Címszó: Liebhardt Lujza - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1828
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0141.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0141.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28287.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Liebhardt
Lujza
Szócikk: Liebhardt Lujza operaénekesnő, sz. 1828.
(születés
éve) júl. 31-én, Sopronban, (megye) hol atyja
borkereskedő volt, megh. 1899. febr. 21-én, Londonban. (ország) Bécsben
(ország)
Gentiluomonál (személy) tanult.
Első fellépte szülővárosában volt 1843. (időpont) május
3-án, Meyerbeer (személy) (információ)
»Die Ghibellinen in Pisa« (cím) c. . operájában,
mint Arzo, (szerep)
Page der Fürstin (szerep) szerepében.
1845-ben (időpont)
a bécsi Kärntnerthor - Theater (intézmény)
(információ)
tagja, 1849-ben (időpont) a
casseli (ország)
színháznál találjuk, majd 1850—64-ben (időpont) a
bécsi opera (intézmény)
(információ)
tagja, 1864 (időpont) nyarán
a londoni Her Majesty - színházhoz (intézmény)
szerződött. A Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
is volt alkalma bemutatni énektudását. Itt
elsőízben 1852. (időpont) május
19-én lépett fel a »Mártha« (cím) operában
mint Lady Harriet Durham, (szerep) melyről
a »Pesti Napló« (intézmény)
(információ)
ezeket írta: »Szép hangja és tökéletes énekképzettsége,
mind játéka által a közönség osztatlan tetszését vívta ki!« 1873-ban (időpont) Amerikában
(ország)
vendégszerepelt. Szerepei: Ezred leánya, (cím) Susanna (szerep) (Figaro),
(cím) (információ)
Zerlina (szerep) (Fra
Diavolo), (cím)
(információ)
Alice (szerep) (Ördög
Róbert), (cím)
(információ)
stb. szin_III.0141.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Liebhardt Lujza címszóvég 28287 Szócikk:
Liebhardt Lujza operaénekesnő, sz. 1828. júl. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx
1845 31-én, Sopronban, ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron
megye ykodvegy hol atyja borkereskedő volt, megh. 1899. febr. 21-én, Londonban.
ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy Bécsben
ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Gentiluomonál yszemelynevy
gentiluomon yszemelynevy Gentiluomon yszemelynevy gentiluomon yszemelynevy
yszemelynevy Gentiluomon yszemelynevy ykodvegy tanult. Első fellépte szülővárosában
volt 1843. xevtizedx 1845 május 3-án, Meyerbeer yszemelynevy meyerbeer
yszemelynevy Meyerbeer yszemelynevy meyerbeer yszemelynevy yszemelynevy
Meyerbeer yszemelynevy ykodvegy »Die Ghibellinen in Pisa« ycimy die ghibellinen
in pisa ycimy Die Ghibellinen in Pisa ycimy die ycimy ghibellinen ycimy in
ycimy pisa ycimy ycimy Die ycimy Ghibellinen ycimy in ycimy Pisa ycimy ykodvegy
c. . operájában, mint Arzo, yszerepy arzo yszerepy Arzo yszerepy arzo yszerepy
yszerepy Arzo yszerepy ykodvegy Page der Fürstin yszerepy page der fürstin
yszerepy Page der Fürstin yszerepy page yszerepy der yszerepy fürstin yszerepy
yszerepy Page yszerepy der yszerepy Fürstin yszerepy ykodvegy szerepében. 1845-ben
a bécsi Kärntnerthor - Theater yintezmenyy bécsi kärntnerthor - theater
yintezmenyy bécsi Kä yintezmenyy bécsi yintezmenyy kärntnerthor yintezmenyy -
yintezmenyy theater yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Kä yintezmenyy
ykod tagja, 1849-ben a xtalanevtizedx 1855 casseli ytelepulesy cassel
ytelepulesy cassel yorszagy Németország ykodvegy színháznál találjuk, majd 1850—64-ben
xevtizedx 1855 a xtalanevtizedx 1865 bécsi opera yintezmenyy bécsi opera
yintezmenyy bécsi op yintezmenyy bécsi yintezmenyy opera yintezmenyy
yintezmenyy bécsi yintezmenyy op yintezmenyy ykodvegy tagja, 1864 xevtizedx
1865 nyarán a londoni Her Majesty - színházhoz yintezmenyy londoni her majesty
- színház yintezmenyy londoni yintezmenyy londoni yintezmenyy her yintezmenyy
majesty yintezmenyy - yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy londoni
yintezmenyy ykod szerződött. A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is volt alkalma bemutatni énektudását.
