K
KAAKA - Ujfalvi-Szikszai XVI. század - Juncus.
KABAK - általánosan - a lopótök kurtanyakú fajtája; használják csíktöknek és sokszorosan úsztatónak pld. a fenékhorgászatnál, a lábóhorgon; néha kobak is.
KACS - Körös-Tarcsa - az evező nyelén levő fogantyú; l. Bódé stb.
KACSAORR - Szeged - a viza, tok, sőreg, kecsege vagyis a tokfélék orra.
KACZÉR - Balaton, általánosan - karcsú nádcsóva, melyet téli időben az eresztőhálóra őr helyett jelnek kötnek. A kaczér a zajló jégnek könnyen enged, innen az elnevezés.
KALAUZ - Bodrogköz - az, a ki a hal vaczkát tudja.
KALODA - Keszthely - a bödön hajó húzóvánkusa; van húzó- és keresztszege; Húzószeg, Keresztszeg.
KAMPÓ - Varbó, Ipoly mentén - a szigonyról, melynek egyes ágát a palócz kampónak mondja (palócz). A Bodrogközön a kereső, l. Gébics.
KAMPÓS FOGAK - dentes raptatorii.*
KANALAS FOGAK - dentes cochleariformes.*
KÁNDRÓ - tóban élő hal. Székelyföld, talán Perca fluviatilis L., melynek oláh neve tavas helyeken Kosztros.
KAP - a hal a horoghoz, vagy a horog után.
KAPÓHAL - Komárom - a nagy hal (viza, harcsa) mellett kifogott apróbb halak, a melyekben a legénység részén kívül osztozik.
KARICS - H. O. - Carassius vulgaris NILS. Lázi, Nógrád megye (palócz).
KARIKA - Hegykő, Saród - l. Csiga, Villafa; szerkezet szerint az előbbivel egyezik.
KARIKAKESZEG - H. O. - Leuciscus rutilus L. juv. Komárom. Tulajdonképpen Abramis sapa PALL.
KARISNYA - Kis-Majtény - a rácsa kerete; l. Kasornya, Káva, Hajtovány.
KARÓRA HALÁSZNI - Hegykő - mikor nem a partra húzzák ki a hálót, hanem a tó színén a hajóba, mely a levert karóhoz van kötve.
KARÓS HORGÁSZAT az, a midőn a horgot a partba leszúrt karóhoz kötik.*
KAS - Erdélyi-Mezőség - a vejszének az a része, a melybe a hal betéved, l. Kürtő, Fej.
KAS - Velencze, Komárom, Balaton, Szeged - eltérő alakú kosarak a halak szállítására.
KASHELY - Derczen - a lábó könyökében vagy öblében lévő köz, melyen a víz átfolyhat s a melybe a csíkkast beléfektetik, hogy az úszó csík belétévedjen.
KASORNYA - Kis-Majtény - az a vesszőből csavart kantár, a melynél fogva a csíktököt hordozzák.
KASZAKESZEG - P. K. - Pelecus cultratus L. Szamos, Maros m.; Bodrogköz, H. O.
KASZÚR - Börvely - a Magyar Velenczén divó gyalázkához hasonló, de jobb szerkezetű nád- és lápvágó eszköz; a csikász legkedvesebb szerszámja, mert fegyvere is.
KATÉR - Balaton, Kenesse - mindenféle giz-gaz, a mit a Balaton a partra kivetett. Tüzelő anyag l. Habita, Habócsa, Katré.
KATKA - Szeged - l. Fentő; Szegeden többnyire négy nagyobb horog vasmacska alakba kötve; van azonban a fentőhöz hasonló is, még pedig két böncsővel terhelve; alkalmasint az akadka, akatka kopása.
KATUCSFA - Nagy-Bereg, Borzsa folyó - a czége kapujába beállítható gamzsaháló tartó kerete.
KÁVA - Bódva mentén - azok a farészek, a melyekre a hálók feszítve vagy kötve vannak; így pld. az ághegyháló, két keresztbeálló félabroncsnak négy végére van kifeszítve s innen "négy kávás merítő"; - l. Hajtovány.
KÁVAKÖTŐ MADZAG - Miskolcz - az, a melylyel a tesziveszi háló - ághegyháló - két abroncsa középen meg van kötve.
KÁVAKÖZ - két káva közötti hálórész, illetőleg tér.*
KÁVALAPÁT - Máramaros - félkörű kávára középen és keresztbe erősített ékalakú lapát, a melylyel a halász az apró köveket bolygatja, hogy az apró halat a csáklyahálóba beriaszsza.
