Címszó: Szombathelyi Béla - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1851

SZULETESIEVTIZED 1855

CSALADTAGJA Szombathelyi Mihály

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0408.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0408.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31561.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szombathelyi Béla

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531561.htm

 

Szócikk: Szombathelyi Béla színész, (cs. n. Theindl), (személy) sz. 1851. (születés éve) aug. 18.-án, Szombathelyen, (megye) megh. 1881. aug. 24.-én, Kolozsvárott. (megye) — Apja zeneszerző volt és egy bécsi (ország) tébolydában végezte életét. Ő aztán árvaházba került és ott addig nevelkedett, míg a gimnáziumba beíratták. Ennek bevégezte után, 1868-ban, (időpont) a szini­pályára lépett, Kőszegen, (megye) Károlyi Lajos (személy) (információ)  társulatánál. Ugyanez évben Vargyasi Dániel Idát (személy) vette feleségül, kivel boldog házaséletet élt. (Sz. 1853-ban, (időpont) Kolozsvárott, (megye) megh. 1888. febr. 5.-én, Budapes­ten. (Budapest) 1868 (időpont) jan. havában lépett a szinipályára, Kőmives Imrénél.) (személy) (információ)  Sz. nevét évek óta a legjobb hangzású művészek között találjuk s különösen Szeged, (megye) Nagyvárad, (megye) Arad (megye) (információ)  közönsége nagyon szerette. Kolozsvárott (megye) 1876 (időpont) okt.-ben lépett föl először a „Csapodár-ban, (cím) (információ)  ahonnan a Népszínházhoz (intézmény) (információ)  kapott meghívást, de csakhamar ismét visszatért kedvelt közönségéhez: Kolozsvárra, (megye) mely rendkívüli szeretettel vette körül. Az ő Pusztabíró-ja (szerep) a „Sárga csikó-ban (cím) (információ)  olyan tőről metszett alakítás volt, hogy annak mását hiába keressük. A könnyebb válfaju színművek s különösen az operetteknek éltető lelke volt. A Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  két ízben is volt alkalma vendégszerepelni; a sajtó kedvezően fogadta, de a szerződtetése elmaradt. 1880-ban (időpont) a Bécsben (ország) vendégszereplő népszinműtársulatnak ő volt egyik erőssége. Utolsó fellépése 1881. (időpont) aug. 4.-én Kolozsvárott (megye) a „Gavaud Minard és társa (cím) c. vígjátékban egy farizeuskodó kereskedősegéd szerepe volt. Rendkívül jókedvű volt és senkisem sejtette a másnap történendő pisztolypárbajt, melyben Temesváry Lajos (személy) (információ)  volt színigazgató golyója lábát megsebesítette és vérmérgezés következtében halálát okozta. Sírjánál Szacsvay Imre (személy) (információ)  tartott gyászbeszédet. Sírkövének, melyet 1888. (időpont) nov. 1.-én lepleztek le, ez a felirata: „Hallgat a taps, virág nem hull, Elnémult az édes lárma, Áldva legyen hantomon túl Hű emléktek hold sugára. (E. Kovács Gyula.) (személy) Fia: Sz. Mihály, (személy) színész, sz. 1880. (születés éve) ápr. 22.-én, Kolozsvárott. (megye) 1904-ben (időpont) lépett a színipályára és több vidéki társulatnál mint epizódista is kitűnt. Később mint szavaló a fővárosban (Budapest) előnyösen mutatkozott be. — Neje: Gáspár Sarolta, (személy) (információ)  színésznő, sz. 1890. (születés éve) dec. 13.-án, Kolozsvárott. (megye) Tanítónőnek készült, majd 1907-ben (időpont) a színipályára lépett. Leányuk: Sz. Ida, (személy) színésznő, sz. 1908. (születés éve) febr. 21-én, Kapuvárott. (megye) Mint kiváló táncosnő és táncoktató tünt fel. (Erődi Jenő) (személy) (információ)  szin_IV.0408.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szombathelyi Béla címszóvég 31561 Szócikk: Szombathelyi Béla színész, (cs. n. Theindl), yszemelynevy theindl yszemelynevy Theindl yszemelynevy theindl yszemelynevy yszemelynevy Theindl yszemelynevy ykodvegy sz. 1851. aug. xtalanevtizedx 1865 18.-án, Szombathelyen, ytelepulesy szombathely ytelepulesy Szombathely ymegyey vas megye ykodvegy megh. 1881. aug. 24.-én, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy — Apja zeneszerző volt és egy bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy tébolydában végezte életét. Ő aztán árvaházba került és ott addig nevelkedett, míg a gimnáziumba beíratták. Ennek bevégezte után, 1868-ban, xevtizedx 1865 a szini­pályára lépett, Kőszegen, ytelepulesy kőszeg ytelepulesy Kőszeg ymegyey vas megye ykodvegy Károlyi Lajos yszemelynevy károlyi lajos yszemelynevy Károlyi Lajos yszemelynevy károlyi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Károlyi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy társulatánál. Ugyanez évben Vargyasi Dániel Idát yszemelynevy vargyasi dániel ida yszemelynevy Vargyasi Dániel Idá yszemelynevy vargyasi yszemelynevy dániel yszemelynevy ida yszemelynevy yszemelynevy Vargyasi yszemelynevy Dániel yszemelynevy Idá ysz vette feleségül, kivel boldog házaséletet élt. (Sz. 1853-ban, xevtizedx 1855 Kolozsvárott, xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy megh. 1888. febr. 5.