Címszó: Mándoky Béla - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1839
SZULETESIEVTIZED 1835
CSALADTAGJA Mándoky János
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0223.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0223.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28714.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Mándoky
Béla
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528714.htm
Szócikk: Mándoky Béla (alfalvi), (megye) színész,
sz. 1839. (születés
éve) szept. 17-én, Pankotán (megye) (Arad
m.), (megye)
(információ)
nemes székely (nemzetiség)
(információ)
szülőktől (primipilus); atyja M. János (személy) ügyvéd
volt. Középiskoláit Aradon (megye) (információ)
kezdte a minoritáknál, a VII. és VIII. osztályt
Esztergomban (megye)
végezte a bencéseknél. Innen Pestre (Budapest)
jött a műegyetemre, azonban az előadások helyett inkább a Nemzeti Színházat (intézmény)
(információ)
látogatta; atyja ezért hazavitte és Arad
(megye) (információ)
városánál írnoki állásba helyezte. 1860-ban
(időpont)
az aradi (megye)
(információ)
Kazinczy-ünnepélyen (személy) (információ)
kitűnő szónoklatával tünt ki, majd Takács
Ádám (személy)
(információ)
társulatánál, a »Bíbor és gyász«-ban (cím) mint Vak
Béla (szerep)
lépett a színpadra. 1861—63-ban (időpont) Győrött
(megye) működik,
Hubay Gusztávnál. (személy) (információ)
1864—65-ben (időpont) Kolozsvárott,
(megye) a
Follinusz-társaságának (személy) (információ)
volt kedvenc tagja. 1865-ben (időpont) megnyílt
a debreceni (megye)
színház, mely első hősszerelmesének szerződtette. 1869-ben (időpont) és
1872-ben (időpont)
a Nemzeti Színháznál (intézmény)
(információ)
is vendégszerepelt. A debreceni (megye) intendatúra
felbomlása után, 1875-ben (időpont) Bogyó
Alajossal (személy)
(információ)
társigazgató lett és a debreceni (megye) híres
társulatot Aradra (megye) (információ)
vitte. Azonban a vállalkozás az országos
kereskedelmi válság miatt megbukott és Mándoky (személy) (információ)
egész vagyonát elvesztette; de ő azzal vigasztalta
magát: »A színészet adta, a színészet elvette, legyen áldott az ő neve!« (Saját
szavai a »14-ik aradi vértanúnak«) A bukás előtt ő volt a legkedélyesebb direktor,
a bukás után pedig a legvidámabb színész. A direktorság gondjai egy hajszálát sem
őszitették meg; Székesfehérvárra (megye) ment
rendezőnek. 1877—79- (időpont) ben
a debrecen - nagyváradi (megye) színházak
igazgatója; 1881—84-ben (időpont) Győrött,
(megye) majd
Szabadkán (megye)
direktoroskodik; itt üli meg működése 25.éves jubileumát, 1885. (időpont) jan.
havában. Majd Nagy Vince (személy) (információ)
bukása után a Debrecen (megye) város
által kinevezett ötös igazgatóság tagja volt, utóbb pedig a Valentin Lajos (személy) (információ)
igazgatása alatt működő tagok sorába lépett.
1890. (időpont)
ápr. 1-én szívbaja akadályozván szereplésében, nyugalomba vonult és dec. 4-én búcsúzott
el a színpadtól. 50 éves jubileuma Debrecenben (megye) volt,
1909. (időpont)
márc. 11-én, »Hamlet«-ben. (cím) (információ)
Meghalt Debrecenben, (megye) 1918.
(időpont)
ápr. 2-án. Koporsójánál, melyet az egész város közönsége állt körül, László Gyula
(személy)
(információ)
színész mondta a búcsúztatót. Irodalmi művei:
»Emléklapok a magyar vidéki színészet életéből.« (cím) Debrecen,
(megye) 1891.
(időpont)
»Színészvilág«, (intézmény)
u. o. 1893. (időpont)
Első neje: Bukuresty Bokor Róza, (személy) földbirtokos
leánya, — kitől egyetlen fia: Sándor született, — 1865. (időpont) okt.
