Címszó: Stoll-család - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0183.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0183.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30958.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Stoll-család

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530958.htm

 

Szócikk: Stoll-család elsőrendű tagokat adott a színpadnak. A 18. század második felében Stoll Antal (személy) a Bécs (ország) melletti Badenben (ország) volt egyházi karnagy; Mozart (személy) (információ)  neki dedikálta híres „Ave verum corpus-át (cím) (1791);fia: (időpont) József, Schönauban (ország) született, katonakarnagy volt, ezredével Magyarországba került, végre a pesti német színháznál (intézmény) (információ)  kötött ki, mint zenekari tag. Fia volt: Péter, hős tenor, utóbb bariton, majd neves énektanár, sz. 1815-ben, (születés éve) Schönauban, (ország) megh. 1888. okt. 8-án, Budapesten. (Budapest) Pesten (Budapest) nevelkedett, atyja képezte ki; 1836-ban (időpont) a német színházban (intézmény) (információ)  kardalos lett, de már egy év múlva próbául fellépett Rossini: (személy) (információ)  „Tancred-jének (cím) és „Otello-jának, (cím) (információ)  Auber: (személy) (információ)  „Menyasszony-ának, (cím) Hérold: (személy) „Zampá-jának (cím) főszerepében, olyan sikerrel, hogy magánénekesül szerződtették. 1839-ben (időpont) Bécsbe (ország) ment, majd Hamburgba; (ország) egy tiszteletére rendezett vízi ünnepély alkalmával úgy meghűlt, hogy hangja fényes magasságát (mellyel a „Zsidónő (cím) (információ)  Eleazárját, (szerep) a „Hugonották (cím) Raoulját (szerep) stb. kre­álta) elvesztette s mint bariton működött a pesti német színházban, (intézmény) (információ)  leégéseig, 1847-ig. (időpont) Ezóta Temesvár, (megye) Szeben, (megye) Olmütz, (ország) Troppau, (ország) Krakó (megye) színpadain énekelt; innen szerződtette Festetich Leó gr. (személy) igazgató a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  operájához, énekmesternek. Mint ilyen, 1888 (időpont) újévig működött, kitűnő eredménnyel; tanítványai voltak, többek közt az európai (ország) hírűvé lett Voggenhuber Vilma (személy) (információ)  és Ernst Henrik, (személy) (információ)  Rabatinszky Mária, (személy) (információ)  Saxlehner Emma, (személy) (információ)  Human Alexa (személy) (információ)  és Eliz (Szigeti Imréné), (személy) (információ)  Ódry Lehel, (személy) (információ)  Hajós Zsigmond, (személy) (információ)  stb. — S. P. a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  vendége volt, mint tenor: Nemorino (szerep) (Donizetti: (személy) (információ)  ,,Bájital-ában), (cím) 1841. (időpont) febr. 12., mint bariton: I una gr. (szerep) (Verdi: (személy) (információ)  ,,Troubadour-jában) (cím) (információ)  1855. (időpont) márc. 10. — 1888. (időpont) jan. 3.-án szélhűdés érte, 73 é. korában. — Gyermekei: 1. Ágost, tenorénekes, utóbb rendező, sz. Nagyszebenben, (megye) 1853. (időpont) jan. 3-án,megh. 1918. júl. 12-én, Bécsben. (ország) Pesten (Budapest) iskolázott; 16 é. korában Laibachban, (ország) majd Brünnben (ország) (információ)  kardalos ; 1870 (időpont) óta Grác, (ország) a bécsi Carl-színház, (intézmény) (információ)  Botzen, (ország) Pozsony, (megye) Olmütz (ország) voltak állomásai. Mint Nemzeti Színházunk (intézmény) (információ)  tagja 1872. (időpont) máj. 16.-án mutatkozott be a „Borgia Lucreziá-ban; (cím) (információ)  Gennaro-járól (szerep) a Pesti Napló (intézmény) (információ)  így írt: „Megnyerő, rokonszenves alak, kitűnő iskolája van és oly tehetség, mely csakhamar elsajátítja a színpadi routint. — (1875 (időpont) tavaszán amerikai (ország) párbajban öngyilkosságot kísérelt meg, de megmentették.) 1875. (időpont) jún. 26. és 29. mint mantuai herceg (szerep) („Rigoletto-ban) (cím) (információ)  és Faust (szerep) (információ)  lépett fel nálunk, ősszel Grácba (ország) szerződött. Sokáig volt a prágai opera (intézmény) (információ)  ünnepelt Assadja; (szerep) onnan jött vendégül a Nemzeti Színházhoz, (intézmény) (információ)  1881. (időpont) máj. 5.-én Arnoldot (szerep) (információ)  („Tell Vilmos) (cím) (információ)  énekelni, 1882-ben (időpont) szerződtették is, 18.000 frt évi fizetéssel. 1884-ben (időpont) a bécsi An der Wien operettszínházhoz (intézmény) (információ)  szerződött, de innen még u. a. évben a bécsi Hofoper (intézmény) (információ)  elhódította (okt. 20. Erik, (szerep) „Bolygó hollandi). (cím) (információ)  Itt már 1885-ben (időpont) rendező is lett, 1904-ben (időpont) főrendező. 1900-ban (időpont) a Szent István­rend (intézmény) (információ)  lovagkeresztjét nyerte el, 1906. (időpont) aug. havában a spanyol (nemzetiség) király az Izabella-rend (intézmény) I. osztályú keresztjével tüntette ki, majd I. Ferenc József (személy) 1918. (időpont) márc. havában a III. oszt. vaskoronarendet adományozta az érdemes művésznek. Egy operettjét: Das Marktind (cím) (Max Blau (személy) (információ)  szöv.) nagy sikerrel adták Bécsben; (ország) „A rikkancs (cím) címen (szöv. ford. Ruttkay György, (személy) (információ)  verseit Mérei Adolf) (személy) (információ)  a Magyar Színház (intézmény) (információ)  mutatta be, 1904. (időpont) ápr. 23.-án. 2. Sándor, tenorista, sz. 1855-ben, (születés éve) Pesten, (Budapest) megh. 1898. júl. 26.-án, Bécsben, (ország) hol 1885 (időpont) óta az udv. opera (intézmény) tagja volt. Pályáját a Nemzeti Színháznál (intézmény) (információ)  kezdte, epizódszerepekben; szép hanganyaga volt, de gyógyíthatatlan lámpaláza miatt csakhamar az énekkarba utalták, itt is maradt mindhaláláig. 