Címszó: Tihanyi Miklós id. - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1850

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0458.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0458.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31737.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Tihanyi Miklós id.

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531737.htm

 

Szócikk: Tihanyi Miklós id. színész, sz. 1856. (születés éve) okt. 2-án, Nagybajomban, (megye) Bihar m., (megye) (információ)  megh. 1885. márc. 31-én, Budapesten. (Budapest) Atyja kiskereskedő volt és fiát is kereskedőnek szánta, de T. nagyobb hajlandóságot érzett a szinipályára s 1865-ben (időpont) felcsapott színésznek, Kocsisovszky (személy) (információ)  színtársulatánál, Debrecenben, (megye) utána Kassán (megye) és Győrött (megye) működik, aztán Latabár Endréhez (személy) (információ)  a Dunántúlra szerződik, hol híre nőttön-nőtt, úgyannyira, hogy az 1875. (időpont) évben megnyíló Népszínházhoz (intézmény) (információ)  Rákosi Jenő (személy) (információ)  T.-t is sietett leszerződtetni. A jeles művész már a megnyitó előadáson megnyerte a fővárosi (Budapest) közönség általános tetszését, mely azóta egyre fokozódott. 1879. (időpont) jún. 13-án a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  vendégszerepelt (Tündérlak (cím) — gróf Vámházy), (szerep) (információ)  a mikor a „Fővárosi Lapok (intézmény) (információ)  így írt róla: „Gróf Vámházy tábornok (szerep) (információ)  szerepét játszotta természetes egyszerűséggel, jóizű kedéllyel, s nagy tetszés mellett. Mint halljuk, ő már pályája kezdetétől fogva kizárólagosan az apai szerepkörre képezte magát, melyre határozottan tehetsége s hivatása van. Alakja magas, szép színpadi alak, hangja rokonszenves s különösen alkalmas az öreg urak bonhomiájának színezésére; modora mesterkéletlen, természetes, s játékában semmi olyan nincs, a mire rá lehetne fogni, hogy a provinciáról hozta magával, 1879. (időpont) febr. 24-én feleségül vette a görög (nemzetiség) (információ)  egyesült egyház szertartása szerint Pecze Terézt, (személy) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  táncosnőjét. Gyermekei: T. Miklós (személy) és Mariska. — Temetése a Kerepesi út 50. sz. házból volt. A Népszínház (intézmény) (információ)  előtt Lukácsy Sándor (személy) (információ)  búcsúztatta, a sírnál pedig Vidor Pál. (személy) (információ)  Sirkőleleplezése 1888. (időpont) jún. 1-én volt. Főbb szerepei: Plinchard (szerep) (Lili), (cím) (információ)  Pusztabiró (szerep) (Sárga csikó), (cím) (információ)  Keszeg Mihály (szerep) (Vereshaju), (cím) Peták káplár (szerep) (Piros bugyelláris), (cím) (információ)  Peterschop (szerep) (Kisasszony feleségem), (cím) (információ)  Bíró (szerep) (Cornevillei), (cím) (információ)  Pék mester (szerep) (Milimári), (cím) Atya (szerep) (Igmándi kispap), (cím) (információ)  Gonosz Pista (szerep) (információ)  (Falu rossza), (cím) (információ)  Zajthay (szerep) (Peleskei nótárius) (cím) (információ)  stb. szin_IV.0458.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Tihanyi Miklós id. címszóvég 31737 Szócikk: Tihanyi Miklós id. színész, sz. 1856. okt. xtalanevtizedx 1865 2-án, Nagybajomban, ytelepulesy nagybajom ytelepulesy Nagybajom ymegyey somogy megye ykodvegy Bihar m., ytelepulesy bihar m. ytelepulesy Bihar m. ymegyey bihar megye ykodvegy megh. 1885. márc. 31-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja kiskereskedő volt és fiát is kereskedőnek szánta, de T. nagyobb hajlandóságot érzett a szinipályára s 1865-ben xevtizedx 1865 felcsapott xtalanevtizedx 1875 színésznek, Kocsisovszky yszemelynevy kocsisovszky yszemelynevy Kocsisovszky yszemelynevy kocsisovszky yszemelynevy yszemelynevy Kocsisovszky yszemelynevy ykodvegy színtársulatánál, Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy utána Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy és Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy működik, aztán Latabár Endréhez yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endré yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endré yszemelynevy ykodvegy a Dunántúlra ytelepulesy dunántúl ytelepulesy Dunántúl yorszagy Magyarország ykodvegy szerződik, hol híre nőttön-nőtt, úgyannyira, hogy az 1875. xevtizedx 1875 évben megnyíló Népszínházhoz yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy T.-t is sietett leszerződtetni. A jeles művész már a megnyitó előadáson megnyerte a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy közönség általános tetszését, mely azóta egyre fokozódott. 