6-án halt meg, Marosvásárhelyen, (megye) 22 éves
korában. Második neje: Borsos Róza, (személy) (információ)
meghalt Nagyváradon. (megye) Harmadik
neje: Morzsai (személy) (információ)
— családi nevén Preszly Emma (személy) —
koloratúr-énekesnő, született Baján, (megye) (információ)
1844. (időpont) október
15-ikén, francia (nemzetiség)
(információ)
nemes szülőktől. Már 6 éves korában feltűnt
az élénk leányka csengő, tiszta hangja és kitűnő hallása. 12 éves korában először
szülővárosában, Baján (megye) (információ)
énekelt egy nyilvános hangversenyen és oly
fényes sikert aratott, hogy vagyonos szülei elhatározták kiképeztetését. Első tanítómestere
Klár József, (személy)
(információ)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
korrepetitora volt, majd Milanóban (ország) Lampertinek,
(személy)
Olaszország (ország)
első énektanárának lett a növendéke. 1866. (időpont) okt.
19-én lépett a színpadra. Betanult szerepeit a világhírű énekesnő Brambilla Terezina
(személy)
útmutatása után énekelte, tőle sajátítva el a belcantot, melynek diadalait köszönhette.
Énekelt Palermoban, (ország) Barcellonában,
(ország)
Génuában, (ország)
Livornoban, (ország)
Modenában, (ország)
Bukarestben, (ország)
Alexandriában (ország)
és Milanóban. (ország)
Mint a Scala (intézmény)
tagja, 1867. (időpont)
máj. havában vendégként fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
a »Faust« (cím) (információ)
opera Margit (szerep) és
»Rigoletto« (cím)
(információ)
Gilda (szerep) szerepében.
1867-től (időpont)
a debreceni, (megye)
majd a kolozsvári (megye) színház
első énekesnője. 1868. (időpont) dec.
26-án egybekelt Mándoky Bélával, (személy) (információ)
Kolozsvárott. (megye) Énekelt
még Aradon, (megye)
(információ)
Kassán, (megye) Pozsonyban,
(megye) Székesfehérvárott,
(megye) Győrött,
(megye) Nagyváradon.
(megye) 1884-ben
(időpont)
visszavonult a színpadtól, majd 1888. (időpont) március
havában a »Dinorah« (cím) (információ)
árnyéktánc jelenetében és a »Troubadour«
(cím) (információ)
egy részletében végleg elbúcsúzott a pályától.
Kitűnő háziasszony vált az egykori művésznőből és vendégszeretete ritkította párját.
Meghalt Debrecenben, (megye) 1923.
(időpont)
nov. 6-án és a Szentanna-uccai római katolikus temetőben, férje mellé helyezték
örök nyugalomra. Koporsója felett Szathmáry Zoltán (személy) (információ)
hírlapíró és Rajz Ferenc (személy) (információ)
színész mondtak utolsó Istenhozzádot. Debrecen
(megye) városa
ötvenezer koronát szavazott meg temetésére. szin_III.0223.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Mándoky Béla címszóvég 28714 Szócikk: Mándoky
Béla (alfalvi), ytelepulesy alfalva ytelepulesy alfalvi ymegyey csik megye
ykodvegy színész, sz. 1839. szept. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 17-én,
Pankotán ytelepulesy pankota ytelepulesy Pankotá ymegyey arad megye ykodvegy (Arad
m.), ytelepulesy arad m. ytelepulesy Arad m. ymegyey arad megye ykodvegy nemes székely
ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy
ynemzetisegy székely ynemzetisegy ykodvegy szülőktől (primipilus); atyja M. János
yszemelynevy m. jános yszemelynevy M. János yszemelynevy m. yszemelynevy jános
yszemelynevy yszemelynevy M. yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy ügyvéd volt.
Középiskoláit Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye
ykodvegy kezdte a minoritáknál, a VII. és VIII. osztályt Esztergomban ytelepulesy
esztergom ytelepulesy Esztergom ymegyey esztergom megye ykodvegy végezte a bencéseknél.
