Madárvirág!
Számít-e a Napnak, ha a vak megtagadja?
Ugye, nem?
Ne is törődj senkivel, aki rosszindulatában nem mérlegel, s csak hazug, bántó szavakat lehel,
s szónak álcázott mérget sziszeg, mint a kígyó!
Madárvirág, madárrét, madárfa,
madármagányodban hova reppensz?
Fára? Levélre? Virágra?
Vigyázz! Amit megérintesz, azzá leszel.
MADÁRVARÁZS!
Megtanítod repülni, aki szállni kíván?
Figyeld csak a levelet!
Susog? Nem, hisz csicsereg!
A szél épphogy megfújja, s levélér ujja máris remeg,
majd tenyerét kitárja, s a levegőben hempereg,
billeg…száll, s a zöld tollait kibontja már,
s akkor látod, hogy ő egy csöpp madár,
majd sietve átlibben egy vörös virágra, s hirtelen azzá válik.
Tollaiból szirmot sző,
vízcsepp csobban bele,
arra sétál egy felhő,
égszeme tükröződik benne.
Látod? Rád nevet!
Mert ő tudja igaz, szép Neved:
Madárvirág
Fa, levél vagy virág ….
amit megérintesz, azzá leszel!
Ne hagyd, hogy akárki hozzád érhessen!
Csak a virág, a rét és a fa…
csak az, aki tiszta,
aki szeretettel közeleg,
az legyen mindig veled!
Csak a virág, a rét és a fa…
csak az, aki tiszta,
Ő legyen mindig Veled!
