Címszó: Tihanyi Miklós id. - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1850
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0458.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0458.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31737.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Tihanyi
Miklós id.
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531737.htm
Szócikk: Tihanyi Miklós id. színész, sz. 1856. (születés
éve) okt. 2-án, Nagybajomban, (megye) Bihar
m., (megye)
(információ)
megh. 1885. márc. 31-én, Budapesten. (Budapest)
Atyja kiskereskedő volt és fiát is kereskedőnek szánta, de T. nagyobb hajlandóságot
érzett a szinipályára s 1865-ben (időpont) felcsapott
színésznek, Kocsisovszky (személy) (információ)
színtársulatánál, Debrecenben, (megye) utána
Kassán (megye)
és Győrött (megye)
működik, aztán Latabár Endréhez (személy) (információ)
a Dunántúlra szerződik, hol híre nőttön-nőtt,
úgyannyira, hogy az 1875. (időpont) évben
megnyíló Népszínházhoz (intézmény)
(információ)
Rákosi Jenő (személy) (információ)
T.-t is sietett leszerződtetni. A jeles művész
már a megnyitó előadáson megnyerte a fővárosi (Budapest)
közönség általános tetszését, mely azóta egyre fokozódott. 1879. (időpont) jún.
13-án a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
vendégszerepelt (Tündérlak (cím) — gróf Vámházy),
(szerep)
(információ)
a mikor a „Fővárosi Lapok (intézmény)
(információ)
így írt róla: „Gróf Vámházy tábornok (szerep) (információ)
szerepét játszotta természetes egyszerűséggel,
jóizű kedéllyel, s nagy tetszés mellett. Mint halljuk, ő már pályája kezdetétől
fogva kizárólagosan az apai szerepkörre képezte magát, melyre határozottan tehetsége
s hivatása van. Alakja magas, szép színpadi alak, hangja rokonszenves s különösen
alkalmas az öreg urak bonhomiájának színezésére; modora mesterkéletlen, természetes,
s játékában semmi olyan nincs, a mire rá lehetne fogni, hogy a provinciáról hozta
magával, 1879. (időpont) febr.
24-én feleségül vette a görög (nemzetiség)
(információ)
egyesült egyház szertartása szerint Pecze
Terézt, (személy)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
táncosnőjét. Gyermekei: T. Miklós (személy) és
Mariska. — Temetése a Kerepesi út 50. sz. házból volt. A Népszínház (intézmény)
(információ)
előtt Lukácsy Sándor (személy) (információ)
búcsúztatta, a sírnál pedig Vidor Pál. (személy) (információ)
Sirkőleleplezése 1888. (időpont) jún.
1-én volt. Főbb szerepei: Plinchard (szerep) (Lili),
(cím) (információ)
Pusztabiró (szerep) (Sárga
csikó), (cím)
(információ)
Keszeg Mihály (szerep) (Vereshaju),
(cím) Peták
káplár (szerep)
(Piros bugyelláris), (cím) (információ)
Peterschop (szerep) (Kisasszony
feleségem), (cím)
(információ)
Bíró (szerep) (Cornevillei),
(cím) (információ)
Pék mester (szerep) (Milimári),
(cím) Atya (szerep) (Igmándi
kispap), (cím)
(információ)
Gonosz Pista (szerep) (információ)
(Falu rossza), (cím) (információ)
Zajthay (szerep) (Peleskei
nótárius) (cím)
(információ)
stb. szin_IV.0458.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Tihanyi Miklós id. címszóvég 31737 Szócikk:
Tihanyi Miklós id. színész, sz. 1856. okt. xtalanevtizedx 1865 2-án, Nagybajomban,
ytelepulesy nagybajom ytelepulesy Nagybajom ymegyey somogy megye ykodvegy Bihar
m., ytelepulesy bihar m. ytelepulesy Bihar m. ymegyey bihar megye ykodvegy megh.