Innen Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jött a
műegyetemre, azonban az előadások helyett inkább a Nemzeti Színházat yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy látogatta; atyja ezért hazavitte
és Arad ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy városánál
írnoki állásba helyezte. 1860-ban xevtizedx 1865 az aradi ytelepulesy arad
ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy Kazinczy-ünnepélyen yszemelynevy
kazinczy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy kazinczy yszemelynevy yszemelynevy
Kazinczy yszemelynevy ykodvegy kitűnő szónoklatával tünt ki, majd Takács Ádám yszemelynevy
takács ádám yszemelynevy Takács Ádám yszemelynevy takács yszemelynevy ádám
yszemelynevy yszemelynevy Takács yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy társulatánál,
a »Bíbor és gyász«-ban ycimy bíbor és gyász ycimy Bíbor és gyász ycimy bíbor
ycimy és ycimy gyász ycimy ycimy Bíbor ycimy és ycimy gyász ycimy ykodvegy mint
Vak Béla yszerepy vak béla yszerepy Vak Béla yszerepy vak yszerepy béla
yszerepy yszerepy Vak yszerepy Béla yszerepy ykodvegy lépett a színpadra. 1861—63-ban
Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy működik, Hubay
Gusztávnál. yszemelynevy hubay gusztáv yszemelynevy Hubay Gusztáv yszemelynevy
hubay yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Hubay yszemelynevy Gusztáv
yszemelynevy ykodvegy 1864—65-ben Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy a Follinusz-társaságának yszemelynevy
follinusz yszemelynevy Follinusz yszemelynevy follinusz yszemelynevy
yszemelynevy Follinusz yszemelynevy ykodvegy volt kedvenc tagja. 1865-ben megnyílt
a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye
ykodvegy színház, mely első hősszerelmesének szerződtette. 1869-ben és xtalanevtizedx
1875 1872-ben xevtizedx 1875 a Nemzeti Színháznál yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is vendégszerepelt. A debreceni ytelepulesy
debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy intendatúra felbomlása
után, 1875-ben Bogyó Alajossal yszemelynevy bogyó alajos yszemelynevy Bogyó
Alajos yszemelynevy bogyó yszemelynevy alajos yszemelynevy yszemelynevy Bogyó
yszemelynevy Alajos yszemelynevy ykodvegy társigazgató lett és a debreceni ytelepulesy
debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy híres társulatot Aradra
ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy vitte. Azonban a vállalkozás
az országos kereskedelmi válság miatt megbukott és Mándoky yszemelynevy mándoky
yszemelynevy Mándoky yszemelynevy mándoky yszemelynevy yszemelynevy Mándoky
yszemelynevy ykodvegy egész vagyonát elvesztette; de ő azzal vigasztalta magát:
»A színészet adta, a színészet elvette, legyen áldott az ő neve!« (Saját szavai
a »14-ik aradi vértanúnak«) A bukás előtt ő volt a legkedélyesebb direktor, a bukás
után pedig a legvidámabb színész. A direktorság gondjai egy hajszálát sem őszitették
meg; Székesfehérvárra ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey
fejér megye ykodvegy ment rendezőnek. 1877—79- ben xtalanevtizedx 1885 a debrecen
- nagyváradi ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy
színházak igazgatója; 1881—84-ben xevtizedx 1885 Győrött, ytelepulesy győr
ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy majd Szabadkán ytelepulesy
szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy direktoroskodik;
itt üli meg működése 25.éves jubileumát, 1885. jan. xtalanevtizedx 1895 havában.
Majd Nagy Vince yszemelynevy nagy vince yszemelynevy Nagy Vince yszemelynevy
nagy yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Vince
yszemelynevy ykodvegy bukása után a Debrecen ytelepulesy debrecen ytelepulesy
Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy város által kinevezett ötös igazgatóság tagja
volt, utóbb pedig a Valentin Lajos yszemelynevy valentin lajos yszemelynevy
Valentin Lajos yszemelynevy valentin yszemelynevy lajos yszemelynevy
yszemelynevy Valentin yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt
működő tagok sorába lépett. 1890. xevtizedx 1895 ápr. xtalanevtizedx 1905 1-én szívbaja
akadályozván szereplésében, nyugalomba vonult és dec. 4-én búcsúzott el a színpadtól.
