Címszó: Krasznay Mihályné - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1825
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0053.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0053.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27713.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Krasznay
Mihályné
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527713.htm
Szócikk: Krasznay Mihályné (Kőrösy Mária /Mimi/
Judit), (személy)
(információ)
színésznő, sz. 1825. (születés
éve) december 10-én, Tornán, (megye) megh.
1895. március 11-én, Kolozsvárott. (megye) Atyja
Kőrösy Ferenc. (személy) (információ)
(L. o.) Tízhónapos korában került színpadra
a „Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésen (cím) c. némaképletben.
Első komoly fellépte 1843-ban (időpont) Eperjesen
(megye) volt,
a „Falusi egyszerűség (cím) (információ)
Sárikájában. (szerep) 1847.
(időpont)
november 4-én fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
a „Falura kell menni (cím) c. vj. Pauline
(szerep)
szerepében. Mint naiva és népszínműénekesnő bejárja az ország nagyobb városait,
ú. m.: Ungvár, (megye)
Sátoraljaújhely, (megye) Kassa,
(megye) Debrecen,
(megye) Nagyvárad,
(megye) Arad,
(megye) (információ)
Pozsony, (megye) Szeged,
(megye) Temesvár,
(megye) Lugos,
(megye) Nagybecskerek
(megye) és
Újvidék (megye)
színpadait, mindenütt diadalt aratva. 1850. (időpont) november
2-án, Aradon, (megye)
(információ)
Philippovics (személy) (L.
o.) felesége lesz, 1853-ban (időpont) Kolozsvárra
(megye) szerződik,
1857-ben (időpont)
Aradon (megye)
(információ)
van, 1863-ban (időpont) Latabár
Endre (személy)
(információ)
társulatának dísze, 1863. (időpont) nyarán
Molnár Györgyhöz (személy) (információ)
megy, 1871-ben (időpont) újra
Kolozsvárott (megye)
van, Fehérváry Antalnál. (személy) (információ)
1894. (időpont) április
19-én Kolozsvárott (megye) megünnepli
50 éves jubileumát a „Farsang iskolájá-ban. (cím) Molnár György
(személy)
(információ)
emlékirataiban így jellemzi: „A szubrettalakok
és népszínműi genre megtestesült kedves személyesítője. Hangja nem volt nagyterjedelmű,
de népdalait, kupiéit tiszta intonálással és a szöveg értelmes kiejtésével mindig
nagy hatásra tudta emelni. Később kitűnő vígjátéki anyaszínésznő lett s mint ilyen
állandó kedvence volt a kolozsvári (megye) közönségnek.
szin_III.0053.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Krasznay Mihályné címszóvég 27713 Szócikk:
Krasznay Mihályné (Kőrösy Mária /Mimi/ Judit), yszemelynevy kőrösy mária /mimi/
judit yszemelynevy Kőrösy Mária /Mimi/ Judit yszemelynevy kőrösy yszemelynevy
mária yszemelynevy /mimi/ yszemelynevy judit yszemelynevy yszemelynevy Kőrösy
yszemelynev színésznő, sz. 1825. december xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx
1845 10-én, Tornán, ytelepulesy torna ytelepulesy Torná ymegyey torda-aranyos
megye ykodvegy megh. 1895. március 11-én, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Atyja Kőrösy Ferenc. yszemelynevy
kőrösy ferenc yszemelynevy Kőrösy Ferenc yszemelynevy kőrösy yszemelynevy
ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kőrösy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy
ykodvegy (L. o.) Tízhónapos korában került színpadra a „Mária Terézia a pozsonyi
országgyűlésen ycimy mária terézia a pozsonyi országgyűlésen ycimy Mária
Terézia a pozsonyi országgyűlésen ycimy mária ycimy terézia ycimy a ycimy
pozsonyi ycimy országgyűlésen ycimy ycimy Mária ycimy Terézia ycim c. némaképletben.
Első komoly fellépte 1843-ban xevtizedx 1845 Eperjesen ytelepulesy eperjes
ytelepulesy Eperjes ymegyey sáros megye ykodvegy volt, a „Falusi egyszerűség ycimy
falusi egyszerűség ycimy Falusi egyszerűség ycimy falusi ycimy egyszerűség
ycimy ycimy Falusi ycimy egyszerűség ycimy ykodvegy Sárikájában. yszerepy sárika
yszerepy Sáriká yszerepy sárika yszerepy yszerepy Sáriká yszerepy ykodvegy 1847.
