Címszó: Kürthy György - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1882
SZULETESIEVTIZED 1885
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0071.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0071.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27848.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Kürthy
György
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527847.htm
Szócikk: Kürthy György (fajkürthi (megye) és koltai),
(megye) (információ)
színész, Kürthy Emil (személy) (információ)
író és Szemere Gizella (személy) (információ)
fia, sz. 1882. (születés
éve) február 24-én, Budapesten. (Budapest)
Gimnáziumi tanulmányait a piaristáknál végezte; érettségi után Tirolban, (ország) a császárvadászoknál
önkéntes (a világháború alatt főhadnagy lett), majd a müncheni (ország) technikai
főiskolán építészhallgató. Ugyanott végzi az építészi főiskolát, de már a grafikával
és irodalommal is behatóan foglalkozik, közben megnyeri a magyaros stílusú kislakásos
házakra kiírt építészeti pályázatot. Ebben az időben jelenik meg első kötete (egy
címnélküli verseskönyv), de dolgozik a „Fliegende- (intézmény)
és „Lusti Blätter-be (intézmény)
és több plakátpályázatot nyer. Budapestre (Budapest)
visszakerülve, az „Alkotmány (intézmény)
színházi és művészeti kritikusa lesz, majd a Thália - Társaságban (intézmény)
lép fel mint dilettáns (Kassovics T. Bruno: (személy) „Babona,
(cím) Wedekind:
(személy)
„Hőstenor, (cím)
Heyermanns: (személy)
„Remény, (cím)
(információ)
Hebbel: (személy) (információ)
„Mária Magdolna). (cím) Sikerei felhívják
reá a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
akkori igazgatójának, Somló Sándornak (intézmény)
(információ)
figyelmét, aki egy vendégszerepeltetése után
(„Miss Hobbs, (cím)
1906.) (időpont)
szerződteti az ország első drámai színházához, amelynek azóta is tagja. Közben 1908—1909-ben,
(időpont)
saját kérésére, a kolozsvári Orsz. Nemzeti Színháznál (intézmény)
(információ)
tölt el másfél évet, ahol mint főrendező
szerepelt; 1923—24-ben (időpont) pedig
a pécsi Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
igazgatója. A Tháliánál, (intézmény)
Kolozsvárott, (megye)
a hajdani Népszínháznál (intézmény)
(információ)
mint díszlet- és kosztümtervezőnek is számottevő
sikerei voltak („Peleskei nótárius, (cím) (információ)
„Szeget szeggel, (cím) (információ)
„Rasputin (cím) stb.). 1915—23-ban
(időpont)
az Orsz. M. Kir. Színművészeti Akadémián (intézmény)
a maszkozást, 1927-től (időpont) pedig
az Orsz. M. Kir.Iparművészeti Iskolán (intézmény)
a szcenikai tervezést adja elő, tanári minőségben. 1913-ban (időpont) ő
honosítja meg nálunk, az azóta országszerte elterjedt batikot. Mint kritikus és
újságíró a legtöbb napilapba és folyóiratba dolgozott. Irodalmi művei még: „Flamma
vestalis (cím)
(Kolozsvár, (megye)
1908.); (időpont)
„Az ős (cím)
(fantasztikus regény, Légrády, (személy) 1923.);
(időpont)
„Mars (cím)
(információ)
(utópisztikus regény, Danubia, (intézmény)
1925, (időpont)
Pécs); (megye)
„Titánok könyve (cím)
(1904, (időpont)
többek társaságában) ; „Színházi kis lexikon (cím) (információ)
(Harsányi Zsolttal, (személy) (információ)
Légrády, (személy) 1922).
(időpont)
Jeles karrikatúra-rajzoló; Major Henrikkel (személy) (információ)
együtt jelenik meg 1911-ben (időpont) Tevan
(intézmény)
kiadásában a „Komédiások (cím) c. színész-karrikatúra
albuma. A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
Halmos-pályázatát (személy) (információ)
megmegnyeri 1918-ban (időpont) („Visszhang)
(cím) és a M.
