Címszó: Konti József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1852
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0008.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0008.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27295.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Konti
József
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527295.htm
Szócikk: Konti József lengyel (nemzetiség)
(információ)
származású magyar zeneszerző, a Király Színház
(intézmény)
(információ)
karmestere, sz. 1852-ben, (születés
éve) Varsóban, (ország) megh.
1905. október 23-án, Budapesten. (Budapest)
1864-ben (időpont)
a varsói zenekonzervatóriumot (intézmény)
járta, onnan Kontsky Apollinari (személy) ajánlatára
a bécsi zeneakadémiára (intézmény)
(információ)
iratkozott. 1875-ben (időpont) Girardi
(személy)
(információ)
pártfogása mellett a salzburgi színházhoz
(intézmény)
jutott, Jenkehez, (személy) azután
elszerződött Nyíregyházára, (megye) Mosonyi
Károlyhoz; (személy)
(információ)
1876-ban (időpont) Debrecenben
(megye) karmester
Mándoky Bélánál, (személy) (információ)
1878-ban (időpont) Kolozsvárt
(megye) volt,
majd 1885-ben (időpont) a
Népszínház (intézmény)
(információ)
meghívását fogadta el. 1903-ban (időpont) a
Király Színház (intézmény)
(információ)
karnagya lett. Zenei műveiben francia (nemzetiség)
(információ)
szellemesség párosult, keleties színfestéssel,
andalító dallamosság, pikáns rithmusérzékkel, kiváló alkotó erő és kifogyhatatlan
ötletesség bámulatos ügyességgel és rutinnal. A könnyed, pajkos táncrithmustól fel
a komoly operastilusig, minden formán és válfajon, mesteri szuverenitással uralkodott.
Munkái: „Eleven ördög. (cím) (információ)
(1885. (időpont) szeptember
21. Népszínház.) (intézmény)
(információ)
(Egyben első dirigálása az intézetben. A
darabot Scribe Eugén (személy) (információ)
„Vicomte Letoriéres (cím) c. vígjátékából
operettszöveggé Deréki Antal (személy) (információ)
írta. Bem. Csóka Sándor (személy) (információ)
társulata a Budai Színkörben, (intézmény)
(információ)
1883. (időpont) nyarán;
a darabnak és a címszereplő Pajor Emíliának (személy) (információ)
óriási sikere volt. — A várszínházban (intézmény)
(információ)
is bemutatták, 1910. (időpont) okt.
26-án, Nádassy József (személy) (információ)
színtársulatánál.) „Királyfogás. (cím) (információ)
(Szövege Csiky Gergelytől. (személy) (információ)
Bemutatója 1886. (időpont) október
hó 30-án. — U. o. Első címe: „Próbakirály (cím) másodszor:
„A diplomaták (cím)
volt a neve. 1887. (időpont) február
elején Szegeden (megye) és Aradon
(megye) (információ)
is játszották. Ez utóbbi helyen a főszereplők
ezek voltak: Fjora (szerep) — SomIóné,
(személy)
Radzivil (szerep)
— Kiss Mihály, (személy) (információ)
Amadil (szerep) — Németh
János, (személy)
(információ)
továbbá: Boránd, (szerep) (információ)
Fenyéri Mór (személy) (információ)
és Nyilasi Mátyás.) (személy) (információ)
1887. (időpont) február
10-én Debrecenben (megye) is színre
került. „Suhanc (cím)
1886. (időpont)
január 12-én. U. o. Felújították: 1904. (időpont) ápr.
23-án. „Kópé, (cím)
1890. (időpont)
február 7-én. U. o. „Citerás (cím) (információ)
(l. o.). „Talmi hercegnő, (cím) szövegét
írta: Kövessy Albert, (személy) (információ)
verseit: Makai Emil. (személy) (információ)
Bem. 1898. (időpont) február
4-én. U. o. — „Fecskék, (cím) szövegét
írta: Pásztor Árpád. (személy) (információ)
Bem. 1904. (időpont) január
20-án. Király Színház. (intézmény)
(információ)
Számos darabhoz komponált zenét. Többek között
ezen darabokhoz: „Szeget - szeggel (cím) (információ)
(1883. (időpont) jan.
4.) „Ezres bankó (cím)
(1887), (időpont)
„Rokolyás bíró (cím)
(1887), (időpont)
„Tunikás lányok (cím)
(1886) (időpont)
és sok más népszinműhöz. — 1900. (időpont) máj.
