Címszó: Lángh Ádám János - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1772
SZULETESIEVTIZED 1775
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0089.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0089.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27934.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Lángh
Ádám János
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527934.htm
Szócikk: Lángh Ádám János (jászai), (megye) (információ)
úttörő színész, sz. 1772. (születés
éve) júl. 28-án, Jászújfalun (megye) (Abauj
m.). (megye)
(Pesty Frigyes: (személy) »A
világtörténet napjai« (cím) c. munkája
szerint Felsőmetzenzéfben), (megye) megh.
1847. márc. 22-én, Pesten, (Budapest)
a Rókus-kórházban. Atyja Pál, tanító és jegyző volt. Középiskolai tanulmányait Debrecenben,
(megye) Kassán,
(megye) Pozsonyban
(megye) és
Pesten (Budapest)
végezte. Midőn Ráday Pál gróf (személy) (információ)
és Kazinczy Ferenc (személy) (információ)
munkálkodására az 1790-ben (időpont) összeállott
magyar színésztársaság helyzete két évi bizonytalanság után 1792-ben (időpont) annyira
biztosított volt, hogy a budai (Budapest)
Dunaparton állott nyári színházat Reischel (személy) ácstól
kibérelhették és a színészek egymás közt egyezségre léphettek: Lángh (személy) (információ)
is aláírta a szerződést s így az első óriási
nehézségnek ő is egyik leküzdője volt. 1792. (időpont) máj.
5-én, — mikor a színház megnyílt — a »Talált gyermek«-ben (cím) (információ)
ő is fellépett és nevének megfelelő lángérzelmű,
lángeszű színész volt. Őt mintegy fensőbb ihlettség vonzotta a színpadra. Előbb
hősi szerepekben próbálkozott, de csakhamar a társalgási, szerelmes, kedélyes, víg,
finom szalon jellemű szerepekre megy át és azokat oly nemes társalgási csínnal adta,
minővel utána sokáig senki. Külalakjában volt valami vonzó, mihez a természet oly
kedves hangot adott, melyet az indulatok kitöréseiben gyöngéd mérsékléssel használt.
Értette a zenét is és ifjú korában tiszta, csengő tenor hangja híres volt. Lelke,
éltető eleme volt a magyar színészetnek s mint buzgó apostol is működött. Kántomét,
(személy)
a híres tragikai művésznőt ő vezette Pesten (Budapest)
a színészethez, írni-olvasni megtanította és szorgalmasan bevezette a szavalás művészetébe.
Kívüle még Juhász Júliannát, (személy) (információ)
Molnár Karolint, (személy) (információ)
Balla Károlynét (személy) (információ)
képezte a pályára. 1794-ben (időpont) nőül
vette Kelemen Erzsébet (személy) (információ)
színésznőt, aki azonban már a következő évben
meghalt. Az Erdélyben (ország) (információ)
1792-ben (időpont) Kócsi
Patkó János (személy)
(információ)
igazgató alatt álló színtársulathoz ő is
kapott meghívást, amelynek azonban csak 1796-ban (időpont) tehetett
eleget, midőn a pesti (Budapest)
társaság feloszlott és a magyar színészet Erdélyben (ország) (információ)
Wesselényi Miklós báró (személy) (információ)
égisze alatt tartotta fenn magát. Lángh (személy) (információ)
közkedveltségnek örvendett Kolozsvárott (megye) is, hol
1798-ban (időpont)
nőül vette Járdos Anna Máriát, (személy) (információ)
a kitűnő tragikai színésznőt. (Neje megh.
1806. aug. 24-én, Kolozsvárott. (megye) Eltemették
a piarista-templom kriptájába.) 1806-ban (időpont) Pesten
(Budapest)
működik, egy év múlva e társulatnak a rendezője. 1815. (időpont) júl.
