Címszó: Stoll-család - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0183.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0183.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30958.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Stoll-család
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530958.htm
Szócikk: Stoll-család elsőrendű tagokat adott a
színpadnak. A 18. század második felében Stoll Antal (személy) a
Bécs (ország)
melletti Badenben (ország) volt
egyházi karnagy; Mozart (személy) (információ)
neki dedikálta híres „Ave verum corpus-át
(cím) (1791);fia:
(időpont)
József, Schönauban (ország) született,
katonakarnagy volt, ezredével Magyarországba került, végre a pesti német színháznál
(intézmény)
(információ)
kötött ki, mint zenekari tag. Fia volt: Péter,
hős tenor, utóbb bariton, majd neves énektanár, sz. 1815-ben, (születés
éve) Schönauban, (ország) megh.
1888. okt. 8-án, Budapesten. (Budapest)
Pesten (Budapest)
nevelkedett, atyja képezte ki; 1836-ban (időpont) a
német színházban (intézmény)
(információ)
kardalos lett, de már egy év múlva próbául
fellépett Rossini: (személy) (információ)
„Tancred-jének (cím) és „Otello-jának,
(cím) (információ)
Auber: (személy) (információ)
„Menyasszony-ának, (cím) Hérold: (személy) „Zampá-jának
(cím) főszerepében,
olyan sikerrel, hogy magánénekesül szerződtették. 1839-ben (időpont) Bécsbe
(ország)
ment, majd Hamburgba; (ország) egy
tiszteletére rendezett vízi ünnepély alkalmával úgy meghűlt, hogy hangja fényes
magasságát (mellyel a „Zsidónő (cím) (információ)
Eleazárját, (szerep) a „Hugonották
(cím) Raoulját
(szerep)
stb. kreálta) elvesztette s mint bariton működött a pesti német színházban, (intézmény)
(információ)
leégéseig, 1847-ig. (időpont) Ezóta
Temesvár, (megye)
Szeben, (megye)
Olmütz, (ország)
Troppau, (ország)
Krakó (megye)
színpadain énekelt; innen szerződtette Festetich Leó gr. (személy) igazgató
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
operájához, énekmesternek. Mint ilyen, 1888
(időpont)
újévig működött, kitűnő eredménnyel; tanítványai voltak, többek közt az európai
(ország)
hírűvé lett Voggenhuber Vilma (személy) (információ)
és Ernst Henrik, (személy) (információ)
Rabatinszky Mária, (személy) (információ)
Saxlehner Emma, (személy) (információ)
Human Alexa (személy) (információ)
és Eliz (Szigeti Imréné), (személy) (információ)
Ódry Lehel, (személy) (információ)
Hajós Zsigmond, (személy) (információ)
stb. — S. P. a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
vendége volt, mint tenor: Nemorino (szerep) (Donizetti:
(személy)
(információ)
,,Bájital-ában), (cím) 1841. (időpont) febr.
12., mint bariton: I una gr. (szerep) (Verdi:
(személy)
(információ)
,,Troubadour-jában) (cím) (információ)
1855. (időpont) márc.
10. — 1888. (időpont)
jan. 3.-án szélhűdés érte, 73 é. korában. — Gyermekei: 1. Ágost, tenorénekes, utóbb
rendező, sz. Nagyszebenben, (megye) 1853.
(időpont)
jan. 3-án,megh. 1918. júl. 12-én, Bécsben. (ország) Pesten
(Budapest)
iskolázott; 16 é. korában Laibachban, (ország) majd
Brünnben (ország)
(információ)
kardalos ; 1870 (időpont) óta
Grác, (ország)
a bécsi Carl-színház, (intézmény)
(információ)
Botzen, (ország) Pozsony,
(megye) Olmütz
(ország)
voltak állomásai. Mint Nemzeti Színházunk (intézmény)
(információ)
tagja 1872. (időpont) máj.
16.-án mutatkozott be a „Borgia Lucreziá-ban; (cím) (információ)
Gennaro-járól (szerep) a Pesti
Napló (intézmény)
(információ)
így írt: „Megnyerő, rokonszenves alak, kitűnő
iskolája van és oly tehetség, mely csakhamar elsajátítja a színpadi routint. — (1875
(időpont)
tavaszán amerikai (ország) párbajban
öngyilkosságot kísérelt meg, de megmentették.) 1875. (időpont) jún.
26. és 29. mint mantuai herceg (szerep) („Rigoletto-ban)
(cím) (információ)
és Faust (szerep) (információ)
lépett fel nálunk, ősszel Grácba (ország) szerződött.
Sokáig volt a prágai opera (intézmény)
(információ)
ünnepelt Assadja; (szerep) onnan
jött vendégül a Nemzeti Színházhoz, (intézmény)
(információ)
1881. (időpont) máj.
5.-én Arnoldot (szerep) (információ)
(„Tell Vilmos) (cím) (információ)
énekelni, 1882-ben (időpont) szerződtették
is, 18.000 frt évi fizetéssel. 1884-ben (időpont) a
bécsi An der Wien operettszínházhoz (intézmény)
(információ)
szerződött, de innen még u. a. évben a bécsi
Hofoper (intézmény)
(információ)
elhódította (okt. 20. Erik, (szerep) „Bolygó
hollandi). (cím)
(információ)
Itt már 1885-ben (időpont) rendező
is lett, 1904-ben (időpont) főrendező.
1900-ban (időpont)
a Szent Istvánrend (intézmény)
(információ)
lovagkeresztjét nyerte el, 1906. (időpont) aug.
havában a spanyol (nemzetiség)
király az Izabella-rend (intézmény)
I. osztályú keresztjével tüntette ki, majd I. Ferenc József (személy) 1918.
(időpont)
márc. havában a III. oszt. vaskoronarendet adományozta az érdemes művésznek. Egy
operettjét: Das Marktind (cím) (Max Blau
(személy)
(információ)
szöv.) nagy sikerrel adták Bécsben; (ország) „A
rikkancs (cím)
címen (szöv. ford. Ruttkay György, (személy) (információ)
verseit Mérei Adolf) (személy) (információ)
a Magyar Színház (intézmény)
(információ)
mutatta be, 1904. (időpont) ápr.
23.-án. 2. Sándor, tenorista, sz. 1855-ben, (születés
éve) Pesten, (Budapest)
megh. 1898. júl. 26.-án, Bécsben, (ország) hol
1885 (időpont)
óta az udv. opera (intézmény)
tagja volt. Pályáját a Nemzeti Színháznál (intézmény)
(információ)
kezdte, epizódszerepekben; szép hanganyaga
volt, de gyógyíthatatlan lámpaláza miatt csakhamar az énekkarba utalták, itt is
maradt mindhaláláig. 3. József, fivérük, nem volt művész; egy budapesti (Budapest)
gyár cégvezetője volt. De fiából kiütközött a művészi vér: színész lett. (L. az
5. sz. a., Béla.) 4. Gizella, énekesnő, szoprán, sz. 1867. (születés
éve) okt. 12.-én, Pesten. (Budapest)
Atyjának méltó tanítványa. A színészakadémiából (intézmény)
szerződtette a M. Kir. Opera, (intézmény)
4 évig (1888. (időpont) jún.).