-én, Budapes­ten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1868 xevtizedx 1865 jan. xtalanevtizedx 1875 havában lépett a szinipályára, Kőmives Imrénél.) yszemelynevy kőmives imre yszemelynevy Kőmives Imré yszemelynevy kőmives yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Kőmives yszemelynevy Imré yszemelynevy ykodvegy Sz. nevét évek óta a legjobb hangzású művészek között találjuk s különösen Szeged, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Nagyvárad, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Arad ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy közönsége nagyon szerette. Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1876 xevtizedx 1875 okt.-ben xtalanevtizedx 1885 lépett föl először a „Csapodár-ban, ycimy csapodár ycimy Csapodár ycimy csapodár ycimy ycimy Csapodár ycimy ykodvegy ahonnan a Népszínházhoz yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy kapott meghívást, de csakhamar ismét visszatért kedvelt közönségéhez: Kolozsvárra, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy mely rendkívüli szeretettel vette körül. Az ő Pusztabíró-ja yszerepy pusztabíró yszerepy Pusztabíró yszerepy pusztabíró yszerepy yszerepy Pusztabíró yszerepy ykodvegy a „Sárga csikó-ban ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy olyan tőről metszett alakítás volt, hogy annak mását hiába keressük. A könnyebb válfaju színművek s különösen az operetteknek éltető lelke volt. A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy két ízben is volt alkalma vendégszerepelni; a sajtó kedvezően fogadta, de a szerződtetése elmaradt. 1880-ban xevtizedx 1885 a Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy vendégszereplő népszinműtársulatnak ő volt egyik erőssége. Utolsó fellépése 1881. aug. 4.-én Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy a „Gavaud Minard és társa ycimy gavaud minard és társa ycimy Gavaud Minard és társa ycimy gavaud ycimy minard ycimy és ycimy társa ycimy ycimy Gavaud ycimy Minard ycimy és ycimy társa ycimy ykodvegy c. vígjátékban egy farizeuskodó kereskedősegéd szerepe volt. Rendkívül jókedvű volt és senkisem sejtette a másnap történendő pisztolypárbajt, melyben Temesváry Lajos yszemelynevy temesváry lajos yszemelynevy Temesváry Lajos yszemelynevy temesváry yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Temesváry yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy volt színigazgató golyója lábát megsebesítette és vérmérgezés következtében halálát okozta. Sírjánál Szacsvay Imre yszemelynevy szacsvay imre yszemelynevy Szacsvay Imre yszemelynevy szacsvay yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szacsvay yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy tartott gyászbeszédet. Sírkövének, melyet 1888. nov. 1.-én lepleztek le, ez a felirata: „Hallgat a taps, virág nem hull, Elnémult az édes lárma, Áldva legyen hantomon túl Hű emléktek hold sugára. (E. Kovács Gyula.) yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve Fia: Sz. Mihály, yszemelynevy sz. mihály yszemelynevy Sz. Mihály yszemelynevy sz. yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy színész, sz. 1880. ápr. 22.-én, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1904-ben xevtizedx 1905 lépett a színipályára és több vidéki társulatnál mint epizódista is kitűnt. Később mint szavaló a fővárosban főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy előnyösen mutatkozott be. — Neje: Gáspár Sarolta, yszemelynevy gáspár sarolta yszemelynevy Gáspár Sarolta yszemelynevy gáspár yszemelynevy sarolta yszemelynevy yszemelynevy Gáspár yszemelynevy Sarolta yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1890. xevtizedx 1895 dec. 13.-án, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Tanítónőnek készült, majd 1907-ben xevtizedx 1905 a színipályára lépett. Leányuk: Sz. Ida, yszemelynevy sz. ida yszemelynevy Sz. Ida yszemelynevy sz. yszemelynevy ida yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy Ida yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1908. febr. 21-én, Kapuvárott. ytelepulesy kapuvár ytelepulesy Kapuvár ymegyey sopron megye ykodvegy Mint kiváló táncosnő és táncoktató tünt fel. (Erődi Jenő) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő szin_IV.0408.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szombathelyi Béla - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1851

