V
VAAL - Vág mentén - "in Waag etiam piscari possunt cum tali instrumento, quod vulgariter vaal dicitur, quod uno pede videlicet duci potest" egy 1261-diki okiratból közli Nagy Gyula a M. Nyelvőr VII. köt. 416. lapján. Nyilván az ághegyháló, mely a Bodvánál szolgafára van támasztva, a Sió némely részén a halász a rúd végét a lábával támasztja meg, ott pedig, a hol a vízbe begázol, hogy mélyebb vizet érjen, a háló rúdját a vállára támasztja; innen a vaal és "quod uno pede videlicet duci potest."
VADÁSZKESZEG - T. Sz. Nátly - Szeged. Aspius rapax L.
VADASZO HALO - Ujfalvi-Szikszai XVI. század - Cassis, plaga, mint "a tohoz tartozo nevek" közt felhozva.
VAD SÜLLŐ - H. O. - Lucioperca Volgensis CUV. Körös-Tarcsa.
VÁGÓ CSIK, Cobitis taenia L.
VÁGÓ DURBINCS Acerina cernua LIN.*
VÁGÓEVEDZŐ - Körös mentén - az az evező, a melyet gúzsba vagy szegbe akasztanak l. Dal.
VÁGÓEVEDZŐS - Körös menté az a három legény, a ki a nagy - vágó - evezőt húzza.
VÁGÓHAL - Földi - P. K. - Pelecus cultratus L.; Cobitis taenia L. erdélyi részek. H. O.
VÁGÓ HAL - Janua 1729 - Cobitis taenia L.
VÁGÓHAL - Szirmay Andr. - Pelecus cultratus L.
VAGO HAL - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. - cobites, acuto rostro Gesner, oxyrhynchus; nyilván a vágó csík.
VÁGÓHOROG - Tápé - két méternyi rúdra rávert, nagy, szakáshorog; a szigonynyal megvágott nagyobb hal kiemelésére való; ezenkívül vannak kisebb, kurtább nyelű vágóhorgok is, melyek arra valók, hogy azt a nagyobb halat, a melyet a hálóból a szákkal ki nem szedhetnek, evvel kihúzhassák.
VÁGÓ TOK, Acipenser Güldenstädtii Brdt.*
VÁGÓ TOK - P. K. - Acipenser Güidenstädtii Brdt. Eredet nincs.
VÁGÓVAS, a lápmetsző vágó része.*
VAJDA - Kopácsi - a ki a hálót kihányja.
VAKCSIK - K. - Petromyzon fluviatilis L.
VAK INGOLA, Petromyzon fluviatilis L.
VAKSZEMCSONT - os temporale.*
VÁLASZTÓ - Tata - deszkából összerovott nagy, lapos vályú, mind két végén a fenékig érő nyílással. A kifogott halat ebbe döntik be s osztályozzák; l. Színlelő.
VÁLLHÁM - Csongrád - l. Czibék; kivévén az ősbalatoni czibéket, mely más szerkezetű.
VÁNDOR ALÓZA, Alosa vulgaris TR.
VÁNDORHAL - Tóth Pál, Bonnet forditásában - mely sós és édes vízben elél s ezeket időszakonként fölcserélgeti.
VÁNDOR TANYA - Duna mentén - gyékénysátorral járó halászok tanyája, melyet majd itt, majd ott ütnek föl; l. Piszkés.
VÁPA - Sz. Molnár Albert - Lacuna alatt, vész értelmében; l. Vész. Miklosich szerint a szláv vapa, mi kétséges, mert tótúl
VARGAHAL - Janua 1729 - Tinca vulgaris.
VARGAHAL - P. K. - Tinca vulgaris CUV.
VÁRJA A HALAT - Hegykő - a kürtő, t. i. az egyik innen a másik onnan, azaz: a merre a kapuja nyílik.
VARJÚHAL - Kriesch - Tinca vulgaris CUV. Eredete nincs adva.
VARRNI - Tihany - a hálót, annyi mint kötni; a háló varrásról emlékszik a régi halászarticulus.
VARSA - Duna, Tisza - l. Verse. Miklosich szerint a sláv vrša, melynek etymologiája azonban szerintem nem a halászszerszám, mint inkább a domb vršok, vršik felé hajlik.
VARSA - Janua 1729.
VARSA - Ujfalvi-Szikszai XVI. század - nassa, sagena; az utóbbi hibás, mert öregháló.
VARSACSÓVA, a csíkvarsa dugója.*
VARSAHÁLÓ - Bódva mentén, Szendrőn - egykávás, villásrúdon levő zsákháló, melyet gereblyemódra vetnek a vízbe, kivált bokros helyen; a halat a botlóval kergetik belé; néhol csak a part felé kaparásznak vele; innen kaparó stb.
VARSARÁMA - Füle - a pisztrángvarsa kávája, abroncsa, vagy hajtoványa.
VARSÁS - Agárd - varsával halászó halász.
