Címszó: Szentkuthy Mihály - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1813
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0279.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0279.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31234.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szentkuthy
Mihály
Szócikk: Szentkuthy Mihály úttörö színész, sz. 1813-ban,
(születés
éve) Szatmárt, (megye) (információ)
megh. 1897. ápr. 16- án, u.o. Atyja nemes
szentkúti (megye)
Szentkutay János (személy) műépítész,
élt 96 évig, anyja nemes késolczi (ország) Gánóczy
Zsuzsa. (személy)
— Iskoláit szülővárosában és Nagyváradon (megye) végezte,
azután gyógyszerész lett, majd 1844-ben (időpont) Rozsnyón
(megye) felcsapott
színésznek. Első szerepe a „Vallomások (cím) c. vj- ban
volt. Működött Zelényi Lajos, (személy) Göde
István, (személy)
(információ)
Végsei Sándor (személy) és
Abday Sándor (személy)
(információ)
színigazgatóknál. 1848-ban (időpont) honvédfőhadnagy
volt, majd a szabadságharc után ismét visszatért a színészethez. Ekkor Hubay Gusztávnál
(személy)
(információ)
kezdi meg a működését, Nyírbátorban, (megye) azután
Szegeden (megye)
játszik, Latabár Endrénél. (személy) (információ)
1854. (időpont) aug.
15-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
„A rab (cím) c. népsz.
András (szerep)
szerepében, midőn ezt a kritikát kapta: „Játéka igen kedvesen lepett meg bennünket.
Mind masquirozása, mind egész magatartása, mozdulatai és hanghordozása tehetséges
és eléggé gyakorlott színészre mutatnak. — {„Pesti Napló.) (intézmény)
(információ)
Későbbi igazgatói: Szuper Károly, (személy) (információ)
Reszler István, (személy) kinél
hat esztendeig volt, azután Aradon (megye) (információ)
működött, Szabó Józsefnél. (személy) (információ)
— 1871-ben (időpont) Kolozsvárott
(megye) volt
szerződésben. Molnár György (személy) (információ)
így jellemzi: „A hős-apákat elég sikerrel
játssza, s a kitörő jelenetekben belérengett az egész színház. („Világostól -
Világosig, (cím)
Arad, (megye)
(információ)
1881. (időpont) II.
köt. 61. oldal.) öreg napjait Szatmáron (megye) (információ)
élte le, ahol a színielőadásoknak mindvégig
lelkes látogatója volt. — 1862-ben (időpont) Debrecenben
(megye) egy
„Színházi emlény-t (cím) (információ)
adott ki, majd „Visszaemlékezések (cím) c. könyvében
megírta életrajzát. Megjelent Kolozsvárott, (megye) 1883-ban.
(időpont)
(A Nemzeti Múzeumban (intézmény)
(információ)
Hung. h. 5777. jelzéssel van lajstromozva.)
— Neje: Portik Eliz (Lila), (személy) színésznő,
meghalt 1885. július 13-án, Budapesten. (Budapest)
(Erődi Jenő.) (személy) (információ)
szin_IV.0279.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szentkuthy Mihály címszóvég 31234 Szócikk:
Szentkuthy Mihály úttörö színész, sz. 1813-ban, Szatmárt, xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx
1835 ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy megh.
