Címszó: Kerner Jenő - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1877

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0555.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0555.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26825.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kerner Jenő

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/526826.htm

 

Szócikk: Kerner Jenő zeneszerző, sz. 1877-ben, (születés éve) Sopronban. (megye) Első zenei nevelését atyjától nyerte, középiskoláit Kassán (megye) végezte. 1893-tól (időpont) 1896-ig (időpont) a Nemzeti zenede (intézmény) (információ)  növendéke volt, majd gróf Zichy Géza (személy) (információ)  ösztöndijával Bécsbe (ország) került, ahol Fuchs Róberthez, (személy) (információ)  a kontinens egyik leghíresebb elméleti tanárához került. Hazajövetele után a Szegedi II. honvédkerület zenekarának lett karmestere. Zenekarát kiemelte a katonabandák sablonos légköréből és symphonikus koncertek rendezésével tette nevét közismertté. Egymás után szólaltatta meg a magyar zeneszerzőknek kéziratban levő szerzeményeit és a klasszikus magyar muzsika népszerűsítésében ő kezdte meg azt a munkát Szegeden, (megye) amit Fichtner Sándor (személy) (információ)  és Kőnig Péter (személy) (információ)  tettek később teljessé. Ebbe az időbe esik egy híres politikai affairje, amely miatt katonai állását ott kellett hagynia. Herodek Sándor (személy) szövegére egy „Magyar dal (cím) (információ)  c. hazafias melodrámát írt, amelybe a magyar dal történelmi fonalán a Kossuth-nóta 4 taktusát is beleszőtte. Ezért mind a két költőt megfosztották állásától. A melodráma-ügy nemcsak Szegeden, (megye) hanem az egész országban nagy port vert fel. Fehérváry Géza (személy) (információ)  honvédelmi miniszter akkor állta éppen a legnagyobb politikai viharokat, amikor a művet 1903. (időpont) október 11-én a régi Népszínházban (intézmény) (információ)  bemutatták; a Kossuth-nótás melódráma a paroxizmusig szárnyaló kitörésre izgatta a magyar közönség érzéseit. Kerner Jenő (személy) (információ)  azután a Király Színházhoz (intézmény) (információ)  került, majd több vidéki színház karnagya lett. Kolozsvár, (megye) Győr, (megye) Nagyvárad, (megye) Szeged, (megye) Kassa, (megye) Pozsony, (megye) Marosvásárhely, (megye) Brassó (megye) voltak állomásai. Munkái: több komoly műdal, 40 Ady-dal, kisebb zongoraszerzemények. Néhány hazafias melodráma. (Magyar-dal, (cím) Bitófák beszéde, (cím) Petőfi szobra), (cím) (információ)  Karácsonyi ének, (cím) (információ)  | Stella Maris, (cím) (információ)  Bujdosó kuruc éneke, (cím) Kossuth - nyitány, (cím) (információ)  Magyar rapszódia. (cím) (információ)  Egyik operettje a „Yankee - lány, (cím) Nagyváradon (megye) került szinre. (Bem. 1914. (időpont) febr. 15.) „Tihanyi rege. (cím) (információ)  (Városi színház, (intézmény) (információ)  1928. (időpont) febr. 11.) „Csalán (cím) 1 felvonásos virágjáték, (Győr. (megye) 1908) (időpont) Számos betétet szerzett és önálló munkáin kívül titkos munkatársa több, az utóbbi időben szinrekerült slágeroperettnek. Műveit meleg temperamentum és brilliáns hangszerelés jellemzik. Jelenleg a budapesti Városi Szinház (intézmény) (információ)  karmestere, ahol már évek óta működik. Neje Hantos (Hackler) Irma, (személy) (információ)  az orsz. színművészeti akadémia (intézmény) v. növendéke, színpadra lépett Szegeden (megye) (1916), (időpont) majd Kassán (megye) és Pozsonyban (megye) működött. A kedvelt és tehetséges művésznőnek szép és komoly sikerei voltak. szin_II.0555.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kerner Jenő címszóvég 26825 Szócikk: Kerner Jenő zeneszerző, sz. 1877-ben, Sopronban. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Első zenei nevelését atyjától nyerte, középiskoláit Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy végezte. 1893-tól xevtizedx 1895 1896-ig a xtalanevtizedx 1905 Nemzeti zenede yintezmenyy nemzeti zenede yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy zenede yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy növendéke volt, majd gróf Zichy Géza yszemelynevy gróf zichy géza yszemelynevy gróf Zichy Géza yszemelynevy gróf yszemelynevy zichy yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Zichy yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodve ösztöndijával Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy került, ahol Fuchs Róberthez, yszemelynevy fuchs róbert yszemelynevy Fuchs Róbert yszemelynevy fuchs yszemelynevy róbert yszemelynevy yszemelynevy Fuchs yszemelynevy Róbert yszemelynevy ykodvegy a kontinens egyik leghíresebb elméleti tanárához került. Hazajövetele után a Szegedi II. honvédkerület zenekarának lett karmestere. Zenekarát kiemelte a katonabandák sablonos légköréből és symphonikus koncertek rendezésével tette nevét közismertté. Egymás után szólaltatta meg a magyar zeneszerzőknek kéziratban levő szerzeményeit és a klasszikus magyar muzsika népszerűsítésében ő kezdte meg azt a munkát Szegeden, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy amit Fichtner Sándor yszemelynevy fichtner sándor yszemelynevy Fichtner Sándor yszemelynevy fichtner yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Fichtner yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy és Kőnig Péter yszemelynevy kőnig péter yszemelynevy Kőnig Péter yszemelynevy kőnig yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Kőnig yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy