Címszó: Zilahy Gyula - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1859
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0591.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0591.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32189.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Zilahy
Gyula
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/532189.htm
Szócikk: Zilahy Gyula színész és színigazgató, sz.
1859. (születés
éve) jan. 15.-én Zilahon. (megye) Atyja
Zilahy Balogh János, (személy) (információ)
(megh. 1888), anyja: Domby Katalin (személy) (információ)
(megh. 1905.). Iskoláit Zilahon, (megye) majd
Kolozsvárott (megye)
és Pesten (Budapest)
végezte, de otthonról megszökött és Pomázon (megye) Soós
Mihály (személy)
(információ)
és Kovács Gyula (személy) (információ)
társulatánál beállt színésznek és az első
időben mindennemű színpadi segédmunkák elvégzését is vállalta. Első szerepe Peti
(szerep)
(információ)
volt, „A cigány (cím) c. népszínműben.
Ezután küzködve járta be a vidék kis helyeit, mint Adony, (megye) (információ)
Gödöllő, (megye) Léva,
(megye) Esztergom,
(megye) Nyitra,
(megye) Újpest,
(megye) a
míg Völgyi György (személy) (információ)
színtársulatához került, a kinél Vácott (megye) már kedvelt
tagja volt a társulatnak. Innen Temesváry Lajos (személy) (információ)
szerződtette, a kivel Szabadkán, (megye) Zomborban,
(megye) Kúlán,
(megye) Újvidéken,
(megye) és
Kiskunhalason (megye)
játszott. Már mint jónevű szÍnész került Aradi Gerő (személy) (információ)
szegedi (megye) társulatához.
1880-ban (időpont)
Kolozsvárra (megye)
szerződött, a hol az ottani jeles szÍnésztársak között is kiemelkedett népszerűségével.
Ambícióját követve, a fiatal hősöket játszotta, de meleg kedélye és kedves humora
idővel átvezették őt arra a szerepkörre, a melyben legnagyobb sikereit aratta és
amely alkalmat adott neki azokra a kitűnő alakításokra, melyek nemcsak a közönség
szemében, de a szÍnészettörténet szempontjából is maradandó és megörökítésre méltó
értékkel bírtak. 1885-ben (időpont) Kolozsvárról
(megye) Debrecenbe
(megye) szerződött,
a hol a színházat Aradi Gerő, (személy) (információ)
majd Nagy Vince, (személy) (információ)
utóbb egy konzorcium vezette. A társulat
nyáron a Budai Színkörben (intézmény)
(információ)
játszott, a hol a fővárosi (Budapest)
közönségnek is feltűnt Z. Gy. tehetsége, sőt 1886. (időpont) jún.
20-án, a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
is eljátszotta a „Cifra nyomoruság-ban (cím) (információ)
Mádi Simít, (szerep) (információ)
amely későbbi időkben is egyik legkitűnőbb
alakítása volt. 1888-ban (időpont) Krecsányihoz
(személy)
(információ)
szerződött, a honnan 1889-ben (időpont) a
Nemzeti Színházhoz (intézmény)
(információ)
került, a melynek 1902-ig (időpont) volt
tagja. Itt első szerepe Váradi Antal (személy) (információ)
„Tőr (cím) c. darabjában
„Lenci (szerep)
volt, a mely után Tóth Kálmán (személy) (információ)
„Király házasodik (cím) (információ)
darabjában Kopjai Imre (személy) és
a Mádi Simi (személy)
(információ)
következtek, a melyekkel Z. Gy. rövidesen
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
legnépszerűbb tagjai közé emelkedett. Sikerei
egymást követték, melynek hosszú sorából is kiemelkedtek a „Dolovai nábob leánya-ban
(cím) (információ)
Bilicky, (szerep) „Közönyt
közönnyel-ben (cím)
(információ)
Polilla, (szerep) „Himfy
dalai-ban (cím)
(információ)
Szalóki Péter, (szerep) (információ)
„Csók-ban (cím) (információ)
Carlo (szerep) szerepeiben
nyújtott felejthetetlen alakításai. 1890-ben (időpont) a
Farkas - Ratkó-díjjal (személy) (információ)
jutalmazták. 1893. (időpont) jún.