1879. jún. 13-án a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy vendégszerepelt (Tündérlak ycimy tündérlak ycimy Tündérlak ycimy tündérlak ycimy ycimy Tündérlak ycimy ykodvegy — gróf Vámházy), yszerepy gróf vámházy yszerepy gróf Vámházy yszerepy gróf yszerepy vámházy yszerepy yszerepy gróf yszerepy Vámházy yszerepy ykodvegy a mikor a „Fővárosi Lapok yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy így írt róla: „Gróf Vámházy tábornok yszerepy gróf vámházy tábornok yszerepy Gróf Vámházy tábornok yszerepy gróf yszerepy vámházy yszerepy tábornok yszerepy yszerepy Gróf yszerepy Vámházy yszerepy tábornok yszerepy ykodvegy szerepét játszotta természetes egyszerűséggel, jóizű kedéllyel, s nagy tetszés mellett. Mint halljuk, ő már pályája kezdetétől fogva kizárólagosan az apai szerepkörre képezte magát, melyre határozottan tehetsége s hivatása van. Alakja magas, szép színpadi alak, hangja rokonszenves s különösen alkalmas az öreg urak bonhomiájának színezésére; modora mesterkéletlen, természetes, s játékában semmi olyan nincs, a mire rá lehetne fogni, hogy a provinciáról hozta magával, 1879. febr. xtalanevtizedx 1885 24-én feleségül vette a görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy egyesült egyház szertartása szerint Pecze Terézt, yszemelynevy pecze teréz yszemelynevy Pecze Teréz yszemelynevy pecze yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Pecze yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy táncosnőjét. Gyermekei: T. Miklós yszemelynevy t. miklós yszemelynevy T. Miklós yszemelynevy t. yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy T. yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy és Mariska. — Temetése a Kerepesi út 50. sz. házból volt. A Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy előtt Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy sándor yszemelynevy Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Lukácsy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta, a sírnál pedig Vidor Pál. yszemelynevy vidor pál yszemelynevy Vidor Pál yszemelynevy vidor yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy Sirkőleleplezése 1888. xevtizedx 1885 jún. 1-én volt. Főbb szerepei: Plinchard yszerepy plinchard yszerepy Plinchard yszerepy plinchard yszerepy yszerepy Plinchard yszerepy ykodvegy (Lili), ycimy lili ycimy Lili ycimy lili ycimy ycimy Lili ycimy ykodvegy Pusztabiró yszerepy pusztabiró yszerepy Pusztabiró yszerepy pusztabiró yszerepy yszerepy Pusztabiró yszerepy ykodvegy (Sárga csikó), ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy Keszeg Mihály yszerepy keszeg mihály yszerepy Keszeg Mihály yszerepy keszeg yszerepy mihály yszerepy yszerepy Keszeg yszerepy Mihály yszerepy ykodvegy (Vereshaju), ycimy vereshaju ycimy Vereshaju ycimy vereshaju ycimy ycimy Vereshaju ycimy ykodvegy Peták káplár yszerepy peták káplár yszerepy Peták káplár yszerepy peták yszerepy káplár yszerepy yszerepy Peták yszerepy káplár yszerepy ykodvegy (Piros bugyelláris), ycimy piros bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy Peterschop yszerepy peterschop yszerepy Peterschop yszerepy peterschop yszerepy yszerepy Peterschop yszerepy ykodvegy (Kisasszony feleségem), ycimy kisasszony feleségem ycimy Kisasszony feleségem ycimy kisasszony ycimy feleségem ycimy ycimy Kisasszony ycimy feleségem ycimy ykodvegy Bíró yszerepy bíró yszerepy Bíró yszerepy bíró yszerepy yszerepy Bíró yszerepy ykodvegy (Cornevillei), ycimy cornevillei ycimy Cornevillei ycimy cornevillei ycimy ycimy Cornevillei ycimy ykodvegy Pék mester yszerepy pék mester yszerepy Pék mester yszerepy pék yszerepy mester yszerepy yszerepy Pék yszerepy mester yszerepy ykodvegy (Milimári), ycimy milimári ycimy Milimári ycimy milimári ycimy ycimy Milimári ycimy ykodvegy Atya yszerepy atya yszerepy Atya yszerepy atya yszerepy yszerepy Atya yszerepy ykodvegy (Igmándi kispap), ycimy igmándi kispap ycimy Igmándi kispap ycimy igmándi ycimy kispap ycimy ycimy Igmándi ycimy kispap ycimy ykodvegy Gonosz Pista yszerepy gonosz pista yszerepy Gonosz Pista yszerepy gonosz yszerepy pista yszerepy yszerepy Gonosz yszerepy Pista yszerepy ykodvegy (Falu rossza), ycimy falu rossza ycimy Falu rossza ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rossza ycimy ykodvegy Zajthay yszerepy zajthay yszerepy Zajthay yszerepy zajthay yszerepy yszerepy Zajthay yszerepy ykodvegy (Peleskei nótárius) ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy stb. szin_IV.0458.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Tihanyi Miklós id. - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1850

