Címszó: Orbók Attila - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1888
SZULETESIEVTIZED 1885
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0481.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0481.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30003.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Orbók
Attila
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530004.htm
Szócikk: Orbók Attila (kökösi), (megye) jog-és
államtudományi doktor, sz. 1888-ban, (születés
éve) Pozsonyban. (megye) Régi,
vallásalapító unitárius családból származik. Tanulmányait a kolozsvári (megye) unitárius
kollégiumban végezte, majd a müncheni (ország) és
párizsi (ország)
egyetem diákja volt. 1910-től (időpont) Budapesten
(Budapest)
mint újságíró működött, egymásután több napilapnak volt bel- és külpolitikai munkatársa.
A háború előtt két esztendeig Párizsban (ország) tartózkodott,
mint a »Magyarország« (intézmény)
munkatársa és akkori tudósításai nagy feltűnést keltettek. A háború alatt egy évig
katonai szolgálatot teljesített, a kárpáti (ország) (információ)
fronton is volt, de később felmentették és
az Országos Hadigondozó (intézmény)
(információ)
sajtóreferense lett. A forradalom kitörésekor,
mint az akkori külügyminiszter, Andrássy Gyula gróf (személy) (információ)
rendkívüli diplomáciai missziójának sajtóattasséja
Svájcba (ország)
utazott s ott volt a proletárdiktatúra bukásáig. Ezidő alatt negyvennégy cikket
írt az entente-lapokba a magyar ügy mellett. Hazatérése után, 1920-ban (időpont) az
első nemzetgyűlés tagja lett, mint a székelyhid - nagylétai (megye) kerület
képviselője. Eleinte a kisgazdapárt tagja volt, majd pártonkívüli lett, miután pártjával
összeütközésbe került, mert nem szavazott meg reakciós javaslatokat. Egyike volt
a legelső harcosan liberális képviselőknek. 1923-ban (időpont) már
teljesen visszavonult a politikától, miután a párizsi (ország) kölcsötárgyalásokon,
mint budapesti (Budapest)
és amerikai (ország)
lapok tudósítója résztvett. Tulajdonképen csak ezután lépett írói pályára, bár egészen
fiatal korától kezdve jelentek meg szórványosan novellái. Több modern regényt írt,
amelyek főként a nagyvárosi milieu-t és a háború utáni erkölcsöket festik markáns
színekkel. Ilyen regényei: »A meztelen asszony«, (cím) »A magas
iskola«, (cím)
»A párisi leány« (cím)
és a »Nemere - leányok«. (cím) Színházi
vonatkozású regénye »A színésznő«. (cím) Írt sok apró
jelenetet, egyfelvonásost és háromfelvonásos vígjátékokat, köztük »A király 40-lóerős
autója« (cím)
c. darabot, amelynek világsikere volt, például Párizsban (ország) száznyolcvanszor
játszották a »Théátre d'es Nouveautés«-ban. (intézmény)
(információ)
E darabját Madridban (ország) is
nagy sikerrel játszották. Külföldön is színrekerült a »Fiacskám« (cím) és »A sárkány
és a szűz« (cím)
c, színdarabja. Intenzív, nagy írói munkásságot fejt ki, azonkívül az írói érdekek
harcosa és jelenleg a »Magyar írók Egyesületé«-nek (intézmény)
(információ)
főtitkára. »Du-Chan- Fu« (cím) c. rejtélyes
történetét (4 felv.) bemutatta a Fővárosi Művész Színház. (intézmény)
(információ)
(Írta Brandon (személy) (információ)
és Pickey.) (személy) Első
előadása: 1930. (időpont) jan.
11. »A népbiztos« (cím) c. 4 felvonásos
drámáját bemutatták az Uj Színházban, (intézmény)
(információ)
1930. (időpont) márc.