10- én házasságra lépett Singhoffer Vilmával. (személy) De
ambíciója sarkalta és pályázatára Arad (megye) (információ)
városa 1901. (időpont) aug.
19-én megválasztotta őt színigazgatójának. 1902- (időpont) 1905-ig
(időpont)
szép eredménnyel vezette az aradi színházat, (intézmény)
(információ)
de 1904-ben (időpont) már
a debreceni színházra (intézmény)
(információ)
pályázott, a hol az év ápr. 30-án ő lett
a színigazgató. 1905-ben (időpont) vette
át a debreceni színházat (intézmény)
(információ)
és 8 éven át igazgatta. Sok siker fűződik
ottani működéséhez. 1908. (időpont) febr.
23- án megtartott 25 éves színészi jubileuma országos ünnepség volt. De a színház
üzletmenetele idővel rosszra fordult és 1913. (időpont) febr.
13-án anyagi zavarok miatt le kellett mondania . az igazgatásról. Hosszabb szünetelés
után, 1915-ben, (időpont) a
Vígszínházban (intézmény)
(információ)
jutott ismét szóhoz. A háború alatt, 1918-ban,
(időpont)
a fronton tartott a katonáknak művészi előadásokat. Ugyanez évben a Belvárosi Színház
(intézmény)
(információ)
szerződtette tagjai közé. Azóta mindritkábban
szerepel színpadon. 1929. (időpont) május
hó 4-én a vasutasok Törekvés (intézmény)
műkedvelő gárdája, melynek hosszú időn át rendezője volt, a „Bor (cím) (információ)
előadásával ünnepelte 50 éves színészi jubileumát,
a mikor Z. Göre Gábort (szerep) (információ)
játszotta. Irodalmi munkái: „Magyar színészek
múltjából (cím)
(információ)
(Debrecen (megye) 1885),
(időpont)
„Foltényi Vilmos 44 éves színészi működése (cím) (információ)
(Debrecen, (megye) 1885),
(időpont)
„Ötven év,egy boldog kor emléke (cím) (Színészújság,
(intézmény)
1930). (időpont)
Felesége Singhoffer Vilma, (személy) énekesnő,
sz. 1873. (születés
éve) jan. 16-án, Budapesten, (Budapest)
megh. 1918. okt. 7-én, u. o. (Atyja: Singhoffer Ágoston, (személy) udvari
halászmester, megh. 1900. febr. 9.-én.) Énektanulmányokat folytatott, a midőn 1901.
(időpont)
okt. 30-án a beteg Hegyi Aranka (személy) (információ)
helyett a régi Népszínházban (intézmény)
(információ)
eljátszotta a „Katalin-ban (cím) (információ)
a Cárnő (szerep) szerepét.
A siker oly nagy volt, hogy a szinház az év nov. 7-től tagjai sorába szerződtette.
Egy sikerekben gazdag művészi pálya kiindulópontja volt ez. Legnagyobbrészt férje
társulatánál működött, majd a Király Színházban (intézmény)
(információ)
s hangversenyeken szerepelt. Temetésén a
színészkollegák nevében Szirmai Imre (személy) (információ)
búcsúztatta. Díszsírhelye fölé 1920. (időpont) okt.
17-én helyezték el Kallós Ede (személy) (információ)
művészi emlékművét. Gyermekük: Zilahy Pál,
(személy)
(információ)
színész, sz. 1894. (születés
éve) márc. 16-án, Budapesten. (Budapest)
Már gyermekkorában szerepelt a színpadon. 1914-ben (időpont) végezte
a Színművészeti Akadémiát, (intézmény)
majd 1914-ben (időpont) bevonult
katonának, (L. Világháború) és 1918 (időpont) dec.-ben
kezdte szinipályáját. Első szerepe a „Faun (cím) volt, Debrecenben.
