L
LÁB - Bodrogköz - a bokorháló két kávája; Komáromban a hálókötőtű alsó, kivágott vége; általánosan a pántoknál a beakasztó horog.
LÁBAS czölöpépítmény - H. O. - olyan, a mely a parttól távolabbra esve, szabadon kiálló czölöpökre volt építve. *
LÁBASHOROG - Csongrád - kabakhoz kötött, tehát úszó horog; l. Lábóhorog.
LÁBMETTŐ - Bodrogköz - l. Lápmetsző, itt ezt a szerszámot a jég alatt való halászásnál a vezérrúd hajtásra használják.
LÁBMETTŐ LEGÉNY - Bodrogköz - rúdhajtó a jég alatt való halászásnál; l. Vezeres.
LÁBÓ - Nagy Bereg - czölöpsorok közzé gyepből és zsombékokból vert keskeny gát; legtöbbször könyökösen futó s a könyökökben "kashelyekkel"; l. Kashely. A lábó különben a csíkász közlekedési útja is.
LÁBÓHOROG - Tápé - gyönge czérnával kikötött kabakhorog; a horogra kerűlt hal a czérnát elszakítja s addig nyargal a kabakkal, míg kifárad; a halász a kabak nyomán találja meg a prédát; l. Lábashorog.
LÁBVETŐ - Komárom - az evező padok előtt levő, keresztbe alkalmazott dorong, melyben a húzó legény lábát megveti, hogy egész erővel evezhessen; l. Rúgófa.
LÁBVETŐ - a kullogó keresztfája, a melyen a halász lábait megtámasztja. *
LADIK - Komárom - halászhajó. MIKLOSICH szerint a szláv ladijka. Kétséges, mert leginkább a deszkából ládaszerűen összerótt alak viseli e nevet.
LAFTOLÓ HÁLÓ(val halászni), - Komárom - s hálót nem a partra, hanem csigával s hajóba húzni; l. Laptoló háló.
LAFTOLNI - Komárom - a háló elakadásánál tartóztatva evezni; l. Laptolóháló.
LÁGY HAL - általánosan - az olyan hal, a mely s szárazra kivetve hamar hal meg s romlásnak indúl, pld.: a pisztráng, galócza stb.
LÁGYSZÁRNYÚAK - Malacopterygii, mint alrend.*
LAJFÁNT - Komárom - erősebb fonal, a háló állítása körül; nyilván a német "Leinfaden". Leginkább a szétbontott kötélnek (Leine) egyik fonala.
LAJT - Szeged, Komárom, Tata - kerékre alkalmazott hosszú, lapos hordó, melyben vizet hordanak, de halat is szállítanak; Komáromban az a fedeles kád is, a melyben az élő halat targonczán a piaczra szállítják.
LÁNAKESZEG - H. O. - l. Lánna keszeg. Bodrog mentén.
LÁNCZLÉK - Bodrogköz - Hajtólyuk a jegen; l. Lánczosrúd.
LÁNCZOSRÚD - Bodrogköz - hosszú rúd, a végén reászegezett lánczczal. A téli szákkal való halászáskor evvel hajtják a halat.
LANKÁS PART - általánosan - mely igen lassan ereszkedik a vízbe.
LÁNNAKESZEG -- Pelecus cultratus L. Bodrogköz.
LÁP - Ecsedi láp tája - az ingó, de járható rész, a melybe a lápkútakat metszik; különben a rengeteg mocsárvilág egéssze is.
LAPÁT - Velencze - kissé kivájt lapát, mely evezésre és vízkihányásra is szolgál.
LAPÁTKESZEG - P. K. - Tiszaföldvár. Abramis brama L. adult. H. O.
LAPFORMA HALPÉNZEK - squamae placoidae.*
LÁPIBOT - Börvely - villásvégű bot, melylyel a csíkász az ingó lápot vizsgálgatja, hogy biztosan léphessen.
LAPICZKA - Keszthely - a horog lapított része, a melynél fogva a talpallóhoz (cserke, pekle, patony) kötik.
LAPICZKA - Keszthely - l. Bécze.
LAPICZKÁS FOGAK - dentes scalpriformes.*
LÁPI PÓCZ, Umbra canina MARS.*
LAPISKA - H. O. - Abramis Brama L. Bódva mentén, Komjátiban; így "lapiska vagy p..afedél".
LAPISTYÁN - Balaton - Rhodeus amarus AG. biztos.
LAPKÓ - Schmidt Sándor - Abramis Brama L. Szendrő.
LÁPKÚT - Börvely - az ingó lápon a természetes vagy a lápmetszővel kivágott kis tükrök, a melyekbe a csíkkasokat beállítják, hogy a levegőre felszálló csíkok betévedjenek.
