenkedési
hajlam s valószínűleg ennek köszönhette, hogy bukásban egyetlenegyszer sem volt
része, egész működése alatt. Mint a főváros (Budapest)
úri társadalmának is kedvelt tagja, egyike volt a »hunnisták«-nak s éppen a »Hunnia«
(intézmény)
csónakázó egylet uszodájában érte — elhunyta előtt néhány évvel — az a szerencsétlenség,
hogy egy rozsdás szög súlyos sebet ejtett lábán, miből vérmérgezés támadt, s csak
nehezen kerülhette el az amputálást. 1924. (időpont) Őszén
influenzában megbetegedett, tüdőgyulladást kapott s alig egy heti szenvedés után
a Vöröskereszt kórházban, 67 éves korában meghalt. (sz. k.) szin_II.0191.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Gyenes László címszóvég 24923 Szócikk: Gyenes
László színművész, sz. 1857. márc. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 7-én,
a jásznagykunszolnok megyei ytelepulesy jásznagykunszolnok megye ytelepulesy
jásznagykunszolnok megye ymegyey jász-nagy-kun-szolnok megye ykodvegy Fegyverneken.
ytelepulesy fegyvernek ytelepulesy Fegyvernek ymegyey jász-nagy-kun-szolnok
megye ykodvegy Középiskolai tanulmányai végeztével — 1875-ben xevtizedx 1875 a Színi
Tanoda yintezmenyy színi tanoda yintezmenyy Színi Ta yintezmenyy színi
yintezmenyy tanoda yintezmenyy yintezmenyy Színi yintezmenyy Ta yintezmenyy
ykodvegy növendéke lett s már ott feltűnt — mint másodéves, »Angelo« ycimy
angelo ycimy Angelo ycimy angelo ycimy ycimy Angelo ycimy ykodvegy címszerepében.
Még nagyobb figyelmet keltett egy év múlva »III. Richard«-ban, ycimy iii.
richard ycimy III. Richard ycimy iii. ycimy richard ycimy ycimy III. ycimy
Richard ycimy ykodvegy nagy kifejező képességről téve bizonyságot. E siker nyomán
a Nemzeti Kaszinó yintezmenyy nemzeti kaszinó yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy kaszinó yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy tagjai utazási ösztöndíjat gyűjtöttek számára, mellyel az akkor már Mándoky
Béla yszemelynevy mándoky béla yszemelynevy Mándoky Béla yszemelynevy mándoky
yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mándoky yszemelynevy Béla yszemelynevy
ykodvegy társulatánál Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad
ymegyey bihar megye ykodvegy működő fiatal színész 1878. őszen xtalanevtizedx
1885 Párizsba ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország
ykodvegy utazott. Hazatérve, Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szerződött, mely város műértő közönsége
előtt játszani: mindig jó iskola volt kezdő színészeknek. 1881. xevtizedx 1885 tavaszán
vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy a »Báró és bankár«-ban ycimy báró és bankár ycimy Báró és
bankár ycimy báró ycimy és ycimy bankár ycimy ycimy Báró ycimy és ycimy bankár
ycimy ykodvegy mint Arthur yszerepy arthur yszerepy Arthur yszerepy arthur
yszerepy yszerepy Arthur yszerepy ykodvegy s a »Proletárok«-ban ycimy
proletárok ycimy Proletárok ycimy proletárok ycimy ycimy Proletárok ycimy
ykodvegy mint Darvas Károly. yszerepy darvas károly yszerepy Darvas Károly
yszerepy darvas yszerepy károly yszerepy yszerepy Darvas yszerepy Károly
yszerepy ykodvegy Egy év múlva — 1882. ápr. 14-én már mint a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződött tagja mutatkozott
be Shylock yszerepy shylock yszerepy Shylock yszerepy shylock yszerepy yszerepy
Shylock yszerepy ykodvegy szerepében s bár ez alak ábrázolása akkor még nem illett
