Címszó: Harsányi Kálmán - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1876
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0263.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0263.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25258.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Harsányi
Kálmán
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525258.htm
Szócikk: Harsányi Kálmán költő és drámaíró, sz.
1876. (születés
éve) dec. 11-én, Mezőkövesden, (megye) megh.
1929. máj. 31-én, Budapesten. (Budapest)
Középiskoláinak elvégzése után a budapesti (Budapest)
Magy. Tud. Egyetem (intézmény)
bölcsészeti fakultására iratkozott be. Már itt feltűnt kiváló képességeivel és nagy
szorgalmával. De még nagyobb feltűnést keltett első verses kötete a költeményeiben
megnyilvánuló mély és finom érzésekkel és kifejező plasztikus képeivel. Néhány év
múlva megírta »Ellák« (cím) c. történeti
drámáját, melyet 1905-ben (időpont) nyújtott
be a Nemzeti Színházhoz, (intézmény)
(információ)
ahol az értékes művet sokáig hevertették.
H. megunván a várakozást, művét újra átdolgozta s ebben a formájában 1923. (időpont) márc.
2-án a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
végre színre is hozta. A darabnak nagy sikere
volt. A közönség és a sajtó egyaránt felismerte kiváló értékeit. Általános volt
a vélemény, hogy »Bánk bán« (cím) (információ)
óta ilyen mély történelmi átpillantással
és plasztikus tömörséggel megírt történeti tragédiánk még nem volt. Ezzel a művével
1924. (időpont)
jan. 28-án elnyerte a Vojnich-díjat. (személy) A
már akkor beteges költőnek, ez az általánosan megnyilvánult elismerés visszaadta
ugyan hitét és munkakedvét, de életerejét — sajnos — nem adhatta vissza. A nagy
világháborúban, melyet mint tartalékos tiszt elejétől kezdve végigküzdött, különben
is gyenge szervezete felőrlődött. Más körülmények közt és más okok miatt ő is úgy
járt, mint halhatatlan nagy elődje: Katona József. (személy) (információ)
Megölték benne a drámaírót. Neki is csak
egy nagy drámája van: az »Ellák«. (cím) De ezzel
halhatatlanná lett. Még egy régebben megírt kis drámáját, a két felvonásos »Páter
Benedek«-jét (cím)
mutatta be 1926. (időpont) dec.
10-én a Nemzeti Színház Kamara-színháza, (intézmény)
(információ)
a Városi Színház (intézmény)
(információ)
pedig 1927. (időpont) márc.
15-én »Mariababa királya« (cím) c. egy felvonásos
színművét. Ez volt az ő hattyúdala. Több drámát nem írhatott, mert robotolnia kellett
a hivatalában és a »Magyarság« (intézmény)
szerkesztőségében, hogy családját fenntarthassa. Irodalmi körökben többen, de különösen
Bartóky József (személy) (információ)
nyug. államtitkár, minden lehetőt elkövettek
arra nézve, hogy a nagytehetségű költőnek olyan hivatali állást biztosítsanak, amely
mellett bő ideje maradjon a drámaírásra. Ez a törekvés azonban — sajnos — nem járt
semmi eredménnyel. A »Magyarság« (intézmény)
c. napilap hasábjain hosszú éveken keresztül ő írta a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
bemutató előadásainak kritikáit, még pedig
olyan nagy felkészültséggel, amilyet addig ezen a téren csak igen kevesen mutattak.
Nem fitogtatta ő itt sem nagy tudását, széles körű ismereteit, de arra nem is volt
szükség. írásaiból úgy áradtak ki azok, mint rózsából az illat. A drámában s a színész
játékában mindig a lelket kereste s ítéleteiben mondhatni sohasem tévedett. Színházi
kritikáit »Színházi esték« (cím) (információ)
c. alatt 1927-ben (időpont) könyvalakban
is kiadta. Ezek a magas irodalmi színvonalú kritikák — dráma — és színjátszás történeti
szempontból is örökbecsűek. Az idegen nyelvekben való nagy jártassága révén sok
szerencsével fordított idegen drámákat, különösen franciából, (nyelv) (információ)
angolból (nyelv) és spanyolból.
(nyelv) Fordított
színművei: »A párbaj«, (cím) szmű 3 felv.
Írta Henri Lavedan. (személy) Bem,
1905. (időpont)
nov. 12. Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
»Pelleas és Melisande«, (cím) dáma 5 felv.Írta
Maurice Maeterlinck. (személy) Bem.