november xtalanevtizedx 1855 4-én fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a „Falura kell menni ycimy
falura kell menni ycimy Falura kell menni ycimy falura ycimy kell ycimy menni
ycimy ycimy Falura ycimy kell ycimy menni ycimy ykodvegy c. vj. Pauline yszerepy
pauline yszerepy Pauline yszerepy pauline yszerepy yszerepy Pauline yszerepy
ykodvegy szerepében. Mint naiva és népszínműénekesnő bejárja az ország nagyobb városait,
ú. m.: Ungvár, ytelepulesy ungvár ytelepulesy Ungvár ymegyey ung megye ykodvegy
Sátoraljaújhely, ytelepulesy sátoraljaújhely ytelepulesy Sátoraljaújhely
ymegyey zemplén megye ykodvegy Kassa, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa
ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Debrecen, ytelepulesy debrecen ytelepulesy
Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Nagyvárad, ytelepulesy nagyvárad
ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Arad, ytelepulesy arad
ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Pozsony, ytelepulesy pozsony
ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Szeged, ytelepulesy szeged
ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Temesvár, ytelepulesy
temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Lugos, ytelepulesy
lugos ytelepulesy Lugos ymegyey krassó-szörény megye ykodvegy Nagybecskerek ytelepulesy
nagybecskerek ytelepulesy Nagybecskerek ymegyey torontál megye ykodvegy és Újvidék
ytelepulesy újvidék ytelepulesy Újvidék ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy színpadait,
mindenütt diadalt aratva. 1850. xevtizedx 1855 november 2-án, Aradon, ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Philippovics yszemelynevy
philippovics yszemelynevy Philippovics yszemelynevy philippovics yszemelynevy
yszemelynevy Philippovics yszemelynevy ykodvegy (L. o.) felesége lesz, 1853-ban
Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy szerződik, 1857-ben Aradon xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy arad
ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy van, 1863-ban xevtizedx 1865 Latabár
Endre yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endre yszemelynevy
latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endre
yszemelynevy ykodvegy társulatának dísze, 1863. nyarán xtalanevtizedx 1875 Molnár
Györgyhöz yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy
molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György
yszemelynevy ykodvegy megy, 1871-ben xevtizedx 1875 újra xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy van, Fehérváry Antalnál. yszemelynevy fehérváry antal
yszemelynevy Fehérváry Antal yszemelynevy fehérváry yszemelynevy antal
yszemelynevy yszemelynevy Fehérváry yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy 1894.
xevtizedx 1895 április 19-én Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy megünnepli 50 éves jubileumát a „Farsang
iskolájá-ban. ycimy farsang iskolája ycimy Farsang iskolájá ycimy farsang ycimy
iskolája ycimy ycimy Farsang ycimy iskolájá ycimy ykodvegy Molnár György yszemelynevy
molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy
györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy
ykodvegy emlékirataiban így jellemzi: „A szubrettalakok és népszínműi genre megtestesült
kedves személyesítője. Hangja nem volt nagyterjedelmű, de népdalait, kupiéit tiszta
intonálással és a szöveg értelmes kiejtésével mindig nagy hatásra tudta emelni.
Később kitűnő vígjátéki anyaszínésznő lett s mint ilyen állandó kedvence volt a
kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy közönségnek. szin_III.0053.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Krasznay Mihályné - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1825
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0053.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0053.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27713.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Krasznay
Mihályné
Szócikk: Krasznay Mihályné (Kőrösy Mária /Mimi/
Judit), színésznő, sz. 1825. december 10-én, Tornán, megh. 1895. március 11-én,
Kolozsvárott. Atyja Kőrösy Ferenc. (L. o.) Tízhónapos korában került színpadra a
„Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésen c. némaképletben. Első komoly fellépte
1843-ban Eperjesen volt, a „Falusi egyszerűség Sárikájában. 1847. november 4-én
fellépett a Nemzeti Színházban, a „Falura kell menni c. vj. Pauline szerepében.
Mint naiva és népszínműénekesnő bejárja az ország nagyobb városait, ú. m.: Ungvár,
Sátoraljaújhely, Kassa, Debrecen, Nagyvárad, Arad, Pozsony, Szeged, Temesvár, Lugos,
Nagybecskerek és Újvidék színpadait, mindenütt diadalt aratva. 1850. november 2-án,
Aradon, Philippovics (L. o.) felesége lesz, 1853-ban Kolozsvárra szerződik, 1857-ben
Aradon van, 1863-ban Latabár Endre társulatának dísze, 1863. nyarán Molnár Györgyhöz
megy, 1871-ben újra Kolozsvárott van, Fehérváry Antalnál. 1894. április 19-én Kolozsvárott
megünnepli 50 éves jubileumát a „Farsang iskolájá-ban. Molnár György emlékirataiban
így jellemzi: „A szubrettalakok és népszínműi genre megtestesült kedves személyesítője.
Hangja nem volt nagyterjedelmű, de népdalait, kupiéit tiszta intonálással és a szöveg
értelmes kiejtésével mindig nagy hatásra tudta emelni. Később kitűnő vígjátéki anyaszínésznő
lett s mint ilyen állandó kedvence volt a kolozsvári közönségnek. szin_III.0053.pdf
III