Kir. Operaház (intézmény)
librettópályázatának is erkölcsi győztese 1929-ben. (időpont) („A
varázsló). (cím)
Mint színész, igen sokoldalú: a naturbursch - szerepkörtől a bonvivant-ig, a komikustól
a jellemszerepekig, a szerelmestől a burleszkig mindent játszik. Kiváló stilizáló
és karakterizáló tehetség, ki már a külsőségekben (maszk, öltözködés) is azonnal
meg tudja ütni szerepének alaphangját. Legkiválóbb szerepei: Széchenyi (szerep) (információ)
(A híd), (cím) Keszeg Andor
(szerep)
és Malvolio (szerep)
(Vízkereszt), (cím)
Tong (szerep)
(Krétakör), (cím)
„A revizor (cím)
(címszerep), „Válás után (cím) (Duval),
(szerep)
(információ)
„Váljunk el (cím) (Adhemár),
(szerep)
„A király (cím)
(címszerep), „Az erdészleány (cím) (II. József),
(szerep)
Diafoikusz (szerep)
(Képzelt beteg) (cím)
(információ)
stb. Filmen tíz főszerepet alakított (Asszonyfaló,
(cím) Egyenlőség,
(cím) Vörös
kérdőjel, (cím)
(információ)
stb.) és egyet rendezett (Tamás úrfi kalandjai).
(cím) (információ)
A rádió kedvelt szereplője és előadója. Mint
pantomimikus 1916-ban (időpont) a
„Tékozló fiú (cím)
bárójában arat sikert a M. Kir. Operaházban, (intézmény)
Bécsben, (ország)
valamint több vidéki városban; majd az „Oberon és Titaniá-ban (cím) (információ)
(1920.) (időpont) mint
Zuboly. (szerep)
Ő volt a kezdeményezője a vidéki színházak városiasításának is, amely eszmét először
Szeged (megye)
valósította meg (1927). (időpont) 1930.
(időpont)
szept. 1. óta a szegedi városi színház (intézmény)
(információ)
igazgatója. Első felesége Vizváry Mariska
(személy)
(L. o.), második felesége: Bonitz Blanka, (személy) színésznő,
sz. 1898. (születés
éve) október 24-én, Budapesten. (Budapest)
Középiskolái után az Orsz. Színművészeti Akadémiát (intézmény)
végezte 1920-ban, (időpont) mint
évfolyamának legjobb növendéke. Közben azonban férjhez ment és így pályája megszakadt.
Néhány év múlva a Renaissance Színház (intézmény)
(információ)
szerződteti, majd egy évre Pécsre (megye) kerül,
hol férje színigazgató (1923—24). (időpont) Főbb
szerepei: Lujza (szerep) (Ármány
és szerelem), (cím)
(információ)
Margit (szerep) (Faust),
(cím) (információ)
Júlia (szerep) (Romeo),
(cím) (információ)
Marika (szerep) (Liliom),
(cím) (információ)
stb. szin_III.0071.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Kürthy György címszóvég 27848 Szócikk: Kürthy
György (fajkürthi ytelepulesy fajkürth ytelepulesy fajkürth ymegyey bars megye
ykodvegy és koltai), ytelepulesy kolta ytelepulesy koltai ymegyey komárom megye
ykodvegy színész, Kürthy Emil yszemelynevy kürthy emil yszemelynevy Kürthy Emil
yszemelynevy kürthy yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Kürthy yszemelynevy
Emil yszemelynevy ykodvegy író és Szemere Gizella yszemelynevy szemere gizella
yszemelynevy Szemere Gizella yszemelynevy szemere yszemelynevy gizella
yszemelynevy yszemelynevy Szemere yszemelynevy Gizella yszemelynevy ykodvegy fia,
sz. 1882. február xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 24-én, Budapesten. Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Gimnáziumi tanulmányait a
piaristáknál végezte; érettségi után Tirolban, ytelepulesy tirol ytelepulesy
Tirol yorszagy Ausztria ykodvegy a császárvadászoknál önkéntes (a világháború alatt
főhadnagy lett), majd a müncheni ytelepulesy münchen ytelepulesy münchen
yorszagy Németország ykodvegy technikai főiskolán építészhallgató. Ugyanott végzi
az építészi főiskolát, de már a grafikával és irodalommal is behatóan foglalkozik,
közben megnyeri a magyaros stílusú kislakásos házakra kiírt építészeti pályázatot.