hozzá, a mozgékony ifjúhoz — nagy értelmi erőt sugárzó dikciójával mégis tetszést
aratott. Ez időtől kezdve haláláig — több mint 42 éven át — nagy buzgalommal játszott
az ország első színpadán, sok és sokféle szerepben. Pályájának egyik legnevezetesebb
eseménye volt, hogy 1883-ban megkapta xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 az
»Ember tragédiájá«-ban ycimy ember tragédiája ycimy Ember tragédiájá ycimy
ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Ember ycimy tragédiájá ycimy ykodvegy Lucifer
yszerepy lucifer yszerepy Lucifer yszerepy lucifer yszerepy yszerepy Lucifer
yszerepy ykodvegy szerepét, mit azután majdnem negyedfélszázszor játszott, választékos
intelligenciájának s beszélő művészetének teljességét érvényesítve benne. Szív szerinti
legkedvesebb szerepe azonban Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethe
yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe yszemelynevy ykodvegy ördöge
lett, a »Faust«-ban: ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust
ycimy ykodvegy Mefisztó. yszerepy mefisztó yszerepy Mefisztó yszerepy mefisztó
yszerepy yszerepy Mefisztó yszerepy ykodvegy Igen szerette adni »Fra Girolamó«-t,
ycimy fra girolamó ycimy Fra Girolamó ycimy fra ycimy girolamó ycimy ycimy Fra
ycimy Girolamó ycimy ykodvegy Somló Sándor yszemelynevy somló sándor
yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy hatásos darabjában.
Nagyon jó szerepe volt »Bánk bán«-ban ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk
ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Biberach yszerepy biberach
yszerepy Biberach yszerepy biberach yszerepy yszerepy Biberach yszerepy
ykodvegy és Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg
Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy
Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy »Bizánc«-ában ycimy bizánc
ycimy Bizánc ycimy bizánc ycimy ycimy Bizánc ycimy ykodvegy a nagyképű hadvezér,
Notaras. yszerepy notaras yszerepy Notaras yszerepy notaras yszerepy yszerepy
Notaras yszerepy ykodvegy Halmi yszemelynevy halmi yszemelynevy Halmi
yszemelynevy halmi yszemelynevy yszemelynevy Halmi yszemelynevy ykodvegy halála
után ő is adta a »Proletárok«-ban ycimy proletárok ycimy Proletárok ycimy
proletárok ycimy ycimy Proletárok ycimy ykodvegy a hitvány Zátonyit. yszerepy
zátonyi yszerepy Zátonyi yszerepy zátonyi yszerepy yszerepy Zátonyi yszerepy
ykodvegy Szépen játszott »Csongor és Tündé«-ben, ycimy csongor és tünde ycimy
Csongor és Tündé ycimy csongor ycimy és ycimy tünde ycimy ycimy Csongor ycimy
és ycimy Tündé ycimy ykodvegy az élet egyik szomorú vándorának, a »Tudós«-nak ycimy
tudós ycimy Tudós ycimy tudós ycimy ycimy Tudós ycimy ykodvegy szerepében. Shakespeare-i
yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare
yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy szerepei közül — Shylockon
yszerepy shylock yszerepy Shylock yszerepy shylock yszerepy yszerepy Shylock
yszerepy ykodvegy kivül — igen nagy sikere volt a lázongó indulatú Cassius-szal,
yszerepy cassius yszerepy Cassius yszerepy cassius yszerepy yszerepy Cassius
yszerepy ykodvegy valamint Jago-val, yszerepy jago yszerepy Jago yszerepy jago
yszerepy yszerepy Jago yszerepy ykodvegy mely alak gonoszságának feltüntetésére
nagyon jó színei, fanyar humorához kitűnő hangjai voltak. »Lear«-ban ycimy lear
