Címszó: Kubányiné Bodán Margit - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1893

SZULETESIEVTIZED 1895

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0059.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0059.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27764.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kubányiné Bodán Margit

Szócikk: Kubányiné Bodán Margit dalénekesnő, sz. 1893. (születés éve) dec. 11-én, Cegléden. (megye) Színészi pályáját 1910-ben (időpont) kezdte, Szabadkán. (megye) Kis társulatoknál eltöltött többévi működés után 1917-ben (időpont) a pozsonyi (megye) társulat tagja lett, onnan Kassára (megye) ment, majd végül 1920- (időpont) ban a debreceni színházhoz (intézmény) (információ)  szerződött népszínmű- és klasszikus operettszerepekre. Tulajdonképpen itt fedezték fel, midőn a „Piros bugyelláris, (cím) (információ)  „Falu rossza (cím) (információ)  és „Náni (cím) (információ)  c. népszínművekben olyan nagy sikerrel szerepelt, mely a közönséget a debreceni Csokonai-színház (intézmény) (információ)  legszebb népszínmű korszakára emlékeztette. Innen került fel Pestre, (Budapest) hol azonban már mint magyar dalénekesnő mutatkozott be az újonnan meginduló rádió-stúdióban. Itt is döntő sikere volt. Szívből jövő nótázását egy csapásra szeretetébe zárta az ország rádió-hallgatósága. Ettől az időtől kezdve lankadatlan munkásságot fejt ki a magyar dalkultúra érdekében. Ő szólaltatta meg először mikrofonon keresztül Bihari, (személy) (információ)  Csermák, (személy) (információ)  Lavotta, (személy) (információ)  Egressy, (személy) (információ)  Pálóczy - Horváth (személy) és a legtöbb neves magyar dalszerző örökbecsű műveit. Munkásságának különösen elévülhetetlen érdeme népzenénknek újból való életrekeltése, mert pompás előadásával újból megnyitja nemcsak a vidéki kúriák, de a legelzárkózottabb irodalmi szalonok ajtaját is a magyar dal számára. A rádió vezetősége 1929-ben (időpont) meleg ünneplésben részesítette abból az alkalomból, hogy az 1000-ik magyar nótát énekelte el a mikrofon előtt. (Az első kötetben közölt adatokat ezen sorokban helyesbítjük és kiegészítjük.) szin_III.0059.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kubányiné Bodán Margit címszóvég 27764 Szócikk: Kubányiné Bodán Margit dalénekesnő, sz. 1893. dec. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 11-én, Cegléden. ytelepulesy cegléd ytelepulesy Cegléd ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Színészi pályáját 1910-ben xevtizedx 1915 kezdte, Szabadkán. ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Kis társulatoknál eltöltött többévi működés után 1917-ben a xtalanevtizedx 1925 pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy társulat tagja lett, onnan Kassára ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy ment, majd végül 1920- xevtizedx 1925 ban a debreceni színházhoz yintezmenyy debreceni színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy szerződött népszínmű- és klasszikus operettszerepekre. Tulajdonképpen itt fedezték fel, midőn a „Piros bugyelláris, ycimy piros bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy „Falu rossza ycimy falu rossza ycimy Falu rossza ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rossza ycimy ykodvegy és „Náni ycimy náni ycimy Náni ycimy náni ycimy ycimy Náni ycimy ykodvegy c. népszínművekben olyan nagy sikerrel szerepelt, mely a közönséget a debreceni Csokonai-színház yintezmenyy debreceni csokonai-színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy csokonai-színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy legszebb népszínmű korszakára emlékeztette. Innen került fel Pestre, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy hol azonban már mint magyar dalénekesnő mutatkozott be az újonnan meginduló rádió-stúdióban. Itt is döntő sikere volt. Szívből jövő nótázását egy csapásra szeretetébe zárta az ország rádió-hallgatósága. Ettől az időtől kezdve lankadatlan munkásságot fejt ki a magyar dalkultúra érdekében. Ő szólaltatta meg először mikrofonon keresztül Bihari, yszemelynevy bihari yszemelynevy Bihari yszemelynevy bihari yszemelynevy yszemelynevy Bihari yszemelynevy ykodvegy Csermák, yszemelynevy csermák yszemelynevy Csermák yszemelynevy csermák yszemelynevy yszemelynevy Csermák yszemelynevy ykodvegy Lavotta, yszemelynevy lavotta yszemelynevy Lavotta yszemelynevy lavotta yszemelynevy yszemelynevy Lavotta yszemelynevy ykodvegy Egressy, yszemelynevy egressy yszemelynevy Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy ykodvegy Pálóczy - Horváth yszemelynevy pálóczy - horváth yszemelynevy Pálóczy - Horváth yszemelynevy pálóczy yszemelynevy - yszemelynevy horváth yszemelynevy yszemelynevy Pálóczy yszemelynevy - yszemelynevy Horváth yszemelynev és a legtöbb neves magyar dalszerző örökbecsű műveit. Munkásságának különösen elévülhetetlen érdeme népzenénknek újból való életrekeltése, mert pompás előadásával újból megnyitja nemcsak a vidéki kúriák, de a legelzárkózottabb irodalmi szalonok ajtaját is a magyar dal számára. A rádió vezetősége 1929-ben meleg xtalanevtizedx 1935 ünneplésben részesítette abból az alkalomból, hogy az 1000-ik magyar nótát énekelte el a mikrofon előtt. (Az első kötetben közölt adatokat ezen sorokban helyesbítjük és kiegészítjük.) szin_III.0059.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kubányiné Bodán Margit - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1893

SZULETESIEVTIZED 1895

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0059.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0059.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27764.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kubányiné Bodán Margit

Szócikk: Kubányiné Bodán Margit dalénekesnő, sz. 1893. dec. 11-én, Cegléden. Színészi pályáját 1910-ben kezdte, Szabadkán. Kis társulatoknál eltöltött többévi működés után 1917-ben a pozsonyi társulat tagja lett, onnan Kassára ment, majd végül 1920- ban a debreceni színházhoz szerződött népszínmű- és klasszikus operettszerepekre. Tulajdonképpen itt fedezték fel, midőn a „Piros bugyelláris, „Falu rossza és „Náni c. népszínművekben olyan nagy sikerrel szerepelt, mely a közönséget a debreceni Csokonai-színház legszebb népszínmű korszakára emlékeztette. Innen került fel Pestre, hol azonban már mint magyar dalénekesnő mutatkozott be az újonnan meginduló rádió-stúdióban. Itt is döntő sikere volt. Szívből jövő nótázását egy csapásra szeretetébe zárta az ország rádió-hallgatósága. Ettől az időtől kezdve lankadatlan munkásságot fejt ki a magyar dalkultúra érdekében. Ő szólaltatta meg először mikrofonon keresztül Bihari, Csermák, Lavotta, Egressy, Pálóczy - Horváth és a legtöbb neves magyar dalszerző örökbecsű műveit. Munkásságának különösen elévülhetetlen érdeme népzenénknek újból való életrekeltése, mert pompás előadásával újból megnyitja nemcsak a vidéki kúriák, de a legelzárkózottabb irodalmi szalonok ajtaját is a magyar dal számára. A rádió vezetősége 1929-ben meleg ünneplésben részesítette abból az alkalomból, hogy az 1000-ik magyar nótát énekelte el a mikrofon előtt. (Az első kötetben közölt adatokat ezen sorokban helyesbítjük és kiegészítjük.) szin_III.0059.pdf III