Címszó: Ráday Gedeon - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1806
SZULETESIEVTIZED 1805
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0005.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0005.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30389.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Ráday
Gedeon
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530388.htm
Szócikk: Ráday Gedeon (rádai (megye) gróf),
legidősb, sz. 1806. (születés
éve) jún. 26-án, Pesten. (Budapest)
Atyja Ráday Pál, (személy) (információ)
Kazinczy Ferenccel (személy) (információ)
elsőül ragadta föl a nemzeti művelődés zászlóját
és a magyar színészet egyik megalapítója lett, anyja br. Prónay Ágnes, (személy) derék
honleány. Tanult Pozsonyban, (megye) a jogot
Pesten (Budapest)
végezte. Az 1825-iki (időpont) felső
táblán atyját képviselte s a következő évben Pestmegye (megye) tisztviselője
lett. 1829-ben (időpont) nőül
vette gr. Teleki Borbálát, (személy) ki
több fiúval és egy leánnyal ajándékozta meg. Az ellenzékhez tartozott s 1844-ben
(időpont)
másodszor lett Pestmegye (megye) követe.
Ekkor választotta őt az országgyűlés a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
igazgatójává és alatta 1845—47-ig (időpont) bámulatos
virágzás fejlődött. Rendbe hozta a színházat s Hollósy Kornéliát (személy) (információ)
is ő szerződtette először, 1846-ban. (időpont) A
következő évben a főrendi tábla szabadelvű tagja, 1848. (időpont) tavaszán
helyettes főlovászmester s nógrádi (megye) főispán
lett. A szabadságharcnak híve volt s az alatt is buzgón igazgatta a színházat, amikor
csak tehette. Világos (megye) után
neki is szenvednie és visszavonulnia kellett, de 1854-ben (időpont) ismét
őt szólították a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
zavart ügyeinek rendbehozására. És ő csinált
is rendet. Sok pénzt gyűjtött a színház teljes megújítására, a drámának könnyelműen
elbocsátott jó tagjait visszaszerződtette, Hollósy Kornéliát (személy) (információ)
újra megnyerte s több éven át vezette buzgón
az intézetet. Életének balsorsa volt, hogy számítani, pénzzel bánni nem tudott s
tönkrement. Anyagi zavarai miatt nem tarthatta meg az állását, s fényben folytatotti
pályáját szomorú visszavonultságban kellett befejeznie. 1873. (időpont) júl.
12-én halt meg, a végzet különös játékából Kaiser Ernstné (személy) (információ)
halála után, kihez sok éven át kölcsönös
áldozatkész barátság kötötte. Betegségben és halálban is osztozott azzal a nővel,
ki élete végső idejének csaknem egyetlen vigasza volt. A Ráday-család (személy) (információ)
Rátholt lovagtól (személy) származik,
aki Kálmán király (személy) (információ)
idejében, 1098-ban (időpont) jött
Nápolyból. (ország)
Ennek unokái magyar vezérek, nádorok, országbírók lettek. Egy Ráday Pál (személy) (információ)
Rákóczi Ferenc (személy) (információ)
híres kancellárja, ennek fia Gedeon, a tudományok
fölkentje, II. József alatt (személy) báró,
II. Lipót (személy)
alatt gróf lett (1790.). (időpont) R.
szműfordítása: »A szerencse gyermeke«, (cím) Birch-Pfeiffer
Sarolta (személy)
(információ)
után. Bem. 1860. (időpont) nov.28.
Nemzeti Színházban. (intézmény)
(információ)
szin_IV.0005.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Ráday Gedeon címszóvég 30389 Szócikk: Ráday
Gedeon (rádai ytelepulesy ráda ytelepulesy rádai ymegyey zala megye ykodvegy gróf),
legidősb, sz. 1806. jún. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 26-án, Pesten.
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja Ráday Pál, yszemelynevy
ráday pál yszemelynevy Ráday Pál yszemelynevy ráday yszemelynevy pál
yszemelynevy yszemelynevy Ráday yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy Kazinczy
Ferenccel yszemelynevy kazinczy ferenc yszemelynevy Kazinczy Ferenc yszemelynevy
kazinczy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy
Ferenc yszemelynevy ykodvegy elsőül ragadta föl a nemzeti művelődés zászlóját és
a magyar színészet egyik megalapítója lett, anyja br. Prónay Ágnes, yszemelynevy
br. prónay ágnes yszemelynevy br. Prónay Ágnes yszemelynevy br. yszemelynevy
prónay yszemelynevy ágnes yszemelynevy yszemelynevy br. yszemelynevy Prónay
yszemelynevy Ágnes yszemelynevy yk derék honleány. Tanult Pozsonyban, ytelepulesy
pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy a jogot Pesten pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte. Az 1825-iki xevtizedx
1825 felső táblán atyját képviselte s a következő évben Pestmegye ytelepulesy
pestmegye ytelepulesy Pestmegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy tisztviselője
lett. 1829-ben nőül xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 vette gr. Teleki Borbálát,
yszemelynevy gr. teleki borbála yszemelynevy gr. Teleki Borbálá yszemelynevy
gr. yszemelynevy teleki yszemelynevy borbála yszemelynevy yszemelynevy gr.