3. József, fivérük, nem volt művész; egy budapesti (Budapest) gyár cégvezetője volt. De fiából kiütközött a művészi vér: színész lett. (L. az 5. sz. a., Béla.) 4. Gizella, énekesnő, szoprán, sz. 1867. (születés éve) okt. 12.-én, Pesten. (Budapest) Atyjának méltó tanítványa. A színészakadémiából (intézmény) szerződtette a M. Kir. Opera, (intézmény) 4 évig (1888. (időpont) jún.). Mint szubrett kezdte pályáját, de Paminát (szerep) („Varázsfuvola, (cím) (információ)  már 1884. (időpont) jún. 17. a Nemzeti Színházban), (intézmény) (információ)  Elzát (szerep) is („Lohengrin) (cím) (információ)  énekelte, végre Izoldát. (szerep) Még egészen fiatalon a bécsi (ország) Pruckner Karolinánál (személy) tökéletesítette tudását. Tőlünk német (nemzetiség) (információ)  színpadokhoz fordult; Regensburgban (ország) annyira tetszett, hogy Thurn- Taxis hg. (személy) Kölnben (ország) poenálét fizetett, csak hogy az oda szerződött művésznőt a maga színházánál tarthassa (1892— (időpont) 95). Ez után Zürichben (ország) volt akkora sikere, hogy Damrosch Walter (személy) amerikai (ország) turnéra szerződtette, hol két évig ünnepelték. Visszatérve Aachen, (ország) Strassburg, (ország) Mainz (megye) stb. színházainak volt vendége. A M. Kir. Operában, (intézmény) mint Santuzza (szerep) („Parasztbecsület) (cím) (információ)  és Hedda (szerep) (információ)  („Bajazzók) (cím) (információ)  lépett fel, 1903. (időpont) márc. 31-én. Diadalainak mint bátyjánál, Ágostonnál is, Stoll-család (személy) korán fellépett torokbaja vetett végett: fagylalttól úgy áthült 42 éves korában, hogy a rekedtségre állandóan hajlamos lett. Azóta, pár évi bécsi (ország) tartózkodás után, Budapesten (Budapest) letelepedve, énekesnők továbbképzésével: művészi, drámai előadásra nevelésével, foglalkozik. Tanítványai közt szép, sőt fényes neveket találunk, így betűrendben: Fodor Aranka, (személy) (információ)  Hajnal Elma, (személy) (információ)  Haselbeck Olga, (személy) (információ)  Sz. Marschalkó Rózsi, (személy) Medek Anna, (személy) (információ)  Németh Mária, (személy) (információ)  Némethy Ella, (személy) (információ)  Relle Gabriella, (személy) (információ)  Sebeők Sári, (személy) (információ)  Tihanyi Vilma. (személy) (információ)  5. Károly, zeneszerző, énekes (tenor) és rendező, sz. 1862-ben, (születés éve) Pesten, (Budapest) megh. 1922 jan. 27-én, u. o. A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  énekkarába lépett 1882-ben. (időpont) A M. Kir. Operaház (intézmény) lírai tenorja volt 1888-9-ben; (időpont) ezután még Bécsben (ország) tanult s a vidéken elsőrangú énekes volt. 1894-ben (időpont) Makó Lajoshoz (személy) (információ)  szerződött; 1899 (időpont) nyarán a Budai Színkör (intézmény) (információ)  tagja; 1900 (időpont) szept. havában Kolozsvárott (megye) már rendező is volt; 1901— (időpont) 1906. (időpont) a Népszínház (intézmény) (információ)  rendezője, 1908—11. (időpont) a Király Színház (intézmény) (információ)  rendezője, 1916 (időpont) óta a Népopera (Városi Szinház) (intézmény) (információ)  főrendezője, 1919 (időpont) szept. havában visszatért a Király Színházhoz. (intézmény) (információ)  Sírjánál Farkas Ferenc dr. (személy) (információ)  és Szirmai Imre (személy) (információ)  mondottak búcsúztatót. — Zeneművei (kisebb fiatalkori balett­zenedarabjain kívül): „A babagyáros, (cím) vígopera 1 felv. (Leuwen (személy) és Beauplan (személy) régi „Nürnbergi baba (cím) (információ)  operaszövegére), bemutatója Szegeden, (megye) 1898. (időpont) dec. 21., a Budai (Fővárosi (Budapest) Nyári) Színkörben (intézmény) (információ)  1899. (időpont) júl. 7. — „Niobe, (cím) operett 3 felv. Szöv. Paulton (személy) angol (nemzetiség) vígjátéka után írta Pásztor Árpád. (személy) (információ)  Bem. 1902. (időpont) nov. 7. Népszínház. (intézmény) (információ)  „A kis császár, (cím) operett 3 fv. Szöv. Pásztor Árpád; (személy) (információ)  bem. 1904. (időpont) márc. 2. Népszínház. (intézmény) (információ)  S. lefordította az „Elnökkisasszony (cím) c. operett szövegét (írták Landesberg A. (személy) (információ)  és Fischl L.), (személy) de verseit Makai Emil (személy) (információ)  ford., Müller-Nordau (személy) zenéjére. (Bem. Föv. Nyári Színkör, (intézmény) 1900. (időpont) júl. 20.) — Első neje volt Némethy Gizella, (személy) (információ)  sz. 1865-ben, (születés éve) megh. 1900. aug. 3.-án, Újpesten. (megye) A M. Kir. Opera (intézmény) énekkarának tagja volt. — Második nejétől, Szende Annától, (személy) (információ)  (L. o.) elvált. 6. Fivérüknek Józsefnek fia: Béla, színész lett, sz. 1882. (születés éve) március 31.-én, Budapesten. (Budapest) Elvégezte a sziniakadémiát (intézmény) és 1900-ban (időpont) a Magyar Színház (intézmény) (információ)  tagja lett; 1901-02-ben (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  ösztöndíjas tagja. Majd vidékre szerződött, Győr, (megye) Pozsony, (megye) Nagyvárad, (megye) 1909 (időpont) óta Szabó Ferenc (személy) (információ)  nyitra - besztercebányai (megye) társulata volt otthona; a világháború kitörtekor harctérre ment. — Neje is színésznő: Sándor Margit, (személy) (információ)  sz. 1882 (születés éve) okt. 21.-én, Kecskeméten, (megye) színpadra lépett 1908-ban. (időpont) (Kereszty István.) (személy) (információ)  szin_IV.0183.