Mint szubrett kezdte pályáját, de Paminát (szerep) („Varázsfuvola,
(cím) (információ)
már 1884. (időpont) jún.
17. a Nemzeti Színházban), (intézmény)
(információ)
Elzát (szerep) is
(„Lohengrin) (cím)
(információ)
énekelte, végre Izoldát. (szerep) Még
egészen fiatalon a bécsi (ország) Pruckner
Karolinánál (személy)
tökéletesítette tudását. Tőlünk német (nemzetiség)
(információ)
színpadokhoz fordult; Regensburgban (ország) annyira
tetszett, hogy Thurn- Taxis hg. (személy) Kölnben
(ország)
poenálét fizetett, csak hogy az oda szerződött művésznőt a maga színházánál tarthassa
(1892— (időpont)
95). Ez után Zürichben (ország) volt
akkora sikere, hogy Damrosch Walter (személy) amerikai
(ország)
turnéra szerződtette, hol két évig ünnepelték. Visszatérve Aachen, (ország) Strassburg,
(ország)
Mainz (megye)
stb. színházainak volt vendége. A M. Kir. Operában, (intézmény)
mint Santuzza (szerep)
(„Parasztbecsület) (cím) (információ)
és Hedda (szerep) (információ)
(„Bajazzók) (cím) (információ)
lépett fel, 1903. (időpont) márc.
31-én. Diadalainak mint bátyjánál, Ágostonnál is, Stoll-család (személy) korán
fellépett torokbaja vetett végett: fagylalttól úgy áthült 42 éves korában, hogy
a rekedtségre állandóan hajlamos lett. Azóta, pár évi bécsi (ország) tartózkodás
után, Budapesten (Budapest)
letelepedve, énekesnők továbbképzésével: művészi, drámai előadásra nevelésével,
foglalkozik. Tanítványai közt szép, sőt fényes neveket találunk, így betűrendben:
Fodor Aranka, (személy) (információ)
Hajnal Elma, (személy) (információ)
Haselbeck Olga, (személy) (információ)
Sz. Marschalkó Rózsi, (személy) Medek
Anna, (személy)
(információ)
Németh Mária, (személy) (információ)
Némethy Ella, (személy) (információ)
Relle Gabriella, (személy) (információ)
Sebeők Sári, (személy) (információ)
Tihanyi Vilma. (személy) (információ)
5. Károly, zeneszerző, énekes (tenor) és
rendező, sz. 1862-ben, (születés
éve) Pesten, (Budapest)
megh. 1922 jan. 27-én, u. o. A Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
énekkarába lépett 1882-ben. (időpont) A
M. Kir. Operaház (intézmény)
lírai tenorja volt 1888-9-ben; (időpont) ezután
még Bécsben (ország)
tanult s a vidéken elsőrangú énekes volt. 1894-ben (időpont) Makó
Lajoshoz (személy)
(információ)
szerződött; 1899 (időpont) nyarán
a Budai Színkör (intézmény)
(információ)
tagja; 1900 (időpont) szept.
havában Kolozsvárott (megye) már rendező
is volt; 1901— (időpont) 1906.
(időpont)
a Népszínház (intézmény)
(információ)
rendezője, 1908—11. (időpont) a
Király Színház (intézmény)
(információ)
rendezője, 1916 (időpont) óta
a Népopera (Városi Szinház) (intézmény)
(információ)
főrendezője, 1919 (időpont) szept.
havában visszatért a Király Színházhoz. (intézmény)
(információ)
Sírjánál Farkas Ferenc dr. (személy) (információ)
és Szirmai Imre (személy) (információ)
mondottak búcsúztatót. — Zeneművei (kisebb
fiatalkori balettzenedarabjain kívül): „A babagyáros, (cím) vígopera
1 felv. (Leuwen (személy) és
Beauplan (személy)
régi „Nürnbergi baba (cím) (információ)
operaszövegére), bemutatója Szegeden, (megye) 1898.
(időpont)
dec. 21., a Budai (Fővárosi (Budapest)
Nyári) Színkörben (intézmény)
(információ)
1899. (időpont) júl.
7. — „Niobe, (cím)
operett 3 felv. Szöv. Paulton (személy) angol
(nemzetiség)
vígjátéka után írta Pásztor Árpád. (személy) (információ)
Bem. 1902. (időpont) nov.
7. Népszínház. (intézmény)
(információ)
„A kis császár, (cím) operett 3
fv. Szöv. Pásztor Árpád; (személy) (információ)
bem. 1904. (időpont) márc.
2. Népszínház. (intézmény)
(információ)
S. lefordította az „Elnökkisasszony (cím) c. operett
szövegét (írták Landesberg A. (személy) (információ)
és Fischl L.), (személy) de
verseit Makai Emil (személy) (információ)
ford., Müller-Nordau (személy) zenéjére.
(Bem. Föv. Nyári Színkör, (intézmény)
1900. (időpont)
júl. 20.) — Első neje volt Némethy Gizella, (személy) (információ)
sz. 1865-ben, (születés
éve) megh. 1900. aug. 3.-án, Újpesten. (megye) A M.
Kir. Opera (intézmény)
énekkarának tagja volt. — Második nejétől, Szende Annától, (személy) (információ)
(L. o.) elvált. 6. Fivérüknek Józsefnek fia:
Béla, színész lett, sz. 1882. (születés
éve) március 31.-én, Budapesten. (Budapest)
Elvégezte a sziniakadémiát (intézmény)
és 1900-ban (időpont)
a Magyar Színház (intézmény)
(információ)
tagja lett; 1901-02-ben (időpont) a
Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
ösztöndíjas tagja. Majd vidékre szerződött,
Győr, (megye)
Pozsony, (megye)
Nagyvárad, (megye)
1909 (időpont)
óta Szabó Ferenc (személy) (információ)
nyitra - besztercebányai (megye) társulata
volt otthona; a világháború kitörtekor harctérre ment. — Neje is színésznő: Sándor
Margit, (személy)
(információ)
sz. 1882 (születés
éve) okt. 21.-én, Kecskeméten, (megye) színpadra
lépett 1908-ban. (időpont) (Kereszty
István.) (személy)
(információ)
szin_IV.0183.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Stoll-család címszóvég 30958 Szócikk: Stoll-család
elsőrendű tagokat adott a színpadnak. A 18. század második felében Stoll Antal yszemelynevy
stoll antal yszemelynevy Stoll Antal yszemelynevy stoll yszemelynevy antal
yszemelynevy yszemelynevy Stoll yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy a Bécs
ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy melletti Badenben ytelepulesy
baden ytelepulesy Baden yorszagy Svájc ykodvegy volt egyházi karnagy; Mozart yszemelynevy
mozart yszemelynevy Mozart yszemelynevy mozart yszemelynevy yszemelynevy Mozart
yszemelynevy ykodvegy neki dedikálta híres „Ave verum corpus-át ycimy ave verum
corpus ycimy Ave verum corpus ycimy ave ycimy verum ycimy corpus ycimy ycimy
Ave ycimy verum ycimy corpus ycimy ykodvegy (1791);fia: József, xtalanevtizedx
1805 xtalanevtizedx 1815 Schönauban ytelepulesy schönau ytelepulesy Schönau
yorszagy Németország ykodvegy született, katonakarnagy volt, ezredével Magyarországba
került, végre a pesti német színháznál yintezmenyy pesti német színház
yintezmenyy pesti né yintezmenyy pesti yintezmenyy német yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy né yintezmenyy ykodvegy kötött ki, mint
zenekari tag. Fia volt: Péter, hős tenor, utóbb bariton, majd neves énektanár, sz.
