Címszó: Miklóssy Gyula - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1839
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0296.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0296.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29158.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Miklóssy
Gyula
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529158.htm
Szócikk: Miklóssy Gyula (idősb), színigazgató, sz.
1839. (születés
éve) jan. 10-én, Kaposvárott, (megye) megh.
1891. jún. 22-én, Kézdivásárhelyen. (megye) Az algimnáziumot
szülővárosában látogatta, a főgimnáziumot Pesten, (Budapest)
ahol érettségizett is és az egyetemen orvostanhallgató volt. Már ifjúkorában rajongott
a színházért, ezért otthagyta az egyetemet és 1859. (időpont) okt.
havában gyalogútra kelt Szabadka (megye) felé,
hol okt. 16-án színésszé lett Szabó József (személy) (információ)
társulatánál és a francia (nyelv) (információ)
s német (nyelv) (információ)
színdarabokat is lefordította. Első szerepe
az »Egy királyné«-ban (cím) (információ)
a hóhér (szerep) volt
és ezt kellett mondania: »A máglya ég!« (cím) 1860-ban
(időpont)
Hidassy Eleknél (személy) (információ)
működött volna, ha megkapta volna az előleget,
ennek híján Lenkeiné-hez (személy) ment
Magyarkanizsára, (megye) ahol
színlapíró is volt és súgónak is alkalmazták. Innen Fehér Károlyhoz (személy) (információ)
szerződött, utána Balogh Alajoshoz. (személy) (információ)
1863-ban (időpont) egy
kis örökséghez jutott és ekkor színigazgatásba fogott. 1869-ben (időpont) Székesfehérvárott
(megye) működik,
hol nagy pártfogásnak örvendett. Ez év dec. 19-én fellépett a Nemzeti Színházban
(intézmény)
(információ)
»Bánk bán« (cím) (információ)
címszerepében. Ekkor szerződtetni akarták,
de mivel Lendvay (személy) (információ)
mellett nem kívánt másodszerepet játszani,
inkább továbbra is megmaradt vidéki színigazgatónak. 1870. (időpont) ápr.
2-án bérbevette a budai Molnár-féle Népszínházat (intézmény)
(információ)
és ő fejezte ott be az előadásokat, virágvasárnapján,
a »Két pisztoly« (cím)
(információ)
c. népszínművel. 1872. (időpont) máj.
19-én ugyancsak ő nyitja meg a budai nyári színházat (intézmény)
(információ)
a »Kis Faust« (cím) (információ)
c. operett-paródiával. Társulatánál ez időben
ott működött: Káldy Gyula (személy) (információ)
és neje: Dékány Teréz, (személy) (információ)
Vízváry Gyula, (személy) (információ)
Solymossy Elek, (személy) (információ)
Kápolnai János, (személy) (információ)
Dékány Róza, (személy) (információ)
Bényei István (személy) (információ)
és neje: Harmath Emma, (személy) (információ)
Szakáll Róza, (személy) (információ)
Toldy Ferenc (személy) (információ)
stb. Itteni működése első 4 hónapja alatt
12.000 frt tiszta jövedelemre tett szert. Ez a szép siker megkétszerezte bátorságát
és új színházi vállalkozásba fogott, miután a főváros (Budapest)
is helyeselte tervét, engedélyt nyert az István-téren (a mai Klauzál-téren) színház-építésre.
Az új múzsahajlék 1872. (időpont) okt.
30-án ünnepélyesen meg is nyílt. A prológust Erődi Béla (személy) (információ)
írta és Lukácsy Sándor (személy) (információ)
szavalta. Előadták a »Szigetvári vértanúk«
(cím) (információ)
I. felvonását, Jókainéval, (személy) (információ)
Anna (szerep) szerepében,
azután Balázs Sándornak (személy) (információ)
»A pesti (Budapest)
vízvezeték« (cím)
c. 1 felv. vj.-a és Bogyó Alajos (személy) (információ)
»A leánykérők« (cím) c. aprósága
volt még műsoron. A színház 1600 (időpont) nézőt
fogadott be. Miután e színházban nyáron nem lehetett játszani, 1873- (időpont) ban
a Városligetben egy 600 nézőt magába foglaló színkört építtetett (ez az ú. n. Miklóssy
- színház. (intézmény)
(információ)
L. o.), de egy hatalmas vihar feldöntötte
az építményt és a másik színkör csak sokára készülhetett el, közben a bécsi (ország) krach
is éreztette hatását, miért is a színkört kevesen látogatták, mire ismét visszatért
az István-téri színházába. (intézmény)
(információ)
Itt azonban 1874. (időpont) jan.
