Címszó: Lángh Ádám János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1772

SZULETESIEVTIZED 1775

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0089.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0089.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27934.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Lángh Ádám János

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527934.htm

 

Szócikk: Lángh Ádám János (jászai), (megye) (információ)  úttörő színész, sz. 1772. (születés éve) júl. 28-án, Jászújfalun (megye) (Abauj m.). (megye) (Pesty Frigyes: (személy) »A világtörténet napjai« (cím) c. munkája szerint Felsőmetzenzéfben), (megye) megh. 1847. márc. 22-én, Pesten, (Budapest) a Rókus-kórházban. Atyja Pál, tanító és jegyző volt. Középiskolai tanulmányait Debrecenben, (megye) Kassán, (megye) Pozsonyban (megye) és Pesten (Budapest) végezte. Midőn Ráday Pál gróf (személy) (információ)  és Kazinczy Ferenc (személy) (információ)  munkálkodására az 1790-ben (időpont) összeállott magyar színésztársaság helyzete két évi bizonytalanság után 1792-ben (időpont) annyira biztosított volt, hogy a budai (Budapest) Dunaparton állott nyári színházat Reischel (személy) ácstól kibérelhették és a színészek egymás közt egyezségre léphettek: Lángh (személy) (információ)  is aláírta a szerződést s így az első óriási nehézségnek ő is egyik leküzdője volt. 1792. (időpont) máj. 5-én, — mikor a színház megnyílt — a »Talált gyermek«-ben (cím) (információ)  ő is fellépett és nevének megfelelő lángérzelmű, lángeszű színész volt. Őt mintegy fensőbb ihlettség vonzotta a színpadra. Előbb hősi szerepekben próbálkozott, de csakhamar a társalgási, szerelmes, kedélyes, víg, finom szalon jellemű szerepekre megy át és azokat oly nemes társalgási csínnal adta, minővel utána sokáig senki. Külalakjában volt valami vonzó, mihez a természet oly kedves hangot adott, melyet az indulatok kitöréseiben gyöngéd mérsékléssel használt. Értette a zenét is és ifjú korában tiszta, csengő tenor hangja híres volt. Lelke, éltető eleme volt a magyar színészetnek s mint buzgó apostol is működött. Kántomét, (személy) a híres tragikai művésznőt ő vezette Pesten (Budapest) a színészethez, írni-olvasni megtanította és szorgalmasan bevezette a szavalás művészetébe. Kívüle még Juhász Júliannát, (személy) (információ)  Molnár Karolint, (személy) (információ)  Balla Károlynét (személy) (információ)  képezte a pályára. 1794-ben (időpont) nőül vette Kelemen Erzsébet (személy) (információ)  színésznőt, aki azonban már a következő évben meghalt. Az Erdélyben (ország) (információ)  1792-ben (időpont) Kócsi Patkó János (személy) (információ)  igazgató alatt álló színtársulathoz ő is kapott meghívást, amelynek azonban csak 1796-ban (időpont) tehetett eleget, midőn a pesti (Budapest) társaság feloszlott és a magyar színészet Erdélyben (ország) (információ)  Wesselényi Miklós báró (személy) (információ)  égisze alatt tartotta fenn magát. Lángh (személy) (információ)  közkedveltségnek örvendett Kolozsvárott (megye) is, hol 1798-ban (időpont) nőül vette Járdos Anna Máriát, (személy) (információ)  a kitűnő tragikai színésznőt. (Neje megh. 1806. aug. 24-én, Kolozsvárott. (megye) Eltemették a piarista-templom kriptájába.) 1806-ban (időpont) Pesten (Budapest) működik, egy év múlva e társulatnak a rendezője. 1815. (időpont) júl. 15-én e társulat feloszlott, mire L. a német (nemzetiség) (információ)  színtársulathoz szegődött, miután a német (nyelv) (információ)  nyelvet jól bírta. De csakhamar ismét lábraáll a magyar színészcsapat, most már Udvarhelyi Miklós (személy) (információ)  vezetésével, mire L. ismét beáll a hazai kultúra bajnokának. A dicsőség azonban rövid életű volt, mivel a kellő pártfogás hiányzott. Többnyire Erdélybe (ország) (információ)  költöztek a színészek és az ottani társasággal vándoroltak szerteszét a hazában. 