Címszó: Pergő Celesztin - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1784
SZULETESIEVTIZED 1785
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0544.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0544.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30255.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Pergő
Celesztin
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530255.htm
Szócikk: Pergő Celesztin (oroszfáji), (megye) úttörő
színész, az erdélyi (ország) (információ)
színészet egyik kimagasló alakja, sz. 1784-ben,
(születés
éve) a kolozsmegyei (megye) Oroszfáján,
(megye) megh.
1858. aug. 4-én, esti 10 órakor, Kolozsvárott. (megye) Nagyenyeden
(megye) és
Kolozsvárott (megye)
tanult, 1803-ban (időpont) tógátus
diák lett, majd 1810-ben (időpont) felcsapott
színésznek és szerelmes szerepeket játszott, Wándza Mihály (személy) kolozsvári
(megye) színtársulatánál.
(Első, rögtönzött fellépéséről érdekes adatokat közöl Rácz Sándor (személy) (információ)
»Emléklapok« (cím) c. könyve
24. oldalán.) 1820-ban (időpont) színigazgató
lett, Nagyváradon; (megye) ő nála
lépett színpadba a nagy Lendvay Márton, (személy) (információ)
de egyben ebben az évben a kolozsvári (megye) színház
hármas- igazgatóságának is (triumvirátus) tagja volt. 1821.febr. (időpont) havában
újra szerződik, télire 90, nyárára 45 frt gázsit kapott és rendező is volt egyúttal,
valamint a színházi könyvtár kezelője. Megfordult a kolozsvári (megye) színtársulattal
Marosvásárhelyen, (megye) Nagybányán,
(megye) Máramarosszigeten,
(megye) (információ)
Szatmárt, (megye) (információ)
majd 1822-ben (időpont) Nagyszebenben
(megye) is
játszott. 1825-ben (időpont) Pozsonyban
(megye) működik.
1826. (időpont)
szept. elején mint igazgató fellépett Budán, (Budapest)
Hamletben, (cím)
(információ)
miről a »Magyar Kurir« (intézmény)
(információ)
ezekben tudósít: »Midőn Hamletet (szerep) (információ)
játszá, mind testi mozdulásaiban, mind beszédének
hangjaiban, olly tökéletességet mutatott, hogy őtet a' Német Országból ide jött
leghíresebb művészekkel egy erányba. helyeztetni senki sem kételkedett.« (Szept.
8. — 159. old.) 1827. (időpont) jún.
18-án Pesten (Budapest)
igazgató és az »Arany hattyú« (intézmény)
(információ)
nagytermét bérelte ki és ott a saját rizikójára
tartott előadásokat. A telet Miskolcon (megye) töltötte.
1831. (időpont)
júl. 31-én Balla Károllyal (személy) (információ)
szövetkezve újra pesti (Budapest)
igazgató és ekkor a Beleznay-kertben (személy) (információ)
játszik. (Társulata 16 férfi és 7 nő személyből
állott). Köztük volt Lendvay Márton (személy) (információ)
és a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
későbbi híres komikája, Kovácsné. (személy) (információ)
1832—33-ban (időpont) Kolozsvárott
(megye) volt
igazgató, ugyancsak Ballával, (személy) (információ)
1834—35-ben (időpont) megfordul
Kassán, (megye)
Győrött (megye)
és Budán (Budapest)
is. Budán (Budapest)
1835.okt. (időpont)
31-én ismételten fellép »Hamlet«-ben, (cím) (információ)
ekkor a »Honművész« (intézmény)
(információ)
így ír róla: »Cz. úr azon régi iskolából
származottnak látszik, mellynek nevendékei nem a tiszta természet követésébén, hanem
inkább feszességében, tulságig vitt s finom ízléssel ellenkező actiókban, indulatos
declamatióban (akkor is, midőn szükségtelen) helyeztetik a színművészséget.« Nov.
3-án Moór Károly (szerep) (információ)
szerepét játszotta, ekkor a »Honművész« (intézmény)
(információ)
referádája kiemeli, hogy: »E színfaldöntő
szerep úgy látszik inkább feküdt Cz. úr tehetségeiben, mint az előbbi. Érzelgő részeit
nem annyira mint indulatos hevének kitöréseit sikerülteknek mondhatjuk.« 1839. (időpont) okt.
6-án újra játszik Pesten, (Budapest)
a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
és a »Griseldis« (cím) (információ)
Persival (szerep) szerepében
mutatkozott be. 1849. (időpont) jan.
havától újra tag volt Kolozsvárott, (megye) de avult,
hamis, páthosza nem igen tetszett már. Június havától Kilényi Dáviddal (személy) (információ)
társigazgató, majd 1842. (időpont) okt.
havától Komlóssy Ferenc (személy) (információ)
tagja lett. Ez évtől kezdve Petheő (személy) (információ)
néven is szerepelt. A már öregedő művészt
1844. (időpont)
márc. 12-én ellenfelei hagymakoszorúval dobálták meg. 1846. (időpont) máj.