tettek később teljessé. Ebbe az időbe esik egy híres politikai affairje, amely miatt katonai állását ott kellett hagynia. Herodek Sándor yszemelynevy herodek sándor yszemelynevy Herodek Sándor yszemelynevy herodek yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Herodek yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy szövegére egy „Magyar dal ycimy magyar dal ycimy Magyar dal ycimy magyar ycimy dal ycimy ycimy Magyar ycimy dal ycimy ykodvegy c. hazafias melodrámát írt, amelybe a magyar dal történelmi fonalán a Kossuth-nóta 4 taktusát is beleszőtte. Ezért mind a két költőt megfosztották állásától. A melodráma-ügy nemcsak Szegeden, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy hanem az egész országban nagy port vert fel. Fehérváry Géza yszemelynevy fehérváry géza yszemelynevy Fehérváry Géza yszemelynevy fehérváry yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Fehérváry yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy honvédelmi miniszter akkor állta éppen a legnagyobb politikai viharokat, amikor a művet 1903. xevtizedx 1905 október xtalanevtizedx 1915 11-én a régi Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy bemutatták; a Kossuth-nótás melódráma a paroxizmusig szárnyaló kitörésre izgatta a magyar közönség érzéseit. Kerner Jenő yszemelynevy kerner jenő yszemelynevy Kerner Jenő yszemelynevy kerner yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Kerner yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy azután a Király Színházhoz yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy került, majd több vidéki színház karnagya lett. Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Győr, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Nagyvárad, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Szeged, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Kassa, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Pozsony, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Marosvásárhely, ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy Brassó ytelepulesy brassó ytelepulesy Brassó ymegyey brassó megye ykodvegy voltak állomásai. Munkái: több komoly műdal, 40 Ady-dal, kisebb zongoraszerzemények. Néhány hazafias melodráma. (Magyar-dal, ycimy magyar-dal ycimy Magyar-dal ycimy magyar-dal ycimy ycimy Magyar-dal ycimy ykodvegy Bitófák beszéde, ycimy bitófák beszéde ycimy Bitófák beszéde ycimy bitófák ycimy beszéde ycimy ycimy Bitófák ycimy beszéde ycimy ykodvegy Petőfi szobra), ycimy petőfi szobra ycimy Petőfi szobra ycimy petőfi ycimy szobra ycimy ycimy Petőfi ycimy szobra ycimy ykodvegy Karácsonyi ének, ycimy karácsonyi ének ycimy Karácsonyi ének ycimy karácsonyi ycimy ének ycimy ycimy Karácsonyi ycimy ének ycimy ykodvegy | Stella Maris, ycimy stella maris ycimy Stella Maris ycimy stella ycimy maris ycimy ycimy Stella ycimy Maris ycimy ykodvegy Bujdosó kuruc éneke, ycimy bujdosó kuruc éneke ycimy Bujdosó kuruc éneke ycimy bujdosó ycimy kuruc ycimy éneke ycimy ycimy Bujdosó ycimy kuruc ycimy éneke ycimy ykodvegy Kossuth - nyitány, ycimy kossuth - nyitány ycimy Kossuth - nyitány ycimy kossuth ycimy - ycimy nyitány ycimy ycimy Kossuth ycimy - ycimy nyitány ycimy ykodvegy Magyar rapszódia. ycimy magyar rapszódia ycimy Magyar rapszódia ycimy magyar ycimy rapszódia ycimy ycimy Magyar ycimy rapszódia ycimy ykodvegy Egyik operettje a „Yankee - lány, ycimy yankee - lány ycimy Yankee - lány ycimy yankee ycimy - ycimy lány ycimy ycimy Yankee ycimy - ycimy lány ycimy ykodvegy Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy került szinre. (Bem. 1914. xevtizedx 1915 febr. xtalanevtizedx 1925 15.) „Tihanyi rege. ycimy tihanyi rege ycimy Tihanyi rege ycimy tihanyi ycimy rege ycimy ycimy Tihanyi ycimy rege ycimy ykodvegy (Városi színház, yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi s yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy s yintezmenyy ykodvegy 1928. xevtizedx 1925 febr. 11.) „Csalán ycimy csalán ycimy Csalán ycimy csalán ycimy ycimy Csalán ycimy ykodvegy 1 felvonásos virágjáték, (Győr. ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy 1908) xevtizedx 1905 Számos xtalanevtizedx 1915 betétet szerzett és önálló munkáin kívül titkos munkatársa több, az utóbbi időben szinrekerült slágeroperettnek. Műveit meleg temperamentum és brilliáns hangszerelés jellemzik. Jelenleg a budapesti Városi Szinház yintezmenyy budapesti városi szinház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy városi yintezmenyy szinház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy karmestere, ahol már évek óta működik. Neje Hantos (Hackler) Irma, yszemelynevy hantos (hackler) irma yszemelynevy Hantos (Hackler) Irma yszemelynevy hantos yszemelynevy (hackler) yszemelynevy irma yszemelynevy yszemelynevy Hantos yszemelynevy (Hackler) yszemelynevy az orsz. színművészeti akadémia yintezmenyy orsz. színművészeti akadémia yintezmenyy orsz. sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy orsz. yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy v. növendéke, színpadra lépett Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy (1916), xevtizedx 1915 majd xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy és Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy működött. A kedvelt és tehetséges művésznőnek szép és komoly sikerei voltak. szin_II.0555.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kerner Jenő - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1877

