Címszó: Szombathelyi Béla - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1851
SZULETESIEVTIZED 1855
CSALADTAGJA Szombathelyi Mihály
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0408.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0408.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31561.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szombathelyi
Béla
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531561.htm
Szócikk: Szombathelyi Béla színész, (cs. n. Theindl),
(személy)
sz. 1851. (születés
éve) aug. 18.-án, Szombathelyen, (megye) megh.
1881. aug. 24.-én, Kolozsvárott. (megye) — Apja
zeneszerző volt és egy bécsi (ország) tébolydában
végezte életét. Ő aztán árvaházba került és ott addig nevelkedett, míg a gimnáziumba
beíratták. Ennek bevégezte után, 1868-ban, (időpont) a
szinipályára lépett, Kőszegen, (megye) Károlyi
Lajos (személy)
(információ)
társulatánál. Ugyanez évben Vargyasi Dániel
Idát (személy)
vette feleségül, kivel boldog házaséletet élt. (Sz. 1853-ban, (időpont) Kolozsvárott,
(megye) megh.
1888. febr. 5.-én, Budapesten. (Budapest)
1868 (időpont)
jan. havában lépett a szinipályára, Kőmives Imrénél.) (személy) (információ)
Sz. nevét évek óta a legjobb hangzású művészek
között találjuk s különösen Szeged, (megye) Nagyvárad,
(megye) Arad
(megye) (információ)
közönsége nagyon szerette. Kolozsvárott (megye) 1876
(időpont)
okt.-ben lépett föl először a „Csapodár-ban, (cím) (információ)
ahonnan a Népszínházhoz (intézmény)
(információ)
kapott meghívást, de csakhamar ismét visszatért
kedvelt közönségéhez: Kolozsvárra, (megye) mely
rendkívüli szeretettel vette körül. Az ő Pusztabíró-ja (szerep) a „Sárga
csikó-ban (cím)
(információ)
olyan tőről metszett alakítás volt, hogy
annak mását hiába keressük. A könnyebb válfaju színművek s különösen az operetteknek
éltető lelke volt. A Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
két ízben is volt alkalma vendégszerepelni;
a sajtó kedvezően fogadta, de a szerződtetése elmaradt. 1880-ban (időpont) a
Bécsben (ország)
vendégszereplő népszinműtársulatnak ő volt egyik erőssége. Utolsó fellépése 1881.
(időpont)
aug. 4.-én Kolozsvárott (megye) a „Gavaud
Minard és társa (cím)
c. vígjátékban egy farizeuskodó kereskedősegéd szerepe volt. Rendkívül jókedvű volt
és senkisem sejtette a másnap történendő pisztolypárbajt, melyben Temesváry Lajos
(személy)
(információ)
volt színigazgató golyója lábát megsebesítette
és vérmérgezés következtében halálát okozta. Sírjánál Szacsvay Imre (személy) (információ)
tartott gyászbeszédet. Sírkövének, melyet
1888. (időpont)
nov. 1.-én lepleztek le, ez a felirata: „Hallgat a taps, virág nem hull, Elnémult
az édes lárma, Áldva legyen hantomon túl Hű emléktek hold sugára. (E. Kovács Gyula.)
(személy)
Fia: Sz. Mihály, (személy) színész,
sz. 1880. (születés
éve) ápr. 22.-én, Kolozsvárott. (megye) 1904-ben
(időpont)
lépett a színipályára és több vidéki társulatnál mint epizódista is kitűnt. Később
mint szavaló a fővárosban (Budapest)
előnyösen mutatkozott be. — Neje: Gáspár Sarolta, (személy) (információ)
színésznő, sz. 1890. (születés
éve) dec. 13.-án, Kolozsvárott. (megye) Tanítónőnek
készült, majd 1907-ben (időpont) a
színipályára lépett. Leányuk: Sz. Ida, (személy) színésznő,
sz. 1908. (születés
éve) febr. 21-én, Kapuvárott. (megye) Mint
kiváló táncosnő és táncoktató tünt fel. (Erődi Jenő) (személy) (információ)
szin_IV.0408.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szombathelyi Béla címszóvég 31561 Szócikk:
Szombathelyi Béla színész, (cs. n. Theindl), yszemelynevy theindl yszemelynevy
Theindl yszemelynevy theindl yszemelynevy yszemelynevy Theindl yszemelynevy
ykodvegy sz. 1851. aug. xtalanevtizedx 1865 18.-án, Szombathelyen, ytelepulesy
szombathely ytelepulesy Szombathely ymegyey vas megye ykodvegy megh. 1881. aug.