4-én tűz ütött ki, amely nem nagy kárt okozott ugyan, de a közönség bizalma megrendült,
ami M. vagyoni romlását okozta. Erre újra vándorolni kényszerül. Ő indítványozta,
hogy üljön össze országos színészkongresszus (intézmény)
(információ)
a fővárosban. (Budapest)
Lelkes felhívása meg is valósult és 1871. (időpont) ápr.
6-án Pesten (Budapest)
először jöttek össze a vidéki színészek ülésezni. 1885. (időpont) jan.
26-án Székesfehérvárott (megye) megülte
25 éves jubileumát a »Milton« (cím) (információ)
c. d'rámában, majd a 30 éves jubileumát is
megtartotta. — Több színdarabot fordított franciából (nyelv) (információ)
és németből (nyelv) (információ)
a magyar színpadok számára. Számos életrevaló
cikke jelent meg a »Színészeti Közlöny«-ben (intézmény)
(információ)
és a magaszerkesztette »Színlap«-ban. (intézmény)
(1872.) (időpont)
Élete naplója megjelent a Báthory Romancsik Mihály-féle: (személy) (információ)
»Magyar Színészek Életrajzai« (cím) (információ)
c. füzetes vállalatban. — Neje: Tettán Amália
(személy)
(nem volt. színésznő), sz. 1848-ban, (születés
éve) megh. 1901. nov. 26-án, Kolozsvárott. (megye) — Gyermekei:
Gyula, Gábor, Ilona, Margit, Aranka, Béla, színészek. (Lásd alább.) szin_III.0296.pdf
III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Miklóssy Gyula címszóvég 29158 Szócikk:
Miklóssy Gyula (idősb), színigazgató, sz. 1839. jan. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx
1855 10-én, Kaposvárott, ytelepulesy kaposvár ytelepulesy Kaposvár ymegyey
somogy megye ykodvegy megh. 1891. jún. 22-én, Kézdivásárhelyen. ytelepulesy
kézdivásárhely ytelepulesy Kézdivásárhely ymegyey háromszék megye ykodvegy Az algimnáziumot
szülővárosában látogatta, a főgimnáziumot Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy ahol érettségizett is és az egyetemen orvostanhallgató
volt. Már ifjúkorában rajongott a színházért, ezért otthagyta az egyetemet és 1859.
xevtizedx 1855 okt. xtalanevtizedx 1865 havában gyalogútra kelt Szabadka ytelepulesy
szabadka ytelepulesy Szabadka ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy felé, hol okt.
16-án színésszé lett Szabó József yszemelynevy szabó józsef yszemelynevy Szabó
József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szabó
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy társulatánál és a francia ynyelvy
francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy
ykodvegy s német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy
német ynyelvy ykodvegy színdarabokat is lefordította. Első szerepe az »Egy királyné«-ban
ycimy egy királyne ycimy Egy királyné ycimy egy ycimy királyne ycimy ycimy Egy
ycimy királyné ycimy ykodvegy a hóhér yszerepy hóhér yszerepy hóhér yszerepy
hóhér yszerepy yszerepy hóhér yszerepy ykodvegy volt és ezt kellett mondania: »A
máglya ég!« ycimy a máglya ég! ycimy A máglya ég! ycimy a ycimy máglya ycimy
ég! ycimy ycimy A ycimy máglya ycimy ég! ycimy ykodvegy 1860-ban xevtizedx 1865
Hidassy Eleknél yszemelynevy hidassy elek yszemelynevy Hidassy Elek
yszemelynevy hidassy yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Hidassy
yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy működött volna, ha megkapta volna az előleget,
ennek híján Lenkeiné-hez yszemelynevy lenkeine yszemelynevy Lenkeiné
yszemelynevy lenkeine yszemelynevy yszemelynevy Lenkeiné yszemelynevy ykodvegy ment
Magyarkanizsára, ytelepulesy magyarkanizsa ytelepulesy Magyarkanizsá ymegyey
bács-bodrog megye ykodvegy ahol színlapíró is volt és súgónak is alkalmazták. Innen
Fehér Károlyhoz yszemelynevy fehér károly yszemelynevy Fehér Károly
yszemelynevy fehér yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Fehér
yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy szerződött, utána Balogh Alajoshoz. yszemelynevy
balogh alajos yszemelynevy Balogh Alajos yszemelynevy balogh yszemelynevy
alajos yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy Alajos yszemelynevy
ykodvegy 1863-ban egy kis örökséghez jutott és ekkor színigazgatásba fogott. 1869-ben
Székesfehérvárott xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy
Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy működik, hol nagy pártfogásnak örvendett.