Ebben az időben jelenik meg első kötete (egy címnélküli verseskönyv), de dolgozik
a „Fliegende- yintezmenyy fliegende yintezmenyy Fliegend yintezmenyy fliegende
yintezmenyy yintezmenyy Fliegend yintezmenyy ykodvegy és „Lusti Blätter-be yintezmenyy
lusti blätter yintezmenyy Lusti B yintezmenyy lusti yintezmenyy blätter
yintezmenyy yintezmenyy Lusti yintezmenyy B yintezmenyy ykodvegy és több plakátpályázatot
nyer. Budapestre Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy visszakerülve, az „Alkotmány yintezmenyy alkotmány yintezmenyy
Alkotmán yintezmenyy alkotmány yintezmenyy yintezmenyy Alkotmán yintezmenyy
ykodvegy színházi és művészeti kritikusa lesz, majd a Thália - Társaságban yintezmenyy
thália - társaság yintezmenyy Thália - yintezmenyy thália yintezmenyy -
yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Thália yintezmenyy - yintezmenyy
ykodvegy lép fel mint dilettáns (Kassovics T. Bruno: yszemelynevy kassovics t.
bruno yszemelynevy Kassovics T. Bruno yszemelynevy kassovics yszemelynevy t.
yszemelynevy bruno yszemelynevy yszemelynevy Kassovics yszemelynevy T.
yszemelynevy Bruno yszemel „Babona, ycimy babona ycimy Babona ycimy babona
ycimy ycimy Babona ycimy ykodvegy Wedekind: yszemelynevy wedekind yszemelynevy
Wedekind yszemelynevy wedekind yszemelynevy yszemelynevy Wedekind yszemelynevy
ykodvegy „Hőstenor, ycimy hőstenor ycimy Hőstenor ycimy hőstenor ycimy ycimy
Hőstenor ycimy ykodvegy Heyermanns: yszemelynevy heyermanns yszemelynevy Heyermanns
yszemelynevy heyermanns yszemelynevy yszemelynevy Heyermanns yszemelynevy
ykodvegy „Remény, ycimy remény ycimy Remény ycimy remény ycimy ycimy Remény
ycimy ykodvegy Hebbel: yszemelynevy hebbel yszemelynevy Hebbel yszemelynevy
hebbel yszemelynevy yszemelynevy Hebbel yszemelynevy ykodvegy „Mária Magdolna).
ycimy mária magdolna ycimy Mária Magdolna ycimy mária ycimy magdolna ycimy
ycimy Mária ycimy Magdolna ycimy ykodvegy Sikerei felhívják reá a Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy akkori igazgatójának,
Somló Sándornak yintezmenyy somló sándor yintezmenyy Somló Sá yintezmenyy somló
yintezmenyy sándor yintezmenyy yintezmenyy Somló yintezmenyy Sá yintezmenyy
ykodvegy figyelmét, aki egy vendégszerepeltetése után („Miss Hobbs, ycimy miss hobbs
ycimy Miss Hobbs ycimy miss ycimy hobbs ycimy ycimy Miss ycimy Hobbs ycimy
ykodvegy 1906.) xevtizedx 1905 szerződteti az ország első drámai színházához, amelynek
azóta is tagja. Közben 1908—1909-ben, saját xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx
1925 kérésére, a kolozsvári Orsz. Nemzeti Színháznál yintezmenyy kolozsvári
orsz. nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy
orsz. yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá
yintezmenyy ykodvegy tölt el másfél évet, ahol mint főrendező szerepelt; 1923—24-ben
xevtizedx 1925 pedig a pécsi Nemzeti Színház yintezmenyy pécsi nemzeti színház
yintezmenyy pécsi Ne yintezmenyy pécsi yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy pécsi yintezmenyy Ne yintezmenyy ykodvegy igazgatója. A
Tháliánál, yintezmenyy thália yintezmenyy Tháliá yintezmenyy thália yintezmenyy
yintezmenyy Tháliá yintezmenyy ykodvegy Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy a hajdani Népszínháznál yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy mint díszlet- és kosztümtervezőnek is számottevő sikerei
voltak („Peleskei nótárius, ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius
ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy
ykodvegy „Szeget szeggel, ycimy szeget szeggel ycimy Szeget szeggel ycimy
szeget ycimy szeggel ycimy ycimy Szeget ycimy szeggel ycimy ykodvegy „Rasputin ycimy
rasputin ycimy Rasputin ycimy rasputin ycimy ycimy Rasputin ycimy ykodvegy stb.).