10-én ünnepelte működése 25 éves jubileumát. Mellszobra a Király Színház (intézmény)
(információ)
foyer-ban van elhelyezve. szin_III.0008.pdf
III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Konti József címszóvég 27295 Szócikk: Konti
József lengyel ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy lengyel
ynemzetisegy ynemzetisegy lengyel ynemzetisegy ykodvegy származású magyar zeneszerző,
a Király Színház yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy
király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S
yintezmenyy ykodvegy karmestere, sz. 1852-ben, Varsóban, xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy
varsó ytelepulesy Varsó yorszagy Lengyelország ykodvegy megh. 1905. október 23-án,
Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1864-ben
xevtizedx 1865 a xtalanevtizedx 1875 varsói zenekonzervatóriumot yintezmenyy
varsói zenekonzervatórium yintezmenyy varsói z yintezmenyy varsói yintezmenyy
zenekonzervatórium yintezmenyy yintezmenyy varsói yintezmenyy z yintezmenyy
ykodvegy járta, onnan Kontsky Apollinari yszemelynevy kontsky apollinari
yszemelynevy Kontsky Apollinari yszemelynevy kontsky yszemelynevy apollinari
yszemelynevy yszemelynevy Kontsky yszemelynevy Apollinari yszemelynevy ykodvegy
ajánlatára a bécsi zeneakadémiára yintezmenyy bécsi zeneakadémia yintezmenyy
bécsi ze yintezmenyy bécsi yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy
bécsi yintezmenyy ze yintezmenyy ykodvegy iratkozott. 1875-ben xevtizedx 1875 Girardi
yszemelynevy girardi yszemelynevy Girardi yszemelynevy girardi yszemelynevy
yszemelynevy Girardi yszemelynevy ykodvegy pártfogása mellett a salzburgi színházhoz
yintezmenyy salzburgi színház yintezmenyy salzburg yintezmenyy salzburgi
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy salzburg yintezmenyy ykodvegy jutott,
Jenkehez, yszemelynevy jenke yszemelynevy Jenke yszemelynevy jenke yszemelynevy
yszemelynevy Jenke yszemelynevy ykodvegy azután elszerződött Nyíregyházára, ytelepulesy
nyíregyháza ytelepulesy Nyíregyházá ymegyey szabolcs megye ykodvegy Mosonyi Károlyhoz;
yszemelynevy mosonyi károly yszemelynevy Mosonyi Károly yszemelynevy mosonyi
yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy Károly
yszemelynevy ykodvegy 1876-ban Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy
Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy karmester Mándoky Bélánál, yszemelynevy
mándoky béla yszemelynevy Mándoky Bélá yszemelynevy mándoky yszemelynevy béla
yszemelynevy yszemelynevy Mándoky yszemelynevy Bélá yszemelynevy ykodvegy 1878-ban
Kolozsvárt xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy volt, majd 1885-ben xevtizedx 1885 a xtalanevtizedx
1895 xtalanevtizedx 1905 Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính
yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy meghívását
fogadta el. 1903-ban xevtizedx 1905 a Király Színház yintezmenyy király színház
yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy karnagya lett. Zenei műveiben
francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy szellemesség párosult, keleties
színfestéssel, andalító dallamosság, pikáns rithmusérzékkel, kiváló alkotó erő és
kifogyhatatlan ötletesség bámulatos ügyességgel és rutinnal. A könnyed, pajkos táncrithmustól
fel a komoly operastilusig, minden formán és válfajon, mesteri szuverenitással uralkodott.
Munkái: „Eleven ördög. ycimy eleven ördög ycimy Eleven ördög ycimy eleven ycimy
ördög ycimy ycimy Eleven ycimy ördög ycimy ykodvegy (1885. xevtizedx 1885 szeptember
21. Népszínház.) yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy (Egyben első dirigálása
az intézetben. A darabot Scribe Eugén yszemelynevy scribe eugén yszemelynevy
Scribe Eugén yszemelynevy scribe yszemelynevy eugén yszemelynevy yszemelynevy
Scribe yszemelynevy Eugén yszemelynevy ykodvegy „Vicomte Letoriéres ycimy
vicomte letoriéres ycimy Vicomte Letoriéres ycimy vicomte ycimy letoriéres
ycimy ycimy Vicomte ycimy Letoriéres ycimy ykodvegy c. vígjátékából operettszöveggé
Deréki Antal yszemelynevy deréki antal yszemelynevy Deréki Antal yszemelynevy
deréki yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Deréki yszemelynevy Antal
yszemelynevy ykodvegy írta. Bem. Csóka Sándor yszemelynevy csóka sándor
yszemelynevy Csóka Sándor yszemelynevy csóka yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Csóka yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy társulata a Budai Színkörben,
yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy
színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy 1883.