VARSÁS BÁRKA, megkülönböztetésül a többiektől.*
VARSÁS KAS, megkülönböztetésül a többi kastól.*
VARSAKÖTŐTŰ, megkülönböztetésül a hálótűktől.*
VARSÁS LADIK, az a ladik, a melyen a varsáshalász a varsákat feljárja.*
VARSATŰ - Füle - tűalakú peczek a pisztrángvarsa belsejében, a melyre a csalit, ú. m. gilisztát, csirkebelet, föltűzik.
VARSINTA - H. O. - Acerina Schraitzer CUV. L. - Balaton; az első példányt, mely minden kétséget eloszlatott, a tihanyi halászok fogták ki előttem; de A. cernua is.
VASASHÁLÓ - Udvarhelymegye vizei - rúdra alkalmazott kisebb marázsaháló, a pisztrángoknak a kövek alól való kifogdosására; l. Vezetőháló.
VASKÓ - P. K. - H. O. - Acerina Schraitzer, CUV. és cernua L. Zala-Tapolcza és Balaton. Alkalmasint a kurta, vaskos alakról véve.
VÁSOTT - Tihany - vásott horog = elkopott, eltompult, szakavesztett.
VASAS ÍN - Körös-Tarcsa - az öreghálónál és a keczénál a súlyozott alin; azért vasas, mert ólom helyett vascsévéket is használnak.
VASAS SZÁR - Bodrogköz - négy kávás emelőháló, káváin vas súlyokkal, azonkívül pedzős feljáró őrrel és keresztőrrel; l. ezeket; l. Téliszák.
VASTAG NÁD - sok helyen - sűrű nád helyett.
VÁSZON KERÍTŐ - Erdővidék, Olt mentén - a kétközhálóhoz hasonló; parája, ónja vagy köve nincsen. Négy méter hosszú, 2 méter széles, mindkét végén rúd; a háló teste gyéren szövött vászon. Tavakban két ember közre fogja, élével bemeríti s vízszintesen kiemeli.
VÉG - Szeged - egy fenékhorog szerszám egésze: két, négy vég horgot vetettem ki vagy szedtem föl.
VÉGKŰ - Balaton-Füred - nagyobb kő, mely az eresztőháló két végét lehúzza; l. Nagykövellő, Őrkő.
VÉGSŐHAL - H. O. - Chondrostoma nasus L. Bodrog mentén.
VÉGSŐ SZÁRNY - XVII. századbeli szakácskönyv - a csukánál a hát és alsó sörény-úszó.
VEICZ - Vejsze; Jerney szerint már 1268-ban: "Et in aquis ad clausuras piscium, qum vulgo Veiz vocantur. - Sedecim loca piscatoria quae vulgo veyzhel vocantur".
VEIZ - XI. század - "Et in aquis ad clausuras piscium, qum vulgo Veiz vocantur"; l. Vejsze.
VEJCZ - M. Akadémia nagy szótára - helyesen a vejszével összehozva; hibásan a vész és vészléssel; l. Vész és Vészlés.
VEJÉSZ - M. Ny. Sz. - l. Vészlés.
VEJSZE v. VEJSZ - általánosan - nádfalakból készült, sulyokkal az iszapba bevert, tehát át nem helyezhető, a halak betévedésére számító készülékek; l. Veiz, Vejcz, Vesz, Weiz, Wyz.
VEJSZÉS LADIK, az, a melyen a vejszés szerszámját feljárja.*
VEJZHEL - XIV. század - "laqueus piscium, qui vulgo zege vel vejzhel vocatur", l. Vejsze, Vejszehely.
VEJSZEHELY - Kopácsi - az a hely, a hol a vejszék állanak.
VÉK - Sepsi-Uzon - téli halászáskor az a nagy lék, a melyen a farszákot vagy kalánhálót a jég alá dugják; a Latorczánál egy a lékkel.
VEKELNI - Bodrogköz - l. Lekelni, Jegelni, Jegellő, Föllekelni, Vekelő.
VELLA - Balaton - kétágú vas csáklya, melylyel a vezért tologatják, a kötelet vetik.
VENDÉG ÁLLKAPOCS - os intermaxillare.*
VENDÉGBORDÁK - Costae supernumerales.*
VERÉS - Gárdony - rövidebb, hosszabb nádfal az átjárókba leverve; arra való, hogy a halat a varsába terelje.
VERÉS - általánosan - a karóval való megerősítés.
VÉRESKESZEG - P. K. Kitaibel nyomán, - szerinte Cyprinus latus, tehát Abramis. - PETÉNYI mondja "quod esse non potest", mert szerinte az Abramisokon semmi sem emlékeztet vérre. Szerintem Scardinius erythrophthalmus BON., melynek szeme és úszószárnya nagyon is "véres"; de lehet a Dévér-Keszeg ikrása is, mikor vérerezete duzzadt.
VERES SZARI KETEG - Marsilius l. Vörösszárnyú keszeg. A szövegben "Veres szárnyú ketzégh".
VERESSZÁRNYÚ JÁSZ - Grossinger - Leuciscus rutilus L.
VERESSZÁRNYÚ KESZEG - P. K. Leuciscus rutilus L. Tolna. H. O. Komjáti.
