Címszó: Kovács Sándor - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1865
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0031.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0031.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27493.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kovács
Sándor
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527492.htm
Szócikk: Kovács Sándor színész, sz. 1865. (születés
éve) körül, Erdélyben, (ország) (információ)
székely (nemzetiség)
(információ)
szülőktől. Színész lett a 80-as években s
a kezdet évei után, mint kedvelt bonvivánszínész lett ismeretes. Játszott Székesfehérvár,
(megye) Győr,
(megye) miskolci
(megye) színpadjain.
1899-től (időpont)
kezdve a Kisfaludy Színház (intézmény)
(információ)
tagja volt s csinos alakjával, Napoleon-szerű
(személy)
arcélével és színpadi készségével ott is megnyerte a közönség tetszését. „Sulamith-ban
(cím) ő volt
a három kérő egyike. Szerepei közül Krisztyán Tódor (szerep) (Aranyember),
(cím) (információ)
Napoleon (szerep) (Szókimondó
asszonyság), (cím)
(információ)
Koszta Sámuel (szerep) (Nagymama)
(cím) (információ)
stb. kiemelendők. Mint ügyes színpadi rendező
is, hasznos szolgálatot tett a vidéki társulatoknál. A világháború kitörése után
visszavonult a színpadtól. szin_III.0031.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kovács Sándor címszóvég 27493 Szócikk: Kovács
Sándor színész, sz. 1865. körül, xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 Erdélyben,
ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy székely ynemzetisegy
székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy ynemzetisegy
székely ynemzetisegy ykodvegy szülőktől. Színész lett a 80-as években s a kezdet
évei után, mint kedvelt bonvivánszínész lett ismeretes. Játszott Székesfehérvár,
ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye
ykodvegy Győr, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy miskolci
ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy színpadjain.
1899-től xevtizedx 1895 kezdve xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 a Kisfaludy
Színház yintezmenyy kisfaludy színház yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy
kisfaludy yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy
ykodvegy tagja volt s csinos alakjával, Napoleon-szerű yszemelynevy napoleon
yszemelynevy Napoleon yszemelynevy napoleon yszemelynevy yszemelynevy Napoleon
yszemelynevy ykodvegy arcélével és színpadi készségével ott is megnyerte a közönség
tetszését. „Sulamith-ban ycimy sulamith ycimy Sulamith ycimy sulamith ycimy
ycimy Sulamith ycimy ykodvegy ő volt a három kérő egyike. Szerepei közül Krisztyán
Tódor yszerepy krisztyán tódor yszerepy Krisztyán Tódor yszerepy krisztyán
yszerepy tódor yszerepy yszerepy Krisztyán yszerepy Tódor yszerepy ykodvegy (Aranyember),
ycimy aranyember ycimy Aranyember ycimy aranyember ycimy ycimy Aranyember ycimy
ykodvegy Napoleon yszerepy napoleon yszerepy Napoleon yszerepy napoleon
yszerepy yszerepy Napoleon yszerepy ykodvegy (Szókimondó asszonyság), ycimy
szókimondó asszonyság ycimy Szókimondó asszonyság ycimy szókimondó ycimy
asszonyság ycimy ycimy Szókimondó ycimy asszonyság ycimy ykodvegy Koszta Sámuel
yszerepy koszta sámuel yszerepy Koszta Sámuel yszerepy koszta yszerepy sámuel
yszerepy yszerepy Koszta yszerepy Sámuel yszerepy ykodvegy (Nagymama) ycimy
nagymama ycimy Nagymama ycimy nagymama ycimy ycimy Nagymama ycimy ykodvegy stb.
kiemelendők. Mint ügyes színpadi rendező is, hasznos szolgálatot tett a vidéki társulatoknál.
A világháború kitörése után visszavonult a színpadtól. szin_III.0031.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kovács Sándor - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1865
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0031.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0031.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27493.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kovács
Sándor
Szócikk: Kovács Sándor színész, sz. 1865. körül,
Erdélyben, székely szülőktől. Színész lett a 80-as években s a kezdet évei után,
mint kedvelt bonvivánszínész lett ismeretes. Játszott Székesfehérvár, Győr, miskolci
színpadjain. 1899-től kezdve a Kisfaludy Színház tagja volt s csinos alakjával,
Napoleon-szerű arcélével és színpadi készségével ott is megnyerte a közönség tetszését.
„Sulamith-ban ő volt a három kérő egyike. Szerepei közül Krisztyán Tódor (Aranyember),
Napoleon (Szókimondó asszonyság), Koszta Sámuel (Nagymama) stb. kiemelendők. Mint
ügyes színpadi rendező is, hasznos szolgálatot tett a vidéki társulatoknál. A világháború
kitörése után visszavonult a színpadtól. szin_III.0031.pdf III