15-én e társulat feloszlott, mire L. a német (nemzetiség)
(információ)
színtársulathoz szegődött, miután a német
(nyelv) (információ)
nyelvet jól bírta. De csakhamar ismét lábraáll
a magyar színészcsapat, most már Udvarhelyi Miklós (személy) (információ)
vezetésével, mire L. ismét beáll a hazai
kultúra bajnokának. A dicsőség azonban rövid életű volt, mivel a kellő pártfogás
hiányzott. Többnyire Erdélybe (ország) (információ)
költöztek a színészek és az ottani társasággal
vándoroltak szerteszét a hazában. 1818-ban (időpont) Marosvásárhelyen
(megye) volt,
honnan csakhamar Kilényi (személy) (információ)
társulatához szegődött és 1819-ben (időpont) Komáromban
(megye) (információ)
játszik. 1828-ban (időpont) a
kassai (megye)
operatársaság tagja lett. De itt sem maradt soká, hanem színész-fiával és annak
családjával tovább vándorolt. Mindinkább elöregedvén, már csak kisebb, kisegítő
szerepeket játszik. Végre mint egy kifáradt gladiátor: lelép a világot jelentő deszkákról
és Pestre (Budapest)
jött, hol a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagjai saját fizetésükből eltartották az
öreg bajnokot. Később a Nemzeti Színháznál (intézmény)
(információ)
mint pénzszedő-ellenőr működött. 1842. (időpont) máj.
5-én ünnepelték meg Pesten (Budapest)
50 éves jubileumát, előadták a »Talált gyermek« (cím) (információ)
c. színművet, mellyel 1792-ben (időpont) Budán
(Budapest)
az első magyar színházat megnyitották, ugyanazon nyelvvel és öltözetekben, miként
akkor került színre és az öreg L. is fellépett Gondosi udvarbíró (szerep) szerepében.
Szigligeti (személy)
(információ)
erre az alkalomra egy allegorikus előjátékot
írt, mely emlékkönyv alakjában is megjelent és az abból begyűlt jövedelemnek felét
a szerző az ünnepelt agg színésznek szánta. (Az allegória zenéjét Szerdahelyi József
(személy)
(információ)
írta.) Ezután nevével már nem találkozunk.
1845. (időpont)
júl. havától a színház tagjai havonta 16 frtot gyűjtöttek részére, hogy megmentsék
az éhhaláltól. Temetéséről a »Pesti Hirlap« (intézmény)
(információ)
ezeket írta: »A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagjai illő dísszel és teljes számmal jelentek
meg koporsója körül. Beszédet azonban közbejött akadályok miatt nem tarta felette
senki.« Főbb szerepei: Márton (szerep) (információ)
(A természet leánya), (cím) Mandolino
halász (szerep)
(A tsörgő sapka), (cím) Oldelholm
(szerep)
(Hamlet), (cím)
(információ)
Zsankó Lőrinc (szerep) (Németujvár
ostroma), (cím)
Müller (szerep)
(információ)
(Fortély és szerelem), (cím) Herceg Zborovtzky
(szerep)
(Vanda, a krakkói hercegasszony (cím) stb.). Számos
idegen színművet fordított magyarra. Eredeti munkáinak száma: 27. A fordítottaké:
112. Emlékét őrzi a következő könyv: »Emlék-könyv az első magyar színház 1792. Május
5-dikén történt megnyitásának és az akkor először színpadra lépett Láng Ádám János
aggszínésznek most a nemzeti színház tagjának 1842 Május 5 dikén a' nemzeti színpadon
tartott félszázados ünnepére. Pest. (Budapest)
1842.« (cím)
[Nemzeti Múzeum könyvtárában: (intézmény)
(információ)
»Hung. liter. 3125.« kérőszám alatt van lajstromozva.]