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Stoll-család címszóvég 30958 Szócikk: Stoll-család elsőrendű tagokat adott a színpadnak. A 18. század második felében Stoll Antal yszemelynevy stoll antal yszemelynevy Stoll Antal yszemelynevy stoll yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Stoll yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy a Bécs ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy melletti Badenben ytelepulesy baden ytelepulesy Baden yorszagy Svájc ykodvegy volt egyházi karnagy; Mozart yszemelynevy mozart yszemelynevy Mozart yszemelynevy mozart yszemelynevy yszemelynevy Mozart yszemelynevy ykodvegy neki dedikálta híres „Ave verum corpus-át ycimy ave verum corpus ycimy Ave verum corpus ycimy ave ycimy verum ycimy corpus ycimy ycimy Ave ycimy verum ycimy corpus ycimy ykodvegy (1791);fia: József, xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 Schönauban ytelepulesy schönau ytelepulesy Schönau yorszagy Németország ykodvegy született, katonakarnagy volt, ezredével Magyarországba került, végre a pesti német színháznál yintezmenyy pesti német színház yintezmenyy pesti né yintezmenyy pesti yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy né yintezmenyy ykodvegy kötött ki, mint zenekari tag. Fia volt: Péter, hős tenor, utóbb bariton, majd neves énektanár, sz. 1815-ben, xevtizedx 1815 Schönauban, xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 ytelepulesy schönau ytelepulesy Schönau yorszagy Németország ykodvegy megh. 1888. okt. 8-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy nevelkedett, atyja képezte ki; 1836-ban xevtizedx 1835 a német színházban yintezmenyy német színház yintezmenyy német sz yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy német yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy kardalos lett, de már egy év múlva próbául fellépett Rossini: yszemelynevy rossini yszemelynevy Rossini yszemelynevy rossini yszemelynevy yszemelynevy Rossini yszemelynevy ykodvegy „Tancred-jének ycimy tancred ycimy Tancred ycimy tancred ycimy ycimy Tancred ycimy ykodvegy és „Otello-jának, ycimy otello ycimy Otello ycimy otello ycimy ycimy Otello ycimy ykodvegy Auber: yszemelynevy auber yszemelynevy Auber yszemelynevy auber yszemelynevy yszemelynevy Auber yszemelynevy ykodvegy „Menyasszony-ának, ycimy menyasszony ycimy Menyasszony ycimy menyasszony ycimy ycimy Menyasszony ycimy ykodvegy Hérold: yszemelynevy hérold yszemelynevy Hérold yszemelynevy hérold yszemelynevy yszemelynevy Hérold yszemelynevy ykodvegy „Zampá-jának ycimy zampa ycimy Zampá ycimy zampa ycimy ycimy Zampá ycimy ykodvegy főszerepében, olyan sikerrel, hogy magánénekesül szerződtették. 1839-ben Bécsbe xtalanevtizedx 1845 ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy ment, majd Hamburgba; ytelepulesy hamburg ytelepulesy Hamburg yorszagy Németország ykodvegy egy tiszteletére rendezett vízi ünnepély alkalmával úgy meghűlt, hogy hangja fényes magasságát (mellyel a „Zsidónő ycimy zsidónő ycimy Zsidónő ycimy zsidónő ycimy ycimy Zsidónő ycimy ykodvegy Eleazárját, yszerepy eleazár yszerepy Eleazár yszerepy eleazár yszerepy yszerepy Eleazár yszerepy ykodvegy a „Hugonották ycimy hugonották ycimy Hugonották ycimy hugonották ycimy ycimy Hugonották ycimy ykodvegy Raoulját yszerepy raoul yszerepy Raoul yszerepy raoul yszerepy yszerepy Raoul yszerepy ykodvegy stb. kre­álta) elvesztette s mint bariton működött a pesti német színházban, yintezmenyy pesti német színház yintezmenyy pesti né yintezmenyy pesti yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy né yintezmenyy ykodvegy leégéseig, 1847-ig. xevtizedx 1845 Ezóta xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 Temesvár, ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Szeben, ytelepulesy szeben ytelepulesy Szeben ymegyey szeben megye ykodvegy Olmütz, ytelepulesy olmütz ytelepulesy Olmütz yorszagy Csehország ykodvegy Troppau, ytelepulesy troppau ytelepulesy Troppau yorszagy Csehország ykodvegy Krakó ytelepulesy krakó ytelepulesy Krakó ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy színpadain énekelt; innen szerződtette Festetich Leó gr. yszemelynevy festetich leó gr. yszemelynevy Festetich Leó gr. yszemelynevy festetich yszemelynevy leó yszemelynevy gr. yszemelynevy yszemelynevy Festetich yszemelynevy Leó yszemelynevy gr. yszemelynev igazgató a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy operájához, énekmesternek. Mint ilyen, 1888 xevtizedx 1885 újévig működött, kitűnő eredménnyel; tanítványai voltak, többek közt az európai ytelepulesy európa ytelepulesy európa yorszagy Európa ykodvegy hírűvé lett Voggenhuber Vilma yszemelynevy voggenhuber vilma yszemelynevy Voggenhuber Vilma yszemelynevy voggenhuber yszemelynevy vilma yszemelynevy yszemelynevy Voggenhuber yszemelynevy Vilma yszemelynevy ykodvegy és Ernst Henrik, yszemelynevy ernst henrik yszemelynevy Ernst Henrik yszemelynevy ernst yszemelynevy henrik yszemelynevy yszemelynevy Ernst yszemelynevy Henrik yszemelynevy ykodvegy Rabatinszky Mária, yszemelynevy rabatinszky mária yszemelynevy Rabatinszky Mária yszemelynevy rabatinszky yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Rabatinszky yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy Saxlehner Emma, yszemelynevy saxlehner emma yszemelynevy Saxlehner Emma yszemelynevy saxlehner yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Saxlehner yszemelynevy Emma yszemelynevy ykodvegy Human Alexa yszemelynevy human alexa yszemelynevy Human Alexa yszemelynevy human yszemelynevy alexa yszemelynevy yszemelynevy Human yszemelynevy Alexa yszemelynevy ykodvegy és Eliz (Szigeti Imréné), yszemelynevy szigeti imréne yszemelynevy Szigeti Imréné yszemelynevy szigeti yszemelynevy imréne yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy Imréné yszemelynevy ykodvegy Ódry Lehel, yszemelynevy ódry lehel yszemelynevy Ódry Lehel yszemelynevy ódry yszemelynevy lehel yszemelynevy yszemelynevy Ódry yszemelynevy Lehel yszemelynevy ykodvegy Hajós Zsigmond, yszemelynevy hajós zsigmond yszemelynevy Hajós Zsigmond yszemelynevy hajós yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Hajós yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy stb. — S. P. a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy vendége volt, mint tenor: Nemorino yszerepy nemorino yszerepy Nemorino yszerepy nemorino yszerepy yszerepy Nemorino yszerepy ykodvegy (Donizetti: yszemelynevy donizetti yszemelynevy Donizetti yszemelynevy donizetti yszemelynevy yszemelynevy Donizetti yszemelynevy ykodvegy ,,Bájital-ában), ycimy bájital ycimy Bájital ycimy bájital ycimy ycimy Bájital ycimy ykodvegy 1841. xevtizedx 1845 febr. xtalanevtizedx 1855 12., mint bariton: I una gr. yszerepy i una gr. yszerepy I una gr. yszerepy i yszerepy una yszerepy gr. yszerepy yszerepy I yszerepy una yszerepy gr. yszerepy ykodvegy (Verdi: yszemelynevy verdi yszemelynevy Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy yszemelynevy Verdi yszemelynevy ykodvegy ,,Troubadour-jában) ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy 1855. xevtizedx 1855 márc. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 10. — 1888. xevtizedx 1885 jan. 3.-án szélhűdés érte, 73 é. korában. — Gyermekei: 1. Ágost, tenorénekes, utóbb rendező, sz. Nagyszebenben, ytelepulesy nagyszeben ytelepulesy Nagyszeben ymegyey szeben megye ykodvegy 1853. xevtizedx 1855 jan. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 3-án,megh. 1918. júl. 12-én, Bécsben. ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy iskolázott; 16 é. korában Laibachban, ytelepulesy laibach ytelepulesy Laibach yorszagy Szlovénia ykodvegy majd Brünnben ytelepulesy brünn ytelepulesy Brünn yorszagy Csehország ykodvegy kardalos ; 1870 xevtizedx 1875 óta Grác, ytelepulesy grác ytelepulesy Grác yorszagy Ausztria ykodvegy a bécsi Carl-színház, yintezmenyy bécsi carl-színház yintezmenyy bécsi Ca yintezmenyy bécsi yintezmenyy carl-színház yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Ca yintezmenyy ykodvegy Botzen, ytelepulesy botzen ytelepulesy Botzen yorszagy Ausztria ykodvegy Pozsony, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Olmütz ytelepulesy olmütz ytelepulesy Olmütz yorszagy Csehország ykodvegy voltak állomásai. Mint Nemzeti Színházunk yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja 1872. máj. 16.-án mutatkozott be a „Borgia Lucreziá-ban; ycimy borgia lucrezia ycimy Borgia Lucreziá ycimy borgia ycimy lucrezia ycimy ycimy Borgia ycimy Lucreziá ycimy ykodvegy Gennaro-járól yszerepy gennaro yszerepy Gennaro yszerepy gennaro yszerepy yszerepy Gennaro yszerepy ykodvegy a Pesti Napló yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy így írt: „Megnyerő, rokonszenves alak, kitűnő iskolája van és oly tehetség, mely csakhamar elsajátítja a színpadi routint. — (1875 tavaszán amerikai ytelepulesy amerika ytelepulesy amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy párbajban öngyilkosságot kísérelt meg, de megmentették.) 1875. jún. xtalanevtizedx 1885 26. és 29. mint mantuai herceg yszerepy mantuai herceg yszerepy mantuai herceg yszerepy mantuai yszerepy herceg yszerepy yszerepy mantuai yszerepy herceg yszerepy ykodvegy („Rigoletto-ban) ycimy rigoletto ycimy Rigoletto ycimy rigoletto ycimy ycimy Rigoletto ycimy ykodvegy és Faust yszerepy faust yszerepy Faust yszerepy faust yszerepy yszerepy Faust yszerepy ykodvegy lépett fel nálunk, ősszel Grácba ytelepulesy grác ytelepulesy Grác yorszagy Ausztria ykodvegy szerződött. Sokáig volt a prágai opera yintezmenyy prágai opera yintezmenyy prágai o yintezmenyy prágai yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy prágai yintezmenyy o yintezmenyy ykodvegy ünnepelt Assadja; yszerepy assad yszerepy Assad yszerepy assad yszerepy yszerepy Assad yszerepy ykodvegy onnan jött vendégül a Nemzeti Színházhoz, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1881. xevtizedx 1885 máj. 5.-én Arnoldot yszerepy arnold yszerepy Arnold yszerepy arnold yszerepy yszerepy Arnold yszerepy ykodvegy („Tell Vilmos) ycimy tell vilmos ycimy Tell Vilmos ycimy tell ycimy vilmos ycimy ycimy Tell ycimy Vilmos ycimy ykodvegy énekelni, 1882-ben szerződtették is, 18.000 frt évi fizetéssel. 1884-ben a bécsi An der Wien operettszínházhoz yintezmenyy bécsi an der wien operettszínház yintezmenyy bécsi An yintezmenyy bécsi yintezmenyy an yintezmenyy der yintezmenyy wien yintezmenyy operettszínház yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy szerződött, de innen még u. a. évben a bécsi Hofoper yintezmenyy bécsi hofoper yintezmenyy bécsi Ho yintezmenyy bécsi yintezmenyy hofoper yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Ho yintezmenyy ykodvegy elhódította (okt. 20. Erik, yszerepy erik yszerepy Erik yszerepy erik yszerepy yszerepy Erik yszerepy ykodvegy „Bolygó hollandi). ycimy bolygó hollandi ycimy Bolygó hollandi ycimy bolygó ycimy hollandi ycimy ycimy Bolygó ycimy hollandi ycimy ykodvegy Itt már 1885-ben rendező xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 is lett, 1904-ben xevtizedx 1905 főrendező. 