P
PADMALY - Háromszék - az alámosott part; a hal kedves helye.
PADMALYOS PART - Székelyföld - hosszában alámosott part.
PADUCZ - Chondrostoma, l. Jász Paducz, Szilvaorrú Paducz, Vésettajkú Paducz.*
PADUCZ - szerzőknél és sokhelyen - Chondrostoma nasus L. A tót "Podustva" névvel egy tőből fakadt. GALGÓCZI-nál (1622) megvan.
PADUSZK (így) - H. O. - = Paducz. Bódva mentén, Komjátiban.
PAIZSOSPOFÁSOK, Cataphracti, mint család.
PÁKÁSZ - Komádi - rétségi kishalász, vadász, ki az egész évet a rétségben halászattal, vadászattal töltötte. A szabályozásokkal tünedezőfélben van. Bihari szó s az Ecsedi láp körül ismeretlen, noha a fajta ott még, "lápi ember, csíkász" néven akad.
PALAHÚZÓ - Záhony - a felső Tisza halászbokrában két legény, a ki az öregháló fölét húzza.
PALAJ - Szatmár, Szamos mellék - a folyó mentén felhordott sekély vizű homokos helyek, melyek a kerítőhálók kihúzására igen alkalmatosak. Lehet a "palló alja" összekopása.
PÁLHA - Bodrog mentén - a balatoni "gyékénynyel" ugyanaz; l. Palla, Para, Pallóka, Póta, Pluta.
PÁLHÁS - Bodrogköz - az öregháló fölfejésénél, az egyik legény szedi a pálhást, azaz a háló fölét = pálhás ín, s legény pedig a "pálhás", l. Paraszedő, Felínhúzó.
PALLÓ - Szeged - a fenékhorog ina.
PALLÓKA - Kis-Majtény - a horgon az uszó tutaj; a gyalmon a para.
PALLÓKŐ (kű) - Szeged - a fenékhorgon a kikötött vég felőli első, nagyobb kő.
PALUCZ - H. O. - Chondrostoma nasus L. Nagy-Dobrony.
PAMUKHÁLÓ - Balaton-Füred - l. Eresztőháló; azért, mert vékony pamutból van kötve.
PAMUKOS - Balaton - a pamukhálóval halászó halász; l. Eresztős.
PÁNCZÉL - Szirmay Andr. - Callichthys alatt, a magyar vizekre csak ráfogva.
PÁNCZÉLOS ARCZUAK - Cataphracti, mint család.
PANNAL - Varbó, Ipoly mentén - a folyó partja. A hálók használatáról mondják: "ez pannalrúl, amaz ladikról használtatik" (palócz).
PÁPAKESZEG - H. O. - Komárom. Csak bemondva. T. Sz. Nátly - Szeged, alkalmasint Leuciscus rutilus L.
PAPTETŰ - K. - Acerina cernua L. A halászok egymásközött leginkább ezt a nevet használják.
PARA - sok helyen - átlyukasztott kéreg vagy fadarabok; az előbbi nyárfa, az utóbbi vörös fűz, melyet a hálózatok fölére fűzve - kötnek, hogy úszva járjon a vízen; l. Pala,
Pálha, Palla, Pallóka, Póta, Pluta; a bodrogközi Pálha gyékényből való.
PARÁSLEGÉNY - helyenként - az, a ki a háló felinát vagy fölét szedi.
PARÁSOK PADJA, - Balaton - a dereglyén a fartól számítva az első pad, közvetlenűl a háló mellett, két legény számára, kik a hálót kihányják s a parás fölét szedik; csak bérlőknél így.
PARASZEDŐ - Csongrád - az a legény, a ki a hálónak a vízből való kiszedésekor s a hajóba való betakarításkor a felínt fölszedegeti és rendberakja.
PARASZTFALÓ - Kuthy - Harcsa, Silurus Glanis L.
PARASZT HAL - Miskolczi Gáspár - közönséges, bőséges hal, pld. a hering.
PARATAKARÓ - Szolnok - gyékény, a melylyel nagy hőségben a parásinat betakarják.
PARAVETŐ - Nyelvőr - l. Paraszedő és Paráslegény; nagy hálóknál két ember hányja ki a hálót, az egyik a fölét - paravető - a másik az inát.
PARCS - Perca fluviatilis L. Erdővidék, Olt vize. Nyilván a "Barsch" magyarosítása.
PART - általánosan - az a szilárd föld, mely a vizeket beszegi.
PARTRA HALÁSZNI - Fertő - mikor a kivetett hálót a partra húzzák ki; l. Karóra halászni.
PARTRA HALÁSZNI - általánosan - a kerítő halászatnál a hálót a partra kihozni.
PARTRÓL HALÁSZNI - általánosan - a partról bevetni a szerszámot.
PÁSZTA - a színezetben a szélesebb, szalagos rajz, a német "Streifen" értelmében.*
PATAK - általánosan kis folyóvíz, kivált a sebesebb folyású; jó halasvíz.