nyarán; xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 a darabnak és a címszereplő Pajor
Emíliának yszemelynevy pajor emília yszemelynevy Pajor Emíliá yszemelynevy
pajor yszemelynevy emília yszemelynevy yszemelynevy Pajor yszemelynevy Emíliá
yszemelynevy ykodvegy óriási sikere volt. — A várszínházban yintezmenyy
várszínház yintezmenyy várszính yintezmenyy várszínház yintezmenyy yintezmenyy
várszính yintezmenyy ykodvegy is bemutatták, 1910. xevtizedx 1915 okt. 26-án, Nádassy
József yszemelynevy nádassy józsef yszemelynevy Nádassy József yszemelynevy
nádassy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Nádassy yszemelynevy
József yszemelynevy ykodvegy színtársulatánál.) „Királyfogás. ycimy királyfogás
ycimy Királyfogás ycimy királyfogás ycimy ycimy Királyfogás ycimy ykodvegy (Szövege
Csiky Gergelytől. yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely
yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky
yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy Bemutatója 1886. xevtizedx 1885 október
hó 30-án. — U. o. Első címe: „Próbakirály ycimy próbakirály ycimy Próbakirály
ycimy próbakirály ycimy ycimy Próbakirály ycimy ykodvegy másodszor: „A diplomaták
ycimy a diplomaták ycimy A diplomaták ycimy a ycimy diplomaták ycimy ycimy A
ycimy diplomaták ycimy ykodvegy volt a neve. 1887. február elején Szegeden ytelepulesy
szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy és Aradon ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy is játszották. Ez utóbbi helyen
a főszereplők ezek voltak: Fjora yszerepy fjora yszerepy Fjora yszerepy fjora
yszerepy yszerepy Fjora yszerepy ykodvegy — SomIóné, yszemelynevy somióne
yszemelynevy SomIóné yszemelynevy somióne yszemelynevy yszemelynevy SomIóné
yszemelynevy ykodvegy Radzivil yszerepy radzivil yszerepy Radzivil yszerepy
radzivil yszerepy yszerepy Radzivil yszerepy ykodvegy — Kiss Mihály, yszemelynevy
kiss mihály yszemelynevy Kiss Mihály yszemelynevy kiss yszemelynevy mihály
yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Amadil
yszerepy amadil yszerepy Amadil yszerepy amadil yszerepy yszerepy Amadil
yszerepy ykodvegy — Németh János, yszemelynevy németh jános yszemelynevy Németh
János yszemelynevy németh yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Németh
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy továbbá: Boránd, yszerepy boránd
yszerepy Boránd yszerepy boránd yszerepy yszerepy Boránd yszerepy ykodvegy Fenyéri
Mór yszemelynevy fenyéri mór yszemelynevy Fenyéri Mór yszemelynevy fenyéri
yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Fenyéri yszemelynevy Mór yszemelynevy
ykodvegy és Nyilasi Mátyás.) yszemelynevy nyilasi mátyás yszemelynevy Nyilasi
Mátyás yszemelynevy nyilasi yszemelynevy mátyás yszemelynevy yszemelynevy
Nyilasi yszemelynevy Mátyás yszemelynevy ykodvegy 1887. február 10-én Debrecenben
ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy is színre
került. „Suhanc ycimy suhanc ycimy Suhanc ycimy suhanc ycimy ycimy Suhanc ycimy
ykodvegy 1886. január xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 12-én. U. o. Felújították:
1904. xevtizedx 1905 ápr. 23-án. „Kópé, ycimy kópe ycimy Kópé ycimy kópe ycimy
ycimy Kópé ycimy ykodvegy 1890. xevtizedx 1895 február 7-én. U. o. „Citerás ycimy
citerás ycimy Citerás ycimy citerás ycimy ycimy Citerás ycimy ykodvegy (l. o.).
„Talmi hercegnő, ycimy talmi hercegnő ycimy Talmi hercegnő ycimy talmi ycimy
hercegnő ycimy ycimy Talmi ycimy hercegnő ycimy ykodvegy szövegét írta: Kövessy
Albert, yszemelynevy kövessy albert yszemelynevy Kövessy Albert yszemelynevy
kövessy yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy Kövessy yszemelynevy
Albert yszemelynevy ykodvegy verseit: Makai Emil. yszemelynevy makai emil
yszemelynevy Makai Emil yszemelynevy makai yszemelynevy emil yszemelynevy
yszemelynevy Makai yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy Bem. 1898. február xtalanevtizedx
1905 4-én. U. o. — „Fecskék, ycimy fecskék ycimy Fecskék ycimy fecskék ycimy
ycimy Fecskék ycimy ykodvegy szövegét írta: Pásztor Árpád. yszemelynevy pásztor
árpád yszemelynevy Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor yszemelynevy árpád
yszemelynevy yszemelynevy Pásztor yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Bem.
