Címszó: Bajza József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1804

SZULETESIEVTIZED 1805

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0110.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0110.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20596.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

A szöveg linkekkel ellátott változata:

Bajza József

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/520596.htm

Szócikk: Bajza József költő, kritikus, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ) volt igazgatója, sz. 1804. (születés éve) jan. 31-én, a hevesmegyei (megye) Szűcsiben, (megye) megh. 1858. márc. 3-án, Pesten. (Budapest) Szülei birtokos nemesek voltak. Tanulmányait Gyöngyösön, (megye) Pesten (Budapest) és Pozsonyban (megye) végezte s 1829-ben (időpont) ügyvédi oklevelet szerzett, de sohasem folytatott ügyvédi gyakorlatot, mert érdeklődését teljesen az irodalom foglalta le. Kazinczy Ferenc (személy) (információ) hatása alatt lett író, később Kisfaludy Károly (személy) (információ) Auróra-körének (intézmény) tagja lett és Kisfaludy (személy) (információ) halála után ő szerkesztette tovább az Aurórát. (intézmény) Külföldi Játékszín (cím) (információ) cím alatt könyvsorozatot indított, abból a célból, hogy a magyar színtársulatokat ellássa kiváló külföldi szerzők darabjaival. Kritikai Lapok (intézmény) címmel 1830-ban (időpont) indította meg folyóiratát, melyet 1836-ig (időpont) szerkesztett. Ő tulajdonképen a magyar színházi kritikának is megalapítója és első kiváló művelője. Az addigi csekély műveltségű, dilettáns színházi kritikusokkal szemben az ő kritikái magasan kiemelkednek tudományosan művelt hangjukkal, komoly szempontjaikkal és tárgyilagos szellemükkel. Mikor 1837-ben (időpont) felépült a pesti állandó (akkor még megyei) magyar színház, (intézmény) (információ) Bajzának (személy) (információ) ajánlották fel igazgatását s ő vonakodva bár, de vállalta e kényes és terhes feladatot és egy éven át keresztülsegítette szervező tehetségével, munkabírásával és szigorú fegyelemtartásával a fiatal színházat a kezdet nehézségein. Figyelme mindenre kiterjedt, kezdve azon, hogy megkövetelte a színészektől, hogy jól tudják szerepeiket, egész a színpadi öltözködés apró részleteiig s az akkor még kevés rendhez szokott színészek tőle tanulták a művészi színvonalon állá összjátékot, 1837-ben (időpont) megalapította az Athenaeum (intézmény) (információ) c. folyóiratot és annak kritikai melléklapját, a Figyelmező-t, (intézmény) (információ) Vörösmarty Mihály (személy) (információ) és Bajza József (személy) (információ) írták e folyóiratokba a színházi kritikákat és nemcsak a színre kerülő drámákat bírálták, hanem kiterjeszkedtek a színészek játékára is, figyelmeztetve őket hibáikra, de elismerve azt is, ha valamit jól csináltak. Bajza (személy) (információ) 1847-ben (időpont) Széchenyi, (személy) (információ) Kossuth (személy) (információ) és Wesselényi (személy) (információ) rábeszélésére még egyszer elvállalta a Nemzeti Színház (intézmény) (információ) igazgatását, de csak 8 hónapra. Szózat a Pesti (Budapest) Magyar Színház (cím) (információ) ügyében címmel (1839.) (időpont) röpiratot is adott ki, amelynek nagy hatása volt az állandó fővárosi (Budapest) magyar színpad ügyére. szin_I.0110.pdf I

