Címszó: Miklóssy Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1839

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0296.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0296.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29158.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Miklóssy Gyula

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529158.htm

 

Szócikk: Miklóssy Gyula (idősb), színigazgató, sz. 1839. (születés éve) jan. 10-én, Kaposvárott, (megye) megh. 1891. jún. 22-én, Kézdivásárhelyen. (megye) Az algimnáziumot szülővárosában látogatta, a főgimnáziumot Pesten, (Budapest) ahol érettségizett is és az egyetemen orvostanhallgató volt. Már ifjúkorában rajongott a színházért, ezért otthagyta az egyetemet és 1859. (időpont) okt. havában gyalogútra kelt Szabadka (megye) felé, hol okt. 16-án színésszé lett Szabó József (személy) (információ)  társulatánál és a francia (nyelv) (információ)  s német (nyelv) (információ)  színdarabokat is lefordította. Első szerepe az »Egy királyné«-ban (cím) (információ)  a hóhér (szerep) volt és ezt kellett mondania: »A máglya ég!« (cím) 1860-ban (időpont) Hidassy Eleknél (személy) (információ)  működött volna, ha megkapta volna az előleget, ennek híján Lenkeiné-hez (személy) ment Magyarkanizsára, (megye) ahol színlapíró is volt és súgónak is alkalmazták. Innen Fehér Károlyhoz (személy) (információ)  szerződött, utána Balogh Alajoshoz. (személy) (információ)  1863-ban (időpont) egy kis örökséghez jutott és ekkor színigazgatásba fogott. 1869-ben (időpont) Székesfehérvárott (megye) működik, hol nagy pártfogásnak örvendett. Ez év dec. 19-én fellépett a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  »Bánk bán« (cím) (információ)  címszerepében. Ekkor szerződtetni akarták, de mivel Lendvay (személy) (információ)  mellett nem kívánt másodszerepet játszani, inkább továbbra is megmaradt vidéki színigazgatónak. 1870. (időpont) ápr. 2-án bérbevette a budai Molnár-féle Népszínházat (intézmény) (információ)  és ő fejezte ott be az előadásokat, virágvasárnapján, a »Két pisztoly« (cím) (információ)  c. népszínművel. 1872. (időpont) máj. 19-én ugyancsak ő nyitja meg a budai nyári színházat (intézmény) (információ)  a »Kis Faust« (cím) (információ)  c. operett-paródiával. Társulatánál ez időben ott működött: Káldy Gyula (személy) (információ)  és neje: Dékány Teréz, (személy) (információ)  Vízváry Gyula, (személy) (információ)  Solymossy Elek, (személy) (információ)  Kápolnai János, (személy) (információ)  Dékány Róza, (személy) (információ)  Bényei István (személy) (információ)  és neje: Harmath Emma, (személy) (információ)  Szakáll Róza, (személy) (információ)  Toldy Ferenc (személy) (információ)  stb. Itteni működése első 4 hónapja alatt 12.000 frt tiszta jövedelemre tett szert. Ez a szép siker megkétszerezte bátorságát és új színházi vállalkozásba fogott, miután a főváros (Budapest) is helyeselte tervét, engedélyt nyert az István-téren (a mai Klauzál-téren) színház-építésre. Az új múzsahajlék 1872. (időpont) okt. 30-án ünnepélyesen meg is nyílt. A prológust Erődi Béla (személy) (információ)  írta és Lukácsy Sándor (személy) (információ)  szavalta. Előadták a »Szigetvári vértanúk« (cím) (információ)  I. felvonását, Jókainéval, (személy) (információ)  Anna (szerep) szerepében, azután Balázs Sándornak (személy) (információ)  »A pesti (Budapest) vízvezeték« (cím) c. 1 felv. vj.-a és Bogyó Alajos (személy) (információ)  »A leánykérők« (cím) c. aprósága volt még műsoron. A színház 1600 (időpont) nézőt fogadott be. Miután e színházban nyáron nem lehetett játszani, 1873- (időpont) ban a Városligetben egy 600 nézőt magába foglaló színkört építtetett (ez az ú. n. Miklóssy - színház. (intézmény) (információ)  L. o.), de egy hatalmas vihar feldöntötte az építményt és a másik színkör csak sokára készülhetett el, közben a bécsi (ország) krach is éreztette hatását, miért is a színkört kevesen látogatták, mire ismét visszatért az István-téri színházába. (intézmény) (információ)  Itt azonban 1874. (időpont) jan. 4-én tűz ütött ki, amely nem nagy kárt okozott ugyan, de a közönség bizalma megrendült, ami M. vagyoni romlását okozta. Erre újra vándorolni kényszerül. Ő indítványozta, hogy üljön össze országos színészkongresszus (intézmény) (információ)  a fővárosban. (Budapest) Lelkes felhívása meg is valósult és 1871. (időpont) ápr. 6-án Pesten (Budapest) először jöttek össze a vidéki színészek ülésezni. 