Sz
SZABADÍTANI - Balaton, őshalászat - a kötél lassú kieresztgetése.
SZABÓ - P. K. - H. O. - Pelecus cultratus L. Alsó Duna, l. Szabóhal.
SZABÓHAL - P. K. - H. O. - Pelecus cultratus L. Alsó Duna. Lehet a has ollószerű éléről, vagy az alak vékonyságáról.
SZÁCSIRA - Nagy-Dobrony - kis háló, a melyet a megmaszlagozott hal kifogására használnak; l. Szák.
SZÁD - Székelyföld - a varsának tölcsér alakú bejárója.
SZAGGATÓ - Tihany - az öregháló zsákjának legvége, mely, a csapdosásnak leginkább kitéve, mindég szakadozott, czafatos.
SZAGOLÓ CSONT (rosta-csont) - os ethmoideum.*
SZÁJKARÓ, a szárny nélkül való varsáknál az a karó, a melylyel letűzik.*
SZÁJ-KÁVA, egyáltalában a hálók félkörös abroncsa, a mely a hálót nyitva tartja.*
SZÁJPADLÁS - palatum durum.*
SZÁJPADLÁS-CSONTOK - ossa palatina.*
SZÁJTÁTÓK - Cyclostomi - mint alrend.*
SZÁK-HÁLÓ - Janua 1729.
SZÁK, kanál alakú merítő háló; van feje, nyele és ágasa. Evvel hordják a fogott halakat a bárkába s evvel szedik ki a prédát a vejszéből. Egy a mereggyűvel; l. azt és Szácsira, Tanyaszák. Miklosich szerint a szláv sak, szerinte "Wurfnetz," a mi nem áll, mert ághegyháló; a Wurfnetz az amfiblesztron.
SZAKA - Székelyföld és Tihany - a szigony vagy horog visszája v. "visszhorga," - ilyen alkalmazásban: "letörött a szakája"; l. Visz, Viszja.
SZAKÁL - Szendrő - l. Szaka. A szendrői szigony különálló forma; gereblyeszerű, ágai mindig több szakások, tehát sokaságuknál fogva szakálszerűek.
SZAKÁLOS HOROG - Komárom - egy ín végébe alkalmazott több horog.
SZAKÁS HOROG - Székelyföld - "viszhorgos" horog.
SZAKÁS SZIGONY - Székelyföld - "viszhorgos" szigony, megkülönböztetésül a simaágútól.
SZÁKLÉK - Bodrogköz - jég alatt való halászat, a melyen a téliszákot leeresztik.
SZAKÓCZA - Keszthely - jégvágó fejsze.
SZÁKOLNI - Bodrogköz - szákkal halászni.
SZÁKOS - Bodrogköz - jég alatt való halászat - az, a ki a hálót a száklékbe bocsátja.
SZARVAS - Bodrogköz - a téliszák káváira alkalmazott súlyok.
SZÁL - Tihany - kötélről mondják; pld: egy - két - három szál kötélre készítették; az az: 50, 100, 150 ölre a parttól a hálót beereszteni, tehát 2 v. 3 50 öles húzókötelet összekötni.
SZÁLKA - általánosan - a hal csontja; de leginkább a húsban levő Y alakú csontocskák (ossicula Artedii).
SZÁLKA - Orbis pictus 1708.
SZÁLKÁS HAL - általánosan - csekély értékű, mert szálkás húsú hal; leginkább Leuciscus, Scardinius, Squalius, Abramis stb.; szóval a fehér halak.
SZALMÁN TELELT - H. O. - Abramis ballerus L. Lázi, Nógrád megye. Palócz elnevezés, a hal hitvány voltára czéloz; a palócz hozzátette, hogy "fáradt" hal; fáradt = hitvány, csenevész.
SZAMSZEREIJ - 1669 Ecsed vára lajstromában - "Armbrust", alkalmasint az együvé riasztott halaknak nyilazására használtattak, a mint ez IV. Béla király idejében kétségtelenül dívott is; l. történelmi rész.
SZÁNKÓ - Komárom - a ladik fenekét belőlrül védő padolat.
SZÁP - Gárdony - a Csiga egyes fokai vagy orsója.
SZÁP - P. K. Földi nyomán - Abramis sapa PALL. (H. O.)
SZÁPAKESZEG - H. O. - Abramis sapa PALL. Szeged.
SZAPOLY - általánosan fából készült merítő, hosszabb rövidebb nyéllel; a víznek a csónakból való kihányására és ivásra is; l. Csanak.