1907. (időpont)
jan. 25. u. o. »Juan Jose«, (cím) Írta Joaquim
Dicente. (személy)
(E művet a Népszínház (intézmény)
(információ)
— Vígopera (intézmény)
megbízásából 1907-ben (időpont) fordította,
de mivel a megbízó színházi vállalat ebben az időben megszűnt, nem kerülhetett színre.
Nyomtatásban sem jelent meg. Bem. 1909. (időpont) okt.
7. Pécsi színház.) (intézmény)
(információ)
»A fenevad«, (cím) dráma a jelenkori
amerikai (ország)
életből. Írta Eugen Walter. (személy) Bem.
1924. (időpont)
dec. Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
»Az élet álom«, (cím) dr. 3 felv.
Írta Calderon. (személy) (információ)
Bem. 1924. (időpont) jún.
u. o. »Napos délelőtt«. (cím) Írta Alvarez
Quintero, (személy)
megjelent a »Budapesti Szemle« (intézmény)
(információ)
1926.évi (időpont) szeptember
havi számában. Bem. 1928-ban, (időpont) Vízváry
Mariska (személy)
(információ)
jubileumi előadásán. U. o. »Othello«, (cím) (információ)
tragédia 5 felv. Írta Shakespeare. (személy) (információ)
Bem. 1929. (időpont) nov.
1-én, u. o. Harsányi Kálmánt, (személy) (információ)
a költőt, a Petőfi Társaság (intézmény)
(információ)
1909-ben (időpont) tagjai
közé választotta; koporsóját pedig a Jókai-lepellel (személy) (információ)
terítették le. Egyéb kitüntetést ezen a földön
nem kapott. (Pataki József.) (személy) (információ)
szin_II.0263.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Harsányi Kálmán címszóvég 25258 Szócikk:
Harsányi Kálmán költő és drámaíró, sz. 1876. dec. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 11-én, Mezőkövesden, ytelepulesy mezőkövesd ytelepulesy Mezőkövesd ymegyey
borsod megye ykodvegy megh. 1929. máj. 31-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Középiskoláinak elvégzése után a budapesti
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Magy. Tud. Egyetem
yintezmenyy magy. tud. egyetem yintezmenyy Magy. Tu yintezmenyy magy.
yintezmenyy tud. yintezmenyy egyetem yintezmenyy yintezmenyy Magy. yintezmenyy
Tu yintezmenyy ykodvegy bölcsészeti fakultására iratkozott be. Már itt feltűnt kiváló
képességeivel és nagy szorgalmával. De még nagyobb feltűnést keltett első verses
kötete a költeményeiben megnyilvánuló mély és finom érzésekkel és kifejező plasztikus
képeivel. Néhány év múlva megírta »Ellák« ycimy ellák ycimy Ellák ycimy ellák
ycimy ycimy Ellák ycimy ykodvegy c. történeti drámáját, melyet 1905-ben xevtizedx
1905 nyújtott xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 be a Nemzeti Színházhoz, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ahol az értékes művet sokáig
hevertették. H. megunván a várakozást, művét újra átdolgozta s ebben a formájában
1923. xevtizedx 1925 márc. 2-án a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy végre színre is hozta. A darabnak nagy
sikere volt. A közönség és a sajtó egyaránt felismerte kiváló értékeit. Általános
volt a vélemény, hogy »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy
bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy óta ilyen mély történelmi átpillantással
és plasztikus tömörséggel megírt történeti tragédiánk még nem volt. Ezzel a művével
1924. jan. 28-án elnyerte a Vojnich-díjat. yszemelynevy vojnich yszemelynevy Vojnich
yszemelynevy vojnich yszemelynevy yszemelynevy Vojnich yszemelynevy ykodvegy A már
akkor beteges költőnek, ez az általánosan megnyilvánult elismerés visszaadta ugyan
hitét és munkakedvét, de életerejét — sajnos — nem adhatta vissza. A nagy világháborúban,
melyet mint tartalékos tiszt elejétől kezdve végigküzdött, különben is gyenge szervezete
felőrlődött. Más körülmények közt és más okok miatt ő is úgy járt, mint halhatatlan
nagy elődje: Katona József. yszemelynevy katona józsef yszemelynevy Katona
József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Megölték benne a drámaírót. Neki is csak
egy nagy drámája van: az »Ellák«. ycimy ellák ycimy Ellák ycimy ellák ycimy
ycimy Ellák ycimy ykodvegy De ezzel halhatatlanná lett. Még egy régebben megírt
kis drámáját, a két felvonásos »Páter Benedek«-jét ycimy páter benedek ycimy
Páter Benedek ycimy páter ycimy benedek ycimy ycimy Páter ycimy Benedek ycimy
ykodvegy mutatta be 1926. dec. 10-én a Nemzeti Színház Kamara-színháza, yintezmenyy
