Címszó: Kern Aurél - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1871
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0553.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0553.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26820.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kern
Aurél
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526820.htm
Szócikk: Kern Aurél kormányfőtanácsos, hírlapíró,
zeneíró és zenekritikus, a Petőfi Társaság (intézmény)
(információ)
tagja, a Nemzeti Zenede (intézmény)
(információ)
nyugalmazott igazgatója, a Magyar Rádió (intézmény)
(információ)
zenei és művészi tanácsadója, sz. 1871. (születés
éve) máj. 17-én, Budapesten, (Budapest)
megh. 1928. jan. 20-án, u. o. Egyetemi tanulmányaival együtt végezte az Országos
Zeneakadémiát (intézmény)
(információ)
és mint Koessler (személy) mesternek
kitűnő tanítványa, már fiatal korában úttörője volt a modern magyar dalnak. Az elsők
között, aki szíve és érzése szerint a magyar prozódia törvényeit átvitte muzsikájába.
1893-ban (időpont)
a Budapesti Hirlap (intézmény)
(információ)
zenereferense, 1920-ban (időpont) a
Magyarság (intézmény)
irodalmi és művészeti rovatának vezetője lett, 1912-ben (időpont) a
Nemzeti Zenede (intézmény)
(információ)
titkárának választották meg. Számos műdalt,
énekkart és zongoradarabot írt. 1907-ben (időpont) színrekerült
„A szerelem mint orvos (cím) című Moliére-vígjátékhoz
(személy)
írott zenéje; a mű balettzenéjét később „Moliére-suite (cím) címmel adta
ki. Megzenésítette Rákosi Jenő (személy) (információ)
és Szemere György (személy) (információ)
„Csokonai (cím) (információ)
című vígoperáját. „Karen (cím) címmel Somogyi
Péterrel (személy)
(információ)
operalibrettót írt, amelyet Czobor Károly
(személy)
(információ)
zenéjével 1896. (időpont) nov.
21-én az Operaház (intézmény)
(információ)
mutatott be. 1908-ban (időpont) a
kultuszminisztérium megbízásából kidolgozta a vidéki operák szervezésének tervét,
1910-ben (időpont)
a kormány az operaházak művészi és adminisztratív szervezetének tanulmányozására
Németországba (ország)
és Franciaországba (ország) küldte
s erről hosszabb tanulmányt írt. 1915. (időpont) febr.
4-én az Operaház (intézmény)
(információ)
igazgatója lett, majd a Nemzeti Zenede (intézmény)
(információ)
elnökigazgatója állását töltötte be, amelytől
1927. (időpont)
őszén, a Nemzeti Zenede (intézmény)
(információ)
átszervezésével kapcsolatban, vált meg, 1922-ben
(időpont)
m. kir. kormányfőtanácsos lett, 1923. (időpont) márc.
6-án a Petőfi Társaság (intézmény)
(információ)
tagjául választotta. 1925. (időpont) december
elsejétől kezdve mint a Magyar Rádió és Telefon Hírmondó (intézmény)
(információ)
zenei tanácsadója működött. Élénk szerepet
játszott az Országos Dalosszövetségben (intézmény)
(információ)
is. Számos cikke jelent meg magyar és külföldi
lapokban és folyóiratokban. Lefordította Erkel Ferenc (személy) (információ)
„Hunyadi László (cím) (információ)
c. operája szövegét németre (nyelv) (információ)
és elkészítette e mű pompás zongorakivonatát.