havában Egerben (megye) Kőrössy
Ferenccel (személy)
(információ)
újra színigazgató, de már két év után működő
tag Kolozsvárt, (megye) Feleky
Miklósnál, (személy)
(információ)
egy év után pedig igazgató, amikor kényszerűségből
németül (nyelv)
(információ)
is játszott. Életének nevezetes eseménye
volt, midőn 1856. (időpont) márc:,
29-én pályája 46-ik fordulóját ülte meg, a »Haramiák«-ban. (cím) (információ)
Utolsó napjaiban a város tehetős lakóitól
a következő sorok kíséretében kért segélyt: »A félszázadig színészkedett öreg, kinek
olykor virágos pályája rózsáiból már csak a tövisek maradtak fenn és akinek a közönség
szíves volt nem egyszer az elismerés babérját nyújtani, ugyanazt a babért kéri most
a nagy útra koldusbotnak.« Maga hordta ezt a kérő ívet pártfogóihoz és jobb embereihez.
Gróf Mikó Imre (személy) (információ)
volt egyik pártfogója. Szegényen, szélhűdésben
hunyt el, Haray Viktor (személy) (információ)
búcsúztatta. Eltemették Jancsó Pál (személy) (információ)
mellé. (Végrendelete megjelent a »Pesti Napló«
(intézmény)
(információ)
1858. (időpont) szept.
számában). Pergő Celesztin (személy) (információ)
— vagy röviden Celesztin — [mert e néven
is szerepelt] korának egyik legtekintélyesebb művésze volt. Feltűnő kellemes külsővel,
szép, erőteljes hanggal áldotta meg a természet. Nagyon önérzetes, de erkölcsi értékben
igen gyönge jellemű volt. Déryné (személy) (információ)
ismert naplójában ép ezért meg is rója. Egyébként
a fiatal színészeket nagy szorgalommal tanítgatta, akik hálából »téns úr«-nak címezték.
Szigligeti Ede (személy) (információ)
ekkép jellemzi: »Czelesztin a közönség kedvence
volt, nemcsak a nézőteremben, hanem alant az uccán is,- mert harsány, erős hangját
— nyári idő lévén, a nyitott ablakon át — a »Fekete sas« ucca szegletéről is szóról-szóra
meg lehetett hallani.« (»Magyar színészek életrajzai« (cím) (információ)
90. oldal.) Érdekes portrét rajzol róla Molnár
György (személy)
(információ)
is emlékirataiban: »Eleven, zömök kis ember;
piros, gömbölyű arca víg élettől súgárzott, finom szabású orra alatt a vén tudósok
és pecsovics táblabírák kurtára beretvált,, hegyesre kipödört bajusza, mint két
kis szarv öklelt; apró szeme sokat és szaporán pislogott, de mindig vidám nyájassággal
mosolygott; gyorsan beszélt s mint a gyerekbúgó-csiga: örökké forgott, nádpálcikájának
suhogatásával egyre izgett-mozgott, folyvást ficánkolódott.« Ő volt az egyetlen
tagja a társulatnak, aki az egész darabot kívülről tudta. Szerepeit a szabad ég
alatt tanulta, ahol kénye-kedve szerint deklamálhatott és nem zavarta senki. E végből
a kolozsvári (megye)
Hója-erdőnek mindennapos vendége volt. A súgót soha igénybe nem vette, sőt ingerülten
toppantott a lábával, ha az súgni akart neki. Kiválóbb szerepei voltak: Moor Károly
(szerep)
(Haramiák), (cím)
(információ)
Hamlet; (szerep) (információ)
Don Carlos, (szerep) (információ)
Fiesco, (szerep) (információ)
Machbeth, (szerep) Péter
cár, (szerep)
Báthory Máriában: (cím) (információ)
István, (szerep) (információ)
XII. Károly; (cím) Themistokles,
(szerep)
Zsigmond (szerep)
(Zsigmond király álma), (cím) Báró Mosonyi
(szerep)
(információ)
(Lassú víz partot mos), (cím) (információ)
Asztolf (szerep) (Ördög
Róbert), (cím)
(információ)
Mátyás király, (szerep) (információ)
(Mátyás diák), (cím) (információ)
Alfonso (szerep) (Lucretia
Borgia), (cím)
Gróf Tüzes (szerep)
(információ)
(Műveltség és természet), (cím) Linczig János,
(szerep)
Strahli gróf (szerep)
(Heilbroni Katica), (cím) Totila, (szerep) góthusok
királya (Címszerep), Zrínyi Miklós, (szerep) Sámson,
(szerep)
(információ)
Ferdinánd (szerep) (információ)
(Ármány és szerelem), (cím) (információ)
Gróf Apiani (szerep) (információ)
(Galotti Emília), (cím) (információ)
Lábszíj (szerep) (Lumpácius),
(cím) (információ)
Quasimodó (szerep) (Notre
Dame harangozója) (cím) stb. Darabokat
is írt. Ezek: »A testvérgyilkos vagy a jövendőt mutató tükör«, (cím) tündéres
herosi szomorú történet 4 felv. Újonnan közelebbről játékszínre kidolgozta egy erdélyi
(ország)
(információ)
színművész; 1832. (időpont) jún.