1815-ben, xevtizedx 1815 Schönauban, xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 ytelepulesy
schönau ytelepulesy Schönau yorszagy Németország ykodvegy megh. 1888. okt. 8-án,
Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Pesten
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy nevelkedett, atyja képezte
ki; 1836-ban xevtizedx 1835 a német színházban yintezmenyy német színház
yintezmenyy német sz yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy német yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy kardalos lett, de már egy
év múlva próbául fellépett Rossini: yszemelynevy rossini yszemelynevy Rossini
yszemelynevy rossini yszemelynevy yszemelynevy Rossini yszemelynevy ykodvegy „Tancred-jének
ycimy tancred ycimy Tancred ycimy tancred ycimy ycimy Tancred ycimy ykodvegy és
„Otello-jának, ycimy otello ycimy Otello ycimy otello ycimy ycimy Otello ycimy
ykodvegy Auber: yszemelynevy auber yszemelynevy Auber yszemelynevy auber
yszemelynevy yszemelynevy Auber yszemelynevy ykodvegy „Menyasszony-ának, ycimy
menyasszony ycimy Menyasszony ycimy menyasszony ycimy ycimy Menyasszony ycimy
ykodvegy Hérold: yszemelynevy hérold yszemelynevy Hérold yszemelynevy hérold
yszemelynevy yszemelynevy Hérold yszemelynevy ykodvegy „Zampá-jának ycimy zampa
ycimy Zampá ycimy zampa ycimy ycimy Zampá ycimy ykodvegy főszerepében, olyan sikerrel,
hogy magánénekesül szerződtették. 1839-ben Bécsbe xtalanevtizedx 1845 ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy ment, majd Hamburgba; ytelepulesy
hamburg ytelepulesy Hamburg yorszagy Németország ykodvegy egy tiszteletére rendezett
vízi ünnepély alkalmával úgy meghűlt, hogy hangja fényes magasságát (mellyel a „Zsidónő
ycimy zsidónő ycimy Zsidónő ycimy zsidónő ycimy ycimy Zsidónő ycimy ykodvegy Eleazárját,
yszerepy eleazár yszerepy Eleazár yszerepy eleazár yszerepy yszerepy Eleazár
yszerepy ykodvegy a „Hugonották ycimy hugonották ycimy Hugonották ycimy
hugonották ycimy ycimy Hugonották ycimy ykodvegy Raoulját yszerepy raoul
yszerepy Raoul yszerepy raoul yszerepy yszerepy Raoul yszerepy ykodvegy stb. kreálta)
elvesztette s mint bariton működött a pesti német színházban, yintezmenyy pesti
német színház yintezmenyy pesti né yintezmenyy pesti yintezmenyy német
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy né yintezmenyy
ykodvegy leégéseig, 1847-ig. xevtizedx 1845 Ezóta xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx
1865 Temesvár, ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye
ykodvegy Szeben, ytelepulesy szeben ytelepulesy Szeben ymegyey szeben megye
ykodvegy Olmütz, ytelepulesy olmütz ytelepulesy Olmütz yorszagy Csehország
ykodvegy Troppau, ytelepulesy troppau ytelepulesy Troppau yorszagy Csehország
ykodvegy Krakó ytelepulesy krakó ytelepulesy Krakó ymegyey alsó-fehér megye
ykodvegy színpadain énekelt; innen szerződtette Festetich Leó gr. yszemelynevy
festetich leó gr. yszemelynevy Festetich Leó gr. yszemelynevy festetich
yszemelynevy leó yszemelynevy gr. yszemelynevy yszemelynevy Festetich
yszemelynevy Leó yszemelynevy gr. yszemelynev igazgató a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy operájához, énekmesternek.
Mint ilyen, 1888 xevtizedx 1885 újévig működött, kitűnő eredménnyel; tanítványai
voltak, többek közt az európai ytelepulesy európa ytelepulesy európa yorszagy
Európa ykodvegy hírűvé lett Voggenhuber Vilma yszemelynevy voggenhuber vilma
yszemelynevy Voggenhuber Vilma yszemelynevy voggenhuber yszemelynevy vilma
yszemelynevy yszemelynevy Voggenhuber yszemelynevy Vilma yszemelynevy ykodvegy és
Ernst Henrik, yszemelynevy ernst henrik yszemelynevy Ernst Henrik yszemelynevy
ernst yszemelynevy henrik yszemelynevy yszemelynevy Ernst yszemelynevy Henrik
yszemelynevy ykodvegy Rabatinszky Mária, yszemelynevy rabatinszky mária
yszemelynevy Rabatinszky Mária yszemelynevy rabatinszky yszemelynevy mária
yszemelynevy yszemelynevy Rabatinszky yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy Saxlehner
Emma, yszemelynevy saxlehner emma yszemelynevy Saxlehner Emma yszemelynevy
saxlehner yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Saxlehner yszemelynevy
Emma yszemelynevy ykodvegy Human Alexa yszemelynevy human alexa yszemelynevy
Human Alexa yszemelynevy human yszemelynevy alexa yszemelynevy yszemelynevy
Human yszemelynevy Alexa yszemelynevy ykodvegy és Eliz (Szigeti Imréné), yszemelynevy
szigeti imréne yszemelynevy Szigeti Imréné yszemelynevy szigeti yszemelynevy
imréne yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy Imréné yszemelynevy
ykodvegy Ódry Lehel, yszemelynevy ódry lehel yszemelynevy Ódry Lehel
yszemelynevy ódry yszemelynevy lehel yszemelynevy yszemelynevy Ódry
yszemelynevy Lehel yszemelynevy ykodvegy Hajós Zsigmond, yszemelynevy hajós
zsigmond yszemelynevy Hajós Zsigmond yszemelynevy hajós yszemelynevy zsigmond
yszemelynevy yszemelynevy Hajós yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy stb.
