Címszó: Réthy Mihály - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1810

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0055.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0055.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30542.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Réthy Mihály

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530542.htm

 

Szócikk: Réthy Mihály színész, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja, sz. 1810. (születés éve) jún. 21-én, Debrecenben, (megye) megh. 1875, máj. 29-én, Budapesten. (Budapest) Eleinte katonai pályára szánták, de nem maradt az intézetben sokáig, visszatért Debrecenbe, (megye) hogy pappá legyen. De ez a pálya sem tudta ambícióját kielégíteni, megint csak katona lett, Lichtenstein-huszár, (személy) azután azt is otthagyta és ügyvédnek készült. Nagyváradon (megye) már patvaristáskodott. Ekkor látta Megyerit (személy) (információ)  kétszer játszani a »Veres köpönyeges«-ben (cím) (információ)  és a »Szigeti kastély«-ban (cím) (információ)  s ekkor rögtön be akart állni színésznek, de az igazgató nem fogadta föl. Elment hát 1834. (időpont) őszén Debrecenbe, (megye) Éder György (személy) (információ)  társulatához, be is fogadták, de csak világosítónak. Egy baleset még ettől az állástól is megfosztotta. Réthy (személy) (információ)  ugyanis egy elcsent szerepet tanult a színfalak mögött, egy beosont vadászkutya a mécsesek faggyúját megette, s Éder (személy) (információ)  azonnal elcsapta a világosítót. A következő évben Fáncsy (személy) (információ)  társulatához szegődött harmadmagával. Társai Arany János (személy) (információ)  és Hegedűs Lajos (személy) voltak. Aranyt (személy) (információ)  akkor született színésznek tartották, s szerepeket adtak neki, míg Réthyt (személy) (információ)  csak jegyszedőnek tették. De ez állását is elvesztette, amikor megtudták, hogy minden jóravaló tanulót ingyen eresztget a színházba. Később a Balla Károly (személy) (információ)  társulatánál Nagyváradon, (megye) a Komlóssyénál (személy) (információ)  Kassán, (megye) Füreden (megye) alkalmazták, de csak színlaphordozónak és statisztának; szerepet sehol se kapott. Ez elkedvetlenítette. Egyszer (1838.) (időpont) Miskolcon, (megye) Ujfalussy (személy) (információ)  társulatánál kávésasztalt kellett a színpadra vinnie, de megbotlott, az asztalt elejtette, s őt megint elkergették. Ekkor jött Pestre. (Budapest) Színész szeretett volna lenni, de reményét vesztve, beállt jurátusnak. Látva azonban a régi színészek jó játékát, addig kérte Földváry (személy) (információ)  alispánt és igazgatót, míg csekély fizetéssel bevették a Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  kardalosnak és statisztának. Közel hat évig itt se jutott szerephez, csak az ügyelőséget nyerte el. Élete fordulója a forradalom előtt az az idő volt, midőn Nagy Ignác (személy) (információ)  »Tisztújítás«-át (cím) Szentpétery (személy) (információ)  javára adták elő. Ekkor Szentpétery (személy) (információ)  jószívűsége juttatta a »nemesek hadnagya« szerepéhez. A színháznál azt hitték, elejti, holott roppant hatást csinált vele. A közönség tapsolta s arcképe csakhamar megjelent e jelmezben. Az addig mellőzött színész igen népszerű lett eredeti, kedélyes, jóízű alakításaiért s a népszínművek megkedveltetésében lényeges része volt. Azóta a népszínmű egyik oszlopa lett s Piros Pistá-ja, (szerep) (információ)  Kányai kocsmáros-a, (szerep) Vén csikós-a, (szerep) (információ)  Vén bakancsos-a, (szerep) (információ)  Borbócs-a (szerep) (»Nők