Címszó: Liptay Károly - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1873
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0154.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0154.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28358.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Liptay
Károly
Szócikk: Liptay Károly hírlapíró sz. 1873. (születés
éve) január 27-én, Miskolcon. (megye) Atyja:
Liptay Emil, (személy)
(információ)
az Első Magyar Varrógépgyár (intézmény)
(információ)
megalapítója. Anyja: Königstein Matild. (személy) (Öccse:
Liptai Imre, (személy)
(információ)
aki maga is nagy sikereket ért színdarabjaival.)
(Lásd L. I. címszó alatt.) Liptay Károly (személy) (információ)
iskoláit 1892-ben (időpont) Szegeden
(megye) végezte,
a kegyesrendi főgimnáziumban, ahol érettségi vizsgálatát olyan kitűnő eredménnyel
tette le, hogy erről, valamint a gimnáziumi önképzőköri záró-matinén kihirdetett
azon ered'ményéről, hogy valamennyi pályatételt Liptay (személy) (információ)
nyerte meg 800 diák között, az egész nagy
magyar metropolis sokáig beszélt. Eleinte, különösen a szülők kívánságára, a budapesti
(Budapest)
egyetem jogi szakára iratkozott be és itt abszolutóriumot is szerzett. Jogvégzettségét
azonban nem akarta jövőjének választani, mert az irodalom és a hirlapírás ellenállhatatlanul
vonzották. Mint kezdő, a »Szegedi Híradó«-nál (intézmény)
(információ)
működött, a kitűnő zsurnaliszta: Kemechey
Jenő (személy)
(információ)
útmutatása mellett. Különösen mint croquis-író
vált ki. Ezeket Carolus (személy) néven
írta és valamennyi vidéki lap sietve átollózta, mert a Carolus-humoreszkek (személy) mindenütt
nagyon kapósak voltak. Szépírói tárcáinak zsengéit »Szerelmek« (cím) címen adta
ki 1894-ben. (időpont)
A szegedi (megye)
Dugonics - Társaság (intézmény)
(információ)
drámapályázatán a színpadi-irodalom terén
tett sikeres kísérletet, amennyiben »A 91-ik cikk« (cím) c. pompás
bohózatával elsőnek futott be 1897-ben, (időpont) amikor
is ezt a darabot a Makó-féle (személy) (információ)
színtársulat (Pethes Imrével, (személy) (információ)
Kalmár Piroskával, (személy) (információ)
Haraszthy Herminnel) (személy) (információ)
sikerrel mutatta be. A Népszínház (intézmény)
(információ)
népszínmű-pályázatán pedig egy »Asszonyhűség«
(cím) c. népszínművel
keltett figyelmet. Ezt 1898. (időpont) márc.
13-án mutatták be. Liptay (személy) (információ)
ezek után méltán vágyott a fővárosba, (Budapest)
ahol mint újságíró, eleintén a »Pesti Napló« (intézmény)
(információ)
kötelékébe lépett, majd a »Magyarország«
(intézmény)
ismert és elismert színikritikusa lett. Liptay (személy) (információ)
több darabot írt, amelyek sikerrel kerültek
színre, így »Don Quijote« (cím) (információ)
c. nagyoperettje (Garami Béla dr. (személy) (információ)
zenéjével), nemcsak Budapesten, (Budapest)
de mindenütt a vidéki színpadokon is sikert aratatt. (1909. (időpont) aug.
19. Fővárosi Nyári Színház.) (intézmény)
(információ)
Majd a bécsi Renaissance Színház (intézmény)
(információ)
mutatta be: »Die hoche Schule der Liebe«
(cím) címmel
egy egészen új irányú három felvonásos szatíráját, dr. Alexander Engel (személy) fordításában.
