Címszó: Pergő Celesztin - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1784

SZULETESIEVTIZED 1785

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0544.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0544.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30255.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Pergő Celesztin

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530255.htm

 

Szócikk: Pergő Celesztin (oroszfáji), (megye) úttörő színész, az erdélyi (ország) (információ)  színészet egyik kimagasló alakja, sz. 1784-ben, (születés éve) a kolozsmegyei (megye) Oroszfáján, (megye) megh. 1858. aug. 4-én, esti 10 órakor, Kolozsvárott. (megye) Nagyenyeden (megye) és Kolozsvárott (megye) tanult, 1803-ban (időpont) tógátus diák lett, majd 1810-ben (időpont) felcsapott színésznek és szerelmes szerepeket játszott, Wándza Mihály (személy) kolozsvári (megye) színtársulatánál. (Első, rögtönzött fellépéséről érdekes adatokat közöl Rácz Sándor (személy) (információ)  »Emléklapok« (cím) c. könyve 24. oldalán.) 1820-ban (időpont) színigazgató lett, Nagyváradon; (megye) ő nála lépett színpadba a nagy Lendvay Márton, (személy) (információ)  de egyben ebben az évben a kolozsvári (megye) színház hármas- igazgatóságának is (triumvirátus) tagja volt. 1821.febr. (időpont) havában újra szerződik, télire 90, nyárára 45 frt gázsit kapott és rendező is volt egyúttal, valamint a színházi könyvtár kezelője. Megfordult a kolozsvári (megye) színtársulattal Marosvásárhelyen, (megye) Nagybányán, (megye) Máramarosszigeten, (megye) (információ)  Szatmárt, (megye) (információ)  majd 1822-ben (időpont) Nagyszebenben (megye) is játszott. 1825-ben (időpont) Pozsonyban (megye) működik. 1826. (időpont) szept. elején mint igazgató fellépett Budán, (Budapest) Hamletben, (cím) (információ)  miről a »Magyar Kurir« (intézmény) (információ)  ezekben tudósít: »Midőn Hamletet (szerep) (információ)  játszá, mind testi mozdulásaiban, mind beszédének hangjaiban, olly tökéletességet mutatott, hogy őtet a' Német Országból ide jött leghíresebb művészekkel egy erányba. helyeztetni senki sem kételkedett.« (Szept. 8. — 159. old.) 1827. (időpont) jún. 18-án Pesten (Budapest) igazgató és az »Arany hattyú« (intézmény) (információ)  nagytermét bérelte ki és ott a saját rizikójára tartott előadásokat. A telet Miskolcon (megye) töltötte. 1831. (időpont) júl. 31-én Balla Károllyal (személy) (információ)  szövetkezve újra pesti (Budapest) igazgató és ekkor a Beleznay-kertben (személy) (információ)  játszik. (Társulata 16 férfi és 7 nő személyből állott). Köztük volt Lendvay Márton (személy) (információ)  és a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  későbbi híres komikája, Kovácsné. (személy) (információ)  1832—33-ban (időpont) Kolozsvárott (megye) volt igazgató, ugyancsak Ballával, (személy) (információ)  1834—35-ben (időpont) megfordul Kassán, (megye) Győrött (megye) és Budán (Budapest) is. Budán (Budapest) 1835.okt. (időpont) 31-én ismételten fellép »Hamlet«-ben, (cím) (információ)  ekkor a »Honművész« (intézmény) (információ)  így ír róla: »Cz. úr azon régi iskolából származottnak látszik, mellynek nevendékei nem a tiszta természet követésébén, hanem inkább feszességében, tulságig vitt s finom ízléssel ellenkező actiókban, indulatos declamatióban (akkor is, midőn szükségtelen) helyeztetik a színművészséget.« Nov. 3-án Moór Károly (szerep) (információ)  szerepét játszotta, ekkor a »Honművész« (intézmény) (információ)  referádája kiemeli, hogy: »E színfaldöntő szerep úgy látszik inkább feküdt Cz. úr tehetségeiben, mint az előbbi. Érzelgő részeit nem annyira mint indulatos hevének kitöréseit sikerülteknek mondhatjuk.