1818-ban (időpont) Marosvásárhelyen (megye) volt, honnan csakhamar Kilényi (személy) (információ)  társulatához szegődött és 1819-ben (időpont) Komáromban (megye) (információ)  játszik. 1828-ban (időpont) a kassai (megye) operatársaság tagja lett. De itt sem maradt soká, hanem színész-fiával és annak családjával tovább vándorolt. Mindinkább elöregedvén, már csak kisebb, kisegítő szerepeket játszik. Végre mint egy kifáradt gladiátor: lelép a világot jelentő deszkákról és Pestre (Budapest) jött, hol a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagjai saját fizetésükből eltartották az öreg bajnokot. Később a Nemzeti Színháznál (intézmény) (információ)  mint pénzszedő-ellenőr működött. 1842. (időpont) máj. 5-én ünnepelték meg Pesten (Budapest) 50 éves jubileumát, előadták a »Talált gyermek« (cím) (információ)  c. színművet, mellyel 1792-ben (időpont) Budán (Budapest) az első magyar színházat megnyitották, ugyanazon nyelvvel és öltözetekben, miként akkor került színre és az öreg L. is fellépett Gondosi udvarbíró (szerep) szerepében. Szigligeti (személy) (információ)  erre az alkalomra egy allegorikus előjátékot írt, mely emlékkönyv alakjában is megjelent és az abból begyűlt jövedelemnek felét a szerző az ünnepelt agg színésznek szánta. (Az allegória zenéjét Szerdahelyi József (személy) (információ)  írta.) Ezután nevével már nem találkozunk. 1845. (időpont) júl. havától a színház tagjai havonta 16 frtot gyűjtöttek részére, hogy megmentsék az éhhaláltól. Temetéséről a »Pesti Hirlap« (intézmény) (információ)  ezeket írta: »A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagjai illő dísszel és teljes számmal jelentek meg koporsója körül. Beszédet azonban közbejött akadályok miatt nem tarta felette senki.« Főbb szerepei: Márton (szerep) (információ)  (A természet leánya), (cím) Mandolino halász (szerep) (A tsörgő sapka), (cím) Oldelholm (szerep) (Hamlet), (cím) (információ)  Zsankó Lőrinc (szerep) (Németujvár ostroma), (cím) Müller (szerep) (információ)  (Fortély és szerelem), (cím) Herceg Zborovtzky (szerep) (Vanda, a krakkói hercegasszony (cím) stb.). Számos idegen színművet fordított magyarra. Eredeti munkáinak száma: 27. A fordítottaké: 112. Emlékét őrzi a következő könyv: »Emlék-könyv az első magyar színház 1792. Május 5-dikén történt megnyitásának és az akkor először színpadra lépett Láng Ádám János aggszínésznek most a nemzeti színház tagjának 1842 Május 5 dikén a' nemzeti színpadon tartott félszázados ünnepére. Pest. (Budapest) 1842.« (cím) [Nemzeti Múzeum könyvtárában: (intézmény) (információ)  »Hung. liter. 3125.« kérőszám alatt van lajstromozva.] szin_III.0089.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Lángh Ádám János címszóvég 27934 Szócikk: Lángh Ádám János (jászai), ytelepulesy jászai ytelepulesy jászai ymegyey jász-nagy-kun-szolnok megye ykodvegy úttörő színész, sz. 1772. júl. xtalanevtizedx 1785 xtalanevtizedx 1795 28-án, Jászújfalun ytelepulesy jászújfalu ytelepulesy Jászújfalu ymegyey komárom megye ykodvegy (Abauj m.). ytelepulesy abauj m. ytelepulesy Abauj m. ymegyey abauj-torna megye ykodvegy (Pesty Frigyes: yszemelynevy pesty frigyes yszemelynevy Pesty Frigyes yszemelynevy pesty yszemelynevy frigyes yszemelynevy yszemelynevy Pesty yszemelynevy Frigyes yszemelynevy ykodvegy »A világtörténet napjai« ycimy a világtörténet napjai ycimy A világtörténet napjai ycimy a ycimy világtörténet ycimy napjai ycimy ycimy A ycimy világtörténet ycimy napjai ycimy ykodvegy c. munkája szerint Felsőmetzenzéfben), ytelepulesy felsőmetzenzéf ytelepulesy Felsőmetzenzéf ymegyey abauj-torna megye ykodvegy megh. 1847. márc. 22-én, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Rókus-kórházban. Atyja Pál, tanító és jegyző volt. Középiskolai tanulmányait Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy és Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte. Midőn Ráday Pál gróf yszemelynevy ráday pál gróf yszemelynevy Ráday Pál gróf yszemelynevy ráday yszemelynevy pál yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Ráday yszemelynevy Pál yszemelynevy gróf yszemelynevy ykodvegy és Kazinczy Ferenc yszemelynevy kazinczy ferenc yszemelynevy Kazinczy Ferenc yszemelynevy kazinczy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy munkálkodására az 1790-ben xevtizedx 1795 összeállott magyar színésztársaság helyzete két évi bizonytalanság után 1792-ben annyira biztosított volt, hogy a budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Dunaparton állott nyári színházat Reischel yszemelynevy reischel yszemelynevy Reischel yszemelynevy reischel yszemelynevy yszemelynevy Reischel yszemelynevy ykodvegy ácstól kibérelhették és a színészek egymás közt egyezségre léphettek: Lángh yszemelynevy lángh yszemelynevy Lángh yszemelynevy lángh yszemelynevy yszemelynevy Lángh yszemelynevy ykodvegy is aláírta a szerződést s így az első óriási nehézségnek ő is egyik leküzdője volt. 1792. máj. 5-én, — mikor a színház megnyílt — a »Talált gyermek«-ben ycimy talált gyermek ycimy Talált gyermek ycimy talált ycimy gyermek ycimy ycimy Talált ycimy gyermek ycimy ykodvegy ő is fellépett és nevének megfelelő lángérzelmű, lángeszű színész volt. Őt mintegy fensőbb ihlettség vonzotta a színpadra. Előbb hősi szerepekben próbálkozott, de csakhamar a társalgási, szerelmes, kedélyes, víg, finom szalon jellemű szerepekre megy át és azokat oly nemes társalgási csínnal adta, minővel utána sokáig senki. Külalakjában volt valami vonzó, mihez a természet oly kedves hangot adott, melyet az indulatok kitöréseiben gyöngéd mérsékléssel használt. Értette a zenét is és ifjú korában tiszta, csengő tenor hangja híres volt. Lelke, éltető eleme volt a magyar színészetnek s mint buzgó apostol is működött. Kántomét, yszemelynevy kántome yszemelynevy Kántomé yszemelynevy kántome yszemelynevy yszemelynevy Kántomé yszemelynevy ykodvegy a híres tragikai művésznőt ő vezette Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a színészethez, írni-olvasni megtanította és szorgalmasan bevezette a szavalás művészetébe. Kívüle még Juhász Júliannát, yszemelynevy juhász júlianna yszemelynevy Juhász Júlianná yszemelynevy juhász yszemelynevy júlianna yszemelynevy yszemelynevy Juhász yszemelynevy Júlianná yszemelynevy ykodvegy Molnár Karolint, yszemelynevy molnár karolin yszemelynevy Molnár Karolin yszemelynevy molnár yszemelynevy karolin yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Karolin yszemelynevy ykodvegy Balla Károlynét yszemelynevy balla károlyne yszemelynevy Balla Károlyné yszemelynevy balla yszemelynevy károlyne yszemelynevy yszemelynevy Balla yszemelynevy Károlyné yszemelynevy ykodvegy képezte a pályára. 1794-ben nőül vette Kelemen Erzsébet yszemelynevy kelemen erzsébet yszemelynevy Kelemen Erzsébet yszemelynevy kelemen yszemelynevy erzsébet yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy Erzsébet yszemelynevy ykodvegy színésznőt, aki azonban már a következő évben meghalt. Az Erdélyben ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy 1792-ben Kócsi Patkó János yszemelynevy kócsi patkó jános yszemelynevy Kócsi Patkó János yszemelynevy kócsi yszemelynevy patkó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kócsi yszemelynevy Patkó yszemelynevy János yszemelynev igazgató alatt álló színtársulathoz ő is kapott meghívást, amelynek azonban csak 1796-ban tehetett eleget, midőn a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy társaság feloszlott és a magyar színészet Erdélyben ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy Wesselényi Miklós báró yszemelynevy wesselényi miklós báró yszemelynevy Wesselényi Miklós báró yszemelynevy wesselényi yszemelynevy miklós yszemelynevy báró yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy Miklós yszemelyn égisze alatt tartotta fenn magát. Lángh yszemelynevy lángh yszemelynevy Lángh yszemelynevy lángh yszemelynevy yszemelynevy Lángh yszemelynevy ykodvegy közkedveltségnek örvendett Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy is, hol 1798-ban nőül xtalanevtizedx 1805 vette Járdos Anna Máriát, yszemelynevy járdos anna mária yszemelynevy Járdos Anna Máriá yszemelynevy járdos yszemelynevy anna yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Járdos yszemelynevy Anna yszemelynevy Máriá yszemelynev a kitűnő tragikai színésznőt. (Neje megh. 1806. aug. 24-én, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Eltemették a piarista-templom kriptájába.) 