Szalamander
Szalamander, szalmaláng ember
Tűzként futott a tűz
Lángot lenget
Szárazzá szárít a szél
Szalamander ember
Száraz szél
Futótűz
Lángot engedő lehelet
Zászlaját bontja a szél
Néppé vernek
Néppé vernek
Futottak
Kergetett a rend
Ütöttek
Segített, hogy ne feledd:
A rend vigyáz rád, de ha nem
Rendben rád ragasztják
Ne feledd
Bűnös csak te lehetsz
Szalamander, lánglelkű ember
Sose tudhatod meg, mikor ki ver meg
És át, miközben neked ront a gát és a bot
Ami véletlen éppen ott volt
Zászlód hiába markolod
Nemzet színedet fagyott düh bikája elé dobod
Szalamander ember, szegény magyar ember!
Száraz szél
Futó tűz
Lángot engedő lehelet
Zászlaját bontja a szél
Néppé vernek
Ha magadtól nem megy…
…
Szennyeskosár
Ócska, kopott szenny
Csak ennyi
Neked nem megy embernek lenni
Ha nem inged, ne vedd magadra
Szennyeskosárból ne öltözködj
Fürödj
Mártózz tiszta vízbe
De belenézve
Meg ne lepődj
Ha a tükör enyhén furcsán kémlel
Szennyes kosár
Ócska, kopott szenny
Ennyi és menj
Ha nem bírsz embernek lenni
Velem kimondatod, ami kimondatott
Ennyi, próbálj meg embernek lenni!