szin_III.0089.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Lángh Ádám János címszóvég 27934 Szócikk:
Lángh Ádám János (jászai), ytelepulesy jászai ytelepulesy jászai ymegyey
jász-nagy-kun-szolnok megye ykodvegy úttörő színész, sz. 1772. júl. xtalanevtizedx
1785 xtalanevtizedx 1795 28-án, Jászújfalun ytelepulesy jászújfalu ytelepulesy
Jászújfalu ymegyey komárom megye ykodvegy (Abauj m.). ytelepulesy abauj m.
ytelepulesy Abauj m. ymegyey abauj-torna megye ykodvegy (Pesty Frigyes: yszemelynevy
pesty frigyes yszemelynevy Pesty Frigyes yszemelynevy pesty yszemelynevy
frigyes yszemelynevy yszemelynevy Pesty yszemelynevy Frigyes yszemelynevy
ykodvegy »A világtörténet napjai« ycimy a világtörténet napjai ycimy A
világtörténet napjai ycimy a ycimy világtörténet ycimy napjai ycimy ycimy A ycimy
világtörténet ycimy napjai ycimy ykodvegy c. munkája szerint Felsőmetzenzéfben),
ytelepulesy felsőmetzenzéf ytelepulesy Felsőmetzenzéf ymegyey abauj-torna megye
ykodvegy megh. 1847. márc. 22-én, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy a Rókus-kórházban. Atyja Pál, tanító és jegyző volt.
Középiskolai tanulmányait Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy
Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy
Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Pozsonyban ytelepulesy pozsony
ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy és Pesten pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte. Midőn Ráday Pál gróf yszemelynevy
ráday pál gróf yszemelynevy Ráday Pál gróf yszemelynevy ráday yszemelynevy pál
yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Ráday yszemelynevy Pál yszemelynevy
gróf yszemelynevy ykodvegy és Kazinczy Ferenc yszemelynevy kazinczy ferenc
yszemelynevy Kazinczy Ferenc yszemelynevy kazinczy yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy munkálkodására
az 1790-ben xevtizedx 1795 összeállott magyar színésztársaság helyzete két évi bizonytalanság
után 1792-ben annyira biztosított volt, hogy a budai buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Dunaparton állott nyári színházat Reischel
yszemelynevy reischel yszemelynevy Reischel yszemelynevy reischel yszemelynevy
yszemelynevy Reischel yszemelynevy ykodvegy ácstól kibérelhették és a színészek
egymás közt egyezségre léphettek: Lángh yszemelynevy lángh yszemelynevy Lángh
yszemelynevy lángh yszemelynevy yszemelynevy Lángh yszemelynevy ykodvegy is aláírta
a szerződést s így az első óriási nehézségnek ő is egyik leküzdője volt. 1792. máj.
5-én, — mikor a színház megnyílt — a »Talált gyermek«-ben ycimy talált gyermek
ycimy Talált gyermek ycimy talált ycimy gyermek ycimy ycimy Talált ycimy
gyermek ycimy ykodvegy ő is fellépett és nevének megfelelő lángérzelmű, lángeszű
színész volt. Őt mintegy fensőbb ihlettség vonzotta a színpadra. Előbb hősi szerepekben
próbálkozott, de csakhamar a társalgási, szerelmes, kedélyes, víg, finom szalon
jellemű szerepekre megy át és azokat oly nemes társalgási csínnal adta, minővel
utána sokáig senki. Külalakjában volt valami vonzó, mihez a természet oly kedves
hangot adott, melyet az indulatok kitöréseiben gyöngéd mérsékléssel használt. Értette
a zenét is és ifjú korában tiszta, csengő tenor hangja híres volt. Lelke, éltető
eleme volt a magyar színészetnek s mint buzgó apostol is működött. Kántomét, yszemelynevy
kántome yszemelynevy Kántomé yszemelynevy kántome yszemelynevy yszemelynevy