1806-ban xevtizedx 1805 Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy működik, egy év múlva e társulatnak a rendezője. 1815. xevtizedx 1815 júl. 15-én e társulat feloszlott, mire L. a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színtársulathoz szegődött, miután a német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy nyelvet jól bírta. De csakhamar ismét lábraáll a magyar színészcsapat, most már Udvarhelyi Miklós yszemelynevy udvarhelyi miklós yszemelynevy Udvarhelyi Miklós yszemelynevy udvarhelyi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Udvarhelyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy vezetésével, mire L. ismét beáll a hazai kultúra bajnokának. A dicsőség azonban rövid életű volt, mivel a kellő pártfogás hiányzott. Többnyire Erdélybe ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy költöztek a színészek és az ottani társasággal vándoroltak szerteszét a hazában. 1818-ban Marosvásárhelyen ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy volt, honnan csakhamar Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy ykodvegy társulatához szegődött és 1819-ben Komáromban ytelepulesy komárom ytelepulesy Komárom ymegyey komárom megye ykodvegy játszik. 1828-ban xevtizedx 1825 a kassai ytelepulesy kassa ytelepulesy kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy operatársaság tagja lett. De itt sem maradt soká, hanem színész-fiával és annak családjával tovább vándorolt. Mindinkább elöregedvén, már csak kisebb, kisegítő szerepeket játszik. Végre mint egy kifáradt gladiátor: lelép a világot jelentő deszkákról és Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jött, hol a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagjai saját fizetésükből eltartották az öreg bajnokot. Később a Nemzeti Színháznál yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy mint pénzszedő-ellenőr működött. 1842. xevtizedx 1845 máj. 5-én ünnepelték meg Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 50 éves jubileumát, előadták a »Talált gyermek« ycimy talált gyermek ycimy Talált gyermek ycimy talált ycimy gyermek ycimy ycimy Talált ycimy gyermek ycimy ykodvegy c. színművet, mellyel 1792-ben xevtizedx 1795 Budán xtalanevtizedx 1805 buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy az első magyar színházat megnyitották, ugyanazon nyelvvel és öltözetekben, miként akkor került színre és az öreg L. is fellépett Gondosi udvarbíró yszerepy gondosi udvarbíró yszerepy Gondosi udvarbíró yszerepy gondosi yszerepy udvarbíró yszerepy yszerepy Gondosi yszerepy udvarbíró yszerepy ykodvegy szerepében. Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy erre az alkalomra egy allegorikus előjátékot írt, mely emlékkönyv alakjában is megjelent és az abból begyűlt jövedelemnek felét a szerző az ünnepelt agg színésznek szánta. (Az allegória zenéjét Szerdahelyi József yszemelynevy szerdahelyi józsef yszemelynevy Szerdahelyi József yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy írta.) Ezután nevével már nem találkozunk. 1845. xevtizedx 1845 júl. havától a színház tagjai havonta 16 frtot gyűjtöttek részére, hogy megmentsék az éhhaláltól. Temetéséről a »Pesti Hirlap« yintezmenyy pesti hirlap yintezmenyy Pesti Hi yintezmenyy pesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hi yintezmenyy ykodvegy ezeket írta: »A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagjai illő dísszel és teljes számmal jelentek meg koporsója körül. Beszédet azonban közbejött akadályok miatt nem tarta felette senki.