50 éves jubileuma Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey
hajdu megye ykodvegy volt, 1909. xevtizedx 1905 márc. xtalanevtizedx 1915 11-én,
»Hamlet«-ben. ycimy »hamlet ycimy »Hamlet ycimy »hamlet ycimy ycimy »Hamlet
ycimy ykodvegy Meghalt Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen
ymegyey hajdu megye ykodvegy 1918. xevtizedx 1915 ápr. 2-án. Koporsójánál, melyet
az egész város közönsége állt körül, László Gyula yszemelynevy lászló gyula
yszemelynevy László Gyula yszemelynevy lászló yszemelynevy gyula yszemelynevy
yszemelynevy László yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy színész mondta a búcsúztatót.
Irodalmi művei: »Emléklapok a magyar vidéki színészet életéből.« ycimy
emléklapok a magyar vidéki színészet életéből ycimy Emléklapok a magyar vidéki
színészet életéből ycimy emléklapok ycimy a ycimy magyar ycimy vidéki ycimy
színészet ycimy életéből ycimy ycimy Em Debrecen, ytelepulesy debrecen
ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1891. xevtizedx 1895 »Színészvilág«,
yintezmenyy színészvilág yintezmenyy Színészv yintezmenyy színészvilág
yintezmenyy yintezmenyy Színészv yintezmenyy ykodvegy u. o. 1893. Első neje: Bukuresty
Bokor Róza, yszemelynevy bukuresty bokor róza yszemelynevy Bukuresty Bokor Róza
yszemelynevy bukuresty yszemelynevy bokor yszemelynevy róza yszemelynevy
yszemelynevy Bukuresty yszemelynevy Bokor yszemelynevy Róza földbirtokos leánya,
— kitől egyetlen fia: Sándor született, — 1865. xevtizedx 1865 okt. 6-án halt meg,
Marosvásárhelyen, ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey
maros-torda megye ykodvegy 22 éves korában. Második neje: Borsos Róza, yszemelynevy
borsos róza yszemelynevy Borsos Róza yszemelynevy borsos yszemelynevy róza
yszemelynevy yszemelynevy Borsos yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy meghalt
Nagyváradon. ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye
ykodvegy Harmadik neje: Morzsai yszemelynevy morzsai yszemelynevy Morzsai
yszemelynevy morzsai yszemelynevy yszemelynevy Morzsai yszemelynevy ykodvegy — családi
nevén Preszly Emma yszemelynevy preszly emma yszemelynevy Preszly Emma
yszemelynevy preszly yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Preszly
yszemelynevy Emma yszemelynevy ykodvegy — koloratúr-énekesnő, született Baján, ytelepulesy
baja ytelepulesy Bajá ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy 1844. xevtizedx 1845 október
xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 15-ikén, francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ykodvegy nemes szülőktől. Már 6 éves korában feltűnt az élénk leányka
csengő, tiszta hangja és kitűnő hallása. 12 éves korában először szülővárosában,
Baján ytelepulesy baja ytelepulesy Bajá ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy énekelt
egy nyilvános hangversenyen és oly fényes sikert aratott, hogy vagyonos szülei elhatározták
kiképeztetését. Első tanítómestere Klár József, yszemelynevy klár józsef
yszemelynevy Klár József yszemelynevy klár yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Klár yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy korrepetitora volt, majd Milanóban
ytelepulesy milanó ytelepulesy Milanó yorszagy Olaszország ykodvegy Lampertinek,
yszemelynevy lamperti yszemelynevy Lamperti yszemelynevy lamperti yszemelynevy
yszemelynevy Lamperti yszemelynevy ykodvegy Olaszország ytelepulesy olaszország
ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy első énektanárának lett a
növendéke. 1866. xevtizedx 1865 okt. 19-én lépett a színpadra. Betanult szerepeit
a világhírű énekesnő Brambilla Terezina yszemelynevy brambilla terezina
yszemelynevy Brambilla Terezina yszemelynevy brambilla yszemelynevy terezina
yszemelynevy yszemelynevy Brambilla yszemelynevy Terezina yszemelynevy ykodvegy
útmutatása után énekelte, tőle sajátítva el a belcantot, melynek diadalait köszönhette.