2. Marosvásárhelyt (megye) először.
»Egy szó Debrecen várossa tisztelt lakosaihoz újesztendei köszöntésül« (cím) (információ)
(1833. (időpont) Debrecen.
(megye) Zsebkönyv).
»Hálanyilvánítás«, (cím) Kolozsvár,
(megye) 1835.
(időpont)
Zsebkönyv. »Toldi Miklós, vagy a kőszegi hős asszonyok«, (cím) (információ)
énekes, vígságos, vegyes nemzeti hőstörténet
6 felv., 1835. (időpont) ápr.
4. Kassán (megye)
először került, melyben P. a címszerepet játszotta. »Tordai hasadék«, (cím) (információ)
vj. — Neje: Papp Ilonka (személy) (információ)
volt. (Erődi Jenő), (személy) (információ)
szin_III.0544.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Pergő Celesztin címszóvég 30255 Szócikk:
Pergő Celesztin (oroszfáji), ytelepulesy oroszfáj ytelepulesy oroszfáj ymegyey
kolozs megye ykodvegy úttörő színész, az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy
erdély yorszagy Románia ykodvegy színészet egyik kimagasló alakja, sz. 1784-ben,
a xtalanevtizedx 1795 xtalanevtizedx 1805 kolozsmegyei ytelepulesy kolozsmegye
ytelepulesy kolozsmegye ymegyey kolozs megye ykodvegy Oroszfáján, ytelepulesy
oroszfája ytelepulesy Oroszfájá ymegyey kolozs megye ykodvegy megh. 1858. aug. 4-én,
esti 10 órakor, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy Nagyenyeden ytelepulesy nagyenyed ytelepulesy
Nagyenyed ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy és Kolozsvárott ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy tanult, 1803-ban xevtizedx
1805 tógátus xtalanevtizedx 1815 diák lett, majd 1810-ben xevtizedx 1815 felcsapott
xtalanevtizedx 1825 színésznek és szerelmes szerepeket játszott, Wándza Mihály yszemelynevy
wándza mihály yszemelynevy Wándza Mihály yszemelynevy wándza yszemelynevy
mihály yszemelynevy yszemelynevy Wándza yszemelynevy Mihály yszemelynevy
ykodvegy kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy színtársulatánál. (Első, rögtönzött fellépéséről érdekes adatokat
közöl Rácz Sándor yszemelynevy rácz sándor yszemelynevy Rácz Sándor
yszemelynevy rácz yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Rácz
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy »Emléklapok« ycimy emléklapok ycimy
Emléklapok ycimy emléklapok ycimy ycimy Emléklapok ycimy ykodvegy c. könyve 24.
oldalán.) 1820-ban xevtizedx 1825 színigazgató lett, Nagyváradon; ytelepulesy
nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy ő nála lépett színpadba
a nagy Lendvay Márton, yszemelynevy lendvay márton yszemelynevy Lendvay Márton
yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Lendvay
yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy de egyben ebben az évben a kolozsvári
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színház
hármas- igazgatóságának is (triumvirátus) tagja volt. 1821.febr. havában újra szerződik,
télire 90, nyárára 45 frt gázsit kapott és rendező is volt egyúttal, valamint a
színházi könyvtár kezelője. Megfordult a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színtársulattal Marosvásárhelyen,
ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye
ykodvegy Nagybányán, ytelepulesy nagybánya ytelepulesy Nagybányá ymegyey
szatmár megye ykodvegy Máramarosszigeten, ytelepulesy máramarossziget
ytelepulesy Máramarossziget ymegyey máramaros megye ykodvegy Szatmárt, ytelepulesy
szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy majd 1822-ben Nagyszebenben
ytelepulesy nagyszeben ytelepulesy Nagyszeben ymegyey szeben megye ykodvegy is játszott.