SZAPORITÁS - Felső-Rákos - a varsa vagy a kerek háló kötésénél a szemek számának fokozatos megbővítése; a rokolyahálónál a szaporítás száma harminczhat. A varsánál 20 szemen kezdi (fark), 60-ig szaporítja (derék) 20-ra fogyasztja (vörcsök) l. Fogyasztani.
SZÁR - Keszthely - a horog egyenes része.
SZÁRAZ HAL - Fáy-féle szakácskönyv, XVII. század - a szárított értelmében, tokról és vizáról.
SZÁRITÓKÖTÉL - Balaton-Füred - az, a melyre a hasított halat kiakasztják.
SZÁRITÓRUD - Balaton-Füred - a zsidóutcza karói; l. Tericskaró; Zsidóutcza.
SZÁRNY - Balaton-Füred - a hónaljúszószárny, p. pectoralis. A varsáknál a terelők, a gyalomnál a háló két fele.
SZÁRNYAKARÓ - Szentes, körösi halászok - a hálóvarsánál a szárnyat tartó karó.
SZÁRNYAS VARSA - Balaton, Komárom, Szeged - a halak betévedésére számító, hálóból kötött, abroncskeretű eszköz, vörcsökkel, hogy a betévedt hal ki ne találjon; karók közé feszítik ki; l. Farkaró, Szárnyakaró.
SZÁRNYAS VÉTER - Göcsej - a szárnyas varsa.
SZÁRNYCSONTOK - ossa pterygoidea.*
SZÁRNYÉK, a czége ágaira alkalmazva, a szárnytól való megkülönböztetésül.*
SZÁRNYFESZITŐ, istáp helyett; az a pálczaszerű fa, a mely a szárnyasvarsa szárnyát kiterjesztve tartja.*
SZÁRNYKARÓ - Börvely - a szárnyas varsa szárnyát tartó karó.
SZÁROZÉTANI - Orbis pictus 1708 - a halszárításról.
SZATYOR - Bodrogköz - gyékényből fonott tarisznya szerszám, melyet a halász a hátára vesz. Ebben viszi ki az eleségét s hozza haza a zsákmányt; l. Czüökör.
SZEBEZSKŐ - Szolnok - l. Zsákkő; németesen hangzik; de a tiszta magyar halászok is következetesen így mondták; rokon a "Szepi"-vel, mely a Bodrogközön dívik; l. azt.
SZECSKŐ - Sió mentén - sáska, leginkább Truxalis nasuta L., melyet harcsafogáskor horogra raknak, v. tűznek.
SZEDNI - Bodrogköz - a hálót a vízből. "Legények dolga: a faros nem szed."
SZEGELNI - Balaton, őshalászat - a jégen a vonókat fejszével kijegyezni; l. Kijelelni.
SZEGESFA - Kopácsi - villa, patkószegekkel kiverve, a halászrúd hajtására való.
SZEGESFA - B. Szabó Dávid - a víz fenekére teszik, hogy az orv hálója, horga beléakadjon.
SZEGES SZIGONY, az, a melynek ágai egy tartóvasra vannak szegezve.*
SZEGEZŐ - Hegykő - a bárka ajtajának bezáró fapeczke.
SZEGLIK - Balaton, őshalászat - a jég alatt való halászatnál a vonyó hosszú hatszegletű; e hosszú hatszög egyik csúcsán van az eresztőlék, evvel szemben az ajtólék, a hatszög fennmaradó négy sarkára esik a Szeglik; e főlékek közt futnak az áglékek, l. Saroklék.
SZEGYE - Ujfalvi-Szikszai XVI. - excipula; nyilván a czége, mint vezérszó a rekesz és vesz szavakkal felhozva.
SZÉGYE - Sz. Molnár Albert szótára - Excipula; l. Czége stb.
SZÉKELY MARÁZSAHÁLÓ, vezető háló helyett, mely név alatt csak az alsó Küküllőn dívik.*
SZÉLES KÁRÁSZ, Carassius vulgaris NILS.*
SZÉLES KESZEG - Földi nyomán P. K. - Blicca argyroleuca HECK. Eredete nincs adva.
SZÉLES KESZEG - Grossinger - Abramis Brama L.
SZELES KESZEG - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. - Ciprinus latus; ez is nyilván a Dévér keszeg Abramis Brama L.
SZELES LAPOS KESZEG - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. - brama; tehát a mai dévér-keszeg.
SZELES VEKONY HAL - Ujfalvi-Szikszai XVI. - passer; a tengeri keszegúszó hal: Platessa, régi íróknál "Plataisz."