1885. márc. 31-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy Atyja kiskereskedő volt és fiát is kereskedőnek szánta, de T.
nagyobb hajlandóságot érzett a szinipályára s 1865-ben xevtizedx 1865 felcsapott
xtalanevtizedx 1875 színésznek, Kocsisovszky yszemelynevy kocsisovszky
yszemelynevy Kocsisovszky yszemelynevy kocsisovszky yszemelynevy yszemelynevy
Kocsisovszky yszemelynevy ykodvegy színtársulatánál, Debrecenben, ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy utána Kassán ytelepulesy
kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy és Győrött ytelepulesy
győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy működik, aztán Latabár Endréhez
yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endré yszemelynevy latabár
yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endré
yszemelynevy ykodvegy a Dunántúlra ytelepulesy dunántúl ytelepulesy Dunántúl
yorszagy Magyarország ykodvegy szerződik, hol híre nőttön-nőtt, úgyannyira, hogy
az 1875. xevtizedx 1875 évben megnyíló Népszínházhoz yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi
Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi
yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy T.-t is sietett leszerződtetni. A jeles
művész már a megnyitó előadáson megnyerte a fővárosi főváros ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy közönség általános tetszését, mely azóta
egyre fokozódott. 1879. jún. 13-án a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy vendégszerepelt (Tündérlak ycimy
tündérlak ycimy Tündérlak ycimy tündérlak ycimy ycimy Tündérlak ycimy ykodvegy —
gróf Vámházy), yszerepy gróf vámházy yszerepy gróf Vámházy yszerepy gróf
yszerepy vámházy yszerepy yszerepy gróf yszerepy Vámházy yszerepy ykodvegy a mikor
a „Fővárosi Lapok yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy
fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy
ykodvegy így írt róla: „Gróf Vámházy tábornok yszerepy gróf vámházy tábornok
yszerepy Gróf Vámházy tábornok yszerepy gróf yszerepy vámházy yszerepy tábornok
yszerepy yszerepy Gróf yszerepy Vámházy yszerepy tábornok yszerepy ykodvegy szerepét
játszotta természetes egyszerűséggel, jóizű kedéllyel, s nagy tetszés mellett. Mint
halljuk, ő már pályája kezdetétől fogva kizárólagosan az apai szerepkörre képezte
magát, melyre határozottan tehetsége s hivatása van. Alakja magas, szép színpadi
alak, hangja rokonszenves s különösen alkalmas az öreg urak bonhomiájának színezésére;
modora mesterkéletlen, természetes, s játékában semmi olyan nincs, a mire rá lehetne
fogni, hogy a provinciáról hozta magával, 1879. febr. xtalanevtizedx 1885 24-én
feleségül vette a görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy
görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy egyesült egyház szertartása
szerint Pecze Terézt, yszemelynevy pecze teréz yszemelynevy Pecze Teréz
yszemelynevy pecze yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Pecze
yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy táncosnőjét. Gyermekei: T. Miklós yszemelynevy
t. miklós yszemelynevy T. Miklós yszemelynevy t. yszemelynevy miklós
yszemelynevy yszemelynevy T. yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy és Mariska.
— Temetése a Kerepesi út 50. sz. házból volt. A Népszínház yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy előtt Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy sándor
yszemelynevy Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Lukácsy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta,
a sírnál pedig Vidor Pál. yszemelynevy vidor pál yszemelynevy Vidor Pál
yszemelynevy vidor yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Vidor
yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy Sirkőleleplezése 1888. xevtizedx 1885 jún.