LÁPMETSZŐ - Börvely - félholdalakú, a nyélhez keresztbeálló vágó szerszám, a melylyel a lápkútakat kimetszik.
LAPOCZKA - os scapulare.*
LAPOCZKA - Szolnok - félzsindely nagyságú, vékony deszka, melyet pös helyett az inra kötnek.
LAPONYA - P. K. - Rhodeus amarus AG. kétes név.
LAPOS DÉVÉRKESZEG - P. K. - Abramis ballerus L. Szatmár.
LÁPOS HELY - Komádi - a hol a növényzet a vízen takarót alkot. Csíkfogásra alkalmatos; l. Láp.
LAPOSKA - H. O. - Abramis brama L. Máramaros megye.
LAPOS KESZEG, Abramis Ballerus L.*
LAPOSKESZEG - H. O. - Abramis brama L. Berettyó-Ujfalu.
LAPOSKESZEG - Körös mentén - az Abramis fajok.
LAPTÁR - Balaton - kisebb ladik, a melyen a segédszemélyzet foglal helyet; a fogott halak fölvételére szolgáló láda s a vontató kötelek is ezen vannak elhelyezve. A Balatonon éles orrú, mély járású; különben általánosan is ez a neve, egy kivétellel, l. Laptató.
LAPTÁRHÁM - Szolnok - a laptáros farhámja.
LAPTÁROS - általánosan - a halászbokornak az az embere, a ki a partra való halászáskor a parton marad s az egyik apacsot a part közelében megtartja, míg a többi a ladikon beevez, kiveti a hálót, kerít s a másik apacsot kihozza a partra. A laptáros igen kemény munkát végez.
LAPTÁROS APACS - Csongrád - az az apacs, a melyet a laptáros a part közelében tart.
LAPTOLÓHÁLÓ - Komárom, Budapest - berendezése olyan, mint a léhés vagy öreghálóé; de csak 70 m. hosszú, 12 m. széles. A folyó közepén halásznak vele. Kivetéskor az egyik apacsot dézsa vezeti, a kerítést a ladik végzi, mely a dézsa után iramodva azt könnyen eléri.
LÁPVÁGÓ - Derczen, Nagy-Bereg - kurta kasza, hasonló a magyar velenczei gyalázkához; a vész tisztítására való.
LÁTOTT HAL - Tihany - kizárólagosan Tihanyban, őszkor dívik, a mikor a gardahal - Pelecus cultratus - nagy tömegekbe verődik, a melyek a félsziget csúcsairól láthatók. A hegyenjáró jelekkel igazgatja a versengő halászhajókat; l. Hegyen járó.
LAZACZ - közhasználatban - Trutta Salar L. Népies magyar elnevezése nem lehet, mert csak az Északi-tengerbe szakadó folyókban él, nálunk a Poprádban, melynek vizét magyar szigony nem vágja, magyar háló nem járja. GALGÓCZI-nál (1622) megvan; lengyelül: Losoš.
LAZACZ - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. - Salmo, esox. Az Orbis pictus (1708) a semlinggel egyértelműnek veszi.
LÁZÁCZ (sic!) - Janus 1729 - Trutta Salar.
LAZACZFÉLÉK - Salmonidei, mint család.*
LAZACZ PISZTRÁNG, Trutta Salar L.*
LEÁNY KONCZÉR, Leuciscus virgo HECK.*
LEÁNYHAL - Nyelvőr és H. O. - Leuciscus virgo HECK. Győr.
LEGEL - Tata - a ponty, mikor a tó fenekén tenyésző növényzetet tépi. Szegeden ugyancsak a ponty a "földmorzsákat" legeli a "szirtok" tövén; l. Szirtok.
LEGYES HOROG, kis kosztos horog, a melyre legyet húznak; apróhalra való.
LÉHÉS - általánosan - a fonal, a melyből a hálók kötve vannak; de sok helyen az
LÉHÉS FÖLE - Komárom - a parás ín; l. azt.
LÉHÉSHAL - Agárd - az a hal, mely a háló kátáján kívül a léhésben megnyaklott; az osztalékon felül a halászlegényeké: "a részen kívül jutott egy kis léhéshal is". Osztásra csak az jut, a mely a kátában fogódzott.
LÉHÉSSZEDŐ - Csongrád - az a két legény, a ki a hálónak a hajóba való betakarításakor a tulajdonképeni hálórészt szedegeti, öblítgeti, belőle a gazt kirázogatja;
I. Gazember.
LEJSZA - Latorcza mentén - l. Vejsze; egyebütt csak a terelő, illetőleg rekesztő nád vagy vesszőfalazat.