« 1839. (időpont) okt. 6-án újra játszik Pesten, (Budapest) a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  és a »Griseldis« (cím) (információ)  Persival (szerep) szerepében mutatkozott be. 1849. (időpont) jan. havától újra tag volt Kolozsvárott, (megye) de avult, hamis, páthosza nem igen tetszett már. Június havától Kilényi Dáviddal (személy) (információ)  társigazgató, majd 1842. (időpont) okt. havától Komlóssy Ferenc (személy) (információ)  tagja lett. Ez évtől kezdve Petheő (személy) (információ)  néven is szerepelt. A már öregedő művészt 1844. (időpont) márc. 12-én ellenfelei hagymakoszorúval dobálták meg. 1846. (időpont) máj. havában Egerben (megye) Kőrössy Ferenccel (személy) (információ)  újra színigazgató, de már két év után működő tag Kolozsvárt, (megye) Feleky Miklósnál, (személy) (információ)  egy év után pedig igazgató, amikor kényszerűségből németül (nyelv) (információ)  is játszott. Életének nevezetes eseménye volt, midőn 1856. (időpont) márc:, 29-én pályája 46-ik fordulóját ülte meg, a »Haramiák«-ban. (cím) (információ)  Utolsó napjaiban a város tehetős lakóitól a következő sorok kíséretében kért segélyt: »A félszázadig színészkedett öreg, kinek olykor virágos pályája rózsáiból már csak a tövisek maradtak fenn és akinek a közönség szíves volt nem egyszer az elismerés babérját nyújtani, ugyanazt a babért kéri most a nagy útra koldusbotnak.« Maga hordta ezt a kérő ívet pártfogóihoz és jobb embereihez. Gróf Mikó Imre (személy) (információ)  volt egyik pártfogója. Szegényen, szélhűdésben hunyt el, Haray Viktor (személy) (információ)  búcsúztatta. Eltemették Jancsó Pál (személy) (információ)  mellé. (Végrendelete megjelent a »Pesti Napló« (intézmény) (információ)  1858. (időpont) szept. számában). Pergő Celesztin (személy) (információ)  — vagy röviden Celesztin — [mert e néven is szerepelt] korának egyik legtekintélyesebb művésze volt. Feltűnő kellemes külsővel, szép, erőteljes hanggal áldotta meg a természet. Nagyon önérzetes, de erkölcsi értékben igen gyönge jellemű volt. Déryné (személy) (információ)  ismert naplójában ép ezért meg is rója. Egyébként a fiatal színészeket nagy szorgalommal tanítgatta, akik hálából »téns úr«-nak címezték. Szigligeti Ede (személy) (információ)  ekkép jellemzi: »Czelesztin a közönség kedvence volt, nemcsak a nézőteremben, hanem alant az uccán is,- mert harsány, erős hangját — nyári idő lévén, a nyitott ablakon át — a »Fekete sas« ucca szegletéről is szóról-szóra meg lehetett hallani.« (»Magyar színészek életrajzai« (cím) (információ)  90. oldal.) Érdekes portrét rajzol róla Molnár György (személy) (információ)  is emlékirataiban: »Eleven, zömök kis ember; piros, gömbölyű arca víg élettől súgárzott, finom szabású orra alatt a vén tudósok és pecsovics táblabírák kurtára beretvált,, hegyesre kipödört bajusza, mint két kis szarv öklelt; apró szeme sokat és szaporán pislogott, de mindig vidám nyájassággal mosolygott; gyorsan beszélt s mint a gyerekbúgó-csiga: örökké forgott, nádpálcikájának suhogatásával egyre izgett-mozgott, folyvást ficánkolódott.« Ő volt az egyetlen tagja a társulatnak, aki az egész darabot kívülről tudta. Szerepeit a szabad ég alatt tanulta, ahol kénye-kedve szerint deklamálhatott és nem zavarta senki. E végből a kolozsvári (megye) Hója-erdőnek mindennapos vendége volt. A súgót soha igénybe nem vette, sőt ingerülten toppantott a lábával, ha az súgni akart neki. Kiválóbb szerepei voltak: Moor Károly (szerep) (Haramiák), (cím) (információ)  Hamlet; (szerep) (információ)  Don Carlos, (szerep) (információ)  Fiesco, (szerep) (információ)  Machbeth, (szerep) Péter cár, (szerep) Báthory Máriában: (cím) (információ)  István, (szerep) (információ)  XII. Károly; (cím) Themistokles, (szerep) Zsigmond (szerep) (Zsigmond király álma), (cím) Báró Mosonyi (szerep) (információ)  (Lassú víz partot mos), (cím) (információ)  Asztolf (szerep) (Ördög Róbert), (cím) (információ)  Mátyás király, (szerep) (információ)  (Mátyás diák), (cím) (információ)  Alfonso (szerep) (Lucretia Borgia), (cím) Gróf Tüzes (szerep) (információ)  (Műveltség és természet), (cím) Linczig János, (szerep) Strahli gróf (szerep) (Heilbroni Katica), (cím) Totila, (szerep) góthusok királya (Címszerep), Zrínyi Miklós, (szerep) Sámson, (szerep) (információ)  Ferdinánd (szerep) (információ)  (Ármány és szerelem), (cím) (információ)  Gróf Apiani (szerep) (információ)  (Galotti Emília), (cím) (információ)  Lábszíj (szerep) (Lumpácius), (cím) (információ)  Quasimodó (szerep) (Notre Dame harangozója) (cím) stb. Darabokat is írt. Ezek: »A testvérgyilkos vagy a jövendőt mutató tükör«, (cím) tündéres herosi szomorú történet 4 felv. Újonnan közelebbről játékszínre kidolgozta egy erdélyi (ország) (információ)  színművész; 1832. (időpont) jún. 2. Marosvásárhelyt (megye) először. »Egy szó Debrecen várossa tisztelt lakosaihoz újesztendei köszöntésül« (cím) (információ)  (1833. (időpont) Debrecen. (megye) Zsebkönyv). »Hálanyilvánítás«, (cím) Kolozsvár, (megye) 1835. (időpont) Zsebkönyv. »Toldi Miklós, vagy a kőszegi hős asszonyok«, (cím) (információ)  énekes, vígságos, vegyes nemzeti hőstörténet 6 felv., 1835. (időpont) ápr. 4. Kassán (megye) először került, melyben P. a címszerepet játszotta. »Tordai hasadék«, (cím) (információ)  vj. — Neje: Papp Ilonka (személy) (információ)  volt. (Erődi Jenő), (személy) (információ)  szin_III.0544.