1900-ban a Szent István­rend yintezmenyy szent istván­rend yintezmenyy Szent Is yintezmenyy szent yintezmenyy istván­rend yintezmenyy yintezmenyy Szent yintezmenyy Is yintezmenyy ykodvegy lovagkeresztjét nyerte el, 1906. aug. xtalanevtizedx 1915 havában a spanyol ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy ykodvegy király az Izabella-rend yintezmenyy izabella-rend yintezmenyy Izabella yintezmenyy izabella-rend yintezmenyy yintezmenyy Izabella yintezmenyy ykodvegy I. osztályú keresztjével tüntette ki, majd I. Ferenc József yszemelynevy i. ferenc józsef yszemelynevy I. Ferenc József yszemelynevy i. yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy I. yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy yk 1918. xevtizedx 1915 márc. havában a III. oszt. vaskoronarendet adományozta az érdemes művésznek. Egy operettjét: Das Marktind ycimy das marktind ycimy Das Marktind ycimy das ycimy marktind ycimy ycimy Das ycimy Marktind ycimy ykodvegy (Max Blau yszemelynevy max blau yszemelynevy Max Blau yszemelynevy max yszemelynevy blau yszemelynevy yszemelynevy Max yszemelynevy Blau yszemelynevy ykodvegy szöv.) nagy sikerrel adták Bécsben; ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy „A rikkancs ycimy a rikkancs ycimy A rikkancs ycimy a ycimy rikkancs ycimy ycimy A ycimy rikkancs ycimy ykodvegy címen (szöv. ford. Ruttkay György, yszemelynevy ruttkay györgy yszemelynevy Ruttkay György yszemelynevy ruttkay yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Ruttkay yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy verseit Mérei Adolf) yszemelynevy mérei adolf yszemelynevy Mérei Adolf yszemelynevy mérei yszemelynevy adolf yszemelynevy yszemelynevy Mérei yszemelynevy Adolf yszemelynevy ykodvegy a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy mutatta be, 1904. xevtizedx 1905 ápr. 23.-án. 2. Sándor, tenorista, sz. 1855-ben, xevtizedx 1855 Pesten, xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1898. júl. 26.-án, Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy hol 1885 xevtizedx 1885 óta az udv. opera yintezmenyy udv. opera yintezmenyy udv. ope yintezmenyy udv. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy udv. yintezmenyy ope yintezmenyy ykodvegy tagja volt. Pályáját a Nemzeti Színháznál yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy kezdte, epizódszerepekben; szép hanganyaga volt, de gyógyíthatatlan lámpaláza miatt csakhamar az énekkarba utalták, itt is maradt mindhaláláig. 3. József, fivérük, nem volt művész; egy budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy gyár cégvezetője volt. De fiából kiütközött a művészi vér: színész lett. (L. az 5. sz. a., Béla.) 4. Gizella, énekesnő, szoprán, sz. 1867. xevtizedx 1865 okt. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 12.-én, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyjának méltó tanítványa. A színészakadémiából yintezmenyy színészakadémia yintezmenyy színésza yintezmenyy színészakadémia yintezmenyy yintezmenyy színésza yintezmenyy ykodvegy szerződtette a M. Kir. Opera, yintezmenyy m. kir. opera yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy 4 évig (1888. xevtizedx 1885 jún.). Mint szubrett kezdte pályáját, de Paminát yszerepy pamina yszerepy Paminá yszerepy pamina yszerepy yszerepy Paminá yszerepy ykodvegy („Varázsfuvola, ycimy varázsfuvola ycimy Varázsfuvola ycimy varázsfuvola ycimy ycimy Varázsfuvola ycimy ykodvegy már 1884. jún. xtalanevtizedx 1895 17. a Nemzeti Színházban), yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Elzát yszerepy elza yszerepy Elzá yszerepy elza yszerepy yszerepy Elzá yszerepy ykodvegy is („Lohengrin) ycimy lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy énekelte, végre Izoldát. yszerepy izolda yszerepy Izoldá yszerepy izolda yszerepy yszerepy Izoldá yszerepy ykodvegy Még egészen fiatalon a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Pruckner Karolinánál yszemelynevy pruckner karolina yszemelynevy Pruckner Karoliná yszemelynevy pruckner yszemelynevy karolina yszemelynevy yszemelynevy Pruckner yszemelynevy Karoliná yszemelynevy ykodvegy tökéletesítette tudását. Tőlünk német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színpadokhoz fordult; Regensburgban ytelepulesy regensburg ytelepulesy Regensburg yorszagy Németország ykodvegy annyira tetszett, hogy Thurn- Taxis hg. yszemelynevy thurn- taxis hg. yszemelynevy Thurn- Taxis hg. yszemelynevy thurn- yszemelynevy taxis yszemelynevy hg. yszemelynevy yszemelynevy Thurn- yszemelynevy Taxis yszemelynevy hg. yszemelynevy yk Kölnben ytelepulesy köln ytelepulesy Köln yorszagy Németország ykodvegy poenálét fizetett, csak hogy az oda szerződött művésznőt a maga színházánál tarthassa (1892— xevtizedx 1895 95). Ez után Zürichben ytelepulesy zürich ytelepulesy Zürich yorszagy Svájc ykodvegy volt akkora sikere, hogy Damrosch Walter yszemelynevy damrosch walter yszemelynevy Damrosch Walter yszemelynevy damrosch yszemelynevy walter yszemelynevy yszemelynevy Damrosch yszemelynevy Walter yszemelynevy ykodvegy amerikai ytelepulesy amerika ytelepulesy amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy turnéra szerződtette, hol két évig ünnepelték. Visszatérve Aachen, ytelepulesy aachen ytelepulesy Aachen yorszagy Németország ykodvegy Strassburg, ytelepulesy strassburg ytelepulesy Strassburg yorszagy Franciaország ykodvegy Mainz ytelepulesy mainz ytelepulesy Mainz ymegyey baranya megye ykodvegy stb. színházainak volt vendége. A M. Kir. Operában, yintezmenyy m. kir. opera yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy mint Santuzza yszerepy santuzza yszerepy Santuzza yszerepy santuzza yszerepy yszerepy Santuzza yszerepy ykodvegy („Parasztbecsület) ycimy parasztbecsület ycimy Parasztbecsület ycimy parasztbecsület ycimy ycimy Parasztbecsület ycimy ykodvegy és Hedda yszerepy hedda yszerepy Hedda yszerepy hedda yszerepy yszerepy Hedda yszerepy ykodvegy („Bajazzók) ycimy bajazzók ycimy Bajazzók ycimy bajazzók ycimy ycimy Bajazzók ycimy ykodvegy lépett fel, 1903. xevtizedx 1905 márc. 31-én. Diadalainak mint bátyjánál, Ágostonnál is, Stoll-család yszemelynevy stoll yszemelynevy Stoll yszemelynevy stoll yszemelynevy yszemelynevy Stoll yszemelynevy ykodvegy korán fellépett torokbaja vetett végett: fagylalttól úgy áthült 42 éves korában, hogy a