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0555.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0555.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26825.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kerner Jenő

Szócikk: Kerner Jenő zeneszerző, sz. 1877-ben, Sopronban. Első zenei nevelését atyjától nyerte, középiskoláit Kassán végezte. 1893-tól 1896-ig a Nemzeti zenede növendéke volt, majd gróf Zichy Géza ösztöndijával Bécsbe került, ahol Fuchs Róberthez, a kontinens egyik leghíresebb elméleti tanárához került. Hazajövetele után a Szegedi II. honvédkerület zenekarának lett karmestere. Zenekarát kiemelte a katonabandák sablonos légköréből és symphonikus koncertek rendezésével tette nevét közismertté. Egymás után szólaltatta meg a magyar zeneszerzőknek kéziratban levő szerzeményeit és a klasszikus magyar muzsika népszerűsítésében ő kezdte meg azt a munkát Szegeden, amit Fichtner Sándor és Kőnig Péter tettek később teljessé. Ebbe az időbe esik egy híres politikai affairje, amely miatt katonai állását ott kellett hagynia. Herodek Sándor szövegére egy „Magyar dal c. hazafias melodrámát írt, amelybe a magyar dal történelmi fonalán a Kossuth-nóta 4 taktusát is beleszőtte. Ezért mind a két költőt megfosztották állásától. A melodráma-ügy nemcsak Szegeden, hanem az egész országban nagy port vert fel. Fehérváry Géza honvédelmi miniszter akkor állta éppen a legnagyobb politikai viharokat, amikor a művet 1903. október 11-én a régi Népszínházban bemutatták; a Kossuth-nótás melódráma a paroxizmusig szárnyaló kitörésre izgatta a magyar közönség érzéseit. Kerner Jenő azután a Király Színházhoz került, majd több vidéki színház karnagya lett. Kolozsvár, Győr, Nagyvárad, Szeged, Kassa, Pozsony, Marosvásárhely, Brassó voltak állomásai. Munkái: több komoly műdal, 40 Ady-dal, kisebb zongoraszerzemények. Néhány hazafias melodráma. (Magyar-dal, Bitófák beszéde, Petőfi szobra), Karácsonyi ének, | Stella Maris, Bujdosó kuruc éneke, Kossuth - nyitány, Magyar rapszódia. Egyik operettje a „Yankee - lány, Nagyváradon került szinre. (Bem. 1914. febr. 15.) „Tihanyi rege. (Városi színház, 1928. febr. 11.) „Csalán 1 felvonásos virágjáték, (Győr. 1908) Számos betétet szerzett és önálló munkáin kívül titkos munkatársa több, az utóbbi időben szinrekerült slágeroperettnek. Műveit meleg temperamentum és brilliáns hangszerelés jellemzik. Jelenleg a budapesti Városi Szinház karmestere, ahol már évek óta működik. Neje Hantos (Hackler) Irma, az orsz. színművészeti akadémia v. növendéke, színpadra lépett Szegeden (1916), majd Kassán és Pozsonyban működött. A kedvelt és tehetséges művésznőnek szép és komoly sikerei voltak. szin_II.0555.pdf II