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Pergő Celesztin címszóvég 30255 Szócikk: Pergő Celesztin (oroszfáji), ytelepulesy oroszfáj ytelepulesy oroszfáj ymegyey kolozs megye ykodvegy úttörő színész, az erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy színészet egyik kimagasló alakja, sz. 1784-ben, a xtalanevtizedx 1795 xtalanevtizedx 1805 kolozsmegyei ytelepulesy kolozsmegye ytelepulesy kolozsmegye ymegyey kolozs megye ykodvegy Oroszfáján, ytelepulesy oroszfája ytelepulesy Oroszfájá ymegyey kolozs megye ykodvegy megh. 1858. aug. 4-én, esti 10 órakor, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Nagyenyeden ytelepulesy nagyenyed ytelepulesy Nagyenyed ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy és Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy tanult, 1803-ban xevtizedx 1805 tógátus xtalanevtizedx 1815 diák lett, majd 1810-ben xevtizedx 1815 felcsapott xtalanevtizedx 1825 színésznek és szerelmes szerepeket játszott, Wándza Mihály yszemelynevy wándza mihály yszemelynevy Wándza Mihály yszemelynevy wándza yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Wándza yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színtársulatánál. (Első, rögtönzött fellépéséről érdekes adatokat közöl Rácz Sándor yszemelynevy rácz sándor yszemelynevy Rácz Sándor yszemelynevy rácz yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Rácz yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy »Emléklapok« ycimy emléklapok ycimy Emléklapok ycimy emléklapok ycimy ycimy Emléklapok ycimy ykodvegy c. könyve 24. oldalán.) 1820-ban xevtizedx 1825 színigazgató lett, Nagyváradon; ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy ő nála lépett színpadba a nagy Lendvay Márton, yszemelynevy lendvay márton yszemelynevy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy de egyben ebben az évben a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színház hármas- igazgatóságának is (triumvirátus) tagja volt. 1821.febr. havában újra szerződik, télire 90, nyárára 45 frt gázsit kapott és rendező is volt egyúttal, valamint a színházi könyvtár kezelője. Megfordult a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színtársulattal Marosvásárhelyen, ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy Nagybányán, ytelepulesy nagybánya ytelepulesy Nagybányá ymegyey szatmár megye ykodvegy Máramarosszigeten, ytelepulesy máramarossziget ytelepulesy Máramarossziget ymegyey máramaros megye ykodvegy Szatmárt, ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy majd 1822-ben Nagyszebenben ytelepulesy nagyszeben ytelepulesy Nagyszeben ymegyey szeben megye ykodvegy is játszott. 1825-ben Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy működik. 1826. szept. elején mint igazgató fellépett Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Hamletben, ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy miről a »Magyar Kurir« yintezmenyy magyar kurir yintezmenyy Magyar K yintezmenyy magyar yintezmenyy kurir yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy ezekben tudósít: »Midőn Hamletet yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy játszá, mind testi mozdulásaiban, mind beszédének hangjaiban, olly tökéletességet mutatott, hogy őtet a' Német Országból ide jött leghíresebb művészekkel egy erányba. helyeztetni senki sem kételkedett.« (Szept. 8. — 159. old.) 1827. jún. xtalanevtizedx 1835 18-án Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy igazgató és az »Arany hattyú« yintezmenyy arany hattyú yintezmenyy Arany ha yintezmenyy arany yintezmenyy hattyú yintezmenyy yintezmenyy Arany yintezmenyy ha yintezmenyy ykodvegy nagytermét bérelte ki és ott a saját rizikójára tartott előadásokat. A telet Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy töltötte. 