Címszó: Harsányi Kálmán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1876

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0263.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0263.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25258.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Harsányi Kálmán

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/525258.htm

 

Szócikk: Harsányi Kálmán költő és drámaíró, sz. 1876. (születés éve) dec. 11-én, Mezőkövesden, (megye) megh. 1929. máj. 31-én, Budapesten. (Budapest) Középiskoláinak elvégzése után a budapesti (Budapest) Magy. Tud. Egyetem (intézmény) bölcsészeti fakultására iratkozott be. Már itt feltűnt kiváló képességeivel és nagy szorgalmával. De még nagyobb feltűnést keltett első verses kötete a költeményeiben megnyilvánuló mély és finom érzésekkel és kifejező plasztikus képeivel. Néhány év múlva megírta »Ellák« (cím) c. történeti drámáját, melyet 1905-ben (időpont) nyújtott be a Nemzeti Színházhoz, (intézmény) (információ)  ahol az értékes művet sokáig hevertették. H. megunván a várakozást, művét újra átdolgozta s ebben a formájában 1923. (időpont) márc. 2-án a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  végre színre is hozta. A darabnak nagy sikere volt. A közönség és a sajtó egyaránt felismerte kiváló értékeit. Általános volt a vélemény, hogy »Bánk bán« (cím) (információ)  óta ilyen mély történelmi átpillantással és plasztikus tömörséggel megírt történeti tragédiánk még nem volt. Ezzel a művével 1924. (időpont) jan. 28-án elnyerte a Vojnich-díjat. (személy) A már akkor beteges költőnek, ez az általánosan megnyilvánult elismerés visszaadta ugyan hitét és munkakedvét, de életerejét — sajnos — nem adhatta vissza. A nagy világháborúban, melyet mint tartalékos tiszt elejétől kezdve végigküzdött, különben is gyenge szervezete felőrlődött. Más körülmények közt és más okok miatt ő is úgy járt, mint halhatatlan nagy elődje: Katona József. (személy) (információ)  Megölték benne a drámaírót. Neki is csak egy nagy drámája van: az »Ellák«. (cím) De ezzel halhatatlanná lett. Még egy régebben megírt kis drámáját, a két felvonásos »Páter Benedek«-jét (cím) mutatta be 1926. (időpont) dec. 10-én a Nemzeti Színház Kamara-színháza, (intézmény) (információ)  a Városi Színház (intézmény) (információ)  pedig 1927. (időpont) márc. 15-én »Mariababa királya« (cím) c. egy felvonásos színművét. Ez volt az ő hattyúdala. Több drámát nem írhatott, mert robotolnia kellett a hivatalában és a »Magyarság« (intézmény) szerkesztőségében, hogy családját fenntarthassa. Irodalmi körökben többen, de különösen Bartóky József (személy) (információ)  nyug. államtitkár, minden lehetőt elkövettek arra nézve, hogy a nagytehetségű költőnek olyan hivatali állást biztosítsanak, amely mellett bő ideje maradjon a drámaírásra. Ez a törekvés azonban — sajnos — nem járt semmi eredménnyel. A »Magyarság« (intézmény) c. napilap hasábjain hosszú éveken keresztül ő írta a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  bemutató előadásainak kritikáit, még pedig olyan nagy felkészültséggel, amilyet addig ezen a téren csak igen kevesen mutattak. Nem fitogtatta ő itt sem nagy tudását, széles körű ismereteit, de arra nem is volt szükség. írásaiból úgy áradtak ki azok, mint rózsából az illat. A drámában s a színész játékában mindig a lelket kereste s ítéleteiben mondhatni sohasem tévedett. Színházi kritikáit »Színházi esték« (cím) (információ)  c. alatt 1927-ben (időpont) könyvalakban is kiadta. Ezek a magas irodalmi színvonalú kritikák — dráma — és színjátszás történeti szempontból is örökbecsűek. Az idegen nyelvekben való nagy jártassága révén sok szerencsével fordított idegen drámákat, különösen franciából, (nyelv) (információ)  angolból (nyelv) és spanyolból. (nyelv) Fordított színművei: »A párbaj«, (cím) szmű 3 felv. Írta Henri Lavedan. (személy) Bem, 1905. (időpont) nov. 12. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  »Pelleas és Melisande«, (cím) dáma 5 felv.Írta Maurice Maeterlinck. (személy) Bem. 1907. (időpont) jan. 25. u. o. »Juan Jose«, (cím) Írta Joaquim Dicente. (személy) (E művet a Népszínház (intézmény) (információ)  — Vígopera (intézmény) megbízásából 1907-ben (időpont) fordította, de mivel a megbízó színházi vállalat ebben az időben megszűnt, nem kerülhetett színre. Nyomtatásban sem jelent meg. Bem. 1909. (időpont) okt. 7. Pécsi színház.) (intézmény) (információ)  »A fenevad«, (cím) dráma a jelenkori amerikai (ország) életből. Írta Eugen Walter. (személy) Bem. 1924. (időpont) dec. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  »Az élet álom«, (cím) dr. 3 felv. Írta Calderon. (személy) (információ)  Bem. 1924. (időpont) jún. u. o. »Napos délelőtt«. (cím) Írta Alvarez Quintero, (személy) megjelent a »Budapesti Szemle« (intézmény) (információ)  1926.évi (időpont) szeptember havi számában. Bem. 1928-ban, (időpont) Vízváry Mariska (személy) (információ)  jubileumi előadásán. U. o. »Othello«, (cím) (információ)  tragédia 5 felv. Írta Shakespeare. (személy) (információ)  Bem. 1929. (időpont) nov. 1-én, u. o. Harsányi Kálmánt, (személy) (információ)  a költőt, a Petőfi Társaság (intézmény) (információ)  1909-ben (időpont) tagjai közé választotta; koporsóját pedig a Jókai-lepellel (személy) (információ)  terítették le. Egyéb kitüntetést ezen a földön nem kapott. (Pataki József.) (személy) (információ)  szin_II.0263.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Harsányi Kálmán címszóvég 25258 Szócikk: Harsányi Kálmán költő és drámaíró, sz. 1876. dec. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 11-én, Mezőkövesden, ytelepulesy mezőkövesd ytelepulesy Mezőkövesd ymegyey borsod megye ykodvegy megh. 1929. máj. 31-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Középiskoláinak elvégzése után a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Magy. Tud. Egyetem yintezmenyy magy. tud. egyetem yintezmenyy Magy. Tu yintezmenyy magy. yintezmenyy tud. yintezmenyy egyetem yintezmenyy yintezmenyy Magy. yintezmenyy Tu yintezmenyy ykodvegy bölcsészeti fakultására iratkozott be. Már itt feltűnt kiváló képességeivel és nagy szorgalmával. De még nagyobb feltűnést keltett első verses kötete a költeményeiben megnyilvánuló mély és finom érzésekkel és kifejező plasztikus képeivel. Néhány év múlva megírta »Ellák« ycimy ellák ycimy Ellák ycimy ellák ycimy ycimy Ellák ycimy ykodvegy c. történeti drámáját, melyet 1905-ben xevtizedx 1905 nyújtott xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 be a Nemzeti Színházhoz, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ahol az értékes művet sokáig hevertették. H. megunván a várakozást, művét újra átdolgozta s ebben a formájában 1923. xevtizedx 1925 márc. 2-án a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy végre színre is hozta. A darabnak nagy sikere volt. A közönség és a sajtó egyaránt felismerte kiváló értékeit. Általános volt a vélemény, hogy »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy óta ilyen mély történelmi átpillantással és plasztikus tömörséggel megírt történeti tragédiánk még nem volt. Ezzel a művével 1924. jan. 28-án elnyerte a Vojnich-díjat. yszemelynevy vojnich yszemelynevy Vojnich yszemelynevy vojnich yszemelynevy yszemelynevy Vojnich yszemelynevy ykodvegy A már akkor beteges költőnek, ez az általánosan megnyilvánult elismerés visszaadta ugyan hitét és munkakedvét, de életerejét — sajnos — nem adhatta vissza. A nagy világháborúban, melyet mint tartalékos tiszt elejétől kezdve végigküzdött, különben is gyenge szervezete felőrlődött. Más körülmények közt és más okok miatt ő is úgy járt, mint halhatatlan nagy elődje: Katona József. yszemelynevy katona józsef yszemelynevy Katona József