PATICZ - P. K. - Chondrostoma nasus L. Léva. Már tótosabb; nyilván Paducz.
PATONY - Szentes, körösi halászok - az a vékony zsineg, a melyre a horog erősítve van; az ángol gimp, a német Vorfach; l. Pekle, Cserke, Talpalló.
PATUS - Szeged - Chondrostoma nasus L. l. Dunai hal; különben Paducz.
PAUZ - Simontornya - l. Vezér; nyilván a póznával egy tőből való.
PE.AVÁGÓ - Cobitis taenia L. Székelyföld.
PECZEHAL = H. O. - Umbra canina MARS. Börvely.
PECZEK - általánosan - az öregháló kijáró kötelén keresztbe alkalmazva; arra való, hogy a csónakba akasztva, a hálót a partra kihozza, anélkül, hogy tartani kellene, mert a kievezéskor minden ember derékszakadtig evez.
PECZEKLYUK - Komárom - a halászladik peremében az a lyuk, amelybe a kijáró kötél peczkét beakasztják.
PECZKESHOROG, - Komárom - úszó jelezővel ellátott horog, l. Pedző.
PEDZENI - Berettyó - a horogról: "jól pedzi a halat" - biztosan fogja, innen: - H. O. - Előre pedző horog - Limerik; oldalt pedző horog - Kirby.
PEDZŐ - Bodrogköz - a kosztoshorog úszófája, mely a hal rángatását mutatja; ugyanott az a jelező vessző, melyhez a téliszák feljáró őre erősítve van. A Latorcza mentén egyértelmű a pálhával; l. Picze.
PEDZŐSÉG - H. O. - a horog fogóssága.
PEHEL-HAL - GROSSINGER a tárgymutatóban - Alburnus lucidus HECK; l. Peleh-hal.
PEHELYHAL - mint a Grossinger-féle Pehel, Peleh alaknak helyese.
PÉKLE, - Komárom - az a vékony zsinór, a melyre a horog kötve van. Az ángol "gimp" és a német "Vorfach" szó értelmének megfelelő; l. Batony, Cserke, Patony, Talpalló.
PELEHAL - FÖLDI - Phoxinus laevis AG. Kencssey-nél hibásan Pehelyhal = Gobio vulgaris; nyilván Grossinger-től való.
PELEH-HAL - GROSSINGER - Alburnus lucidus HECK. értelmében; különben egy a Pelehallal is, és tulajdonképpen evvel együtt sajtóhiba l. Pehel-hal, tehát a hal kicsi voltáról "pehelyhal".
PELLE - Komárom - mindenféle apró hal összesége, amelylyel a fenékhorgot felhalazzák, tehát a "Köder"; l. Csali.
PELLESZEDŐ - Komárom - az, a ki a horogravaló apró halakat fogdossa.
PELLÉZŐ - Komárom - hosszú, keskeny, istápokra feszíthető háló, a melylyel a halakat a varsa felé terelik; rendeltetése szerint megegyezik a magyar-velenczei veréssel; sőt a magyar vejsznél a pelőczével és peletérrel is.
PELŐCZE - Tápé, őshalászat - s magyar vejszénél azok az oldalfalak, a melyeken a hal betéved; a jobboldali a "kis pelőcze", a baloldali a "nagy pelőcze".
PÉNZ - Bódva mentén általánosan - a hal héjja v. pikkelye; a Balaton némely pontján
PÉNZES - H. O. - Thymallus vexillifer AG. Egyházas-Oláhfalu.
PÉNZES PÉR, Thymallus vexillifer AG.*
PÉNZES PISZTRÁNG - Kenessey - kétes eredetű, de jól jellemző - Thymallus vexillifer AG.
PÉNZŰ - Balaton-Füred - kisebb, nagyobb pikkelyű.
PERECZBE SZEDI - B. Szabó Dávid - testét az Angolna.
PEREM - Balaton, Velencze - a nagyobb ladikok külső szegője.
PERGELŐDIK - Saród - a ponty íváskor, azaz rakáson forog.
PÉRHAL - Kenessey, H. O. - Thymallus vexillifer AG. Szilágyság és Székelyföld.
PERSEG A SÁR - Tószeg - mikor a hal az iszapot túrja s ez buborékot hány.
PERSLI - H. O. - Perca fluviatilis L. a magyar svábság "Bärschli"-je, Szeged.
PESZMEG - P. K. - egyértelmű a "Keszeggel"; kisebb terjedelemben az Alburnus nemre alkalmazva.
PESZMETKEHAL - P. K. - Alburnus lucidus HECK. - Tiszaföldvár.
PETELIKACS - mikropyle.
PETENYE - HECKEL - Chondrostoma nasus L. Eredete nincs adva.
PETÉNYI MÁRNA, Barbus Petényii HECK.*
PETIKEHAL - H. O. - Rhodeus amarus L. Pinnyéd, Győr mellett.