1897. ápr. 16- án, u.o. Atyja nemes szentkúti ytelepulesy szentkút ytelepulesy
szentkút ymegyey baranya megye ykodvegy Szentkutay János yszemelynevy
szentkutay jános yszemelynevy Szentkutay János yszemelynevy szentkutay
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Szentkutay yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy műépítész, élt 96 évig, anyja nemes késolczi ytelepulesy
kesolcz ytelepulesy késolczi . . yorszagy Csehország ykodvegy Gánóczy Zsuzsa. yszemelynevy
gánóczy zsuzsa yszemelynevy Gánóczy Zsuzsa yszemelynevy gánóczy yszemelynevy
zsuzsa yszemelynevy yszemelynevy Gánóczy yszemelynevy Zsuzsa yszemelynevy
ykodvegy — Iskoláit szülővárosában és Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad
ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy végezte, azután gyógyszerész
lett, majd 1844-ben xevtizedx 1845 Rozsnyón ytelepulesy rozsnyó ytelepulesy
Rozsnyó ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy felcsapott színésznek. Első szerepe
a „Vallomások ycimy vallomások ycimy Vallomások ycimy vallomások ycimy ycimy
Vallomások ycimy ykodvegy c. vj- ban volt. Működött Zelényi Lajos, yszemelynevy
zelényi lajos yszemelynevy Zelényi Lajos yszemelynevy zelényi yszemelynevy
lajos yszemelynevy yszemelynevy Zelényi yszemelynevy Lajos yszemelynevy
ykodvegy Göde István, yszemelynevy göde istván yszemelynevy Göde István
yszemelynevy göde yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Göde
yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Végsei Sándor yszemelynevy végsei
sándor yszemelynevy Végsei Sándor yszemelynevy végsei yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Végsei yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy és Abday
Sándor yszemelynevy abday sándor yszemelynevy Abday Sándor yszemelynevy abday
yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Abday yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy színigazgatóknál. 1848-ban honvédfőhadnagy xtalanevtizedx
1855 volt, majd a szabadságharc után ismét visszatért a színészethez. Ekkor Hubay
Gusztávnál yszemelynevy hubay gusztáv yszemelynevy Hubay Gusztáv yszemelynevy
hubay yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Hubay yszemelynevy Gusztáv
yszemelynevy ykodvegy kezdi meg a működését, Nyírbátorban, ytelepulesy
nyírbátor ytelepulesy Nyírbátor ymegyey szabolcs megye ykodvegy azután Szegeden
ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy játszik, Latabár
Endrénél. yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endré yszemelynevy
latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endré
yszemelynevy ykodvegy 1854. xevtizedx 1855 aug. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx
1875 15-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy „A rab ycimy a rab ycimy A rab ycimy a
ycimy rab ycimy ycimy A ycimy rab ycimy ykodvegy c. népsz. András yszerepy
andrás yszerepy András yszerepy andrás yszerepy yszerepy András yszerepy
ykodvegy szerepében, midőn ezt a kritikát kapta: „Játéka igen kedvesen lepett meg
bennünket. Mind masquirozása, mind egész magatartása, mozdulatai és hanghordozása
tehetséges és eléggé gyakorlott színészre mutatnak. — {„Pesti Napló.) yintezmenyy
pesti napló yintezmenyy Pesti N yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy
yintezmenyy Pesti yintezmenyy N yintezmenyy ykodvegy Későbbi igazgatói: Szuper Károly,
yszemelynevy szuper károly yszemelynevy Szuper Károly yszemelynevy szuper
yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Szuper yszemelynevy Károly
yszemelynevy ykodvegy Reszler István, yszemelynevy reszler istván yszemelynevy
Reszler István yszemelynevy reszler yszemelynevy istván yszemelynevy
yszemelynevy Reszler yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy kinél hat esztendeig
volt, azután Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye
ykodvegy működött, Szabó Józsefnél. yszemelynevy szabó józsef yszemelynevy
Szabó József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Szabó yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy — 1871-ben xevtizedx 1875 Kolozsvárott
xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy volt szerződésben. Molnár György yszemelynevy molnár györgy
yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy
yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy így jellemzi: „A hős-apákat
elég sikerrel játssza, s a kitörő jelenetekben belérengett az egész színház. („Világostól
- Világosig, ycimy világostól - világosig ycimy Világostól - Világosig ycimy
világostól ycimy - ycimy világosig ycimy ycimy Világostól ycimy - ycimy
Világosig ycimy ykodvegy Arad, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad
megye ykodvegy 1881. xevtizedx 1885 II. köt. 61. oldal.) öreg napjait Szatmáron
ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy élte le,
ahol a színielőadásoknak mindvégig lelkes látogatója volt. — 1862-ben xevtizedx
1865 Debrecenben xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy debrecen
ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy egy „Színházi emlény-t ycimy
színházi emlény ycimy Színházi emlény ycimy színházi ycimy emlény ycimy ycimy
Színházi ycimy emlény ycimy ykodvegy adott ki, majd „Visszaemlékezések ycimy
visszaemlékezések ycimy Visszaemlékezések ycimy visszaemlékezések ycimy ycimy
Visszaemlékezések ycimy ykodvegy c. könyvében megírta életrajzát. Megjelent Kolozsvárott,
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1883-ban.