1921. (időpont)
nov. 12-én a Magy. Kir. Operaház (intézmény)
bemutatta a Holt szemek (cím) (információ)
c. zenés színjátékot, melyhez ő fordította
le Hans Heinz Ewers (személy) (információ)
szövegét. Zen. szerz.: D'Albert Jenő. (személy) szin_II.0553.pdf
II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kern Aurél címszóvég 26820 Szócikk: Kern
Aurél kormányfőtanácsos, hírlapíró, zeneíró és zenekritikus, a Petőfi Társaság yintezmenyy
petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság
yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy tagja, a Nemzeti
Zenede yintezmenyy nemzeti zenede yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy zenede yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy nyugalmazott
igazgatója, a Magyar Rádió yintezmenyy magyar rádió yintezmenyy Magyar R
yintezmenyy magyar yintezmenyy rádió yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy
R yintezmenyy ykodvegy zenei és művészi tanácsadója, sz. 1871. máj. xtalanevtizedx
1885 xtalanevtizedx 1895 17-én, Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1928. jan. 20-án, u. o. Egyetemi tanulmányaival
együtt végezte az Országos Zeneakadémiát yintezmenyy országos zeneakadémia
yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy
yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy és mint Koessler yszemelynevy
koessler yszemelynevy Koessler yszemelynevy koessler yszemelynevy yszemelynevy
Koessler yszemelynevy ykodvegy mesternek kitűnő tanítványa, már fiatal korában úttörője
volt a modern magyar dalnak. Az elsők között, aki szíve és érzése szerint a magyar
prozódia törvényeit átvitte muzsikájába. 1893-ban xevtizedx 1895 a xtalanevtizedx
1905 xtalanevtizedx 1915 Budapesti Hirlap yintezmenyy budapesti hirlap
yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy
yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy zenereferense, 1920-ban xevtizedx
1925 a Magyarság yintezmenyy magyarság yintezmenyy Magyarsá yintezmenyy
magyarság yintezmenyy yintezmenyy Magyarsá yintezmenyy ykodvegy irodalmi és művészeti
rovatának vezetője lett, 1912-ben xevtizedx 1915 a Nemzeti Zenede yintezmenyy
nemzeti zenede yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy zenede
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy titkárának választották meg.
Számos műdalt, énekkart és zongoradarabot írt. 1907-ben xevtizedx 1905 színrekerült
„A szerelem mint orvos ycimy a szerelem mint orvos ycimy A szerelem mint orvos
ycimy a ycimy szerelem ycimy mint ycimy orvos ycimy ycimy A ycimy szerelem
ycimy mint ycimy orvos ycimy ykodvegy című Moliére-vígjátékhoz yszemelynevy
moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy
Moliére yszemelynevy ykodvegy írott zenéje; a mű balettzenéjét később „Moliére-suite
ycimy moliére-suite ycimy Moliére-suite ycimy moliére-suite ycimy ycimy
Moliére-suite ycimy ykodvegy címmel adta ki. Megzenésítette Rákosi Jenő yszemelynevy
rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő
yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy és Szemere
György yszemelynevy szemere györgy yszemelynevy Szemere György yszemelynevy
szemere yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Szemere yszemelynevy
György yszemelynevy ykodvegy „Csokonai ycimy csokonai ycimy Csokonai ycimy csokonai
ycimy ycimy Csokonai ycimy ykodvegy című vígoperáját. „Karen ycimy karen ycimy
Karen ycimy karen ycimy ycimy Karen ycimy ykodvegy címmel Somogyi Péterrel yszemelynevy
somogyi péter yszemelynevy Somogyi Péter yszemelynevy somogyi yszemelynevy
péter yszemelynevy yszemelynevy Somogyi yszemelynevy Péter yszemelynevy
ykodvegy operalibrettót írt, amelyet Czobor Károly yszemelynevy czobor károly
yszemelynevy Czobor Károly yszemelynevy czobor yszemelynevy károly yszemelynevy
yszemelynevy Czobor yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy zenéjével 1896. xevtizedx
1895 nov. xtalanevtizedx 1905 21-én az Operaház yintezmenyy operaház
yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház
yintezmenyy ykodvegy mutatott be. 1908-ban xevtizedx 1905 a xtalanevtizedx 1915
kultuszminisztérium megbízásából kidolgozta a vidéki operák szervezésének tervét,
1910-ben xevtizedx 1915 a kormány az operaházak művészi és adminisztratív szervezetének
tanulmányozására Németországba ytelepulesy németország ytelepulesy Németország
yorszagy Németország ykodvegy és Franciaországba ytelepulesy franciaország
ytelepulesy Franciaország yorszagy Franciaország ykodvegy küldte s erről hosszabb
tanulmányt írt. 1915. febr. xtalanevtizedx 1925 4-én az Operaház yintezmenyy
operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy
Operaház yintezmenyy ykodvegy igazgatója lett, majd a Nemzeti Zenede yintezmenyy
nemzeti zenede yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy zenede
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy elnökigazgatója állását töltötte
be, amelytől 1927. xevtizedx 1925 őszén, a Nemzeti Zenede yintezmenyy nemzeti
zenede yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy zenede yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy átszervezésével kapcsolatban, vált meg,
1922-ben m. kir. kormányfőtanácsos lett, 1923. márc. 6-án a Petőfi Társaság yintezmenyy
petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság
yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy tagjául választotta.