27-én. szin_III.0481.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Orbók Attila címszóvég 30003 Szócikk: Orbók
Attila (kökösi), ytelepulesy kökös ytelepulesy kökös ymegyey háromszék megye
ykodvegy jog-és államtudományi doktor, sz. 1888-ban, Pozsonyban. xtalanevtizedx
1895 xtalanevtizedx 1905 ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey
pozsony megye ykodvegy Régi, vallásalapító unitárius családból származik. Tanulmányait
a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy unitárius kollégiumban végezte, majd a müncheni ytelepulesy münchen
ytelepulesy münchen yorszagy Németország ykodvegy és párizsi ytelepulesy párizs
ytelepulesy párizs yorszagy Franciaország ykodvegy egyetem diákja volt. 1910-től
xevtizedx 1915 Budapesten xtalanevtizedx 1925 Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy mint újságíró működött, egymásután több napilapnak
volt bel- és külpolitikai munkatársa. A háború előtt két esztendeig Párizsban ytelepulesy
párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy tartózkodott, mint a »Magyarország«
yintezmenyy magyarország yintezmenyy Magyaror yintezmenyy magyarország
yintezmenyy yintezmenyy Magyaror yintezmenyy ykodvegy munkatársa és akkori tudósításai
nagy feltűnést keltettek. A háború alatt egy évig katonai szolgálatot teljesített,
a kárpáti ytelepulesy kárpát ytelepulesy kárpáti yorszagy Románia ykodvegy fronton
is volt, de később felmentették és az Országos Hadigondozó yintezmenyy országos
hadigondozó yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy hadigondozó
yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy sajtóreferense lett. A forradalom
kitörésekor, mint az akkori külügyminiszter, Andrássy Gyula gróf yszemelynevy
andrássy gyula gróf yszemelynevy Andrássy Gyula gróf yszemelynevy andrássy
yszemelynevy gyula yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Andrássy
yszemelynevy Gyula yszemelynevy gróf ysz rendkívüli diplomáciai missziójának sajtóattasséja
Svájcba ytelepulesy svájc ytelepulesy Svájc yorszagy Svájc ykodvegy utazott s ott
volt a proletárdiktatúra bukásáig. Ezidő alatt negyvennégy cikket írt az entente-lapokba
a magyar ügy mellett. Hazatérése után, 1920-ban xevtizedx 1925 az első nemzetgyűlés
tagja lett, mint a székelyhid - nagylétai ytelepulesy székelyhid - nagyléta
ytelepulesy székelyhid - nagyléta ymegyey bihar megye ykodvegy kerület képviselője.
Eleinte a kisgazdapárt tagja volt, majd pártonkívüli lett, miután pártjával összeütközésbe
került, mert nem szavazott meg reakciós javaslatokat. Egyike volt a legelső harcosan
liberális képviselőknek. 1923-ban már xtalanevtizedx 1935 teljesen visszavonult
a politikától, miután a párizsi ytelepulesy párizs ytelepulesy párizs yorszagy
Franciaország ykodvegy kölcsötárgyalásokon, mint budapesti Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és amerikai ytelepulesy amerika
ytelepulesy amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy lapok tudósítója résztvett.
Tulajdonképen csak ezután lépett írói pályára, bár egészen fiatal korától kezdve
jelentek meg szórványosan novellái. Több modern regényt írt, amelyek főként a nagyvárosi
milieu-t és a háború utáni erkölcsöket festik markáns színekkel. Ilyen regényei:
»A meztelen asszony«, ycimy a meztelen asszony ycimy A meztelen asszony ycimy a
ycimy meztelen ycimy asszony ycimy ycimy A ycimy meztelen ycimy asszony ycimy
ykodvegy »A magas iskola«, ycimy a magas iskola ycimy A magas iskola ycimy a
ycimy magas ycimy iskola ycimy ycimy A ycimy magas ycimy iskola ycimy ykodvegy »A
párisi leány« ycimy a párisi leány ycimy A párisi leány ycimy a ycimy párisi
ycimy leány ycimy ycimy A ycimy párisi ycimy leány ycimy ykodvegy és a »Nemere
- leányok«. ycimy nemere - leányok ycimy Nemere - leányok ycimy nemere ycimy -
ycimy leányok ycimy ycimy Nemere ycimy - ycimy leányok ycimy ykodvegy Színházi vonatkozású
regénye »A színésznő«. ycimy a színésznő ycimy A színésznő ycimy a ycimy
színésznő ycimy ycimy A ycimy színésznő ycimy ykodvegy Írt sok apró jelenetet, egyfelvonásost
és háromfelvonásos vígjátékokat, köztük »A király 40-lóerős autója« ycimy a
király 40-lóerős autója ycimy A király 40-lóerős autója ycimy a ycimy király
ycimy 40-lóerős ycimy autója ycimy ycimy A ycimy király ycimy 40-lóerős ycimy
autója ycimy ykodvegy c. darabot, amelynek világsikere volt, például Párizsban ytelepulesy
párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy száznyolcvanszor játszották
a »Théátre d'es Nouveautés«-ban. yintezmenyy théátre d'es nouveautés
yintezmenyy Théátre yintezmenyy théátre yintezmenyy d'es yintezmenyy nouveautés
yintezmenyy yintezmenyy Théátre yintezmenyy ykodvegy E darabját Madridban ytelepulesy
madrid ytelepulesy Madrid yorszagy Spanyolország ykodvegy is nagy sikerrel játszották.