rekedtségre állandóan hajlamos lett. Azóta, pár évi bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy tartózkodás után, Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy letelepedve, énekesnők továbbképzésével: művészi, drámai előadásra nevelésével, foglalkozik. Tanítványai közt szép, sőt fényes neveket találunk, így betűrendben: Fodor Aranka, yszemelynevy fodor aranka yszemelynevy Fodor Aranka yszemelynevy fodor yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy Fodor yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy Hajnal Elma, yszemelynevy hajnal elma yszemelynevy Hajnal Elma yszemelynevy hajnal yszemelynevy elma yszemelynevy yszemelynevy Hajnal yszemelynevy Elma yszemelynevy ykodvegy Haselbeck Olga, yszemelynevy haselbeck olga yszemelynevy Haselbeck Olga yszemelynevy haselbeck yszemelynevy olga yszemelynevy yszemelynevy Haselbeck yszemelynevy Olga yszemelynevy ykodvegy Sz. Marschalkó Rózsi, yszemelynevy sz. marschalkó rózsi yszemelynevy Sz. Marschalkó Rózsi yszemelynevy sz. yszemelynevy marschalkó yszemelynevy rózsi yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy Marschalkó yszemelynevy Rózsi Medek Anna, yszemelynevy medek anna yszemelynevy Medek Anna yszemelynevy medek yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Medek yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy Németh Mária, yszemelynevy németh mária yszemelynevy Németh Mária yszemelynevy németh yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Németh yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy Némethy Ella, yszemelynevy némethy ella yszemelynevy Némethy Ella yszemelynevy némethy yszemelynevy ella yszemelynevy yszemelynevy Némethy yszemelynevy Ella yszemelynevy ykodvegy Relle Gabriella, yszemelynevy relle gabriella yszemelynevy Relle Gabriella yszemelynevy relle yszemelynevy gabriella yszemelynevy yszemelynevy Relle yszemelynevy Gabriella yszemelynevy ykodvegy Sebeők Sári, yszemelynevy sebeők sári yszemelynevy Sebeők Sári yszemelynevy sebeők yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy Sebeők yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy Tihanyi Vilma. yszemelynevy tihanyi vilma yszemelynevy Tihanyi Vilma yszemelynevy tihanyi yszemelynevy vilma yszemelynevy yszemelynevy Tihanyi yszemelynevy Vilma yszemelynevy ykodvegy 5. Károly, zeneszerző, énekes (tenor) és rendező, sz. 1862-ben, xevtizedx 1865 Pesten, xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1922 jan. 27-én, u. o. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy énekkarába lépett 1882-ben. xevtizedx 1885 A M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy lírai tenorja volt 1888-9-ben; ezután xtalanevtizedx 1895 még Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy tanult s a vidéken elsőrangú énekes volt. 1894-ben xevtizedx 1895 Makó Lajoshoz yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy szerződött; 1899 nyarán xtalanevtizedx 1905 a Budai Színkör yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy tagja; 1900 xevtizedx 1905 szept. havában Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy már rendező is volt; 1901— 1906. a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy rendezője, 1908—11. a xtalanevtizedx 1915 Király Színház yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy rendezője, 1916 xevtizedx 1915 óta a Népopera (Városi Szinház) yintezmenyy népopera (városi szinház yintezmenyy Népopera yintezmenyy népopera yintezmenyy (városi yintezmenyy szinház yintezmenyy yintezmenyy Népopera yintezmenyy ykodvegy főrendezője, 1919 szept. havában visszatért a Király Színházhoz. yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy Sírjánál Farkas Ferenc dr. yszemelynevy farkas ferenc dr. yszemelynevy Farkas Ferenc dr. yszemelynevy farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynev és Szirmai Imre yszemelynevy szirmai imre yszemelynevy Szirmai Imre yszemelynevy szirmai yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy mondottak búcsúztatót. — Zeneművei (kisebb fiatalkori balett­zenedarabjain kívül): „A babagyáros, ycimy a babagyáros ycimy A babagyáros ycimy a ycimy babagyáros ycimy ycimy A ycimy babagyáros ycimy ykodvegy vígopera 1 felv. (Leuwen yszemelynevy leuwen yszemelynevy Leuwen yszemelynevy leuwen yszemelynevy yszemelynevy Leuwen yszemelynevy ykodvegy és Beauplan yszemelynevy beauplan yszemelynevy Beauplan yszemelynevy beauplan yszemelynevy yszemelynevy Beauplan yszemelynevy ykodvegy régi „Nürnbergi baba ycimy nürnbergi baba ycimy Nürnbergi baba ycimy nürnbergi ycimy baba ycimy ycimy Nürnbergi ycimy baba ycimy ykodvegy operaszövegére), bemutatója Szegeden, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy 1898. xevtizedx 1895 dec. 21., a Budai (Fővárosi Főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Nyári) Színkörben yintezmenyy budai (fővárosi nyári) színkör yintezmenyy Budai (F yintezmenyy budai yintezmenyy (fővárosi yintezmenyy nyári) yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy (F yintezmenyy 1899. júl. xtalanevtizedx 1905 7. — „Niobe, ycimy niobe ycimy Niobe ycimy niobe ycimy ycimy Niobe ycimy ykodvegy operett 3 felv. Szöv. Paulton yszemelynevy paulton yszemelynevy Paulton yszemelynevy paulton yszemelynevy yszemelynevy Paulton yszemelynevy ykodvegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy vígjátéka után írta Pásztor Árpád. yszemelynevy pásztor árpád yszemelynevy Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Pásztor yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Bem. 1902. xevtizedx 1905 nov. 7. Népszínház. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy „A kis császár, ycimy a kis császár ycimy A kis császár ycimy a ycimy kis ycimy császár ycimy ycimy A ycimy kis ycimy császár ycimy ykodvegy operett 3 fv. Szöv. Pásztor Árpád; yszemelynevy pásztor árpád yszemelynevy Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Pásztor yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy bem. 1904. márc. 2. Népszínház. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy S. lefordította az „Elnökkisasszony ycimy elnökkisasszony ycimy Elnökkisasszony ycimy elnökkisasszony ycimy ycimy Elnökkisasszony ycimy ykodvegy c. operett szövegét (írták Landesberg A. yszemelynevy landesberg a. yszemelynevy Landesberg A. yszemelynevy landesberg yszemelynevy a. yszemelynevy yszemelynevy Landesberg yszemelynevy A. yszemelynevy ykodvegy és Fischl L.), yszemelynevy fischl l. yszemelynevy Fischl L. yszemelynevy fischl yszemelynevy l. yszemelynevy yszemelynevy Fischl yszemelynevy L. yszemelynevy ykodvegy de verseit Makai Emil yszemelynevy makai emil yszemelynevy Makai Emil yszemelynevy makai yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Makai yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy ford., Müller-Nordau yszemelynevy müller-nordau yszemelynevy Müller-Nordau yszemelynevy müller-nordau yszemelynevy yszemelynevy Müller-Nordau yszemelynevy ykodvegy zenéjére. (Bem. Föv. Nyári Színkör, yintezmenyy föv. nyári színkör yintezmenyy Föv. Nyá yintezmenyy föv. yintezmenyy nyári yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Föv. yintezmenyy Nyá yintezmenyy ykodvegy 1900. júl. 20.) — Első neje volt Némethy Gizella, yszemelynevy némethy gizella yszemelynevy Némethy Gizella yszemelynevy némethy yszemelynevy gizella yszemelynevy yszemelynevy Némethy yszemelynevy Gizella yszemelynevy ykodvegy sz. 1865-ben, xevtizedx 1865 megh. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 1900. aug. 3.-án, Újpesten. ytelepulesy újpest ytelepulesy Újpest ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ytelepulesy nagybudapest ykodvegy A M. Kir. Opera yintezmenyy m. kir. opera yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy énekkarának tagja volt. — Második nejétől, Szende Annától, yszemelynevy szende anna yszemelynevy Szende Anná yszemelynevy szende yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Szende yszemelynevy Anná yszemelynevy ykodvegy (L. o.) elvált. 6. Fivérüknek Józsefnek fia: Béla, színész lett, sz. 1882. xevtizedx 1885 március xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 31.-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Elvégezte a sziniakadémiát yintezmenyy sziniakadémia yintezmenyy sziniaka yintezmenyy sziniakadémia yintezmenyy yintezmenyy sziniaka yintezmenyy ykodvegy és 1900-ban xevtizedx 1905 a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy tagja lett; 1901-02-ben a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ösztöndíjas tagja. Majd vidékre szerződött, Győr, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Pozsony, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Nagyvárad, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy 1909 óta Szabó Ferenc yszemelynevy szabó ferenc yszemelynevy Szabó Ferenc yszemelynevy szabó yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy nyitra - besztercebányai ytelepulesy nyitra - besztercebánya ytelepulesy nyitra - besztercebánya ymegyey nyitra megye ykodvegy társulata volt otthona; a világháború kitörtekor harctérre ment. — Neje is színésznő: Sándor Margit, yszemelynevy sándor margit yszemelynevy Sándor Margit yszemelynevy sándor yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Sándor yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy sz. 1882 xevtizedx 1885 okt. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 21.-én, Kecskeméten, ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy színpadra lépett 1908-ban. xevtizedx 1905 (Kereszty István.) yszemelynevy kereszty istván yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kereszty istván szin_IV.0183.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Stoll-család - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0183.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0183.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30958.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Stoll-család

Szócikk: Stoll-család elsőrendű tagokat adott a színpadnak. A 18. század második felében Stoll Antal a Bécs melletti Badenben volt egyházi karnagy; Mozart neki dedikálta híres „Ave verum corpus-át (1791);fia: József, Schönauban született, katonakarnagy volt, ezredével Magyarországba került, végre a pesti német színháznál kötött ki, mint zenekari tag. Fia volt: Péter, hős tenor, utóbb bariton, majd neves énektanár, sz. 1815-ben, Schönauban, megh. 1888. okt. 8-án, Budapesten. Pesten nevelkedett, atyja képezte ki; 1836-ban a német színházban kardalos lett, de már egy év múlva próbául fellépett Rossini: „Tancred-jének és „Otello-jának, Auber: „Menyasszony-ának, Hérold: „Zampá-jának főszerepében, olyan sikerrel, hogy magánénekesül szerződtették. 1839-ben Bécsbe ment, majd Hamburgba; egy tiszteletére rendezett vízi ünnepély alkalmával úgy meghűlt, hogy hangja fényes magasságát (mellyel a „Zsidónő Eleazárját, a „Hugonották Raoulját stb. kre­álta) elvesztette s mint bariton működött a pesti német színházban, leégéseig, 1847-ig. Ezóta Temesvár, Szeben, Olmütz, Troppau, Krakó színpadain énekelt; innen szerződtette Festetich Leó gr. igazgató a Nemzeti Színház operájához, énekmesternek. Mint ilyen, 1888 újévig működött, kitűnő eredménnyel; tanítványai voltak, többek közt az európai hírűvé lett Voggenhuber Vilma és Ernst Henrik, Rabatinszky Mária, Saxlehner Emma, Human Alexa és Eliz (Szigeti Imréné), Ódry Lehel, Hajós Zsigmond, stb. — S. P. a Nemzeti Színház vendége volt, mint tenor: Nemorino (Donizetti: ,,Bájital-ában), 1841. febr. 12., mint bariton: I una gr. (Verdi: ,,Troubadour-jában) 1855. márc. 10. — 1888. jan. 3.