Címszó: Révy Aurélia - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1879
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0058.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0058.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30555.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Révy
Aurélia
Szócikk: Révy Aurélia énekesnő, sz. 1879. (születés
éve) máj. 12-én, Kaposváron. (megye) Zenei
tehetsége nagyon korán nyilvánult, zongorázni Saphir Saroltától (személy) (információ)
tanult, amellett a hegedűben is kiművelte
magát; egy műkedvelői előadáson a »Parasztbecsület« (cím) (információ)
Santuzzáját (szerep) olyan
sikerrel énekelte, hogy erre a pályára szentelte magát, feljött Budapestre, (Budapest)
Káldy Gyula (személy)
(információ)
kiművelte szép szopránját s hangversenyen
szép sikert aratott. Néhány énekszámát saját hegedű játékával kísérte, ami az 1897-ben
(időpont)
őt szerződtetett Népszínháznak (intézmény)
(információ)
azt az ötletet adta, hogy Verő György, (személy) (információ)
»Ezer év« (cím) (információ)
c. színjátéka Czinka Pannájában (szerep) léptette
föl először (nov. 10.). Egy év múlva Oroszországba (ország) ment,
1902-ben (időpont)
a bécsi Carl-Theater (intézmény)
(információ)
tagja, de csakhamar Londonba, (ország) majd
Berlinbe (ország)
ment: itt a Theater des Westensben (intézmény)
1903. (időpont)
márc. 3-án már a »Faust« (cím) (információ)
opera Gretchenjet (szerep) énekelte.
Következtek Frankfurt, (ország) Észak-
Amerika, (ország)
1904-ben (időpont)
a londoni Covent-Garden opera, (intézmény)
novemberben pedig a milánói Teatro Lirico (intézmény)
vendége. — 1908. (időpont) júl.
21-én neje lett Alexander Chapman (személy) (információ)
angol (nemzetiség)
őrnagynak s földbirtokosnak, de két év múlva tőle elvált. 1911-ben (időpont) a
berlini Komische Oper (intézmény)
igazgatását vállalta, de nem bírta sokáig. Szerepei még: Nedda (szerep) (Bajazzók),
(cím) (információ)
Carmen, (szerep) (információ)
Aida, (szerep) (információ)
Olympia (szerep) (Hoffmann
meséi), (cím)
(információ)
Mimóza (szerep) és
Molly (szerep)
(Gésák), (cím)
(információ)
Harriet (szerep) (Szegény
Jonathán), (cím)
Szaffi (szerep)
(Cigánybáró), (cím)
(információ)
Laura (szerep) (Koldusdiák)
(cím) (információ)
stb. szin_IV.0058.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Révy Aurélia címszóvég 30555 Szócikk: Révy
Aurélia énekesnő, sz. 1879. máj. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 12-én,
Kaposváron. ytelepulesy kaposvár ytelepulesy Kaposvár ymegyey somogy megye
ykodvegy Zenei tehetsége nagyon korán nyilvánult, zongorázni Saphir Saroltától yszemelynevy
saphir sarolta yszemelynevy Saphir Saroltá yszemelynevy saphir yszemelynevy
sarolta yszemelynevy yszemelynevy Saphir yszemelynevy Saroltá yszemelynevy
ykodvegy tanult, amellett a hegedűben is kiművelte magát; egy műkedvelői előadáson
a »Parasztbecsület« ycimy parasztbecsület ycimy Parasztbecsület ycimy
parasztbecsület ycimy ycimy Parasztbecsület ycimy ykodvegy Santuzzáját yszerepy
santuzza yszerepy Santuzzá yszerepy santuzza yszerepy yszerepy Santuzzá
yszerepy ykodvegy olyan sikerrel énekelte, hogy erre a pályára szentelte magát,
feljött Budapestre, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Káldy Gyula yszemelynevy káldy gyula yszemelynevy Káldy Gyula
yszemelynevy káldy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Káldy
yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy kiművelte szép szopránját s hangversenyen
szép sikert aratott. Néhány énekszámát saját hegedű játékával kísérte, ami az 1897-ben
xevtizedx 1895 őt xtalanevtizedx 1905 szerződtetett Népszínháznak yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy azt az ötletet adta, hogy Verő György, yszemelynevy
verő györgy yszemelynevy Verő György yszemelynevy verő yszemelynevy györgy
yszemelynevy yszemelynevy Verő yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy »Ezer év«
ycimy ezer év ycimy Ezer év ycimy ezer ycimy év ycimy ycimy Ezer ycimy év ycimy
ykodvegy c. színjátéka Czinka Pannájában yszerepy czinka panna yszerepy Czinka
Panná yszerepy czinka yszerepy panna yszerepy yszerepy Czinka yszerepy Panná
yszerepy ykodvegy léptette föl először (nov. 10.). Egy év múlva Oroszországba ytelepulesy
oroszország ytelepulesy Oroszország yorszagy Oroszország ykodvegy ment, 1902-ben
xevtizedx 1905 a bécsi Carl-Theater yintezmenyy bécsi carl-theater yintezmenyy
bécsi Ca yintezmenyy bécsi yintezmenyy carl-theater yintezmenyy yintezmenyy
bécsi yintezmenyy Ca yintezmenyy ykodvegy tagja, de csakhamar Londonba, ytelepulesy
london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy majd Berlinbe ytelepulesy
berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy ment: itt a Theater des
Westensben yintezmenyy theater des westens yintezmenyy Theater yintezmenyy
theater yintezmenyy des yintezmenyy westens yintezmenyy yintezmenyy Theater
yintezmenyy ykodvegy 1903. márc. 3-án már a »Faust« ycimy faust ycimy Faust
ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy opera Gretchenjet yszerepy
gretchen yszerepy Gretchen yszerepy gretchen yszerepy yszerepy Gretchen
yszerepy ykodvegy énekelte. Következtek Frankfurt, ytelepulesy frankfurt
ytelepulesy Frankfurt yorszagy Németország ykodvegy Észak- Amerika, ytelepulesy
észak- amerika ytelepulesy Észak- Amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy 1904-ben
a londoni Covent-Garden opera, yintezmenyy londoni covent-garden opera
yintezmenyy londoni yintezmenyy londoni yintezmenyy covent-garden yintezmenyy
opera yintezmenyy yintezmenyy londoni yintezmenyy ykodvegy novemberben pedig a milánói
Teatro Lirico yintezmenyy milánói teatro lirico yintezmenyy milánói yintezmenyy
milánói yintezmenyy teatro yintezmenyy lirico yintezmenyy yintezmenyy milánói
yintezmenyy ykodvegy vendége. — 1908. júl. xtalanevtizedx 1915 21-én neje lett Alexander
Chapman yszemelynevy alexander chapman yszemelynevy Alexander Chapman
yszemelynevy alexander yszemelynevy chapman yszemelynevy yszemelynevy Alexander
yszemelynevy Chapman yszemelynevy ykodvegy angol ynemzetisegy angol
ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol
ynemzetisegy ykodvegy őrnagynak s földbirtokosnak, de két év múlva tőle elvált.
