Címszó: Kerner Jenő - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1877
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0555.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0555.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26825.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kerner
Jenő
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526826.htm
Szócikk: Kerner Jenő zeneszerző, sz. 1877-ben, (születés
éve) Sopronban. (megye) Első
zenei nevelését atyjától nyerte, középiskoláit Kassán (megye) végezte.
1893-tól (időpont)
1896-ig (időpont)
a Nemzeti zenede (intézmény)
(információ)
növendéke volt, majd gróf Zichy Géza (személy) (információ)
ösztöndijával Bécsbe (ország) került,
ahol Fuchs Róberthez, (személy) (információ)
a kontinens egyik leghíresebb elméleti tanárához
került. Hazajövetele után a Szegedi II. honvédkerület zenekarának lett karmestere.
Zenekarát kiemelte a katonabandák sablonos légköréből és symphonikus koncertek rendezésével
tette nevét közismertté. Egymás után szólaltatta meg a magyar zeneszerzőknek kéziratban
levő szerzeményeit és a klasszikus magyar muzsika népszerűsítésében ő kezdte meg
azt a munkát Szegeden, (megye) amit
Fichtner Sándor (személy) (információ)
és Kőnig Péter (személy) (információ)
tettek később teljessé. Ebbe az időbe esik
egy híres politikai affairje, amely miatt katonai állását ott kellett hagynia. Herodek
Sándor (személy)
szövegére egy „Magyar dal (cím) (információ)
c. hazafias melodrámát írt, amelybe a magyar
dal történelmi fonalán a Kossuth-nóta 4 taktusát is beleszőtte. Ezért mind a két
költőt megfosztották állásától. A melodráma-ügy nemcsak Szegeden, (megye) hanem
az egész országban nagy port vert fel. Fehérváry Géza (személy) (információ)
honvédelmi miniszter akkor állta éppen a
legnagyobb politikai viharokat, amikor a művet 1903. (időpont) október
11-én a régi Népszínházban (intézmény)
(információ)
bemutatták; a Kossuth-nótás melódráma a paroxizmusig
szárnyaló kitörésre izgatta a magyar közönség érzéseit. Kerner Jenő (személy) (információ)
azután a Király Színházhoz (intézmény)
(információ)
került, majd több vidéki színház karnagya
lett. Kolozsvár, (megye) Győr,
(megye) Nagyvárad,
(megye) Szeged,
(megye) Kassa,
(megye) Pozsony,
(megye) Marosvásárhely,
(megye) Brassó
(megye) voltak
állomásai. Munkái: több komoly műdal, 40 Ady-dal, kisebb zongoraszerzemények. Néhány
hazafias melodráma. (Magyar-dal, (cím) Bitófák beszéde,
(cím) Petőfi
szobra), (cím)
(információ)
Karácsonyi ének, (cím) (információ)
| Stella Maris, (cím) (információ)
Bujdosó kuruc éneke, (cím) Kossuth
- nyitány, (cím)
(információ)
Magyar rapszódia. (cím) (információ)
Egyik operettje a „Yankee - lány, (cím) Nagyváradon
(megye) került
szinre. (Bem. 1914. (időpont) febr.
15.) „Tihanyi rege. (cím) (információ)
(Városi színház, (intézmény)
(információ)
1928. (időpont) febr.