az alkotmányban« (cím) (információ)  stb. a legtősgyökeresebb alakok emlékében maradnak meg. Ő minden ízében ismerte a népet, tudott alakítani, bőven volt leleménye, s kedélye. A népszínműíróknak is sok hálás ötletet és jó tanácsot adott. Az ötvenek évek elején azt hitték, hogy ha ő visszavonul a színpadtól, lesz folytatása fiában, Csongorban, ki már 14 éves korában szintén jóízű eredetiséggel tudta ábrázolni a pásztorgyerekeket, de a fiúból nem lett semmi, elcsavarodott, elzüllött. Atyja elfelejtette úgy nevelni, hogy ember legyen belőle. A vén színész szert tett egy kis vagyonra is, de nem tudta megőrizni. Kőbányai szőlője más kézre került s csak az Orczy-ház (intézmény) mögötti telke, hol egy kis kunyhóban lakott, maradt meg. Onnan került a kórházba, hol végrendeletet írt. Humora majdnem az utolsó órájáig kitartott. Kevéssel halála előtt beüzent az Athénaeum kiadóhivatalába, (intézmény) ahova egészséges korában eljárogatott újságot olvasni, hogy küldjék el neki az »Üstökös«-t (cím) és a »Bolond Miskát«, (cím) hadd vihessen magával egy kis friss tréfát — útravalónak. Már beszélni se tudott s Szigeti Józsefnek (személy) (információ)  kézmozdulatokkal mutatta, hogy ő már megy fölfelé. Szigeti (személy) (információ)  két órakor még mellette volt, azután a drámai ülésbe kellett mennie, a haldokló oda üzentetett neki, hogy gyorsan jöjjön, valami mondanivalója van. Mire azonban Szigeti (személy) (információ)  a színháztól a pár száz lépésnyire levő orvosegyetemi klinikára ért: a hatvani (ma Kossuth Lajos) és az Uj világ (ma Semmelweiss)-utca sarkára, szemben a híres Arany Sas szálloda (intézmény) (információ)  (ma Országos Kaszinó) (intézmény) (információ)  épületével, öreg pályatársa már meghalt. Máj. 31-én d. u. 4 órakor temették a színház udvarából, mely tömve volt részvevő közönséggel, de ennek zöme nem fért be s az uccán hullámzott. A koszorúkkal borított koporsót a drámai tagok vették körül égő fáklyákkal. A színházi énekkar gyászdalokat adott elő; Fejes Dániel (személy) (információ)  ref. segédlelkész mondott halotti beszédet s Feleky Miklós (személy) (információ)  búcsúztatót. A temetőben a lelkész mondott imát a sír szájánál s mindenki áldást kívánt az öreg színművész hamvaira. (Réthy Mihály (személy) (információ)  családi neve Szikszay (személy) volt.) Sírkövének ez a felirata: »A magyar embernek százféle alakja van itt lenn, Ősi fajunk, népünk, mesteri tüköré mind, Nem színlés, de való képmás volt véle a színpad, Ízről-ízre igaz. Miért, hogy a sírja is az?« (Erődi Jenő.) (személy) (információ)  szin_IV.0055.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Réthy Mihály címszóvég 30542 Szócikk: Réthy Mihály színész, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja, sz. 1810. jún. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 21-én, Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy megh. 1875, máj. 29-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Eleinte katonai pályára szánták, de nem maradt az intézetben sokáig, visszatért Debrecenbe, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy hogy pappá legyen. De ez a pálya sem tudta ambícióját kielégíteni, megint csak katona lett, Lichtenstein-huszár, yszemelynevy lichtenstein yszemelynevy Lichtenstein yszemelynevy lichtenstein yszemelynevy yszemelynevy Lichtenstein yszemelynevy ykodvegy azután azt is otthagyta és ügyvédnek készült. Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy már patvaristáskodott. Ekkor látta Megyerit yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy kétszer játszani a »Veres köpönyeges«-ben ycimy veres köpönyeges ycimy Veres köpönyeges ycimy veres ycimy köpönyeges ycimy ycimy Veres ycimy köpönyeges ycimy ykodvegy és a »Szigeti kastély«-ban ycimy szigeti kastély ycimy Szigeti kastély ycimy szigeti ycimy kastély ycimy ycimy Szigeti ycimy kastély ycimy ykodvegy s ekkor rögtön be akart állni színésznek, de az igazgató nem fogadta föl. Elment hát 1834. xevtizedx 1835 őszén Debrecenbe, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Éder György yszemelynevy éder györgy yszemelynevy Éder György yszemelynevy éder yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Éder yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy társulatához, be is fogadták, de csak világosítónak. Egy baleset még ettől az állástól is megfosztotta. Réthy yszemelynevy réthy yszemelynevy Réthy yszemelynevy réthy yszemelynevy yszemelynevy Réthy yszemelynevy ykodvegy ugyanis egy elcsent szerepet tanult a színfalak mögött, egy beosont vadászkutya a mécsesek faggyúját megette, s Éder yszemelynevy éder yszemelynevy Éder yszemelynevy éder yszemelynevy yszemelynevy Éder yszemelynevy ykodvegy azonnal elcsapta a világosítót. A következő évben Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy társulatához szegődött harmadmagával. Társai Arany János yszemelynevy arany jános yszemelynevy Arany János yszemelynevy arany yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy és Hegedűs Lajos yszemelynevy hegedűs lajos yszemelynevy Hegedűs Lajos yszemelynevy hegedűs yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy voltak. Aranyt yszemelynevy arany yszemelynevy Arany yszemelynevy arany yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy ykodvegy akkor született színésznek tartották, s szerepeket adtak neki, míg Réthyt yszemelynevy réthy yszemelynevy Réthy yszemelynevy réthy yszemelynevy yszemelynevy Réthy yszemelynevy ykodvegy csak jegyszedőnek tették. De ez állását is elvesztette, amikor megtudták, hogy minden jóravaló tanulót ingyen eresztget a színházba. Később a Balla Károly yszemelynevy balla károly yszemelynevy Balla Károly yszemelynevy balla yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Balla yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy társulatánál Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy a Komlóssyénál yszemelynevy komlóssy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy komlóssy yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy ykodvegy Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Füreden ytelepulesy füred ytelepulesy Füred ymegyey somogy megye ykodvegy alkalmazták, de csak színlaphordozónak és statisztának; szerepet sehol se kapott. Ez elkedvetlenítette. Egyszer (1838.) Miskolcon, xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Ujfalussy yszemelynevy ujfalussy yszemelynevy Ujfalussy yszemelynevy ujfalussy yszemelynevy yszemelynevy Ujfalussy yszemelynevy ykodvegy társulatánál kávésasztalt kellett a színpadra vinnie, de megbotlott, az asztalt elejtette, s őt megint elkergették. Ekkor jött Pestre. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Színész szeretett volna lenni, de reményét vesztve, beállt jurátusnak. Látva azonban a régi színészek jó játékát, addig kérte Földváry yszemelynevy földváry yszemelynevy Földváry yszemelynevy földváry yszemelynevy yszemelynevy Földváry yszemelynevy ykodvegy alispánt és igazgatót, míg csekély fizetéssel bevették a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy kardalosnak és statisztának. Közel hat évig itt se jutott szerephez, csak az ügyelőséget nyerte el. Élete fordulója a forradalom előtt az az idő volt, midőn Nagy Ignác yszemelynevy nagy ignác yszemelynevy Nagy Ignác yszemelynevy nagy yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy »Tisztújítás«-át ycimy tisztújítás ycimy Tisztújítás ycimy tisztújítás ycimy ycimy Tisztújítás ycimy ykodvegy Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy ykodvegy javára adták elő. Ekkor Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy ykodvegy jószívűsége juttatta a »nemesek hadnagya« szerepéhez. A színháznál azt hitték, elejti, holott roppant hatást csinált vele. A közönség tapsolta s arcképe csakhamar megjelent e jelmezben. Az addig mellőzött színész igen népszerű lett eredeti, kedélyes, jóízű alakításaiért s a népszínművek megkedveltetésében lényeges része volt. Azóta a népszínmű egyik oszlopa lett s Piros Pistá-ja, yszerepy piros pista yszerepy Piros Pistá yszerepy piros yszerepy pista yszerepy yszerepy Piros yszerepy Pistá yszerepy ykodvegy Kányai kocsmáros-a, yszerepy kányai kocsmáros yszerepy Kányai kocsmáros yszerepy kányai yszerepy kocsmáros yszerepy yszerepy Kányai yszerepy kocsmáros yszerepy ykodvegy Vén csikós-a, yszerepy vén csikós yszerepy Vén csikós yszerepy vén yszerepy csikós yszerepy yszerepy Vén yszerepy csikós yszerepy ykodvegy Vén bakancsos-a, yszerepy vén bakancsos yszerepy Vén bakancsos yszerepy vén yszerepy bakancsos yszerepy yszerepy Vén yszerepy bakancsos yszerepy ykodvegy Borbócs-a yszerepy borbócs yszerepy Borbócs yszerepy borbócs yszerepy yszerepy Borbócs yszerepy ykodvegy (»Nők az alkotmányban« ycimy nők az alkotmányban ycimy Nők az alkotmányban ycimy nők ycimy az ycimy alkotmányban ycimy ycimy Nők ycimy az ycimy alkotmányban ycimy ykodvegy stb. a legtősgyökeresebb alakok emlékében maradnak meg. Ő minden ízében ismerte a népet, tudott alakítani, bőven volt leleménye, s kedélye. A népszínműíróknak is sok hálás ötletet és jó tanácsot adott. Az ötvenek évek elején azt hitték, hogy ha ő visszavonul a színpadtól, lesz folytatása fiában, Csongorban, ki már 14 éves korában szintén jóízű eredetiséggel tudta ábrázolni a pásztorgyerekeket, de a fiúból nem lett semmi, elcsavarodott, elzüllött. Atyja elfelejtette úgy nevelni, hogy ember legyen belőle. A vén színész szert tett egy kis vagyonra is, de nem tudta megőrizni. Kőbányai szőlője más kézre került s csak az Orczy-ház yintezmenyy orczy-ház yintezmenyy Orczy-há yintezmenyy orczy-ház yintezmenyy yintezmenyy Orczy-há yintezmenyy ykodvegy mögötti telke, hol egy kis kunyhóban lakott, maradt meg. Onnan került a kórházba, hol végrendeletet írt. Humora majdnem az utolsó órájáig kitartott. Kevéssel halála előtt beüzent az Athénaeum kiadóhivatalába, yintezmenyy athénaeum kiadóhivatal yintezmenyy Athénaeu yintezmenyy athénaeum yintezmenyy kiadóhivatal yintezmenyy yintezmenyy Athénaeu yintezmenyy ykodvegy ahova egészséges korában eljárogatott újságot olvasni, hogy küldjék el neki az »Üstökös«-t ycimy üstökös ycimy Üstökös ycimy üstökös ycimy ycimy Üstökös ycimy ykodvegy és a »Bolond Miskát«, ycimy bolond miskát ycimy Bolond Miskát ycimy bolond ycimy miskát ycimy ycimy Bolond ycimy Miskát ycimy ykodvegy hadd vihessen magával egy kis friss tréfát — útravalónak. Már beszélni se tudott s Szigeti Józsefnek yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy kézmozdulatokkal mutatta, hogy ő már megy fölfelé. Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy ykodvegy két órakor még mellette volt, azután a drámai ülésbe kellett mennie, a haldokló oda üzentetett neki, hogy gyorsan jöjjön, valami mondanivalója van. Mire azonban Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy ykodvegy a színháztól a pár száz lépésnyire levő orvosegyetemi klinikára ért: a hatvani (ma Kossuth Lajos) és az Uj világ (ma Semmelweiss)-utca sarkára, szemben a híres Arany Sas szálloda yintezmenyy arany sas szálloda yintezmenyy Arany Sa yintezmenyy arany yintezmenyy sas yintezmenyy szálloda yintezmenyy yintezmenyy Arany yintezmenyy Sa yintezmenyy ykodvegy (ma Országos Kaszinó) yintezmenyy országos kaszinó yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy kaszinó yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy épületével, öreg pályatársa már meghalt. Máj. 31-én d. u. 4 órakor temették a színház udvarából, mely tömve volt részvevő közönséggel, de ennek zöme nem fért be s az uccán hullámzott. A koszorúkkal borított koporsót a drámai tagok vették körül égő fáklyákkal. A színházi énekkar gyászdalokat adott elő; Fejes Dániel yszemelynevy fejes dániel yszemelynevy Fejes Dániel yszemelynevy fejes yszemelynevy dániel yszemelynevy yszemelynevy Fejes yszemelynevy Dániel yszemelynevy ykodvegy ref. segédlelkész mondott halotti beszédet s Feleky Miklós yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy búcsúztatót. A temetőben a lelkész mondott imát a sír szájánál s mindenki áldást kívánt az öreg színművész hamvaira. (Réthy Mihály yszemelynevy réthy mihály yszemelynevy Réthy Mihály yszemelynevy réthy yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Réthy yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy családi neve Szikszay yszemelynevy szikszay yszemelynevy Szikszay yszemelynevy szikszay yszemelynevy yszemelynevy Szikszay yszemelynevy ykodvegy volt.) Sírkövének ez a felirata: »A magyar embernek százféle alakja van itt lenn, Ősi fajunk, népünk, mesteri tüköré mind, Nem színlés, de való képmás volt véle a színpad, Ízről-ízre igaz. Miért, hogy a sírja is az?« (Erődi Jenő.) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő szin_IV.0055.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Réthy Mihály - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1810

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0055.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0055.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30542.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Réthy Mihály

Szócikk: Réthy Mihály színész, a Nemzeti Színház tagja, sz. 1810. jún. 21-én, Debrecenben, megh. 1875, máj. 29-én, Budapesten. Eleinte katonai pályára szánták, de nem maradt az intézetben sokáig, visszatért Debrecenbe, hogy pappá legyen. De ez a pálya sem tudta ambícióját kielégíteni, megint csak katona lett, Lichtenstein-huszár, azután azt is otthagyta és ügyvédnek készült. Nagyváradon már patvaristáskodott. Ekkor látta Megyerit kétszer játszani a »Veres köpönyeges«-ben és a »Szigeti kastély«-ban s ekkor rögtön be akart állni színésznek, de az igazgató nem fogadta föl. Elment hát 1834. őszén Debrecenbe, Éder György társulatához, be is fogadták, de csak világosítónak. Egy baleset még ettől az állástól is megfosztotta. Réthy ugyanis egy elcsent szerepet tanult a színfalak mögött, egy beosont vadászkutya a mécsesek faggyúját megette, s Éder azonnal elcsapta a világosítót. A következő évben Fáncsy társulatához szegődött harmadmagával. Társai Arany János és Hegedűs Lajos voltak. Aranyt akkor született színésznek tartották, s szerepeket adtak neki, míg Réthyt csak jegyszedőnek tették. De ez állását is elvesztette, amikor megtudták, hogy minden jóravaló tanulót ingyen eresztget a