KÁVÁRA HÁNYNI - Miskolcz - a hálót a tájára felkötözni: "kávára kell hányni a hálót".
KÁVA-VAS - a vasas-örvösháló ághegykáváját súlyozó vas.*
KAVICSHAL - P. K. - Cobitis barbatula L. Garam, Léva mellett.
KAVICSOS FENÉK - általánosan - igen durva homokkal s apróbb kövekkel elegyesen borított vízfenék.
KECSEGE - K. - Acipenser Ruthenus L.
GALGÓCZI-nál (1622) megvan. MIKLOSICH szerint a szláv kečiga (?).
KECSEGE - Orbis pictus 1708.
KECSEGEHÁLÓ - Komárom, Budapest - 70 m. hosszú 2 m. széles. Berendezése alapjában olyan mint az öreghálóé, de a hálórész hármas: közbűl finom léhés, mely mindkét oldalon tükör között van; l. Inléhés, l. Tűkör.
KECSEGE TOK hal, Acipenser Ruthenus L.*
KECSIGE - Ujfalvi-Szikszai XVI. század - Sturio primus, echinus. Érdekes megtudni, mit értettek a régiek a Sturio primus és secundus alatt, minthogy a nyelvészek még ma is idézik; l. SZARVAS GÁBOR "Czápa" a Magyar Nyelvőrben; l. Kecsege.
KECSÖGE - H. O. - Acipenser Ruthenus L. Szegedi kiejtés.
KECSKEBÉKA - Szeged - Rana esculenta; a harcsa csalija.
KECZE - Szeged - háromszögletű, súlyozott fakeretre alkalmazott fenékháló, melyet csónak után vonszolnak; l. Kocza is. Két öregszemű, islikből kötött tükörháló között a finom hálótest; a hosszú ín lószárcsontokkal felszerelve.
KECZEG - H. O. - Leuciscus rutilus L. Ipoly, Lázi Nógrádmegye (palócz); Alburnus bipunctatus HECK. Egyh. Oláhfalu.
KECZEKÖRÖM - Szeged - l. Koczaköröm; a bónéfa; l. azt.
KAPÓKESZEG - H. O. - Aspius rapax AG. Baja.
KAPU - Fertő tava - a kürtő része. Ott a hol a lészák már sarokra hajlanak, az első, tágas átbocsátó rész, hová a hal legelőbb kerül befelé.
KAPU - Nagy-Bereg - a czége nyílása, a melybe a gamzsahálót beállítják.
KAR - Börvely - a csíkputtonyon az a két
KÁRÁSZ - K. - Carassius vulgaris NILS Egy tőből való a német: Karausche, Kareisl, Gareisl; az oláh karas és tót karaš, karašek nevekkel. GALGÓCZI-nál (1622) megvan.
KÁRÁSZ - Janua 1729 - Carassius vulgaris NILS
KARASZ - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. charax; ma egy halcsalád Characinidae és a Charax nem; tengeri hal.
KÁRÁSZKESZEG - T. Sz. Nátly és H. O. - Szeged, - P. K. - Tiszaföldvár, Scardinius erythrophthalmus BON., tavakból.
KÁRÁSZ PONTY, Cyprinus acuminatus HECK.*
KÁRÁSZPONTY - H. O. - Carpio Kollarii HECK. Velencze. Minden halász állítja, hogy a kárász és a ponty keveréke.
KÁRÁSZVARSA - Doroszló (Bácska) - két bejáróval, dobszerűen fölpeczkelhető hálóból kötve; máshol a kárászvarsa egy bejáróval.
KARCSU-PONTY - Grossinger - "Kartsóponty" - nyilván a Cyprinus hungaricus HECK.
KARCSU PONTY - Szirmay Andr. - Phoxinus laevis AG. értelmében.
KARDKESZEG - P. K. - Pelecus cultratus L. Tisza m.
KARDA - P. K. - Pelecus cultratus L.
KARDAHAL - P. K. - H. O. - Pelecus cultratus L. Duna m.
KARDAKESZEG - H. O. - Pelecus cultratus L. Csongrád.
KARDOS - P. K. - Pelecus cultratus L.
KAREVEDZŐ - Keszthely - be nem akasztható, mankóval ellátott evedző.
KECZÉS CSÓNAK az, a melyen a keczés jár.*
KECZÉZŐ - Szeged - a keczével halászó halász.
KECZÉS - Tisza mentén - keczehálóval járó halász.
