Címszó: Kürthy György - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1882

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0071.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0071.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27848.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kürthy György

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527847.htm

 

Szócikk: Kürthy György (fajkürthi (megye) és koltai), (megye) (információ)  színész, Kürthy Emil (személy) (információ)  író és Szemere Gizella (személy) (információ)  fia, sz. 1882. (születés éve) február 24-én, Budapesten. (Budapest) Gimnáziumi tanulmányait a piaristáknál végezte; érettségi után Tirolban, (ország) a császár­vadászoknál önkéntes (a világháború alatt főhadnagy lett), majd a müncheni (ország) technikai főiskolán építészhallgató. Ugyanott végzi az építészi főiskolát, de már a grafikával és irodalommal is behatóan foglalkozik, közben megnyeri a magyaros stílusú kislakásos házakra kiírt építészeti pályázatot. Ebben az időben jelenik meg első kötete (egy címnélküli verseskönyv), de dolgozik a „Fliegende- (intézmény) és „Lusti Blätter-be (intézmény) és több plakátpályázatot nyer. Budapestre (Budapest) visszakerülve, az „Alkotmány (intézmény) színházi és művészeti kritikusa lesz, majd a Thália - Társaságban (intézmény) lép fel mint dilettáns (Kassovics T. Bruno: (személy) „Babona, (cím) Wedekind: (személy) „Hőstenor, (cím) Heyermanns: (személy) „Remény, (cím) (információ)  Hebbel: (személy) (információ)  „Mária Magdolna). (cím) Sikerei felhívják reá a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  akkori igazgatójának, Somló Sándornak (intézmény) (információ)  figyelmét, aki egy vendégszerepeltetése után („Miss Hobbs, (cím) 1906.) (időpont) szerződteti az ország első drámai színházához, amelynek azóta is tagja. Közben 1908—1909-ben, (időpont) saját kérésére, a kolozsvári Orsz. Nemzeti Színháznál (intézmény) (információ)  tölt el másfél évet, ahol mint főrendező szerepelt; 1923—24-ben (időpont) pedig a pécsi Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatója. A Tháliánál, (intézmény) Kolozsvárott, (megye) a hajdani Népszínháznál (intézmény) (információ)  mint díszlet- és kosztümtervezőnek is számottevő sikerei voltak („Peleskei nótárius, (cím) (információ)  „Szeget szeggel, (cím) (információ)  „Rasputin (cím) stb.). 1915—23-ban (időpont) az Orsz. M. Kir. Színművészeti Akadémián (intézmény) a maszkozást, 1927-től (időpont) pedig az Orsz. M. Kir.Iparművészeti Iskolán (intézmény) a szcenikai tervezést adja elő, tanári minőségben. 1913-ban (időpont) ő honosítja meg nálunk, az azóta országszerte elterjedt batikot. Mint kritikus és újságíró a legtöbb napilapba és folyóiratba dolgozott. Irodalmi művei még: „Flamma vestalis (cím) (Kolozsvár, (megye) 1908.); (időpont) „Az ős (cím) (fantasztikus regény, Légrády, (személy) 1923.); (időpont) „Mars (cím) (információ)  (utópisztikus regény, Danubia, (intézmény) 1925, (időpont) Pécs); (megye) „Titánok könyve (cím) (1904, (időpont) többek társaságában) ; „Színházi kis lexikon (cím) (információ)  (Harsányi Zsolttal, (személy) (információ)  Légrády, (személy) 1922). (időpont) Jeles karrikatúra-rajzoló; Major Henrikkel (személy) (információ)  együtt jelenik meg 1911-ben (időpont) Tevan (intézmény) kiadásában a „Komédiások (cím) c. színész-karrikatúra albuma. A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  Halmos-pályázatát (személy) (információ)  