1-én volt. Főbb szerepei: Plinchard yszerepy plinchard yszerepy Plinchard
yszerepy plinchard yszerepy yszerepy Plinchard yszerepy ykodvegy (Lili), ycimy
lili ycimy Lili ycimy lili ycimy ycimy Lili ycimy ykodvegy Pusztabiró yszerepy
pusztabiró yszerepy Pusztabiró yszerepy pusztabiró yszerepy yszerepy Pusztabiró
yszerepy ykodvegy (Sárga csikó), ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy
sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy Keszeg Mihály yszerepy
keszeg mihály yszerepy Keszeg Mihály yszerepy keszeg yszerepy mihály yszerepy
yszerepy Keszeg yszerepy Mihály yszerepy ykodvegy (Vereshaju), ycimy vereshaju
ycimy Vereshaju ycimy vereshaju ycimy ycimy Vereshaju ycimy ykodvegy Peták káplár
yszerepy peták káplár yszerepy Peták káplár yszerepy peták yszerepy káplár
yszerepy yszerepy Peták yszerepy káplár yszerepy ykodvegy (Piros bugyelláris), ycimy
piros bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy
ycimy Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy Peterschop yszerepy peterschop
yszerepy Peterschop yszerepy peterschop yszerepy yszerepy Peterschop yszerepy
ykodvegy (Kisasszony feleségem), ycimy kisasszony feleségem ycimy Kisasszony
feleségem ycimy kisasszony ycimy feleségem ycimy ycimy Kisasszony ycimy
feleségem ycimy ykodvegy Bíró yszerepy bíró yszerepy Bíró yszerepy bíró
yszerepy yszerepy Bíró yszerepy ykodvegy (Cornevillei), ycimy cornevillei ycimy
Cornevillei ycimy cornevillei ycimy ycimy Cornevillei ycimy ykodvegy Pék mester
yszerepy pék mester yszerepy Pék mester yszerepy pék yszerepy mester yszerepy
yszerepy Pék yszerepy mester yszerepy ykodvegy (Milimári), ycimy milimári ycimy
Milimári ycimy milimári ycimy ycimy Milimári ycimy ykodvegy Atya yszerepy atya
yszerepy Atya yszerepy atya yszerepy yszerepy Atya yszerepy ykodvegy (Igmándi kispap),
ycimy igmándi kispap ycimy Igmándi kispap ycimy igmándi ycimy kispap ycimy
ycimy Igmándi ycimy kispap ycimy ykodvegy Gonosz Pista yszerepy gonosz pista
yszerepy Gonosz Pista yszerepy gonosz yszerepy pista yszerepy yszerepy Gonosz
yszerepy Pista yszerepy ykodvegy (Falu rossza), ycimy falu rossza ycimy Falu
rossza ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rossza ycimy ykodvegy Zajthay
yszerepy zajthay yszerepy Zajthay yszerepy zajthay yszerepy yszerepy Zajthay
yszerepy ykodvegy (Peleskei nótárius) ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius
ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy
ykodvegy stb. szin_IV.0458.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Tihanyi Miklós id. - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1850
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0458.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0458.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31737.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Tihanyi
Miklós id.
Szócikk: Tihanyi Miklós id. színész, sz. 1856. okt.
2-án, Nagybajomban, Bihar m., megh. 1885. márc. 31-én, Budapesten. Atyja kiskereskedő
volt és fiát is kereskedőnek szánta, de T. nagyobb hajlandóságot érzett a szinipályára
s 1865-ben felcsapott színésznek, Kocsisovszky színtársulatánál, Debrecenben, utána
Kassán és Győrött működik, aztán Latabár Endréhez a Dunántúlra szerződik, hol híre
nőttön-nőtt, úgyannyira, hogy az 1875. évben megnyíló Népszínházhoz Rákosi Jenő
T.-t is sietett leszerződtetni. A jeles művész már a megnyitó előadáson megnyerte
a fővárosi közönség általános tetszését, mely azóta egyre fokozódott. 1879. jún.
13-án a Nemzeti Színházban vendégszerepelt (Tündérlak — gróf Vámházy), a mikor a
„Fővárosi Lapok így írt róla: „Gróf Vámházy tábornok szerepét játszotta természetes
egyszerűséggel, jóizű kedéllyel, s nagy tetszés mellett. Mint halljuk, ő már pályája
kezdetétől fogva kizárólagosan az apai szerepkörre képezte magát, melyre határozottan
tehetsége s hivatása van. Alakja magas, szép színpadi alak, hangja rokonszenves
s különösen alkalmas az öreg urak bonhomiájának színezésére; modora mesterkéletlen,
természetes, s játékában semmi olyan nincs, a mire rá lehetne fogni, hogy a provinciáról
hozta magával, 1879. febr. 24-én feleségül vette a görög egyesült egyház szertartása
szerint Pecze Terézt, a Nemzeti Színház táncosnőjét. Gyermekei: T. Miklós és Mariska.
— Temetése a Kerepesi út 50. sz. házból volt. A Népszínház előtt Lukácsy Sándor
búcsúztatta, a sírnál pedig Vidor Pál. Sirkőleleplezése 1888. jún. 1-én volt. Főbb
szerepei: Plinchard (Lili), Pusztabiró (Sárga csikó), Keszeg Mihály (Vereshaju),
Peták káplár (Piros bugyelláris), Peterschop (Kisasszony feleségem), Bíró (Cornevillei),
Pék mester (Milimári), Atya (Igmándi kispap), Gonosz Pista (Falu rossza), Zajthay
(Peleskei nótárius) stb. szin_IV.0458.pdf IV