nemzeti színház kamara-színháza yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy kamara-színháza yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy a Városi Színház yintezmenyy városi színház yintezmenyy
Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy pedig 1927. márc. 15-én »Mariababa királya« ycimy
mariababa királya ycimy Mariababa királya ycimy mariababa ycimy királya ycimy
ycimy Mariababa ycimy királya ycimy ykodvegy c. egy felvonásos színművét. Ez volt
az ő hattyúdala. Több drámát nem írhatott, mert robotolnia kellett a hivatalában
és a »Magyarság« yintezmenyy magyarság yintezmenyy Magyarsá yintezmenyy
magyarság yintezmenyy yintezmenyy Magyarsá yintezmenyy ykodvegy szerkesztőségében,
hogy családját fenntarthassa. Irodalmi körökben többen, de különösen Bartóky József
yszemelynevy bartóky józsef yszemelynevy Bartóky József yszemelynevy bartóky
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bartóky yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy nyug. államtitkár, minden lehetőt elkövettek arra nézve, hogy
a nagytehetségű költőnek olyan hivatali állást biztosítsanak, amely mellett bő ideje
maradjon a drámaírásra. Ez a törekvés azonban — sajnos — nem járt semmi eredménnyel.
A »Magyarság« yintezmenyy magyarság yintezmenyy Magyarsá yintezmenyy magyarság
yintezmenyy yintezmenyy Magyarsá yintezmenyy ykodvegy c. napilap hasábjain hosszú
éveken keresztül ő írta a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy bemutató előadásainak kritikáit, még pedig
olyan nagy felkészültséggel, amilyet addig ezen a téren csak igen kevesen mutattak.
Nem fitogtatta ő itt sem nagy tudását, széles körű ismereteit, de arra nem is volt
szükség. írásaiból úgy áradtak ki azok, mint rózsából az illat. A drámában s a színész
játékában mindig a lelket kereste s ítéleteiben mondhatni sohasem tévedett. Színházi
kritikáit »Színházi esték« ycimy színházi esték ycimy Színházi esték ycimy
színházi ycimy esték ycimy ycimy Színházi ycimy esték ycimy ykodvegy c. alatt 1927-ben
könyvalakban is kiadta. Ezek a magas irodalmi színvonalú kritikák — dráma — és színjátszás
történeti szempontból is örökbecsűek. Az idegen nyelvekben való nagy jártassága
révén sok szerencsével fordított idegen drámákat, különösen franciából, ynyelvy
francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy
ykodvegy angolból ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy
angol ynyelvy ykodvegy és spanyolból. ynyelvy spanyol ynyelvy spanyol ynyelvy
spanyol ynyelvy ynyelvy spanyol ynyelvy ykodvegy Fordított színművei: »A párbaj«,
ycimy a párbaj ycimy A párbaj ycimy a ycimy párbaj ycimy ycimy A ycimy párbaj
ycimy ykodvegy szmű 3 felv. Írta Henri Lavedan. yszemelynevy henri lavedan
yszemelynevy Henri Lavedan yszemelynevy henri yszemelynevy lavedan yszemelynevy
yszemelynevy Henri yszemelynevy Lavedan yszemelynevy ykodvegy Bem, 1905. xevtizedx
1905 nov. 12. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy »Pelleas és Melisande«, ycimy pelleas és melisande ycimy
Pelleas és Melisande ycimy pelleas ycimy és ycimy melisande ycimy ycimy Pelleas
ycimy és ycimy Melisande ycimy ykodvegy dáma 5 felv.Írta Maurice Maeterlinck. yszemelynevy
maurice maeterlinck yszemelynevy Maurice Maeterlinck yszemelynevy maurice
yszemelynevy maeterlinck yszemelynevy yszemelynevy Maurice yszemelynevy
Maeterlinck yszemelynevy ykodvegy Bem. 1907. jan. 25. u. o. »Juan Jose«, ycimy
juan jose ycimy Juan Jose ycimy juan ycimy jose ycimy ycimy Juan ycimy Jose
ycimy ykodvegy Írta Joaquim Dicente. yszemelynevy joaquim dicente yszemelynevy
Joaquim Dicente yszemelynevy joaquim yszemelynevy dicente yszemelynevy
yszemelynevy Joaquim yszemelynevy Dicente yszemelynevy ykodvegy (E művet a Népszínház
yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy — Vígopera yintezmenyy vígopera
yintezmenyy Vígopera yintezmenyy vígopera yintezmenyy yintezmenyy Vígopera
yintezmenyy ykodvegy megbízásából 1907-ben fordította, de mivel a megbízó színházi
vállalat ebben az időben megszűnt, nem kerülhetett színre. Nyomtatásban sem jelent
meg. Bem. 1909. okt. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 7. Pécsi színház.)