meg­megnyeri 1918-ban (időpont) („Visszhang) (cím) és a M. Kir. Operaház (intézmény) librettópályázatának is erkölcsi győztese 1929-ben. (időpont) („A varázsló). (cím) Mint színész, igen sokoldalú: a naturbursch - szerepkörtől a bonvivant-ig, a komikustól a jellemszerepekig, a szerelmestől a burleszkig mindent játszik. Kiváló stilizáló és karakterizáló tehetség, ki már a külsőségekben (maszk, öltözködés) is azonnal meg tudja ütni szerepének alaphangját. Legkiválóbb szerepei: Széchenyi (szerep) (információ)  (A híd), (cím) Keszeg Andor (szerep) és Malvolio (szerep) (Vízkereszt), (cím) Tong (szerep) (Krétakör), (cím) „A revizor (cím) (címszerep), „Válás után (cím) (Duval), (szerep) (információ)  „Váljunk el (cím) (Adhemár), (szerep) „A király (cím) (címszerep), „Az erdészleány (cím) (II. József), (szerep) Diafoikusz (szerep) (Képzelt beteg) (cím) (információ)  stb. Filmen tíz főszerepet alakított (Asszonyfaló, (cím) Egyenlőség, (cím) Vörös kérdőjel, (cím) (információ)  stb.) és egyet rendezett (Tamás úrfi kalandjai). (cím) (információ)  A rádió kedvelt szereplője és előadója. Mint pantomimikus 1916-ban (időpont) a „Tékozló fiú (cím) bárójában arat sikert a M. Kir. Operaházban, (intézmény) Bécsben, (ország) valamint több vidéki városban; majd az „Oberon és Titaniá-ban (cím) (információ)  (1920.) (időpont) mint Zuboly. (szerep) Ő volt a kezdeményezője a vidéki színházak városiasításának is, amely eszmét először Szeged (megye) valósította meg (1927). (időpont) 1930. (időpont) szept. 1. óta a szegedi városi színház (intézmény) (információ)  igazgatója. Első felesége Vizváry Mariska (személy) (L. o.), második felesége: Bonitz Blanka, (személy) színésznő, sz. 1898. (születés éve) október 24-én, Budapesten. (Budapest) Középiskolái után az Orsz. Színművészeti Akadémiát (intézmény) végezte 1920-ban, (időpont) mint évfolyamának legjobb növendéke. Közben azonban férjhez ment és így pályája megszakadt. Néhány év múlva a Renaissance Színház (intézmény) (információ)  szerződteti, majd egy évre Pécsre (megye) kerül, hol férje színigazgató (1923—24). (időpont) Főbb szerepei: Lujza (szerep) (Ármány és szerelem), (cím) (információ)  Margit (szerep) (Faust), (cím) (információ)  Júlia (szerep) (Romeo), (cím) (információ)  Marika (szerep) (Liliom), (cím) (információ)  stb. szin_III.0071.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kürthy György címszóvég 27848 Szócikk: Kürthy György (fajkürthi ytelepulesy fajkürth ytelepulesy fajkürth ymegyey bars megye ykodvegy és koltai), ytelepulesy kolta ytelepulesy koltai ymegyey komárom megye ykodvegy színész, Kürthy Emil yszemelynevy kürthy emil yszemelynevy Kürthy Emil yszemelynevy kürthy yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Kürthy yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy író és Szemere Gizella yszemelynevy szemere gizella yszemelynevy Szemere Gizella yszemelynevy szemere yszemelynevy gizella yszemelynevy yszemelynevy Szemere yszemelynevy Gizella yszemelynevy ykodvegy fia, sz. 1882. február xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 24-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Gimnáziumi tanulmányait a piaristáknál végezte; érettségi után Tirolban, ytelepulesy tirol ytelepulesy Tirol yorszagy Ausztria ykodvegy a császár­vadászoknál önkéntes (a világháború alatt főhadnagy lett), majd a müncheni ytelepulesy münchen ytelepulesy münchen yorszagy Németország ykodvegy technikai főiskolán építészhallgató. Ugyanott