Ezt a darabot Amerika (ország) is
megvette. (1923. (időpont) szeptember
7.) »A kereszt tövében« (cím) c. öt felvonásos
verses tragédiájával 1924-ben (időpont) megnyerte
az Akadémia (intézmény)
(információ)
Teleki-díját. (személy) (információ)
Liptay, (személy) (információ)
mint dalszövegíró is kitűnt. Számos ilyen
szerzeménye közül »Magának írom ezt a levelet« (cím) c. dalt az
egész világion, majdnem minden kultúrnyelven elterjedt és sok-tízezer példányban
fogyott el, amellett, hogy ez a dal volt az első, amely után szcenirozott dalokkal
jöttek a kabaré-színpadok. Fölemlítendő még, hogy Liptay (személy) (információ)
volt egyike azoknak, akik a Vidéki Hírlapírók
Országos Szövetségét (intézmény)
(információ)
alapították és hogy a »Millennium Története«
(cím) c. kétkötetes
nagy munkájáért (ezt Szmollény Nándor (személy) (információ)
tanár társaságában írta) királyi kitüntetésben
is részesült. 1926. (időpont) jan.
havában lefordította versben Schiller (személy) (információ)
»Turandot«-ját. (cím) — Felesége:
Szerémy Gizella (személy) (információ)
(L. o.), a Vígszínház (intézmény)
(információ)
jeles művésznője volt. szin_III.0154.pdf
III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Liptay Károly címszóvég 28358 Szócikk: Liptay
Károly hírlapíró sz. 1873. január xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 27-én,
Miskolcon. ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye
ykodvegy Atyja: Liptay Emil, yszemelynevy liptay emil yszemelynevy Liptay Emil
yszemelynevy liptay yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Liptay
yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy az Első Magyar Varrógépgyár yintezmenyy
első magyar varrógépgyár yintezmenyy Első Mag yintezmenyy első yintezmenyy
magyar yintezmenyy varrógépgyár yintezmenyy yintezmenyy Első yintezmenyy Mag
yintezmenyy ykodvegy megalapítója. Anyja: Königstein Matild. yszemelynevy
königstein matild yszemelynevy Königstein Matild yszemelynevy königstein
yszemelynevy matild yszemelynevy yszemelynevy Königstein yszemelynevy Matild
yszemelynevy ykodvegy (Öccse: Liptai Imre, yszemelynevy liptai imre
yszemelynevy Liptai Imre yszemelynevy liptai yszemelynevy imre yszemelynevy
yszemelynevy Liptai yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy aki maga is nagy sikereket
ért színdarabjaival.) (Lásd L. I. címszó alatt.) Liptay Károly yszemelynevy
liptay károly yszemelynevy Liptay Károly yszemelynevy liptay yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Liptay yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy iskoláit 1892-ben xevtizedx 1895 Szegeden ytelepulesy szeged
ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy végezte, a kegyesrendi főgimnáziumban,
ahol érettségi vizsgálatát olyan kitűnő eredménnyel tette le, hogy erről, valamint
a gimnáziumi önképzőköri záró-matinén kihirdetett azon ered'ményéről, hogy valamennyi
pályatételt Liptay yszemelynevy liptay yszemelynevy Liptay yszemelynevy liptay
yszemelynevy yszemelynevy Liptay yszemelynevy ykodvegy nyerte meg 800 diák között,
az egész nagy magyar metropolis sokáig beszélt. Eleinte, különösen a szülők kívánságára,
a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy egyetem
jogi szakára iratkozott be és itt abszolutóriumot is szerzett. Jogvégzettségét azonban
nem akarta jövőjének választani, mert az irodalom és a hirlapírás ellenállhatatlanul
vonzották. Mint kezdő, a »Szegedi Híradó«-nál yintezmenyy szegedi híradó
yintezmenyy Szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy híradó yintezmenyy