P.CSAVÁGÓ - K. - Cobitis taenia L.
PICZE - Szeged - általánosan az egész kosztos horgot nevezik így, a picze azonban egy a pedzővel, pallóval és tutajjal, a mint ezt a szegedi piczések ki is fejezik. Piczézni tehát egy a pedzenivel.
PICZÉZNI, - Szeged - horgászni.
PICZÁZÓ - Szeged - az a halász, a ki a kosztoshoroggal jár.
PIKÓ - H. O. - Acerina cernua L. Kőrös-Tarcsa.
PILICZKE - Szolnok-Doboka - kézi kétközháló.
PILLANGÓ - Balaton-Füred - a hal levakart egyes pikkelye, l. Pénz.
P..AFA - Kőrös-Tarcsa - a farhám matakja.
P..AFEDÉL - H. O. - Abramis Brama L. Bódva mentén így is.
P..AFÉSŰ - Acerina cernua L. Kenderes, Kisujszállás, a Tisza kiöntéseiben.
P..ANYALÓ - H. O. - Cobitis taenia L. Nagy-Dobrony.
P..ARÁGÓ - P. K. - Cobitis taenia L. Szatmár. H. O. Velencze.
P..ARESZELŐ - H. O. - Cobitis taenia L. Berettyó-Ujfalu.
P..AVÁGÓ - K. Cobitis taenia L.
P..AVÁGÓHAL - P. K. - Acerina cernua L. Tisza-Földváron a szúrósság révén összetévesztve a Cobitis taenia-val, l. e.
PÍPÁL - Doroszló, Mosztonga vize - a hal, mikor közel a vízszínéhez a levegővel érintkező vizet kopótyózza. Az u. n. dögvizekben gyakran teszi; l. Szopákol.
PIPOLAHÁLÓ - Győr - a "Nyelvőr" szerint a tok fogásához való; szerkezete a laptoló hálóé, léhése azonban islingből van kötve, l. Vizaháló.
PIRITYHÁLÓ - Szeged - 10-12 m. hosszú háló, egy a kétközhálóval, de Szegeden lószárcsontokkal fölszerelve.
PIROSKA - P. K. - Leuciscus rutilus L. Tolna.
PIROSKAKESZEG - T. Sz. Nátly - Szeged. - Scardinius erythrophthalmus L.
PIROSLÓKESZEG - H. O. - Scardinius erythrophthalmus L. Szeged.
PIROS SZEMLING - Szirmay Andr. - Salmo umbla L. a magyar vizekre csak ráfogva.
PIROSSZEMŰ KELE, Scardinius erythrophthalmus BON.*
PIROSSZÁRNYÚ KONCZÉR - P. K. - Scardinius erythrophthalmus BON. Balaton (a Sió torkolatánál és mentében P. sz. göndér; a "konczér" szót ott egy halász sem tudta H. O.).
PIROSSZÁRNYÚ PONTY. - P. K. - Leuciscus rutilus L.
PISZE (?) - P. K. - Alburnus lucidus HECK. (a kérdőjelet Petényi alkalmazta).
PISZEHAL - P. K. - Alburnus lucidus HECK. Duna m.
PISZKE - H. O. - Alburnus lucidus HECK. Duna m.
PISZKE, egyáltalában bot-, karó-, rúd-forma szerszámnál a földbe szolgáló, akár vasalt, akár csak faragott hegy.*
PISZLICZÁRHÁLÓ - Szeged - kisebb az öreghálónál (100-120 m.); de ugyanoly szerkezetű.
PISZKÉS - Komárom - kisebb kerítőhálóval járó halász-, l. Piszkés háló.
PISZKÉS-BÁRKA - Komárom - kis halászatnál szereplő bárka; l. Farosbárka.
PISZKÉSHÁLÓ - Komárom - az öreghálónál kisebb, de egyazon berendezésű rendesen csak négy ember szerszámja. Úgy látszik, hogy a neve a "piszkálással" egy tőből fakadt; egy vén halász így magyarázta: "hát az csak olyan háló, a mivel a szegény embör nem is kerít, mert csak úgy piszkál a vizekben"; l. Piliszke, Piszliczár h.
PISZKEVAS - Komárom - a szolgabot végének hegyes vasalása, l. Biczke.
PISZTRÁNG - K. - Trutta Fario L. A tót: Pstruh névvel egy tőből fakadt. Található e név már egy 1462-ki eredeti oklevélben is*, mely Majláth Béla tulajdona. Galgóczinál (1622) megvan.
PISZTRÁNG - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. - Truta aurata, variolus. Az Orbis pictusban (1708) Trutta.
PLANER INGOLA, Petromyzon Planeri Bl.*
PLATYICZA - H. O. - Abramis Brama L. Mező-Záh. Nyilván Latice = late - széles. Oláh eredetű.
PLATYIKA - GROSSINGER - nyilván az oláh "Platyicza", tehát Abramis Brama L.
819
820
821