Címszó: Szabados Károly - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1860

SZULETESIEVTIZED 1865

CSALADTAGJA Szabados Béla

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0206.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0206.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31006.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szabados Károly

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531006.htm

 

Szócikk: Szabados Károly zeneszerző, sz. 1860. (születés éve) jan. 28-án, Pesten, (Budapest) megh. 1892. jan. 24.-én, u. o. Előbb Erkel Ferencnek (személy) (információ)  volt a tanítványa, később pedig, 1875-ig, (időpont) az Orsz. Zeneakadémián (intézmény) tanult. Egy évig Kolozsvárott (megye) színházi karmester volt. Midőn 1880. (időpont) máj. 1-én a kolozsvári (megye) színtársulat Bécsben (ország) vendégszerepelt, Sz. volt az énekes darabok karnagya. 1887. (időpont) márc. havában az Operaház (intézmény) (információ)  harmadik karmesterévé nevezték ki. Legjelentősebb műve: „Viora, (cím) balett 3 felv. Bem. 1891. (időpont) márc. 14.-én, a Magy. Kir. Operaházban. (intézmény) (Cselekményét Jókainak: (személy) (információ)  „A Szent Anna-tó regéje (cím) alapján írta: Váradi Antal.) (személy) (információ)  Ő írta át és hangszerelte az „Ember tragédiája (cím) (információ)  számára betétül szolgáló „Marseillaise-t. (cím) (információ)  Neje Ferenczy Paula, (személy) (információ)  jeles táncosnő, a Magy. Kir. Operaház (intézmény) balett-tagja. (Lásd: Mazzantini Lajosné.) (személy) (információ)  Fivére: Sz. Béla (személy) (L. o.). (Kereszty István.) (személy) (információ)  szin_IV.0206.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szabados Károly címszóvég 31006 Szócikk: Szabados Károly zeneszerző, sz. 1860. jan. xtalanevtizedx 1875 28-án, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1892. jan. 24.-én, u. o. Előbb Erkel Ferencnek yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy volt a tanítványa, később pedig, 1875-ig, xevtizedx 1875 az xtalanevtizedx 1885 Orsz. Zeneakadémián yintezmenyy orsz. zeneakadémia yintezmenyy Orsz. Ze yintezmenyy orsz. yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Ze yintezmenyy ykodvegy tanult. Egy évig Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színházi karmester volt. Midőn 1880. xevtizedx 1885 máj. 1-én a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színtársulat Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy vendégszerepelt, Sz. volt az énekes darabok karnagya. 1887. márc. xtalanevtizedx 1895 havában az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy harmadik karmesterévé nevezték ki. Legjelentősebb műve: „Viora, ycimy viora ycimy Viora ycimy viora ycimy ycimy Viora ycimy ykodvegy balett 3 felv. Bem. 1891. xevtizedx 1895 márc. 14.-én, a Magy. Kir. Operaházban. yintezmenyy magy. kir. operaház yintezmenyy Magy. Ki yintezmenyy magy. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Magy. yintezmenyy Ki yintezmenyy ykodvegy (Cselekményét Jókainak: yszemelynevy jókai yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy „A Szent Anna-tó regéje ycimy a szent anna-tó regéje ycimy A Szent Anna-tó regéje ycimy a ycimy szent ycimy anna-tó ycimy regéje ycimy ycimy A ycimy Szent ycimy Anna-tó ycimy regéje ycimy ykodvegy alapján írta: Váradi Antal.) yszemelynevy váradi antal yszemelynevy Váradi Antal yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Ő írta át és hangszerelte az „Ember tragédiája ycimy ember tragédiája ycimy Ember tragédiája ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Ember ycimy tragédiája ycimy ykodvegy számára betétül szolgáló „Marseillaise-t. ycimy marseillaise ycimy Marseillaise ycimy marseillaise ycimy ycimy Marseillaise ycimy ykodvegy Neje Ferenczy Paula, yszemelynevy ferenczy paula yszemelynevy Ferenczy Paula yszemelynevy ferenczy yszemelynevy paula yszemelynevy yszemelynevy Ferenczy yszemelynevy Paula yszemelynevy ykodvegy jeles táncosnő, a Magy. Kir. Operaház yintezmenyy magy. kir. operaház yintezmenyy Magy. Ki yintezmenyy magy. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Magy. yintezmenyy Ki yintezmenyy ykodvegy balett-tagja. (Lásd: Mazzantini Lajosné.) yszemelynevy mazzantini lajosne yszemelynevy Mazzantini Lajosné yszemelynevy mazzantini yszemelynevy lajosne yszemelynevy yszemelynevy Mazzantini yszemelynevy Lajosné yszemelynevy ykodvegy Fivére: Sz. Béla yszemelynevy sz. béla yszemelynevy Sz. Béla yszemelynevy sz. yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy (L. o.). (Kereszty István.) yszemelynevy kereszty istván yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kereszty istván szin_IV.0206.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szabados Károly - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1860

SZULETESIEVTIZED 1865

CSALADTAGJA Szabados Béla

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0206.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0206.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31006.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szabados Károly

Szócikk: Szabados Károly zeneszerző, sz. 1860. jan. 28-án, Pesten, megh. 1892. jan. 24.-én, u. o. Előbb Erkel Ferencnek volt a tanítványa, később pedig, 1875-ig, az Orsz. Zeneakadémián tanult. Egy évig Kolozsvárott színházi karmester volt. Midőn 1880. máj. 1-én a kolozsvári színtársulat Bécsben vendégszerepelt, Sz. volt az énekes darabok karnagya. 1887. márc. havában az Operaház harmadik karmesterévé nevezték ki. Legjelentősebb műve: „Viora, balett 3 felv. Bem. 1891. márc. 14.-én, a Magy. Kir. Operaházban. (Cselekményét Jókainak: „A Szent Anna-tó regéje alapján írta: Váradi Antal.) Ő írta át és hangszerelte az „Ember tragédiája számára betétül szolgáló „Marseillaise-t. Neje Ferenczy Paula, jeles táncosnő, a Magy. Kir. Operaház balett-tagja. (Lásd: Mazzantini Lajosné.) Fivére: Sz. Béla (L. o.). (Kereszty István.) szin_IV.0206.pdf IV