1904. xevtizedx 1905 január 20-án. Király Színház. yintezmenyy király színház
yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy Számos darabhoz komponált zenét. Többek
között ezen darabokhoz: „Szeget - szeggel ycimy szeget - szeggel ycimy Szeget -
szeggel ycimy szeget ycimy - ycimy szeggel ycimy ycimy Szeget ycimy - ycimy
szeggel ycimy ykodvegy (1883. xevtizedx 1885 jan. 4.) „Ezres bankó ycimy ezres bankó
ycimy Ezres bankó ycimy ezres ycimy bankó ycimy ycimy Ezres ycimy bankó ycimy
ykodvegy (1887), „Rokolyás bíró ycimy rokolyás bíró ycimy Rokolyás bíró ycimy
rokolyás ycimy bíró ycimy ycimy Rokolyás ycimy bíró ycimy ykodvegy (1887), „Tunikás
lányok ycimy tunikás lányok ycimy Tunikás lányok ycimy tunikás ycimy lányok
ycimy ycimy Tunikás ycimy lányok ycimy ykodvegy (1886) és xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx
1905 sok más népszinműhöz. — 1900. xevtizedx 1905 máj. 10-én ünnepelte működése
25 éves jubileumát. Mellszobra a Király Színház yintezmenyy király színház
yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy foyer-ban van elhelyezve.
szin_III.0008.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Konti József - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1852
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0008.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0008.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27295.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Konti
József
Szócikk: Konti József lengyel származású magyar
zeneszerző, a Király Színház karmestere, sz. 1852-ben, Varsóban, megh. 1905. október
23-án, Budapesten. 1864-ben a varsói zenekonzervatóriumot járta, onnan Kontsky Apollinari
ajánlatára a bécsi zeneakadémiára iratkozott. 1875-ben Girardi pártfogása mellett
a salzburgi színházhoz jutott, Jenkehez, azután elszerződött Nyíregyházára, Mosonyi
Károlyhoz; 1876-ban Debrecenben karmester Mándoky Bélánál, 1878-ban Kolozsvárt volt,
majd 1885-ben a Népszínház meghívását fogadta el. 1903-ban a Király Színház karnagya
lett. Zenei műveiben francia szellemesség párosult, keleties színfestéssel, andalító
dallamosság, pikáns rithmusérzékkel, kiváló alkotó erő és kifogyhatatlan ötletesség
bámulatos ügyességgel és rutinnal. A könnyed, pajkos táncrithmustól fel a komoly
operastilusig, minden formán és válfajon, mesteri szuverenitással uralkodott. Munkái:
„Eleven ördög. (1885. szeptember 21. Népszínház.) (Egyben első dirigálása az intézetben.
A darabot Scribe Eugén „Vicomte Letoriéres c. vígjátékából operettszöveggé Deréki
Antal írta. Bem. Csóka Sándor társulata a Budai Színkörben, 1883. nyarán; a darabnak
és a címszereplő Pajor Emíliának óriási sikere volt. — A várszínházban is bemutatták,
1910. okt. 26-án, Nádassy József színtársulatánál.) „Királyfogás. (Szövege Csiky
Gergelytől. Bemutatója 1886. október hó 30-án. — U. o. Első címe: „Próbakirály másodszor:
„A diplomaták volt a neve. 1887. február elején Szegeden és Aradon is játszották.
Ez utóbbi helyen a főszereplők ezek voltak: Fjora — SomIóné, Radzivil — Kiss Mihály,
Amadil — Németh János, továbbá: Boránd, Fenyéri Mór és Nyilasi Mátyás.) 1887. február
10-én Debrecenben is színre került. „Suhanc 1886. január 12-én. U. o. Felújították:
1904. ápr. 23-án. „Kópé, 1890. február 7-én. U. o. „Citerás (l. o.). „Talmi hercegnő,
szövegét írta: Kövessy Albert, verseit: Makai Emil. Bem. 1898. február 4-én. U.
o. — „Fecskék, szövegét írta: Pásztor Árpád. Bem. 1904. január 20-án. Király Színház.
Számos darabhoz komponált zenét. Többek között ezen darabokhoz: „Szeget -
szeggel (1883. jan. 4.) „Ezres bankó (1887), „Rokolyás bíró (1887), „Tunikás lányok
(1886) és sok más népszinműhöz. — 1900. máj. 10-én ünnepelte működése 25 éves jubileumát.
Mellszobra a Király Színház foyer-ban van elhelyezve. szin_III.0008.pdf III