— S. P. a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy vendége volt, mint tenor: Nemorino yszerepy nemorino
yszerepy Nemorino yszerepy nemorino yszerepy yszerepy Nemorino yszerepy
ykodvegy (Donizetti: yszemelynevy donizetti yszemelynevy Donizetti yszemelynevy
donizetti yszemelynevy yszemelynevy Donizetti yszemelynevy ykodvegy ,,Bájital-ában),
ycimy bájital ycimy Bájital ycimy bájital ycimy ycimy Bájital ycimy ykodvegy 1841.
xevtizedx 1845 febr. xtalanevtizedx 1855 12., mint bariton: I una gr. yszerepy
i una gr. yszerepy I una gr. yszerepy i yszerepy una yszerepy gr. yszerepy
yszerepy I yszerepy una yszerepy gr. yszerepy ykodvegy (Verdi: yszemelynevy
verdi yszemelynevy Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy yszemelynevy Verdi
yszemelynevy ykodvegy ,,Troubadour-jában) ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy
troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy 1855. xevtizedx 1855 márc. xtalanevtizedx
1865 xtalanevtizedx 1875 10. — 1888. xevtizedx 1885 jan. 3.-án szélhűdés érte, 73
é. korában. — Gyermekei: 1. Ágost, tenorénekes, utóbb rendező, sz. Nagyszebenben,
ytelepulesy nagyszeben ytelepulesy Nagyszeben ymegyey szeben megye ykodvegy 1853.
xevtizedx 1855 jan. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 3-án,megh. 1918. júl.
12-én, Bécsben. ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Pesten
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy iskolázott; 16 é. korában
Laibachban, ytelepulesy laibach ytelepulesy Laibach yorszagy Szlovénia ykodvegy
majd Brünnben ytelepulesy brünn ytelepulesy Brünn yorszagy Csehország ykodvegy kardalos
; 1870 xevtizedx 1875 óta Grác, ytelepulesy grác ytelepulesy Grác yorszagy
Ausztria ykodvegy a bécsi Carl-színház, yintezmenyy bécsi carl-színház
yintezmenyy bécsi Ca yintezmenyy bécsi yintezmenyy carl-színház yintezmenyy
yintezmenyy bécsi yintezmenyy Ca yintezmenyy ykodvegy Botzen, ytelepulesy
botzen ytelepulesy Botzen yorszagy Ausztria ykodvegy Pozsony, ytelepulesy
pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Olmütz ytelepulesy
olmütz ytelepulesy Olmütz yorszagy Csehország ykodvegy voltak állomásai. Mint Nemzeti
Színházunk yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja 1872.
máj. 16.-án mutatkozott be a „Borgia Lucreziá-ban; ycimy borgia lucrezia ycimy
Borgia Lucreziá ycimy borgia ycimy lucrezia ycimy ycimy Borgia ycimy Lucreziá
ycimy ykodvegy Gennaro-járól yszerepy gennaro yszerepy Gennaro yszerepy gennaro
yszerepy yszerepy Gennaro yszerepy ykodvegy a Pesti Napló yintezmenyy pesti
napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy
yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy így írt: „Megnyerő, rokonszenves
alak, kitűnő iskolája van és oly tehetség, mely csakhamar elsajátítja a színpadi
routint. — (1875 tavaszán amerikai ytelepulesy amerika ytelepulesy amerika
yorszagy Észak Amerika ykodvegy párbajban öngyilkosságot kísérelt meg, de megmentették.)
1875. jún. xtalanevtizedx 1885 26. és 29. mint mantuai herceg yszerepy mantuai
herceg yszerepy mantuai herceg yszerepy mantuai yszerepy herceg yszerepy
yszerepy mantuai yszerepy herceg yszerepy ykodvegy („Rigoletto-ban) ycimy
rigoletto ycimy Rigoletto ycimy rigoletto ycimy ycimy Rigoletto ycimy ykodvegy és
Faust yszerepy faust yszerepy Faust yszerepy faust yszerepy yszerepy Faust
yszerepy ykodvegy lépett fel nálunk, ősszel Grácba ytelepulesy grác ytelepulesy
Grác yorszagy Ausztria ykodvegy szerződött. Sokáig volt a prágai opera yintezmenyy
prágai opera yintezmenyy prágai o yintezmenyy prágai yintezmenyy opera
yintezmenyy yintezmenyy prágai yintezmenyy o yintezmenyy ykodvegy ünnepelt Assadja;
yszerepy assad yszerepy Assad yszerepy assad yszerepy yszerepy Assad yszerepy
ykodvegy onnan jött vendégül a Nemzeti Színházhoz, yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1881. xevtizedx 1885 máj. 5.-én Arnoldot
yszerepy arnold yszerepy Arnold yszerepy arnold yszerepy yszerepy Arnold
yszerepy ykodvegy („Tell Vilmos) ycimy tell vilmos ycimy Tell Vilmos ycimy tell
ycimy vilmos ycimy ycimy Tell ycimy Vilmos ycimy ykodvegy énekelni, 1882-ben szerződtették
is, 18.000 frt évi fizetéssel. 1884-ben a bécsi An der Wien operettszínházhoz yintezmenyy
bécsi an der wien operettszínház yintezmenyy bécsi An yintezmenyy bécsi
yintezmenyy an yintezmenyy der yintezmenyy wien yintezmenyy operettszínház
yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy szerződött, de innen még u. a. évben a
bécsi Hofoper yintezmenyy bécsi hofoper yintezmenyy bécsi Ho yintezmenyy bécsi
yintezmenyy hofoper yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Ho yintezmenyy
ykodvegy elhódította (okt. 20. Erik, yszerepy erik yszerepy Erik yszerepy erik
yszerepy yszerepy Erik yszerepy ykodvegy „Bolygó hollandi). ycimy bolygó hollandi
ycimy Bolygó hollandi ycimy bolygó ycimy hollandi ycimy ycimy Bolygó ycimy
hollandi ycimy ykodvegy Itt már 1885-ben rendező xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx
1905 is lett, 1904-ben xevtizedx 1905 főrendező. 1900-ban a Szent Istvánrend yintezmenyy
szent istvánrend yintezmenyy Szent Is yintezmenyy szent yintezmenyy
istvánrend yintezmenyy yintezmenyy Szent yintezmenyy Is yintezmenyy ykodvegy lovagkeresztjét
nyerte el, 1906. aug. xtalanevtizedx 1915 havában a spanyol ynemzetisegy
spanyol ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy ynemzetisegy
spanyol ynemzetisegy ykodvegy király az Izabella-rend yintezmenyy izabella-rend
yintezmenyy Izabella yintezmenyy izabella-rend yintezmenyy yintezmenyy Izabella
yintezmenyy ykodvegy I. osztályú keresztjével tüntette ki, majd I. Ferenc József
yszemelynevy i. ferenc józsef yszemelynevy I. Ferenc József yszemelynevy i.
yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy I.
