Forr a dalom
Forr, megköt
Eleven hat
Levet holt átkot
A dalom ereje üt
Meghat, szívet fűt
Arcot ad, feltár
Gátat, korlátot űz
Alvó szemet nyit
Sárból kiszakít a hit
Béklyót enged el
Az akarat, ha szabad
Felizzik bennem
Erőként egy érzet
Lángol az idézett múlt
Fel
A magasba fel
Emberi fej emelkedik fel
Hogy végre lásson
A föld súlya alól kilásson
És megérezhesse
Ahogy ébred benne az ég ígérete
A megígért igézet
Az összetartozás érzete
Hát fel
A magasba fel
Tartsd a tekintetedet szembe
Szegezd a szívekbe
Halld meg az égő hangot
A forró dallamot
Az igaz szót
A valót
A jót hozót
Hogy a gazság
Ne férkőzhessen hozzád
Mielőtt gyanútlanul
És jámborul
Elfogadnád
Az álarcok áltató dalát
Hát fel a magasba fel!