24.-én, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy — Apja zeneszerző volt és egy bécsi ytelepulesy bécs
ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy tébolydában végezte életét. Ő aztán
árvaházba került és ott addig nevelkedett, míg a gimnáziumba beíratták. Ennek bevégezte
után, 1868-ban, xevtizedx 1865 a szinipályára lépett, Kőszegen, ytelepulesy
kőszeg ytelepulesy Kőszeg ymegyey vas megye ykodvegy Károlyi Lajos yszemelynevy
károlyi lajos yszemelynevy Károlyi Lajos yszemelynevy károlyi yszemelynevy
lajos yszemelynevy yszemelynevy Károlyi yszemelynevy Lajos yszemelynevy
ykodvegy társulatánál. Ugyanez évben Vargyasi Dániel Idát yszemelynevy vargyasi
dániel ida yszemelynevy Vargyasi Dániel Idá yszemelynevy vargyasi yszemelynevy
dániel yszemelynevy ida yszemelynevy yszemelynevy Vargyasi yszemelynevy Dániel
yszemelynevy Idá ysz vette feleségül, kivel boldog házaséletet élt. (Sz. 1853-ban,
xevtizedx 1855 Kolozsvárott, xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy megh. 1888. febr. 5.-én, Budapesten.
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1868 xevtizedx
1865 jan. xtalanevtizedx 1875 havában lépett a szinipályára, Kőmives Imrénél.) yszemelynevy
kőmives imre yszemelynevy Kőmives Imré yszemelynevy kőmives yszemelynevy imre
yszemelynevy yszemelynevy Kőmives yszemelynevy Imré yszemelynevy ykodvegy Sz. nevét
évek óta a legjobb hangzású művészek között találjuk s különösen Szeged, ytelepulesy
szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Nagyvárad, ytelepulesy
nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Arad ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy közönsége nagyon szerette. Kolozsvárott
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1876 xevtizedx
1875 okt.-ben xtalanevtizedx 1885 lépett föl először a „Csapodár-ban, ycimy
csapodár ycimy Csapodár ycimy csapodár ycimy ycimy Csapodár ycimy ykodvegy ahonnan
a Népszínházhoz yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy kapott meghívást,
de csakhamar ismét visszatért kedvelt közönségéhez: Kolozsvárra, ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy mely rendkívüli szeretettel
vette körül. Az ő Pusztabíró-ja yszerepy pusztabíró yszerepy Pusztabíró
yszerepy pusztabíró yszerepy yszerepy Pusztabíró yszerepy ykodvegy a „Sárga csikó-ban
ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga
ycimy csikó ycimy ykodvegy olyan tőről metszett alakítás volt, hogy annak mását
hiába keressük. A könnyebb válfaju színművek s különösen az operetteknek éltető
lelke volt. A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy két ízben is volt alkalma vendégszerepelni; a sajtó kedvezően
fogadta, de a szerződtetése elmaradt. 1880-ban xevtizedx 1885 a Bécsben ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy vendégszereplő népszinműtársulatnak
ő volt egyik erőssége. Utolsó fellépése 1881. aug. 4.-én Kolozsvárott ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy a „Gavaud Minard és
társa ycimy gavaud minard és társa ycimy Gavaud Minard és társa ycimy gavaud
ycimy minard ycimy és ycimy társa ycimy ycimy Gavaud ycimy Minard ycimy és
ycimy társa ycimy ykodvegy c. vígjátékban egy farizeuskodó kereskedősegéd szerepe
volt. Rendkívül jókedvű volt és senkisem sejtette a másnap történendő pisztolypárbajt,
melyben Temesváry Lajos yszemelynevy temesváry lajos yszemelynevy Temesváry
Lajos yszemelynevy temesváry yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy
Temesváry yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy volt színigazgató golyója lábát
megsebesítette és vérmérgezés következtében halálát okozta. Sírjánál Szacsvay Imre
yszemelynevy szacsvay imre yszemelynevy Szacsvay Imre yszemelynevy szacsvay
yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szacsvay yszemelynevy Imre yszemelynevy
ykodvegy tartott gyászbeszédet. Sírkövének, melyet 1888. nov. 1.-én lepleztek le,
ez a felirata: „Hallgat a taps, virág nem hull, Elnémult az édes lárma, Áldva legyen
hantomon túl Hű emléktek hold sugára. (E. Kovács Gyula.) yszemelynevy e. kovács
gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács
yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács
yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve Fia: Sz. Mihály, yszemelynevy sz. mihály
yszemelynevy Sz. Mihály yszemelynevy sz. yszemelynevy mihály yszemelynevy
yszemelynevy Sz. yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy színész, sz. 1880. ápr.