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy yk 1918. xevtizedx 1915 márc.
havában a III. oszt. vaskoronarendet adományozta az érdemes művésznek. Egy operettjét:
Das Marktind ycimy das marktind ycimy Das Marktind ycimy das ycimy marktind
ycimy ycimy Das ycimy Marktind ycimy ykodvegy (Max Blau yszemelynevy max blau
yszemelynevy Max Blau yszemelynevy max yszemelynevy blau yszemelynevy
yszemelynevy Max yszemelynevy Blau yszemelynevy ykodvegy szöv.) nagy sikerrel adták
Bécsben; ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy „A rikkancs
ycimy a rikkancs ycimy A rikkancs ycimy a ycimy rikkancs ycimy ycimy A ycimy
rikkancs ycimy ykodvegy címen (szöv. ford. Ruttkay György, yszemelynevy ruttkay
györgy yszemelynevy Ruttkay György yszemelynevy ruttkay yszemelynevy györgy
yszemelynevy yszemelynevy Ruttkay yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy verseit
Mérei Adolf) yszemelynevy mérei adolf yszemelynevy Mérei Adolf yszemelynevy
mérei yszemelynevy adolf yszemelynevy yszemelynevy Mérei yszemelynevy Adolf
yszemelynevy ykodvegy a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy
Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy mutatta be, 1904. xevtizedx 1905 ápr. 23.-án.
2. Sándor, tenorista, sz. 1855-ben, xevtizedx 1855 Pesten, xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx
1875 pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1898. júl.
26.-án, Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy hol
1885 xevtizedx 1885 óta az udv. opera yintezmenyy udv. opera yintezmenyy udv.
ope yintezmenyy udv. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy udv. yintezmenyy
ope yintezmenyy ykodvegy tagja volt. Pályáját a Nemzeti Színháznál yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy kezdte, epizódszerepekben;
szép hanganyaga volt, de gyógyíthatatlan lámpaláza miatt csakhamar az énekkarba
utalták, itt is maradt mindhaláláig. 3. József, fivérük, nem volt művész; egy budapesti
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy gyár cégvezetője
volt. De fiából kiütközött a művészi vér: színész lett. (L. az 5. sz. a., Béla.)
4. Gizella, énekesnő, szoprán, sz. 1867. xevtizedx 1865 okt. xtalanevtizedx
1875 xtalanevtizedx 1885 12.-én, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy Atyjának méltó tanítványa. A színészakadémiából yintezmenyy
színészakadémia yintezmenyy színésza yintezmenyy színészakadémia yintezmenyy
yintezmenyy színésza yintezmenyy ykodvegy szerződtette a M. Kir. Opera, yintezmenyy
m. kir. opera yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy
opera yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy 4 évig (1888.
xevtizedx 1885 jún.). Mint szubrett kezdte pályáját, de Paminát yszerepy pamina
yszerepy Paminá yszerepy pamina yszerepy yszerepy Paminá yszerepy ykodvegy („Varázsfuvola,
ycimy varázsfuvola ycimy Varázsfuvola ycimy varázsfuvola ycimy ycimy
Varázsfuvola ycimy ykodvegy már 1884. jún. xtalanevtizedx 1895 17. a Nemzeti Színházban),
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Elzát yszerepy
elza yszerepy Elzá yszerepy elza yszerepy yszerepy Elzá yszerepy ykodvegy is („Lohengrin)
ycimy lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy
ykodvegy énekelte, végre Izoldát. yszerepy izolda yszerepy Izoldá yszerepy
izolda yszerepy yszerepy Izoldá yszerepy ykodvegy Még egészen fiatalon a bécsi ytelepulesy
bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Pruckner Karolinánál yszemelynevy
pruckner karolina yszemelynevy Pruckner Karoliná yszemelynevy pruckner
yszemelynevy karolina yszemelynevy yszemelynevy Pruckner yszemelynevy Karoliná
yszemelynevy ykodvegy tökéletesítette tudását. Tőlünk német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színpadokhoz fordult; Regensburgban ytelepulesy
regensburg ytelepulesy Regensburg yorszagy Németország ykodvegy annyira tetszett,
hogy Thurn- Taxis hg. yszemelynevy thurn- taxis hg. yszemelynevy Thurn- Taxis
hg. yszemelynevy thurn- yszemelynevy taxis yszemelynevy hg. yszemelynevy
yszemelynevy Thurn- yszemelynevy Taxis yszemelynevy hg. yszemelynevy yk Kölnben
ytelepulesy köln ytelepulesy Köln yorszagy Németország ykodvegy poenálét fizetett,
csak hogy az oda szerződött művésznőt a maga színházánál tarthassa (1892— xevtizedx
1895 95). Ez után Zürichben ytelepulesy zürich ytelepulesy Zürich yorszagy
Svájc ykodvegy volt akkora sikere, hogy Damrosch Walter yszemelynevy damrosch
walter yszemelynevy Damrosch Walter yszemelynevy damrosch yszemelynevy walter
yszemelynevy yszemelynevy Damrosch yszemelynevy Walter yszemelynevy ykodvegy amerikai
ytelepulesy amerika ytelepulesy amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy turnéra
szerződtette, hol két évig ünnepelték. Visszatérve Aachen, ytelepulesy aachen
ytelepulesy Aachen yorszagy Németország ykodvegy Strassburg, ytelepulesy
strassburg ytelepulesy Strassburg yorszagy Franciaország ykodvegy Mainz ytelepulesy
mainz ytelepulesy Mainz ymegyey baranya megye ykodvegy stb. színházainak volt vendége.
A M. Kir. Operában, yintezmenyy m. kir. opera yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy
m. yintezmenyy kir. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy
Kir. yintezmenyy ykodvegy mint Santuzza yszerepy santuzza yszerepy Santuzza
yszerepy santuzza yszerepy yszerepy Santuzza yszerepy ykodvegy („Parasztbecsület)
ycimy parasztbecsület ycimy Parasztbecsület ycimy parasztbecsület ycimy ycimy
Parasztbecsület ycimy ykodvegy és Hedda yszerepy hedda yszerepy Hedda yszerepy
hedda yszerepy yszerepy Hedda yszerepy ykodvegy („Bajazzók) ycimy bajazzók
ycimy Bajazzók ycimy bajazzók ycimy ycimy Bajazzók ycimy ykodvegy lépett fel, 1903.
xevtizedx 1905 márc. 31-én. Diadalainak mint bátyjánál, Ágostonnál is, Stoll-család
yszemelynevy stoll yszemelynevy Stoll yszemelynevy stoll yszemelynevy
yszemelynevy Stoll yszemelynevy ykodvegy korán fellépett torokbaja vetett végett:
fagylalttól úgy áthült 42 éves korában, hogy a rekedtségre állandóan hajlamos lett.