yintezmenyy Szegedi yintezmenyy ykodvegy működött, a kitűnő zsurnaliszta: Kemechey
Jenő yszemelynevy kemechey jenő yszemelynevy Kemechey Jenő yszemelynevy
kemechey yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Kemechey yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy útmutatása mellett. Különösen mint croquis-író vált ki. Ezeket
Carolus yszemelynevy carolus yszemelynevy Carolus yszemelynevy carolus
yszemelynevy yszemelynevy Carolus yszemelynevy ykodvegy néven írta és valamennyi
vidéki lap sietve átollózta, mert a Carolus-humoreszkek yszemelynevy carolus
yszemelynevy Carolus yszemelynevy carolus yszemelynevy yszemelynevy Carolus
yszemelynevy ykodvegy mindenütt nagyon kapósak voltak. Szépírói tárcáinak zsengéit
»Szerelmek« ycimy szerelmek ycimy Szerelmek ycimy szerelmek ycimy ycimy
Szerelmek ycimy ykodvegy címen adta ki 1894-ben. A szegedi ytelepulesy szeged
ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Dugonics - Társaság yintezmenyy
dugonics - társaság yintezmenyy Dugonics yintezmenyy dugonics yintezmenyy -
yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Dugonics yintezmenyy ykodvegy drámapályázatán
a színpadi-irodalom terén tett sikeres kísérletet, amennyiben »A 91-ik cikk« ycimy
a 91-ik cikk ycimy A 91-ik cikk ycimy a ycimy 91-ik ycimy cikk ycimy ycimy A
ycimy 91-ik ycimy cikk ycimy ykodvegy c. pompás bohózatával elsőnek futott be 1897-ben,
amikor is ezt a darabot a Makó-féle yszemelynevy makó yszemelynevy Makó
yszemelynevy makó yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy ykodvegy színtársulat
(Pethes Imrével, yszemelynevy pethes imre yszemelynevy Pethes Imré yszemelynevy
pethes yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Pethes yszemelynevy Imré
yszemelynevy ykodvegy Kalmár Piroskával, yszemelynevy kalmár piroska
yszemelynevy Kalmár Piroská yszemelynevy kalmár yszemelynevy piroska
yszemelynevy yszemelynevy Kalmár yszemelynevy Piroská yszemelynevy ykodvegy Haraszthy
Herminnel) yszemelynevy haraszthy hermin yszemelynevy Haraszthy Hermin
yszemelynevy haraszthy yszemelynevy hermin yszemelynevy yszemelynevy Haraszthy
yszemelynevy Hermin yszemelynevy ykodvegy sikerrel mutatta be. A Népszínház yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy népszínmű-pályázatán pedig egy »Asszonyhűség« ycimy
asszonyhűség ycimy Asszonyhűség ycimy asszonyhűség ycimy ycimy Asszonyhűség
ycimy ykodvegy c. népszínművel keltett figyelmet. Ezt 1898. márc. xtalanevtizedx
1905 13-án mutatták be. Liptay yszemelynevy liptay yszemelynevy Liptay
yszemelynevy liptay yszemelynevy yszemelynevy Liptay yszemelynevy ykodvegy ezek
után méltán vágyott a fővárosba, főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy ahol mint újságíró, eleintén a »Pesti Napló« yintezmenyy
pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló
yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy kötelékébe lépett,
majd a »Magyarország« yintezmenyy magyarország yintezmenyy Magyaror yintezmenyy
magyarország yintezmenyy yintezmenyy Magyaror yintezmenyy ykodvegy ismert és elismert
színikritikusa lett. Liptay yszemelynevy liptay yszemelynevy Liptay
yszemelynevy liptay yszemelynevy yszemelynevy Liptay yszemelynevy ykodvegy több
darabot írt, amelyek sikerrel kerültek színre, így »Don Quijote« ycimy don
quijote ycimy Don Quijote ycimy don ycimy quijote ycimy ycimy Don ycimy Quijote
ycimy ykodvegy c. nagyoperettje (Garami Béla dr. yszemelynevy garami béla dr.
yszemelynevy Garami Béla dr. yszemelynevy garami yszemelynevy béla yszemelynevy
dr. yszemelynevy yszemelynevy Garami yszemelynevy Béla yszemelynevy dr.
