|
SZEMERE BERTALAN
|
![]() |
Tartalom
I. Házi bánat utazóvá, bujdosóvá
tesz
II. Oláh- és Bolgárország. Sajkán utazom a Dunán.
Őserdők képe. Borzasztó erdőégés
III. Várna. Várnai magyar sírhalmok. A régi
csatatér. Gondolatok
IV. Hunyadi János emlékezete
V. Keleti öltözet, török mosé és temető, sírok
a házi kertekben. Vonzalmam mindenhez, mi keleti, egy neme a titkos ős honvágynak
VI. Hajózom a Fekete-tengeren. Keleti alakok
s nő-öltözet leírása. Török ebéd a viddini basánál a hajón. Női éjjel énekelnek.
Elszórt gondolatok. Tengeri zivatar.
VII. Bemenet a Boszphorba. A Boszphor európai
és ázsiai partjainak, várainak, falvainak s csodás szépségeinek leírása. E kies
szorosnak végén, mint tündéri korona, Constantinápoly tűnik elő
VIII. Constantinápoly panorámai képe, madárröptileg
tekintve nappal és éjjel, megvilágítva a Ramazán-ünnep éjjelén
IX. Constantinápoly belsejének s különböző városrészeinek
képe. Sztambul, Péra, Galata, Phanar, Balata. Házak, utcák, boltok, hal, zöldségpiac.
Magyar emlékezetek. Egyiptomi fűszerbazár. Fegyver, selyem, drágakő, sarubazár.
Kalmárok jellemzése
X. A török jelleme. Vallásos, jótékony, illedelmes
természet, s állatkedvelő. Családélet. Házának külső s belső elrendezése. Házi
élet s szokás. Nők állapota. Pipákban s fegyverekbeni fényűzés. Születés, körülmetélkedés,
házasság szertartásai. Temetés.
XI. Török kávéház belseje. Regélők. Naszredin
hodzsa vagy a török Aezop. Keleti fürdők leírása. Ópiumevők. Karagőz nemzeti
bábúalak bohóságai
XII. A török nők állapota a társaságban. A
soknejűség. A szultán háremének belső szerkezete. A rabszolgák és a rabszolgaságot
rendező törvények és szokások
XIII. Török kocsik, sajkák. Vizi kirándulásaim
a tengeren Sztambul körül. Egy arab költemény énekelve. A perai, ejubi, szkutari
temetők. Síriratok. Mirza látása. Türbék vagy szultánok mauzoleumjai.
XIV. Ahkmet-mosé. Ismerkedés egy dervissel,
ki magyarul beszél. Magyar és török nemzet. Tudományok tisztelése és művelése
Keleten. Iskolák és tanárok. Irodalom, írók s költők. Könyvtárak. Az első kőnyomda
alapítója egy magyar 1726. Mutatványok. Emeli politikájából és Nabi élettani
költeményéből
XV. Az ulemák testülete: ennek szerkezete,
szelleme. A derviseké, s ezek misztikus tanai. A próféta ivadékai. Az ordító
(rufaji) és kerengő (mevlevisz) dervisek szertartása
XVI. Egy sír a szkutarii temetőben. Beszélgetésem
Ali dervissel az izlámról. Ellenvetéseim. Ő felel s koránbeli idézetekkel magyarázza
annak főbb ágazatait
XVII. Mohamed életrajza és a Korán
XVII. Török bíró vagy kádi. Két török ítélet.
A mekkai karavánbúcsú vagy szent teve ünnepének leírása
XIX. Sztambulból elutazom. Hajón a dervissel
újra találkozom. Véleménye Magyarországról. A török birodalom történetét velős
kivonatban elbeszéli. Megmagyarázza, hogy a török állodalom alapelve szabadság
és egyenlőség, hogy a szultán nem korlátlan úr, s vallási dolgokban nem bír
pontifex hatalmával. Gondolatim a török birodalom jövőjéről. A Dardanellák
Utószó (Magyar Bálint)