végzi az építészi főiskolát, de már a grafikával és irodalommal is behatóan foglalkozik, közben megnyeri a magyaros stílusú kislakásos házakra kiírt építészeti pályázatot. Ebben az időben jelenik meg első kötete (egy címnélküli verseskönyv), de dolgozik a „Fliegende- yintezmenyy fliegende yintezmenyy Fliegend yintezmenyy fliegende yintezmenyy yintezmenyy Fliegend yintezmenyy ykodvegy és „Lusti Blätter-be yintezmenyy lusti blätter yintezmenyy Lusti B yintezmenyy lusti yintezmenyy blätter yintezmenyy yintezmenyy Lusti yintezmenyy B yintezmenyy ykodvegy és több plakátpályázatot nyer. Budapestre Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy visszakerülve, az „Alkotmány yintezmenyy alkotmány yintezmenyy Alkotmán yintezmenyy alkotmány yintezmenyy yintezmenyy Alkotmán yintezmenyy ykodvegy színházi és művészeti kritikusa lesz, majd a Thália - Társaságban yintezmenyy thália - társaság yintezmenyy Thália - yintezmenyy thália yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Thália yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy lép fel mint dilettáns (Kassovics T. Bruno: yszemelynevy kassovics t. bruno yszemelynevy Kassovics T. Bruno yszemelynevy kassovics yszemelynevy t. yszemelynevy bruno yszemelynevy yszemelynevy Kassovics yszemelynevy T. yszemelynevy Bruno yszemel „Babona, ycimy babona ycimy Babona ycimy babona ycimy ycimy Babona ycimy ykodvegy Wedekind: yszemelynevy wedekind yszemelynevy Wedekind yszemelynevy wedekind yszemelynevy yszemelynevy Wedekind yszemelynevy ykodvegy „Hőstenor, ycimy hőstenor ycimy Hőstenor ycimy hőstenor ycimy ycimy Hőstenor ycimy ykodvegy Heyermanns: yszemelynevy heyermanns yszemelynevy Heyermanns yszemelynevy heyermanns yszemelynevy yszemelynevy Heyermanns yszemelynevy ykodvegy „Remény, ycimy remény ycimy Remény ycimy remény ycimy ycimy Remény ycimy ykodvegy Hebbel: yszemelynevy hebbel yszemelynevy Hebbel yszemelynevy hebbel yszemelynevy yszemelynevy Hebbel yszemelynevy ykodvegy „Mária Magdolna). ycimy mária magdolna ycimy Mária Magdolna ycimy mária ycimy magdolna ycimy ycimy Mária ycimy Magdolna ycimy ykodvegy Sikerei felhívják reá a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy akkori igazgatójának, Somló Sándornak yintezmenyy somló sándor yintezmenyy Somló Sá yintezmenyy somló yintezmenyy sándor yintezmenyy yintezmenyy Somló yintezmenyy Sá yintezmenyy ykodvegy figyelmét, aki egy vendégszerepeltetése után („Miss Hobbs, ycimy miss hobbs ycimy Miss Hobbs ycimy miss ycimy hobbs ycimy ycimy Miss ycimy Hobbs ycimy ykodvegy 1906.) xevtizedx 1905 szerződteti az ország első drámai színházához, amelynek azóta is tagja. Közben 1908—1909-ben, saját xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 kérésére, a kolozsvári Orsz. Nemzeti Színháznál yintezmenyy kolozsvári orsz. nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy orsz. yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy tölt el másfél évet, ahol mint főrendező szerepelt; 1923—24-ben xevtizedx 1925 pedig a pécsi Nemzeti Színház yintezmenyy pécsi nemzeti színház yintezmenyy pécsi Ne yintezmenyy pécsi yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pécsi yintezmenyy Ne yintezmenyy ykodvegy igazgatója. A Tháliánál, yintezmenyy thália yintezmenyy Tháliá yintezmenyy thália yintezmenyy yintezmenyy Tháliá yintezmenyy ykodvegy Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy a hajdani Népszínháznál yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy mint díszlet- és kosztümtervezőnek is számottevő sikerei voltak („Peleskei nótárius, ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy „Szeget szeggel, ycimy szeget szeggel ycimy Szeget szeggel ycimy szeget ycimy szeggel ycimy ycimy Szeget ycimy szeggel ycimy ykodvegy „Rasputin ycimy rasputin ycimy Rasputin ycimy rasputin ycimy ycimy Rasputin ycimy ykodvegy stb.). 