(megye) Igazgatói:
Heltai Jenő, (személy)
(információ)
Kiss Árpád, (személy) (információ)
Bodonyi Béla, (személy) (információ)
Fekete Mihály, (személy) (információ)
Csáki Antal, (személy) (információ)
Sebestyén Géza (személy) (információ)
és Mihály, Miklóssy Imre, (személy) (információ)
de volt a Belvárosi Színház (intézmény)
(információ)
és a bécsi Theater an der Wien (intézmény)
(információ)
tagja is. Szerelmes és komikus szerepeket
is játszik. (dr. Farkas Ferenc.) (személy) szin_IV.0591.pdf
IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Zilahy Gyula címszóvég 32189 Szócikk: Zilahy
Gyula színész és színigazgató, sz. 1859. jan. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx
1875 15.-én Zilahon. ytelepulesy zilah ytelepulesy Zilah ymegyey szilágy megye
ykodvegy Atyja Zilahy Balogh János, yszemelynevy zilahy balogh jános yszemelynevy
Zilahy Balogh János yszemelynevy zilahy yszemelynevy balogh yszemelynevy jános
yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Balogh yszemelynevy János ysz (megh.
1888), anyja: Domby Katalin yszemelynevy domby katalin yszemelynevy Domby
Katalin yszemelynevy domby yszemelynevy katalin yszemelynevy yszemelynevy Domby
yszemelynevy Katalin yszemelynevy ykodvegy (megh. 1905.). Iskoláit Zilahon, ytelepulesy
zilah ytelepulesy Zilah ymegyey szilágy megye ykodvegy majd Kolozsvárott ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy és Pesten pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte, de otthonról megszökött
és Pomázon ytelepulesy pomáz ytelepulesy Pomáz ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun
megye ykodvegy Soós Mihály yszemelynevy soós mihály yszemelynevy Soós Mihály
yszemelynevy soós yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Soós
yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy és Kovács Gyula yszemelynevy kovács
gyula yszemelynevy Kovács Gyula yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula
yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy társulatánál
beállt színésznek és az első időben mindennemű színpadi segédmunkák elvégzését is
vállalta. Első szerepe Peti yszerepy peti yszerepy Peti yszerepy peti yszerepy
yszerepy Peti yszerepy ykodvegy volt, „A cigány ycimy a cigány ycimy A cigány
ycimy a ycimy cigány ycimy ycimy A ycimy cigány ycimy ykodvegy c. népszínműben.
Ezután küzködve járta be a vidék kis helyeit, mint Adony, ytelepulesy adony
ytelepulesy Adony ymegyey fejér megye ykodvegy Gödöllő, ytelepulesy gödöllő
ytelepulesy Gödöllő ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Léva, ytelepulesy
léva ytelepulesy Léva ymegyey bars megye ykodvegy Esztergom, ytelepulesy
esztergom ytelepulesy Esztergom ymegyey esztergom megye ykodvegy Nyitra, ytelepulesy
nyitra ytelepulesy Nyitra ymegyey nyitra megye ykodvegy Újpest, ytelepulesy
újpest ytelepulesy Újpest ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ytelepulesy
nagybudapest ykodvegy a míg Völgyi György yszemelynevy völgyi györgy
yszemelynevy Völgyi György yszemelynevy völgyi yszemelynevy györgy yszemelynevy
yszemelynevy Völgyi yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy színtársulatához került,
a kinél Vácott ytelepulesy vác ytelepulesy Vác ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun
megye ykodvegy már kedvelt tagja volt a társulatnak. Innen Temesváry Lajos yszemelynevy
temesváry lajos yszemelynevy Temesváry Lajos yszemelynevy temesváry
yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Temesváry yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy szerződtette, a kivel Szabadkán, ytelepulesy szabadka
ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Zomborban, ytelepulesy
zombor ytelepulesy Zombor ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Kúlán, ytelepulesy
kúla ytelepulesy Kúlá ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Újvidéken, ytelepulesy
újvidék ytelepulesy Újvidék ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy és Kiskunhalason
ytelepulesy kiskunhalas ytelepulesy Kiskunhalas ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun
megye ykodvegy játszott. Már mint jónevű szÍnész került Aradi Gerő yszemelynevy
aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő
yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy szegedi
ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy társulatához.