Kántomé yszemelynevy ykodvegy a híres tragikai művésznőt ő vezette Pesten pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a színészethez, írni-olvasni
megtanította és szorgalmasan bevezette a szavalás művészetébe. Kívüle még Juhász
Júliannát, yszemelynevy juhász júlianna yszemelynevy Juhász Júlianná
yszemelynevy juhász yszemelynevy júlianna yszemelynevy yszemelynevy Juhász
yszemelynevy Júlianná yszemelynevy ykodvegy Molnár Karolint, yszemelynevy
molnár karolin yszemelynevy Molnár Karolin yszemelynevy molnár yszemelynevy
karolin yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Karolin yszemelynevy
ykodvegy Balla Károlynét yszemelynevy balla károlyne yszemelynevy Balla
Károlyné yszemelynevy balla yszemelynevy károlyne yszemelynevy yszemelynevy
Balla yszemelynevy Károlyné yszemelynevy ykodvegy képezte a pályára. 1794-ben nőül
vette Kelemen Erzsébet yszemelynevy kelemen erzsébet yszemelynevy Kelemen
Erzsébet yszemelynevy kelemen yszemelynevy erzsébet yszemelynevy yszemelynevy
Kelemen yszemelynevy Erzsébet yszemelynevy ykodvegy színésznőt, aki azonban már
a következő évben meghalt. Az Erdélyben ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély
yorszagy Románia ykodvegy 1792-ben Kócsi Patkó János yszemelynevy kócsi patkó
jános yszemelynevy Kócsi Patkó János yszemelynevy kócsi yszemelynevy patkó
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kócsi yszemelynevy Patkó
yszemelynevy János yszemelynev igazgató alatt álló színtársulathoz ő is kapott meghívást,
amelynek azonban csak 1796-ban tehetett eleget, midőn a pesti pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy társaság feloszlott és a magyar színészet
Erdélyben ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy Wesselényi
Miklós báró yszemelynevy wesselényi miklós báró yszemelynevy Wesselényi Miklós
báró yszemelynevy wesselényi yszemelynevy miklós yszemelynevy báró yszemelynevy
yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy Miklós yszemelyn égisze alatt tartotta fenn
magát. Lángh yszemelynevy lángh yszemelynevy Lángh yszemelynevy lángh
yszemelynevy yszemelynevy Lángh yszemelynevy ykodvegy közkedveltségnek örvendett
Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy is, hol 1798-ban nőül xtalanevtizedx 1805 vette Járdos Anna Máriát, yszemelynevy
járdos anna mária yszemelynevy Járdos Anna Máriá yszemelynevy járdos
yszemelynevy anna yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Járdos
yszemelynevy Anna yszemelynevy Máriá yszemelynev a kitűnő tragikai színésznőt. (Neje
megh. 1806. aug. 24-én, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Eltemették a piarista-templom kriptájába.)
1806-ban xevtizedx 1805 Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy működik, egy év múlva e társulatnak a rendezője. 1815. xevtizedx
1815 júl. 15-én e társulat feloszlott, mire L. a német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színtársulathoz szegődött, miután a német ynyelvy német
ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy nyelvet jól bírta.
De csakhamar ismét lábraáll a magyar színészcsapat, most már Udvarhelyi Miklós yszemelynevy
udvarhelyi miklós yszemelynevy Udvarhelyi Miklós yszemelynevy udvarhelyi
yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Udvarhelyi yszemelynevy Miklós
yszemelynevy ykodvegy vezetésével, mire L. ismét beáll a hazai kultúra bajnokának.