1825-ben Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony
megye ykodvegy működik. 1826. szept. elején mint igazgató fellépett Budán, buda
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Hamletben, ycimy hamlet
ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy miről a »Magyar Kurir«
yintezmenyy magyar kurir yintezmenyy Magyar K yintezmenyy magyar yintezmenyy
kurir yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy ezekben
tudósít: »Midőn Hamletet yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet
yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy játszá, mind testi mozdulásaiban, mind
beszédének hangjaiban, olly tökéletességet mutatott, hogy őtet a' Német Országból
ide jött leghíresebb művészekkel egy erányba. helyeztetni senki sem kételkedett.«
(Szept. 8. — 159. old.) 1827. jún. xtalanevtizedx 1835 18-án Pesten pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy igazgató és az »Arany hattyú«
yintezmenyy arany hattyú yintezmenyy Arany ha yintezmenyy arany yintezmenyy
hattyú yintezmenyy yintezmenyy Arany yintezmenyy ha yintezmenyy ykodvegy nagytermét
bérelte ki és ott a saját rizikójára tartott előadásokat. A telet Miskolcon ytelepulesy
miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy töltötte. 1831. xevtizedx
1835 júl. 31-én Balla Károllyal yszemelynevy balla károlly yszemelynevy Balla
Károlly yszemelynevy balla yszemelynevy károlly yszemelynevy yszemelynevy Balla
yszemelynevy Károlly yszemelynevy ykodvegy szövetkezve újra pesti pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy igazgató és ekkor a Beleznay-kertben
yszemelynevy beleznay yszemelynevy Beleznay yszemelynevy beleznay yszemelynevy
yszemelynevy Beleznay yszemelynevy ykodvegy játszik. (Társulata 16 férfi és 7 nő
személyből állott). Köztük volt Lendvay Márton yszemelynevy lendvay márton
yszemelynevy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton
yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy és a
Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy későbbi híres komikája, Kovácsné. yszemelynevy kovácsne yszemelynevy
Kovácsné yszemelynevy kovácsne yszemelynevy yszemelynevy Kovácsné yszemelynevy
ykodvegy 1832—33-ban Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy volt igazgató, ugyancsak Ballával, yszemelynevy
balla yszemelynevy Ballá yszemelynevy balla yszemelynevy yszemelynevy Ballá
yszemelynevy ykodvegy 1834—35-ben megfordul Kassán, ytelepulesy kassa
ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Győrött ytelepulesy győr
ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy és Budán buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is. Budán buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1835.okt. 31-én ismételten fellép »Hamlet«-ben,
ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy ekkor a
»Honművész« yintezmenyy honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész
yintezmenyy yintezmenyy Honművés yintezmenyy ykodvegy így ír róla: »Cz. úr azon
régi iskolából származottnak látszik, mellynek nevendékei nem a tiszta természet
követésébén, hanem inkább feszességében, tulságig vitt s finom ízléssel ellenkező
actiókban, indulatos declamatióban (akkor is, midőn szükségtelen) helyeztetik a
színművészséget.« Nov. 3-án Moór Károly yszerepy moór károly yszerepy Moór
Károly yszerepy moór yszerepy károly yszerepy yszerepy Moór yszerepy Károly
yszerepy ykodvegy szerepét játszotta, ekkor a »Honművész« yintezmenyy honművész
yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy Honművés
yintezmenyy ykodvegy referádája kiemeli, hogy: »E színfaldöntő szerep úgy látszik
inkább feküdt Cz. úr tehetségeiben, mint az előbbi. Érzelgő részeit nem annyira
mint indulatos hevének kitöréseit sikerülteknek mondhatjuk.« 1839. okt. xtalanevtizedx
1845 6-án újra játszik Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy és a »Griseldis« ycimy griseldis ycimy Griseldis ycimy
griseldis ycimy ycimy Griseldis ycimy ykodvegy Persival yszerepy persival
yszerepy Persival yszerepy persival yszerepy yszerepy Persival yszerepy
ykodvegy szerepében mutatkozott be. 1849. xevtizedx 1845 jan. havától újra tag volt
Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy de avult, hamis, páthosza nem igen tetszett már. Június havától Kilényi
Dáviddal yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy
kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid
yszemelynevy ykodvegy társigazgató, majd 1842. okt. havától Komlóssy Ferenc yszemelynevy
komlóssy ferenc yszemelynevy Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy yszemelynevy
ferenc yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy
ykodvegy tagja lett. Ez évtől kezdve Petheő yszemelynevy petheő yszemelynevy
Petheő yszemelynevy petheő yszemelynevy yszemelynevy Petheő yszemelynevy
ykodvegy néven is szerepelt. A már öregedő művészt 1844. márc. 12-én ellenfelei
hagymakoszorúval dobálták meg. 1846. máj. xtalanevtizedx 1855 havában Egerben ytelepulesy
eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy Kőrössy Ferenccel yszemelynevy
kőrössy ferenc yszemelynevy Kőrössy Ferenc yszemelynevy kőrössy yszemelynevy
ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kőrössy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy
ykodvegy újra színigazgató, de már két év után működő tag Kolozsvárt, ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Feleky Miklósnál,
yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky
yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós
yszemelynevy ykodvegy egy év után pedig igazgató, amikor kényszerűségből németül
ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy
ykodvegy is játszott. Életének nevezetes eseménye volt, midőn 1856. xevtizedx
1855 márc:, 29-én pályája 46-ik fordulóját ülte meg, a »Haramiák«-ban. ycimy
haramiák ycimy Haramiák ycimy haramiák ycimy ycimy Haramiák ycimy ykodvegy Utolsó
napjaiban a város tehetős lakóitól a következő sorok kíséretében kért segélyt: »A
félszázadig színészkedett öreg, kinek olykor virágos pályája rózsáiból már csak
a tövisek maradtak fenn és akinek a közönség szíves volt nem egyszer az elismerés
babérját nyújtani, ugyanazt a babért kéri most a nagy útra koldusbotnak.« Maga hordta
ezt a kérő ívet pártfogóihoz és jobb embereihez. Gróf Mikó Imre yszemelynevy
gróf mikó imre yszemelynevy Gróf Mikó Imre yszemelynevy gróf yszemelynevy mikó
yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Gróf yszemelynevy Mikó yszemelynevy
Imre yszemelynevy ykodvegy volt egyik pártfogója. Szegényen, szélhűdésben hunyt
el, Haray Viktor yszemelynevy haray viktor yszemelynevy Haray Viktor
yszemelynevy haray yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Haray
yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta. Eltemették Jancsó Pál yszemelynevy
jancsó pál yszemelynevy Jancsó Pál yszemelynevy jancsó yszemelynevy pál
yszemelynevy yszemelynevy Jancsó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy mellé. (Végrendelete
megjelent a »Pesti Napló« yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na
yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy
Na yintezmenyy ykodvegy 1858. szept. számában). Pergő Celesztin yszemelynevy
pergő celesztin yszemelynevy Pergő Celesztin yszemelynevy pergő yszemelynevy
celesztin yszemelynevy yszemelynevy Pergő yszemelynevy Celesztin yszemelynevy
ykodvegy — vagy röviden Celesztin — [mert e néven is szerepelt] korának egyik legtekintélyesebb
művésze volt. Feltűnő kellemes külsővel, szép, erőteljes hanggal áldotta meg a természet.