ycimy Lear ycimy lear ycimy ycimy Lear ycimy ykodvegy az álnok Edmundot, yszerepy
edmund yszerepy Edmund yszerepy edmund yszerepy yszerepy Edmund yszerepy
ykodvegy »Coriolanus«-ban ycimy coriolanus ycimy Coriolanus ycimy coriolanus
ycimy ycimy Coriolanus ycimy ykodvegy Sicinniust, yszerepy sicinnius yszerepy
Sicinnius yszerepy sicinnius yszerepy yszerepy Sicinnius yszerepy ykodvegy a demagóg
néptribunt, »Romeo és Juliá«-ban ycimy romeo és julia ycimy Romeo és Juliá
ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Juliá ycimy
ykodvegy a bősz Tybáltot, yszerepy tybált yszerepy Tybált yszerepy tybált
yszerepy yszerepy Tybált yszerepy ykodvegy de az elmés Mercutiót yszerepy
mercutió yszerepy Mercutió yszerepy mercutió yszerepy yszerepy Mercutió
yszerepy ykodvegy is adta s egy ideig »János király« ycimy jános király ycimy
János király ycimy jános ycimy király ycimy ycimy János ycimy király ycimy
ykodvegy címszerepét. »III.Richard«-nak ycimy iii.richard ycimy III.Richard
ycimy iii.richard ycimy ycimy III.Richard ycimy ykodvegy sokáig ő volt megszemélyesítője
s ha e szerepet nem nagyon szerette is, jeles alakítást nyújtott benne. A görög
ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy
ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy klasszikusok alakjai közül az »Antigone«-beli
ycimy antigone ycimy Antigone ycimy antigone ycimy ycimy Antigone ycimy
ykodvegy őrt, vagy az »Oedipus«-beli ycimy oedipus ycimy Oedipus ycimy oedipus
ycimy ycimy Oedipus ycimy ykodvegy öreg vak jóst, Tiresias-t yszerepy tiresias
yszerepy Tiresias yszerepy tiresias yszerepy yszerepy Tiresias yszerepy
ykodvegy szépen ábrázolta. A modern francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy
francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy
ykodvegy darabokban is sok feladat jutott neki. Jellegzetes vonásokkal ruházta föl
a léha De Septmonts herceget, yszerepy de septmonts herceg yszerepy De
Septmonts herceg yszerepy de yszerepy septmonts yszerepy herceg yszerepy
yszerepy De yszerepy Septmonts yszerepy herceg yszerepy ykodvegy az »Idegen nő«-ben,
ycimy idegen nő ycimy Idegen nő ycimy idegen ycimy nő ycimy ycimy Idegen ycimy
nő ycimy ykodvegy igen jó volt mint haszontalan Lucien gróf, yszerepy lucien
gróf yszerepy Lucien gróf yszerepy lucien yszerepy gróf yszerepy yszerepy
Lucien yszerepy gróf yszerepy ykodvegy a »Francillon«-ban, ycimy francillon
ycimy Francillon ycimy francillon ycimy ycimy Francillon ycimy ykodvegy mint öreg,
komoly férj (Montaiglin) yszerepy montaiglin yszerepy Montaiglin yszerepy
montaiglin yszerepy yszerepy Montaiglin yszerepy ykodvegy az »Alfonz úr«-ban, ycimy
alfonz úr ycimy Alfonz úr ycimy alfonz ycimy úr ycimy ycimy Alfonz ycimy úr
ycimy ykodvegy mint bölcselkedő jó barát a »Denise«-ben ycimy denise ycimy
Denise ycimy denise ycimy ycimy Denise ycimy ykodvegy s mint kedves De Ferney bácsi,
yszerepy de ferney bácsi yszerepy De Ferney bácsi yszerepy de yszerepy ferney
yszerepy bácsi yszerepy yszerepy De yszerepy Ferney yszerepy bácsi yszerepy
ykodvegy a »Bábjáték«-ban. ycimy bábjáték ycimy Bábjáték ycimy bábjáték ycimy
ycimy Bábjáték ycimy ykodvegy Pályájának legszebb emlékei, legigazibb sikerei azonban
a zamatos magyar alakoknak ábrázolásához fűződnek. E téren legnagyobb diadalát »A
bor«-ban ycimy a bor ycimy A bor ycimy a ycimy bor ycimy ycimy A ycimy bor