1915—23-ban xevtizedx 1915 az xtalanevtizedx 1925 Orsz. M. Kir. Színművészeti Akadémián yintezmenyy orsz. m. kir. színművészeti akadémia yintezmenyy Orsz. M. yintezmenyy orsz. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yin a maszkozást, 1927-től xevtizedx 1925 pedig az Orsz. M. Kir.Iparművészeti Iskolán yintezmenyy orsz. m. kir.iparművészeti iskola yintezmenyy Orsz. M. yintezmenyy orsz. yintezmenyy m. yintezmenyy kir.iparművészeti yintezmenyy iskola yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy M. yintez a szcenikai tervezést adja elő, tanári minőségben. 1913-ban xevtizedx 1915 ő honosítja meg nálunk, az azóta országszerte elterjedt batikot. Mint kritikus és újságíró a legtöbb napilapba és folyóiratba dolgozott. Irodalmi művei még: „Flamma vestalis ycimy flamma vestalis ycimy Flamma vestalis ycimy flamma ycimy vestalis ycimy ycimy Flamma ycimy vestalis ycimy ykodvegy (Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1908.); xevtizedx 1905 „Az xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 ős ycimy az ős ycimy Az ős ycimy az ycimy ős ycimy ycimy Az ycimy ős ycimy ykodvegy (fantasztikus regény, Légrády, yszemelynevy légrády yszemelynevy Légrády yszemelynevy légrády yszemelynevy yszemelynevy Légrády yszemelynevy ykodvegy 1923.); xevtizedx 1925 „Mars ycimy mars ycimy Mars ycimy mars ycimy ycimy Mars ycimy ykodvegy (utópisztikus regény, Danubia, yintezmenyy danubia yintezmenyy Danubia yintezmenyy danubia yintezmenyy yintezmenyy Danubia yintezmenyy ykodvegy 1925, Pécs); ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy „Titánok könyve ycimy titánok könyve ycimy Titánok könyve ycimy titánok ycimy könyve ycimy ycimy Titánok ycimy könyve ycimy ykodvegy (1904, xevtizedx 1905 többek xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 társaságában) ; „Színházi kis lexikon ycimy színházi kis lexikon ycimy Színházi kis lexikon ycimy színházi ycimy kis ycimy lexikon ycimy ycimy Színházi ycimy kis ycimy lexikon ycimy ykodvegy (Harsányi Zsolttal, yszemelynevy harsányi zsolt yszemelynevy Harsányi Zsolt yszemelynevy harsányi yszemelynevy zsolt yszemelynevy yszemelynevy Harsányi yszemelynevy Zsolt yszemelynevy ykodvegy Légrády, yszemelynevy légrády yszemelynevy Légrády yszemelynevy légrády yszemelynevy yszemelynevy Légrády yszemelynevy ykodvegy 1922). xevtizedx 1925 Jeles karrikatúra-rajzoló; Major Henrikkel yszemelynevy major henrik yszemelynevy Major Henrik yszemelynevy major yszemelynevy henrik yszemelynevy yszemelynevy Major yszemelynevy Henrik yszemelynevy ykodvegy együtt jelenik meg 1911-ben xevtizedx 1915 Tevan yintezmenyy tevan yintezmenyy Tevan yintezmenyy tevan yintezmenyy yintezmenyy Tevan yintezmenyy ykodvegy kiadásában a „Komédiások ycimy komédiások ycimy Komédiások ycimy komédiások ycimy ycimy Komédiások ycimy ykodvegy c. színész-karrikatúra albuma. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Halmos-pályázatát yszemelynevy halmos yszemelynevy Halmos yszemelynevy halmos yszemelynevy yszemelynevy Halmos yszemelynevy ykodvegy meg­megnyeri 1918-ban („Visszhang) xtalanevtizedx 1925 ycimy visszhang ycimy Visszhang ycimy visszhang ycimy ycimy Visszhang ycimy ykodvegy és a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy librettópályázatának is erkölcsi győztese 1929-ben. xevtizedx 1925 („A varázsló). ycimy a varázsló ycimy A varázsló ycimy a ycimy varázsló ycimy ycimy A ycimy varázsló ycimy ykodvegy Mint színész, igen sokoldalú: a naturbursch - szerepkörtől a bonvivant-ig, a komikustól a jellemszerepekig, a szerelmestől a burleszkig mindent játszik. Kiváló stilizáló és karakterizáló tehetség, ki már a külsőségekben (maszk, öltözködés) is azonnal meg tudja ütni szerepének alaphangját. Legkiválóbb szerepei: Széchenyi yszerepy széchenyi yszerepy Széchenyi yszerepy széchenyi yszerepy yszerepy Széchenyi yszerepy ykodvegy (A híd), ycimy a híd ycimy A híd ycimy a ycimy híd ycimy ycimy A ycimy híd ycimy ykodvegy Keszeg Andor yszerepy keszeg andor yszerepy Keszeg Andor yszerepy keszeg yszerepy andor yszerepy yszerepy Keszeg yszerepy Andor yszerepy ykodvegy és Malvolio yszerepy malvolio yszerepy Malvolio yszerepy malvolio yszerepy yszerepy Malvolio yszerepy ykodvegy (Vízkereszt), ycimy vízkereszt ycimy Vízkereszt ycimy vízkereszt ycimy ycimy Vízkereszt ycimy ykodvegy Tong yszerepy tong yszerepy Tong yszerepy tong yszerepy yszerepy Tong yszerepy ykodvegy (Krétakör), ycimy krétakör ycimy Krétakör ycimy krétakör ycimy ycimy Krétakör ycimy ykodvegy „A revizor ycimy a revizor ycimy A revizor ycimy a ycimy revizor ycimy ycimy A ycimy revizor ycimy ykodvegy (címszerep), „Válás után ycimy válás után ycimy Válás után ycimy válás ycimy után ycimy ycimy Válás ycimy után ycimy ykodvegy (Duval), yszerepy duval yszerepy Duval yszerepy duval yszerepy yszerepy Duval yszerepy ykodvegy „Váljunk el ycimy váljunk el ycimy Váljunk el ycimy váljunk ycimy el ycimy ycimy Váljunk ycimy el ycimy ykodvegy (Adhemár), yszerepy adhemár yszerepy Adhemár yszerepy adhemár yszerepy yszerepy Adhemár yszerepy ykodvegy „A király ycimy a király ycimy A király ycimy a ycimy király ycimy ycimy A ycimy király ycimy ykodvegy (címszerep), „Az erdészleány ycimy az erdészleány ycimy Az erdészleány ycimy az ycimy erdészleány ycimy ycimy Az ycimy erdészleány ycimy ykodvegy (II. József), yszerepy ii. józsef yszerepy II. József yszerepy ii. yszerepy józsef yszerepy yszerepy II. yszerepy József yszerepy ykodvegy Diafoikusz yszerepy diafoikusz yszerepy Diafoikusz yszerepy diafoikusz yszerepy yszerepy Diafoikusz yszerepy ykodvegy (Képzelt beteg) ycimy képzelt beteg ycimy Képzelt beteg ycimy képzelt ycimy beteg ycimy ycimy Képzelt ycimy beteg ycimy ykodvegy stb. Filmen tíz főszerepet alakított (Asszonyfaló, ycimy asszonyfaló ycimy Asszonyfaló ycimy asszonyfaló ycimy ycimy Asszonyfaló ycimy ykodvegy Egyenlőség, ycimy egyenlőség ycimy Egyenlőség ycimy egyenlőség ycimy ycimy Egyenlőség ycimy ykodvegy Vörös kérdőjel, ycimy vörös kérdőjel ycimy Vörös kérdőjel ycimy vörös ycimy kérdőjel ycimy ycimy Vörös ycimy kérdőjel ycimy ykodvegy stb.) és egyet rendezett (Tamás úrfi kalandjai). ycimy tamás úrfi kalandjai ycimy Tamás úrfi kalandjai ycimy tamás ycimy úrfi ycimy kalandjai ycimy ycimy Tamás ycimy úrfi ycimy kalandjai ycimy ykodvegy A rádió kedvelt szereplője és előadója. Mint pantomimikus 1916-ban xevtizedx 1915 a xtalanevtizedx 1925 „Tékozló fiú ycimy tékozló fiú ycimy Tékozló fiú ycimy tékozló ycimy fiú ycimy ycimy Tékozló ycimy fiú ycimy ykodvegy bárójában arat sikert a M. Kir. Operaházban, yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy valamint több vidéki városban; majd az „Oberon és Titaniá-ban ycimy oberon és titania ycimy Oberon és Titaniá ycimy oberon ycimy és ycimy titania ycimy ycimy Oberon ycimy és ycimy Titaniá ycimy ykodvegy (1920.) xevtizedx 1925 mint Zuboly. yszerepy zuboly yszerepy Zuboly yszerepy zuboly yszerepy yszerepy Zuboly yszerepy ykodvegy Ő volt a kezdeményezője a vidéki színházak városiasításának is, amely eszmét először Szeged ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy valósította meg (1927). 