SZELET MERÍT - Miskolczi Gáspár - a hal a kopótójával, l. Pipál.
SZÉLHAL - Grossinger - Alburnus lucidus HECK. Székelyföld az Olt mentén élő név.
SZÉLHAJTÓ - Gross. K. - Alburnus lucidus HECK.
SZÉLHAJTÓ KESZEG - H. O. - Alburnus lucidus HECK. juv. Velenczei tó. P. K. Alburnus lucidus HECK. Duna.
SZÉLHAJTÓ KÜSZ, Alburnus lucidus HECK.
SZÉLKESZEG - H. O. - Alburnus lucidus HECK. Révfalu - Győr mellett.
SZELLŐ KESZEG - H. O. - Aspius rapax AG. Pinnyéd, Győr mellett.
SZELLŐ - Mátyus után Grossinger - Lucioperca Sandra. L., l. Süllő.
SZÉLSZEM - Komárom - a hálók szélső szemei.
SZÉLVÍZ - Balaton - a tó szélin a sekély víz.
SZEM, a hálók szeme; a nagyobb "öregszem", a kisebb "aprószem" ritka, sűrü; különben a horogról is: egy szem horog.
SZEM ALATTI TÁJÉK - regio suborbitalis.*
SZEM ELŐTTI TÁJÉK - regio anteorbitalis.*
SZEMES KESZEG - Abramis melanops HECK.*
SZEMKÖZE - regio interorbitalis.*
SZEMKÖZE - Miskolczi Gáspár "a két szem közi hat sing volt," t. i. a Tzet-halnál, jó a leírásokra, a hol a szemeknek egymás közötti viszonya sokszor meghatározó jel.
SZEM MÖGÖTTI TÁJÉK - regio postorbitalis.*
SZEMRE HALÁSZNI - általánosan - sekély, átlátszó vízben látható halat fogni, leginkább szigonyozni, ellentéte a vaktában szúrni.
SZENTES - Szeged - az állóbárka csárdájának homlokzata, a melyre rendesen a hajók védszentjét festik.
SZENT GYÖRGY KESZEG - Abramis Brama. L. Szt. György nap körül ívik, nagyobb. Balaton-Füred.
SZENT GYÖRGY PADUCZ - Chondrostoma nasus L. Erdővidék, Olt vize.
SZENT PÉTER HALA - H. O. - Rhodeus amarus AG. Kolozsvár.
SZEPI - Bodrogköz - az öregháló kátáján a száj tágulása által támadó hónalj.
SZEPLEN KESZEG - P. K. - Abramis vimba L. H. O. Tisza-Földvár. Néha A. vetula is.
SZEPLŐ - B. Szabó Dávid - a pisztráng vörös pettyei.
SZERHAL - Tihany - az a hal, amelyet a tizeden felül az apátság asztalára szállítanak.
SZERSZÁM - Fertő tava - a Kürtő része, a melybe a hal a Kotróczából kerül; l. Nagy Kotrócz is.
SZERSZÁM JÁRÁSA - Záhony - így: "Szolnokon tanultam meg a szerszám járását", azaz a halászatot, illetőleg a halászszerszám alkalmazását stb.
SZERSZÁM-REKESZ, a halászhajó farán egy elrekesztett hely, lyukkal, a hol a halász mindenféle apró szerszámot tart.*
SZÉTRIAD - a hal, a küszvágó, lócsér vagy más ellenségnek árnyékától is; balatoni halász szava.
SZÍFAORRU KESZEG - H. O. - Komáromban határozottan Abramis vimba CUV. Szífa = szilva, az orr alakjáról és kékes színéről.
SZIGONY - általánosan - halszúrásra való egy vagy több ágú vasszerszám - sima vagy szakás.
SZIGONY ÉLE, a szúró és kerítő szigony valamennyi ágának egy sorban álló hegye.*
SZIGONYÁSZNI - Nagy Dobrony - mint ige közszájon forog.
SZIGONY NYAKA, a köpü és tartóvas közötti néha hosszú rész.*
SZIGONYNYAL VALÓ JEGESHALÁSZAT, a melyet szigonynyal a jég alatt űznek.*
SZIGONYOS - általánosan - a szigonynyal halászó.
SZIGONYOS BÖRTÖN - B. Szabó Dávid - a varsáról; nyilván a vesszőből fonott varsa vörcsökéről; l. Tömlöcz.
SZIGONYOS HALÁSZ, a ki szigonynyal jár.*
828
829
830