ycimy ykodvegy aratta, mint Baracs Imre, yszerepy baracs imre yszerepy Baracs
Imre yszerepy baracs yszerepy imre yszerepy yszerepy Baracs yszerepy Imre
yszerepy ykodvegy mely alakítása a színészettörténet nevezetesebb hősei közé emelte
a derék művészt. A »Karácsonyi álom«-ban ycimy karácsonyi álom ycimy Karácsonyi
álom ycimy karácsonyi ycimy álom ycimy ycimy Karácsonyi ycimy álom ycimy
ykodvegy Andrást, yszerepy andrás yszerepy András yszerepy andrás yszerepy
yszerepy András yszerepy ykodvegy a »Piros bugyelláris«-ban ycimy piros
bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy
Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy Török bírót, yszerepy török bíró
yszerepy Török bíró yszerepy török yszerepy bíró yszerepy yszerepy Török
yszerepy bíró yszerepy ykodvegy a »Strike«-ban ycimy strike ycimy Strike ycimy
strike ycimy ycimy Strike ycimy ykodvegy Kovács Jenőt yszerepy kovács jenő
yszerepy Kovács Jenő yszerepy kovács yszerepy jenő yszerepy yszerepy Kovács yszerepy
Jenő yszerepy ykodvegy adta. A magyar katonatiszt is páratlanul tökéletes megszemélyesítőre
talált Gyenesben. yszemelynevy gyenes yszemelynevy Gyenes yszemelynevy gyenes
yszemelynevy yszemelynevy Gyenes yszemelynevy ykodvegy Kitűnően illett egyenes,
férfias, tősgyökeres egyéniségéhez a Szentirmay yszerepy szentirmay yszerepy
Szentirmay yszerepy szentirmay yszerepy yszerepy Szentirmay yszerepy ykodvegy (Dolovai
nábob lánya) ycimy dolovai nábob lánya ycimy Dolovai nábob lánya ycimy dolovai
ycimy nábob ycimy lánya ycimy ycimy Dolovai ycimy nábob ycimy lánya ycimy
ykodvegy és a Berényi kapitány yszerepy berényi kapitány yszerepy Berényi
kapitány yszerepy berényi yszerepy kapitány yszerepy yszerepy Berényi yszerepy
kapitány yszerepy ykodvegy (Huszárszerelem) ycimy huszárszerelem ycimy
Huszárszerelem ycimy huszárszerelem ycimy ycimy Huszárszerelem ycimy ykodvegy alakja,
valamint az ezredesé, a »Föld«-ben, ycimy föld ycimy Föld ycimy föld ycimy
ycimy Föld ycimy ykodvegy Örkényi ezredesé, yszerepy örkényi ezredes yszerepy
Örkényi ezredes yszerepy örkényi yszerepy ezredes yszerepy yszerepy Örkényi
yszerepy ezredes yszerepy ykodvegy a »Nagymamá«-ban, ycimy nagymama ycimy
Nagymamá ycimy nagymama ycimy ycimy Nagymamá ycimy ykodvegy Radák őrnagyé yszerepy
radák őrnagy yszerepy Radák őrnagy yszerepy radák yszerepy őrnagy yszerepy
yszerepy Radák yszerepy őrnagy yszerepy ykodvegy az Abonyi-féle yszemelynevy
abonyi yszemelynevy Abonyi yszemelynevy abonyi yszemelynevy yszemelynevy Abonyi
yszemelynevy ykodvegy »Gyermek«-ben. ycimy gyermek ycimy Gyermek ycimy gyermek
ycimy ycimy Gyermek ycimy ykodvegy De a civil magyar urak alakjainak sorából is
sokat állított színpadra, pompásan eltalált vonásokkal, mint: Lithvayt yszerepy
lithvay yszerepy Lithvay yszerepy lithvay yszerepy yszerepy Lithvay yszerepy
ykodvegy (Első vihar), ycimy első vihar ycimy Első vihar ycimy első ycimy vihar
ycimy ycimy Első ycimy vihar ycimy ykodvegy Szemere Sándort yszerepy szemere
sándor yszerepy Szemere Sándor yszerepy szemere yszerepy sándor yszerepy
yszerepy Szemere yszerepy Sándor yszerepy ykodvegy (Honthy háza), ycimy honthy
háza ycimy Honthy háza ycimy honthy ycimy háza ycimy ycimy Honthy ycimy háza
ycimy ykodvegy a Grófot yszerepy gróf yszerepy Gróf yszerepy gróf yszerepy
yszerepy Gróf yszerepy ykodvegy (Úri divat), ycimy úri divat ycimy Úri divat ycimy
úri ycimy divat ycimy ycimy Úri ycimy divat ycimy ykodvegy Szirtfokit yszerepy