1925. december elsejétől kezdve mint a Magyar Rádió és Telefon Hírmondó yintezmenyy
magyar rádió és telefon hírmondó yintezmenyy Magyar R yintezmenyy magyar
yintezmenyy rádió yintezmenyy és yintezmenyy telefon yintezmenyy hírmondó
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmeny zenei tanácsadója működött. Élénk szerepet
játszott az Országos Dalosszövetségben yintezmenyy országos dalosszövetség
yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy dalosszövetség
yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy is. Számos cikke jelent meg
magyar és külföldi lapokban és folyóiratokban. Lefordította Erkel Ferenc yszemelynevy
erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy „Hunyadi
László ycimy hunyadi lászló ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló
ycimy ycimy Hunyadi ycimy László ycimy ykodvegy c. operája szövegét németre ynyelvy
német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy és elkészítette
e mű pompás zongorakivonatát. 1921. nov. 12-én a Magy. Kir. Operaház yintezmenyy
magy. kir. operaház yintezmenyy Magy. Ki yintezmenyy magy. yintezmenyy kir.
yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Magy. yintezmenyy Ki yintezmenyy
ykodvegy bemutatta a Holt szemek ycimy holt szemek ycimy Holt szemek ycimy holt
ycimy szemek ycimy ycimy Holt ycimy szemek ycimy ykodvegy c. zenés színjátékot,
melyhez ő fordította le Hans Heinz Ewers yszemelynevy hans heinz ewers
yszemelynevy Hans Heinz Ewers yszemelynevy hans yszemelynevy heinz yszemelynevy
ewers yszemelynevy yszemelynevy Hans yszemelynevy Heinz yszemelynevy Ewers
yszemelynevy yk szövegét. Zen. szerz.: D'Albert Jenő. yszemelynevy d'albert jenő
yszemelynevy D'Albert Jenő yszemelynevy d'albert yszemelynevy jenő yszemelynevy
yszemelynevy D'Albert yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy szin_II.0553.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kern Aurél - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1871
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0553.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0553.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26820.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kern
Aurél
Szócikk: Kern Aurél kormányfőtanácsos, hírlapíró,
zeneíró és zenekritikus, a Petőfi Társaság tagja, a Nemzeti Zenede nyugalmazott
igazgatója, a Magyar Rádió zenei és művészi tanácsadója, sz. 1871. máj. 17-én, Budapesten,
megh. 1928. jan. 20-án, u. o. Egyetemi tanulmányaival együtt végezte az Országos
Zeneakadémiát és mint Koessler mesternek kitűnő tanítványa, már fiatal korában úttörője
volt a modern magyar dalnak. Az elsők között, aki szíve és érzése szerint a magyar
prozódia törvényeit átvitte muzsikájába. 1893-ban a Budapesti Hirlap zenereferense,
1920-ban a Magyarság irodalmi és művészeti rovatának vezetője lett, 1912-ben a Nemzeti
Zenede titkárának választották meg. Számos műdalt, énekkart és zongoradarabot írt.
1907-ben színrekerült „A szerelem mint orvos című Moliére-vígjátékhoz írott zenéje;
a mű balettzenéjét később „Moliére-suite címmel adta ki. Megzenésítette Rákosi Jenő
és Szemere György „Csokonai című vígoperáját. „Karen címmel Somogyi Péterrel operalibrettót
írt, amelyet Czobor Károly zenéjével 1896. nov. 21-én az Operaház mutatott be. 1908-ban
a kultuszminisztérium megbízásából kidolgozta a vidéki operák szervezésének tervét,
1910-ben a kormány az operaházak művészi és adminisztratív szervezetének tanulmányozására
Németországba és Franciaországba küldte s erről hosszabb tanulmányt írt. 1915. febr.
4-én az Operaház igazgatója lett, majd a Nemzeti Zenede elnökigazgatója állását
töltötte be, amelytől 1927. őszén, a Nemzeti Zenede átszervezésével kapcsolatban,
vált meg, 1922-ben m. kir. kormányfőtanácsos lett, 1923. márc. 6-án a Petőfi Társaság
tagjául választotta. 1925. december elsejétől kezdve mint a Magyar Rádió és Telefon
Hírmondó zenei tanácsadója működött. Élénk szerepet játszott az Országos Dalosszövetségben
is. Számos cikke jelent meg magyar és külföldi lapokban és folyóiratokban. Lefordította
Erkel Ferenc „Hunyadi László c. operája szövegét németre és elkészítette e mű pompás
zongorakivonatát. 1921. nov. 12-én a Magy. Kir. Operaház bemutatta a Holt szemek
c. zenés színjátékot, melyhez ő fordította le Hans Heinz Ewers szövegét. Zen. szerz.:
D'Albert Jenő. szin_II.0553.pdf II