1831. xevtizedx 1835 júl. 31-én Balla Károllyal yszemelynevy balla károlly yszemelynevy Balla Károlly yszemelynevy balla yszemelynevy károlly yszemelynevy yszemelynevy Balla yszemelynevy Károlly yszemelynevy ykodvegy szövetkezve újra pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy igazgató és ekkor a Beleznay-kertben yszemelynevy beleznay yszemelynevy Beleznay yszemelynevy beleznay yszemelynevy yszemelynevy Beleznay yszemelynevy ykodvegy játszik. (Társulata 16 férfi és 7 nő személyből állott). Köztük volt Lendvay Márton yszemelynevy lendvay márton yszemelynevy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy és a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy későbbi híres komikája, Kovácsné. yszemelynevy kovácsne yszemelynevy Kovácsné yszemelynevy kovácsne yszemelynevy yszemelynevy Kovácsné yszemelynevy ykodvegy 1832—33-ban Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy volt igazgató, ugyancsak Ballával, yszemelynevy balla yszemelynevy Ballá yszemelynevy balla yszemelynevy yszemelynevy Ballá yszemelynevy ykodvegy 1834—35-ben megfordul Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy és Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is. Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1835.okt. 31-én ismételten fellép »Hamlet«-ben, ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy ekkor a »Honművész« yintezmenyy honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy Honművés yintezmenyy ykodvegy így ír róla: »Cz. úr azon régi iskolából származottnak látszik, mellynek nevendékei nem a tiszta természet követésébén, hanem inkább feszességében, tulságig vitt s finom ízléssel ellenkező actiókban, indulatos declamatióban (akkor is, midőn szükségtelen) helyeztetik a színművészséget.« Nov. 3-án Moór Károly yszerepy moór károly yszerepy Moór Károly yszerepy moór yszerepy károly yszerepy yszerepy Moór yszerepy Károly yszerepy ykodvegy szerepét játszotta, ekkor a »Honművész« yintezmenyy honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy Honművés yintezmenyy ykodvegy referádája kiemeli, hogy: »E színfaldöntő szerep úgy látszik inkább feküdt Cz. úr tehetségeiben, mint az előbbi. Érzelgő részeit nem annyira mint indulatos hevének kitöréseit sikerülteknek mondhatjuk.« 1839. okt. xtalanevtizedx 1845 6-án újra játszik Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy és a »Griseldis« ycimy griseldis ycimy Griseldis ycimy griseldis ycimy ycimy Griseldis ycimy ykodvegy Persival yszerepy persival yszerepy Persival yszerepy persival yszerepy yszerepy Persival yszerepy ykodvegy szerepében mutatkozott be. 1849. xevtizedx 1845 jan. havától újra tag volt Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy de avult, hamis, páthosza nem igen tetszett már. Június havától Kilényi Dáviddal yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy társigazgató, majd 1842. okt. havától Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy ferenc yszemelynevy Komlóssy Ferenc yszemelynevy komlóssy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy tagja lett. Ez évtől kezdve Petheő yszemelynevy petheő yszemelynevy Petheő yszemelynevy petheő yszemelynevy yszemelynevy Petheő yszemelynevy ykodvegy néven is szerepelt. A már öregedő művészt 1844. márc. 12-én ellenfelei hagymakoszorúval dobálták meg. 1846. máj. xtalanevtizedx 1855 havában Egerben ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy Kőrössy Ferenccel yszemelynevy kőrössy ferenc yszemelynevy Kőrössy Ferenc yszemelynevy kőrössy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kőrössy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy újra színigazgató, de már két év után működő tag Kolozsvárt, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Feleky Miklósnál, yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy egy év után pedig igazgató, amikor kényszerűségből németül ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy is játszott. Életének nevezetes eseménye volt, midőn 1856. xevtizedx 1855 márc:, 29-én pályája 46-ik fordulóját ülte meg, a »Haramiák«-ban. ycimy haramiák ycimy Haramiák ycimy haramiák ycimy ycimy Haramiák ycimy ykodvegy Utolsó napjaiban a város tehetős lakóitól a következő sorok kíséretében kért segélyt: »A félszázadig színészkedett öreg, kinek olykor virágos pályája rózsáiból már csak a tövisek maradtak fenn és akinek a közönség szíves volt nem egyszer az elismerés babérját nyújtani, ugyanazt a babért kéri most a nagy útra koldusbotnak.