Énekelt Palermoban, ytelepulesy palermo ytelepulesy Palermo yorszagy
Olaszország ykodvegy Barcellonában, ytelepulesy barcellona ytelepulesy
Barcelloná yorszagy Spanyolország ykodvegy Génuában, ytelepulesy génua
ytelepulesy Génuá yorszagy Olaszország ykodvegy Livornoban, ytelepulesy livorno
ytelepulesy Livorno yorszagy Olaszország ykodvegy Modenában, ytelepulesy modena
ytelepulesy Modená yorszagy Olaszország ykodvegy Bukarestben, ytelepulesy
bukarest ytelepulesy Bukarest yorszagy Románia ykodvegy Alexandriában ytelepulesy
alexandria ytelepulesy Alexandriá yorszagy Egyiptom ykodvegy és Milanóban. ytelepulesy
milanó ytelepulesy Milanó yorszagy Olaszország ykodvegy Mint a Scala yintezmenyy
scala yintezmenyy Scala yintezmenyy scala yintezmenyy yintezmenyy Scala
yintezmenyy ykodvegy tagja, 1867. máj. havában vendégként fellépett a Nemzeti Színházban,
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Faust« ycimy
faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy opera Margit yszerepy
margit yszerepy Margit yszerepy margit yszerepy yszerepy Margit yszerepy
ykodvegy és »Rigoletto« ycimy rigoletto ycimy Rigoletto ycimy rigoletto ycimy
ycimy Rigoletto ycimy ykodvegy Gilda yszerepy gilda yszerepy Gilda yszerepy
gilda yszerepy yszerepy Gilda yszerepy ykodvegy szerepében. 1867-től a debreceni,
ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy majd a kolozsvári
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színház
első énekesnője. 1868. dec. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 26-án egybekelt
Mándoky Bélával, yszemelynevy mándoky béla yszemelynevy Mándoky Bélá
yszemelynevy mándoky yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mándoky
yszemelynevy Bélá yszemelynevy ykodvegy Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Énekelt még Aradon, ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Kassán, ytelepulesy kassa
ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Pozsonyban, ytelepulesy
pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Székesfehérvárott, ytelepulesy
székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy Győrött,
ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Nagyváradon. ytelepulesy
nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy 1884-ben xevtizedx
1885 visszavonult a színpadtól, majd 1888. március xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx
1905 havában a »Dinorah« ycimy dinorah ycimy Dinorah ycimy dinorah ycimy ycimy
Dinorah ycimy ykodvegy árnyéktánc jelenetében és a »Troubadour« ycimy
troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy
ykodvegy egy részletében végleg elbúcsúzott a pályától. Kitűnő háziasszony vált
az egykori művésznőből és vendégszeretete ritkította párját. Meghalt Debrecenben,
ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1923. xevtizedx
1925 nov. 6-án és a Szentanna-uccai római katolikus temetőben, férje mellé helyezték
örök nyugalomra. Koporsója felett Szathmáry Zoltán yszemelynevy szathmáry
zoltán yszemelynevy Szathmáry Zoltán yszemelynevy szathmáry yszemelynevy zoltán
yszemelynevy yszemelynevy Szathmáry yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy hírlapíró
és Rajz Ferenc yszemelynevy rajz ferenc yszemelynevy Rajz Ferenc yszemelynevy
rajz yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Rajz yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy színész mondtak utolsó Istenhozzádot. Debrecen ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy városa ötvenezer koronát
szavazott meg temetésére. szin_III.0223.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Mándoky Béla - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1839
SZULETESIEVTIZED 1835
CSALADTAGJA Mándoky János
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0223.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0223.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28714.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Mándoky
Béla
Szócikk: Mándoky Béla (alfalvi), színész, sz. 1839.
szept. 17-én, Pankotán (Arad m.), nemes székely szülőktől (primipilus); atyja M.
János ügyvéd volt. Középiskoláit Aradon kezdte a minoritáknál, a VII. és VIII. osztályt
Esztergomban végezte a bencéseknél. Innen Pestre jött a műegyetemre, azonban az
előadások helyett inkább a Nemzeti Színházat látogatta; atyja ezért hazavitte és
Arad városánál írnoki állásba helyezte. 1860-ban az aradi Kazinczy-ünnepélyen kitűnő
szónoklatával tünt ki, majd Takács Ádám társulatánál, a »Bíbor és gyász«-ban mint
Vak Béla lépett a színpadra. 1861—63-ban Győrött működik, Hubay Gusztávnál. 1864—65-ben
Kolozsvárott, a Follinusz-társaságának volt kedvenc tagja. 1865-ben megnyílt a debreceni
színház, mely első hősszerelmesének szerződtette. 1869-ben és 1872-ben a Nemzeti
Színháznál is vendégszerepelt. A debreceni intendatúra felbomlása után, 1875-ben
Bogyó Alajossal társigazgató lett és a debreceni híres társulatot Aradra vitte.