KECZÉZNI - Tisza mentén - a keczével halászni.
KEJTÁG (kétág) - Latorcza mentén - l. Keresztkötél.
KELEHAL - P. K. - Scardinius erythrophthalmus BON. Balaton.
KELEN - Göcsej - Scardinius erythrophthalmus BON., nyilván a szláv "Klen" keszegnévvel egy tőből való, l. Kele, Keling, Telea, Telen és Telény.
KELEVISZ - Komárom - az iszapban fekvő ágasbogas fa, melybe a háló beakad.
KELING - H. O. - Squalius dobula L. Kis-Majtény; a balatoni kelehallal rokon név.
KEMÉNY HAL - általánosan - mondják arról a halról, mely a szárazra vetve is sokáig elél, pld. ponty, kárász, sügér. A keménység, ha jósággal párosúl, növeszti a hal becsét.
KEMENY HEJU HAL - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. - concha, conchile, conchilium, ostrea; régente az Unio, Anodonta kagylók is halszámba mentek.
KEREKDED HÉJJAK - Miskolczi Gáspár - pikkelyek, halpénz.
KEREK HALPÉNZEK - squamae cycloidae.*
KEREKKESZEG - T. Sz. Nátly - Szeged. Abramis sp? talán sapa PALL
KERÉKSZEG - P. K. - Aspro vulgaris CUV. kitünően festi az alakot. Nyitra torkolata.
KERESŐ - Balaton - vaskampós, görbenyelű szerszám, a melylyel a jég alatt eltévedt vezérrúdat fölkeresik s helyrehúzzák, l. Gébics és Gemics; Tihanyban azonban a vasból készűlt fentő neve.
KERESŐ HALÁSZ, a keczés, vezetős, kaparós halász.*
KERESŐ HALÁSZAT az, a midőn a halász folytonos helyváltoztatás mellett alkalmazza a szerszámot, pld. a keczét.*
KÁRÁSZ - Grossinger - Palingenia longicauda, "Tiszavirág".
KERESZTFA - Bodrogköz - a bokorháló lábát megerősítő fa.
KERESZTKÁVA, a borító oldalát alkotó, egymást keresztező káva.*
KERESZTŐR - Bodrogköz - a téli vasas szák hálóján keresztbe futó fonalak, melyek a hal jelenlétét a feljáró őr és pedzője útján elárúlják.
KERÍTŐ HALÁSZAT, az öreghálóval, gyalommal
KERÍTŐ (háló), - Szeged - tulajdonképen kézi háló, két ember számára; van parája, kő helyett azonban ló lábszárcsontok vannak rákötve. Hossza 8-10 m.
KERÍTŐ JEGESHALÁSZAT - a gyalommal a jég alatt űzött halászat.*
KERÍTŐ SZIGONY - Oltszem - öt ágú, szakás szigony, melynek középső ága a legrövidebb, a többi fokozatosan hosszabb, úgy, hogy az ágak hegyei együttvéve lapos ívben meredeznek.
KERESZTSZEG - Keszthely - a bödönhajón az a szeg, a melylyel a húzóvánkus meg van erősítve.
KERÜL - a hal horogra, hálóba.
KESERŰ FOG - Agárd - a ponty torokfoga.
KESERŰHAL - P. K. - Rhodeus amarus AG. Balaton tája.
KESERŰ PONTY - Szirmay Andr. - Rhodeus amarus AG.
KERÍTENI - Bodrogköz - a tanyát, ilyen alkalmazásban: "Már háromszor kerítettünk", t. i. ennyiszer vetették ki a hálót. Általánosan a húzóhálókkal való halászás módja, mely abban áll, hogy a hálót előbb kifeszítik s azután körösen összehozzák.
KESKENY KECSIGE - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. - Rhombus; tehát tengeri keszegúszó, a német "Steinbutt".
KESZE - H. O. - Abramis és Leuciscus fajoknál genusz név. Szeged; de nem általánosan.
KESZEG - Abramis, l. Bagoly Keszeg, Dévér Keszeg, Éva Keszeg, Lapos Keszeg, Leuckart Keszeg, Silány Keszeg, Szemes Keszeg.*
KESZEG - általánosan - minden ú. n. fehér-hal; egyesíti az Abramis, Blicca, Leuciscus, Squalius, Aspius, Idus, Scardinius nemeket; kiválóan az Abramis nemre alkalmazva.
KESZEG - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. - Leuciscus, in genere.
KESZEGE - P. K. - Abramis brama L. Balaton.
800
801
802