-án szélhűdés érte, 73 é. korában. — Gyermekei: 1. Ágost, tenorénekes, utóbb rendező, sz. Nagyszebenben, 1853. jan. 3-án,megh. 1918. júl. 12-én, Bécsben. Pesten iskolázott; 16 é. korában Laibachban, majd Brünnben kardalos ; 1870 óta Grác, a bécsi Carl-színház, Botzen, Pozsony, Olmütz voltak állomásai. Mint Nemzeti Színházunk tagja 1872. máj. 16.-án mutatkozott be a „Borgia Lucreziá-ban; Gennaro-járól a Pesti Napló így írt: „Megnyerő, rokonszenves alak, kitűnő iskolája van és oly tehetség, mely csakhamar elsajátítja a színpadi routint. — (1875 tavaszán amerikai párbajban öngyilkosságot kísérelt meg, de megmentették.) 1875. jún. 26. és 29. mint mantuai herceg („Rigoletto-ban) és Faust lépett fel nálunk, ősszel Grácba szerződött. Sokáig volt a prágai opera ünnepelt Assadja; onnan jött vendégül a Nemzeti Színházhoz, 1881. máj. 5.-én Arnoldot („Tell Vilmos) énekelni, 1882-ben szerződtették is, 18.000 frt évi fizetéssel. 1884-ben a bécsi An der Wien operettszínházhoz szerződött, de innen még u. a. évben a bécsi Hofoper elhódította (okt. 20. Erik, „Bolygó hollandi). Itt már 1885-ben rendező is lett, 1904-ben főrendező. 1900-ban a Szent István­rend lovagkeresztjét nyerte el, 1906. aug. havában a spanyol király az Izabella-rend I. osztályú keresztjével tüntette ki, majd I. Ferenc József 1918. márc. havában a III. oszt. vaskoronarendet adományozta az érdemes művésznek. Egy operettjét: Das Marktind (Max Blau szöv.) nagy sikerrel adták Bécsben; „A rikkancs címen (szöv. ford. Ruttkay György, verseit Mérei Adolf) a Magyar Színház mutatta be, 1904. ápr. 23.-án. 2. Sándor, tenorista, sz. 1855-ben, Pesten, megh. 1898. júl. 26.-án, Bécsben, hol 1885 óta az udv. opera tagja volt. Pályáját a Nemzeti Színháznál kezdte, epizódszerepekben; szép hanganyaga volt, de gyógyíthatatlan lámpaláza miatt csakhamar az énekkarba utalták, itt is maradt mindhaláláig. 3. József, fivérük, nem volt művész; egy budapesti gyár cégvezetője volt. De fiából kiütközött a művészi vér: színész lett. (L. az 5. sz. a., Béla.) 4. Gizella, énekesnő, szoprán, sz. 1867. okt. 12.-én, Pesten. Atyjának méltó tanítványa. A színészakadémiából szerződtette a M. Kir. Opera, 4 évig (1888. jún.). Mint szubrett kezdte pályáját, de Paminát („Varázsfuvola, már 1884. jún. 17. a Nemzeti Színházban), Elzát is („Lohengrin) énekelte, végre Izoldát. Még egészen fiatalon a bécsi Pruckner Karolinánál tökéletesítette tudását. Tőlünk német színpadokhoz fordult; Regensburgban annyira tetszett, hogy Thurn- Taxis hg. Kölnben poenálét fizetett, csak hogy az oda szerződött művésznőt a maga színházánál tarthassa (1892— 95). Ez után Zürichben volt akkora sikere, hogy Damrosch Walter amerikai turnéra szerződtette, hol két évig ünnepelték. Visszatérve Aachen, Strassburg, Mainz stb. színházainak volt vendége. A M. Kir. Operában, mint Santuzza („Parasztbecsület) és Hedda („Bajazzók) lépett fel, 1903. márc. 31-én. Diadalainak mint bátyjánál, Ágostonnál is, Stoll-család korán fellépett torokbaja vetett végett: fagylalttól úgy áthült 42 éves korában, hogy a rekedtségre állandóan hajlamos lett. Azóta, pár évi bécsi tartózkodás után, Budapesten letelepedve, énekesnők továbbképzésével: művészi, drámai előadásra nevelésével, foglalkozik. Tanítványai közt szép, sőt fényes neveket találunk, így betűrendben: Fodor Aranka, Hajnal Elma, Haselbeck Olga, Sz. Marschalkó Rózsi, Medek Anna, Németh Mária, Némethy Ella, Relle Gabriella, Sebeők Sári, Tihanyi Vilma. 5. Károly, zeneszerző, énekes (tenor) és rendező, sz. 1862-ben, Pesten, megh. 1922 jan. 27-én, u. o. A Nemzeti Színház énekkarába lépett 1882-ben. A M. Kir. Operaház lírai tenorja volt 1888-9-ben; ezután még Bécsben tanult s a vidéken elsőrangú énekes volt. 1894-ben Makó Lajoshoz szerződött; 1899 nyarán a Budai Színkör tagja; 1900 szept. havában Kolozsvárott már rendező is volt; 1901— 1906. a Népszínház rendezője, 1908—11. a Király Színház rendezője, 1916 óta a Népopera (Városi Szinház) főrendezője, 1919 szept. havában visszatért a Király Színházhoz. Sírjánál Farkas Ferenc dr. és Szirmai Imre mondottak búcsúztatót. — Zeneművei (kisebb fiatalkori balett­zenedarabjain kívül): „A babagyáros, vígopera 1 felv. (Leuwen és Beauplan régi „Nürnbergi baba operaszövegére), bemutatója Szegeden, 1898. dec. 21., a Budai (Fővárosi Nyári) Színkörben 1899. júl. 7. — „Niobe, operett 3 felv. Szöv. Paulton angol vígjátéka után írta Pásztor Árpád. Bem. 1902. nov. 7. Népszínház. „A kis császár, operett 3 fv. Szöv. Pásztor Árpád; bem. 1904. márc. 2. Népszínház. S. lefordította az „Elnökkisasszony c. operett szövegét (írták Landesberg A. és Fischl L.), de verseit Makai Emil ford., Müller-Nordau zenéjére. (Bem. Föv. Nyári Színkör, 1900. júl. 20.) — Első neje volt Némethy Gizella, sz. 1865-ben, megh. 1900. aug. 3.-án, Újpesten. A M. Kir. Opera énekkarának tagja volt. — Második nejétől, Szende Annától, (L. o.) elvált. 6. Fivérüknek Józsefnek fia: Béla, színész lett, sz. 1882. március 31.-én, Budapesten. Elvégezte a sziniakadémiát és 1900-ban a Magyar Színház tagja lett; 1901-02-ben a Nemzeti Színház ösztöndíjas tagja. Majd vidékre szerződött, Győr, Pozsony, Nagyvárad, 1909 óta Szabó Ferenc nyitra - besztercebányai társulata volt otthona; a világháború kitörtekor harctérre ment. — Neje is színésznő: Sándor Margit, sz. 1882 okt. 21.-én, Kecskeméten, színpadra lépett 1908-ban. (Kereszty István.) szin_IV.0183.pdf IV