Külföldön is színrekerült a »Fiacskám« ycimy fiacskám ycimy Fiacskám ycimy
fiacskám ycimy ycimy Fiacskám ycimy ykodvegy és »A sárkány és a szűz« ycimy a
sárkány és a szűz ycimy A sárkány és a szűz ycimy a ycimy sárkány ycimy és
ycimy a ycimy szűz ycimy ycimy A ycimy sárkány ycimy és ycimy a ycimy szűz
ycimy ykodvegy c, színdarabja. Intenzív, nagy írói munkásságot fejt ki, azonkívül
az írói érdekek harcosa és jelenleg a »Magyar írók Egyesületé«-nek yintezmenyy
magyar írók egyesülete yintezmenyy Magyar í yintezmenyy magyar yintezmenyy írók
yintezmenyy egyesülete yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy í yintezmenyy
ykodvegy főtitkára. »Du-Chan- Fu« ycimy du-chan- fu ycimy Du-Chan- Fu ycimy
du-chan- ycimy fu ycimy ycimy Du-Chan- ycimy Fu ycimy ykodvegy c. rejtélyes történetét
(4 felv.) bemutatta a Fővárosi Művész Színház. yintezmenyy fővárosi művész
színház yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy művész
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy (Írta
Brandon yszemelynevy brandon yszemelynevy Brandon yszemelynevy brandon
yszemelynevy yszemelynevy Brandon yszemelynevy ykodvegy és Pickey.) yszemelynevy
pickey yszemelynevy Pickey yszemelynevy pickey yszemelynevy yszemelynevy Pickey
yszemelynevy ykodvegy Első előadása: 1930. xevtizedx 1935 jan. 11. »A népbiztos«
ycimy a népbiztos ycimy A népbiztos ycimy a ycimy népbiztos ycimy ycimy A ycimy
népbiztos ycimy ykodvegy c. 4 felvonásos drámáját bemutatták az Uj Színházban, yintezmenyy
uj színház yintezmenyy Uj Szính yintezmenyy uj yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Uj yintezmenyy Szính yintezmenyy ykodvegy 1930. márc. 27-én. szin_III.0481.pdf
III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Orbók Attila - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1888
SZULETESIEVTIZED 1885
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0481.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0481.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30003.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Orbók
Attila
Szócikk: Orbók Attila (kökösi), jog-és államtudományi
doktor, sz. 1888-ban, Pozsonyban. Régi, vallásalapító unitárius családból származik.
Tanulmányait a kolozsvári unitárius kollégiumban végezte, majd a müncheni és párizsi
egyetem diákja volt. 1910-től Budapesten mint újságíró működött, egymásután több
napilapnak volt bel- és külpolitikai munkatársa. A háború előtt két esztendeig Párizsban
tartózkodott, mint a »Magyarország« munkatársa és akkori tudósításai nagy feltűnést
keltettek. A háború alatt egy évig katonai szolgálatot teljesített, a kárpáti fronton
is volt, de később felmentették és az Országos Hadigondozó sajtóreferense lett.
A forradalom kitörésekor, mint az akkori külügyminiszter, Andrássy Gyula gróf rendkívüli
diplomáciai missziójának sajtóattasséja Svájcba utazott s ott volt a proletárdiktatúra
bukásáig. Ezidő alatt negyvennégy cikket írt az entente-lapokba a magyar ügy mellett.
Hazatérése után, 1920-ban az első nemzetgyűlés tagja lett, mint a székelyhid -
nagylétai kerület képviselője. Eleinte a kisgazdapárt tagja volt, majd pártonkívüli
lett, miután pártjával összeütközésbe került, mert nem szavazott meg reakciós javaslatokat.
Egyike volt a legelső harcosan liberális képviselőknek. 1923-ban már teljesen visszavonult
a politikától, miután a párizsi kölcsötárgyalásokon, mint budapesti és amerikai
lapok tudósítója résztvett. Tulajdonképen csak ezután lépett írói pályára, bár egészen
fiatal korától kezdve jelentek meg szórványosan novellái. Több modern regényt írt,
amelyek főként a nagyvárosi milieu-t és a háború utáni erkölcsöket festik markáns
színekkel. Ilyen regényei: »A meztelen asszony«, »A magas iskola«, »A párisi leány«
és a »Nemere - leányok«. Színházi vonatkozású regénye »A színésznő«. Írt sok apró
jelenetet, egyfelvonásost és háromfelvonásos vígjátékokat, köztük »A király 40-lóerős
autója« c. darabot, amelynek világsikere volt, például Párizsban száznyolcvanszor
játszották a »Théátre d'es Nouveautés«-ban. E darabját Madridban is nagy sikerrel
játszották. Külföldön is színrekerült a »Fiacskám« és »A sárkány és a szűz« c, színdarabja.
Intenzív, nagy írói munkásságot fejt ki, azonkívül az írói érdekek harcosa és jelenleg
a »Magyar írók Egyesületé«-nek főtitkára. »Du-Chan- Fu« c. rejtélyes történetét
(4 felv.) bemutatta a Fővárosi Művész Színház. (Írta Brandon és Pickey.) Első előadása:
1930. jan. 11. »A népbiztos« c. 4 felvonásos drámáját bemutatták az Uj Színházban,
1930. márc. 27-én. szin_III.0481.pdf III
