Címszó: Kubányiné Bodán Margit - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1893
SZULETESIEVTIZED 1895
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0059.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0059.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27764.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kubányiné
Bodán Margit
Szócikk: Kubányiné Bodán Margit dalénekesnő, sz.
1893. (születés
éve) dec. 11-én, Cegléden. (megye) Színészi
pályáját 1910-ben (időpont) kezdte,
Szabadkán. (megye)
Kis társulatoknál eltöltött többévi működés után 1917-ben (időpont) a
pozsonyi (megye)
társulat tagja lett, onnan Kassára (megye) ment,
majd végül 1920- (időpont) ban
a debreceni színházhoz (intézmény)
(információ)
szerződött népszínmű- és klasszikus operettszerepekre.
Tulajdonképpen itt fedezték fel, midőn a „Piros bugyelláris, (cím) (információ)
„Falu rossza (cím) (információ)
és „Náni (cím) (információ)
c. népszínművekben olyan nagy sikerrel szerepelt,
mely a közönséget a debreceni Csokonai-színház (intézmény)
(információ)
legszebb népszínmű korszakára emlékeztette.
Innen került fel Pestre, (Budapest)
hol azonban már mint magyar dalénekesnő mutatkozott be az újonnan meginduló rádió-stúdióban.
Itt is döntő sikere volt. Szívből jövő nótázását egy csapásra szeretetébe zárta
az ország rádió-hallgatósága. Ettől az időtől kezdve lankadatlan munkásságot fejt
ki a magyar dalkultúra érdekében. Ő szólaltatta meg először mikrofonon keresztül
Bihari, (személy)
(információ)
Csermák, (személy) (információ)
Lavotta, (személy) (információ)
Egressy, (személy) (információ)
Pálóczy - Horváth (személy) és
a legtöbb neves magyar dalszerző örökbecsű műveit. Munkásságának különösen elévülhetetlen
érdeme népzenénknek újból való életrekeltése, mert pompás előadásával újból megnyitja
nemcsak a vidéki kúriák, de a legelzárkózottabb irodalmi szalonok ajtaját is a magyar
dal számára. A rádió vezetősége 1929-ben (időpont) meleg
ünneplésben részesítette abból az alkalomból, hogy az 1000-ik magyar nótát énekelte
el a mikrofon előtt. (Az első kötetben közölt adatokat ezen sorokban helyesbítjük
és kiegészítjük.) szin_III.0059.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kubányiné Bodán Margit címszóvég 27764 Szócikk:
Kubányiné Bodán Margit dalénekesnő, sz. 1893. dec. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx
1915 11-én, Cegléden. ytelepulesy cegléd ytelepulesy Cegléd ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Színészi pályáját 1910-ben xevtizedx
1915 kezdte, Szabadkán. ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey
bács-bodrog megye ykodvegy Kis társulatoknál eltöltött többévi működés után 1917-ben
a xtalanevtizedx 1925 pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey
pozsony megye ykodvegy társulat tagja lett, onnan Kassára ytelepulesy kassa
ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy ment, majd végül 1920- xevtizedx
1925 ban a debreceni színházhoz yintezmenyy debreceni színház yintezmenyy
debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
debrecen yintezmenyy ykodvegy szerződött népszínmű- és klasszikus operettszerepekre.
Tulajdonképpen itt fedezték fel, midőn a „Piros bugyelláris, ycimy piros bugyelláris
ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy Piros ycimy
bugyelláris ycimy ykodvegy „Falu rossza ycimy falu rossza ycimy Falu rossza
ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rossza ycimy ykodvegy és „Náni ycimy
náni ycimy Náni ycimy náni ycimy ycimy Náni ycimy ykodvegy c. népszínművekben olyan
nagy sikerrel szerepelt, mely a közönséget a debreceni Csokonai-színház yintezmenyy
debreceni csokonai-színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni
yintezmenyy csokonai-színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy
ykodvegy legszebb népszínmű korszakára emlékeztette. Innen került fel Pestre, pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy hol azonban már mint magyar
dalénekesnő mutatkozott be az újonnan meginduló rádió-stúdióban. Itt is döntő sikere
volt. Szívből jövő nótázását egy csapásra szeretetébe zárta az ország rádió-hallgatósága.