Itt elsőízben 1852. xevtizedx 1855 május xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx
1875 19-én lépett fel a »Mártha« ycimy mártha ycimy Mártha ycimy mártha ycimy
ycimy Mártha ycimy ykodvegy operában mint Lady Harriet Durham, yszerepy lady
harriet durham yszerepy Lady Harriet Durham yszerepy lady yszerepy harriet
yszerepy durham yszerepy yszerepy Lady yszerepy Harriet yszerepy Durham
yszerepy ykodvegy melyről a »Pesti Napló« yintezmenyy pesti napló yintezmenyy
Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti
yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy ezeket írta: »Szép hangja és tökéletes énekképzettsége,
mind játéka által a közönség osztatlan tetszését vívta ki!« 1873-ban xevtizedx
1875 Amerikában xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 ytelepulesy amerika
ytelepulesy Ameriká yorszagy Észak Amerika ykodvegy vendégszerepelt. Szerepei: Ezred
leánya, ycimy ezred leánya ycimy Ezred leánya ycimy ezred ycimy leánya ycimy
ycimy Ezred ycimy leánya ycimy ykodvegy Susanna yszerepy susanna yszerepy
Susanna yszerepy susanna yszerepy yszerepy Susanna yszerepy ykodvegy (Figaro), ycimy
figaro ycimy Figaro ycimy figaro ycimy ycimy Figaro ycimy ykodvegy Zerlina yszerepy
zerlina yszerepy Zerlina yszerepy zerlina yszerepy yszerepy Zerlina yszerepy
ykodvegy (Fra Diavolo), ycimy fra diavolo ycimy Fra Diavolo ycimy fra ycimy
diavolo ycimy ycimy Fra ycimy Diavolo ycimy ykodvegy Alice yszerepy alice
yszerepy Alice yszerepy alice yszerepy yszerepy Alice yszerepy ykodvegy (Ördög Róbert),
ycimy ördög róbert ycimy Ördög Róbert ycimy ördög ycimy róbert ycimy ycimy
Ördög ycimy Róbert ycimy ykodvegy stb. szin_III.0141.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Liebhardt Lujza - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1828
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0141.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0141.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28287.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Liebhardt
Lujza
Szócikk: Liebhardt Lujza operaénekesnő, sz. 1828.
júl. 31-én, Sopronban, hol atyja borkereskedő volt, megh. 1899. febr. 21-én, Londonban.
Bécsben Gentiluomonál tanult. Első fellépte szülővárosában volt 1843. május 3-án,
Meyerbeer »Die Ghibellinen in Pisa« c. . operájában, mint Arzo, Page der Fürstin
szerepében. 1845-ben a bécsi Kärntnerthor - Theater tagja, 1849-ben a casseli színháznál
találjuk, majd 1850—64-ben a bécsi opera tagja, 1864 nyarán a londoni Her Majesty
- színházhoz szerződött. A Nemzeti Színházban is volt alkalma bemutatni énektudását.
Itt elsőízben 1852. május 19-én lépett fel a »Mártha« operában mint Lady Harriet
Durham, melyről a »Pesti Napló« ezeket írta: »Szép hangja és tökéletes énekképzettsége,
mind játéka által a közönség osztatlan tetszését vívta ki!« 1873-ban Amerikában
vendégszerepelt. Szerepei: Ezred leánya, Susanna (Figaro), Zerlina (Fra Diavolo),
Alice (Ördög Róbert), stb. szin_III.0141.pdf III