yintezmenyy pécsi színház yintezmenyy Pécsi sz yintezmenyy pécsi yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Pécsi yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy »A fenevad«,
ycimy a fenevad ycimy A fenevad ycimy a ycimy fenevad ycimy ycimy A ycimy
fenevad ycimy ykodvegy dráma a jelenkori amerikai ytelepulesy amerika
ytelepulesy amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy életből. Írta Eugen Walter.
yszemelynevy eugen walter yszemelynevy Eugen Walter yszemelynevy eugen
yszemelynevy walter yszemelynevy yszemelynevy Eugen yszemelynevy Walter
yszemelynevy ykodvegy Bem. 1924. xevtizedx 1925 dec. Nemzeti Színház. yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Az élet álom«, ycimy az
élet álom ycimy Az élet álom ycimy az ycimy élet ycimy álom ycimy ycimy Az
ycimy élet ycimy álom ycimy ykodvegy dr. 3 felv. Írta Calderon. yszemelynevy
calderon yszemelynevy Calderon yszemelynevy calderon yszemelynevy yszemelynevy
Calderon yszemelynevy ykodvegy Bem. 1924. jún. u. o. »Napos délelőtt«. ycimy
napos délelőtt ycimy Napos délelőtt ycimy napos ycimy délelőtt ycimy ycimy
Napos ycimy délelőtt ycimy ykodvegy Írta Alvarez Quintero, yszemelynevy alvarez
quintero yszemelynevy Alvarez Quintero yszemelynevy alvarez yszemelynevy
quintero yszemelynevy yszemelynevy Alvarez yszemelynevy Quintero yszemelynevy
ykodvegy megjelent a »Budapesti Szemle« yintezmenyy budapesti szemle
yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy szemle yintezmenyy
yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy 1926.évi szeptember havi számában. Bem.
1928-ban, Vízváry Mariska yszemelynevy vízváry mariska yszemelynevy Vízváry
Mariska yszemelynevy vízváry yszemelynevy mariska yszemelynevy yszemelynevy
Vízváry yszemelynevy Mariska yszemelynevy ykodvegy jubileumi előadásán. U. o. »Othello«,
ycimy othello ycimy Othello ycimy othello ycimy ycimy Othello ycimy ykodvegy tragédia
5 felv. Írta Shakespeare. yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare
yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy
ykodvegy Bem. 1929. nov. 1-én, u. o. Harsányi Kálmánt, yszemelynevy harsányi
kálmán yszemelynevy Harsányi Kálmán yszemelynevy harsányi yszemelynevy kálmán
yszemelynevy yszemelynevy Harsányi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy a költőt,
a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy
petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T
yintezmenyy ykodvegy 1909-ben xevtizedx 1905 tagjai xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx
1925 közé választotta; koporsóját pedig a Jókai-lepellel yszemelynevy jókai
yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai
yszemelynevy ykodvegy terítették le. Egyéb kitüntetést ezen a földön nem kapott.
(Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József
yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_II.0263.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Harsányi Kálmán - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1876
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0263.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0263.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25258.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Harsányi
Kálmán
Szócikk: Harsányi Kálmán költő és drámaíró, sz.
1876. dec. 11-én, Mezőkövesden, megh. 1929. máj. 31-én, Budapesten. Középiskoláinak
elvégzése után a budapesti Magy. Tud. Egyetem bölcsészeti fakultására iratkozott
be. Már itt feltűnt kiváló képességeivel és nagy szorgalmával. De még nagyobb feltűnést
keltett első verses kötete a költeményeiben megnyilvánuló mély és finom érzésekkel
és kifejező plasztikus képeivel. Néhány év múlva megírta »Ellák« c. történeti drámáját,
melyet 1905-ben nyújtott be a Nemzeti Színházhoz, ahol az értékes művet sokáig hevertették.