yszemelynevy ykodve zenéjével), nemcsak Budapesten, Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy de mindenütt a vidéki színpadokon is
sikert aratatt. (1909. xevtizedx 1905 aug. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx
1925 19. Fővárosi Nyári Színház.) yintezmenyy fővárosi nyári színház
yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy nyári yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy Majd a bécsi Renaissance Színház
yintezmenyy bécsi renaissance színház yintezmenyy bécsi Re yintezmenyy bécsi
yintezmenyy renaissance yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy bécsi
yintezmenyy Re yintezmenyy ykodvegy mutatta be: »Die hoche Schule der Liebe« ycimy
die hoche schule der liebe ycimy Die hoche Schule der Liebe ycimy die ycimy
hoche ycimy schule ycimy der ycimy liebe ycimy ycimy Die ycimy hoche ycimy
Schule ycimy der ycimy Liebe ycimy ykodvegy címmel egy egészen új irányú három felvonásos
szatíráját, dr. Alexander Engel yszemelynevy dr. alexander engel yszemelynevy
dr. Alexander Engel yszemelynevy dr. yszemelynevy alexander yszemelynevy engel
yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Alexander yszemelynevy Engel ysz fordításában.
Ezt a darabot Amerika ytelepulesy amerika ytelepulesy Amerika yorszagy Észak
Amerika ykodvegy is megvette. (1923. xevtizedx 1925 szeptember 7.) »A kereszt tövében«
ycimy a kereszt tövében ycimy A kereszt tövében ycimy a ycimy kereszt ycimy
tövében ycimy ycimy A ycimy kereszt ycimy tövében ycimy ykodvegy c. öt felvonásos
verses tragédiájával 1924-ben megnyerte az Akadémia yintezmenyy akadémia
yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia
yintezmenyy ykodvegy Teleki-díját. yszemelynevy teleki yszemelynevy Teleki
yszemelynevy teleki yszemelynevy yszemelynevy Teleki yszemelynevy ykodvegy Liptay,
yszemelynevy liptay yszemelynevy Liptay yszemelynevy liptay yszemelynevy
yszemelynevy Liptay yszemelynevy ykodvegy mint dalszövegíró is kitűnt. Számos ilyen
szerzeménye közül »Magának írom ezt a levelet« ycimy magának írom ezt a levelet
ycimy Magának írom ezt a levelet ycimy magának ycimy írom ycimy ezt ycimy a
ycimy levelet ycimy ycimy Magának ycimy írom ycimy ezt ycimy a ycimy levelet
ycimy ykodvegy c. dalt az egész világion, majdnem minden kultúrnyelven elterjedt
és sok-tízezer példányban fogyott el, amellett, hogy ez a dal volt az első, amely
után szcenirozott dalokkal jöttek a kabaré-színpadok. Fölemlítendő még, hogy Liptay
yszemelynevy liptay yszemelynevy Liptay yszemelynevy liptay yszemelynevy
yszemelynevy Liptay yszemelynevy ykodvegy volt egyike azoknak, akik a Vidéki Hírlapírók
Országos Szövetségét yintezmenyy vidéki hírlapírók országos szövetsége
yintezmenyy Vidéki H yintezmenyy vidéki yintezmenyy hírlapírók yintezmenyy
országos yintezmenyy szövetsége yintezmenyy yintezmenyy Vidéki yintezmenyy alapították
és hogy a »Millennium Története« ycimy millennium története ycimy Millennium
Története ycimy millennium ycimy története ycimy ycimy Millennium ycimy Története
ycimy ykodvegy c. kétkötetes nagy munkájáért (ezt Szmollény Nándor yszemelynevy
szmollény nándor yszemelynevy Szmollény Nándor yszemelynevy szmollény
yszemelynevy nándor yszemelynevy yszemelynevy Szmollény yszemelynevy Nándor
yszemelynevy ykodvegy tanár társaságában írta) királyi kitüntetésben is részesült.
1926. jan. xtalanevtizedx 1935 havában lefordította versben Schiller yszemelynevy
schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy
Schiller yszemelynevy ykodvegy »Turandot«-ját. ycimy turandot ycimy Turandot
ycimy turandot ycimy ycimy Turandot ycimy ykodvegy — Felesége: Szerémy Gizella yszemelynevy
szerémy gizella yszemelynevy Szerémy Gizella yszemelynevy szerémy yszemelynevy
gizella yszemelynevy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy Gizella yszemelynevy
ykodvegy (L. o.), a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy jeles
művésznője volt. szin_III.0154.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Liptay Károly - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1873
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0154.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0154.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28358.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Liptay
Károly
Szócikk: Liptay Károly hírlapíró sz. 1873. január
27-én, Miskolcon. Atyja: Liptay Emil, az Első Magyar Varrógépgyár megalapítója.
