Címszó: Lányi Ernő - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1861

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0095.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0095.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27976.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Lányi Ernő

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527974.htm

 

Szócikk: Lányi Ernő id. zeneszerző, sz. 1861. (születés éve) júl. 19-én, Pesten, (Budapest) megh. 1923. március 12-én, Szabadkán. (megye) Korán került külföldre s Lipcsében, (ország) Bécsben (ország) és Párizsban (ország) végezte tanulmányait. 1883. (időpont) máj. havában Kolozsvárra (megye) szerződött színházi karmesternek. 1885. (időpont) júl. havában házasságot kötött Dombay Erzsivel. (személy) (információ)  Később a kalocsai, (megye) (információ)  majd az egri (megye) (információ)  érseki székesegyház karnagya volt, 1888—90-ben (időpont) a M. Kir. Operaház (intézmény) korrepetitora, majd 1901-ben (időpont) Miskolcon, (megye) 1903- (időpont) ban Szabadkán (megye) városi zeneiskolai igazgató, s mindenütt elévülhetetlen érdemeket szerzett. Őstehetségű, eredeti talentum volt. Dallambőség, művészi formaérzék jellemzi minden kompozíció ját, sőt az újabbak azt mutatják, hogy mindvégig lépést tartott a korral és a modern zenei törekvéseknek is tökéletes megértéssel adott teret. A magyar karének terén az első és legerősebb úttörő és a zeneoktatásban páratlan eredményekre mutathat. Ő fedezte fel és tanította először a tragikusan elhúnyt csodahegedűst, Nagy Jánost (személy) (információ)  is. Gyermekei : Lányi Sarolta (személy) (információ)  költőnő, Lányi Viktor (személy) (információ)  és ifj. Lányi Ernő (személy) örökölték apjuk talentumát és kitűnő munkásai a magyar irodalomnak és zenének. Síremlékfelavatása 1928. (időpont) nov. 4-én volt. A márványsíremléket Kara Mihály (személy) szobrászművész plakettje díszíti. szin_III.0095.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Lányi Ernő címszóvég 27976 Szócikk: Lányi Ernő id. zeneszerző, sz. 1861. júl. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 19-én, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1923. március 12-én, Szabadkán. ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Korán került külföldre s Lipcsében, ytelepulesy lipcse ytelepulesy Lipcsé yorszagy Németország ykodvegy Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy és Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy végezte tanulmányait. 1883. xevtizedx 1885 máj. havában Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szerződött színházi karmesternek. 1885. júl. havában házasságot kötött Dombay Erzsivel. yszemelynevy dombay erzsi yszemelynevy Dombay Erzsi yszemelynevy dombay yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Dombay yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy Később a kalocsai, ytelepulesy kalocsa ytelepulesy kalocsa ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy majd az egri ytelepulesy egri ytelepulesy egri ymegyey szatmár megye ykodvegy érseki székesegyház karnagya volt, 1888—90-ben a xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy korrepetitora, majd 1901-ben xevtizedx 1905 Miskolcon, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy 1903- ban xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 Szabadkán ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy városi zeneiskolai igazgató, s mindenütt elévülhetetlen érdemeket szerzett. Őstehetségű, eredeti talentum volt. Dallambőség, művészi formaérzék jellemzi minden kompozíció ját, sőt az újabbak azt mutatják, hogy mindvégig lépést tartott a korral és a modern zenei törekvéseknek is tökéletes megértéssel adott teret. A magyar karének terén az első és legerősebb úttörő és a zeneoktatásban páratlan eredményekre mutathat. Ő fedezte fel és tanította először a tragikusan elhúnyt csodahegedűst, Nagy Jánost yszemelynevy nagy jános yszemelynevy Nagy János yszemelynevy nagy yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy is. Gyermekei : Lányi Sarolta yszemelynevy lányi sarolta yszemelynevy Lányi Sarolta yszemelynevy lányi yszemelynevy sarolta yszemelynevy yszemelynevy Lányi yszemelynevy Sarolta yszemelynevy ykodvegy költőnő, Lányi Viktor yszemelynevy lányi viktor yszemelynevy Lányi Viktor yszemelynevy lányi yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Lányi yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy és ifj. Lányi Ernő yszemelynevy ifj. lányi ernő yszemelynevy ifj. Lányi Ernő yszemelynevy ifj. yszemelynevy lányi yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy ifj. yszemelynevy Lányi yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodve örökölték apjuk talentumát és kitűnő munkásai a magyar irodalomnak és zenének. Síremlékfelavatása 1928. xevtizedx 1925 nov. 4-én volt. A márványsíremléket Kara Mihály yszemelynevy kara mihály yszemelynevy Kara Mihály yszemelynevy kara yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Kara yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy szobrászművész plakettje díszíti. szin_III.0095.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Lányi Ernő - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1861

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0095.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0095.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27976.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Lányi Ernő

Szócikk: Lányi Ernő id. zeneszerző, sz. 1861. júl. 19-én, Pesten, megh. 1923. március 12-én, Szabadkán. Korán került külföldre s Lipcsében, Bécsben és Párizsban végezte tanulmányait. 1883. máj. havában Kolozsvárra szerződött színházi karmesternek. 1885. júl. havában házasságot kötött Dombay Erzsivel. Később a kalocsai, majd az egri érseki székesegyház karnagya volt, 1888—90-ben a M. Kir. Operaház korrepetitora, majd 1901-ben Miskolcon, 1903- ban Szabadkán városi zeneiskolai igazgató, s mindenütt elévülhetetlen érdemeket szerzett. Őstehetségű, eredeti talentum volt. Dallambőség, művészi formaérzék jellemzi minden kompozíció ját, sőt az újabbak azt mutatják, hogy mindvégig lépést tartott a korral és a modern zenei törekvéseknek is tökéletes megértéssel adott teret. A magyar karének terén az első és legerősebb úttörő és a zeneoktatásban páratlan eredményekre mutathat. Ő fedezte fel és tanította először a tragikusan elhúnyt csodahegedűst, Nagy Jánost is. Gyermekei : Lányi Sarolta költőnő, Lányi Viktor és ifj. Lányi Ernő örökölték apjuk talentumát és kitűnő munkásai a magyar irodalomnak és zenének. Síremlékfelavatása 1928. nov. 4-én volt. A márványsíremléket Kara Mihály szobrászművész plakettje díszíti. szin_III.0095.pdf III