Nagyon önérzetes, de erkölcsi értékben igen gyönge jellemű volt. Déryné yszemelynevy
déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné
yszemelynevy ykodvegy ismert naplójában ép ezért meg is rója. Egyébként a fiatal
színészeket nagy szorgalommal tanítgatta, akik hálából »téns úr«-nak címezték. Szigligeti
Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy
szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy
Ede yszemelynevy ykodvegy ekkép jellemzi: »Czelesztin a közönség kedvence volt,
nemcsak a nézőteremben, hanem alant az uccán is,- mert harsány, erős hangját — nyári
idő lévén, a nyitott ablakon át — a »Fekete sas« ucca szegletéről is szóról-szóra
meg lehetett hallani.« (»Magyar színészek életrajzai« ycimy magyar színészek
életrajzai ycimy Magyar színészek életrajzai ycimy magyar ycimy színészek ycimy
életrajzai ycimy ycimy Magyar ycimy színészek ycimy életrajzai ycimy ykodvegy 90.
oldal.) Érdekes portrét rajzol róla Molnár György yszemelynevy molnár györgy
yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy
yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy is emlékirataiban:
»Eleven, zömök kis ember; piros, gömbölyű arca víg élettől súgárzott, finom szabású
orra alatt a vén tudósok és pecsovics táblabírák kurtára beretvált,, hegyesre kipödört
bajusza, mint két kis szarv öklelt; apró szeme sokat és szaporán pislogott, de mindig
vidám nyájassággal mosolygott; gyorsan beszélt s mint a gyerekbúgó-csiga: örökké
forgott, nádpálcikájának suhogatásával egyre izgett-mozgott, folyvást ficánkolódott.«
Ő volt az egyetlen tagja a társulatnak, aki az egész darabot kívülről tudta. Szerepeit
a szabad ég alatt tanulta, ahol kénye-kedve szerint deklamálhatott és nem zavarta
senki. E végből a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy Hója-erdőnek mindennapos vendége volt. A súgót soha
igénybe nem vette, sőt ingerülten toppantott a lábával, ha az súgni akart neki.
Kiválóbb szerepei voltak: Moor Károly yszerepy moor károly yszerepy Moor Károly
yszerepy moor yszerepy károly yszerepy yszerepy Moor yszerepy Károly yszerepy
ykodvegy (Haramiák), ycimy haramiák ycimy Haramiák ycimy haramiák ycimy ycimy
Haramiák ycimy ykodvegy Hamlet; yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet
yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy Don Carlos, yszerepy don carlos
yszerepy Don Carlos yszerepy don yszerepy carlos yszerepy yszerepy Don yszerepy
Carlos yszerepy ykodvegy Fiesco, yszerepy fiesco yszerepy Fiesco yszerepy
fiesco yszerepy yszerepy Fiesco yszerepy ykodvegy Machbeth, yszerepy machbeth
yszerepy Machbeth yszerepy machbeth yszerepy yszerepy Machbeth yszerepy
ykodvegy Péter cár, yszerepy péter cár yszerepy Péter cár yszerepy péter
yszerepy cár yszerepy yszerepy Péter yszerepy cár yszerepy ykodvegy Báthory Máriában:
ycimy báthory mária ycimy Báthory Máriá ycimy báthory ycimy mária ycimy ycimy
Báthory ycimy Máriá ycimy ykodvegy István, yszerepy istván yszerepy István
yszerepy istván yszerepy yszerepy István yszerepy ykodvegy XII. Károly; ycimy
xii. károly ycimy XII. Károly ycimy xii. ycimy károly ycimy ycimy XII. ycimy
Károly ycimy ykodvegy Themistokles, yszerepy themistokles yszerepy Themistokles
yszerepy themistokles yszerepy yszerepy Themistokles yszerepy ykodvegy Zsigmond
yszerepy zsigmond yszerepy Zsigmond yszerepy zsigmond yszerepy yszerepy
Zsigmond yszerepy ykodvegy (Zsigmond király álma), ycimy zsigmond király álma
ycimy Zsigmond király álma ycimy zsigmond ycimy király ycimy álma ycimy ycimy
Zsigmond ycimy király ycimy álma ycimy ykodvegy Báró Mosonyi yszerepy báró
mosonyi yszerepy Báró Mosonyi yszerepy báró yszerepy mosonyi yszerepy yszerepy