Ez év dec. 19-én fellépett a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk
bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy címszerepében.
Ekkor szerződtetni akarták, de mivel Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy
Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy
ykodvegy mellett nem kívánt másodszerepet játszani, inkább továbbra is megmaradt
vidéki színigazgatónak. 1870. xevtizedx 1875 ápr. 2-án bérbevette a budai Molnár-féle
Népszínházat yintezmenyy budai molnár-féle népszínház yintezmenyy budai Mo
yintezmenyy budai yintezmenyy molnár-féle yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy budai yintezmenyy Mo yintezmenyy ykodvegy és ő fejezte ott be az előadásokat,
virágvasárnapján, a »Két pisztoly« ycimy két pisztoly ycimy Két pisztoly ycimy
két ycimy pisztoly ycimy ycimy Két ycimy pisztoly ycimy ykodvegy c. népszínművel.
1872. máj. 19-én ugyancsak ő nyitja meg a budai nyári színházat yintezmenyy budai
nyári színház yintezmenyy budai ny yintezmenyy budai yintezmenyy nyári
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy ny yintezmenyy
ykodvegy a »Kis Faust« ycimy kis faust ycimy Kis Faust ycimy kis ycimy faust
ycimy ycimy Kis ycimy Faust ycimy ykodvegy c. operett-paródiával. Társulatánál ez
időben ott működött: Káldy Gyula yszemelynevy káldy gyula yszemelynevy Káldy
Gyula yszemelynevy káldy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Káldy
yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy és neje: Dékány Teréz, yszemelynevy
dékány teréz yszemelynevy Dékány Teréz yszemelynevy dékány yszemelynevy teréz
yszemelynevy yszemelynevy Dékány yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy Vízváry
Gyula, yszemelynevy vízváry gyula yszemelynevy Vízváry Gyula yszemelynevy
vízváry yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Vízváry yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodvegy Solymossy Elek, yszemelynevy solymossy elek yszemelynevy
Solymossy Elek yszemelynevy solymossy yszemelynevy elek yszemelynevy
yszemelynevy Solymossy yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy Kápolnai János, yszemelynevy
kápolnai jános yszemelynevy Kápolnai János yszemelynevy kápolnai yszemelynevy
jános yszemelynevy yszemelynevy Kápolnai yszemelynevy János yszemelynevy
ykodvegy Dékány Róza, yszemelynevy dékány róza yszemelynevy Dékány Róza
yszemelynevy dékány yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Dékány
yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy Bényei István yszemelynevy bényei
istván yszemelynevy Bényei István yszemelynevy bényei yszemelynevy istván
yszemelynevy yszemelynevy Bényei yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy és neje:
Harmath Emma, yszemelynevy harmath emma yszemelynevy Harmath Emma yszemelynevy
harmath yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Harmath yszemelynevy Emma
yszemelynevy ykodvegy Szakáll Róza, yszemelynevy szakáll róza yszemelynevy
Szakáll Róza yszemelynevy szakáll yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy
Szakáll yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy Toldy Ferenc yszemelynevy toldy
ferenc yszemelynevy Toldy Ferenc yszemelynevy toldy yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Toldy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy stb. Itteni
működése első 4 hónapja alatt 12.000 frt tiszta jövedelemre tett szert. Ez a szép
siker megkétszerezte bátorságát és új színházi vállalkozásba fogott, miután a főváros
főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is helyeselte tervét,
engedélyt nyert az István-téren (a mai Klauzál-téren) színház-építésre. Az új múzsahajlék
1872. okt. 30-án ünnepélyesen meg is nyílt. A prológust Erődi Béla yszemelynevy
erődi béla yszemelynevy Erődi Béla yszemelynevy erődi yszemelynevy béla
yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy írta és
Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy sándor yszemelynevy Lukácsy Sándor
yszemelynevy lukácsy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Lukácsy
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy szavalta. Előadták a »Szigetvári vértanúk«
ycimy szigetvári vértanúk ycimy Szigetvári vértanúk ycimy szigetvári ycimy
vértanúk ycimy ycimy Szigetvári ycimy vértanúk ycimy ykodvegy I. felvonását, Jókainéval,
yszemelynevy jókaine yszemelynevy Jókainé yszemelynevy jókaine yszemelynevy
yszemelynevy Jókainé yszemelynevy ykodvegy Anna yszerepy anna yszerepy Anna
yszerepy anna yszerepy yszerepy Anna yszerepy ykodvegy szerepében, azután Balázs
Sándornak yszemelynevy balázs sándor yszemelynevy Balázs Sándor yszemelynevy