1880-ban xevtizedx 1885 Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy szerződött, a hol az ottani jeles szÍnésztársak között
is kiemelkedett népszerűségével. Ambícióját követve, a fiatal hősöket játszotta,
de meleg kedélye és kedves humora idővel átvezették őt arra a szerepkörre, a melyben
legnagyobb sikereit aratta és amely alkalmat adott neki azokra a kitűnő alakításokra,
melyek nemcsak a közönség szemében, de a szÍnészettörténet szempontjából is maradandó
és megörökítésre méltó értékkel bírtak. 1885-ben Kolozsvárról ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Debrecenbe ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy szerződött, a hol a színházat
Aradi Gerő, yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi
yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő
yszemelynevy ykodvegy majd Nagy Vince, yszemelynevy nagy vince yszemelynevy
Nagy Vince yszemelynevy nagy yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Nagy
yszemelynevy Vince yszemelynevy ykodvegy utóbb egy konzorcium vezette. A társulat
nyáron a Budai Színkörben yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz
yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy
Sz yintezmenyy ykodvegy játszott, a hol a fővárosi főváros ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy közönségnek is feltűnt Z. Gy. tehetsége,
sőt 1886. jún. 20-án, a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is eljátszotta a „Cifra nyomoruság-ban
ycimy cifra nyomoruság ycimy Cifra nyomoruság ycimy cifra ycimy nyomoruság
ycimy ycimy Cifra ycimy nyomoruság ycimy ykodvegy Mádi Simít, yszerepy mádi
simí yszerepy Mádi Simí yszerepy mádi yszerepy simí yszerepy yszerepy Mádi
yszerepy Simí yszerepy ykodvegy amely későbbi időkben is egyik legkitűnőbb alakítása
volt. 1888-ban Krecsányihoz yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi
yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy
ykodvegy szerződött, a honnan 1889-ben a xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx
1905 Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy került, a melynek 1902-ig xevtizedx 1905 volt tagja. Itt első
szerepe Váradi Antal yszemelynevy váradi antal yszemelynevy Váradi Antal
yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Váradi
yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy „Tőr ycimy tőr ycimy Tőr ycimy tőr
ycimy ycimy Tőr ycimy ykodvegy c. darabjában „Lenci yszerepy lenci yszerepy
Lenci yszerepy lenci yszerepy yszerepy Lenci yszerepy ykodvegy volt, a mely után
Tóth Kálmán yszemelynevy tóth kálmán yszemelynevy Tóth Kálmán yszemelynevy tóth
yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Kálmán
yszemelynevy ykodvegy „Király házasodik ycimy király házasodik ycimy Király házasodik
ycimy király ycimy házasodik ycimy ycimy Király ycimy házasodik ycimy ykodvegy darabjában
Kopjai Imre yszemelynevy kopjai imre yszemelynevy Kopjai Imre yszemelynevy
kopjai yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Kopjai yszemelynevy Imre
yszemelynevy ykodvegy és a Mádi Simi yszemelynevy mádi simi yszemelynevy Mádi
Simi yszemelynevy mádi yszemelynevy simi yszemelynevy yszemelynevy Mádi yszemelynevy
Simi yszemelynevy ykodvegy következtek, a melyekkel Z. Gy. rövidesen a Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy legnépszerűbb tagjai
közé emelkedett. Sikerei egymást követték, melynek hosszú sorából is kiemelkedtek
a „Dolovai nábob leánya-ban ycimy dolovai nábob leánya ycimy Dolovai nábob leánya
ycimy dolovai ycimy nábob ycimy leánya ycimy ycimy Dolovai ycimy nábob ycimy
leánya ycimy ykodvegy Bilicky, yszerepy bilicky yszerepy Bilicky yszerepy
bilicky yszerepy yszerepy Bilicky yszerepy ykodvegy „Közönyt közönnyel-ben ycimy
közönyt közönnyel ycimy Közönyt közönnyel ycimy közönyt ycimy közönnyel ycimy
ycimy Közönyt ycimy közönnyel ycimy ykodvegy Polilla, yszerepy polilla yszerepy
Polilla yszerepy polilla yszerepy yszerepy Polilla yszerepy ykodvegy „Himfy dalai-ban
ycimy himfy dalai ycimy Himfy dalai ycimy himfy ycimy dalai ycimy ycimy Himfy
ycimy dalai ycimy ykodvegy Szalóki Péter, yszerepy szalóki péter yszerepy Szalóki
Péter yszerepy szalóki yszerepy péter yszerepy yszerepy Szalóki yszerepy Péter
yszerepy ykodvegy „Csók-ban ycimy csók ycimy Csók ycimy csók ycimy ycimy Csók
ycimy ykodvegy Carlo yszerepy carlo yszerepy Carlo yszerepy carlo yszerepy
yszerepy Carlo yszerepy ykodvegy szerepeiben nyújtott felejthetetlen alakításai.