LÉK - Balaton - a jég alatt való halászatnál az az apró lyuk, a melyen át a háló vontató köteléhez kötött rúdakat előre tologatják; l. Áglik, Sorlék, Vék.
LEKELNI - Bodrogköz - a jeget halászás czéljából kilyukasztani, l. Vekelni, Vekelő, Föllekelni, Jegelni, Jegellő.
LEKELŐ - Szolnok - nehéz véső vas, a jég kilekelésére való; l. Jegellő (Hegykő).
LEKELŐ VAS, közönségesen csak lekelő.*
LEKÖVELNI - Keszthely - a balatoni 40 öles horog inát nappal póták a vízszínén tartották; este kövekkel a fenékre sülyesztették, az az: lekövelték.
LEKÖVELNI - Latorcza mentén - a hálót: nagyobb kővel nagyobb mélységbe ereszteni.
LÉKVÁGÓ - Bodrogköz, jég alatt való halászat - l. Jegellő, Lekelő, Vekelő.
LELKESITI - Miskolczi Gáspár - s hím hal az ő magvával az elbocsátott ikrát = termékenyíti.
LENYAKALNI - Bódva - a halat, azaz: a szigonnyal a nyakszirt táján eltalálni s a víz fenekéhez mintegy leszegezni.
LEPENY HAL - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. - Solea, Thymallus. Itt csak az utóbbi helyes, az előbbire reácsábította a "lepény", mert a Solea tengeri lapos keszegúszó hal.
LEPÉNYHAL - Kenessey, H. O. - Thymallus vexillifer AG. A Szilágyságban. Tótúl "lipeň ". GALGÓCZI-nál megvan (1622); P. K. hibásan, Abramis brama L. Léva.
LEPI - Szolnok - a tapogató, mikor nem vesszőből, hanem hálóból való.
LEPŐ - a tapogatónak hálóból készűlt neme.*
LERAGADT - Balaton-Füred - a kötél, mikor a jégre reáfagy.
LESBE ÁLL - Miskolcz - a csuka, mikor közel a vízszínéhez veszteg áll; a német "Hecht mi Gelege".
LESHÁLÓ - Algyő - islégből kötött, hosszú őrháló, l. Őrháló, Rácsháló.
LESŐ BAK - Máramaros - a halászszék vízfelőli végén az a rész, a melyre a halász az ághegyháló rúdját megtámasztja, hogy a hálót könnyen kiemelhesse.
LESŐHÁLÓ, lesi helyett.*
LESŐ HARCSA, Silurus Glanis L.*
LÉSZA - Tápé, őshalászat - a magyar vejszének a szárnya; l. Lejsza.
LETARTÁS - Komárom - az öreg v. piszkéshálónál a húzás vége felé, mikor már közel van az a hálórész, a melyben a hal megfogódzott, az ólmos ínat gondosan leszorítgatják, hogy a hal alatta ki ne bujhasson. A mester dolga, melyet rengeteg méltósággal a ballábbal s a szákra támaszkodva, végez.
LESZÚRNI - Szeged - a fenékhorog karóját a partba; a halászregula szerint "a ki hamarább ér a helyre, az elveti a horgot, leszúrja a karót a partba: ott azután más nem vethet".
LEUCKART KESZEG, Abramis Leuckartii HECK.*
LOBBANTÓ - Bodrogköz - l. Tapogató. A Magyar Velenczén divóval talál.
LÓGGA - H. O. - Squalius dobula HECK. Füle, Bárdocz.
LÓGÓS - Velencze - vendégpara az öregháló felső inán. Jel, mely a jég alatt való halászatnál mutatja, mennyire kerűlt ki a háló. Rendesen hat lógós van, három-három a háló mindenik szárnyán.
LÓPIÓCZA - Szeged - szerte divó halélés, vagyis csali, horogravaló.
LÓSZERKÓ - Szeged - a nagyobb sirályok; halászmadarak.
LOSZOS PISZTRÁNG - P. K. - Trutta Salar L. A nevet nyilván PETÉNYI csinálta, még pedig a Dunajecz mentén dívó "Losoš " kaptájára. Lásd Lazacz.
LOSZSZOS - Szirmay Andr. - Trutta Salar L.
LÓTETŰ - Komárom - tavaszkor használt csali (Gryllotalpa vulgaris); használata el van terjedve.
LŐBŐ - H. O. - Alburnus lucidus HECK. Nyilván a német "Lauben" magyarosítása, Hegykő, Fertőtava.
LÖK - Kuthy - "nagyot lök magán (a harcsa), de nem viczkándozik", nem egészen hű.
LUKAS - Agárd - hurokalakú kötés a kihúzó kötél felehosszán - l. Bötök.
809
810
811