Báró yszerepy Mosonyi yszerepy ykodvegy (Lassú víz partot mos), ycimy lassú víz
partot mos ycimy Lassú víz partot mos ycimy lassú ycimy víz ycimy partot ycimy
mos ycimy ycimy Lassú ycimy víz ycimy partot ycimy mos ycimy ykodvegy Asztolf yszerepy
asztolf yszerepy Asztolf yszerepy asztolf yszerepy yszerepy Asztolf yszerepy
ykodvegy (Ördög Róbert), ycimy ördög róbert ycimy Ördög Róbert ycimy ördög
ycimy róbert ycimy ycimy Ördög ycimy Róbert ycimy ykodvegy Mátyás király, yszerepy
mátyás király yszerepy Mátyás király yszerepy mátyás yszerepy király yszerepy
yszerepy Mátyás yszerepy király yszerepy ykodvegy (Mátyás diák), ycimy mátyás
diák ycimy Mátyás diák ycimy mátyás ycimy diák ycimy ycimy Mátyás ycimy diák
ycimy ykodvegy Alfonso yszerepy alfonso yszerepy Alfonso yszerepy alfonso
yszerepy yszerepy Alfonso yszerepy ykodvegy (Lucretia Borgia), ycimy lucretia
borgia ycimy Lucretia Borgia ycimy lucretia ycimy borgia ycimy ycimy Lucretia
ycimy Borgia ycimy ykodvegy Gróf Tüzes yszerepy gróf tüzes yszerepy Gróf Tüzes
yszerepy gróf yszerepy tüzes yszerepy yszerepy Gróf yszerepy Tüzes yszerepy
ykodvegy (Műveltség és természet), ycimy műveltség és természet ycimy Műveltség
és természet ycimy műveltség ycimy és ycimy természet ycimy ycimy Műveltség
ycimy és ycimy természet ycimy ykodvegy Linczig János, yszerepy linczig jános
yszerepy Linczig János yszerepy linczig yszerepy jános yszerepy yszerepy
Linczig yszerepy János yszerepy ykodvegy Strahli gróf yszerepy strahli gróf
yszerepy Strahli gróf yszerepy strahli yszerepy gróf yszerepy yszerepy Strahli
yszerepy gróf yszerepy ykodvegy (Heilbroni Katica), ycimy heilbroni katica
ycimy Heilbroni Katica ycimy heilbroni ycimy katica ycimy ycimy Heilbroni ycimy
Katica ycimy ykodvegy Totila, yszerepy totila yszerepy Totila yszerepy totila
yszerepy yszerepy Totila yszerepy ykodvegy góthusok királya (Címszerep), Zrínyi
Miklós, yszerepy zrínyi miklós yszerepy Zrínyi Miklós yszerepy zrínyi yszerepy
miklós yszerepy yszerepy Zrínyi yszerepy Miklós yszerepy ykodvegy Sámson, yszerepy
sámson yszerepy Sámson yszerepy sámson yszerepy yszerepy Sámson yszerepy
ykodvegy Ferdinánd yszerepy ferdinánd yszerepy Ferdinánd yszerepy ferdinánd
yszerepy yszerepy Ferdinánd yszerepy ykodvegy (Ármány és szerelem), ycimy
ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy
szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy Gróf Apiani yszerepy
gróf apiani yszerepy Gróf Apiani yszerepy gróf yszerepy apiani yszerepy
yszerepy Gróf yszerepy Apiani yszerepy ykodvegy (Galotti Emília), ycimy galotti
emília ycimy Galotti Emília ycimy galotti ycimy emília ycimy ycimy Galotti
ycimy Emília ycimy ykodvegy Lábszíj yszerepy lábszíj yszerepy Lábszíj yszerepy
lábszíj yszerepy yszerepy Lábszíj yszerepy ykodvegy (Lumpácius), ycimy
lumpácius ycimy Lumpácius ycimy lumpácius ycimy ycimy Lumpácius ycimy ykodvegy Quasimodó
yszerepy quasimodó yszerepy Quasimodó yszerepy quasimodó yszerepy yszerepy
Quasimodó yszerepy ykodvegy (Notre Dame harangozója) ycimy notre dame
harangozója ycimy Notre Dame harangozója ycimy notre ycimy dame ycimy
harangozója ycimy ycimy Notre ycimy Dame ycimy harangozója ycimy ykodvegy stb. Darabokat
is írt. Ezek: »A testvérgyilkos vagy a jövendőt mutató tükör«, ycimy a
testvérgyilkos vagy a jövendőt mutató tükör ycimy A testvérgyilkos vagy a
jövendőt mutató tükör ycimy a ycimy testvérgyilkos ycimy vagy ycimy a ycimy
jövendőt ycimy mutató ycimy tükör ycimy yc tündéres herosi szomorú történet 4 felv.
Újonnan közelebbről játékszínre kidolgozta egy erdélyi ytelepulesy erdély
ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy színművész; 1832. xevtizedx 1835 jún.