« Főbb szerepei: Márton yszerepy márton yszerepy Márton yszerepy márton yszerepy yszerepy Márton yszerepy ykodvegy (A természet leánya), ycimy a természet leánya ycimy A természet leánya ycimy a ycimy természet ycimy leánya ycimy ycimy A ycimy természet ycimy leánya ycimy ykodvegy Mandolino halász yszerepy mandolino halász yszerepy Mandolino halász yszerepy mandolino yszerepy halász yszerepy yszerepy Mandolino yszerepy halász yszerepy ykodvegy (A tsörgő sapka), ycimy a tsörgő sapka ycimy A tsörgő sapka ycimy a ycimy tsörgő ycimy sapka ycimy ycimy A ycimy tsörgő ycimy sapka ycimy ykodvegy Oldelholm yszerepy oldelholm yszerepy Oldelholm yszerepy oldelholm yszerepy yszerepy Oldelholm yszerepy ykodvegy (Hamlet), ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy Zsankó Lőrinc yszerepy zsankó lőrinc yszerepy Zsankó Lőrinc yszerepy zsankó yszerepy lőrinc yszerepy yszerepy Zsankó yszerepy Lőrinc yszerepy ykodvegy (Németujvár ostroma), ycimy németujvár ostroma ycimy Németujvár ostroma ycimy németujvár ycimy ostroma ycimy ycimy Németujvár ycimy ostroma ycimy ykodvegy Müller yszerepy müller yszerepy Müller yszerepy müller yszerepy yszerepy Müller yszerepy ykodvegy (Fortély és szerelem), ycimy fortély és szerelem ycimy Fortély és szerelem ycimy fortély ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Fortély ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy Herceg Zborovtzky yszerepy herceg zborovtzky yszerepy Herceg Zborovtzky yszerepy herceg yszerepy zborovtzky yszerepy yszerepy Herceg yszerepy Zborovtzky yszerepy ykodvegy (Vanda, a krakkói hercegasszony ycimy vanda, a krakkói hercegasszony ycimy Vanda, a krakkói hercegasszony ycimy vanda, ycimy a ycimy krakkói ycimy hercegasszony ycimy ycimy Vanda, ycimy a ycimy krakkói ycimy hercegasszony ycimy ykod stb.). Számos idegen színművet fordított magyarra. Eredeti munkáinak száma: 27. A fordítottaké: 112. Emlékét őrzi a következő könyv: »Emlék-könyv az első magyar színház 1792. Május 5-dikén történt megnyitásának és az akkor először színpadra lépett Láng Ádám János aggszínésznek most a nemzeti színház tagjának 1842 Május 5 dikén a' nemzeti színpadon tartott félszázados ünnepére. Pest. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1842.« [Nemzeti Múzeum könyvtárában: yintezmenyy nemzeti múzeum könyvtára yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy múzeum yintezmenyy könyvtára yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Hung. liter. 3125.« kérőszám alatt van lajstromozva.] szin_III.0089.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Lángh Ádám János - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1772

SZULETESIEVTIZED 1775

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0089.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0089.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27934.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Lángh Ádám János

Szócikk: Lángh Ádám János (jászai), úttörő színész, sz. 1772. júl. 28-án, Jászújfalun (Abauj m.). (Pesty Frigyes: »A világtörténet napjai« c. munkája szerint Felsőmetzenzéfben), megh. 1847. márc. 22-én, Pesten, a Rókus-kórházban. Atyja Pál, tanító és jegyző volt. Középiskolai tanulmányait Debrecenben, Kassán, Pozsonyban és Pesten végezte. Midőn Ráday Pál gróf és Kazinczy Ferenc munkálkodására az 1790-ben összeállott magyar színésztársaság helyzete két évi bizonytalanság után 1792-ben annyira biztosított volt, hogy a budai Dunaparton állott nyári színházat Reischel ácstól kibérelhették és a színészek egymás közt egyezségre léphettek: Lángh is aláírta a szerződést s így az első óriási nehézségnek ő is egyik leküzdője volt. 1792. máj. 5-én, — mikor a színház megnyílt — a »Talált gyermek«-ben ő is fellépett és nevének megfelelő lángérzelmű, lángeszű színész volt. Őt mintegy fensőbb ihlettség vonzotta