1915—23-ban xevtizedx 1915 az xtalanevtizedx 1925 Orsz. M. Kir. Színművészeti Akadémián
yintezmenyy orsz. m. kir. színművészeti akadémia yintezmenyy Orsz. M.
yintezmenyy orsz. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy színművészeti
yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yin a maszkozást, 1927-től xevtizedx
1925 pedig az Orsz. M. Kir.Iparművészeti Iskolán yintezmenyy orsz. m.
kir.iparművészeti iskola yintezmenyy Orsz. M. yintezmenyy orsz. yintezmenyy m.
yintezmenyy kir.iparművészeti yintezmenyy iskola yintezmenyy yintezmenyy Orsz.
yintezmenyy M. yintez a szcenikai tervezést adja elő, tanári minőségben. 1913-ban
xevtizedx 1915 ő honosítja meg nálunk, az azóta országszerte elterjedt batikot.
Mint kritikus és újságíró a legtöbb napilapba és folyóiratba dolgozott. Irodalmi
művei még: „Flamma vestalis ycimy flamma vestalis ycimy Flamma vestalis ycimy
flamma ycimy vestalis ycimy ycimy Flamma ycimy vestalis ycimy ykodvegy (Kolozsvár,
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1908.);
xevtizedx 1905 „Az xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 ős ycimy az ős ycimy
Az ős ycimy az ycimy ős ycimy ycimy Az ycimy ős ycimy ykodvegy (fantasztikus regény,
Légrády, yszemelynevy légrády yszemelynevy Légrády yszemelynevy légrády
yszemelynevy yszemelynevy Légrády yszemelynevy ykodvegy 1923.); xevtizedx 1925 „Mars
ycimy mars ycimy Mars ycimy mars ycimy ycimy Mars ycimy ykodvegy (utópisztikus regény,
Danubia, yintezmenyy danubia yintezmenyy Danubia yintezmenyy danubia
yintezmenyy yintezmenyy Danubia yintezmenyy ykodvegy 1925, Pécs); ytelepulesy
pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy „Titánok könyve ycimy
titánok könyve ycimy Titánok könyve ycimy titánok ycimy könyve ycimy ycimy
Titánok ycimy könyve ycimy ykodvegy (1904, xevtizedx 1905 többek xtalanevtizedx
1915 xtalanevtizedx 1925 társaságában) ; „Színházi kis lexikon ycimy színházi
kis lexikon ycimy Színházi kis lexikon ycimy színházi ycimy kis ycimy lexikon
ycimy ycimy Színházi ycimy kis ycimy lexikon ycimy ykodvegy (Harsányi Zsolttal,
yszemelynevy harsányi zsolt yszemelynevy Harsányi Zsolt yszemelynevy harsányi
yszemelynevy zsolt yszemelynevy yszemelynevy Harsányi yszemelynevy Zsolt
yszemelynevy ykodvegy Légrády, yszemelynevy légrády yszemelynevy Légrády
yszemelynevy légrády yszemelynevy yszemelynevy Légrády yszemelynevy ykodvegy 1922).
xevtizedx 1925 Jeles karrikatúra-rajzoló; Major Henrikkel yszemelynevy major
henrik yszemelynevy Major Henrik yszemelynevy major yszemelynevy henrik
yszemelynevy yszemelynevy Major yszemelynevy Henrik yszemelynevy ykodvegy együtt
jelenik meg 1911-ben xevtizedx 1915 Tevan yintezmenyy tevan yintezmenyy Tevan
yintezmenyy tevan yintezmenyy yintezmenyy Tevan yintezmenyy ykodvegy kiadásában
a „Komédiások ycimy komédiások ycimy Komédiások ycimy komédiások ycimy ycimy
Komédiások ycimy ykodvegy c. színész-karrikatúra albuma. A Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Halmos-pályázatát yszemelynevy
halmos yszemelynevy Halmos yszemelynevy halmos yszemelynevy yszemelynevy Halmos
yszemelynevy ykodvegy megmegnyeri 1918-ban („Visszhang) xtalanevtizedx 1925 ycimy
visszhang ycimy Visszhang ycimy visszhang ycimy ycimy Visszhang ycimy ykodvegy és
a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy
m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy
Kir. yintezmenyy ykodvegy librettópályázatának is erkölcsi győztese 1929-ben. xevtizedx
1925 („A varázsló). ycimy a varázsló ycimy A varázsló ycimy a ycimy varázsló
ycimy ycimy A ycimy varázsló ycimy ykodvegy Mint színész, igen sokoldalú: a naturbursch
- szerepkörtől a bonvivant-ig, a komikustól a jellemszerepekig, a szerelmestől a
burleszkig mindent játszik. Kiváló stilizáló és karakterizáló tehetség, ki már a
külsőségekben (maszk, öltözködés) is azonnal meg tudja ütni szerepének alaphangját.