1890-ben xevtizedx 1895 a Farkas - Ratkó-díjjal yszemelynevy ratkó yszemelynevy
Ratkó yszemelynevy ratkó yszemelynevy yszemelynevy Ratkó yszemelynevy ykodvegy jutalmazták.
1893. jún. xtalanevtizedx 1905 10- én házasságra lépett Singhoffer Vilmával. yszemelynevy
singhoffer vilma yszemelynevy Singhoffer Vilmá yszemelynevy singhoffer
yszemelynevy vilma yszemelynevy yszemelynevy Singhoffer yszemelynevy Vilmá
yszemelynevy ykodvegy De ambíciója sarkalta és pályázatára Arad ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy városa 1901. xevtizedx 1905 aug.
19-én megválasztotta őt színigazgatójának. 1902- 1905-ig szép eredménnyel vezette
az aradi színházat, yintezmenyy aradi színház yintezmenyy aradi sz yintezmenyy
aradi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy aradi yintezmenyy sz
yintezmenyy ykodvegy de 1904-ben már a debreceni színházra yintezmenyy
debreceni színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy pályázott, a hol az
év ápr. 30-án ő lett a színigazgató. 1905-ben vette át a debreceni színházat yintezmenyy
debreceni színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy és 8 éven át igazgatta.
Sok siker fűződik ottani működéséhez. 1908. febr. 23- án megtartott 25 éves színészi
jubileuma országos ünnepség volt. De a színház üzletmenetele idővel rosszra fordult
és 1913. xevtizedx 1915 febr. 13-án anyagi zavarok miatt le kellett mondania . az
igazgatásról. Hosszabb szünetelés után, 1915-ben, a Vígszínházban yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy ykodvegy jutott ismét szóhoz. A háború alatt, 1918-ban, a fronton
tartott a katonáknak művészi előadásokat. Ugyanez évben a Belvárosi Színház yintezmenyy
belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy szerződtette tagjai
közé. Azóta mindritkábban szerepel színpadon. 1929. xevtizedx 1925 május hó 4-én
a vasutasok Törekvés yintezmenyy törekvés yintezmenyy Törekvés yintezmenyy törekvés
yintezmenyy yintezmenyy Törekvés yintezmenyy ykodvegy műkedvelő gárdája, melynek
hosszú időn át rendezője volt, a „Bor ycimy bor ycimy Bor ycimy bor ycimy ycimy
Bor ycimy ykodvegy előadásával ünnepelte 50 éves színészi jubileumát, a mikor Z.