1885. (időpont) jan. 26-án Székesfehérvárott (megye) megülte 25 éves jubileumát a »Milton« (cím) (információ)  c. d'rámában, majd a 30 éves jubileumát is megtartotta. — Több színdarabot fordított franciából (nyelv) (információ)  és németből (nyelv) (információ)  a magyar színpadok számára. Számos életrevaló cikke jelent meg a »Színészeti Közlöny«-ben (intézmény) (információ)  és a magaszerkesztette »Színlap«-ban. (intézmény) (1872.) (időpont) Élete naplója megjelent a Báthory Romancsik Mihály-féle: (személy) (információ)  »Magyar Színészek Életrajzai« (cím) (információ)  c. füzetes vállalatban. — Neje: Tettán Amália (személy) (nem volt. színésznő), sz. 1848-ban, (születés éve) megh. 1901. nov. 26-án, Kolozsvárott. (megye) — Gyermekei: Gyula, Gábor, Ilona, Margit, Aranka, Béla, színészek. (Lásd alább.) szin_III.0296.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Miklóssy Gyula címszóvég 29158 Szócikk: Miklóssy Gyula (idősb), színigazgató, sz. 1839. jan. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 10-én, Kaposvárott, ytelepulesy kaposvár ytelepulesy Kaposvár ymegyey somogy megye ykodvegy megh. 1891. jún. 22-én, Kézdivásárhelyen. ytelepulesy kézdivásárhely ytelepulesy Kézdivásárhely ymegyey háromszék megye ykodvegy Az algimnáziumot szülővárosában látogatta, a főgimnáziumot Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ahol érettségizett is és az egyetemen orvostanhallgató volt. Már ifjúkorában rajongott a színházért, ezért otthagyta az egyetemet és 1859. xevtizedx 1855 okt. xtalanevtizedx 1865 havában gyalogútra kelt Szabadka ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadka ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy felé, hol okt. 16-án színésszé lett Szabó József yszemelynevy szabó józsef yszemelynevy Szabó József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy társulatánál és a francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy s német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy színdarabokat is lefordította. Első szerepe az »Egy királyné«-ban ycimy egy királyne ycimy Egy királyné ycimy egy ycimy királyne ycimy ycimy Egy ycimy királyné ycimy ykodvegy a hóhér yszerepy hóhér yszerepy hóhér yszerepy hóhér yszerepy yszerepy hóhér yszerepy ykodvegy volt és ezt kellett mondania: »A máglya ég!« ycimy a máglya ég! ycimy A máglya ég! ycimy a ycimy máglya ycimy ég! ycimy ycimy A ycimy máglya ycimy ég! ycimy ykodvegy 1860-ban xevtizedx 1865 Hidassy Eleknél yszemelynevy hidassy elek yszemelynevy Hidassy Elek yszemelynevy hidassy yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Hidassy yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy működött volna, ha megkapta volna az előleget, ennek híján Lenkeiné-hez yszemelynevy lenkeine yszemelynevy Lenkeiné yszemelynevy lenkeine yszemelynevy yszemelynevy Lenkeiné yszemelynevy ykodvegy ment Magyarkanizsára, ytelepulesy magyarkanizsa ytelepulesy Magyarkanizsá ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy ahol színlapíró is volt és súgónak is alkalmazták. Innen Fehér Károlyhoz yszemelynevy fehér károly yszemelynevy Fehér Károly yszemelynevy fehér yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Fehér yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy szerződött, utána Balogh Alajoshoz. yszemelynevy balogh alajos yszemelynevy Balogh Alajos yszemelynevy balogh yszemelynevy alajos yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy Alajos yszemelynevy ykodvegy 1863-ban egy kis örökséghez jutott és ekkor színigazgatásba fogott. 1869-ben Székesfehérvárott xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy működik, hol nagy pártfogásnak örvendett. Ez év dec. 19-én fellépett a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy címszerepében. Ekkor szerződtetni akarták, de mivel Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy ykodvegy mellett nem kívánt másodszerepet játszani, inkább továbbra is megmaradt vidéki színigazgatónak. 