VERESSZÁRNYÚ KONCZÉR Leuciscus L.*
VERESSZÁRNYÚ KONCZÉR - P. K. Leuciscus rutilus L. Balaton.
VERESSZEM - H. O. - Scardinius erythrophthalmus BON. Bódva, Szendrő.
VERESSZEMŰ HAL - Scardinius erythrophthalmus BON. Székelyföld.
VERESSZEMŰ KESZEG - H. O. - Scardinius erythrophalmus BON. Bódva mentén, Komjátiban; P. K. Tiszaföldvár.
VERESSZEMŰ PONTY - Szirmay Andr. - Scardinius erythrophthalmus BON.
VÉRKESZEG - H. O. - Scardinius erythrophthalmus BON. Tisza; l. Véreskeszeg is.
VERŐDIK - a hal seregbe vagy tömegbe.
VERSE - Velencze - minden, a halak betévedésére számító, akár hálózatból, akár vesszőből font szerszám, mely bárhová áthelyezhető; l. Varga.
VERSE BABA - Velencze - bogra kötött nád-üstök, a melyre a versék szántás végett ráboríttatnak.
VERSEK - Székelyföld - Vörcsök.
VERSEKCZÉRNA - Füle - azok a madzagok, a melyek a verseket kifeszítik, s a melyek közül az egyikre a versetű van kötve.
VERSETŰ - Velencze -- hálókötő tő; a Székely versében az a fapeczek, a melyre a csalit rátűzik.
VÉRTEK - (zománczszerű halpénzek) - squamae ganoidae.*
VÉRTESEK - Ganoidei, mint alrend.*
VÉRTSOROK KÖZE, a tokféle halaknál a vértsorok közötti tér.
VÉSETT AJAK - Komárom - Paducz éles szélű szájáról mondják, hogy más haltól megkülönböztessék; igen jó leíró szó.
VÉSETT AJKÚ PADUCZ, Chondrostoma nasus L.*
VESLES - Calepinus - Lacunar alatt; nyilván vészlés; de nem halászatra, hanem menyezetre magyarázva; vesszővel, náddal vagy léczczel való kiszegezés, hogy a vakolat tapadjon; l. Vészlés.
VESZ - Ujfalvi-Szikszai XVI. század - a szegye és rekesz társaságában excipula; itt nyilván a vejsze feje, mely Komádi körül ma is "vesz".
VÉSZ - Nagy-Bereg, Derczen - a Szernye mocsár csikászó népe a láp nyílt, apró tükreit nevezi így s ezekbe rakja kassait;
VÉSZ - B. Szabó Dávid - a varsa, vörse, hálóval összehozva, hibás; de közel jár, a mikor a halastóval és tonyával is kapcsolatba hozza, mert tócsa = lacuna.
VÉSZ - Miskolcz - egészen hálóból való vejsze, fej helyett varsával.
VÉSZ - Nagy-Dobrony - nyilt víz a mocsárlápban, ahol halászni lehet; de a halászható erek is.
VÉSZ - Janua 1729 - nyilván a vejsze értelmében.
VÉSZHALÁSZ - Nagy-Dobrony - az őröshálóval járó halász.
VÉSZHELY - általánosan - az a hely, hol a vejszék állanak; l. Vejszehely.
VÉSZHAL - Acipenser Güldenstädtii BRD. - lásd Halszűke és Szűkhal.
VÉSZKARÓ - Miskolcz - a vész falrészének tartókarói.
VÉSZLÉS - T. Sz. - Bodrogköz - l. Őrháló; a vészlés azonban fűzfavesszőből fonott sövény, mely az őrhálóval egyazon feladatot végzi.
VÉSZLÉS - M. Akad. N. Szótára - mint bodrogközi halász-mesterszó helyesen magyarázva. Igy a Tájszótárban is. Vesszőből való sövényzet, a melylyel a folyót elrekesztik, hogy a hal el ne menekülhessen; rendeltetése az őrhálóé.
VESSZŐBÁRKA - Csongrád - fűzvesszőből kötött, bigealakú haltartó; l. Rütő.
VETÉLŐALAKÚ - a hal teste; orsóalakú helyett, mely utóbbi kevésbbé találó, holott az elől-hátul hegybe végződő takácsvetélő igen jó hasonlat, mert még a legtöbb halat jellemző lapítás is megvan rajta.*
VÉTER - Börvely - hordóalakú kosár, melyben csíkot tartanak; a vétert természetesen vízbe sülyesztik.
VÉTERLEGÉNY - Bodrogköz - a jégalatti halászatnál; l. Vezeres.
VETŐ HALÁSZ, a pöndörös és rokolyás.*
VETŐ HALÁSZAT az, a mely a vető és rokolyahálóval dolgozik.*
VETŐHÁLÓ - Sió mentén - kerek háló; alsó inán ólom golyókkal; tartó kötele a háló belsejében szétágazik, hogy összehúzhassa. A vetés sajátságos testfordulás segítségével történik. L. Pendel, Pöndöly, Pöndör, Vető; a Balaton körül azonban az eresztőháló is.
838
839
840