balázs yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Balázs yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy »A pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy vízvezeték« ycimy a pesti vízvezeték ycimy A pesti vízvezeték
ycimy a ycimy pesti ycimy vízvezeték ycimy ycimy A ycimy pesti ycimy vízvezeték
ycimy ykodvegy c. 1 felv. vj.-a és Bogyó Alajos yszemelynevy bogyó alajos
yszemelynevy Bogyó Alajos yszemelynevy bogyó yszemelynevy alajos yszemelynevy
yszemelynevy Bogyó yszemelynevy Alajos yszemelynevy ykodvegy »A leánykérők« ycimy
a leánykérők ycimy A leánykérők ycimy a ycimy leánykérők ycimy ycimy A ycimy
leánykérők ycimy ykodvegy c. aprósága volt még műsoron. A színház 1600 xevtizedx
1605 nézőt xtalanevtizedx 1615 xtalanevtizedx 1625 fogadott be. Miután e színházban
nyáron nem lehetett játszani, 1873- xevtizedx 1875 ban a Városligetben egy 600 nézőt
magába foglaló színkört építtetett (ez az ú. n. Miklóssy - színház. yintezmenyy
miklóssy - színház yintezmenyy Miklóssy yintezmenyy miklóssy yintezmenyy -
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Miklóssy yintezmenyy ykodvegy L. o.),
de egy hatalmas vihar feldöntötte az építményt és a másik színkör csak sokára készülhetett
el, közben a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy
krach is éreztette hatását, miért is a színkört kevesen látogatták, mire ismét visszatért
az István-téri színházába. yintezmenyy istván-téri színház yintezmenyy István-t
yintezmenyy istván-téri yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy István-t
yintezmenyy ykodvegy Itt azonban 1874. jan. 4-én tűz ütött ki, amely nem nagy kárt
okozott ugyan, de a közönség bizalma megrendült, ami M. vagyoni romlását okozta.
Erre újra vándorolni kényszerül. Ő indítványozta, hogy üljön össze országos színészkongresszus
yintezmenyy országos színészkongresszus yintezmenyy országos yintezmenyy
országos yintezmenyy színészkongresszus yintezmenyy yintezmenyy országos
yintezmenyy ykodvegy a fővárosban. főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy Lelkes felhívása meg is valósult és 1871. ápr. xtalanevtizedx
1885 6-án Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy először
jöttek össze a vidéki színészek ülésezni. 1885. xevtizedx 1885 jan. 26-án Székesfehérvárott
ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye
ykodvegy megülte 25 éves jubileumát a »Milton« ycimy milton ycimy Milton ycimy
milton ycimy ycimy Milton ycimy ykodvegy c. d'rámában, majd a 30 éves jubileumát
is megtartotta. — Több színdarabot fordított franciából ynyelvy francia ynyelvy
franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy ykodvegy és németből ynyelvy
német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy a magyar
színpadok számára. Számos életrevaló cikke jelent meg a »Színészeti Közlöny«-ben
yintezmenyy színészeti közlöny yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészeti
yintezmenyy közlöny yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy és a magaszerkesztette
»Színlap«-ban. yintezmenyy színlap yintezmenyy Színlap yintezmenyy színlap
yintezmenyy yintezmenyy Színlap yintezmenyy ykodvegy (1872.) xevtizedx 1875 Élete
naplója megjelent a Báthory Romancsik Mihály-féle: yszemelynevy báthory
romancsik mihály yszemelynevy Báthory Romancsik Mihály yszemelynevy báthory
yszemelynevy romancsik yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Báthory
yszemelynevy Romancsik ysz »Magyar Színészek Életrajzai« ycimy magyar színészek
életrajzai ycimy Magyar Színészek Életrajzai ycimy magyar ycimy színészek ycimy
életrajzai ycimy ycimy Magyar ycimy Színészek ycimy Életrajzai ycimy ykodvegy c.
füzetes vállalatban. — Neje: Tettán Amália yszemelynevy tettán amália
yszemelynevy Tettán Amália yszemelynevy tettán yszemelynevy amália yszemelynevy
yszemelynevy Tettán yszemelynevy Amália yszemelynevy ykodvegy (nem volt. színésznő),
sz. 1848-ban, xevtizedx 1845 megh. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 1901.
nov. 26-án, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy — Gyermekei: Gyula, Gábor, Ilona, Margit, Aranka, Béla, színészek.
(Lásd alább.) szin_III.0296.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Miklóssy Gyula - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1839
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0296.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0296.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29158.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Miklóssy
Gyula
Szócikk: Miklóssy Gyula (idősb), színigazgató, sz.