Göre Gábort yszerepy göre gábor yszerepy Göre Gábor yszerepy göre yszerepy
gábor yszerepy yszerepy Göre yszerepy Gábor yszerepy ykodvegy játszotta. Irodalmi
munkái: „Magyar színészek múltjából ycimy magyar színészek múltjából ycimy
Magyar színészek múltjából ycimy magyar ycimy színészek ycimy múltjából ycimy
ycimy Magyar ycimy színészek ycimy múltjából ycimy ykodvegy (Debrecen ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1885), xevtizedx
1885 „Foltényi Vilmos 44 éves színészi működése ycimy foltényi vilmos 44 éves
színészi működése ycimy Foltényi Vilmos 44 éves színészi működése ycimy
foltényi ycimy vilmos ycimy 44 ycimy éves ycimy színészi ycimy működése ycimy
ycimy Foltényi yci (Debrecen, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey
hajdu megye ykodvegy 1885), „Ötven xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 év,egy
boldog kor emléke ycimy ötven év,egy boldog kor emléke ycimy Ötven év,egy
boldog kor emléke ycimy ötven ycimy év,egy ycimy boldog ycimy kor ycimy emléke
ycimy ycimy Ötven ycimy év,egy ycimy boldog ycimy kor ycimy eml (Színészújság, yintezmenyy
színészújság yintezmenyy Színészú yintezmenyy színészújság yintezmenyy
yintezmenyy Színészú yintezmenyy ykodvegy 1930). xevtizedx 1935 Felesége Singhoffer
Vilma, yszemelynevy singhoffer vilma yszemelynevy Singhoffer Vilma yszemelynevy
singhoffer yszemelynevy vilma yszemelynevy yszemelynevy Singhoffer yszemelynevy
Vilma yszemelynevy ykodvegy énekesnő, sz. 1873. xevtizedx 1875 jan. xtalanevtizedx
1885 xtalanevtizedx 1895 16-án, Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1918. okt. 7-én, u. o. (Atyja: Singhoffer Ágoston,
yszemelynevy singhoffer ágoston yszemelynevy Singhoffer Ágoston yszemelynevy
singhoffer yszemelynevy ágoston yszemelynevy yszemelynevy Singhoffer
yszemelynevy Ágoston yszemelynevy ykodvegy udvari halászmester, megh. 1900. febr.
9.-én.) Énektanulmányokat folytatott, a midőn 1901. xevtizedx 1905 okt. 30-án a
beteg Hegyi Aranka yszemelynevy hegyi aranka yszemelynevy Hegyi Aranka
yszemelynevy hegyi yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy Hegyi
yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy helyett a régi Népszínházban yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy eljátszotta a „Katalin-ban ycimy katalin ycimy
Katalin ycimy katalin ycimy ycimy Katalin ycimy ykodvegy a Cárnő yszerepy cárnő
yszerepy Cárnő yszerepy cárnő yszerepy yszerepy Cárnő yszerepy ykodvegy szerepét.
A siker oly nagy volt, hogy a szinház az év nov. 7-től tagjai sorába szerződtette.
Egy sikerekben gazdag művészi pálya kiindulópontja volt ez. Legnagyobbrészt férje
társulatánál működött, majd a Király Színházban yintezmenyy király színház
yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy s hangversenyeken szerepelt.
Temetésén a színészkollegák nevében Szirmai Imre yszemelynevy szirmai imre
yszemelynevy Szirmai Imre yszemelynevy szirmai yszemelynevy imre yszemelynevy
yszemelynevy Szirmai yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta. Díszsírhelye
fölé 1920. xevtizedx 1925 okt. 17-én helyezték el Kallós Ede yszemelynevy
kallós ede yszemelynevy Kallós Ede yszemelynevy kallós yszemelynevy ede
yszemelynevy yszemelynevy Kallós yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy művészi
emlékművét. Gyermekük: Zilahy Pál, yszemelynevy zilahy pál yszemelynevy Zilahy
Pál yszemelynevy zilahy yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Zilahy
yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy színész, sz. 1894. xevtizedx 1895 márc. xtalanevtizedx
1905 16-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Már gyermekkorában szerepelt a színpadon. 1914-ben xevtizedx 1915 végezte
a Színművészeti Akadémiát, yintezmenyy színművészeti akadémia yintezmenyy
Színművé yintezmenyy színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy
Színművé yintezmenyy ykodvegy majd 1914-ben bevonult katonának, (L. Világháború)
és 1918 dec.-ben kezdte szinipályáját. Első szerepe a „Faun ycimy faun ycimy
Faun ycimy faun ycimy ycimy Faun ycimy ykodvegy volt, Debrecenben. ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Igazgatói: Heltai Jenő,
yszemelynevy heltai jenő yszemelynevy Heltai Jenő yszemelynevy heltai
yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Heltai yszemelynevy Jenő