Ettől az időtől kezdve lankadatlan munkásságot fejt ki a magyar dalkultúra érdekében.
Ő szólaltatta meg először mikrofonon keresztül Bihari, yszemelynevy bihari
yszemelynevy Bihari yszemelynevy bihari yszemelynevy yszemelynevy Bihari
yszemelynevy ykodvegy Csermák, yszemelynevy csermák yszemelynevy Csermák
yszemelynevy csermák yszemelynevy yszemelynevy Csermák yszemelynevy ykodvegy Lavotta,
yszemelynevy lavotta yszemelynevy Lavotta yszemelynevy lavotta yszemelynevy
yszemelynevy Lavotta yszemelynevy ykodvegy Egressy, yszemelynevy egressy
yszemelynevy Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy yszemelynevy Egressy
yszemelynevy ykodvegy Pálóczy - Horváth yszemelynevy pálóczy - horváth
yszemelynevy Pálóczy - Horváth yszemelynevy pálóczy yszemelynevy - yszemelynevy
horváth yszemelynevy yszemelynevy Pálóczy yszemelynevy - yszemelynevy Horváth
yszemelynev és a legtöbb neves magyar dalszerző örökbecsű műveit. Munkásságának
különösen elévülhetetlen érdeme népzenénknek újból való életrekeltése, mert pompás
előadásával újból megnyitja nemcsak a vidéki kúriák, de a legelzárkózottabb irodalmi
szalonok ajtaját is a magyar dal számára. A rádió vezetősége 1929-ben meleg xtalanevtizedx
1935 ünneplésben részesítette abból az alkalomból, hogy az 1000-ik magyar nótát
énekelte el a mikrofon előtt. (Az első kötetben közölt adatokat ezen sorokban helyesbítjük
és kiegészítjük.) szin_III.0059.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kubányiné Bodán Margit - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1893
SZULETESIEVTIZED 1895
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0059.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0059.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27764.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kubányiné
Bodán Margit
Szócikk: Kubányiné Bodán Margit dalénekesnő, sz.
1893. dec. 11-én, Cegléden. Színészi pályáját 1910-ben kezdte, Szabadkán. Kis társulatoknál
eltöltött többévi működés után 1917-ben a pozsonyi társulat tagja lett, onnan Kassára
ment, majd végül 1920- ban a debreceni színházhoz szerződött népszínmű- és klasszikus
operettszerepekre. Tulajdonképpen itt fedezték fel, midőn a „Piros bugyelláris,
„Falu rossza és „Náni c. népszínművekben olyan nagy sikerrel szerepelt, mely a közönséget
a debreceni Csokonai-színház legszebb népszínmű korszakára emlékeztette. Innen került
fel Pestre, hol azonban már mint magyar dalénekesnő mutatkozott be az újonnan meginduló
rádió-stúdióban. Itt is döntő sikere volt. Szívből jövő nótázását egy csapásra szeretetébe
zárta az ország rádió-hallgatósága. Ettől az időtől kezdve lankadatlan munkásságot
fejt ki a magyar dalkultúra érdekében. Ő szólaltatta meg először mikrofonon keresztül
Bihari, Csermák, Lavotta, Egressy, Pálóczy - Horváth és a legtöbb neves magyar dalszerző
örökbecsű műveit. Munkásságának különösen elévülhetetlen érdeme népzenénknek újból
való életrekeltése, mert pompás előadásával újból megnyitja nemcsak a vidéki kúriák,
de a legelzárkózottabb irodalmi szalonok ajtaját is a magyar dal számára. A rádió
vezetősége 1929-ben meleg ünneplésben részesítette abból az alkalomból, hogy az
1000-ik magyar nótát énekelte el a mikrofon előtt. (Az első kötetben közölt adatokat
ezen sorokban helyesbítjük és kiegészítjük.) szin_III.0059.pdf III