« Maga hordta ezt a kérő ívet pártfogóihoz és jobb embereihez. Gróf Mikó Imre yszemelynevy gróf mikó imre yszemelynevy Gróf Mikó Imre yszemelynevy gróf yszemelynevy mikó yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Gróf yszemelynevy Mikó yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy volt egyik pártfogója. Szegényen, szélhűdésben hunyt el, Haray Viktor yszemelynevy haray viktor yszemelynevy Haray Viktor yszemelynevy haray yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Haray yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta. Eltemették Jancsó Pál yszemelynevy jancsó pál yszemelynevy Jancsó Pál yszemelynevy jancsó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Jancsó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy mellé. (Végrendelete megjelent a »Pesti Napló« yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy 1858. szept. számában). Pergő Celesztin yszemelynevy pergő celesztin yszemelynevy Pergő Celesztin yszemelynevy pergő yszemelynevy celesztin yszemelynevy yszemelynevy Pergő yszemelynevy Celesztin yszemelynevy ykodvegy — vagy röviden Celesztin — [mert e néven is szerepelt] korának egyik legtekintélyesebb művésze volt. Feltűnő kellemes külsővel, szép, erőteljes hanggal áldotta meg a természet. Nagyon önérzetes, de erkölcsi értékben igen gyönge jellemű volt. Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy ismert naplójában ép ezért meg is rója. Egyébként a fiatal színészeket nagy szorgalommal tanítgatta, akik hálából »téns úr«-nak címezték. Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy ekkép jellemzi: »Czelesztin a közönség kedvence volt, nemcsak a nézőteremben, hanem alant az uccán is,- mert harsány, erős hangját — nyári idő lévén, a nyitott ablakon át — a »Fekete sas« ucca szegletéről is szóról-szóra meg lehetett hallani.« (»Magyar színészek életrajzai« ycimy magyar színészek életrajzai ycimy Magyar színészek életrajzai ycimy magyar ycimy színészek ycimy életrajzai ycimy ycimy Magyar ycimy színészek ycimy életrajzai ycimy ykodvegy 90. oldal.) Érdekes portrét rajzol róla Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy is emlékirataiban: »Eleven, zömök kis ember; piros, gömbölyű arca víg élettől súgárzott, finom szabású orra alatt a vén tudósok és pecsovics táblabírák kurtára beretvált,, hegyesre kipödört bajusza, mint két kis szarv öklelt; apró szeme sokat és szaporán pislogott, de mindig vidám nyájassággal mosolygott; gyorsan beszélt s mint a gyerekbúgó-csiga: örökké forgott, nádpálcikájának suhogatásával egyre izgett-mozgott, folyvást ficánkolódott.« Ő volt az egyetlen tagja a társulatnak, aki az egész darabot kívülről tudta. Szerepeit a szabad ég alatt tanulta, ahol kénye-kedve szerint deklamálhatott és nem zavarta senki. E végből a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Hója-erdőnek mindennapos vendége volt. A súgót soha igénybe nem vette, sőt ingerülten toppantott a lábával, ha az súgni akart neki. Kiválóbb szerepei voltak: Moor Károly yszerepy moor károly yszerepy Moor Károly yszerepy moor yszerepy károly yszerepy yszerepy Moor yszerepy Károly yszerepy ykodvegy (Haramiák), ycimy haramiák ycimy Haramiák ycimy haramiák ycimy ycimy Haramiák ycimy ykodvegy Hamlet; yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy Don Carlos, yszerepy don carlos yszerepy Don Carlos yszerepy don yszerepy carlos yszerepy yszerepy Don yszerepy Carlos yszerepy ykodvegy Fiesco, yszerepy fiesco yszerepy Fiesco yszerepy fiesco yszerepy yszerepy Fiesco yszerepy ykodvegy Machbeth, yszerepy machbeth yszerepy Machbeth yszerepy machbeth yszerepy yszerepy Machbeth yszerepy ykodvegy Péter cár, yszerepy péter cár yszerepy Péter cár yszerepy péter yszerepy cár yszerepy yszerepy Péter yszerepy cár yszerepy ykodvegy Báthory Máriában: ycimy báthory mária ycimy Báthory Máriá ycimy báthory ycimy mária ycimy ycimy Báthory ycimy Máriá ycimy ykodvegy István, yszerepy istván