Azóta, pár évi bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria
ykodvegy tartózkodás után, Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy letelepedve, énekesnők továbbképzésével: művészi,
drámai előadásra nevelésével, foglalkozik. Tanítványai közt szép, sőt fényes neveket
találunk, így betűrendben: Fodor Aranka, yszemelynevy fodor aranka yszemelynevy
Fodor Aranka yszemelynevy fodor yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy
Fodor yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy Hajnal Elma, yszemelynevy
hajnal elma yszemelynevy Hajnal Elma yszemelynevy hajnal yszemelynevy elma
yszemelynevy yszemelynevy Hajnal yszemelynevy Elma yszemelynevy ykodvegy Haselbeck
Olga, yszemelynevy haselbeck olga yszemelynevy Haselbeck Olga yszemelynevy
haselbeck yszemelynevy olga yszemelynevy yszemelynevy Haselbeck yszemelynevy
Olga yszemelynevy ykodvegy Sz. Marschalkó Rózsi, yszemelynevy sz. marschalkó
rózsi yszemelynevy Sz. Marschalkó Rózsi yszemelynevy sz. yszemelynevy
marschalkó yszemelynevy rózsi yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy Marschalkó
yszemelynevy Rózsi Medek Anna, yszemelynevy medek anna yszemelynevy Medek Anna
yszemelynevy medek yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Medek
yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy Németh Mária, yszemelynevy németh mária
yszemelynevy Németh Mária yszemelynevy németh yszemelynevy mária yszemelynevy
yszemelynevy Németh yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy Némethy Ella, yszemelynevy
némethy ella yszemelynevy Némethy Ella yszemelynevy némethy yszemelynevy ella
yszemelynevy yszemelynevy Némethy yszemelynevy Ella yszemelynevy ykodvegy Relle
Gabriella, yszemelynevy relle gabriella yszemelynevy Relle Gabriella
yszemelynevy relle yszemelynevy gabriella yszemelynevy yszemelynevy Relle
yszemelynevy Gabriella yszemelynevy ykodvegy Sebeők Sári, yszemelynevy sebeők
sári yszemelynevy Sebeők Sári yszemelynevy sebeők yszemelynevy sári
yszemelynevy yszemelynevy Sebeők yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy Tihanyi
Vilma. yszemelynevy tihanyi vilma yszemelynevy Tihanyi Vilma yszemelynevy
tihanyi yszemelynevy vilma yszemelynevy yszemelynevy Tihanyi yszemelynevy Vilma
yszemelynevy ykodvegy 5. Károly, zeneszerző, énekes (tenor) és rendező, sz. 1862-ben,
xevtizedx 1865 Pesten, xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1922 jan. 27-én, u. o. A Nemzeti
Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy énekkarába
lépett 1882-ben. xevtizedx 1885 A M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház
yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház
yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy lírai tenorja volt
1888-9-ben; ezután xtalanevtizedx 1895 még Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy
Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy tanult s a vidéken elsőrangú énekes volt. 1894-ben
xevtizedx 1895 Makó Lajoshoz yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos
yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy szerződött; 1899 nyarán xtalanevtizedx
1905 a Budai Színkör yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy
budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz
yintezmenyy ykodvegy tagja; 1900 xevtizedx 1905 szept. havában Kolozsvárott ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy már rendező is volt;
1901— 1906. a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính
yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy rendezője,
1908—11. a xtalanevtizedx 1915 Király Színház yintezmenyy király színház
yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy rendezője, 1916 xevtizedx
1915 óta a Népopera (Városi Szinház) yintezmenyy népopera (városi szinház
yintezmenyy Népopera yintezmenyy népopera yintezmenyy (városi yintezmenyy
szinház yintezmenyy yintezmenyy Népopera yintezmenyy ykodvegy főrendezője, 1919
szept. havában visszatért a Király Színházhoz. yintezmenyy király színház
yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy Sírjánál Farkas Ferenc dr.
yszemelynevy farkas ferenc dr. yszemelynevy Farkas Ferenc dr. yszemelynevy
farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Farkas
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynev és Szirmai Imre yszemelynevy
szirmai imre yszemelynevy Szirmai Imre yszemelynevy szirmai yszemelynevy imre
yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy mondottak
búcsúztatót. — Zeneművei (kisebb fiatalkori balettzenedarabjain kívül): „A babagyáros,
ycimy a babagyáros ycimy A babagyáros ycimy a ycimy babagyáros ycimy ycimy A
ycimy babagyáros ycimy ykodvegy vígopera 1 felv. (Leuwen yszemelynevy leuwen
yszemelynevy Leuwen yszemelynevy leuwen yszemelynevy yszemelynevy Leuwen
yszemelynevy ykodvegy és Beauplan yszemelynevy beauplan yszemelynevy Beauplan
yszemelynevy beauplan yszemelynevy yszemelynevy Beauplan yszemelynevy ykodvegy régi
„Nürnbergi baba ycimy nürnbergi baba ycimy Nürnbergi baba ycimy nürnbergi ycimy
baba ycimy ycimy Nürnbergi ycimy baba ycimy ykodvegy operaszövegére), bemutatója
Szegeden, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy
1898. xevtizedx 1895 dec. 21., a Budai (Fővárosi Főváros ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Nyári) Színkörben yintezmenyy budai
(fővárosi nyári) színkör yintezmenyy Budai (F yintezmenyy budai yintezmenyy
(fővárosi yintezmenyy nyári) yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai
yintezmenyy (F yintezmenyy 1899. júl. xtalanevtizedx 1905 7. — „Niobe, ycimy
niobe ycimy Niobe ycimy niobe ycimy ycimy Niobe ycimy ykodvegy operett 3 felv. Szöv.
Paulton yszemelynevy paulton yszemelynevy Paulton yszemelynevy paulton
yszemelynevy yszemelynevy Paulton yszemelynevy ykodvegy angol ynemzetisegy
angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol
ynemzetisegy ykodvegy vígjátéka után írta Pásztor Árpád. yszemelynevy pásztor
árpád yszemelynevy Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor yszemelynevy árpád
yszemelynevy yszemelynevy Pásztor yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Bem.