színházba. Később a Balla Károly társulatánál Nagyváradon, a Komlóssyénál Kassán, Füreden alkalmazták, de csak színlaphordozónak és statisztának; szerepet sehol se kapott. Ez elkedvetlenítette. Egyszer (1838.) Miskolcon, Ujfalussy társulatánál kávésasztalt kellett a színpadra vinnie, de megbotlott, az asztalt elejtette, s őt megint elkergették. Ekkor jött Pestre. Színész szeretett volna lenni, de reményét vesztve, beállt jurátusnak. Látva azonban a régi színészek jó játékát, addig kérte Földváry alispánt és igazgatót, míg csekély fizetéssel bevették a Nemzeti Színházhoz kardalosnak és statisztának. Közel hat évig itt se jutott szerephez, csak az ügyelőséget nyerte el. Élete fordulója a forradalom előtt az az idő volt, midőn Nagy Ignác »Tisztújítás«-át Szentpétery javára adták elő. Ekkor Szentpétery jószívűsége juttatta a »nemesek hadnagya« szerepéhez. A színháznál azt hitték, elejti, holott roppant hatást csinált vele. A közönség tapsolta s arcképe csakhamar megjelent e jelmezben. Az addig mellőzött színész igen népszerű lett eredeti, kedélyes, jóízű alakításaiért s a népszínművek megkedveltetésében lényeges része volt. Azóta a népszínmű egyik oszlopa lett s Piros Pistá-ja, Kányai kocsmáros-a, Vén csikós-a, Vén bakancsos-a, Borbócs-a (»Nők az alkotmányban« stb. a legtősgyökeresebb alakok emlékében maradnak meg. Ő minden ízében ismerte a népet, tudott alakítani, bőven volt leleménye, s kedélye. A népszínműíróknak is sok hálás ötletet és jó tanácsot adott. Az ötvenek évek elején azt hitték, hogy ha ő visszavonul a színpadtól, lesz folytatása fiában, Csongorban, ki már 14 éves korában szintén jóízű eredetiséggel tudta ábrázolni a pásztorgyerekeket, de a fiúból nem lett semmi, elcsavarodott, elzüllött. Atyja elfelejtette úgy nevelni, hogy ember legyen belőle. A vén színész szert tett egy kis vagyonra is, de nem tudta megőrizni. Kőbányai szőlője más kézre került s csak az Orczy-ház mögötti telke, hol egy kis kunyhóban lakott, maradt meg. Onnan került a kórházba, hol végrendeletet írt. Humora majdnem az utolsó órájáig kitartott. Kevéssel halála előtt beüzent az Athénaeum kiadóhivatalába, ahova egészséges korában eljárogatott újságot olvasni, hogy küldjék el neki az »Üstökös«-t és a »Bolond Miskát«, hadd vihessen magával egy kis friss tréfát — útravalónak. Már beszélni se tudott s Szigeti Józsefnek kézmozdulatokkal mutatta, hogy ő már megy fölfelé. Szigeti két órakor még mellette volt, azután a drámai ülésbe kellett mennie, a haldokló oda üzentetett neki, hogy gyorsan jöjjön, valami mondanivalója van. Mire azonban Szigeti a színháztól a pár száz lépésnyire levő orvosegyetemi klinikára ért: a hatvani (ma Kossuth Lajos) és az Uj világ (ma Semmelweiss)-utca sarkára, szemben a híres Arany Sas szálloda (ma Országos Kaszinó) épületével, öreg pályatársa már meghalt. Máj. 31-én d. u. 4 órakor temették a színház udvarából, mely tömve volt részvevő közönséggel, de ennek zöme nem fért be s az uccán hullámzott. A koszorúkkal borított koporsót a drámai tagok vették körül égő fáklyákkal. A színházi énekkar gyászdalokat adott elő; Fejes Dániel ref. segédlelkész mondott halotti beszédet s Feleky Miklós búcsúztatót. A temetőben a lelkész mondott imát a sír szájánál s mindenki áldást kívánt az öreg színművész hamvaira. (Réthy Mihály családi neve Szikszay volt.) Sírkövének ez a felirata: »A magyar embernek százféle alakja van itt lenn, Ősi fajunk, népünk, mesteri tüköré mind, Nem színlés, de való képmás volt véle a színpad, Ízről-ízre igaz. Miért, hogy a sírja is az?« (Erődi Jenő.) szin_IV.0055.pdf IV