2. Marosvásárhelyt ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely
ymegyey maros-torda megye ykodvegy először. »Egy szó Debrecen várossa tisztelt lakosaihoz
újesztendei köszöntésül« ycimy egy szó debrecen várossa tisztelt lakosaihoz
újesztendei köszöntésül ycimy Egy szó Debrecen várossa tisztelt lakosaihoz
újesztendei köszöntésül ycimy egy ycimy szó ycimy debrecen ycimy várossa y (1833.
Debrecen. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye
ykodvegy Zsebkönyv). »Hálanyilvánítás«, ycimy hálanyilvánítás ycimy
Hálanyilvánítás ycimy hálanyilvánítás ycimy ycimy Hálanyilvánítás ycimy
ykodvegy Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy 1835. Zsebkönyv. »Toldi Miklós, vagy a kőszegi hős asszonyok«, ycimy
toldi miklós, vagy a kőszegi hős asszonyok ycimy Toldi Miklós, vagy a kőszegi
hős asszonyok ycimy toldi ycimy miklós, ycimy vagy ycimy a ycimy kőszegi ycimy
hős ycimy asszonyok ycimy ycimy Toldi énekes, vígságos, vegyes nemzeti hőstörténet
6 felv., 1835. ápr. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 4. Kassán ytelepulesy
kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy először került, melyben
P. a címszerepet játszotta. »Tordai hasadék«, ycimy tordai hasadék ycimy Tordai
hasadék ycimy tordai ycimy hasadék ycimy ycimy Tordai ycimy hasadék ycimy
ykodvegy vj. — Neje: Papp Ilonka yszemelynevy papp ilonka yszemelynevy Papp
Ilonka yszemelynevy papp yszemelynevy ilonka yszemelynevy yszemelynevy Papp
yszemelynevy Ilonka yszemelynevy ykodvegy volt. (Erődi Jenő), yszemelynevy
erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő
yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
erődi jenő szin_III.0544.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Pergő Celesztin - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1784
SZULETESIEVTIZED 1785
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0544.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0544.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30255.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Pergő
Celesztin
Szócikk: Pergő Celesztin (oroszfáji), úttörő színész,
az erdélyi színészet egyik kimagasló alakja, sz. 1784-ben, a kolozsmegyei Oroszfáján,
megh. 1858. aug. 4-én, esti 10 órakor, Kolozsvárott. Nagyenyeden és Kolozsvárott
tanult, 1803-ban tógátus diák lett, majd 1810-ben felcsapott színésznek és szerelmes
szerepeket játszott, Wándza Mihály kolozsvári színtársulatánál. (Első, rögtönzött
fellépéséről érdekes adatokat közöl Rácz Sándor »Emléklapok« c. könyve 24. oldalán.)
1820-ban színigazgató lett, Nagyváradon; ő nála lépett színpadba a nagy Lendvay
Márton, de egyben ebben az évben a kolozsvári színház hármas- igazgatóságának is
(triumvirátus) tagja volt. 1821.febr. havában újra szerződik, télire 90, nyárára
45 frt gázsit kapott és rendező is volt egyúttal, valamint a színházi könyvtár kezelője.
Megfordult a kolozsvári színtársulattal Marosvásárhelyen, Nagybányán, Máramarosszigeten,
Szatmárt, majd 1822-ben Nagyszebenben is játszott. 1825-ben Pozsonyban működik.
1826. szept. elején mint igazgató fellépett Budán, Hamletben, miről a »Magyar Kurir«
ezekben tudósít: »Midőn Hamletet játszá, mind testi mozdulásaiban, mind beszédének
hangjaiban, olly tökéletességet mutatott, hogy őtet a' Német Országból ide jött
leghíresebb művészekkel egy erányba. helyeztetni senki sem kételkedett.« (Szept.
8. — 159. old.) 1827. jún. 18-án Pesten igazgató és az »Arany hattyú« nagytermét
bérelte ki és ott a saját rizikójára tartott előadásokat. A telet Miskolcon töltötte.
1831. júl. 31-én Balla Károllyal szövetkezve újra pesti igazgató és ekkor a Beleznay-kertben
játszik. (Társulata 16 férfi és 7 nő személyből állott). Köztük volt Lendvay Márton
és a Nemzeti Színház későbbi híres komikája, Kovácsné. 1832—33-ban Kolozsvárott
volt igazgató, ugyancsak Ballával, 1834—35-ben megfordul Kassán, Győrött és Budán
is. Budán 1835.okt. 31-én ismételten fellép »Hamlet«-ben, ekkor a »Honművész« így
ír róla: »Cz. úr azon régi iskolából származottnak látszik, mellynek nevendékei
nem a tiszta természet követésébén, hanem inkább feszességében, tulságig vitt s
finom ízléssel ellenkező actiókban, indulatos declamatióban (akkor is, midőn szükségtelen)
helyeztetik a színművészséget.« Nov. 3-án Moór Károly szerepét játszotta, ekkor
a »Honművész« referádája kiemeli, hogy: »E színfaldöntő szerep úgy látszik inkább
feküdt Cz. úr tehetségeiben, mint az előbbi. Érzelgő részeit nem annyira mint indulatos
hevének kitöréseit sikerülteknek mondhatjuk.« 1839. okt. 6-án újra játszik Pesten,
a Nemzeti Színházban és a »Griseldis« Persival szerepében mutatkozott be. 1849.
jan. havától újra tag volt Kolozsvárott, de avult, hamis, páthosza nem igen tetszett
már. Június havától Kilényi Dáviddal társigazgató, majd 1842. okt. havától Komlóssy
Ferenc tagja lett. Ez évtől kezdve Petheő néven is szerepelt. A már öregedő művészt
1844. márc. 12-én ellenfelei hagymakoszorúval dobálták meg. 1846. máj. havában Egerben
Kőrössy Ferenccel újra színigazgató, de már két év után működő tag Kolozsvárt, Feleky
Miklósnál, egy év után pedig igazgató, amikor kényszerűségből németül is játszott.