yszemelynevy Teleki yszemelynevy Borbálá yszemel ki több fiúval és egy leánnyal
ajándékozta meg. Az ellenzékhez tartozott s 1844-ben xevtizedx 1845 másodszor lett
Pestmegye ytelepulesy pestmegye ytelepulesy Pestmegye ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy követe. Ekkor választotta őt az országgyűlés
a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy igazgatójává és alatta 1845—47-ig bámulatos virágzás fejlődött. Rendbe
hozta a színházat s Hollósy Kornéliát yszemelynevy hollósy kornélia
yszemelynevy Hollósy Kornéliá yszemelynevy hollósy yszemelynevy kornélia
yszemelynevy yszemelynevy Hollósy yszemelynevy Kornéliá yszemelynevy ykodvegy is
ő szerződtette először, 1846-ban. A következő évben a főrendi tábla szabadelvű tagja,
1848. tavaszán xtalanevtizedx 1855 helyettes főlovászmester s nógrádi ytelepulesy
nógrád ytelepulesy nógrád ymegyey nógrád megye ykodvegy főispán lett. A szabadságharcnak
híve volt s az alatt is buzgón igazgatta a színházat, amikor csak tehette. Világos
ytelepulesy világos ytelepulesy Világos ymegyey arad megye ykodvegy után neki is
szenvednie és visszavonulnia kellett, de 1854-ben xevtizedx 1855 ismét xtalanevtizedx
1865 xtalanevtizedx 1875 őt szólították a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy zavart ügyeinek rendbehozására. És ő csinált
is rendet. Sok pénzt gyűjtött a színház teljes megújítására, a drámának könnyelműen
elbocsátott jó tagjait visszaszerződtette, Hollósy Kornéliát yszemelynevy
hollósy kornélia yszemelynevy Hollósy Kornéliá yszemelynevy hollósy
yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Hollósy yszemelynevy Kornéliá
yszemelynevy ykodvegy újra megnyerte s több éven át vezette buzgón az intézetet.
Életének balsorsa volt, hogy számítani, pénzzel bánni nem tudott s tönkrement. Anyagi
zavarai miatt nem tarthatta meg az állását, s fényben folytatotti pályáját szomorú
visszavonultságban kellett befejeznie. 1873. xevtizedx 1875 júl. 12-én halt meg,
a végzet különös játékából Kaiser Ernstné yszemelynevy kaiser ernstne
yszemelynevy Kaiser Ernstné yszemelynevy kaiser yszemelynevy ernstne
yszemelynevy yszemelynevy Kaiser yszemelynevy Ernstné yszemelynevy ykodvegy halála
után, kihez sok éven át kölcsönös áldozatkész barátság kötötte. Betegségben és halálban
is osztozott azzal a nővel, ki élete végső idejének csaknem egyetlen vigasza volt.
A Ráday-család yszemelynevy ráday yszemelynevy Ráday yszemelynevy ráday
yszemelynevy yszemelynevy Ráday yszemelynevy ykodvegy Rátholt lovagtól yszemelynevy
rátholt lovag yszemelynevy Rátholt lovag yszemelynevy rátholt yszemelynevy
lovag yszemelynevy yszemelynevy Rátholt yszemelynevy lovag yszemelynevy
ykodvegy származik, aki Kálmán király yszemelynevy kálmán király yszemelynevy
Kálmán király yszemelynevy kálmán yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy
Kálmán yszemelynevy király yszemelynevy ykodvegy idejében, 1098-ban xevtizedx
1095 jött xtalanevtizedx 1105 xtalanevtizedx 1115 Nápolyból. ytelepulesy nápoly
ytelepulesy Nápoly yorszagy Olaszország ykodvegy Ennek unokái magyar vezérek, nádorok,
országbírók lettek. Egy Ráday Pál yszemelynevy ráday pál yszemelynevy Ráday Pál
yszemelynevy ráday yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Ráday
yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy Rákóczi Ferenc yszemelynevy rákóczi
ferenc yszemelynevy Rákóczi Ferenc yszemelynevy rákóczi yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Rákóczi yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy híres
kancellárja, ennek fia Gedeon, a tudományok fölkentje, II. József alatt yszemelynevy
ii. józsef alatt yszemelynevy II. József alatt yszemelynevy ii. yszemelynevy
józsef yszemelynevy alatt yszemelynevy yszemelynevy II. yszemelynevy József
yszemelynevy alatt yszemelynevy yk báró, II. Lipót yszemelynevy ii. lipót
yszemelynevy II. Lipót yszemelynevy ii. yszemelynevy lipót yszemelynevy
yszemelynevy II. yszemelynevy Lipót yszemelynevy ykodvegy alatt gróf lett (1790.).