SZULETESIEVTIZED 1855

CSALADTAGJA Szombathelyi Mihály

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0408.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0408.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31561.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szombathelyi Béla

Szócikk: Szombathelyi Béla színész, (cs. n. Theindl), sz. 1851. aug. 18.-án, Szombathelyen, megh. 1881. aug. 24.-én, Kolozsvárott. — Apja zeneszerző volt és egy bécsi tébolydában végezte életét. Ő aztán árvaházba került és ott addig nevelkedett, míg a gimnáziumba beíratták. Ennek bevégezte után, 1868-ban, a szini­pályára lépett, Kőszegen, Károlyi Lajos társulatánál. Ugyanez évben Vargyasi Dániel Idát vette feleségül, kivel boldog házaséletet élt. (Sz. 1853-ban, Kolozsvárott, megh. 1888. febr. 5.-én, Budapes­ten. 1868 jan. havában lépett a szinipályára, Kőmives Imrénél.) Sz. nevét évek óta a legjobb hangzású művészek között találjuk s különösen Szeged, Nagyvárad, Arad közönsége nagyon szerette. Kolozsvárott 1876 okt.-ben lépett föl először a „Csapodár-ban, ahonnan a Népszínházhoz kapott meghívást, de csakhamar ismét visszatért kedvelt közönségéhez: Kolozsvárra, mely rendkívüli szeretettel vette körül. Az ő Pusztabíró-ja a „Sárga csikó-ban olyan tőről metszett alakítás volt, hogy annak mását hiába keressük. A könnyebb válfaju színművek s különösen az operetteknek éltető lelke volt. A Nemzeti Színházban két ízben is volt alkalma vendégszerepelni; a sajtó kedvezően fogadta, de a szerződtetése elmaradt. 1880-ban a Bécsben vendégszereplő népszinműtársulatnak ő volt egyik erőssége. Utolsó fellépése 1881. aug. 4.-én Kolozsvárott a „Gavaud Minard és társa c. vígjátékban egy farizeuskodó kereskedősegéd szerepe volt. Rendkívül jókedvű volt és senkisem sejtette a másnap történendő pisztolypárbajt, melyben Temesváry Lajos volt színigazgató golyója lábát megsebesítette és vérmérgezés következtében halálát okozta. Sírjánál Szacsvay Imre tartott gyászbeszédet. Sírkövének, melyet 1888. nov. 1.-én lepleztek le, ez a felirata: „Hallgat a taps, virág nem hull, Elnémult az édes lárma, Áldva legyen hantomon túl Hű emléktek hold sugára. (E. Kovács Gyula.) Fia: Sz. Mihály, színész, sz. 1880. ápr. 22.-én, Kolozsvárott. 1904-ben lépett a színipályára és több vidéki társulatnál mint epizódista is kitűnt. Később mint szavaló a fővárosban előnyösen mutatkozott be. — Neje: Gáspár Sarolta, színésznő, sz. 1890. dec. 13.-án, Kolozsvárott. Tanítónőnek készült, majd 1907-ben a színipályára lépett. Leányuk: Sz. Ida, színésznő, sz. 1908. febr. 21-én, Kapuvárott. Mint kiváló táncosnő és táncoktató tünt fel. (Erődi Jenő) szin_IV.0408.pdf IV