A dicsőség azonban rövid életű volt, mivel a kellő pártfogás hiányzott. Többnyire
Erdélybe ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy költöztek
a színészek és az ottani társasággal vándoroltak szerteszét a hazában. 1818-ban
Marosvásárhelyen ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey
maros-torda megye ykodvegy volt, honnan csakhamar Kilényi yszemelynevy kilényi
yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy yszemelynevy Kilényi
yszemelynevy ykodvegy társulatához szegődött és 1819-ben Komáromban ytelepulesy
komárom ytelepulesy Komárom ymegyey komárom megye ykodvegy játszik. 1828-ban xevtizedx
1825 a kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye
ykodvegy operatársaság tagja lett. De itt sem maradt soká, hanem színész-fiával
és annak családjával tovább vándorolt. Mindinkább elöregedvén, már csak kisebb,
kisegítő szerepeket játszik. Végre mint egy kifáradt gladiátor: lelép a világot
jelentő deszkákról és Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy jött, hol a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy tagjai saját fizetésükből eltartották az öreg bajnokot. Később
a Nemzeti Színháznál yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy mint pénzszedő-ellenőr működött. 1842. xevtizedx 1845 máj. 5-én ünnepelték
meg Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 50 éves jubileumát,
előadták a »Talált gyermek« ycimy talált gyermek ycimy Talált gyermek ycimy
talált ycimy gyermek ycimy ycimy Talált ycimy gyermek ycimy ykodvegy c. színművet,
mellyel 1792-ben xevtizedx 1795 Budán xtalanevtizedx 1805 buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy az első magyar színházat megnyitották,
ugyanazon nyelvvel és öltözetekben, miként akkor került színre és az öreg L. is
fellépett Gondosi udvarbíró yszerepy gondosi udvarbíró yszerepy Gondosi udvarbíró
yszerepy gondosi yszerepy udvarbíró yszerepy yszerepy Gondosi yszerepy
udvarbíró yszerepy ykodvegy szerepében. Szigligeti yszemelynevy szigligeti
yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy ykodvegy erre az alkalomra egy allegorikus előjátékot írt, mely emlékkönyv
alakjában is megjelent és az abból begyűlt jövedelemnek felét a szerző az ünnepelt
agg színésznek szánta. (Az allegória zenéjét Szerdahelyi József yszemelynevy
szerdahelyi józsef yszemelynevy Szerdahelyi József yszemelynevy szerdahelyi
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy írta.) Ezután nevével már nem találkozunk. 1845. xevtizedx
1845 júl. havától a színház tagjai havonta 16 frtot gyűjtöttek részére, hogy megmentsék
az éhhaláltól. Temetéséről a »Pesti Hirlap« yintezmenyy pesti hirlap
yintezmenyy Pesti Hi yintezmenyy pesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy
yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hi yintezmenyy ykodvegy ezeket írta: »A Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagjai illő dísszel
és teljes számmal jelentek meg koporsója körül. Beszédet azonban közbejött akadályok
miatt nem tarta felette senki.« Főbb szerepei: Márton yszerepy márton yszerepy
Márton yszerepy márton yszerepy yszerepy Márton yszerepy ykodvegy (A természet leánya),
ycimy a természet leánya ycimy A természet leánya ycimy a ycimy természet ycimy
leánya ycimy ycimy A ycimy természet ycimy leánya ycimy ykodvegy Mandolino halász
yszerepy mandolino halász yszerepy Mandolino halász yszerepy mandolino yszerepy
halász yszerepy yszerepy Mandolino yszerepy halász yszerepy ykodvegy (A tsörgő sapka),
ycimy a tsörgő sapka ycimy A tsörgő sapka ycimy a ycimy tsörgő ycimy sapka
ycimy ycimy A ycimy tsörgő ycimy sapka ycimy ykodvegy Oldelholm yszerepy
oldelholm yszerepy Oldelholm yszerepy oldelholm yszerepy yszerepy Oldelholm
yszerepy ykodvegy (Hamlet), ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy
Hamlet ycimy ykodvegy Zsankó Lőrinc yszerepy zsankó lőrinc yszerepy Zsankó