szirtfoki yszerepy Szirtfoki yszerepy szirtfoki yszerepy yszerepy Szirtfoki
yszerepy ykodvegy (Nőuralom), ycimy nőuralom ycimy Nőuralom ycimy nőuralom
ycimy ycimy Nőuralom ycimy ykodvegy stb. Gyenes László yszemelynevy gyenes
lászló yszemelynevy Gyenes László yszemelynevy gyenes yszemelynevy lászló
yszemelynevy yszemelynevy Gyenes yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy pályáját
nem úgynevezett szenzációs diadalok, hanem az öntudatos művészi munka, a szinte
páratlan lelkiismeretesség és a gyökeres magyarság megnyilvánulásai jellemzik. Egyéniségéből
hiányzott a szertelenkedési hajlam s valószínűleg ennek köszönhette, hogy bukásban
egyetlenegyszer sem volt része, egész működése alatt. Mint a főváros főváros
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy úri társadalmának is kedvelt
tagja, egyike volt a »hunnisták«-nak s éppen a »Hunnia« yintezmenyy hunnia
yintezmenyy Hunnia yintezmenyy hunnia yintezmenyy yintezmenyy Hunnia
yintezmenyy ykodvegy csónakázó egylet uszodájában érte — elhunyta előtt néhány évvel
— az a szerencsétlenség, hogy egy rozsdás szög súlyos sebet ejtett lábán, miből
vérmérgezés támadt, s csak nehezen kerülhette el az amputálást. 1924. xevtizedx
1925 Őszén xtalanevtizedx 1935 influenzában megbetegedett, tüdőgyulladást kapott
s alig egy heti szenvedés után a Vöröskereszt kórházban, 67 éves korában meghalt.
(sz. k.) szin_II.0191.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Gyenes László - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1857
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0191.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0191.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24923.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Gyenes
László
Szócikk: Gyenes László színművész, sz. 1857. márc.
7-én, a jásznagykunszolnok megyei Fegyverneken. Középiskolai tanulmányai végeztével
— 1875-ben a Színi Tanoda növendéke lett s már ott feltűnt — mint másodéves, »Angelo«
címszerepében. Még nagyobb figyelmet keltett egy év múlva »III. Richard«-ban, nagy
kifejező képességről téve bizonyságot. E siker nyomán a Nemzeti Kaszinó tagjai utazási
ösztöndíjat gyűjtöttek számára, mellyel az akkor már Mándoky Béla társulatánál Nagyváradon
működő fiatal színész 1878. őszen Párizsba utazott. Hazatérve, Kolozsvárra szerződött,
mely város műértő közönsége előtt játszani: mindig jó iskola volt kezdő színészeknek.
1881. tavaszán vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, a »Báró és bankár«-ban mint
Arthur s a »Proletárok«-ban mint Darvas Károly. Egy év múlva — 1882. ápr. 14-én
már mint a Nemzeti Színház szerződött tagja mutatkozott be Shylock szerepében s
bár ez alak ábrázolása akkor még nem illett hozzá, a mozgékony ifjúhoz — nagy értelmi
erőt sugárzó dikciójával mégis tetszést aratott. Ez időtől kezdve haláláig — több
mint 42 éven át — nagy buzgalommal játszott az ország első színpadán, sok és sokféle
szerepben. Pályájának egyik legnevezetesebb eseménye volt, hogy 1883-ban megkapta
az »Ember tragédiájá«-ban Lucifer szerepét, mit azután majdnem negyedfélszázszor
játszott, választékos intelligenciájának s beszélő művészetének teljességét érvényesítve
benne. Szív szerinti legkedvesebb szerepe azonban Goethe ördöge lett, a »Faust«-ban:
Mefisztó. Igen szerette adni »Fra Girolamó«-t, Somló Sándor hatásos darabjában.
