Címszó: Leoncavallo Ruggiero - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1858

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0133.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0133.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28222.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Leoncavallo Ruggiero

Szócikk: Leoncavallo Ruggiero olasz (nemzetiség) (információ)  zeneszerző, sz. 1858. (születés éve) márc. 8-án, Nápolyban, (ország) megh. 1918. szept. havában, u. o. A nápolyi (ország) konzervatóriumon tanult, nagyon szegény volt, kis kávéházakban muzsikált, amikor harmincnégyéves korában a milanói (ország) Sonzogno kiadócég pályázatán egy dalművével megnyerte az első díjat. 1892- (időpont) ben mutatták be az »I pagliacci«-t, (cím) amely egy csapásra a világ egyik leghíresebb zeneszerzőjévé tette. »A bajazzók« (cím) (L. o.) diadalmasan hódítottak előbb Olaszországban, (ország) majd Franciaországban (ország) és 1893. (időpont) márc. 28-án már a budapesti Operaházban (intézmény) (információ)  is bemutatták. Ezután már bemutatták régebbi műveit is, a »Mediciek«-et (cím) és a »Chatterton«-t, (cím) amelyek azonban nem arattak olyan sikert, mint új alkotása, a »Bohémek«, (cím) amelyet Murger (személy) regényéből átdolgozott szövegre írt és amelyet 1897-ben (időpont) mutattak be Milanóban. (ország) Az opera még ugyanabban az évben, 1897. (időpont) nov. 27-én színrekerült Budapesten (Budapest) is, Radó Antal (személy) (információ)  fordításában, de ez a darabja letűnt a műsorról, mert felváltotta a másik olasznak, (nemzetiség) (információ)  Puccininak (személy) (információ)  »Bohémélet«-je, (cím) (információ)  (L. o.) 1900-ban (időpont) írta a »Zaza«-t, (cím) amellyel nagy sikere volt és 1904-ben (időpont) »A berlini Roland« (cím) c. operát, amelyet II. Vilmos német császár (személy) megrendelésére alkotott. 1908-ban (időpont) mutatták be a »Maja«-t, (cím) de ma már operái közül csak »A bajazzók« (cím) és a »Zaza« (cím) élnek, valamint egy-két operettje, amelyeket az olasz (nemzetiség) (információ)  színpadokon ma is játszanak. Két balettje: »A nyáréji álom« (cím) és »A marionettek« (cím) szintén értékesebb alkotásai közül valók. A »Zaza« (cím) nálunk a Városi Színházban (intézmény) (információ)  1923. (időpont) május 18-ián került bemutatóra, a címszerepet Walter Rózsi (személy) (információ)  énekelte. Mint drámai mű 1901. (időpont) aug. 16. a Budai Színkörben, (intézmény) (információ)  azután színre került a Vígszínházban, (intézmény) (információ)  Gombaszögi Fridával (személy) (információ)  a címszerepben. szin_III.0133.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Leoncavallo Ruggiero címszóvég 28222 Szócikk: Leoncavallo Ruggiero olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy zeneszerző, sz. 1858. márc. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 8-án, Nápolyban, ytelepulesy nápoly ytelepulesy Nápoly yorszagy Olaszország ykodvegy megh. 1918. szept. havában, u. o. A nápolyi ytelepulesy nápoly ytelepulesy nápoly yorszagy Olaszország ykodvegy konzervatóriumon tanult, nagyon szegény volt, kis kávéházakban muzsikált, amikor harmincnégyéves korában a milanói ytelepulesy milanó ytelepulesy milanó yorszagy Olaszország ykodvegy Sonzogno kiadócég pályázatán egy dalművével megnyerte az első díjat. 1892- xevtizedx 1895 ben mutatták be az »I pagliacci«-t, ycimy i pagliacci ycimy I pagliacci ycimy i ycimy pagliacci ycimy ycimy I ycimy pagliacci ycimy ykodvegy amely egy csapásra a világ egyik leghíresebb zeneszerzőjévé tette. »A bajazzók« ycimy a bajazzók ycimy A bajazzók ycimy a ycimy bajazzók ycimy ycimy A ycimy bajazzók ycimy ykodvegy (L. o.) diadalmasan hódítottak előbb Olaszországban, ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy majd Franciaországban ytelepulesy franciaország ytelepulesy Franciaország yorszagy Franciaország ykodvegy és 1893. márc. 28-án már a budapesti Operaházban yintezmenyy budapesti operaház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy is bemutatták. Ezután már bemutatták régebbi műveit is, a »Mediciek«-et ycimy mediciek ycimy Mediciek ycimy mediciek ycimy ycimy Mediciek ycimy ykodvegy és a »Chatterton«-t, ycimy chatterton ycimy Chatterton ycimy chatterton ycimy ycimy Chatterton ycimy ykodvegy amelyek azonban nem arattak olyan sikert, mint új alkotása, a »Bohémek«, ycimy bohémek ycimy Bohémek ycimy bohémek ycimy ycimy Bohémek ycimy ykodvegy amelyet Murger yszemelynevy murger yszemelynevy Murger yszemelynevy murger yszemelynevy yszemelynevy Murger yszemelynevy ykodvegy regényéből átdolgozott szövegre írt és amelyet 1897-ben mutattak be Milanóban. ytelepulesy milanó ytelepulesy Milanó yorszagy Olaszország ykodvegy Az opera még ugyanabban az évben, 1897. nov. xtalanevtizedx 1905 27-én színrekerült Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is, Radó Antal yszemelynevy radó antal yszemelynevy Radó Antal yszemelynevy radó yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Radó yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy fordításában, de ez a darabja letűnt a műsorról, mert felváltotta a másik olasznak, ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy Puccininak yszemelynevy puccini yszemelynevy Puccini yszemelynevy puccini yszemelynevy yszemelynevy Puccini yszemelynevy ykodvegy »Bohémélet«-je, ycimy bohémélet ycimy Bohémélet ycimy bohémélet ycimy ycimy Bohémélet ycimy ykodvegy (L. o.) 1900-ban xevtizedx 1905 írta a »Zaza«-t, ycimy zaza ycimy Zaza ycimy zaza ycimy ycimy Zaza ycimy ykodvegy amellyel nagy sikere volt és 1904-ben »A berlini Roland« ycimy a berlini roland ycimy A berlini Roland ycimy a ycimy berlini ycimy roland ycimy ycimy A ycimy berlini ycimy Roland ycimy ykodvegy c. operát, amelyet II. Vilmos német császár yszemelynevy ii. vilmos német császár yszemelynevy II. Vilmos német császár yszemelynevy ii. yszemelynevy vilmos yszemelynevy német yszemelynevy császár yszemelynevy yszemelynevy II. yszemelynevy Vilm megrendelésére alkotott. 1908-ban mutatták xtalanevtizedx 1915 be a »Maja«-t, ycimy maja ycimy Maja ycimy maja ycimy ycimy Maja ycimy ykodvegy de ma már operái közül csak »A bajazzók« ycimy a bajazzók ycimy A bajazzók ycimy a ycimy bajazzók ycimy ycimy A ycimy bajazzók ycimy ykodvegy és a »Zaza« ycimy zaza ycimy Zaza ycimy zaza ycimy ycimy Zaza ycimy ykodvegy élnek, valamint egy-két operettje, amelyeket az olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy színpadokon ma is játszanak. Két balettje: »A nyáréji álom« ycimy a nyáréji álom ycimy A nyáréji álom ycimy a ycimy nyáréji ycimy álom ycimy ycimy A ycimy nyáréji ycimy álom ycimy ykodvegy és »A marionettek« ycimy a marionettek ycimy A marionettek ycimy a ycimy marionettek ycimy ycimy A ycimy marionettek ycimy ykodvegy szintén értékesebb alkotásai közül valók. A »Zaza« ycimy zaza ycimy Zaza ycimy zaza ycimy ycimy Zaza ycimy ykodvegy nálunk a Városi Színházban yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1923. xevtizedx 1925 május 18-ián került bemutatóra, a címszerepet Walter Rózsi yszemelynevy walter rózsi yszemelynevy Walter Rózsi yszemelynevy walter yszemelynevy rózsi yszemelynevy yszemelynevy Walter yszemelynevy Rózsi yszemelynevy ykodvegy énekelte. Mint drámai mű 1901. xevtizedx 1905 aug. xtalanevtizedx 1915 16. a Budai Színkörben, yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy azután színre került a Vígszínházban, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy Gombaszögi Fridával yszemelynevy gombaszögi frida yszemelynevy Gombaszögi Fridá yszemelynevy gombaszögi yszemelynevy frida yszemelynevy yszemelynevy Gombaszögi yszemelynevy Fridá yszemelynevy ykodvegy a címszerepben. szin_III.0133.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Leoncavallo Ruggiero - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1858