Lőrinc yszerepy zsankó yszerepy lőrinc yszerepy yszerepy Zsankó yszerepy Lőrinc
yszerepy ykodvegy (Németujvár ostroma), ycimy németujvár ostroma ycimy
Németujvár ostroma ycimy németujvár ycimy ostroma ycimy ycimy Németujvár ycimy
ostroma ycimy ykodvegy Müller yszerepy müller yszerepy Müller yszerepy müller
yszerepy yszerepy Müller yszerepy ykodvegy (Fortély és szerelem), ycimy fortély
és szerelem ycimy Fortély és szerelem ycimy fortély ycimy és ycimy szerelem
ycimy ycimy Fortély ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy Herceg Zborovtzky yszerepy
herceg zborovtzky yszerepy Herceg Zborovtzky yszerepy herceg yszerepy
zborovtzky yszerepy yszerepy Herceg yszerepy Zborovtzky yszerepy ykodvegy (Vanda,
a krakkói hercegasszony ycimy vanda, a krakkói hercegasszony ycimy Vanda, a
krakkói hercegasszony ycimy vanda, ycimy a ycimy krakkói ycimy hercegasszony
ycimy ycimy Vanda, ycimy a ycimy krakkói ycimy hercegasszony ycimy ykod stb.). Számos
idegen színművet fordított magyarra. Eredeti munkáinak száma: 27. A fordítottaké:
112. Emlékét őrzi a következő könyv: »Emlék-könyv az első magyar színház 1792. Május
5-dikén történt megnyitásának és az akkor először színpadra lépett Láng Ádám János
aggszínésznek most a nemzeti színház tagjának 1842 Május 5 dikén a' nemzeti színpadon
tartott félszázados ünnepére. Pest. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy 1842.« [Nemzeti Múzeum könyvtárában: yintezmenyy nemzeti
múzeum könyvtára yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy múzeum
yintezmenyy könyvtára yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Hung.
liter. 3125.« kérőszám alatt van lajstromozva.] szin_III.0089.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Lángh Ádám János - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1772
SZULETESIEVTIZED 1775
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0089.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0089.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27934.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Lángh
Ádám János
Szócikk: Lángh Ádám János (jászai), úttörő színész,
sz. 1772. júl. 28-án, Jászújfalun (Abauj m.). (Pesty Frigyes: »A világtörténet napjai«
c. munkája szerint Felsőmetzenzéfben), megh. 1847. márc. 22-én, Pesten, a Rókus-kórházban.
Atyja Pál, tanító és jegyző volt. Középiskolai tanulmányait Debrecenben, Kassán,
Pozsonyban és Pesten végezte. Midőn Ráday Pál gróf és Kazinczy Ferenc munkálkodására
az 1790-ben összeállott magyar színésztársaság helyzete két évi bizonytalanság után
1792-ben annyira biztosított volt, hogy a budai Dunaparton állott nyári színházat
Reischel ácstól kibérelhették és a színészek egymás közt egyezségre léphettek: Lángh
is aláírta a szerződést s így az első óriási nehézségnek ő is egyik leküzdője volt.
1792. máj. 5-én, — mikor a színház megnyílt — a »Talált gyermek«-ben ő is fellépett
és nevének megfelelő lángérzelmű, lángeszű színész volt. Őt mintegy fensőbb ihlettség
vonzotta a színpadra. Előbb hősi szerepekben próbálkozott, de csakhamar a társalgási,
szerelmes, kedélyes, víg, finom szalon jellemű szerepekre megy át és azokat oly
nemes társalgási csínnal adta, minővel utána sokáig senki. Külalakjában volt valami
vonzó, mihez a természet oly kedves hangot adott, melyet az indulatok kitöréseiben
gyöngéd mérsékléssel használt. Értette a zenét is és ifjú korában tiszta, csengő
tenor hangja híres volt. Lelke, éltető eleme volt a magyar színészetnek s mint buzgó
apostol is működött. Kántomét, a híres tragikai művésznőt ő vezette Pesten a színészethez,
írni-olvasni megtanította és szorgalmasan bevezette a szavalás művészetébe. Kívüle
még Juhász Júliannát, Molnár Karolint, Balla Károlynét képezte a pályára. 1794-ben
nőül vette Kelemen Erzsébet színésznőt, aki azonban már a következő évben meghalt.