Legkiválóbb szerepei: Széchenyi yszerepy széchenyi yszerepy Széchenyi yszerepy
széchenyi yszerepy yszerepy Széchenyi yszerepy ykodvegy (A híd), ycimy a híd
ycimy A híd ycimy a ycimy híd ycimy ycimy A ycimy híd ycimy ykodvegy Keszeg Andor
yszerepy keszeg andor yszerepy Keszeg Andor yszerepy keszeg yszerepy andor
yszerepy yszerepy Keszeg yszerepy Andor yszerepy ykodvegy és Malvolio yszerepy
malvolio yszerepy Malvolio yszerepy malvolio yszerepy yszerepy Malvolio
yszerepy ykodvegy (Vízkereszt), ycimy vízkereszt ycimy Vízkereszt ycimy
vízkereszt ycimy ycimy Vízkereszt ycimy ykodvegy Tong yszerepy tong yszerepy
Tong yszerepy tong yszerepy yszerepy Tong yszerepy ykodvegy (Krétakör), ycimy
krétakör ycimy Krétakör ycimy krétakör ycimy ycimy Krétakör ycimy ykodvegy „A revizor
ycimy a revizor ycimy A revizor ycimy a ycimy revizor ycimy ycimy A ycimy revizor
ycimy ykodvegy (címszerep), „Válás után ycimy válás után ycimy Válás után ycimy
válás ycimy után ycimy ycimy Válás ycimy után ycimy ykodvegy (Duval), yszerepy
duval yszerepy Duval yszerepy duval yszerepy yszerepy Duval yszerepy ykodvegy „Váljunk
el ycimy váljunk el ycimy Váljunk el ycimy váljunk ycimy el ycimy ycimy Váljunk
ycimy el ycimy ykodvegy (Adhemár), yszerepy adhemár yszerepy Adhemár yszerepy
adhemár yszerepy yszerepy Adhemár yszerepy ykodvegy „A király ycimy a király
ycimy A király ycimy a ycimy király ycimy ycimy A ycimy király ycimy ykodvegy (címszerep),
„Az erdészleány ycimy az erdészleány ycimy Az erdészleány ycimy az ycimy
erdészleány ycimy ycimy Az ycimy erdészleány ycimy ykodvegy (II. József), yszerepy
ii. józsef yszerepy II. József yszerepy ii. yszerepy józsef yszerepy yszerepy
II. yszerepy József yszerepy ykodvegy Diafoikusz yszerepy diafoikusz yszerepy
Diafoikusz yszerepy diafoikusz yszerepy yszerepy Diafoikusz yszerepy ykodvegy (Képzelt
beteg) ycimy képzelt beteg ycimy Képzelt beteg ycimy képzelt ycimy beteg ycimy
ycimy Képzelt ycimy beteg ycimy ykodvegy stb. Filmen tíz főszerepet alakított (Asszonyfaló,
ycimy asszonyfaló ycimy Asszonyfaló ycimy asszonyfaló ycimy ycimy Asszonyfaló
ycimy ykodvegy Egyenlőség, ycimy egyenlőség ycimy Egyenlőség ycimy egyenlőség
ycimy ycimy Egyenlőség ycimy ykodvegy Vörös kérdőjel, ycimy vörös kérdőjel
ycimy Vörös kérdőjel ycimy vörös ycimy kérdőjel ycimy ycimy Vörös ycimy
kérdőjel ycimy ykodvegy stb.) és egyet rendezett (Tamás úrfi kalandjai). ycimy
tamás úrfi kalandjai ycimy Tamás úrfi kalandjai ycimy tamás ycimy úrfi ycimy
kalandjai ycimy ycimy Tamás ycimy úrfi ycimy kalandjai ycimy ykodvegy A rádió kedvelt
szereplője és előadója. Mint pantomimikus 1916-ban xevtizedx 1915 a xtalanevtizedx
1925 „Tékozló fiú ycimy tékozló fiú ycimy Tékozló fiú ycimy tékozló ycimy fiú
ycimy ycimy Tékozló ycimy fiú ycimy ykodvegy bárójában arat sikert a M. Kir. Operaházban,
yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy
kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir.