yszemelynevy ykodvegy Kiss Árpád, yszemelynevy kiss árpád yszemelynevy Kiss
Árpád yszemelynevy kiss yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Kiss
yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Bodonyi Béla, yszemelynevy bodonyi
béla yszemelynevy Bodonyi Béla yszemelynevy bodonyi yszemelynevy béla
yszemelynevy yszemelynevy Bodonyi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Fekete
Mihály, yszemelynevy fekete mihály yszemelynevy Fekete Mihály yszemelynevy
fekete yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Fekete yszemelynevy Mihály
yszemelynevy ykodvegy Csáki Antal, yszemelynevy csáki antal yszemelynevy Csáki
Antal yszemelynevy csáki yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Csáki
yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Sebestyén Géza yszemelynevy sebestyén
géza yszemelynevy Sebestyén Géza yszemelynevy sebestyén yszemelynevy géza
yszemelynevy yszemelynevy Sebestyén yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy és Mihály,
Miklóssy Imre, yszemelynevy miklóssy imre yszemelynevy Miklóssy Imre
yszemelynevy miklóssy yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy
yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy de volt a Belvárosi Színház yintezmenyy
belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy és a bécsi Theater
an der Wien yintezmenyy bécsi theater an der wien yintezmenyy bécsi Th
yintezmenyy bécsi yintezmenyy theater yintezmenyy an yintezmenyy der
yintezmenyy wien yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Th yintezmeny tagja is.
Szerelmes és komikus szerepeket is játszik. (dr. Farkas Ferenc.) yszemelynevy
dr. farkas ferenc yszemelynevy dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy
farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Farkas
yszemelynevy Ferenc yszemelyn yszocikkszerzoy dr. farkas ferenc szin_IV.0591.pdf
IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Zilahy Gyula - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1859
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0591.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0591.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32189.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Zilahy
Gyula
Szócikk: Zilahy Gyula színész és színigazgató, sz.
1859. jan. 15.-én Zilahon. Atyja Zilahy Balogh János, (megh. 1888), anyja: Domby
Katalin (megh. 1905.). Iskoláit Zilahon, majd Kolozsvárott és Pesten végezte, de
otthonról megszökött és Pomázon Soós Mihály és Kovács Gyula társulatánál beállt
színésznek és az első időben mindennemű színpadi segédmunkák elvégzését is vállalta.
Első szerepe Peti volt, „A cigány c. népszínműben. Ezután küzködve járta be a vidék
kis helyeit, mint Adony, Gödöllő, Léva, Esztergom, Nyitra, Újpest, a míg Völgyi
György színtársulatához került, a kinél Vácott már kedvelt tagja volt a társulatnak.
Innen Temesváry Lajos szerződtette, a kivel Szabadkán, Zomborban, Kúlán, Újvidéken,
és Kiskunhalason játszott. Már mint jónevű szÍnész került Aradi Gerő szegedi társulatához.
1880-ban Kolozsvárra szerződött, a hol az ottani jeles szÍnésztársak között is kiemelkedett
népszerűségével. Ambícióját követve, a fiatal hősöket játszotta, de meleg kedélye
és kedves humora idővel átvezették őt arra a szerepkörre, a melyben legnagyobb sikereit
aratta és amely alkalmat adott neki azokra a kitűnő alakításokra, melyek nemcsak
a közönség szemében, de a szÍnészettörténet szempontjából is maradandó és megörökítésre
méltó értékkel bírtak. 1885-ben Kolozsvárról Debrecenbe szerződött, a hol a színházat
Aradi Gerő, majd Nagy Vince, utóbb egy konzorcium vezette. A társulat nyáron a Budai
Színkörben játszott, a hol a fővárosi közönségnek is feltűnt Z. Gy. tehetsége, sőt
1886. jún. 20-án, a Nemzeti Színházban is eljátszotta a „Cifra nyomoruság-ban Mádi
Simít, amely későbbi időkben is egyik legkitűnőbb alakítása volt. 1888-ban Krecsányihoz
szerződött, a honnan 1889-ben a Nemzeti Színházhoz került, a melynek 1902-ig volt
tagja. Itt első szerepe Váradi Antal „Tőr c. darabjában „Lenci volt, a mely után
Tóth Kálmán „Király házasodik darabjában Kopjai Imre és a Mádi Simi következtek,
a melyekkel Z. Gy. rövidesen a Nemzeti Színház legnépszerűbb tagjai közé emelkedett.