1930. xevtizedx 1935 szept. 1. óta a szegedi városi színház yintezmenyy szegedi városi színház yintezmenyy szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szegedi yintezmenyy ykodvegy igazgatója. Első felesége Vizváry Mariska yszemelynevy vizváry mariska yszemelynevy Vizváry Mariska yszemelynevy vizváry yszemelynevy mariska yszemelynevy yszemelynevy Vizváry yszemelynevy Mariska yszemelynevy ykodvegy (L. o.), második felesége: Bonitz Blanka, yszemelynevy bonitz blanka yszemelynevy Bonitz Blanka yszemelynevy bonitz yszemelynevy blanka yszemelynevy yszemelynevy Bonitz yszemelynevy Blanka yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1898. xevtizedx 1895 október xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 24-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Középiskolái után az Orsz. Színművészeti Akadémiát yintezmenyy orsz. színművészeti akadémia yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy végezte 1920-ban, xevtizedx 1925 mint évfolyamának legjobb növendéke. Közben azonban férjhez ment és így pályája megszakadt. Néhány év múlva a Renaissance Színház yintezmenyy renaissance színház yintezmenyy Renaissa yintezmenyy renaissance yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Renaissa yintezmenyy ykodvegy szerződteti, majd egy évre Pécsre ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy kerül, hol férje színigazgató (1923—24). Főbb xtalanevtizedx 1935 szerepei: Lujza yszerepy lujza yszerepy Lujza yszerepy lujza yszerepy yszerepy Lujza yszerepy ykodvegy (Ármány és szerelem), ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy Margit yszerepy margit yszerepy Margit yszerepy margit yszerepy yszerepy Margit yszerepy ykodvegy (Faust), ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy Júlia yszerepy júlia yszerepy Júlia yszerepy júlia yszerepy yszerepy Júlia yszerepy ykodvegy (Romeo), ycimy romeo ycimy Romeo ycimy romeo ycimy ycimy Romeo ycimy ykodvegy Marika yszerepy marika yszerepy Marika yszerepy marika yszerepy yszerepy Marika yszerepy ykodvegy (Liliom), ycimy liliom ycimy Liliom ycimy liliom ycimy ycimy Liliom ycimy ykodvegy stb. szin_III.0071.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kürthy György - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1882

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0071.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0071.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27848.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kürthy György