11.) „Csalán (cím)
1 felvonásos virágjáték, (Győr. (megye) 1908)
(időpont)
Számos betétet szerzett és önálló munkáin kívül titkos munkatársa több, az utóbbi
időben szinrekerült slágeroperettnek. Műveit meleg temperamentum és brilliáns hangszerelés
jellemzik. Jelenleg a budapesti Városi Szinház (intézmény)
(információ)
karmestere, ahol már évek óta működik. Neje
Hantos (Hackler) Irma, (személy) (információ)
az orsz. színművészeti akadémia (intézmény)
v. növendéke, színpadra lépett Szegeden (megye) (1916),
(időpont)
majd Kassán (megye)
és Pozsonyban (megye)
működött. A kedvelt és tehetséges művésznőnek szép és komoly sikerei voltak. szin_II.0555.pdf
II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kerner Jenő címszóvég 26825 Szócikk: Kerner
Jenő zeneszerző, sz. 1877-ben, Sopronban. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Első zenei
nevelését atyjától nyerte, középiskoláit Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy
Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy végezte. 1893-tól xevtizedx 1895 1896-ig
a xtalanevtizedx 1905 Nemzeti zenede yintezmenyy nemzeti zenede yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy zenede yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy növendéke volt, majd gróf Zichy Géza yszemelynevy gróf
zichy géza yszemelynevy gróf Zichy Géza yszemelynevy gróf yszemelynevy zichy
yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Zichy
yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodve ösztöndijával Bécsbe ytelepulesy bécs
ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy került, ahol Fuchs Róberthez, yszemelynevy
fuchs róbert yszemelynevy Fuchs Róbert yszemelynevy fuchs yszemelynevy róbert
yszemelynevy yszemelynevy Fuchs yszemelynevy Róbert yszemelynevy ykodvegy a kontinens
egyik leghíresebb elméleti tanárához került. Hazajövetele után a Szegedi II. honvédkerület
zenekarának lett karmestere. Zenekarát kiemelte a katonabandák sablonos légköréből
és symphonikus koncertek rendezésével tette nevét közismertté. Egymás után szólaltatta
meg a magyar zeneszerzőknek kéziratban levő szerzeményeit és a klasszikus magyar
muzsika népszerűsítésében ő kezdte meg azt a munkát Szegeden, ytelepulesy
szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy amit Fichtner Sándor yszemelynevy
fichtner sándor yszemelynevy Fichtner Sándor yszemelynevy fichtner yszemelynevy
sándor yszemelynevy yszemelynevy Fichtner yszemelynevy Sándor yszemelynevy
ykodvegy és Kőnig Péter yszemelynevy kőnig péter yszemelynevy Kőnig Péter
yszemelynevy kőnig yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Kőnig
yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy tettek később teljessé. Ebbe az időbe esik
egy híres politikai affairje, amely miatt katonai állását ott kellett hagynia. Herodek
Sándor yszemelynevy herodek sándor yszemelynevy Herodek Sándor yszemelynevy
herodek yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Herodek yszemelynevy
Sándor yszemelynevy ykodvegy szövegére egy „Magyar dal ycimy magyar dal ycimy
Magyar dal ycimy magyar ycimy dal ycimy ycimy Magyar ycimy dal ycimy ykodvegy c.
hazafias melodrámát írt, amelybe a magyar dal történelmi fonalán a Kossuth-nóta
4 taktusát is beleszőtte. Ezért mind a két költőt megfosztották állásától. A melodráma-ügy
nemcsak Szegeden, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye
ykodvegy hanem az egész országban nagy port vert fel. Fehérváry Géza yszemelynevy
fehérváry géza yszemelynevy Fehérváry Géza yszemelynevy fehérváry yszemelynevy
géza yszemelynevy yszemelynevy Fehérváry yszemelynevy Géza yszemelynevy
ykodvegy honvédelmi miniszter akkor állta éppen a legnagyobb politikai viharokat,
amikor a művet 1903. xevtizedx 1905 október xtalanevtizedx 1915 11-én a régi Népszínházban
yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy bemutatták; a Kossuth-nótás melódráma
a paroxizmusig szárnyaló kitörésre izgatta a magyar közönség érzéseit. Kerner Jenő
yszemelynevy kerner jenő yszemelynevy Kerner Jenő yszemelynevy kerner
yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Kerner yszemelynevy Jenő yszemelynevy
ykodvegy azután a Király Színházhoz yintezmenyy király színház yintezmenyy
Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy került, majd több vidéki színház karnagya lett.
Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy Győr, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Nagyvárad,
ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Szeged,
ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Kassa, ytelepulesy
kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Pozsony, ytelepulesy
pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Marosvásárhely, ytelepulesy
marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy Brassó
ytelepulesy brassó ytelepulesy Brassó ymegyey brassó megye ykodvegy voltak állomásai.
Munkái: több komoly műdal, 40 Ady-dal, kisebb zongoraszerzemények. Néhány hazafias
melodráma. (Magyar-dal, ycimy magyar-dal ycimy Magyar-dal ycimy magyar-dal
ycimy ycimy Magyar-dal ycimy ykodvegy Bitófák beszéde, ycimy bitófák beszéde
ycimy Bitófák beszéde ycimy bitófák ycimy beszéde ycimy ycimy Bitófák ycimy
beszéde ycimy ykodvegy Petőfi szobra), ycimy petőfi szobra ycimy Petőfi szobra
ycimy petőfi ycimy szobra ycimy ycimy Petőfi ycimy szobra ycimy ykodvegy Karácsonyi
ének, ycimy karácsonyi ének ycimy Karácsonyi ének ycimy karácsonyi ycimy ének
ycimy ycimy Karácsonyi ycimy ének ycimy ykodvegy | Stella Maris, ycimy stella
maris ycimy Stella Maris ycimy stella ycimy maris ycimy ycimy Stella ycimy
Maris ycimy ykodvegy Bujdosó kuruc éneke, ycimy bujdosó kuruc éneke ycimy
Bujdosó kuruc éneke ycimy bujdosó ycimy kuruc ycimy éneke ycimy ycimy Bujdosó
ycimy kuruc ycimy éneke ycimy ykodvegy Kossuth - nyitány, ycimy kossuth -
nyitány ycimy Kossuth - nyitány ycimy kossuth ycimy - ycimy nyitány ycimy ycimy
Kossuth ycimy - ycimy nyitány ycimy ykodvegy Magyar rapszódia. ycimy magyar
rapszódia ycimy Magyar rapszódia ycimy magyar ycimy rapszódia ycimy ycimy
Magyar ycimy rapszódia ycimy ykodvegy Egyik operettje a „Yankee - lány, ycimy
yankee - lány ycimy Yankee - lány ycimy yankee ycimy - ycimy lány ycimy ycimy
Yankee ycimy - ycimy lány ycimy ykodvegy Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad
ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy került szinre. (Bem. 1914. xevtizedx
1915 febr. xtalanevtizedx 1925 15.) „Tihanyi rege. ycimy tihanyi rege ycimy
Tihanyi rege ycimy tihanyi ycimy rege ycimy ycimy Tihanyi ycimy rege ycimy
ykodvegy (Városi színház, yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi s
yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi
yintezmenyy s yintezmenyy ykodvegy 1928. xevtizedx 1925 febr. 11.) „Csalán ycimy
csalán ycimy Csalán ycimy csalán ycimy ycimy Csalán ycimy ykodvegy 1 felvonásos
virágjáték, (Győr. ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye
ykodvegy 1908) xevtizedx 1905 Számos xtalanevtizedx 1915 betétet szerzett és önálló
munkáin kívül titkos munkatársa több, az utóbbi időben szinrekerült slágeroperettnek.
Műveit meleg temperamentum és brilliáns hangszerelés jellemzik. Jelenleg a budapesti
Városi Szinház yintezmenyy budapesti városi szinház yintezmenyy budapest
yintezmenyy budapesti yintezmenyy városi yintezmenyy szinház yintezmenyy
yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy karmestere, ahol már évek óta működik.