yszemelynevy katona yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Megölték benne a drámaírót. Neki is csak egy nagy drámája van: az »Ellák«. ycimy ellák ycimy Ellák ycimy ellák ycimy ycimy Ellák ycimy ykodvegy De ezzel halhatatlanná lett. Még egy régebben megírt kis drámáját, a két felvonásos »Páter Benedek«-jét ycimy páter benedek ycimy Páter Benedek ycimy páter ycimy benedek ycimy ycimy Páter ycimy Benedek ycimy ykodvegy mutatta be 1926. dec. 10-én a Nemzeti Színház Kamara-színháza, yintezmenyy nemzeti színház kamara-színháza yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy kamara-színháza yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a Városi Színház yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy pedig 1927. márc. 15-én »Mariababa királya« ycimy mariababa királya ycimy Mariababa királya ycimy mariababa ycimy királya ycimy ycimy Mariababa ycimy királya ycimy ykodvegy c. egy felvonásos színművét. Ez volt az ő hattyúdala. Több drámát nem írhatott, mert robotolnia kellett a hivatalában és a »Magyarság« yintezmenyy magyarság yintezmenyy Magyarsá yintezmenyy magyarság yintezmenyy yintezmenyy Magyarsá yintezmenyy ykodvegy szerkesztőségében, hogy családját fenntarthassa. Irodalmi körökben többen, de különösen Bartóky József yszemelynevy bartóky józsef yszemelynevy Bartóky József yszemelynevy bartóky yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bartóky yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy nyug. államtitkár, minden lehetőt elkövettek arra nézve, hogy a nagytehetségű költőnek olyan hivatali állást biztosítsanak, amely mellett bő ideje maradjon a drámaírásra. Ez a törekvés azonban — sajnos — nem járt semmi eredménnyel. A »Magyarság« yintezmenyy magyarság yintezmenyy Magyarsá yintezmenyy magyarság yintezmenyy yintezmenyy Magyarsá yintezmenyy ykodvegy c. napilap hasábjain hosszú éveken keresztül ő írta a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy bemutató előadásainak kritikáit, még pedig olyan nagy felkészültséggel, amilyet addig ezen a téren csak igen kevesen mutattak. Nem fitogtatta ő itt sem nagy tudását, széles körű ismereteit, de arra nem is volt szükség. írásaiból úgy áradtak ki azok, mint rózsából az illat. A drámában s a színész játékában mindig a lelket kereste s ítéleteiben mondhatni sohasem tévedett. Színházi kritikáit »Színházi esték« ycimy színházi esték ycimy Színházi esték ycimy színházi ycimy esték ycimy ycimy Színházi ycimy esték ycimy ykodvegy c. alatt 1927-ben könyvalakban is kiadta. Ezek a magas irodalmi színvonalú kritikák — dráma — és színjátszás történeti szempontból is örökbecsűek. Az idegen nyelvekben való nagy jártassága révén sok szerencsével fordított idegen drámákat, különösen franciából, ynyelvy francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy ykodvegy angolból ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy ykodvegy és spanyolból. ynyelvy spanyol ynyelvy spanyol ynyelvy spanyol ynyelvy ynyelvy spanyol ynyelvy ykodvegy Fordított színművei: »A párbaj«, ycimy a párbaj ycimy A párbaj ycimy a ycimy párbaj ycimy ycimy A ycimy párbaj ycimy ykodvegy szmű 3 felv. Írta Henri Lavedan. yszemelynevy henri lavedan yszemelynevy Henri Lavedan yszemelynevy henri yszemelynevy lavedan yszemelynevy yszemelynevy Henri yszemelynevy Lavedan yszemelynevy ykodvegy Bem, 1905. xevtizedx 1905 nov. 12. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Pelleas és Melisande«, ycimy pelleas és melisande ycimy Pelleas és Melisande ycimy pelleas ycimy és ycimy melisande ycimy ycimy Pelleas ycimy és ycimy Melisande ycimy ykodvegy dáma 5 felv.