Azonban a vállalkozás az országos kereskedelmi válság miatt megbukott és Mándoky
egész vagyonát elvesztette; de ő azzal vigasztalta magát: »A színészet adta, a színészet
elvette, legyen áldott az ő neve!« (Saját szavai a »14-ik aradi vértanúnak«) A bukás
előtt ő volt a legkedélyesebb direktor, a bukás után pedig a legvidámabb színész.
A direktorság gondjai egy hajszálát sem őszitették meg; Székesfehérvárra ment rendezőnek.
1877—79- ben a debrecen - nagyváradi színházak igazgatója; 1881—84-ben Győrött,
majd Szabadkán direktoroskodik; itt üli meg működése 25.éves jubileumát, 1885. jan.
havában. Majd Nagy Vince bukása után a Debrecen város által kinevezett ötös igazgatóság
tagja volt, utóbb pedig a Valentin Lajos igazgatása alatt működő tagok sorába lépett.
1890. ápr. 1-én szívbaja akadályozván szereplésében, nyugalomba vonult és dec. 4-én
búcsúzott el a színpadtól. 50 éves jubileuma Debrecenben volt, 1909. márc. 11-én,
»Hamlet«-ben. Meghalt Debrecenben, 1918. ápr. 2-án. Koporsójánál, melyet az egész
város közönsége állt körül, László Gyula színész mondta a búcsúztatót. Irodalmi
művei: »Emléklapok a magyar vidéki színészet életéből.« Debrecen, 1891. »Színészvilág«,
u. o. 1893. Első neje: Bukuresty Bokor Róza, földbirtokos leánya, — kitől egyetlen
fia: Sándor született, — 1865. okt. 6-án halt meg, Marosvásárhelyen, 22 éves korában.
Második neje: Borsos Róza, meghalt Nagyváradon. Harmadik neje: Morzsai — családi
nevén Preszly Emma — koloratúr-énekesnő, született Baján, 1844. október 15-ikén,
francia nemes szülőktől. Már 6 éves korában feltűnt az élénk leányka csengő, tiszta
hangja és kitűnő hallása. 12 éves korában először szülővárosában, Baján énekelt
egy nyilvános hangversenyen és oly fényes sikert aratott, hogy vagyonos szülei elhatározták
kiképeztetését. Első tanítómestere Klár József, a Nemzeti Színház korrepetitora
volt, majd Milanóban Lampertinek, Olaszország első énektanárának lett a növendéke.
1866. okt. 19-én lépett a színpadra. Betanult szerepeit a világhírű énekesnő Brambilla
Terezina útmutatása után énekelte, tőle sajátítva el a belcantot, melynek diadalait
köszönhette. Énekelt Palermoban, Barcellonában, Génuában, Livornoban, Modenában,
Bukarestben, Alexandriában és Milanóban. Mint a Scala tagja, 1867. máj. havában
vendégként fellépett a Nemzeti Színházban, a »Faust« opera Margit és »Rigoletto«
Gilda szerepében. 1867-től a debreceni, majd a kolozsvári színház első énekesnője.
1868. dec. 26-án egybekelt Mándoky Bélával, Kolozsvárott. Énekelt még Aradon, Kassán,
Pozsonyban, Székesfehérvárott, Győrött, Nagyváradon. 1884-ben visszavonult a színpadtól,
majd 1888. március havában a »Dinorah« árnyéktánc jelenetében és a »Troubadour«
egy részletében végleg elbúcsúzott a pályától. Kitűnő háziasszony vált az egykori
művésznőből és vendégszeretete ritkította párját. Meghalt Debrecenben, 1923. nov.
6-án és a Szentanna-uccai római katolikus temetőben, férje mellé helyezték örök
nyugalomra. Koporsója felett Szathmáry Zoltán hírlapíró és Rajz Ferenc színész mondtak
utolsó Istenhozzádot. Debrecen városa ötvenezer koronát szavazott meg temetésére.
szin_III.0223.pdf III