Sikerei egymást követték, melynek hosszú sorából is kiemelkedtek a „Dolovai nábob
leánya-ban Bilicky, „Közönyt közönnyel-ben Polilla, „Himfy dalai-ban Szalóki Péter,
„Csók-ban Carlo szerepeiben nyújtott felejthetetlen alakításai. 1890-ben a Farkas
- Ratkó-díjjal jutalmazták. 1893. jún. 10- én házasságra lépett Singhoffer Vilmával.
De ambíciója sarkalta és pályázatára Arad városa 1901. aug. 19-én megválasztotta
őt színigazgatójának. 1902- 1905-ig szép eredménnyel vezette az aradi színházat,
de 1904-ben már a debreceni színházra pályázott, a hol az év ápr. 30-án ő lett a
színigazgató. 1905-ben vette át a debreceni színházat és 8 éven át igazgatta. Sok
siker fűződik ottani működéséhez. 1908. febr. 23- án megtartott 25 éves színészi
jubileuma országos ünnepség volt. De a színház üzletmenetele idővel rosszra fordult
és 1913. febr. 13-án anyagi zavarok miatt le kellett mondania . az igazgatásról.
Hosszabb szünetelés után, 1915-ben, a Vígszínházban jutott ismét szóhoz. A háború
alatt, 1918-ban, a fronton tartott a katonáknak művészi előadásokat. Ugyanez évben
a Belvárosi Színház szerződtette tagjai közé. Azóta mindritkábban szerepel színpadon.
1929. május hó 4-én a vasutasok Törekvés műkedvelő gárdája, melynek hosszú időn
át rendezője volt, a „Bor előadásával ünnepelte 50 éves színészi jubileumát, a mikor
Z. Göre Gábort játszotta. Irodalmi munkái: „Magyar színészek múltjából (Debrecen
1885), „Foltényi Vilmos 44 éves színészi működése (Debrecen, 1885), „Ötven év,egy
boldog kor emléke (Színészújság, 1930). Felesége Singhoffer Vilma, énekesnő, sz.
1873. jan. 16-án, Budapesten, megh. 1918. okt. 7-én, u. o. (Atyja: Singhoffer Ágoston,
udvari halászmester, megh. 1900. febr. 9.-én.) Énektanulmányokat folytatott, a midőn
1901. okt. 30-án a beteg Hegyi Aranka helyett a régi Népszínházban eljátszotta a
„Katalin-ban a Cárnő szerepét. A siker oly nagy volt, hogy a szinház az év nov.
7-től tagjai sorába szerződtette. Egy sikerekben gazdag művészi pálya kiindulópontja
volt ez. Legnagyobbrészt férje társulatánál működött, majd a Király Színházban s
hangversenyeken szerepelt. Temetésén a színészkollegák nevében Szirmai Imre búcsúztatta.
Díszsírhelye fölé 1920. okt. 17-én helyezték el Kallós Ede művészi emlékművét. Gyermekük:
Zilahy Pál, színész, sz. 1894. márc. 16-án, Budapesten. Már gyermekkorában szerepelt
a színpadon. 1914-ben végezte a Színművészeti Akadémiát, majd 1914-ben bevonult
katonának, (L. Világháború) és 1918 dec.-ben kezdte szinipályáját. Első szerepe
a „Faun volt, Debrecenben. Igazgatói: Heltai Jenő, Kiss Árpád, Bodonyi Béla, Fekete
Mihály, Csáki Antal, Sebestyén Géza és Mihály, Miklóssy Imre, de volt a Belvárosi
Színház és a bécsi Theater an der Wien tagja is. Szerelmes és komikus szerepeket
is játszik. (dr. Farkas Ferenc.) szin_IV.0591.pdf IV