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Bajza József címszóvég 20596 Szócikk: Bajza József költő, kritikus, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy volt igazgatója, sz. 1804. jan. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 31-én, a hevesmegyei ytelepulesy hevesmegye ytelepulesy hevesmegye ymegyey heves megye ykodvegy Szűcsiben, ytelepulesy szűcsi ytelepulesy Szűcsi ymegyey heves megye ykodvegy megh. 1858. márc. 3-án, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Szülei birtokos nemesek voltak. Tanulmányait Gyöngyösön, ytelepulesy gyöngyös ytelepulesy Gyöngyös ymegyey heves megye ykodvegy Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy végezte s 1829-ben xevtizedx 1825 ügyvédi xtalanevtizedx 1835 oklevelet szerzett, de sohasem folytatott ügyvédi gyakorlatot, mert érdeklődését teljesen az irodalom foglalta le. Kazinczy Ferenc yszemelynevy kazinczy ferenc yszemelynevy Kazinczy Ferenc yszemelynevy kazinczy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy hatása alatt lett író, később Kisfaludy Károly yszemelynevy kisfaludy károly yszemelynevy Kisfaludy Károly yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Auróra-körének yintezmenyy auróra-kör yintezmenyy Auróra-k yintezmenyy auróra-kör yintezmenyy yintezmenyy Auróra-k yintezmenyy ykodvegy tagja lett és Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy ykodvegy halála után ő szerkesztette tovább az Aurórát. yintezmenyy auróra yintezmenyy Aurórá yintezmenyy auróra yintezmenyy yintezmenyy Aurórá yintezmenyy ykodvegy Külföldi Játékszín ycimy külföldi játékszín ycimy Külföldi Játékszín ycimy külföldi ycimy játékszín ycimy ycimy Külföldi ycimy Játékszín ycimy ykodvegy cím alatt könyvsorozatot indított, abból a célból, hogy a magyar színtársulatokat ellássa kiváló külföldi szerzők darabjaival. Kritikai Lapok yintezmenyy kritikai lapok yintezmenyy Kritikai yintezmenyy kritikai yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Kritikai yintezmenyy ykodvegy címmel 1830-ban xevtizedx 1835 indította meg folyóiratát, melyet 1836-ig szerkesztett. Ő tulajdonképen a magyar színházi kritikának is megalapítója és első kiváló művelője. Az addigi csekély műveltségű, dilettáns színházi kritikusokkal szemben az ő kritikái magasan kiemelkednek tudományosan művelt hangjukkal, komoly szempontjaikkal és tárgyilagos szellemükkel. Mikor 1837-ben felépült a pesti állandó (akkor még megyei) magyar színház, yintezmenyy pesti állandó (akkor még megyei) magyar színház yintezmenyy pesti ál yintezmenyy pesti yintezmenyy állandó yintezmenyy (akkor yintezmenyy még yintezmenyy megyei) yintezmenyy magyar yintezm Bajzának yszemelynevy bajza yszemelynevy Bajzá yszemelynevy bajza yszemelynevy yszemelynevy Bajzá yszemelynevy ykodvegy ajánlották fel igazgatását s ő vonakodva bár, de vállalta e kényes és terhes feladatot és egy éven át keresztülsegítette szervező tehetségével, munkabírásával és szigorú fegyelemtartásával a fiatal színházat a kezdet nehézségein. Figyelme mindenre kiterjedt, kezdve azon, hogy megkövetelte a színészektől, hogy jól tudják szerepeiket, egész a színpadi öltözködés apró részleteiig s az akkor még kevés rendhez szokott színészek tőle tanulták a művészi színvonalon állá összjátékot, 1837-ben megalapította xtalanevtizedx 1845 az Athenaeum yintezmenyy athenaeum yintezmenyy Athenaeu yintezmenyy athenaeum yintezmenyy yintezmenyy Athenaeu yintezmenyy ykodvegy c. folyóiratot és annak kritikai melléklapját, a Figyelmező-t, yintezmenyy figyelmező yintezmenyy Figyelme yintezmenyy figyelmező yintezmenyy yintezmenyy Figyelme yintezmenyy ykodvegy Vörösmarty Mihály yszemelynevy vörösmarty mihály yszemelynevy Vörösmarty Mihály yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy és Bajza József yszemelynevy bajza józsef yszemelynevy Bajza József yszemelynevy bajza yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bajza yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy írták e folyóiratokba a színházi kritikákat és nemcsak a színre kerülő drámákat bírálták, hanem kiterjeszkedtek a színészek játékára is, figyelmeztetve őket hibáikra, de elismerve azt is, ha valamit jól csináltak. Bajza yszemelynevy bajza yszemelynevy Bajza yszemelynevy bajza yszemelynevy yszemelynevy Bajza yszemelynevy ykodvegy 1847-ben xevtizedx 1845 Széchenyi, yszemelynevy széchenyi yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy széchenyi yszemelynevy yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy ykodvegy Kossuth yszemelynevy kossuth yszemelynevy Kossuth yszemelynevy kossuth yszemelynevy yszemelynevy Kossuth yszemelynevy ykodvegy és Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy wesselényi yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy ykodvegy rábeszélésére még egyszer elvállalta a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatását, de csak 8 hónapra. Szózat a Pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Magyar Színház ycimy szózat a pesti magyar színház ycimy Szózat a Pesti Magyar Színház ycimy szózat ycimy a ycimy pesti ycimy magyar ycimy színház ycimy ycimy Szózat ycimy a ycimy Pesti ycimy Magyar ycimy Színház yc ügyében címmel (1839.) xevtizedx 1835 röpiratot xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 is adott ki, amelynek nagy hatása volt az állandó fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy magyar színpad ügyére. szin_I.0110.pdf I