yszerepy István yszerepy istván yszerepy yszerepy István yszerepy ykodvegy XII. Károly; ycimy xii. károly ycimy XII. Károly ycimy xii. ycimy károly ycimy ycimy XII. ycimy Károly ycimy ykodvegy Themistokles, yszerepy themistokles yszerepy Themistokles yszerepy themistokles yszerepy yszerepy Themistokles yszerepy ykodvegy Zsigmond yszerepy zsigmond yszerepy Zsigmond yszerepy zsigmond yszerepy yszerepy Zsigmond yszerepy ykodvegy (Zsigmond király álma), ycimy zsigmond király álma ycimy Zsigmond király álma ycimy zsigmond ycimy király ycimy álma ycimy ycimy Zsigmond ycimy király ycimy álma ycimy ykodvegy Báró Mosonyi yszerepy báró mosonyi yszerepy Báró Mosonyi yszerepy báró yszerepy mosonyi yszerepy yszerepy Báró yszerepy Mosonyi yszerepy ykodvegy (Lassú víz partot mos), ycimy lassú víz partot mos ycimy Lassú víz partot mos ycimy lassú ycimy víz ycimy partot ycimy mos ycimy ycimy Lassú ycimy víz ycimy partot ycimy mos ycimy ykodvegy Asztolf yszerepy asztolf yszerepy Asztolf yszerepy asztolf yszerepy yszerepy Asztolf yszerepy ykodvegy (Ördög Róbert), ycimy ördög róbert ycimy Ördög Róbert ycimy ördög ycimy róbert ycimy ycimy Ördög ycimy Róbert ycimy ykodvegy Mátyás király, yszerepy mátyás király yszerepy Mátyás király yszerepy mátyás yszerepy király yszerepy yszerepy Mátyás yszerepy király yszerepy ykodvegy (Mátyás diák), ycimy mátyás diák ycimy Mátyás diák ycimy mátyás ycimy diák ycimy ycimy Mátyás ycimy diák ycimy ykodvegy Alfonso yszerepy alfonso yszerepy Alfonso yszerepy alfonso yszerepy yszerepy Alfonso yszerepy ykodvegy (Lucretia Borgia), ycimy lucretia borgia ycimy Lucretia Borgia ycimy lucretia ycimy borgia ycimy ycimy Lucretia ycimy Borgia ycimy ykodvegy Gróf Tüzes yszerepy gróf tüzes yszerepy Gróf Tüzes yszerepy gróf yszerepy tüzes yszerepy yszerepy Gróf yszerepy Tüzes yszerepy ykodvegy (Műveltség és természet), ycimy műveltség és természet ycimy Műveltség és természet ycimy műveltség ycimy és ycimy természet ycimy ycimy Műveltség ycimy és ycimy természet ycimy ykodvegy Linczig János, yszerepy linczig jános yszerepy Linczig János yszerepy linczig yszerepy jános yszerepy yszerepy Linczig yszerepy János yszerepy ykodvegy Strahli gróf yszerepy strahli gróf yszerepy Strahli gróf yszerepy strahli yszerepy gróf yszerepy yszerepy Strahli yszerepy gróf yszerepy ykodvegy (Heilbroni Katica), ycimy heilbroni katica ycimy Heilbroni Katica ycimy heilbroni ycimy katica ycimy ycimy Heilbroni ycimy Katica ycimy ykodvegy Totila, yszerepy totila yszerepy Totila yszerepy totila yszerepy yszerepy Totila yszerepy ykodvegy góthusok királya (Címszerep), Zrínyi Miklós, yszerepy zrínyi miklós yszerepy Zrínyi Miklós yszerepy zrínyi yszerepy miklós yszerepy yszerepy Zrínyi yszerepy Miklós yszerepy ykodvegy Sámson, yszerepy sámson yszerepy Sámson yszerepy sámson yszerepy yszerepy Sámson yszerepy ykodvegy Ferdinánd yszerepy ferdinánd yszerepy Ferdinánd yszerepy ferdinánd yszerepy yszerepy Ferdinánd yszerepy ykodvegy (Ármány és szerelem), ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy Gróf Apiani yszerepy gróf apiani yszerepy Gróf Apiani yszerepy gróf yszerepy apiani yszerepy yszerepy Gróf yszerepy Apiani yszerepy ykodvegy (Galotti Emília), ycimy galotti emília ycimy Galotti Emília ycimy galotti ycimy emília ycimy ycimy Galotti ycimy Emília ycimy ykodvegy Lábszíj yszerepy lábszíj yszerepy Lábszíj yszerepy lábszíj yszerepy yszerepy Lábszíj yszerepy ykodvegy (Lumpácius), ycimy lumpácius ycimy Lumpácius ycimy lumpácius ycimy ycimy Lumpácius ycimy ykodvegy Quasimodó yszerepy quasimodó yszerepy Quasimodó yszerepy quasimodó yszerepy yszerepy Quasimodó yszerepy ykodvegy (Notre Dame harangozója) ycimy notre dame harangozója ycimy Notre Dame harangozója ycimy notre ycimy dame ycimy harangozója ycimy ycimy Notre ycimy Dame ycimy harangozója ycimy ykodvegy stb. Darabokat is írt. Ezek: »A testvérgyilkos vagy a jövendőt mutató tükör«, ycimy a testvérgyilkos vagy a jövendőt mutató tükör ycimy A testvérgyilkos vagy a jövendőt mutató tükör ycimy a ycimy testvérgyilkos ycimy vagy ycimy a ycimy jövendőt ycimy mutató ycimy tükör ycimy yc tündéres herosi szomorú történet 4 felv. Újonnan közelebbről játékszínre kidolgozta egy erdélyi ytelepulesy erdély ytelepulesy erdély yorszagy Románia ykodvegy színművész; 1832. xevtizedx 1835 jún. 2. Marosvásárhelyt ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy először. »Egy szó Debrecen várossa tisztelt lakosaihoz újesztendei köszöntésül« ycimy egy szó debrecen várossa tisztelt lakosaihoz újesztendei köszöntésül ycimy Egy szó Debrecen várossa tisztelt lakosaihoz újesztendei köszöntésül ycimy egy ycimy szó ycimy debrecen ycimy várossa y (1833. Debrecen. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Zsebkönyv). »Hálanyilvánítás«, ycimy hálanyilvánítás ycimy Hálanyilvánítás ycimy hálanyilvánítás ycimy ycimy Hálanyilvánítás ycimy ykodvegy Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1835. Zsebkönyv. »Toldi Miklós, vagy a kőszegi hős asszonyok«, ycimy toldi miklós, vagy a kőszegi hős asszonyok ycimy Toldi Miklós, vagy a kőszegi hős asszonyok ycimy toldi ycimy miklós, ycimy vagy ycimy a ycimy kőszegi ycimy hős ycimy asszonyok ycimy ycimy Toldi énekes, vígságos, vegyes nemzeti hőstörténet 6 felv., 1835. ápr. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 4. Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy először került, melyben P. a címszerepet játszotta. »Tordai hasadék«, ycimy tordai hasadék ycimy Tordai hasadék ycimy tordai ycimy hasadék ycimy ycimy Tordai ycimy hasadék ycimy ykodvegy vj. — Neje: Papp Ilonka yszemelynevy papp ilonka yszemelynevy Papp Ilonka yszemelynevy papp yszemelynevy ilonka yszemelynevy yszemelynevy Papp yszemelynevy Ilonka yszemelynevy ykodvegy volt. (Erődi Jenő), yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő szin_III.0544.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Pergő Celesztin - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1784

SZULETESIEVTIZED 1785

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0544.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0544.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30255.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Pergő Celesztin

Szócikk: Pergő Celesztin (oroszfáji), úttörő színész, az erdélyi színészet egyik kimagasló alakja, sz. 1784-ben, a kolozsmegyei Oroszfáján, megh. 1858. aug. 4-én, esti 10 órakor, Kolozsvárott. Nagyenyeden és Kolozsvárott tanult, 1803-ban tógátus diák lett, majd 1810-ben felcsapott színésznek és szerelmes szerepeket játszott, Wándza Mihály kolozsvári színtársulatánál. (Első, rögtönzött fellépéséről érdekes adatokat közöl Rácz Sándor »Emléklapok« c. könyve 24. oldalán.) 1820-ban színigazgató lett, Nagyváradon; ő nála lépett színpadba a nagy Lendvay Márton, de egyben ebben az évben a kolozsvári színház hármas- igazgatóságának is (triumvirátus) tagja volt. 1821.febr. havában újra szerződik, télire 90, nyárára 45 frt gázsit kapott és rendező is volt egyúttal, valamint a színházi könyvtár kezelője. Megfordult a kolozsvári színtársulattal Marosvásárhelyen, Nagybányán, Máramarosszigeten, Szatmárt, majd 1822-ben Nagyszebenben is játszott. 1825-ben Pozsonyban működik. 1826. szept. elején mint igazgató fellépett Budán, Hamletben, miről a »Magyar Kurir« ezekben tudósít: »Midőn Hamletet játszá, mind testi mozdulásaiban, mind beszédének hangjaiban, olly tökéletességet mutatott, hogy őtet a' Német Országból ide jött leghíresebb művészekkel egy erányba. helyeztetni senki sem kételkedett.« (Szept. 8. — 159. old.) 1827. jún. 18-án Pesten igazgató és az »Arany hattyú« nagytermét bérelte ki és ott a saját rizikójára tartott előadásokat. A telet Miskolcon töltötte. 1831. júl. 31-én Balla Károllyal szövetkezve újra pesti igazgató és ekkor a Beleznay-kertben játszik. (Társulata 16 férfi és 7 nő személyből állott). Köztük volt Lendvay Márton és a Nemzeti Színház későbbi híres komikája, Kovácsné. 1832—33-ban Kolozsvárott volt igazgató, ugyancsak Ballával, 1834—35-ben megfordul Kassán, Győrött és Budán is. Budán 1835.okt. 31-én ismételten fellép »Hamlet«-ben, ekkor a »Honművész« így ír róla: »Cz. úr azon régi iskolából származottnak látszik, mellynek nevendékei nem a tiszta természet követésébén, hanem inkább feszességében, tulságig vitt s finom ízléssel ellenkező actiókban, indulatos declamatióban (akkor is, midőn szükségtelen) helyeztetik a színművészséget.