Írta Maurice Maeterlinck. yszemelynevy maurice maeterlinck yszemelynevy Maurice Maeterlinck yszemelynevy maurice yszemelynevy maeterlinck yszemelynevy yszemelynevy Maurice yszemelynevy Maeterlinck yszemelynevy ykodvegy Bem. 1907. jan. 25. u. o. »Juan Jose«, ycimy juan jose ycimy Juan Jose ycimy juan ycimy jose ycimy ycimy Juan ycimy Jose ycimy ykodvegy Írta Joaquim Dicente. yszemelynevy joaquim dicente yszemelynevy Joaquim Dicente yszemelynevy joaquim yszemelynevy dicente yszemelynevy yszemelynevy Joaquim yszemelynevy Dicente yszemelynevy ykodvegy (E művet a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy — Vígopera yintezmenyy vígopera yintezmenyy Vígopera yintezmenyy vígopera yintezmenyy yintezmenyy Vígopera yintezmenyy ykodvegy megbízásából 1907-ben fordította, de mivel a megbízó színházi vállalat ebben az időben megszűnt, nem kerülhetett színre. Nyomtatásban sem jelent meg. Bem. 1909. okt. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 7. Pécsi színház.) yintezmenyy pécsi színház yintezmenyy Pécsi sz yintezmenyy pécsi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Pécsi yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy »A fenevad«, ycimy a fenevad ycimy A fenevad ycimy a ycimy fenevad ycimy ycimy A ycimy fenevad ycimy ykodvegy dráma a jelenkori amerikai ytelepulesy amerika ytelepulesy amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy életből. Írta Eugen Walter. yszemelynevy eugen walter yszemelynevy Eugen Walter yszemelynevy eugen yszemelynevy walter yszemelynevy yszemelynevy Eugen yszemelynevy Walter yszemelynevy ykodvegy Bem. 1924. xevtizedx 1925 dec. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Az élet álom«, ycimy az élet álom ycimy Az élet álom ycimy az ycimy élet ycimy álom ycimy ycimy Az ycimy élet ycimy álom ycimy ykodvegy dr. 3 felv. Írta Calderon. yszemelynevy calderon yszemelynevy Calderon yszemelynevy calderon yszemelynevy yszemelynevy Calderon yszemelynevy ykodvegy Bem. 1924. jún. u. o. »Napos délelőtt«. ycimy napos délelőtt ycimy Napos délelőtt ycimy napos ycimy délelőtt ycimy ycimy Napos ycimy délelőtt ycimy ykodvegy Írta Alvarez Quintero, yszemelynevy alvarez quintero yszemelynevy Alvarez Quintero yszemelynevy alvarez yszemelynevy quintero yszemelynevy yszemelynevy Alvarez yszemelynevy Quintero yszemelynevy ykodvegy megjelent a »Budapesti Szemle« yintezmenyy budapesti szemle yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy szemle yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy 1926.évi szeptember havi számában. Bem. 1928-ban, Vízváry Mariska yszemelynevy vízváry mariska yszemelynevy Vízváry Mariska yszemelynevy vízváry yszemelynevy mariska yszemelynevy yszemelynevy Vízváry yszemelynevy Mariska yszemelynevy ykodvegy jubileumi előadásán. U. o. »Othello«, ycimy othello ycimy Othello ycimy othello ycimy ycimy Othello ycimy ykodvegy tragédia 5 felv. Írta Shakespeare. yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy Bem. 1929. nov. 1-én, u. o. Harsányi Kálmánt, yszemelynevy harsányi kálmán yszemelynevy Harsányi Kálmán yszemelynevy harsányi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Harsányi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy a költőt, a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy 1909-ben xevtizedx 1905 tagjai xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 közé választotta; koporsóját pedig a Jókai-lepellel yszemelynevy jókai yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy terítették le. Egyéb kitüntetést ezen a földön nem kapott. (Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_II.0263.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Harsányi Kálmán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1876

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0263.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0263.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/25/25258.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Harsányi Kálmán