1870. xevtizedx 1875 ápr. 2-án bérbevette a budai Molnár-féle Népszínházat yintezmenyy budai molnár-féle népszínház yintezmenyy budai Mo yintezmenyy budai yintezmenyy molnár-féle yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Mo yintezmenyy ykodvegy és ő fejezte ott be az előadásokat, virágvasárnapján, a »Két pisztoly« ycimy két pisztoly ycimy Két pisztoly ycimy két ycimy pisztoly ycimy ycimy Két ycimy pisztoly ycimy ykodvegy c. népszínművel. 1872. máj. 19-én ugyancsak ő nyitja meg a budai nyári színházat yintezmenyy budai nyári színház yintezmenyy budai ny yintezmenyy budai yintezmenyy nyári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy ny yintezmenyy ykodvegy a »Kis Faust« ycimy kis faust ycimy Kis Faust ycimy kis ycimy faust ycimy ycimy Kis ycimy Faust ycimy ykodvegy c. operett-paródiával. Társulatánál ez időben ott működött: Káldy Gyula yszemelynevy káldy gyula yszemelynevy Káldy Gyula yszemelynevy káldy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Káldy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy és neje: Dékány Teréz, yszemelynevy dékány teréz yszemelynevy Dékány Teréz yszemelynevy dékány yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Dékány yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy Vízváry Gyula, yszemelynevy vízváry gyula yszemelynevy Vízváry Gyula yszemelynevy vízváry yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Vízváry yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Solymossy Elek, yszemelynevy solymossy elek yszemelynevy Solymossy Elek yszemelynevy solymossy yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Solymossy yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy Kápolnai János, yszemelynevy kápolnai jános yszemelynevy Kápolnai János yszemelynevy kápolnai yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kápolnai yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Dékány Róza, yszemelynevy dékány róza yszemelynevy Dékány Róza yszemelynevy dékány yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Dékány yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy Bényei István yszemelynevy bényei istván yszemelynevy Bényei István yszemelynevy bényei yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Bényei yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy és neje: Harmath Emma, yszemelynevy harmath emma yszemelynevy Harmath Emma yszemelynevy harmath yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Harmath yszemelynevy Emma yszemelynevy ykodvegy Szakáll Róza, yszemelynevy szakáll róza yszemelynevy Szakáll Róza yszemelynevy szakáll yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Szakáll yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy Toldy Ferenc yszemelynevy toldy ferenc yszemelynevy Toldy Ferenc yszemelynevy toldy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Toldy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy stb. Itteni működése első 4 hónapja alatt 12.000 frt tiszta jövedelemre tett szert. Ez a szép siker megkétszerezte bátorságát és új színházi vállalkozásba fogott, miután a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is helyeselte tervét, engedélyt nyert az István-téren (a mai Klauzál-téren) színház-építésre. Az új múzsahajlék 1872. okt. 30-án ünnepélyesen meg is nyílt. A prológust Erődi Béla yszemelynevy erődi béla yszemelynevy Erődi Béla yszemelynevy erődi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy írta és Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy sándor yszemelynevy Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Lukácsy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy szavalta. Előadták a »Szigetvári vértanúk« ycimy szigetvári vértanúk ycimy Szigetvári vértanúk ycimy szigetvári ycimy vértanúk ycimy ycimy Szigetvári ycimy vértanúk ycimy ykodvegy I. felvonását, Jókainéval, yszemelynevy jókaine yszemelynevy Jókainé yszemelynevy jókaine yszemelynevy yszemelynevy Jókainé yszemelynevy ykodvegy Anna yszerepy anna yszerepy Anna yszerepy anna yszerepy yszerepy Anna yszerepy ykodvegy szerepében, azután Balázs Sándornak yszemelynevy balázs sándor yszemelynevy Balázs Sándor yszemelynevy balázs yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Balázs yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy »A pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy vízvezeték« ycimy a pesti vízvezeték ycimy A pesti vízvezeték ycimy a ycimy pesti ycimy vízvezeték ycimy ycimy A ycimy pesti ycimy vízvezeték ycimy ykodvegy c. 1 felv. vj.