Szócikk: Kürthy György (fajkürthi és koltai), színész, Kürthy Emil író és Szemere Gizella fia, sz. 1882. február 24-én, Budapesten. Gimnáziumi tanulmányait a piaristáknál végezte; érettségi után Tirolban, a császár­vadászoknál önkéntes (a világháború alatt főhadnagy lett), majd a müncheni technikai főiskolán építészhallgató. Ugyanott végzi az építészi főiskolát, de már a grafikával és irodalommal is behatóan foglalkozik, közben megnyeri a magyaros stílusú kislakásos házakra kiírt építészeti pályázatot. Ebben az időben jelenik meg első kötete (egy címnélküli verseskönyv), de dolgozik a „Fliegende- és „Lusti Blätter-be és több plakátpályázatot nyer. Budapestre visszakerülve, az „Alkotmány színházi és művészeti kritikusa lesz, majd a Thália - Társaságban lép fel mint dilettáns (Kassovics T. Bruno: „Babona, Wedekind: „Hőstenor, Heyermanns: „Remény, Hebbel: „Mária Magdolna). Sikerei felhívják reá a Nemzeti Színház akkori igazgatójának, Somló Sándornak figyelmét, aki egy vendégszerepeltetése után („Miss Hobbs, 1906.) szerződteti az ország első drámai színházához, amelynek azóta is tagja. Közben 1908—1909-ben, saját kérésére, a kolozsvári Orsz. Nemzeti Színháznál tölt el másfél évet, ahol mint főrendező szerepelt; 1923—24-ben pedig a pécsi Nemzeti Színház igazgatója. A Tháliánál, Kolozsvárott, a hajdani Népszínháznál mint díszlet- és kosztümtervezőnek is számottevő sikerei voltak („Peleskei nótárius, „Szeget szeggel, „Rasputin stb.). 1915—23-ban az Orsz. M. Kir. Színművészeti Akadémián a maszkozást, 1927-től pedig az Orsz. M. Kir.Iparművészeti Iskolán a szcenikai tervezést adja elő, tanári minőségben. 1913-ban ő honosítja meg nálunk, az azóta országszerte elterjedt batikot. Mint kritikus és újságíró a legtöbb napilapba és folyóiratba dolgozott. Irodalmi művei még: „Flamma vestalis (Kolozsvár, 1908.); „Az ős (fantasztikus regény, Légrády, 1923.); „Mars (utópisztikus regény, Danubia, 1925, Pécs); „Titánok könyve (1904, többek társaságában) ; „Színházi kis lexikon (Harsányi Zsolttal, Légrády, 1922). Jeles karrikatúra-rajzoló; Major Henrikkel együtt jelenik meg 1911-ben Tevan kiadásában a „Komédiások c. színész-karrikatúra albuma. A Nemzeti Színház Halmos-pályázatát meg­megnyeri 1918-ban („Visszhang) és a M. Kir. Operaház librettópályázatának is erkölcsi győztese 1929-ben. („A varázsló). Mint színész, igen sokoldalú: a naturbursch - szerepkörtől a bonvivant-ig, a komikustól a jellemszerepekig, a szerelmestől a burleszkig mindent játszik. Kiváló stilizáló és karakterizáló tehetség, ki már a külsőségekben (maszk, öltözködés) is azonnal meg tudja ütni szerepének alaphangját. Legkiválóbb szerepei: Széchenyi (A híd), Keszeg Andor és Malvolio (Vízkereszt), Tong (Krétakör), „A revizor (címszerep), „Válás után (Duval), „Váljunk el (Adhemár), „A király (címszerep), „Az erdészleány (II. József), Diafoikusz (Képzelt beteg) stb. Filmen tíz főszerepet alakított (Asszonyfaló, Egyenlőség, Vörös kérdőjel, stb.) és egyet rendezett (Tamás úrfi kalandjai). A rádió kedvelt szereplője és előadója. Mint pantomimikus 1916-ban a „Tékozló fiú bárójában arat sikert a M. Kir. Operaházban, Bécsben, valamint több vidéki városban; majd az „Oberon és Titaniá-ban (1920.) mint Zuboly. Ő volt a kezdeményezője a vidéki színházak városiasításának is, amely eszmét először Szeged valósította meg (1927). 1930. szept. 1. óta a szegedi városi színház igazgatója. Első felesége Vizváry Mariska (L. o.), második felesége: Bonitz Blanka, színésznő, sz. 1898. október 24-én, Budapesten. Középiskolái után az Orsz. Színművészeti Akadémiát végezte 1920-ban, mint évfolyamának legjobb növendéke. Közben azonban férjhez ment és így pályája megszakadt. Néhány év múlva a Renaissance Színház szerződteti, majd egy évre Pécsre kerül, hol férje színigazgató (1923—24). Főbb szerepei: Lujza (Ármány és szerelem), Margit (Faust), Júlia (Romeo), Marika (Liliom), stb. szin_III.0071.pdf III