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0133.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0133.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28222.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Leoncavallo Ruggiero

Szócikk: Leoncavallo Ruggiero olasz zeneszerző, sz. 1858. márc. 8-án, Nápolyban, megh. 1918. szept. havában, u. o. A nápolyi konzervatóriumon tanult, nagyon szegény volt, kis kávéházakban muzsikált, amikor harmincnégyéves korában a milanói Sonzogno kiadócég pályázatán egy dalművével megnyerte az első díjat. 1892- ben mutatták be az »I pagliacci«-t, amely egy csapásra a világ egyik leghíresebb zeneszerzőjévé tette. »A bajazzók« (L. o.) diadalmasan hódítottak előbb Olaszországban, majd Franciaországban és 1893. márc. 28-án már a budapesti Operaházban is bemutatták. Ezután már bemutatták régebbi műveit is, a »Mediciek«-et és a »Chatterton«-t, amelyek azonban nem arattak olyan sikert, mint új alkotása, a »Bohémek«, amelyet Murger regényéből átdolgozott szövegre írt és amelyet 1897-ben mutattak be Milanóban. Az opera még ugyanabban az évben, 1897. nov. 27-én színrekerült Budapesten is, Radó Antal fordításában, de ez a darabja letűnt a műsorról, mert felváltotta a másik olasznak, Puccininak »Bohémélet«-je, (L. o.) 1900-ban írta a »Zaza«-t, amellyel nagy sikere volt és 1904-ben »A berlini Roland« c. operát, amelyet II. Vilmos német császár megrendelésére alkotott. 1908-ban mutatták be a »Maja«-t, de ma már operái közül csak »A bajazzók« és a »Zaza« élnek, valamint egy-két operettje, amelyeket az olasz színpadokon ma is játszanak. Két balettje: »A nyáréji álom« és »A marionettek« szintén értékesebb alkotásai közül valók. A »Zaza« nálunk a Városi Színházban 1923. május 18-ián került bemutatóra, a címszerepet Walter Rózsi énekelte. Mint drámai mű 1901. aug. 16. a Budai Színkörben, azután színre került a Vígszínházban, Gombaszögi Fridával a címszerepben. szin_III.0133.pdf III