-a és Bogyó Alajos yszemelynevy bogyó alajos yszemelynevy Bogyó Alajos yszemelynevy bogyó yszemelynevy alajos yszemelynevy yszemelynevy Bogyó yszemelynevy Alajos yszemelynevy ykodvegy »A leánykérők« ycimy a leánykérők ycimy A leánykérők ycimy a ycimy leánykérők ycimy ycimy A ycimy leánykérők ycimy ykodvegy c. aprósága volt még műsoron. A színház 1600 xevtizedx 1605 nézőt xtalanevtizedx 1615 xtalanevtizedx 1625 fogadott be. Miután e színházban nyáron nem lehetett játszani, 1873- xevtizedx 1875 ban a Városligetben egy 600 nézőt magába foglaló színkört építtetett (ez az ú. n. Miklóssy - színház. yintezmenyy miklóssy - színház yintezmenyy Miklóssy yintezmenyy miklóssy yintezmenyy - yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Miklóssy yintezmenyy ykodvegy L. o.), de egy hatalmas vihar feldöntötte az építményt és a másik színkör csak sokára készülhetett el, közben a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy krach is éreztette hatását, miért is a színkört kevesen látogatták, mire ismét visszatért az István-téri színházába. yintezmenyy istván-téri színház yintezmenyy István-t yintezmenyy istván-téri yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy István-t yintezmenyy ykodvegy Itt azonban 1874. jan. 4-én tűz ütött ki, amely nem nagy kárt okozott ugyan, de a közönség bizalma megrendült, ami M. vagyoni romlását okozta. Erre újra vándorolni kényszerül. Ő indítványozta, hogy üljön össze országos színészkongresszus yintezmenyy országos színészkongresszus yintezmenyy országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészkongresszus yintezmenyy yintezmenyy országos yintezmenyy ykodvegy a fővárosban. főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Lelkes felhívása meg is valósult és 1871. ápr. xtalanevtizedx 1885 6-án Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy először jöttek össze a vidéki színészek ülésezni. 1885. xevtizedx 1885 jan. 26-án Székesfehérvárott ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy megülte 25 éves jubileumát a »Milton« ycimy milton ycimy Milton ycimy milton ycimy ycimy Milton ycimy ykodvegy c. d'rámában, majd a 30 éves jubileumát is megtartotta. — Több színdarabot fordított franciából ynyelvy francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy ykodvegy és németből ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy a magyar színpadok számára. Számos életrevaló cikke jelent meg a »Színészeti Közlöny«-ben yintezmenyy színészeti közlöny yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészeti yintezmenyy közlöny yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy és a magaszerkesztette »Színlap«-ban. yintezmenyy színlap yintezmenyy Színlap yintezmenyy színlap yintezmenyy yintezmenyy Színlap yintezmenyy ykodvegy (1872.) xevtizedx 1875 Élete naplója megjelent a Báthory Romancsik Mihály-féle: yszemelynevy báthory romancsik mihály yszemelynevy Báthory Romancsik Mihály yszemelynevy báthory yszemelynevy romancsik yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Báthory yszemelynevy Romancsik ysz »Magyar Színészek Életrajzai« ycimy magyar színészek életrajzai ycimy Magyar Színészek Életrajzai ycimy magyar ycimy színészek ycimy életrajzai ycimy ycimy Magyar ycimy Színészek ycimy Életrajzai ycimy ykodvegy c. füzetes vállalatban. — Neje: Tettán Amália yszemelynevy tettán amália yszemelynevy Tettán Amália yszemelynevy tettán yszemelynevy amália yszemelynevy yszemelynevy Tettán yszemelynevy Amália yszemelynevy ykodvegy (nem volt. színésznő), sz. 1848-ban, xevtizedx 1845 megh. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 1901. nov. 26-án, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy — Gyermekei: Gyula, Gábor, Ilona, Margit, Aranka, Béla, színészek. (Lásd alább.) szin_III.0296.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Miklóssy Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1839