a színpadra. Előbb hősi szerepekben próbálkozott, de csakhamar a társalgási, szerelmes, kedélyes, víg, finom szalon jellemű szerepekre megy át és azokat oly nemes társalgási csínnal adta, minővel utána sokáig senki. Külalakjában volt valami vonzó, mihez a természet oly kedves hangot adott, melyet az indulatok kitöréseiben gyöngéd mérsékléssel használt. Értette a zenét is és ifjú korában tiszta, csengő tenor hangja híres volt. Lelke, éltető eleme volt a magyar színészetnek s mint buzgó apostol is működött. Kántomét, a híres tragikai művésznőt ő vezette Pesten a színészethez, írni-olvasni megtanította és szorgalmasan bevezette a szavalás művészetébe. Kívüle még Juhász Júliannát, Molnár Karolint, Balla Károlynét képezte a pályára. 1794-ben nőül vette Kelemen Erzsébet színésznőt, aki azonban már a következő évben meghalt. Az Erdélyben 1792-ben Kócsi Patkó János igazgató alatt álló színtársulathoz ő is kapott meghívást, amelynek azonban csak 1796-ban tehetett eleget, midőn a pesti társaság feloszlott és a magyar színészet Erdélyben Wesselényi Miklós báró égisze alatt tartotta fenn magát. Lángh közkedveltségnek örvendett Kolozsvárott is, hol 1798-ban nőül vette Járdos Anna Máriát, a kitűnő tragikai színésznőt. (Neje megh. 1806. aug. 24-én, Kolozsvárott. Eltemették a piarista-templom kriptájába.) 1806-ban Pesten működik, egy év múlva e társulatnak a rendezője. 1815. júl. 15-én e társulat feloszlott, mire L. a német színtársulathoz szegődött, miután a német nyelvet jól bírta. De csakhamar ismét lábraáll a magyar színészcsapat, most már Udvarhelyi Miklós vezetésével, mire L. ismét beáll a hazai kultúra bajnokának. A dicsőség azonban rövid életű volt, mivel a kellő pártfogás hiányzott. Többnyire Erdélybe költöztek a színészek és az ottani társasággal vándoroltak szerteszét a hazában. 1818-ban Marosvásárhelyen volt, honnan csakhamar Kilényi társulatához szegődött és 1819-ben Komáromban játszik. 1828-ban a kassai operatársaság tagja lett. De itt sem maradt soká, hanem színész-fiával és annak családjával tovább vándorolt. Mindinkább elöregedvén, már csak kisebb, kisegítő szerepeket játszik. Végre mint egy kifáradt gladiátor: lelép a világot jelentő deszkákról és Pestre jött, hol a Nemzeti Színház tagjai saját fizetésükből eltartották az öreg bajnokot. Később a Nemzeti Színháznál mint pénzszedő-ellenőr működött. 1842. máj. 5-én ünnepelték meg Pesten 50 éves jubileumát, előadták a »Talált gyermek« c. színművet, mellyel 1792-ben Budán az első magyar színházat megnyitották, ugyanazon nyelvvel és öltözetekben, miként akkor került színre és az öreg L. is fellépett Gondosi udvarbíró szerepében. Szigligeti erre az alkalomra egy allegorikus előjátékot írt, mely emlékkönyv alakjában is megjelent és az abból begyűlt jövedelemnek felét a szerző az ünnepelt agg színésznek szánta. (Az allegória zenéjét Szerdahelyi József írta.) Ezután nevével már nem találkozunk. 1845. júl. havától a színház tagjai havonta 16 frtot gyűjtöttek részére, hogy megmentsék az éhhaláltól. Temetéséről a »Pesti Hirlap« ezeket írta: »A Nemzeti Színház tagjai illő dísszel és teljes számmal jelentek meg koporsója körül. Beszédet azonban közbejött akadályok miatt nem tarta felette senki.« Főbb szerepei: Márton (A természet leánya), Mandolino halász (A tsörgő sapka), Oldelholm (Hamlet), Zsankó Lőrinc (Németujvár ostroma), Müller (Fortély és szerelem), Herceg Zborovtzky (Vanda, a krakkói hercegasszony stb.). Számos idegen színművet fordított magyarra. Eredeti munkáinak száma: 27. A fordítottaké: 112. Emlékét őrzi a következő könyv: »Emlék-könyv az első magyar színház 1792. Május 5-dikén történt megnyitásának és az akkor először színpadra lépett Láng Ádám János aggszínésznek most a nemzeti színház tagjának 1842 Május 5 dikén a' nemzeti színpadon tartott félszázados ünnepére. Pest. 1842.« [Nemzeti Múzeum könyvtárában: »Hung. liter. 3125.« kérőszám alatt van lajstromozva.] szin_III.0089.pdf III