xevtizedx 1885 (A xtalanevtizedx 1895 Nemzeti Múzeumban yintezmenyy nemzeti
múzeum yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy múzeum yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Hung. h. 5777. jelzéssel van lajstromozva.)
— Neje: Portik Eliz (Lila), yszemelynevy portik eliz (lila) yszemelynevy Portik
Eliz (Lila) yszemelynevy portik yszemelynevy eliz yszemelynevy (lila)
yszemelynevy yszemelynevy Portik yszemelynevy Eliz yszemelynevy (Lila) yszemel színésznő,
meghalt 1885. július 13-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy (Erődi Jenő.) yszemelynevy erődi jenő
yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy
yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
erődi jenő szin_IV.0279.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szentkuthy Mihály - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1813
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0279.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0279.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31234.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szentkuthy
Mihály
Szócikk: Szentkuthy Mihály úttörö színész, sz. 1813-ban,
Szatmárt, megh. 1897. ápr. 16- án, u.o. Atyja nemes szentkúti Szentkutay János műépítész,
élt 96 évig, anyja nemes késolczi Gánóczy Zsuzsa. — Iskoláit szülővárosában és Nagyváradon
végezte, azután gyógyszerész lett, majd 1844-ben Rozsnyón felcsapott színésznek.
Első szerepe a „Vallomások c. vj- ban volt. Működött Zelényi Lajos, Göde István,
Végsei Sándor és Abday Sándor színigazgatóknál. 1848-ban honvédfőhadnagy volt, majd
a szabadságharc után ismét visszatért a színészethez. Ekkor Hubay Gusztávnál kezdi
meg a működését, Nyírbátorban, azután Szegeden játszik, Latabár Endrénél. 1854.
aug. 15-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, „A rab c. népsz. András szerepében,
midőn ezt a kritikát kapta: „Játéka igen kedvesen lepett meg bennünket. Mind masquirozása,
mind egész magatartása, mozdulatai és hanghordozása tehetséges és eléggé gyakorlott
színészre mutatnak. — {„Pesti Napló.) Későbbi igazgatói: Szuper Károly, Reszler
István, kinél hat esztendeig volt, azután Aradon működött, Szabó Józsefnél. — 1871-ben
Kolozsvárott volt szerződésben. Molnár György így jellemzi: „A hős-apákat elég sikerrel
játssza, s a kitörő jelenetekben belérengett az egész színház. („Világostól -
Világosig, Arad, 1881. II. köt. 61. oldal.) öreg napjait Szatmáron élte le, ahol
a színielőadásoknak mindvégig lelkes látogatója volt. — 1862-ben Debrecenben egy
„Színházi emlény-t adott ki, majd „Visszaemlékezések c. könyvében megírta életrajzát.
Megjelent Kolozsvárott, 1883-ban. (A Nemzeti Múzeumban Hung. h. 5777. jelzéssel
van lajstromozva.) — Neje: Portik Eliz (Lila), színésznő, meghalt 1885. július 13-án,
Budapesten. (Erődi Jenő.) szin_IV.0279.pdf IV