Anyja: Königstein Matild. (Öccse: Liptai Imre, aki maga is nagy sikereket ért színdarabjaival.)
(Lásd L. I. címszó alatt.) Liptay Károly iskoláit 1892-ben Szegeden végezte, a kegyesrendi
főgimnáziumban, ahol érettségi vizsgálatát olyan kitűnő eredménnyel tette le, hogy
erről, valamint a gimnáziumi önképzőköri záró-matinén kihirdetett azon ered'ményéről,
hogy valamennyi pályatételt Liptay nyerte meg 800 diák között, az egész nagy magyar
metropolis sokáig beszélt. Eleinte, különösen a szülők kívánságára, a budapesti
egyetem jogi szakára iratkozott be és itt abszolutóriumot is szerzett. Jogvégzettségét
azonban nem akarta jövőjének választani, mert az irodalom és a hirlapírás ellenállhatatlanul
vonzották. Mint kezdő, a »Szegedi Híradó«-nál működött, a kitűnő zsurnaliszta: Kemechey
Jenő útmutatása mellett. Különösen mint croquis-író vált ki. Ezeket Carolus néven
írta és valamennyi vidéki lap sietve átollózta, mert a Carolus-humoreszkek mindenütt
nagyon kapósak voltak. Szépírói tárcáinak zsengéit »Szerelmek« címen adta ki 1894-ben.
A szegedi Dugonics - Társaság drámapályázatán a színpadi-irodalom terén tett sikeres
kísérletet, amennyiben »A 91-ik cikk« c. pompás bohózatával elsőnek futott be 1897-ben,
amikor is ezt a darabot a Makó-féle színtársulat (Pethes Imrével, Kalmár Piroskával,
Haraszthy Herminnel) sikerrel mutatta be. A Népszínház népszínmű-pályázatán pedig
egy »Asszonyhűség« c. népszínművel keltett figyelmet. Ezt 1898. márc. 13-án mutatták
be. Liptay ezek után méltán vágyott a fővárosba, ahol mint újságíró, eleintén a
»Pesti Napló« kötelékébe lépett, majd a »Magyarország« ismert és elismert színikritikusa
lett. Liptay több darabot írt, amelyek sikerrel kerültek színre, így »Don Quijote«
c. nagyoperettje (Garami Béla dr. zenéjével), nemcsak Budapesten, de mindenütt a
vidéki színpadokon is sikert aratatt. (1909. aug. 19. Fővárosi Nyári Színház.) Majd
a bécsi Renaissance Színház mutatta be: »Die hoche Schule der Liebe« címmel egy
egészen új irányú három felvonásos szatíráját, dr. Alexander Engel fordításában.
Ezt a darabot Amerika is megvette. (1923. szeptember 7.) »A kereszt tövében« c.
öt felvonásos verses tragédiájával 1924-ben megnyerte az Akadémia Teleki-díját.
Liptay, mint dalszövegíró is kitűnt. Számos ilyen szerzeménye közül »Magának írom
ezt a levelet« c. dalt az egész világion, majdnem minden kultúrnyelven elterjedt
és sok-tízezer példányban fogyott el, amellett, hogy ez a dal volt az első, amely
után szcenirozott dalokkal jöttek a kabaré-színpadok. Fölemlítendő még, hogy Liptay
volt egyike azoknak, akik a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségét alapították és
hogy a »Millennium Története« c. kétkötetes nagy munkájáért (ezt Szmollény Nándor
tanár társaságában írta) királyi kitüntetésben is részesült. 1926. jan. havában
lefordította versben Schiller »Turandot«-ját. — Felesége: Szerémy Gizella (L. o.),
a Vígszínház jeles művésznője volt. szin_III.0154.pdf III