1911-ben xevtizedx 1915 a xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 berlini Komische
Oper yintezmenyy berlini komische oper yintezmenyy berlini yintezmenyy berlini
yintezmenyy komische yintezmenyy oper yintezmenyy yintezmenyy berlini
yintezmenyy ykodvegy igazgatását vállalta, de nem bírta sokáig. Szerepei még: Nedda
yszerepy nedda yszerepy Nedda yszerepy nedda yszerepy yszerepy Nedda yszerepy
ykodvegy (Bajazzók), ycimy bajazzók ycimy Bajazzók ycimy bajazzók ycimy ycimy
Bajazzók ycimy ykodvegy Carmen, yszerepy carmen yszerepy Carmen yszerepy carmen
yszerepy yszerepy Carmen yszerepy ykodvegy Aida, yszerepy aida yszerepy Aida
yszerepy aida yszerepy yszerepy Aida yszerepy ykodvegy Olympia yszerepy olympia
yszerepy Olympia yszerepy olympia yszerepy yszerepy Olympia yszerepy ykodvegy (Hoffmann
meséi), ycimy hoffmann meséi ycimy Hoffmann meséi ycimy hoffmann ycimy meséi
ycimy ycimy Hoffmann ycimy meséi ycimy ykodvegy Mimóza yszerepy mimóza yszerepy
Mimóza yszerepy mimóza yszerepy yszerepy Mimóza yszerepy ykodvegy és Molly yszerepy
molly yszerepy Molly yszerepy molly yszerepy yszerepy Molly yszerepy ykodvegy (Gésák),
ycimy gésák ycimy Gésák ycimy gésák ycimy ycimy Gésák ycimy ykodvegy Harriet yszerepy
harriet yszerepy Harriet yszerepy harriet yszerepy yszerepy Harriet yszerepy
ykodvegy (Szegény Jonathán), ycimy szegény jonathán ycimy Szegény Jonathán
ycimy szegény ycimy jonathán ycimy ycimy Szegény ycimy Jonathán ycimy ykodvegy Szaffi
yszerepy szaffi yszerepy Szaffi yszerepy szaffi yszerepy yszerepy Szaffi
yszerepy ykodvegy (Cigánybáró), ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy
cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy Laura yszerepy laura yszerepy
Laura yszerepy laura yszerepy yszerepy Laura yszerepy ykodvegy (Koldusdiák) ycimy
koldusdiák ycimy Koldusdiák ycimy koldusdiák ycimy ycimy Koldusdiák ycimy
ykodvegy stb. szin_IV.0058.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Révy Aurélia - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1879
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0058.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0058.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30555.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Révy
Aurélia
Szócikk: Révy Aurélia énekesnő, sz. 1879. máj. 12-én,
Kaposváron. Zenei tehetsége nagyon korán nyilvánult, zongorázni Saphir Saroltától
tanult, amellett a hegedűben is kiművelte magát; egy műkedvelői előadáson a »Parasztbecsület«
Santuzzáját olyan sikerrel énekelte, hogy erre a pályára szentelte magát, feljött
Budapestre, Káldy Gyula kiművelte szép szopránját s hangversenyen szép sikert aratott.
Néhány énekszámát saját hegedű játékával kísérte, ami az 1897-ben őt szerződtetett
Népszínháznak azt az ötletet adta, hogy Verő György, »Ezer év« c. színjátéka Czinka
Pannájában léptette föl először (nov. 10.). Egy év múlva Oroszországba ment, 1902-ben
a bécsi Carl-Theater tagja, de csakhamar Londonba, majd Berlinbe ment: itt a Theater
des Westensben 1903. márc. 3-án már a »Faust« opera Gretchenjet énekelte. Következtek
Frankfurt, Észak- Amerika, 1904-ben a londoni Covent-Garden opera, novemberben pedig
a milánói Teatro Lirico vendége. — 1908. júl. 21-én neje lett Alexander Chapman
angol őrnagynak s földbirtokosnak, de két év múlva tőle elvált. 1911-ben a berlini
Komische Oper igazgatását vállalta, de nem bírta sokáig. Szerepei még: Nedda (Bajazzók),
Carmen, Aida, Olympia (Hoffmann meséi), Mimóza és Molly (Gésák), Harriet (Szegény
Jonathán), Szaffi (Cigánybáró), Laura (Koldusdiák) stb. szin_IV.0058.pdf IV