22.-én, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy 1904-ben xevtizedx 1905 lépett a színipályára és több vidéki
társulatnál mint epizódista is kitűnt. Később mint szavaló a fővárosban főváros
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy előnyösen mutatkozott be.
— Neje: Gáspár Sarolta, yszemelynevy gáspár sarolta yszemelynevy Gáspár Sarolta
yszemelynevy gáspár yszemelynevy sarolta yszemelynevy yszemelynevy Gáspár
yszemelynevy Sarolta yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1890. xevtizedx 1895 dec.
13.-án, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy Tanítónőnek készült, majd 1907-ben xevtizedx 1905 a színipályára
lépett. Leányuk: Sz. Ida, yszemelynevy sz. ida yszemelynevy Sz. Ida
yszemelynevy sz. yszemelynevy ida yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy
Ida yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1908. febr. 21-én, Kapuvárott. ytelepulesy
kapuvár ytelepulesy Kapuvár ymegyey sopron megye ykodvegy Mint kiváló táncosnő és
táncoktató tünt fel. (Erődi Jenő) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő
yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi
yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő szin_IV.0408.pdf
IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szombathelyi Béla - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1851
SZULETESIEVTIZED 1855
CSALADTAGJA Szombathelyi Mihály
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0408.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0408.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31561.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szombathelyi
Béla
Szócikk: Szombathelyi Béla színész, (cs. n. Theindl),
sz. 1851. aug. 18.-án, Szombathelyen, megh. 1881. aug. 24.-én, Kolozsvárott. — Apja
zeneszerző volt és egy bécsi tébolydában végezte életét. Ő aztán árvaházba került
és ott addig nevelkedett, míg a gimnáziumba beíratták. Ennek bevégezte után, 1868-ban,
a szinipályára lépett, Kőszegen, Károlyi Lajos társulatánál. Ugyanez évben Vargyasi
Dániel Idát vette feleségül, kivel boldog házaséletet élt. (Sz. 1853-ban, Kolozsvárott,
megh. 1888. febr. 5.-én, Budapesten. 1868 jan. havában lépett a szinipályára, Kőmives
Imrénél.) Sz. nevét évek óta a legjobb hangzású művészek között találjuk s különösen
Szeged, Nagyvárad, Arad közönsége nagyon szerette. Kolozsvárott 1876 okt.-ben lépett
föl először a „Csapodár-ban, ahonnan a Népszínházhoz kapott meghívást, de csakhamar
ismét visszatért kedvelt közönségéhez: Kolozsvárra, mely rendkívüli szeretettel
vette körül. Az ő Pusztabíró-ja a „Sárga csikó-ban olyan tőről metszett alakítás
volt, hogy annak mását hiába keressük. A könnyebb válfaju színművek s különösen
az operetteknek éltető lelke volt. A Nemzeti Színházban két ízben is volt alkalma
vendégszerepelni; a sajtó kedvezően fogadta, de a szerződtetése elmaradt. 1880-ban
a Bécsben vendégszereplő népszinműtársulatnak ő volt egyik erőssége. Utolsó fellépése
1881. aug. 4.-én Kolozsvárott a „Gavaud Minard és társa c. vígjátékban egy farizeuskodó
kereskedősegéd szerepe volt. Rendkívül jókedvű volt és senkisem sejtette a másnap
történendő pisztolypárbajt, melyben Temesváry Lajos volt színigazgató golyója lábát
megsebesítette és vérmérgezés következtében halálát okozta. Sírjánál Szacsvay Imre
tartott gyászbeszédet. Sírkövének, melyet 1888. nov. 1.-én lepleztek le, ez a felirata:
„Hallgat a taps, virág nem hull, Elnémult az édes lárma, Áldva legyen hantomon túl
Hű emléktek hold sugára. (E. Kovács Gyula.) Fia: Sz. Mihály, színész, sz. 1880.
ápr. 22.-én, Kolozsvárott. 1904-ben lépett a színipályára és több vidéki társulatnál
mint epizódista is kitűnt. Később mint szavaló a fővárosban előnyösen mutatkozott
be. — Neje: Gáspár Sarolta, színésznő, sz. 1890. dec. 13.-án, Kolozsvárott. Tanítónőnek
készült, majd 1907-ben a színipályára lépett. Leányuk: Sz. Ida, színésznő, sz. 1908.
febr. 21-én, Kapuvárott. Mint kiváló táncosnő és táncoktató tünt fel. (Erődi Jenő)
szin_IV.0408.pdf IV