H. megunván a várakozást, művét újra átdolgozta s ebben a formájában 1923. márc.
2-án a Nemzeti Színház végre színre is hozta. A darabnak nagy sikere volt. A közönség
és a sajtó egyaránt felismerte kiváló értékeit. Általános volt a vélemény, hogy
»Bánk bán« óta ilyen mély történelmi átpillantással és plasztikus tömörséggel megírt
történeti tragédiánk még nem volt. Ezzel a művével 1924. jan. 28-án elnyerte a Vojnich-díjat.
A már akkor beteges költőnek, ez az általánosan megnyilvánult elismerés visszaadta
ugyan hitét és munkakedvét, de életerejét — sajnos — nem adhatta vissza. A nagy
világháborúban, melyet mint tartalékos tiszt elejétől kezdve végigküzdött, különben
is gyenge szervezete felőrlődött. Más körülmények közt és más okok miatt ő is úgy
járt, mint halhatatlan nagy elődje: Katona József. Megölték benne a drámaírót. Neki
is csak egy nagy drámája van: az »Ellák«. De ezzel halhatatlanná lett. Még egy régebben
megírt kis drámáját, a két felvonásos »Páter Benedek«-jét mutatta be 1926. dec.
10-én a Nemzeti Színház Kamara-színháza, a Városi Színház pedig 1927. márc. 15-én
»Mariababa királya« c. egy felvonásos színművét. Ez volt az ő hattyúdala. Több drámát
nem írhatott, mert robotolnia kellett a hivatalában és a »Magyarság« szerkesztőségében,
hogy családját fenntarthassa. Irodalmi körökben többen, de különösen Bartóky József
nyug. államtitkár, minden lehetőt elkövettek arra nézve, hogy a nagytehetségű költőnek
olyan hivatali állást biztosítsanak, amely mellett bő ideje maradjon a drámaírásra.
Ez a törekvés azonban — sajnos — nem járt semmi eredménnyel. A »Magyarság« c. napilap
hasábjain hosszú éveken keresztül ő írta a Nemzeti Színház bemutató előadásainak
kritikáit, még pedig olyan nagy felkészültséggel, amilyet addig ezen a téren csak
igen kevesen mutattak. Nem fitogtatta ő itt sem nagy tudását, széles körű ismereteit,
de arra nem is volt szükség. írásaiból úgy áradtak ki azok, mint rózsából az illat.
A drámában s a színész játékában mindig a lelket kereste s ítéleteiben mondhatni
sohasem tévedett. Színházi kritikáit »Színházi esték« c. alatt 1927-ben könyvalakban
is kiadta. Ezek a magas irodalmi színvonalú kritikák — dráma — és színjátszás történeti
szempontból is örökbecsűek. Az idegen nyelvekben való nagy jártassága révén sok
szerencsével fordított idegen drámákat, különösen franciából, angolból és spanyolból.
Fordított színművei: »A párbaj«, szmű 3 felv. Írta Henri Lavedan. Bem, 1905. nov.
12. Nemzeti Színház. »Pelleas és Melisande«, dáma 5 felv.Írta Maurice Maeterlinck.
Bem. 1907. jan. 25. u. o. »Juan Jose«, Írta Joaquim Dicente. (E művet a Népszínház
— Vígopera megbízásából 1907-ben fordította, de mivel a megbízó színházi vállalat
ebben az időben megszűnt, nem kerülhetett színre. Nyomtatásban sem jelent meg. Bem.
1909. okt. 7. Pécsi színház.) »A fenevad«, dráma a jelenkori amerikai életből. Írta
Eugen Walter. Bem. 1924. dec. Nemzeti Színház. »Az élet álom«, dr. 3 felv. Írta
Calderon. Bem. 1924. jún. u. o. »Napos délelőtt«. Írta Alvarez Quintero, megjelent
a »Budapesti Szemle« 1926.évi szeptember havi számában. Bem. 1928-ban, Vízváry Mariska
jubileumi előadásán. U. o. »Othello«, tragédia 5 felv. Írta Shakespeare. Bem. 1929.
nov. 1-én, u. o. Harsányi Kálmánt, a költőt, a Petőfi Társaság 1909-ben tagjai közé
választotta; koporsóját pedig a Jókai-lepellel terítették le. Egyéb kitüntetést
ezen a földön nem kapott. (Pataki József.) szin_II.0263.pdf II