yintezmenyy ykodvegy Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy
Ausztria ykodvegy valamint több vidéki városban; majd az „Oberon és Titaniá-ban
ycimy oberon és titania ycimy Oberon és Titaniá ycimy oberon ycimy és ycimy
titania ycimy ycimy Oberon ycimy és ycimy Titaniá ycimy ykodvegy (1920.) xevtizedx
1925 mint Zuboly. yszerepy zuboly yszerepy Zuboly yszerepy zuboly yszerepy
yszerepy Zuboly yszerepy ykodvegy Ő volt a kezdeményezője a vidéki színházak városiasításának
is, amely eszmét először Szeged ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey
csongrád megye ykodvegy valósította meg (1927). 1930. xevtizedx 1935 szept. 1. óta
a szegedi városi színház yintezmenyy szegedi városi színház yintezmenyy szegedi
yintezmenyy szegedi yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy igazgatója. Első felesége Vizváry Mariska
yszemelynevy vizváry mariska yszemelynevy Vizváry Mariska yszemelynevy vizváry
yszemelynevy mariska yszemelynevy yszemelynevy Vizváry yszemelynevy Mariska
yszemelynevy ykodvegy (L. o.), második felesége: Bonitz Blanka, yszemelynevy
bonitz blanka yszemelynevy Bonitz Blanka yszemelynevy bonitz yszemelynevy
blanka yszemelynevy yszemelynevy Bonitz yszemelynevy Blanka yszemelynevy
ykodvegy színésznő, sz. 1898. xevtizedx 1895 október xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx
1915 24-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Középiskolái után az Orsz. Színművészeti Akadémiát yintezmenyy orsz.
színművészeti akadémia yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy
színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz
yintezmenyy ykodvegy végezte 1920-ban, xevtizedx 1925 mint évfolyamának legjobb
növendéke. Közben azonban férjhez ment és így pályája megszakadt. Néhány év múlva
a Renaissance Színház yintezmenyy renaissance színház yintezmenyy Renaissa
yintezmenyy renaissance yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Renaissa
yintezmenyy ykodvegy szerződteti, majd egy évre Pécsre ytelepulesy pécs ytelepulesy
Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy kerül, hol férje színigazgató (1923—24). Főbb
xtalanevtizedx 1935 szerepei: Lujza yszerepy lujza yszerepy Lujza yszerepy
lujza yszerepy yszerepy Lujza yszerepy ykodvegy (Ármány és szerelem), ycimy
ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy
szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy Margit yszerepy
margit yszerepy Margit yszerepy margit yszerepy yszerepy Margit yszerepy
ykodvegy (Faust), ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy
ykodvegy Júlia yszerepy júlia yszerepy Júlia yszerepy júlia yszerepy yszerepy
Júlia yszerepy ykodvegy (Romeo), ycimy romeo ycimy Romeo ycimy romeo ycimy
ycimy Romeo ycimy ykodvegy Marika yszerepy marika yszerepy Marika yszerepy
marika yszerepy yszerepy Marika yszerepy ykodvegy (Liliom), ycimy liliom ycimy
Liliom ycimy liliom ycimy ycimy Liliom ycimy ykodvegy stb. szin_III.0071.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Kürthy György - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1882
SZULETESIEVTIZED 1885
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0071.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0071.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27848.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Kürthy
György
Szócikk: Kürthy György (fajkürthi és koltai), színész,
Kürthy Emil író és Szemere Gizella fia, sz. 1882. február 24-én, Budapesten. Gimnáziumi
tanulmányait a piaristáknál végezte; érettségi után Tirolban, a császárvadászoknál
önkéntes (a világháború alatt főhadnagy lett), majd a müncheni technikai főiskolán