Nagyon jó szerepe volt »Bánk bán«-ban Biberach és Herczeg Ferenc »Bizánc«-ában a
nagyképű hadvezér, Notaras. Halmi halála után ő is adta a »Proletárok«-ban a hitvány
Zátonyit. Szépen játszott »Csongor és Tündé«-ben, az élet egyik szomorú vándorának,
a »Tudós«-nak szerepében. Shakespeare-i szerepei közül — Shylockon kivül — igen
nagy sikere volt a lázongó indulatú Cassius-szal, valamint Jago-val, mely alak gonoszságának
feltüntetésére nagyon jó színei, fanyar humorához kitűnő hangjai voltak. »Lear«-ban
az álnok Edmundot, »Coriolanus«-ban Sicinniust, a demagóg néptribunt, »Romeo és
Juliá«-ban a bősz Tybáltot, de az elmés Mercutiót is adta s egy ideig »János király«
címszerepét. »III.Richard«-nak sokáig ő volt megszemélyesítője s ha e szerepet nem
nagyon szerette is, jeles alakítást nyújtott benne. A görög klasszikusok alakjai
közül az »Antigone«-beli őrt, vagy az »Oedipus«-beli öreg vak jóst, Tiresias-t szépen
ábrázolta. A modern francia darabokban is sok feladat jutott neki. Jellegzetes vonásokkal
ruházta föl a léha De Septmonts herceget, az »Idegen nő«-ben, igen jó volt mint
haszontalan Lucien gróf, a »Francillon«-ban, mint öreg, komoly férj (Montaiglin)
az »Alfonz úr«-ban, mint bölcselkedő jó barát a »Denise«-ben s mint kedves De Ferney
bácsi, a »Bábjáték«-ban. Pályájának legszebb emlékei, legigazibb sikerei azonban
a zamatos magyar alakoknak ábrázolásához fűződnek. E téren legnagyobb diadalát »A
bor«-ban aratta, mint Baracs Imre, mely alakítása a színészettörténet nevezetesebb
hősei közé emelte a derék művészt. A »Karácsonyi álom«-ban Andrást, a »Piros bugyelláris«-ban
Török bírót, a »Strike«-ban Kovács Jenőt adta. A magyar katonatiszt is páratlanul
tökéletes megszemélyesítőre talált Gyenesben. Kitűnően illett egyenes, férfias,
tősgyökeres egyéniségéhez a Szentirmay (Dolovai nábob lánya) és a Berényi kapitány
(Huszárszerelem) alakja, valamint az ezredesé, a »Föld«-ben, Örkényi ezredesé, a
»Nagymamá«-ban, Radák őrnagyé az Abonyi-féle »Gyermek«-ben. De a civil magyar urak
alakjainak sorából is sokat állított színpadra, pompásan eltalált vonásokkal, mint:
Lithvayt (Első vihar), Szemere Sándort (Honthy háza), a Grófot (Úri divat), Szirtfokit
(Nőuralom), stb. Gyenes László pályáját nem úgynevezett szenzációs diadalok, hanem
az öntudatos művészi munka, a szinte páratlan lelkiismeretesség és a gyökeres magyarság
megnyilvánulásai jellemzik. Egyéniségéből hiányzott a szertelenkedési hajlam s valószínűleg
ennek köszönhette, hogy bukásban egyetlenegyszer sem volt része, egész működése
alatt. Mint a főváros úri társadalmának is kedvelt tagja, egyike volt a »hunnisták«-nak
s éppen a »Hunnia« csónakázó egylet uszodájában érte — elhunyta előtt néhány évvel
— az a szerencsétlenség, hogy egy rozsdás szög súlyos sebet ejtett lábán, miből
vérmérgezés támadt, s csak nehezen kerülhette el az amputálást. 1924. Őszén influenzában
megbetegedett, tüdőgyulladást kapott s alig egy heti szenvedés után a Vöröskereszt
kórházban, 67 éves korában meghalt. (sz. k.) szin_II.0191.pdf II