1839. jan. 10-én, Kaposvárott, megh. 1891. jún. 22-én, Kézdivásárhelyen. Az algimnáziumot
szülővárosában látogatta, a főgimnáziumot Pesten, ahol érettségizett is és az egyetemen
orvostanhallgató volt. Már ifjúkorában rajongott a színházért, ezért otthagyta az
egyetemet és 1859. okt. havában gyalogútra kelt Szabadka felé, hol okt. 16-án színésszé
lett Szabó József társulatánál és a francia s német színdarabokat is lefordította.
Első szerepe az »Egy királyné«-ban a hóhér volt és ezt kellett mondania: »A máglya
ég!« 1860-ban Hidassy Eleknél működött volna, ha megkapta volna az előleget, ennek
híján Lenkeiné-hez ment Magyarkanizsára, ahol színlapíró is volt és súgónak is alkalmazták.
Innen Fehér Károlyhoz szerződött, utána Balogh Alajoshoz. 1863-ban egy kis örökséghez
jutott és ekkor színigazgatásba fogott. 1869-ben Székesfehérvárott működik, hol
nagy pártfogásnak örvendett. Ez év dec. 19-én fellépett a Nemzeti Színházban »Bánk
bán« címszerepében. Ekkor szerződtetni akarták, de mivel Lendvay mellett nem kívánt
másodszerepet játszani, inkább továbbra is megmaradt vidéki színigazgatónak. 1870.
ápr. 2-án bérbevette a budai Molnár-féle Népszínházat és ő fejezte ott be az előadásokat,
virágvasárnapján, a »Két pisztoly« c. népszínművel. 1872. máj. 19-én ugyancsak ő
nyitja meg a budai nyári színházat a »Kis Faust« c. operett-paródiával. Társulatánál
ez időben ott működött: Káldy Gyula és neje: Dékány Teréz, Vízváry Gyula, Solymossy
Elek, Kápolnai János, Dékány Róza, Bényei István és neje: Harmath Emma, Szakáll
Róza, Toldy Ferenc stb. Itteni működése első 4 hónapja alatt 12.000 frt tiszta jövedelemre
tett szert. Ez a szép siker megkétszerezte bátorságát és új színházi vállalkozásba
fogott, miután a főváros is helyeselte tervét, engedélyt nyert az István-téren (a
mai Klauzál-téren) színház-építésre. Az új múzsahajlék 1872. okt. 30-án ünnepélyesen
meg is nyílt. A prológust Erődi Béla írta és Lukácsy Sándor szavalta. Előadták a
»Szigetvári vértanúk« I. felvonását, Jókainéval, Anna szerepében, azután Balázs
Sándornak »A pesti vízvezeték« c. 1 felv. vj.-a és Bogyó Alajos »A leánykérők« c.
aprósága volt még műsoron. A színház 1600 nézőt fogadott be. Miután e színházban
nyáron nem lehetett játszani, 1873- ban a Városligetben egy 600 nézőt magába foglaló
színkört építtetett (ez az ú. n. Miklóssy - színház. L. o.), de egy hatalmas vihar
feldöntötte az építményt és a másik színkör csak sokára készülhetett el, közben
a bécsi krach is éreztette hatását, miért is a színkört kevesen látogatták, mire
ismét visszatért az István-téri színházába. Itt azonban 1874. jan. 4-én tűz ütött
ki, amely nem nagy kárt okozott ugyan, de a közönség bizalma megrendült, ami M.
vagyoni romlását okozta. Erre újra vándorolni kényszerül. Ő indítványozta, hogy
üljön össze országos színészkongresszus a fővárosban. Lelkes felhívása meg is valósult
és 1871. ápr. 6-án Pesten először jöttek össze a vidéki színészek ülésezni. 1885.
jan. 26-án Székesfehérvárott megülte 25 éves jubileumát a »Milton« c. d'rámában,
majd a 30 éves jubileumát is megtartotta. — Több színdarabot fordított franciából
és németből a magyar színpadok számára. Számos életrevaló cikke jelent meg a »Színészeti
Közlöny«-ben és a magaszerkesztette »Színlap«-ban. (1872.) Élete naplója megjelent
a Báthory Romancsik Mihály-féle: »Magyar Színészek Életrajzai« c. füzetes vállalatban.
— Neje: Tettán Amália (nem volt. színésznő), sz. 1848-ban, megh. 1901. nov. 26-án,
Kolozsvárott. — Gyermekei: Gyula, Gábor, Ilona, Margit, Aranka, Béla, színészek.
(Lásd alább.) szin_III.0296.pdf III