Szócikk: Harsányi Kálmán költő és drámaíró, sz. 1876. dec. 11-én, Mezőkövesden, megh. 1929. máj. 31-én, Budapesten. Középiskoláinak elvégzése után a budapesti Magy. Tud. Egyetem bölcsészeti fakultására iratkozott be. Már itt feltűnt kiváló képességeivel és nagy szorgalmával. De még nagyobb feltűnést keltett első verses kötete a költeményeiben megnyilvánuló mély és finom érzésekkel és kifejező plasztikus képeivel. Néhány év múlva megírta »Ellák« c. történeti drámáját, melyet 1905-ben nyújtott be a Nemzeti Színházhoz, ahol az értékes művet sokáig hevertették. H. megunván a várakozást, művét újra átdolgozta s ebben a formájában 1923. márc. 2-án a Nemzeti Színház végre színre is hozta. A darabnak nagy sikere volt. A közönség és a sajtó egyaránt felismerte kiváló értékeit. Általános volt a vélemény, hogy »Bánk bán« óta ilyen mély történelmi átpillantással és plasztikus tömörséggel megírt történeti tragédiánk még nem volt. Ezzel a művével 1924. jan. 28-án elnyerte a Vojnich-díjat. A már akkor beteges költőnek, ez az általánosan megnyilvánult elismerés visszaadta ugyan hitét és munkakedvét, de életerejét — sajnos — nem adhatta vissza. A nagy világháborúban, melyet mint tartalékos tiszt elejétől kezdve végigküzdött, különben is gyenge szervezete felőrlődött. Más körülmények közt és más okok miatt ő is úgy járt, mint halhatatlan nagy elődje: Katona József. Megölték benne a drámaírót. Neki is csak egy nagy drámája van: az »Ellák«. De ezzel halhatatlanná lett. Még egy régebben megírt kis drámáját, a két felvonásos »Páter Benedek«-jét mutatta be 1926. dec. 10-én a Nemzeti Színház Kamara-színháza, a Városi Színház pedig 1927. márc. 15-én »Mariababa királya« c. egy felvonásos színművét. Ez volt az ő hattyúdala. Több drámát nem írhatott, mert robotolnia kellett a hivatalában és a »Magyarság« szerkesztőségében, hogy családját fenntarthassa. Irodalmi körökben többen, de különösen Bartóky József nyug. államtitkár, minden lehetőt elkövettek arra nézve, hogy a nagytehetségű költőnek olyan hivatali állást biztosítsanak, amely mellett bő ideje maradjon a drámaírásra. Ez a törekvés azonban — sajnos — nem járt semmi eredménnyel. A »Magyarság« c. napilap hasábjain hosszú éveken keresztül ő írta a Nemzeti Színház bemutató előadásainak kritikáit, még pedig olyan nagy felkészültséggel, amilyet addig ezen a téren csak igen kevesen mutattak. Nem fitogtatta ő itt sem nagy tudását, széles körű ismereteit, de arra nem is volt szükség. írásaiból úgy áradtak ki azok, mint rózsából az illat. A drámában s a színész játékában mindig a lelket kereste s ítéleteiben mondhatni sohasem tévedett. Színházi kritikáit »Színházi esték« c. alatt 1927-ben könyvalakban is kiadta. Ezek a magas irodalmi színvonalú kritikák — dráma — és színjátszás történeti szempontból is örökbecsűek. Az idegen nyelvekben való nagy jártassága révén sok szerencsével fordított idegen drámákat, különösen franciából, angolból és spanyolból. Fordított színművei: »A párbaj«, szmű 3 felv. Írta Henri Lavedan. Bem, 1905. nov. 12. Nemzeti Színház. »Pelleas és Melisande«, dáma 5 felv.Írta Maurice Maeterlinck. Bem. 1907. jan. 25. u. o. »Juan Jose«, Írta Joaquim Dicente. (E művet a Népszínház — Vígopera megbízásából 1907-ben fordította, de mivel a megbízó színházi vállalat ebben az időben megszűnt, nem kerülhetett színre. Nyomtatásban sem jelent meg. Bem. 1909. okt. 7. Pécsi színház.) »A fenevad«, dráma a jelenkori amerikai életből. Írta Eugen Walter. Bem. 1924. dec. Nemzeti Színház. »Az élet álom«, dr. 3 felv. Írta Calderon. Bem. 1924. jún. u. o. »Napos délelőtt«. Írta Alvarez Quintero, megjelent a »Budapesti Szemle« 1926.évi szeptember havi számában. Bem. 1928-ban, Vízváry Mariska jubileumi előadásán. U. o. »Othello«, tragédia 5 felv. Írta Shakespeare. Bem. 1929. nov. 1-én, u. o. Harsányi Kálmánt, a költőt, a Petőfi Társaság 1909-ben tagjai közé választotta; koporsóját pedig a Jókai-lepellel terítették le. Egyéb kitüntetést ezen a földön nem kapott. (Pataki József.) szin_II.0263.pdf II