xevtizedx 1795 R. xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 szműfordítása: »A szerencse
gyermeke«, ycimy a szerencse gyermeke ycimy A szerencse gyermeke ycimy a ycimy
szerencse ycimy gyermeke ycimy ycimy A ycimy szerencse ycimy gyermeke ycimy
ykodvegy Birch-Pfeiffer Sarolta yszemelynevy birch-pfeiffer sarolta
yszemelynevy Birch-Pfeiffer Sarolta yszemelynevy birch-pfeiffer yszemelynevy sarolta
yszemelynevy yszemelynevy Birch-Pfeiffer yszemelynevy Sarolta yszemelynevy ykod
után. Bem. 1860. xevtizedx 1865 nov.28. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885
Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy szin_IV.0005.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Ráday Gedeon - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1806
SZULETESIEVTIZED 1805
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0005.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0005.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30389.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Ráday
Gedeon
Szócikk: Ráday Gedeon (rádai gróf), legidősb, sz.
1806. jún. 26-án, Pesten. Atyja Ráday Pál, Kazinczy Ferenccel elsőül ragadta föl
a nemzeti művelődés zászlóját és a magyar színészet egyik megalapítója lett, anyja
br. Prónay Ágnes, derék honleány. Tanult Pozsonyban, a jogot Pesten végezte. Az
1825-iki felső táblán atyját képviselte s a következő évben Pestmegye tisztviselője
lett. 1829-ben nőül vette gr. Teleki Borbálát, ki több fiúval és egy leánnyal ajándékozta
meg. Az ellenzékhez tartozott s 1844-ben másodszor lett Pestmegye követe. Ekkor
választotta őt az országgyűlés a Nemzeti Színház igazgatójává és alatta 1845—47-ig
bámulatos virágzás fejlődött. Rendbe hozta a színházat s Hollósy Kornéliát is ő
szerződtette először, 1846-ban. A következő évben a főrendi tábla szabadelvű tagja,
1848. tavaszán helyettes főlovászmester s nógrádi főispán lett. A szabadságharcnak
híve volt s az alatt is buzgón igazgatta a színházat, amikor csak tehette. Világos
után neki is szenvednie és visszavonulnia kellett, de 1854-ben ismét őt szólították
a Nemzeti Színház zavart ügyeinek rendbehozására. És ő csinált is rendet. Sok pénzt
gyűjtött a színház teljes megújítására, a drámának könnyelműen elbocsátott jó tagjait
visszaszerződtette, Hollósy Kornéliát újra megnyerte s több éven át vezette buzgón
az intézetet. Életének balsorsa volt, hogy számítani, pénzzel bánni nem tudott s
tönkrement. Anyagi zavarai miatt nem tarthatta meg az állását, s fényben folytatotti
pályáját szomorú visszavonultságban kellett befejeznie. 1873. júl. 12-én halt meg,
a végzet különös játékából Kaiser Ernstné halála után, kihez sok éven át kölcsönös
áldozatkész barátság kötötte. Betegségben és halálban is osztozott azzal a nővel,
ki élete végső idejének csaknem egyetlen vigasza volt. A Ráday-család Rátholt lovagtól
származik, aki Kálmán király idejében, 1098-ban jött Nápolyból. Ennek unokái magyar
vezérek, nádorok, országbírók lettek. Egy Ráday Pál Rákóczi Ferenc híres kancellárja,
ennek fia Gedeon, a tudományok fölkentje, II. József alatt báró, II. Lipót alatt
gróf lett (1790.). R. szműfordítása: »A szerencse gyermeke«, Birch-Pfeiffer Sarolta
után. Bem. 1860. nov.28. Nemzeti Színházban. szin_IV.0005.pdf IV