Neje Hantos (Hackler) Irma, yszemelynevy hantos (hackler) irma yszemelynevy
Hantos (Hackler) Irma yszemelynevy hantos yszemelynevy (hackler) yszemelynevy
irma yszemelynevy yszemelynevy Hantos yszemelynevy (Hackler) yszemelynevy az orsz.
színművészeti akadémia yintezmenyy orsz. színművészeti akadémia yintezmenyy
orsz. sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színművészeti yintezmenyy akadémia
yintezmenyy yintezmenyy orsz. yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy v. növendéke,
színpadra lépett Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey
csongrád megye ykodvegy (1916), xevtizedx 1915 majd xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx
1935 Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye
ykodvegy és Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony
megye ykodvegy működött. A kedvelt és tehetséges művésznőnek szép és komoly sikerei
voltak. szin_II.0555.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kerner Jenő - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1877
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0555.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0555.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26825.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kerner
Jenő
Szócikk: Kerner Jenő zeneszerző, sz. 1877-ben, Sopronban.
Első zenei nevelését atyjától nyerte, középiskoláit Kassán végezte. 1893-tól 1896-ig
a Nemzeti zenede növendéke volt, majd gróf Zichy Géza ösztöndijával Bécsbe került,
ahol Fuchs Róberthez, a kontinens egyik leghíresebb elméleti tanárához került. Hazajövetele
után a Szegedi II. honvédkerület zenekarának lett karmestere. Zenekarát kiemelte
a katonabandák sablonos légköréből és symphonikus koncertek rendezésével tette nevét
közismertté. Egymás után szólaltatta meg a magyar zeneszerzőknek kéziratban levő
szerzeményeit és a klasszikus magyar muzsika népszerűsítésében ő kezdte meg azt
a munkát Szegeden, amit Fichtner Sándor és Kőnig Péter tettek később teljessé. Ebbe
az időbe esik egy híres politikai affairje, amely miatt katonai állását ott kellett
hagynia. Herodek Sándor szövegére egy „Magyar dal c. hazafias melodrámát írt, amelybe
a magyar dal történelmi fonalán a Kossuth-nóta 4 taktusát is beleszőtte. Ezért mind
a két költőt megfosztották állásától. A melodráma-ügy nemcsak Szegeden, hanem az
egész országban nagy port vert fel. Fehérváry Géza honvédelmi miniszter akkor állta
éppen a legnagyobb politikai viharokat, amikor a művet 1903. október 11-én a régi
Népszínházban bemutatták; a Kossuth-nótás melódráma a paroxizmusig szárnyaló kitörésre
izgatta a magyar közönség érzéseit. Kerner Jenő azután a Király Színházhoz került,
majd több vidéki színház karnagya lett. Kolozsvár, Győr, Nagyvárad, Szeged, Kassa,
Pozsony, Marosvásárhely, Brassó voltak állomásai. Munkái: több komoly műdal, 40
Ady-dal, kisebb zongoraszerzemények. Néhány hazafias melodráma. (Magyar-dal, Bitófák
beszéde, Petőfi szobra), Karácsonyi ének, | Stella Maris, Bujdosó kuruc éneke, Kossuth
- nyitány, Magyar rapszódia. Egyik operettje a „Yankee - lány, Nagyváradon került
szinre. (Bem. 1914. febr. 15.) „Tihanyi rege. (Városi színház, 1928. febr. 11.)
„Csalán 1 felvonásos virágjáték, (Győr. 1908) Számos betétet szerzett és önálló
munkáin kívül titkos munkatársa több, az utóbbi időben szinrekerült slágeroperettnek.
Műveit meleg temperamentum és brilliáns hangszerelés jellemzik. Jelenleg a budapesti
Városi Szinház karmestere, ahol már évek óta működik. Neje Hantos (Hackler) Irma,
az orsz. színművészeti akadémia v. növendéke, színpadra lépett Szegeden (1916),
majd Kassán és Pozsonyban működött. A kedvelt és tehetséges művésznőnek szép és
komoly sikerei voltak. szin_II.0555.pdf II