1902. xevtizedx 1905 nov. 7. Népszínház. yintezmenyy népszínház yintezmenyy
Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy
ykodvegy „A kis császár, ycimy a kis császár ycimy A kis császár ycimy a ycimy
kis ycimy császár ycimy ycimy A ycimy kis ycimy császár ycimy ykodvegy operett 3
fv. Szöv. Pásztor Árpád; yszemelynevy pásztor árpád yszemelynevy Pásztor Árpád
yszemelynevy pásztor yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Pásztor
yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy bem. 1904. márc. 2. Népszínház. yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy S. lefordította az „Elnökkisasszony ycimy
elnökkisasszony ycimy Elnökkisasszony ycimy elnökkisasszony ycimy ycimy
Elnökkisasszony ycimy ykodvegy c. operett szövegét (írták Landesberg A. yszemelynevy
landesberg a. yszemelynevy Landesberg A. yszemelynevy landesberg yszemelynevy
a. yszemelynevy yszemelynevy Landesberg yszemelynevy A. yszemelynevy ykodvegy és
Fischl L.), yszemelynevy fischl l. yszemelynevy Fischl L. yszemelynevy fischl
yszemelynevy l. yszemelynevy yszemelynevy Fischl yszemelynevy L. yszemelynevy
ykodvegy de verseit Makai Emil yszemelynevy makai emil yszemelynevy Makai Emil
yszemelynevy makai yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Makai
yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy ford., Müller-Nordau yszemelynevy
müller-nordau yszemelynevy Müller-Nordau yszemelynevy müller-nordau yszemelynevy
yszemelynevy Müller-Nordau yszemelynevy ykodvegy zenéjére. (Bem. Föv. Nyári Színkör,
yintezmenyy föv. nyári színkör yintezmenyy Föv. Nyá yintezmenyy föv.
yintezmenyy nyári yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Föv. yintezmenyy
Nyá yintezmenyy ykodvegy 1900. júl. 20.) — Első neje volt Némethy Gizella, yszemelynevy
némethy gizella yszemelynevy Némethy Gizella yszemelynevy némethy yszemelynevy
gizella yszemelynevy yszemelynevy Némethy yszemelynevy Gizella yszemelynevy
ykodvegy sz. 1865-ben, xevtizedx 1865 megh. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx
1885 1900. aug. 3.-án, Újpesten. ytelepulesy újpest ytelepulesy Újpest ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ytelepulesy nagybudapest ykodvegy A M. Kir. Opera
yintezmenyy m. kir. opera yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir.
yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy
ykodvegy énekkarának tagja volt. — Második nejétől, Szende Annától, yszemelynevy
szende anna yszemelynevy Szende Anná yszemelynevy szende yszemelynevy anna
yszemelynevy yszemelynevy Szende yszemelynevy Anná yszemelynevy ykodvegy (L. o.)
elvált. 6. Fivérüknek Józsefnek fia: Béla, színész lett, sz. 1882. xevtizedx
1885 március xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 31.-én, Budapesten. Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Elvégezte a sziniakadémiát
yintezmenyy sziniakadémia yintezmenyy sziniaka yintezmenyy sziniakadémia
yintezmenyy yintezmenyy sziniaka yintezmenyy ykodvegy és 1900-ban xevtizedx
1905 a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S
yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy tagja lett; 1901-02-ben a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ösztöndíjas tagja. Majd vidékre
szerződött, Győr, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy
Pozsony, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy
Nagyvárad, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye
ykodvegy 1909 óta Szabó Ferenc yszemelynevy szabó ferenc yszemelynevy Szabó
Ferenc yszemelynevy szabó yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Szabó
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy nyitra - besztercebányai ytelepulesy
nyitra - besztercebánya ytelepulesy nyitra - besztercebánya ymegyey nyitra
megye ykodvegy társulata volt otthona; a világháború kitörtekor harctérre ment.
— Neje is színésznő: Sándor Margit, yszemelynevy sándor margit yszemelynevy
Sándor Margit yszemelynevy sándor yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy
Sándor yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy sz. 1882 xevtizedx 1885 okt. xtalanevtizedx
1895 xtalanevtizedx 1905 21.-én, Kecskeméten, ytelepulesy kecskemét ytelepulesy
Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy színpadra lépett 1908-ban.
xevtizedx 1905 (Kereszty István.) yszemelynevy kereszty istván yszemelynevy
Kereszty István yszemelynevy kereszty yszemelynevy istván yszemelynevy
yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
kereszty istván szin_IV.0183.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Stoll-család - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0183.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0183.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30958.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Stoll-család
Szócikk: Stoll-család elsőrendű tagokat adott a
színpadnak. A 18. század második felében Stoll Antal a Bécs melletti Badenben volt
egyházi karnagy; Mozart neki dedikálta híres „Ave verum corpus-át (1791);fia: József,
Schönauban született, katonakarnagy volt, ezredével Magyarországba került, végre
a pesti német színháznál kötött ki, mint zenekari tag. Fia volt: Péter, hős tenor,
utóbb bariton, majd neves énektanár, sz. 1815-ben, Schönauban, megh. 1888. okt.
8-án, Budapesten. Pesten nevelkedett, atyja képezte ki; 1836-ban a német színházban
kardalos lett, de már egy év múlva próbául fellépett Rossini: „Tancred-jének és
„Otello-jának, Auber: „Menyasszony-ának, Hérold: „Zampá-jának főszerepében, olyan
sikerrel, hogy magánénekesül szerződtették. 1839-ben Bécsbe ment, majd Hamburgba;
egy tiszteletére rendezett vízi ünnepély alkalmával úgy meghűlt, hogy hangja fényes
magasságát (mellyel a „Zsidónő Eleazárját, a „Hugonották Raoulját stb. kreálta)
elvesztette s mint bariton működött a pesti német színházban, leégéseig, 1847-ig.
Ezóta Temesvár, Szeben, Olmütz, Troppau, Krakó színpadain énekelt; innen szerződtette
Festetich Leó gr. igazgató a Nemzeti Színház operájához, énekmesternek. Mint ilyen,
1888 újévig működött, kitűnő eredménnyel; tanítványai voltak, többek közt az európai
hírűvé lett Voggenhuber Vilma és Ernst Henrik, Rabatinszky Mária, Saxlehner Emma,
Human Alexa és Eliz (Szigeti Imréné), Ódry Lehel, Hajós Zsigmond, stb. — S. P. a
Nemzeti Színház vendége volt, mint tenor: Nemorino (Donizetti: ,,Bájital-ában),
1841. febr. 12., mint bariton: I una gr. (Verdi: ,,Troubadour-jában) 1855. márc.
10. — 1888. jan. 3.-án szélhűdés érte, 73 é. korában. — Gyermekei: 1. Ágost, tenorénekes,
utóbb rendező, sz. Nagyszebenben, 1853. jan. 3-án,megh. 1918. júl. 12-én, Bécsben.