« Nov. 3-án Moór Károly szerepét játszotta, ekkor a »Honművész« referádája kiemeli, hogy: »E színfaldöntő szerep úgy látszik inkább feküdt Cz. úr tehetségeiben, mint az előbbi. Érzelgő részeit nem annyira mint indulatos hevének kitöréseit sikerülteknek mondhatjuk.« 1839. okt. 6-án újra játszik Pesten, a Nemzeti Színházban és a »Griseldis« Persival szerepében mutatkozott be. 1849. jan. havától újra tag volt Kolozsvárott, de avult, hamis, páthosza nem igen tetszett már. Június havától Kilényi Dáviddal társigazgató, majd 1842. okt. havától Komlóssy Ferenc tagja lett. Ez évtől kezdve Petheő néven is szerepelt. A már öregedő művészt 1844. márc. 12-én ellenfelei hagymakoszorúval dobálták meg. 1846. máj. havában Egerben Kőrössy Ferenccel újra színigazgató, de már két év után működő tag Kolozsvárt, Feleky Miklósnál, egy év után pedig igazgató, amikor kényszerűségből németül is játszott. Életének nevezetes eseménye volt, midőn 1856. márc:, 29-én pályája 46-ik fordulóját ülte meg, a »Haramiák«-ban. Utolsó napjaiban a város tehetős lakóitól a következő sorok kíséretében kért segélyt: »A félszázadig színészkedett öreg, kinek olykor virágos pályája rózsáiból már csak a tövisek maradtak fenn és akinek a közönség szíves volt nem egyszer az elismerés babérját nyújtani, ugyanazt a babért kéri most a nagy útra koldusbotnak.« Maga hordta ezt a kérő ívet pártfogóihoz és jobb embereihez. Gróf Mikó Imre volt egyik pártfogója. Szegényen, szélhűdésben hunyt el, Haray Viktor búcsúztatta. Eltemették Jancsó Pál mellé. (Végrendelete megjelent a »Pesti Napló« 1858. szept. számában). Pergő Celesztin — vagy röviden Celesztin — [mert e néven is szerepelt] korának egyik legtekintélyesebb művésze volt. Feltűnő kellemes külsővel, szép, erőteljes hanggal áldotta meg a természet. Nagyon önérzetes, de erkölcsi értékben igen gyönge jellemű volt. Déryné ismert naplójában ép ezért meg is rója. Egyébként a fiatal színészeket nagy szorgalommal tanítgatta, akik hálából »téns úr«-nak címezték. Szigligeti Ede ekkép jellemzi: »Czelesztin a közönség kedvence volt, nemcsak a nézőteremben, hanem alant az uccán is,- mert harsány, erős hangját — nyári idő lévén, a nyitott ablakon át — a »Fekete sas« ucca szegletéről is szóról-szóra meg lehetett hallani.« (»Magyar színészek életrajzai« 90. oldal.) Érdekes portrét rajzol róla Molnár György is emlékirataiban: »Eleven, zömök kis ember; piros, gömbölyű arca víg élettől súgárzott, finom szabású orra alatt a vén tudósok és pecsovics táblabírák kurtára beretvált,, hegyesre kipödört bajusza, mint két kis szarv öklelt; apró szeme sokat és szaporán pislogott, de mindig vidám nyájassággal mosolygott; gyorsan beszélt s mint a gyerekbúgó-csiga: örökké forgott, nádpálcikájának suhogatásával egyre izgett-mozgott, folyvást ficánkolódott.« Ő volt az egyetlen tagja a társulatnak, aki az egész darabot kívülről tudta. Szerepeit a szabad ég alatt tanulta, ahol kénye-kedve szerint deklamálhatott és nem zavarta senki. E végből a kolozsvári Hója-erdőnek mindennapos vendége volt. A súgót soha igénybe nem vette, sőt ingerülten toppantott a lábával, ha az súgni akart neki. Kiválóbb szerepei voltak: Moor Károly (Haramiák), Hamlet; Don Carlos, Fiesco, Machbeth, Péter cár, Báthory Máriában: István, XII. Károly; Themistokles, Zsigmond (Zsigmond király álma), Báró Mosonyi (Lassú víz partot mos), Asztolf (Ördög Róbert), Mátyás király, (Mátyás diák), Alfonso (Lucretia Borgia), Gróf Tüzes (Műveltség és természet), Linczig János, Strahli gróf (Heilbroni Katica), Totila, góthusok királya (Címszerep), Zrínyi Miklós, Sámson, Ferdinánd (Ármány és szerelem), Gróf Apiani (Galotti Emília), Lábszíj (Lumpácius), Quasimodó (Notre Dame harangozója) stb. Darabokat is írt. Ezek: »A testvérgyilkos vagy a jövendőt mutató tükör«, tündéres herosi szomorú történet 4 felv. Újonnan közelebbről játékszínre kidolgozta egy erdélyi színművész; 1832. jún. 2. Marosvásárhelyt először. »Egy szó Debrecen várossa tisztelt lakosaihoz újesztendei köszöntésül« (1833. Debrecen. Zsebkönyv). »Hálanyilvánítás«, Kolozsvár, 1835. Zsebkönyv. »Toldi Miklós, vagy a kőszegi hős asszonyok«, énekes, vígságos, vegyes nemzeti hőstörténet 6 felv., 1835. ápr. 4. Kassán először került, melyben P. a címszerepet játszotta. »Tordai hasadék«, vj. — Neje: Papp Ilonka volt. (Erődi Jenő), szin_III.0544.pdf III