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0458.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0458.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31737.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Tihanyi Miklós id.

Szócikk: Tihanyi Miklós id. színész, sz. 1856. okt. 2-án, Nagybajomban, Bihar m., megh. 1885. márc. 31-én, Budapesten. Atyja kiskereskedő volt és fiát is kereskedőnek szánta, de T. nagyobb hajlandóságot érzett a szinipályára s 1865-ben felcsapott színésznek, Kocsisovszky színtársulatánál, Debrecenben, utána Kassán és Győrött működik, aztán Latabár Endréhez a Dunántúlra szerződik, hol híre nőttön-nőtt, úgyannyira, hogy az 1875. évben megnyíló Népszínházhoz Rákosi Jenő T.-t is sietett leszerződtetni. A jeles művész már a megnyitó előadáson megnyerte a fővárosi közönség általános tetszését, mely azóta egyre fokozódott. 1879. jún. 13-án a Nemzeti Színházban vendégszerepelt (Tündérlak — gróf Vámházy), a mikor a „Fővárosi Lapok így írt róla: „Gróf Vámházy tábornok szerepét játszotta természetes egyszerűséggel, jóizű kedéllyel, s nagy tetszés mellett. Mint halljuk, ő már pályája kezdetétől fogva kizárólagosan az apai szerepkörre képezte magát, melyre határozottan tehetsége s hivatása van. Alakja magas, szép színpadi alak, hangja rokonszenves s különösen alkalmas az öreg urak bonhomiájának színezésére; modora mesterkéletlen, természetes, s játékában semmi olyan nincs, a mire rá lehetne fogni, hogy a provinciáról hozta magával, 1879. febr. 24-én feleségül vette a görög egyesült egyház szertartása szerint Pecze Terézt, a Nemzeti Színház táncosnőjét. Gyermekei: T. Miklós és Mariska. — Temetése a Kerepesi út 50. sz. házból volt. A Népszínház előtt Lukácsy Sándor búcsúztatta, a sírnál pedig Vidor Pál. Sirkőleleplezése 1888. jún. 1-én volt. Főbb szerepei: Plinchard (Lili), Pusztabiró (Sárga csikó), Keszeg Mihály (Vereshaju), Peták káplár (Piros bugyelláris), Peterschop (Kisasszony feleségem), Bíró (Cornevillei), Pék mester (Milimári), Atya (Igmándi kispap), Gonosz Pista (Falu rossza), Zajthay (Peleskei nótárius) stb. szin_IV.0458.pdf IV