Életének nevezetes eseménye volt, midőn 1856. márc:, 29-én pályája 46-ik fordulóját
ülte meg, a »Haramiák«-ban. Utolsó napjaiban a város tehetős lakóitól a következő
sorok kíséretében kért segélyt: »A félszázadig színészkedett öreg, kinek olykor
virágos pályája rózsáiból már csak a tövisek maradtak fenn és akinek a közönség
szíves volt nem egyszer az elismerés babérját nyújtani, ugyanazt a babért kéri most
a nagy útra koldusbotnak.« Maga hordta ezt a kérő ívet pártfogóihoz és jobb embereihez.
Gróf Mikó Imre volt egyik pártfogója. Szegényen, szélhűdésben hunyt el, Haray Viktor
búcsúztatta. Eltemették Jancsó Pál mellé. (Végrendelete megjelent a »Pesti Napló«
1858. szept. számában). Pergő Celesztin — vagy röviden Celesztin — [mert e néven
is szerepelt] korának egyik legtekintélyesebb művésze volt. Feltűnő kellemes külsővel,
szép, erőteljes hanggal áldotta meg a természet. Nagyon önérzetes, de erkölcsi értékben
igen gyönge jellemű volt. Déryné ismert naplójában ép ezért meg is rója. Egyébként
a fiatal színészeket nagy szorgalommal tanítgatta, akik hálából »téns úr«-nak címezték.
Szigligeti Ede ekkép jellemzi: »Czelesztin a közönség kedvence volt, nemcsak a nézőteremben,
hanem alant az uccán is,- mert harsány, erős hangját — nyári idő lévén, a nyitott
ablakon át — a »Fekete sas« ucca szegletéről is szóról-szóra meg lehetett hallani.«
(»Magyar színészek életrajzai« 90. oldal.) Érdekes portrét rajzol róla Molnár György
is emlékirataiban: »Eleven, zömök kis ember; piros, gömbölyű arca víg élettől súgárzott,
finom szabású orra alatt a vén tudósok és pecsovics táblabírák kurtára beretvált,,
hegyesre kipödört bajusza, mint két kis szarv öklelt; apró szeme sokat és szaporán
pislogott, de mindig vidám nyájassággal mosolygott; gyorsan beszélt s mint a gyerekbúgó-csiga:
örökké forgott, nádpálcikájának suhogatásával egyre izgett-mozgott, folyvást ficánkolódott.«
Ő volt az egyetlen tagja a társulatnak, aki az egész darabot kívülről tudta. Szerepeit
a szabad ég alatt tanulta, ahol kénye-kedve szerint deklamálhatott és nem zavarta
senki. E végből a kolozsvári Hója-erdőnek mindennapos vendége volt. A súgót soha
igénybe nem vette, sőt ingerülten toppantott a lábával, ha az súgni akart neki.
Kiválóbb szerepei voltak: Moor Károly (Haramiák), Hamlet; Don Carlos, Fiesco, Machbeth,
Péter cár, Báthory Máriában: István, XII. Károly; Themistokles, Zsigmond (Zsigmond
király álma), Báró Mosonyi (Lassú víz partot mos), Asztolf (Ördög Róbert), Mátyás
király, (Mátyás diák), Alfonso (Lucretia Borgia), Gróf Tüzes (Műveltség és természet),
Linczig János, Strahli gróf (Heilbroni Katica), Totila, góthusok királya (Címszerep),
Zrínyi Miklós, Sámson, Ferdinánd (Ármány és szerelem), Gróf Apiani (Galotti Emília),
Lábszíj (Lumpácius), Quasimodó (Notre Dame harangozója) stb. Darabokat is írt. Ezek:
»A testvérgyilkos vagy a jövendőt mutató tükör«, tündéres herosi szomorú történet
4 felv. Újonnan közelebbről játékszínre kidolgozta egy erdélyi színművész; 1832.
jún. 2. Marosvásárhelyt először. »Egy szó Debrecen várossa tisztelt lakosaihoz újesztendei
köszöntésül« (1833. Debrecen. Zsebkönyv). »Hálanyilvánítás«, Kolozsvár, 1835. Zsebkönyv.
»Toldi Miklós, vagy a kőszegi hős asszonyok«, énekes, vígságos, vegyes nemzeti hőstörténet
6 felv., 1835. ápr. 4. Kassán először került, melyben P. a címszerepet játszotta.
»Tordai hasadék«, vj. — Neje: Papp Ilonka volt. (Erődi Jenő), szin_III.0544.pdf
III