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0296.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0296.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29158.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Miklóssy Gyula

Szócikk: Miklóssy Gyula (idősb), színigazgató, sz. 1839. jan. 10-én, Kaposvárott, megh. 1891. jún. 22-én, Kézdivásárhelyen. Az algimnáziumot szülővárosában látogatta, a főgimnáziumot Pesten, ahol érettségizett is és az egyetemen orvostanhallgató volt. Már ifjúkorában rajongott a színházért, ezért otthagyta az egyetemet és 1859. okt. havában gyalogútra kelt Szabadka felé, hol okt. 16-án színésszé lett Szabó József társulatánál és a francia s német színdarabokat is lefordította. Első szerepe az »Egy királyné«-ban a hóhér volt és ezt kellett mondania: »A máglya ég!« 1860-ban Hidassy Eleknél működött volna, ha megkapta volna az előleget, ennek híján Lenkeiné-hez ment Magyarkanizsára, ahol színlapíró is volt és súgónak is alkalmazták. Innen Fehér Károlyhoz szerződött, utána Balogh Alajoshoz. 1863-ban egy kis örökséghez jutott és ekkor színigazgatásba fogott. 1869-ben Székesfehérvárott működik, hol nagy pártfogásnak örvendett. Ez év dec. 19-én fellépett a Nemzeti Színházban »Bánk bán« címszerepében. Ekkor szerződtetni akarták, de mivel Lendvay mellett nem kívánt másodszerepet játszani, inkább továbbra is megmaradt vidéki színigazgatónak. 1870. ápr. 2-án bérbevette a budai Molnár-féle Népszínházat és ő fejezte ott be az előadásokat, virágvasárnapján, a »Két pisztoly« c. népszínművel. 1872. máj. 19-én ugyancsak ő nyitja meg a budai nyári színházat a »Kis Faust« c. operett-paródiával. Társulatánál ez időben ott működött: Káldy Gyula és neje: Dékány Teréz, Vízváry Gyula, Solymossy Elek, Kápolnai János, Dékány Róza, Bényei István és neje: Harmath Emma, Szakáll Róza, Toldy Ferenc stb. Itteni működése első 4 hónapja alatt 12.000 frt tiszta jövedelemre tett szert. Ez a szép siker megkétszerezte bátorságát és új színházi vállalkozásba fogott, miután a főváros is helyeselte tervét, engedélyt nyert az István-téren (a mai Klauzál-téren) színház-építésre. Az új múzsahajlék 1872. okt. 30-án ünnepélyesen meg is nyílt. A prológust Erődi Béla írta és Lukácsy Sándor szavalta. Előadták a »Szigetvári vértanúk« I. felvonását, Jókainéval, Anna szerepében, azután Balázs Sándornak »A pesti vízvezeték« c. 1 felv. vj.-a és Bogyó Alajos »A leánykérők« c. aprósága volt még műsoron. A színház 1600 nézőt fogadott be. Miután e színházban nyáron nem lehetett játszani, 1873- ban a Városligetben egy 600 nézőt magába foglaló színkört építtetett (ez az ú. n. Miklóssy - színház. L. o.), de egy hatalmas vihar feldöntötte az építményt és a másik színkör csak sokára készülhetett el, közben a bécsi krach is éreztette hatását, miért is a színkört kevesen látogatták, mire ismét visszatért az István-téri színházába. Itt azonban 1874. jan. 4-én tűz ütött ki, amely nem nagy kárt okozott ugyan, de a közönség bizalma megrendült, ami M. vagyoni romlását okozta. Erre újra vándorolni kényszerül. Ő indítványozta, hogy üljön össze országos színészkongresszus a fővárosban. Lelkes felhívása meg is valósult és 1871. ápr. 6-án Pesten először jöttek össze a vidéki színészek ülésezni. 1885. jan. 26-án Székesfehérvárott megülte 25 éves jubileumát a »Milton« c. d'rámában, majd a 30 éves jubileumát is megtartotta. — Több színdarabot fordított franciából és németből a magyar színpadok számára. Számos életrevaló cikke jelent meg a »Színészeti Közlöny«-ben és a magaszerkesztette »Színlap«-ban. (1872.) Élete naplója megjelent a Báthory Romancsik Mihály-féle: »Magyar Színészek Életrajzai« c. füzetes vállalatban. — Neje: Tettán Amália (nem volt. színésznő), sz. 1848-ban, megh. 1901. nov. 26-án, Kolozsvárott. — Gyermekei: Gyula, Gábor, Ilona, Margit, Aranka, Béla, színészek. (Lásd alább.) szin_III.0296.pdf III