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Bajza József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1804

SZULETESIEVTIZED 1805

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0110.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0110.png

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20596.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

Bajza József

Szócikk: Bajza József költő, kritikus, a Nemzeti Színház volt igazgatója, sz. 1804. jan. 31-én, a hevesmegyei Szűcsiben, megh. 1858. márc. 3-án, Pesten. Szülei birtokos nemesek voltak. Tanulmányait Gyöngyösön, Pesten és Pozsonyban végezte s 1829-ben ügyvédi oklevelet szerzett, de sohasem folytatott ügyvédi gyakorlatot, mert érdeklődését teljesen az irodalom foglalta le. Kazinczy Ferenc hatása alatt lett író, később Kisfaludy Károly Auróra-körének tagja lett és Kisfaludy halála után ő szerkesztette tovább az Aurórát. Külföldi Játékszín cím alatt könyvsorozatot indított, abból a célból, hogy a magyar színtársulatokat ellássa kiváló külföldi szerzők darabjaival. Kritikai Lapok címmel 1830-ban indította meg folyóiratát, melyet 1836-ig szerkesztett. Ő tulajdonképen a magyar színházi kritikának is megalapítója és első kiváló művelője. Az addigi csekély műveltségű, dilettáns színházi kritikusokkal szemben az ő kritikái magasan kiemelkednek tudományosan művelt hangjukkal, komoly szempontjaikkal és tárgyilagos szellemükkel. Mikor 1837-ben felépült a pesti állandó (akkor még megyei) magyar színház, Bajzának ajánlották fel igazgatását s ő vonakodva bár, de vállalta e kényes és terhes feladatot és egy éven át keresztülsegítette szervező tehetségével, munkabírásával és szigorú fegyelemtartásával a fiatal színházat a kezdet nehézségein. Figyelme mindenre kiterjedt, kezdve azon, hogy megkövetelte a színészektől, hogy jól tudják szerepeiket, egész a színpadi öltözködés apró részleteiig s az akkor még kevés rendhez szokott színészek tőle tanulták a művészi színvonalon állá összjátékot, 1837-ben megalapította az Athenaeum c. folyóiratot és annak kritikai melléklapját, a Figyelmező-t, Vörösmarty Mihály és Bajza József írták e folyóiratokba a színházi kritikákat és nemcsak a színre kerülő drámákat bírálták, hanem kiterjeszkedtek a színészek játékára is, figyelmeztetve őket hibáikra, de elismerve azt is, ha valamit jól csináltak. Bajza 1847-ben Széchenyi, Kossuth és Wesselényi rábeszélésére még egyszer elvállalta a Nemzeti Színház igazgatását, de csak 8 hónapra. Szózat a Pesti Magyar Színház ügyében címmel (1839.) röpiratot is adott ki, amelynek nagy hatása volt az állandó fővárosi magyar színpad ügyére. szin_I.0110.pdf I