Az Erdélyben 1792-ben Kócsi Patkó János igazgató alatt álló színtársulathoz ő is
kapott meghívást, amelynek azonban csak 1796-ban tehetett eleget, midőn a pesti
társaság feloszlott és a magyar színészet Erdélyben Wesselényi Miklós báró égisze
alatt tartotta fenn magát. Lángh közkedveltségnek örvendett Kolozsvárott is, hol
1798-ban nőül vette Járdos Anna Máriát, a kitűnő tragikai színésznőt. (Neje megh.
1806. aug. 24-én, Kolozsvárott. Eltemették a piarista-templom kriptájába.) 1806-ban
Pesten működik, egy év múlva e társulatnak a rendezője. 1815. júl. 15-én e társulat
feloszlott, mire L. a német színtársulathoz szegődött, miután a német nyelvet jól
bírta. De csakhamar ismét lábraáll a magyar színészcsapat, most már Udvarhelyi Miklós
vezetésével, mire L. ismét beáll a hazai kultúra bajnokának. A dicsőség azonban
rövid életű volt, mivel a kellő pártfogás hiányzott. Többnyire Erdélybe költöztek
a színészek és az ottani társasággal vándoroltak szerteszét a hazában. 1818-ban
Marosvásárhelyen volt, honnan csakhamar Kilényi társulatához szegődött és 1819-ben
Komáromban játszik. 1828-ban a kassai operatársaság tagja lett. De itt sem maradt
soká, hanem színész-fiával és annak családjával tovább vándorolt. Mindinkább elöregedvén,
már csak kisebb, kisegítő szerepeket játszik. Végre mint egy kifáradt gladiátor:
lelép a világot jelentő deszkákról és Pestre jött, hol a Nemzeti Színház tagjai
saját fizetésükből eltartották az öreg bajnokot. Később a Nemzeti Színháznál mint
pénzszedő-ellenőr működött. 1842. máj. 5-én ünnepelték meg Pesten 50 éves jubileumát,
előadták a »Talált gyermek« c. színművet, mellyel 1792-ben Budán az első magyar
színházat megnyitották, ugyanazon nyelvvel és öltözetekben, miként akkor került
színre és az öreg L. is fellépett Gondosi udvarbíró szerepében. Szigligeti erre
az alkalomra egy allegorikus előjátékot írt, mely emlékkönyv alakjában is megjelent
és az abból begyűlt jövedelemnek felét a szerző az ünnepelt agg színésznek szánta.
(Az allegória zenéjét Szerdahelyi József írta.) Ezután nevével már nem találkozunk.
1845. júl. havától a színház tagjai havonta 16 frtot gyűjtöttek részére, hogy megmentsék
az éhhaláltól. Temetéséről a »Pesti Hirlap« ezeket írta: »A Nemzeti Színház tagjai
illő dísszel és teljes számmal jelentek meg koporsója körül. Beszédet azonban közbejött
akadályok miatt nem tarta felette senki.« Főbb szerepei: Márton (A természet leánya),
Mandolino halász (A tsörgő sapka), Oldelholm (Hamlet), Zsankó Lőrinc (Németujvár
ostroma), Müller (Fortély és szerelem), Herceg Zborovtzky (Vanda, a krakkói hercegasszony
stb.). Számos idegen színművet fordított magyarra. Eredeti munkáinak száma: 27.
A fordítottaké: 112. Emlékét őrzi a következő könyv: »Emlék-könyv az első magyar
színház 1792. Május 5-dikén történt megnyitásának és az akkor először színpadra
lépett Láng Ádám János aggszínésznek most a nemzeti színház tagjának 1842 Május
5 dikén a' nemzeti színpadon tartott félszázados ünnepére. Pest. 1842.« [Nemzeti
Múzeum könyvtárában: »Hung. liter. 3125.« kérőszám alatt van lajstromozva.] szin_III.0089.pdf
III