Pesten iskolázott; 16 é. korában Laibachban, majd Brünnben kardalos ; 1870 óta Grác,
a bécsi Carl-színház, Botzen, Pozsony, Olmütz voltak állomásai. Mint Nemzeti Színházunk
tagja 1872. máj. 16.-án mutatkozott be a „Borgia Lucreziá-ban; Gennaro-járól a Pesti
Napló így írt: „Megnyerő, rokonszenves alak, kitűnő iskolája van és oly tehetség,
mely csakhamar elsajátítja a színpadi routint. — (1875 tavaszán amerikai párbajban
öngyilkosságot kísérelt meg, de megmentették.) 1875. jún. 26. és 29. mint mantuai
herceg („Rigoletto-ban) és Faust lépett fel nálunk, ősszel Grácba szerződött. Sokáig
volt a prágai opera ünnepelt Assadja; onnan jött vendégül a Nemzeti Színházhoz,
1881. máj. 5.-én Arnoldot („Tell Vilmos) énekelni, 1882-ben szerződtették is, 18.000
frt évi fizetéssel. 1884-ben a bécsi An der Wien operettszínházhoz szerződött, de
innen még u. a. évben a bécsi Hofoper elhódította (okt. 20. Erik, „Bolygó hollandi).
Itt már 1885-ben rendező is lett, 1904-ben főrendező. 1900-ban a Szent Istvánrend
lovagkeresztjét nyerte el, 1906. aug. havában a spanyol király az Izabella-rend
I. osztályú keresztjével tüntette ki, majd I. Ferenc József 1918. márc. havában
a III. oszt. vaskoronarendet adományozta az érdemes művésznek. Egy operettjét: Das
Marktind (Max Blau szöv.) nagy sikerrel adták Bécsben; „A rikkancs címen (szöv.
ford. Ruttkay György, verseit Mérei Adolf) a Magyar Színház mutatta be, 1904. ápr.
23.-án. 2. Sándor, tenorista, sz. 1855-ben, Pesten, megh. 1898. júl. 26.-án, Bécsben,
hol 1885 óta az udv. opera tagja volt. Pályáját a Nemzeti Színháznál kezdte, epizódszerepekben;
szép hanganyaga volt, de gyógyíthatatlan lámpaláza miatt csakhamar az énekkarba
utalták, itt is maradt mindhaláláig. 3. József, fivérük, nem volt művész; egy budapesti
gyár cégvezetője volt. De fiából kiütközött a művészi vér: színész lett. (L. az
5. sz. a., Béla.) 4. Gizella, énekesnő, szoprán, sz. 1867. okt. 12.-én, Pesten.
Atyjának méltó tanítványa. A színészakadémiából szerződtette a M. Kir. Opera, 4
évig (1888. jún.). Mint szubrett kezdte pályáját, de Paminát („Varázsfuvola, már
1884. jún. 17. a Nemzeti Színházban), Elzát is („Lohengrin) énekelte, végre Izoldát.
Még egészen fiatalon a bécsi Pruckner Karolinánál tökéletesítette tudását. Tőlünk
német színpadokhoz fordult; Regensburgban annyira tetszett, hogy Thurn- Taxis hg.
Kölnben poenálét fizetett, csak hogy az oda szerződött művésznőt a maga színházánál
tarthassa (1892— 95). Ez után Zürichben volt akkora sikere, hogy Damrosch Walter
amerikai turnéra szerződtette, hol két évig ünnepelték. Visszatérve Aachen, Strassburg,
Mainz stb. színházainak volt vendége. A M. Kir. Operában, mint Santuzza („Parasztbecsület)
és Hedda („Bajazzók) lépett fel, 1903. márc. 31-én. Diadalainak mint bátyjánál,
Ágostonnál is, Stoll-család korán fellépett torokbaja vetett végett: fagylalttól
úgy áthült 42 éves korában, hogy a rekedtségre állandóan hajlamos lett. Azóta, pár
évi bécsi tartózkodás után, Budapesten letelepedve, énekesnők továbbképzésével:
művészi, drámai előadásra nevelésével, foglalkozik. Tanítványai közt szép, sőt fényes
neveket találunk, így betűrendben: Fodor Aranka, Hajnal Elma, Haselbeck Olga, Sz.
Marschalkó Rózsi, Medek Anna, Németh Mária, Némethy Ella, Relle Gabriella, Sebeők
Sári, Tihanyi Vilma. 5. Károly, zeneszerző, énekes (tenor) és rendező, sz. 1862-ben,
Pesten, megh. 1922 jan. 27-én, u. o. A Nemzeti Színház énekkarába lépett 1882-ben.
A M. Kir. Operaház lírai tenorja volt 1888-9-ben; ezután még Bécsben tanult s a
vidéken elsőrangú énekes volt. 1894-ben Makó Lajoshoz szerződött; 1899 nyarán a
Budai Színkör tagja; 1900 szept. havában Kolozsvárott már rendező is volt; 1901—
1906. a Népszínház rendezője, 1908—11. a Király Színház rendezője, 1916 óta a Népopera
(Városi Szinház) főrendezője, 1919 szept. havában visszatért a Király Színházhoz.
Sírjánál Farkas Ferenc dr. és Szirmai Imre mondottak búcsúztatót. — Zeneművei (kisebb
fiatalkori balettzenedarabjain kívül): „A babagyáros, vígopera 1 felv. (Leuwen
és Beauplan régi „Nürnbergi baba operaszövegére), bemutatója Szegeden, 1898. dec.
21., a Budai (Fővárosi Nyári) Színkörben 1899. júl. 7. — „Niobe, operett 3 felv.
Szöv. Paulton angol vígjátéka után írta Pásztor Árpád. Bem. 1902. nov. 7. Népszínház.
„A kis császár, operett 3 fv. Szöv. Pásztor Árpád; bem. 1904. márc. 2. Népszínház.
S. lefordította az „Elnökkisasszony c. operett szövegét (írták Landesberg A. és
Fischl L.), de verseit Makai Emil ford., Müller-Nordau zenéjére. (Bem. Föv. Nyári
Színkör, 1900. júl. 20.) — Első neje volt Némethy Gizella, sz. 1865-ben, megh. 1900.
aug. 3.-án, Újpesten. A M. Kir. Opera énekkarának tagja volt. — Második nejétől,
Szende Annától, (L. o.) elvált. 6. Fivérüknek Józsefnek fia: Béla, színész lett,
sz. 1882. március 31.-én, Budapesten. Elvégezte a sziniakadémiát és 1900-ban a Magyar
Színház tagja lett; 1901-02-ben a Nemzeti Színház ösztöndíjas tagja. Majd vidékre
szerződött, Győr, Pozsony, Nagyvárad, 1909 óta Szabó Ferenc nyitra - besztercebányai
társulata volt otthona; a világháború kitörtekor harctérre ment. — Neje is színésznő:
Sándor Margit, sz. 1882 okt. 21.-én, Kecskeméten, színpadra lépett 1908-ban. (Kereszty
István.) szin_IV.0183.pdf IV