építészhallgató. Ugyanott végzi az építészi főiskolát, de már a grafikával és irodalommal
is behatóan foglalkozik, közben megnyeri a magyaros stílusú kislakásos házakra kiírt
építészeti pályázatot. Ebben az időben jelenik meg első kötete (egy címnélküli verseskönyv),
de dolgozik a „Fliegende- és „Lusti Blätter-be és több plakátpályázatot nyer. Budapestre
visszakerülve, az „Alkotmány színházi és művészeti kritikusa lesz, majd a Thália
- Társaságban lép fel mint dilettáns (Kassovics T. Bruno: „Babona, Wedekind: „Hőstenor,
Heyermanns: „Remény, Hebbel: „Mária Magdolna). Sikerei felhívják reá a Nemzeti Színház
akkori igazgatójának, Somló Sándornak figyelmét, aki egy vendégszerepeltetése után
(„Miss Hobbs, 1906.) szerződteti az ország első drámai színházához, amelynek azóta
is tagja. Közben 1908—1909-ben, saját kérésére, a kolozsvári Orsz. Nemzeti Színháznál
tölt el másfél évet, ahol mint főrendező szerepelt; 1923—24-ben pedig a pécsi Nemzeti
Színház igazgatója. A Tháliánál, Kolozsvárott, a hajdani Népszínháznál mint díszlet-
és kosztümtervezőnek is számottevő sikerei voltak („Peleskei nótárius, „Szeget szeggel,
„Rasputin stb.). 1915—23-ban az Orsz. M. Kir. Színművészeti Akadémián a maszkozást,
1927-től pedig az Orsz. M. Kir.Iparművészeti Iskolán a szcenikai tervezést adja
elő, tanári minőségben. 1913-ban ő honosítja meg nálunk, az azóta országszerte elterjedt
batikot. Mint kritikus és újságíró a legtöbb napilapba és folyóiratba dolgozott.
Irodalmi művei még: „Flamma vestalis (Kolozsvár, 1908.); „Az ős (fantasztikus regény,
Légrády, 1923.); „Mars (utópisztikus regény, Danubia, 1925, Pécs); „Titánok könyve
(1904, többek társaságában) ; „Színházi kis lexikon (Harsányi Zsolttal, Légrády,
1922). Jeles karrikatúra-rajzoló; Major Henrikkel együtt jelenik meg 1911-ben Tevan
kiadásában a „Komédiások c. színész-karrikatúra albuma. A Nemzeti Színház Halmos-pályázatát
megmegnyeri 1918-ban („Visszhang) és a M. Kir. Operaház librettópályázatának is
erkölcsi győztese 1929-ben. („A varázsló). Mint színész, igen sokoldalú: a naturbursch
- szerepkörtől a bonvivant-ig, a komikustól a jellemszerepekig, a szerelmestől a
burleszkig mindent játszik. Kiváló stilizáló és karakterizáló tehetség, ki már a
külsőségekben (maszk, öltözködés) is azonnal meg tudja ütni szerepének alaphangját.
Legkiválóbb szerepei: Széchenyi (A híd), Keszeg Andor és Malvolio (Vízkereszt),
Tong (Krétakör), „A revizor (címszerep), „Válás után (Duval), „Váljunk el (Adhemár),
„A király (címszerep), „Az erdészleány (II. József), Diafoikusz (Képzelt beteg)
stb. Filmen tíz főszerepet alakított (Asszonyfaló, Egyenlőség, Vörös kérdőjel, stb.)
és egyet rendezett (Tamás úrfi kalandjai). A rádió kedvelt szereplője és előadója.
Mint pantomimikus 1916-ban a „Tékozló fiú bárójában arat sikert a M. Kir. Operaházban,
Bécsben, valamint több vidéki városban; majd az „Oberon és Titaniá-ban (1920.) mint
Zuboly. Ő volt a kezdeményezője a vidéki színházak városiasításának is, amely eszmét
először Szeged valósította meg (1927). 1930. szept. 1. óta a szegedi városi színház
igazgatója. Első felesége Vizváry Mariska (L. o.), második felesége: Bonitz Blanka,
színésznő, sz. 1898. október 24-én, Budapesten. Középiskolái után az Orsz. Színművészeti
Akadémiát végezte 1920-ban, mint évfolyamának legjobb növendéke. Közben azonban
férjhez ment és így pályája megszakadt. Néhány év múlva a Renaissance Színház szerződteti,
majd egy évre Pécsre kerül, hol férje színigazgató (1923—24). Főbb szerepei: Lujza
(Ármány és szerelem), Margit (Faust), Júlia (Romeo), Marika (Liliom), stb. szin_III.0071.pdf
III
